Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő Kalocsa és Vidéke MIT REJT AZ IGAZGATÓ BÓRÖNDJE? Megszűnik vagy átalakul a Kalocsai Állami Gazdaság? Rejtő Jenő egyik regényének figu­rája, bizonyos Wágner úr arról volt nevezetes, hogy egy kabinajtóval a hóna alatt járt-kelt mindenhová. Nos, ha így megy tovább, Zsemlye Gyula, a Kalocsai Állami Gazdaság igazgatója előbb-utóbb arról ismer­szik majd meg, hogy minden hivata­los találkozójára egy barna kisbő- rönddel indul útnak, amely púposra van tömve az á. g. ügyeit tartalmazó dossziékkal, feljegyzésekkel és az olyannyira divatos átalakulási „project”-ekkel. Ezzel a kis bőrönddel érkezett beszélgetésünkre is, amelynek az adta az apropóját, hogy az utóbbi időben megsokasodtak azok a hí­resztelések, amelyek nem a legró- zsásabb jövőt vetítik azrá. g. több mint 270 dolgozója elé. így például arról szól a fáma, hogy a kalocsai gazdaságnak nem lesz lehetősége arra, hogy átalakuljon, hanem szinte az elsők között fog megszűn­ni. Mi igaz ebből? — tettük fel a kérdést Zsemlye Gyulának. — Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarom — mondta. — Az viszont tény, hogy az elmúlt időszakban a sajtóban különféle hírek láttak napvilágot az állami gazdaságok átalakulásáról s emi­att meglehetősen nagy a bizonyta­lanság és elkeseredettség. A mi vál­lalati tanácsunk például még a múlt év októberében benyújtotta átala­kulási elképzeléseit a Földművelési Minisztériumnak, amelyek szerint részvénytársasági formában mű­ködnénk tovább. Ezt a szaktárca illetékesei néhány részletkérdés ki­fogásolása mellett összességében elfogadták, sőt ez év május végében jelölték meg az átalakulás határide­jét, függetlenül attól, hogy jelenleg még nagyon sok rendelet hiányzik, s ez akadályozza a folyamatokat. Ezt támasztja alá, hogy az ország­ban eddig csak 4 állami gazdaság átalakulása történt meg. A minisztérium állásáfoglalását követően teljesen váratlanul ért bennünket a hír, hogy az állami gazdaságokat államigazgatási eljá­rás alá helyezik, pedig a mi javasla­tunk is egy olyan részvénytársaság létrehozására vonatkozott, amely nem jelentette volna a vagyon „ki- mazsolázását" s egyúttal biztosí­totta volna a dolgozók érdekeltsé­gét is. Ezért érthetetlen, hogy a kormány a privatizációt csak úgy tudja elképzelni — mint azt Juhász kormányszóvivő is kiemelte —, hogy a jelenlegi irányítókat szélnek eresztik s az egész folyamatot a minisztérium vezényli le. Ez azért is nehéz ügy, mert a korábbi infor­mációk alapján mi már szerződést kötöttünk — nem is kevés pénzért — egy független szakértő céggel, amely közreműködne az átalaku­lás lebonyolításában. Tovább ku­szába a helyzetet, hogy Raskó György, az FM közigazgatási ál­lamtitkára november 28-án arról tájékoztatott bennünket, hogy bár az államigazgatási eljárás alá vo­nás valóban megtörténik, a jelenle­gi igazgatókat megerősítik és meg­bízzák a privatizációs folyamat irányításával. A kiszivárogtatott hírek teljes bizonytalanságot kel­tettek és ez csakis a munka rovásá­ra mehetett az állami gazdaságok­ban. Jobb lett volna, ha az illetéke­sek előbb hozzák meg döntéseiket, hogy legalább valami fogódzót ad­janak az emberek kezébe. Én azért bízom benne, hogy konszolidáló­dik a helyzet, s ha egy más irányí­tási rendszerben is, de együtt ma­radhat kollektívánk. Azt sem hall­gathatom el, hogy véleményem szerint az állami gazdaságok eseté­ben már nem is gazdasági folyama­tokról van szó elsődlegesen, ha­nem aktuálpolitikai döntések ha­tározzák meg sorsunkat — mond­ta befejezésül az igazgató. Cs. L. HIRRLINGEN—MINERBIO—HAJÓS Három testvérváros találkozója Hajóson Idestova több mint húsz éve annak, hogy az elsők közt Magyarországon létrejött a testvérvárosi kapcsolat a pincefalujáról, tüzes vörösborairól, sváb nemzetiségi kultúrájáról híres Hajós és a festői svábföldi német kisvá­ros, Hirrlingen között. 1983-ban aztán újabb testvérrel gyarapodott a „család”: az olaszországi Minerbiót fogadták testvérükké s az azóta eltelt időszakban számos szép példája született az együttműködésnek, a közvet­len emberi kapcsolatoknak. Ez utóbbira megdönthetetlen bizonyíték, hogy eddig két német és egy olasz házasság köttetett a rendszeres találkozókat követően, ezenkívül szinte természetes, hogy részt vesznek egymás családi ünnepein, például a hajósi lakodalmakon. Az idén, június utolsó hét végé­jén Hajós lesz a színhelye a hármas találkozónak. Várhatóan mintegy másfél százan érkeznek a hivatalos küldöttségek tagjaiként, ám ha eh­hez hozzávesszük a családi kap­csolatok keretében idelátogatókat, akár félezren is vendégeskedhet­nek majd a hajósi találkozón. Alföldi Albert, a hajósi művelő­dési ház igazgatója az év kiemelke­dő eseményének tartja a rendez­vényt. — Szeretnénk, ha az idei talál­kozót a fiatalok ünnepévé tehet­nénk éppen azért, hogy az a szép gondolat, amely ezt a három kö­zösséget összeköti, átöröklődjön a fiatalabb generációkra is. Bár még nincs végleges programja a talál­kozónak, biztos vagyok abban, hogy a fiatalok nagy örömmel fo­gadnák például, ha ez alkalommal a miskei Kanton Discóban egy­mást követően tartanánk olasz, német, magyar napot. Kötetlen, vidám, igazán emberi lehetőséget szeretnénk teremteni a fiatalok­nak: a focizzanak, énekeljenek, táncoljanak vagy éppen szeresse­nek egymásba a három nap alatt! — Az emberi kapcsolatok épülé­sén túl milyen hatással van a test­vérvárosi együttműködés az élet más területeire? — Nem elhanyagolhatók a gaz­dasági, üzleti kapcsolatok sem. Csak példaként említem, hogy je­lenleg folyamatban van egy olasz varroda létesitése Hajóson, Érsek­halmán már dolgozik egy táska­varró vállalkozás, enyhítve a fog­lalkoztatási gondokon. Épp az el­mélyülő testvérkapcsolat eredmé­nyezte például, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság Nagykövetsé­gétől videomagnót, tévét, fénymá­solóberendezést, filmvetítőt kap­tunk ajándékba, a stuttgarti szék­helyű Dunai Sváb Alapítvány pe­dig 15 ezer márkával támogatta a leendő hajósi nemzetközi művész­tábor kialakítását. Nagy segítséget jelent a falu számára, hogy nemze­tiségi óvónőnk rendszeresen jár ta­pasztalatcserére és nyelvtanulásra hirrlingeni kollégáihoz és megtör­téntek az első lépések az önkor­mányzatok közötti rendszeres kontaktus megteremtése érdeké­ben. Olyan terveket is dédelgetnek a hajósiak, amelyek egy csapásra rá­juk terelhetik nemcsak Európa, de akár az egész világ figyelmét is. Megtudtuk Alföldi Alberttól, hogy kezd körvonalazódni az az elképzelés, hogy Hajóson rendezik majd meg a Föld különböző orszá­gaiban kisebbségben élő németek világtalálkozóját, amely nemcsak méreteiben és gondolatiságában lenne figyelemre méltó, hanem iga­zi elismerést jelentene a magyar nemzetiségi politika számára is. Csapai Lajos Kevés a munkahelyteremtő beruházás Szűkebb hazánkban, az ország egyik leggazdagabb megyéjének mondott Bács-Kiskunban, ahol soha nem voltak jelen a nagy tö­megeket foglalkoztató ipari ágaza­tok, immár második éve mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Ugyan a munkahelyteremtő beruházások támogatására kiírt országos pályá­zatra a megyéből 106 munkáltató nyújtott be igénylést, csupán 59-en osztoztak az összesen 124,4 millió forinton. E támogatás hatására a megyében 106 munkahely létesült. Kalocsa és más városok polgár- mesteri hivatalainak tájékoztatása szerint kisvállalkozások naponta szűnnek meg és létesülnek, ahol többségében családi alapon, maxi­mum egy-két alkalmazottal folyik a munka. A gondot városunkban is fokoz­za, hogy a külföldi tőke csak igen lassan áramlik a megyébe, a mező- gazdasági üzemek átalakulása, az állattenyésztés, a szőlő- és borter­melés válsága még a kisebb beru­házásokat is akadályozza. Az új munkahelyteremtések kér­désében más településekhez képest még így sem állunk rosszul. A kö­zelmúltban megnyílt Ybl Bank, a Rubin Vállalat, ha nem is jelentős számban, de kötött le munkaerőt. A jövőre nézve ígéretes, hogy a volt Folklór Kft. tulajdonát egy osztrák üzletember kívánja megvásárolni, aki szintén porcelánfestésben „uta­zik”. Ha a fejlesztési elképzelései sikerülnek, tartósan mintegy 40 főt foglalkoztat. Jó hír az is, hogy a KALÉV vagyona iránt egy építő­ipari cég érdeklődik. Amennyiben az üzlet megvalósul, minden bi­zonnyal szükség lesz kőműves, ács, asztalos szakemberekre. Elmozdu­lás lehet a holtpontról, hogy Kalo­csával együtt több település tele­fon- és gáztársaságok szervezését kezdte meg. A munkálatok terve­zési stádiumban vannak. A kiviteli munkák megkezdésével a térség­ben mintegy ezer ember foglalkoz­tatására lehet számítani. Ha meg­valósul, mindkét szolgáltatás tar­tósan, jelentős számú munkaerő­nek nyújt biztos kenyeret. A remények összegzése mellett a szomorú valóság egyelőre az: amíg egy éve 100 álláskeresőre 12,2 ál­láshely jutott, ma legfeljebb egy vár betöltésre. Zs. F. Múlt századi barangolás Kalocsán Manapság, amikor minden re­mény megvan arra, hogy Kalocsa egykori fényét, szellemi kisugárzá­sát visszanyerje, egy sétára invitál­juk önöket a száz évvel ezelőtti főut­cán. Reméljük, e kőrútunk végén a ma élő generációk is képet kapnak arról: szülővárosunk, lakóhelyünk egykori virágzásának emléke is se­gíthet bennünket azon az úton, amelyről negyven évre a történelem vargabetűje térített le bennünket. Amint a székesegyháztól nyugat felé indulva a Szent István utcán el­hagyjuk a szeminárium (ma műve­lődési ház) sarokházát, néhány ma­gánház után a kisszemináriumhoz érünk (ma általános iskola), amely tekintélyes és szép épület. Á Szent István utcával párhuzamos az ugyancsak a székesegyháztól kiin­duló Haynald utca (ma Hunyadi ut­ca). A kettőt a kisszeminárium után rövid köz köti össze, felette zárt fo­lyosó vezet keresztül a kollégium épületébe, amit tréfásan azóta is „sóhajok hídjának” neveznek. A je­zsuiták intézeteinek épületei a szom­szédos törvényszékkel (ma női börtön) együtt, amely épp a város­házával szemben fekszik, négy ol­dalról utcával határolt épületcso­portot képeznek. A Szent István ut­ca felől a kollégium (ma fiúnevelő in­tézet) és törvényszék (ma női bör­tön) kétemeletes ablaksorát közép­tájon a nemes vonalú gótikus temp­lom homlokzata és tornya osztja ketté. A templomon (belvárosi templom) két utcai kapu is látható. Egyik a sarok közelében fekszik, ál­landóan zárva van, másik a temp­lom felőli részen a rendházba vezet. A bejárattól jobbra és balra fekvő ablakok jelzik a régi érseki szeminá­rium épületét, melyet még 1733-ban gróf Patacich Gabor érsek építte­tett. Az 1760-ban kalocsai érsekké kinevezett Batthyány József gróf­nak támadt az a gondolata, hogy a • Régi és új lakóház Kalocsán. papnövendékek új elhelyezése után az üresen maradt házba iskolákat te­lepít. Az J 800-as évektől már a má­sodik emelettel is ellátott rész volt a gimnázium, ahol az alapítólevél ren­delkezései folytán a gimnáziumban a jezsuiták egészen 1779-ig osztogat­tak a tudományt. A latin és a görög nyelv képezte az oktatás gerincét, összekötve az ékesszólás, költészet és a prózai stílus gyakorlásával. A logikán és metafizikán kívül fizi­kát, matematikát, logikát és filozófi­át is tanítottak. Leghosszabb ideig Dénes Antal (1825—1846) vezette az intézetet. A piaristák a szeminári­umban is tanítottak, s a székesegy­házban szónokok voltak. A piaris­ták aztán 1860-ban végleg elhagyták az intézetet, 95 évi hűséges oktatás, nevelés után nem bírták az anyagi terheket. Az 1860. szeptember 4-én kelt alapítólevél elmondja, hogy Kunszt József érsek szomorúan lát­MENNYIÉRT UTAZHATUNK? Az önkormányzat és a Volán alkuja A napokban kerül terítékre a kalocsai önkormányzati gyűléseken a helyi járatú autóbuszok viteldíjtarifájának ügye. A Kunság Volán helyi üzemegy­sége közel ötvenszázalékos áremelést javasol a kalocsai képviselő-testület felé. Ez azt jelenti, hogy az eddigi városon belüli egyszeri utazás 14 forint helyett húszba kerülne, az egy vonalra szóló bérlet 320 helyett 460, az összes vonalra szóló 420 helyett 640, a tanuló- és nyugdíjasbérlet ára pedig 105 forint helyett 160 forint lenne. ta, hogy a kispapok képzésére nem áll rendelkezésre 8 osztályos gimná­zium, ezért a szervezés mellett to­vábbi építésekbe fogott. Kunszt minden addigit felülmúló építkezési kedve 1866. január 5-i halálával sem szakadt meg, mert hagyatékából a Haynald utcai oldalon kezdték meg (a mai Szent István Gimnázium épü­letének) az építését. Kunszt Józsefet Haynald Lajos váltotta az érseki székben, aki a természettudomá­nyok nagy barátja lévén a gimnázi­um épületében csillagvizsgálót léte­sített. A csillagvizsgáló a gimnázium lépcsőháza fölé 1878 őszén épült, negyedik szintjét a kupola fejezte be. A később Haynald-obszervatóri- umnak nevezett csillagvizsgálóban a tudományos munka P. Fényi Gyula igazgatása alatt világhírnévre emel­kedett. Kedves mai sétálók! Őseink ve­tették el azt a magot, ami Szent István óta csírázik, s amit egy újabb levitézlett korszak után ne­künk, kalocsaiaknak, kötelessé­günk tovább éltetni. Zsiga Ferenc A foktői iskola Magyar László nevét vette fel Ünnepélyes külsőségek közepet­te leplezték le nemrégiben a Foktői Általános Iskolában a Magyar László-emléktáblát. A neves, Kalo­csáról elszármazott tudós, Afrika- kutató szellemiségét kívánják ápol­ni. A névadóval egy időben esküt tettek a kisiskolások a természetvé­delemre, csatlakoztak a „zöldek” nemzetközi szervezetéhez is. Meg­tudtuk, hogy az újdonsült termé­szetvédők jobban ügyelnek iskolá­juk rendjére, a község, a Duna-part tisztaságára. Várhatóan a termé­szetbarátok cserkészcsapattá is szerveződnek. Az iskola nyári tá­bort, csereüdültetést is tervez. A foktői téesz egy kisebb földterü­lettel ajándékozta meg a környezet­védő diákokat. Kalocsai óvónő sikere Az Asztrik Téri Katolikus Óvo­da pedagógusa, Szabadi Ferencné nyerte el a „Pedagógusok a magyar népművészetért pályázat 1991.” megosztott első díját. Az óvónő a természetes alapanyagú, népi ihle­tésű játékok készítésének nevelő hatását elemezte a három—hét éves korú gyermekek körében. A bíráló- bizottság nagyívű, sok elméleti hi­vatkozással bíró, diplomadolgozat­szerű munkának értékelte a kalo­csai óvónő pályázatát. A dolgozat Műhelylátogatások c. fejezetében többször hivatkozik a szerző a Mis­kén élő Czár János fafaragó nép­művészre és a kalocsai Kovács László fazekasra, a népművészet if­jú mesterére. A „mesterek” segítsé­gével tudta az óvónő a feledésbe merülő játékokat elkészíteni, meg­eleveníteni. A közös munkát a szép pályadíj fémjelzi. A DIAKOK KEDVENCE Az önkormányzat városfejlesz­tési bizottsága egyszer már tár­gyalta az ügyet, s úgy tűnt, talán elfogadja a Volán „követelését”. Utóbb azonban mintha meggon­dolták volna magukat, újból napi­rendjére tűzte a bizottság a problé­mát, s közel sem biztos, hogy aján­lani fogja korábbi előterjesztését a mai önkormányzati gyűlésen a képviselő-testület felé. Ehhez min­den bizonnyal köze van annak a pénzügyminisztériumi körlevélnek is, melyet a napokban küldtek meg az önkormányzatoknak. Ebben az áll, hogy a közlekedési vállalatok monopolhelyzetüket kihasználva igyekeznek előnyhöz jutni, ráadá­Az oldal a KALOPRESS közreműködésével készült. sül tervezett intézkedésük infláció- gerjesztő hatása károkat okoz a nemzetgazdaságnak. Különben is a 40-50 százalékos díjtételemelés kirívóan magas, a kialakult köz- gazdasági viszonyok 17-18 száza­léknál nagyobb emelést nem indo­kolnak. Tehát, ha úgy tetszik, a Pénz­ügyminisztérium pártfogásba vette az önkormányzatokat, egyben védve a lakosság érdekeit is. Ez a vélemény minden bizonnyal befo­lyásolja a kalocsai képviselő-testü­let döntését és a Volánnal szemben igen kemény csatározásokra lehet számítani. Mi több: az is előfor­dulhat, hogy a komoly nézeteltéré­sek miatt a testület egyelőre leveszi a napirendről a kérdést s újabb alkudozásba kezdenek a Volán he­lyi képviselőivel. Zs. K. I. • A kép jobb szélén Sybilla tanárnő. Amerikából érkezett a tanév ele­jén Sybilla Suda tanárnő. A Béke­szolgálat küldte Kalocsára, a Szent István Gimnáziumba. Nagy örömmel fogadta mindenki az an­goltanárt, mert az iskola évek óta nyelvtanárhiánnyal küszködik. A fiatal, mindig mosolygós ta­nárnő elmondta, hogy elsősorban a hallás utáni gyors megértést és az aktív beszédet kívánja elősegíteni. Az iskolai oktatáson kívül az ame­rikai kultúra népszerűsítését tekin­ti feladatának, valamint az angolul tudók társalgását is támogatja. A tanárnőtől megtudtuk, hogy igazán jól érzi magát a gimnázium­ban, mert a tanulók nyitottak, kedvesek, a kollégái gyorsan befo­gadták, alig tud eleget tenni a kü­lönböző meghívásoknak. Nem­csak oktat, nevel, nemcsak ad a magyaroknak, hanem ugyanany- nyit kap is lelkiekben, az itteni kul­túrából, mivel egyenrangú felek kapcsolatáról van szó. /

Next

/
Thumbnails
Contents