Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
8. oldal, 1992. január 23. PETŐFI NÉPE OSZTRÁK ŰJFASIZMUS Amikor a szörnyek előbújnak A látvány, ami a bécsi rendőrkapitányságra sebtében sajtóértekezletre hívott újságírókat fogadja, vérfagyasztó. A horogkereszt-hímzésű terítővei letakart asztalon megannyi fegyver, pisztolyok, gépfegyverek, automaták, régebbi típusok és egészen modern lézeresek. A holocaustot dicsőítő röpiratok, a fasizmust éltető plakátok, a zsidók millióinak elpusztítását, a haláltáborok létét tagadó tanulmányok tömege. Kis bemutató abból a készletből, amit a január első két hetében felgöngyölített újfasiszta összeesküvés eddig elfogott résztvevőitől koboztak el. Günther Bőgi bécsi rendőrfőnök szavaiból kiderül, hogy eddig 800 lőszert találtak, s a röpiratok között vannak a németen kívül magyar nyelvűek is. A Trenck sportegyletnek álcázott csoport (a név viselője Franz Freiherr von Trenck, Mária Terézia seregének kegyetlenségéről ismert lovaskapitánya, akit kíméletlen öldöklései miatt halálra ítéltek) szabályos fegyveres kiképzéseket tartott. Az elkobzott okmányokból kiderül: fegyveres puccsot készítettek elő, s a halálra ítéltek listáján Vranitzky kancellár, Löschnak belügyminiszter, valamint Waldheim államfő állt az élen. Két ismert osztrák neonácival, az ugyancsak letartóztatott Gottfried Küssellel és Gerd Honsikkal álltak szoros kapcsolatban. Az előbbinek jutott a közép-európai kapcsolattartás feladata Bőgi rendőrfőnök megerősítette, hogy minden jel szerint K üssél a határ mentén ténykedő magyar szélső- jobboldali csoportot is pénzelt. Hon- sik, a „Halt” című neonáci lap kiadója látta el a csoportot a propagandaanyaggal. A pénz mindehhez a tengerentúlról jött. Az amerikai kapcsolat nevét is közölték: Garry Lauck, aki párját „NSDAP/AO” néven, nyíltan horogkeresztes szervezetként irányítja — teheti, Amerikában ugyanis ezt nem tiltja törvény. A Trenck „sportegylet” vezetője ugyancsak hétpróbás náci: Hermann Ussner az ő múltja is kapcsolódik az 1980-ban feloszlatott „Babenberg Bajtársi Társasághoz”, amely szintén sportegyletnek álcázva félkatonai fasiszta szervezet volt, s a mostani példaképéül szolgált. A neonáci csoport felgöngyölítése, a puccs tervei, de mindennél inkább a fegyverek az asztalon legalábbis elgondolkodtathatják azokat, akik Ausztriában félvállról veszik az idegengyűlölet és az újrafellángoló antiszemitizmus jeleit. A letartóztatások, illetve azok közzététele egy időbe esik az európai zsidók elpusztításáról döntő Wannsee-konferencia 50. évfordulójával, amelyről Ausztriában éppen a neonácizmus veszélyére figyelmeztetve emlékeztek meg. Az osztrák közvéleménynek fel van adva a lecke, hogyan merészkedhetnek elő búvóhelyükről ilyen nyíltan a „rejtőzködő szörnyek” — ahogyan a Der Standard nevezi az újnácikat. Sokak számára nem olyan nagy a talány, mert úgy vélik: ha az idegengyűlölet ilyen nagymértékű, s legális párt által szabadon szítható, az út egyenesen vezet az erőszakhoz. A politikai erő természetesen a szélsőjobboldali Szabadságpárt, s vezére, Jörg Haider, aki mellesleg a csoport leleplezésekor sem hazudtolta meg önmagát. — Minek ekkora lármát csapni 2-300 szélsőséges miatt — kérdezte. A harmadik birodalom iránti nosztalgiáját nem is leplező politikus sok hívet szerzett magának és pártjának az utóbbi időben — s most már sokan látják, ez nem vehető félvállról. Az osztrák közvélemény aggódik, s az egyébként mindig vitázó koalíciós partnerek is egyetértenek abban, hogy a neonácizmus veszélye ellen fel kell lépni olyan eréllyel, mint ahogy most a rendőrség tette. A mostani letartóztatássorozathoz még január 4-én egy sajnos mindennapos eset vezetett: Bécs egyik elővárosában „piszkos idegen”, „zsidó disznó” felkiáltással félholtra vertek egy külföldi diákot. A rendőrség elfogta a fiatalkorú tettest, akitől több nevet tudott meg. Amikor január 7-én — a külföldi televízióknak adott fasiszta nyilatkozatait tartalmazó videókazetták birtokában — letartóztatták Gottfried Küsselt, a lakásán talált adathalmazzal a kör bezárult. A fegyverek láttán, a puccstervek ismeretében más színezetet kapnak a mindennapos idegenellenes akciók. Ezek elszenvedői válogatás nélkül a külföldiek, a menekültek vagy akár itt élő „idegenek”: arabok, afrikaiak, zsidók. Vannak fehérek és vannak feketék — ők a „mások” — írja keserűen a Der Standard, keresve az idegengyűlölet okait. Az osztrákokat aligha vigasztalhatja, hogy a most közzétett felmérés szerint a németek még mindig előttük járnak az antiszemitizmusban. Tény: a Gallup Intézet által Ausztriában megkérdezettek 37 százaléka sokallja a zsidók társadalmi súlyát, 53 százalékuk pedig szívesebben elfelejtené a holocaustot. Kétségtelen, hogy mindkét nézet az újfasizmus egy-egy lapja. Az osztrák belpolitika sokszor nagyon erőltetett belviszályái után most „igazi dilemmával került szembe. Öt esztendővel azután, hogy Kurt Waldheim múltja miatt Ausztria nemzetközi fórumokon jó híre miatt volt kénytelen hadba állni, most a hírnevén túl belső rendje is a tét. Szászi Júlia EGY KIS FAGYTÖRTÉNELEM Szerencsére ritkák a hosszú telek Sokat idézett népi megfigyelés, hogy ha a január nem hoz fagyot, akkor márciusban még kemény lesz a tél. Jóllehet a ma már nyugdíjas Kurt Cunze német meteorológus ezt a megfigyelést egykor „kávézaccból történő jósláshoz” hasonlította, a meteorológiai feljegyzések mégis azt mutatják, hogy a későn kezdődő tél nem ritkán hosszúra nyúlik és márciusig is eltart. Feltűnő még ezekben a feljegyzésekben az is, hogy a hosszú és kemény telek többnyire csak februárban kezdődnek. Az évszázad egyik leghidegebb tele, a „jégtél” 1929-ben, amikor a Rajnán olyan vastag volt a jég, hogy körhintát állítottak fel rajta, viszonylag enyhe január után tulajdonképpen csak februárban kezdődött. 1929. február 12-én a Majna menti Frankfurtban • mínusz 21,5, az Odera menti Frankfurtban mínusz 31,2, Felső-Sziléziában pedig mínusz 37,2 fok Celsiust mértek. Az évszázad eddigi leghosszabb tele, az ötven évvel ezelőtti, szintén csak január vége felé kezdődött és jóval nulla fok alatti nappali hőmérsékletekkel eltartott egészen 1942. március 16-áig. Ez volt az a tél, amelyen Hitler nyári egyenruhában küldte katonáit az orosz hómezőkre. Aki a telet túlélte közülük kitüntetést kapott, amelyet a német katona később gúnyosan „fagyott hús rendjelnek” nevezett. Hasonlóan hosszú telet a feljegyzésekben csak kereken száz évvel korábban találni — 1845-ben Németországban 74 napon át fagypont alatt volt a hőmérséklet, január 9-étől egészen március 23- áig. De ugyanígy hosszú volt az 1946—47-es tél is, amikor Berlinben a Tiergarten fáival tüzeltek a kályhákban, éjnek idején tolvajok lopták el a házak falépcsőit és a lépcsők fakorlátait, megakadályozva ezzel a felső szinteken tartózkodókat, hogy az utcára lépjenek. A január 19-én beköszöntött kemény tél 57 napon át tartott — március 16-án tört csak meg az ereje. A régiek azt tartották, hogy a késői (és ezért hosszú) telek a holdváltozásokkal függnek össze. Ha ugyanis a hagyományos „karácsonyi olvadás” január első teliholdjával nem változik faggyá, akkor egész biztosan a februári újhold hozza meg a hideget. Ebben az évben Németországban január 5-ikén volt újhold és azóta az évszakhoz képest túlságosan enyhe az idő. Tartanak tehát tőle, hogy a február 3-iki újholddal beköszönt a kemény tél. Ezért ennyire mégsem egyszerű a dolog: újhold ide, újhold oda — 1894 és 1928 között, vagyis 34 esztendőn át, nem is volt igazi tél Németországba n FÉLELEM A SZÉKELYFÖLD FÖLÖTT A Bánátban elhurcoltak egy papot — A „félelem angyala” lebeg Maros megye és a Székelyföld fölött, nem tudni, kit tartóztatnak le, kit hurcolnak meg legközelebb. Az embereket félelemben és bizonytalanságban tartani, ez a kiűzetés bevált módszere — mondta Tőkés László, a Királyhágó- melléki Református Egyházkerület püspöke keddi sajtótájékoztatóján Budapesten. A püspök bejelentette: a napokban három fiatalembert tartóztattak le az erdélyi Erdőcsinádon, mert két évvel ezelőtt — a marosvásárhelyi atrocitások idején — másik 180 emberrel együtt igyekeztek feltartóztatni a verekedések provokálóit. Félő, hogy a letartóztatásokat majd újabbak követik — vélte Tőkés László. A püspök magyarországi látogatásának céljáról elmondta: a Magyar Református Egyház egységének helyreállításához kíván hozzájárulni. „Igaz, csak a szervezeti egység helyreállításáról van szó, hiszen a lelki egység soha sem szűnt meg” — hangoztatta Tőkés László. A Magyar Rádió új műsorszerkezetére utalva közölte: a határokon túli magyarság az URH-adón nem tudja hallgatni az egyházi műsorokat. Nem Tőkés László ismét fölemeli szavát. (Fotó: Walter Péter) A SZERB—MAGYAR KAPCSOLATOKRÓL Jelejileg még bűncselekmény a szökés A Vajdaságból elmenekült fiataloknak nincs okuk a félelemre — nyilatkozta a szerb szocialista párt elnöke. — Budapest és Belgrád a fontos észak—déli útvonalak mentén fekszik, s kölcsönös érdek a kapcsolatok fejlesztése — jelentette ki Mihailo Markovié akadémikus, a szerb szocialista párt alelnöke. Nyilatkozata több szempontból is új elemeket tartalmaz: a szerb kormánypárt hosszú idő óta nem beszél a kapcsolatok javításának lehetőségeiről, s az interjú már az után készült, hogy Magyarország elismerte Horvátország és Szlovénia függetlenségét. Markovié professzor tehát a magyar döntés ellenére, illetve döntés után nyilatkozott a két ország kapcsolatairól, amelyekről Belgrádban hosszú ideje csak negatív álláspontokat tettek közzé vagy egyáltalán meg sem említették, hogy Szerbiának van északi szomszédja is. Mihailo Markovié azonban úgy foglalt állást, hogy „a háború el- csendesedésével, a politikai viszonyok stabilizálódásával már van lehetőség a gyümölcsöző együttműködés kialakítására”. Szerb részről korábban csak az állítólagos magyar beavatkozásról, és az úgymond ellenséges szándékokról tettek közzé különböző közleményeket, s legutóbb már olyan cikk is megjelent, hogy magyar és hor- vát operatív erők hajtották végre az európai megfigyelők helikoptere elleni akciót, méghozzá a német titkosszolgálat vezetése alatt. Volt aztán olyan közlemény is, hogy Magyarországról rakétákkal lőtték Baranya egyes körzeteit, arról nem is beszélve, hogy a fegyver- csempészés egyes belgrádi állítások szerint változatlanul folytatódott. Ezért mindenképp üdítően hat Markovié professzor állásfoglalása. A szocialista párt alelnöke mindamellett maga is úgy vélekedett, hogy a magyar—szerb kapcsolatokban számos zavar keletkezett amiatt, hogy „Magyarország a szakadár erőket támogatta”. Ezt a témakört azonban nem részletezte, sőt kiemelte, hogy a kapcsolatok bővítésére minden téren sor kerülhet gazdaságilag, politikailag és kulturálisan egyaránt. Az akadémikus szerint a Magyarországra menekült vajdasági fiataloknak nincs különösebb okuk az aggodalomra. „Meg kell értenünk ezeket a fiatalokat, egyszerűen nem voltak felkészülve a háborúra, nem akarták kockára tenni életüket” — mondotta Mihailo Markovié. Arra a közbevetésre válaszul, hogy jelenleg még bűncselekménynek számít Szerbiában a menekülés, mivel ezek a fiatalok a katonai szolgálat elől szöktek, Markovié úgy válaszolt, hogy a problémát elvi alapon kell rendezni egész Szerbiára nézve, s hogy a magyar menekültekkel kapcsolatban ugyanaz lesz az eljárás, mint minden más hasonló szerbiai fiatal esetében, aki nem vonult be a mozgósítás után, illetve megszökött a katonai szolgálat elől. — Semmi különeljárás nem lesz a magyarok ellen — mondotta Markovié akadémius, aki már korábban is megértőén szólt a fiatal hadkötelesekről. A Dinasztia filmsorozat alapján képzelték az életet, s helyette a háborút kapták — mondotta. B. Walkó György A FOLTOZOTT-TOLDOZOTT BTK. Pontos, egymásra épülő jogalkotás szükséges • A télből is megárt a sok. Azért egy kis csúszkálást a jégen az idősebbek is megkockáztathatnak. (Walter Péter felvétele) A közelmúltban elfogadott új számviteli törvénnyel összhangban a jövőben a beszámolási, könyvvezetési kötelezettség megsértése büntetőjogi felelősségre vonást eredményezhet — ezt tartalmazza a büntető jogszabályok módosításával kapcsolatos tervezet, amelynek általános vitáját kedden folytatta le az Országgyűlés. A módosítás lényegét ösz- szegző Balsai István igazságügy-miniszter azzal indokolta a Btk.-t is érintő tervezett változások szükségességét, hogy a piacgazdaság feltételei közé tartozik a hitelezők érdekeinek védelme, illetve a rosszhiszemű adósok vagy adócsalók elleni határozott fellépés. A tervezet általános vitájában — amelyet a keddi ülésnapon le is zárt a Ház — csak néhány képviselő fejtette ki álláspontját, és a hozzászólók főként az egységes jogalkotási koncepciót hiányolták, sürgetve a Btk. teljes újraalkotását. Különösen a szabaddemokraták részéről szorgalmazták ezt, mondván: a Btk. folytonos módosítása, kiegészítése bizonytalanná teszi a joggyakorlatot. Ezzel összefüggésben fontosnak tartották, hogy az igazságügyi tárca mielőbb dolgozza ki pontos, egymásra épülő jogalkotási tervét. A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitáját folytatva elsősorban a végkielégítéssel, valamint a munkavállalói jogokkal kapcsolatos kérdések kerültek terítékre. A vita során felvetődött, hogy a végkielégítést ne kezeljék társadalombiztosítási ellátásként, azaz: az új munkalehetőség megtalálásáig akkor is járjon a munkanélküli-segély, ha- az illető vég- kielégítésben részesült. Emellett elhangzott az is, hogy a végkielégítés ősz- szegét ne az utolsó munkahelyen ledolgozott évek, hanem a munkaviszonyban töltött teljes idő arányában határozzák meg. A munkavállalói jogok körét érintve a szocialista frakció azt szorgalmazta, hogy az új munka törvénykönyve egyértelműen érvényesítse az alapvető emberi jogokat a munka világában is - így például a szakmaválasztás szabadságát, a képzéshez, az egészséges munkakörülményekhez való jogot. hittük volna, hogy az 1989-es változások után visszaszorulnak majd a vallási felekezetek műsorai — tette hozzá a püspök. (A magyar református egyház 187 gyülekezetében eddig 16 500, a megváltozott müsorpolitika ellen tiltakozó aláírás gyűlt össze.) A sajtó képviselőit tájékoztatták: a román hatóságok többéves pereskedés és huzavona után felszólították az egyházat, hogy — egy, a kommunista diktatúra idején alkotott jogszabályra hivatkozva — február 1-jéig hagyják el a nagyváradi püspöki székházat. Tőkés László bejelentette: az épület védelmében még a polgári engedetlenséget is vállalják. A református egyház vezetői sajtótájékoztatón felemelték szavukat Velencei Tamás bánáti római katolikus lelkészért, akit a katonai szolgálat megtagadása miatt elhurcoltak. (MTI)
