Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-21 / 17. szám
6. oldal, 1992. január 21. PÉNZ. VÁLLALKOZÁS. PIAC SZABADSZÁLLÁSI MŰHELYBEN A mester büszke a tanulóira Már huszonnégy éve vállalkozó Tóth János, de pár esztendeje még egyszerűen csak maszeknak tituláltak. A maszek kifejezés akkoriban viselt magán egyfajta negatív felhangot. Pedig a szabadszállási autószerelő 1968-ban megkezdett tevékenységét mindenképpen egyfajta vállalkozásnak tekinthetjük. Miként is minősíthetnénk másképp, amikor az akkor 24 esztendős vékonypénzű fiatalember egy hirtelen elhatározás után parányi féltetős színt húzott fel Hajcsár utcai háza oldalába, és hozzáfogott beteg motorkerékpárok gyógyításához? Később egyaknás műhelyben autókat javított. Aztán egyre bővült a Tóth-féle autószerviz. Az udvaron újabb kis csarnokok épültek. Kellett a hely, mert a mester kezdettől fogva tanulókat is képzett. Jelenleg egyébként hat seged és négy tanuló dolgozik nála. Ha most visszagondol csaknem negyed évszázados működésére, tálán a tanulóira a legbüszkébb. Arra, hogy legalább harminc fiatalember sajátította el nála az autószerelő szakma fogásait. Közülük számosán le is érettségiztek a megyeszékhelyen, hárman pedig már technikusi minősitéssel dicsekedhetnek. Újabb két volt tanulója most jár Budapestre, technikumba. Egyikük János fia. „Lám, mondja, a 48 éves szerelő, a srác már túlnő az apján, de ez így van rendjén.” A képen középen Tóth János, mellette jobbra fia, az ifjabb János, balról az egyik segéd, Tövisházi Antal. (Fotó: Gaál Béla) Mint ahogy azt is természetesnek tartja, hogy egy igényes szakembernek szüntelenül tovább kell fejlesztenie tudását. Ezért is örül annak, hogy az IPOSZ segítségével két segédje hamarosan kéthónapos ingyenes továbbképzésre utazhat Németországba, az Opel-gyárba. A képzés mellett ma már fontos, hogy megfelfelő műszerezettségű legyen egy autószerelő műhely. Tóth Jánosé most már ilyen, igaz, csupán néhány hónapja. A vállalkozó elnyert ugyanis egy KHVM (Közlekedési-, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium)-i pályázatot. Az így kapott pénzből, és természetesen saját tőkéjéből, vásárolt komoly motor- és futóműbeállító műszereket és bővítette üzemét. Kell a hely, mert az idén, az év elejétől megkapták az önálló hatósági műszaki vizsgáztatási jogot. Eddig öt esztendőn keresztül a Kecskeméti Autófelügyelet szakemberei végezték el ezt a munkát. Nem csekély szakmai elismerés, hogy mostantól Tóthék önállóan is vállalkozhatnak erre a feladatra. G. B. BÁJÁN SZOLGÁLTATNAK Ketten egy csónakban A bajai Komplett Építőipari Szolgáltató GMK 1989 novemberében alakult, majd hat hónappal később — a szolgáltatás színvonalának emelése végett — építőipari kereskedelmi és szolgáltató kft.-vé változott. A városban nincs hasonló profilú cég, a 'háíböi év alatt kiaiakutt^ ügyfélkör elégedett a tu- •‘tafjdüiiképpen csar-Tér1- emberből álló kft. ténykedésével. Baján Géza építőmérnök és Berwinkl Mihály építésztechnikus, a cég tulajdonosai hosz- szú állami gyakorlat után váltottak a magánvállalkozásra. Baján Géza megjegyzi: — Talán az is közrejátszott, hogy úgy gondoltuk, újat kell az embernek produkálni, hogy magát is megújítsa. Saját családi építkezésünk tapasztalatai meggyőztek bennünket, hogy mennyi utánjárás szükséges az anyagok beszerzéséhez, a kedvező vásárláshoz, a legjobb megoldás megkereséséhez. Még nekünk is, akik ezt a szakmát tanultuk, hát még aki laikus ezen a téren! Egyébként a váltás sem Berwinkl kollégámnak, sem nekem nem volt könnyű, hiszen mindketten megbecsült, vezető állásból fordítottunk a pályafutásunkon. — Mi az, amit a vásárlónak nyújtani tudnak ? — A vásárló időt takarít meg, szakértői segítséget kap, és főleg gyári áron vesz meg mindent, nem terheli a 3—10 százalékos kereskedelmi árrés. — Amint látom, egy helyiséget fittének a családi házban, tehát nem fizetnek bérleti díjat, a számítógéptől a faxig mindent saját maguk kezelnek. Miben látják a vállalkozás nehézségeit? — Való igaz, itt a segédmunkások is mi vagyunk, ha le kell rakni az autót. De ezt szívesen tesszük, ez nem volna Berwinkl Mihály és Baján Géza. baj. A legnagyobb probléma, hogy az építőpiac állandóan szűkül. Ez ugyan a mi forgalmunkon nem érződik, mert most már négy megyére terjesztettük ki tevékenységünket. — Mi a véleményük, az új évben növekszik-e az építkezési kedv? — Ebben aligha reménykedhetünk. Ellene hat a terjedő munkanélküliség. De az emberek nincsenek olyan helyzetben nagy általánosságban sem, hogy lakásépítkezésbe merjenek fogni. A várható áfatörvény-módosítás ugyanebbe az irányba hat majd. Tudjuk, előfordultak visszaélések, például valaki a nyaralójára is visszaigényelte az áfát, mégis ösztönzőbb volt az eddigi rendelkezés. — Mi lenne a megoldás? —- Stabil adórendszer. Egyébként sokan jelentéktelennek vélik a Baján kivetett 3 ezrelékes iparűzési adót. Pedig korántsem az! Tételezzük fel, hogy 1000 forint a nettó árbevétel. Ebből az adózás előtti nyereség 30-40 forint, azaz 3-4 százalék. A 3 ezrelékes iparűzési adó tehát a nyereség 10 százalékát teszi ki, ami bizony nem csekélység. A vállalkozó két lehetőségből választhat. Vagy áthárítja az adót a vásárlóra, vagy lenyeli. Mi az utóbbi mellett döntöttünk. Csak az a kérdés, meddig tudjuk megtenni. G. Z. A takarékszövetkezet nem OTP A takarékszövetkezeteknél — eltérően az Országos Takarékpénztártól — egyelőre nem változnak az átutalási betétszámla feltételei—válaszolta Tóth Tibor az Országos Takarékszövetkezeti szövetség titkára az MTI-Press kérdésére. A továbbiakban elmondta: az országban működő mintegy 1800 takarékpénztári fiók egy részénél már korábban gépesítették a számlakezelést, s ezeken a helyeken már áttértek a napi kamatszámításra. Hogy ez hogyan terjed el a 261 takarékszövetkezetnél, az azon múlik, hogy milyen anyagi fedezetet tudnak teremteni a gépesítésre. Ám figyelembe kell venni azt is, hogy a takarékszövetkezeteknél korántsem jelent akkora gondot a havi kamatszámítás, illetve a napi kamatszámítás differencia, mint az Országos Takarékpénztárnál, mert a tapasztalatok szerint a takarékszövetkezeteknél elsősorban betétgyűjtésre használják fel az átutalási betétszámlát. A takarékszövetkezet tervei között most mindenekelőtt az szerepel, hogy megpróbáljanak hálózati összeköttetést teremteni az egyes egységek között. A jelenlegi gyakorlat ugyanis az, hogy pénzt befizetni, vagy kivenni csakis annál a takarékszövetkezeti egységnél lehet, ahol az illető ügyfél számláját kezelik. Most folyik a kimunkálása annak a rendszernek, amelynek révén megteremthető a konvertálás az egyes takarékszövetkezeti fiókok között. Ennek érdekében 300 ezer adatot dolgoznak fel, többi között a számlavezetésről is. A takarékszövetkezetek csatlakozni kívánnak az Országos Takarékpénztár készpénzkímélő módszereihez, ehhez szükséges a számítógépes összeköttetés is. A takarékszövetkezeteknél nem elterjedt még az ügyfél-kártya sem, mindössze a nyúli takarékszövetkezet győri kirendeltségénél hozták ezt forgalomba. A kártyával itt a pénzfelvevő automatáknál készpénzhez juthat az ügyfél, s több áruházzal’is megállapodást kötöttek, hogy fizetési eszközként elfogadják. Bár a készülékek felszerelése meglehetősen drága — a legutóbbi 6 millió forintba került — a takarékszövetkezetek tervezik, hogy további fiókoknál bevezetik az ügyfél-kártyát. M. G> Kupon kontra rubel — Az újonnan bevezetett ukrán kuponrendszer csak tovább súlyosbítja a gazdasági válságot a volt Szovjetunió többi tagköztársaságában — jelentette ki Genna- gyij Burbulisz, az orosz miniszter- elnök első helyettese. A politikus szerint az ukrán döntés miatt rubeltúlkínálat lesz az orosz gazdaságban, ami viszont magas inflációt és egyéb gondokat eredményezhet. Biztos benne, hogy jelenleg egyetlen volt szovjet tagköztársaság sem rendelkezik elegendő tartalékkal saját pénz kibocsátásához. Szerinte reális esély egyedül a rubel konvertibilissé tételére van, ehhez azonban az kell, hogy a Független Államok Közössége egységesen hű maradjon a volt szovjet pénzhez. PÉNZ — TÁRCA (I.) A tőke természete Ha én gazdag lennék ... sóhajtozik, mereng sok ember a jól ismert mondat felett, pedig mindannyiunkban ott szunnyad a vállalkozóvá, a gazdaggá válás lehetősége. Csak meg kell találni a kívánatos viszonyt a pénz és az ember között. Ehhez persze jó tudni, hogy mi a különbség a pénz és a tőke, valamint a pénzt költő és a pénzt csináló ember között. Ha tudniillik a pénzemet a jobb napokon a rosszabb napokra teszem félre — akár a szalmazsákba, akár a bankba —, az akkor is csak pénz, legfeljebb megtakarítás marad. Ha azonban azért teszem félre, hogy egyre növekedjék, és ráadásul engem is eltartson — akkor már tőke lesz. Csakhogy amíg a pénz, mégha bankba téve fial is valamit, nem kíván tőlem semmiféle aktivitást, addig a tőke — ami lehet pénz, vagyis fizetőeszköz — szinte követelőzik, hogy most ezt vagy azt tedd velem, esetleg tudatja, hogy most itt érzi jól magát, aztán meg amott... A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg... ?! Menők és tönkremenők Az olvasó persze erre azt mondhatja, hogy forgatnám én is a tőkémet, de se pénzem, se vagyonom. Nos, ha így áll a helyzet—jogosan tárja szét a karját, igaza van. Igaza, de csak részben. Mert az ember is a tőke része! Következésképp — szakkifejezéssel élve — tőketényezőként (tőkés tényezőként) kell viselkednie. Csak akkor költhet az átlagosnál többet mondjuk szórakozásra, ha rendesen fialni kezd kevesebb-több megtakarítása (tőkéje), s csak akkor fogyaszt átlagon felül, ha már megvan hozzá a „tehetsége”. Sok konkrét esettel bizonyítható — és sorozatunk következő fejezeteiben erre sort is kerítünk —, hogy az elmúlt néhány évben induló tőke nélkül is lettek hazánkban nagyon gazdag emberek és fordítva: komoly tőkével indulók mentek tönkre és váltak — szinte a szó szoros értelmében , földönfutóvá. Esetük., persze szélsőség. Az viszont általánosabb igazságként fogadható el, hogy a fillérből csak fillért, a forintból pedig forintot lehet csinálni. Forint pedig van, sőt egyre több van. (Honfitársaink valutájáról nem is szólva.) Válságos időket élünk: gyorsan nő a munkanélküliség, egyre tömegesebbé válik az elszegényedés, magánvállalkozások sokasága megy tönkre egyik napról a másikTALLÓZÓ A KSH JELENTÉSE A helyzet nem javult A statisztikai hivatal 1991. január- októberi adatai szerint az időszak gazdasági folyamatait az alábbiak jellemezték. A gazdasági szervezetek száma jelentősen gyarapodott, különösen gyors volt a vegyes tulajdonú gazdasági szervezetek növekedése. Míg 1990 végén a szervezetek 19 százaléka volt vegyes tulajdonú, addig az 1991-es év első 10 hónapja során alakult szervezeteknek csaknem egynegyede az. A termelés visszaesése igen jelentős. Az ipari és építőipari szervezetek termelése 80 százaléka az egy évvel korábbinak. A termelés legnagyobb mértékben a gépiparban csökkent, több mint 33 százalékkal. A 62 ipari szakágazat közül csupán 5-ben emelkedett a termelés (szénbányászat, gázgyártás, cukor-, sör-, üdítőital-gyártás), jelentősen csökkent a termelés a vegyiparban is. Itt a legnagyobb visszaesés (40,6 százalék) a műtrágya- és növény-védőszer-gyár- tásban volt. A műtrágyák és növényvédőszerek iránti kereslet 60 százalékkal csökkent, a belföldi műtrágyákra a második félévre az ipar lényegében nem kapott megrendelést. Ugy ancsak általános volt a visszaesés a könnyűiparban, ahol legnagyobb mértékben a textilipar termelése csökkent, körülbelül 32 százalékkal, ezen belül a kötőipar termelése az előző év azonos időszakának csak 54 százaléka, a gyapjúiparé 62 százaléka, a pamutiparé 68 százaléka volt. A termelés alakulását a belföldi fizetőképes kereslet csökkenése és a keleteurópai piacok összeomlása határozta meg. A kiskereskedelemben értékesített árumennyiség a tavalyinak csak körülbelül 75 százaléka. A csökkenés fő oka a vásárlóerő szűkülése, de az is, hogy a lakosság a kiskereskedelmi hálózaton kívül szerzi be a kivánt termékek egy részét. A vásárlóerő csökkenéséhez hozzájárult az is, hogy nominál értékben a lakossági megtakarítások növekedtek. Október végén a lakosság takarékbetétállománya 453 milliárd forint volt, 22 százalékkal, 85 milliárd forinttal több, mint az év elején. A többlet 60 százalékát a kamatok teszik ki. A lakossági devizabevételek állománya október végén 118 milliárd forint volt, ami 46,4 milliárd forinttal, 40 százalékkal több, mint volt az év elején. A beruházások összehasonlító áron csökkentek. A vállalatok pénzügyi helyzete romlott. Az emelkedő készletek, kintlevőségek, átmeneti likviditási hiányok miatt a vállalatok rövid lejáratú forint hitelállománya 40 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A tartósan nagy összeggel fizetésképtelen vállalatok száma az előző évi 260-ról a 620-ra emelkedett. A szállítói követelések nem teljesítése mellett nőtt a vállalatok kiegyenlítetlen tartozása a társadalom- biztosításnak, illetve az adóhivatalnak. Az év első tíz hónapjában a behozatal 670 milliárd forint volt, ami 55 százalékkal több, mint egy évvel korábban. (Reáláron azonban mintegy 2 százalékkal kevesebb). A tízhavi kivitel 554 milliárd forint volt, értéke 17 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. (Reálértékben azonban 10 százalékkal elmaradt attól). Az importnövekedésben nagy szerepet játszott az energiaimport drágulása. A növekmény mitegy egy- harmada ugyanis az energiaszámla többletét fedezte, bár a beérkezett energiamennyiség nem nőtt, hanem számottevően csökkent. A külkereskedelemben 10 hónap alatt a cserearány 18 százalékkal romlott. Ennek fő oka, hogy a volt szocialista országokból konvertibilis devizáért vásárolt áruk rontották a cserearányt, de a piacgazdálkodást folytató országokkal lebonyolított forgalomban is 10 százalékos volt a cserearányromlás. A gazdasági teljesítmények csökkenése növelte a munkanélküliséget. Október végén a nyilvántartott munkanélküliek száma 318 ezer volt, a gazdaságilag aktív népesség 6,6 százaléka. A létszám leépülése ellenére azegy foglalkoztatottra jutó termelés 8 százalékkal csökkent. (A fő ágazatok közül a termelékenység csupán a bányászatban emelkedett.) (Figyelő, 1992. jan. 9.) • Kis pénzzel is el lehet indulni ... ra; gyorsabban omlik össze a gazdaság állami szektora, mint ahogyan a magánszektor felépülhetne. Ilyen időszakban az ember joggal feltételezi, hogy a lakosság megtakarításai csökkennek. Ezzel szemben itt és most — mind forintban, mind valutában — nőttek és nőnek a megtakarítások. Mire való a megtakarítás? Tegyük fel, valaki úgy gondolja, hogy a banki kamatok mellett pénze megőrzi az értékét. Ez akkor lenne igaz, ha a kamat nagysága legalább akkora volna, mint amekkora az infláció — s persze, a betétes soha nem nyúlna a pénzéhez. De akkor mire való a megtakarítás? Ha ugyanis a pénzzel tőkeként bánunk, s bankba téve azt várjuk tőle, hogy hozadékából eltartson bennünket, rosszul számítunk. Tőkénk az infláció következtében elértéktelenedik és hozadéka is egyre kevesebbet ér. Ráadásul a betétes — az új banktörvény miatt — akarva-akaratlanul az állami költségvetés) támogatja, annak egyre növekvő hiányait „foltozza” bankbetétjeivel. A betétállomány mégis növekszik. Ugyanakkor ezek a „bankba-dugult” pénzek — amiket tőkévé lehetne tenni — hiányoznak a tőzsdéről, az értékpapírok piacáról, a privatizációs folyamatok finanszírozásából. Azért dőlt össze az ingatlan- és műtárgypiac, kitűnő vállalatok azért szenvednek tőkehiánytól, illetve csődhöz vezető magas hitelkamatoktól, mert sok a „hasznavehetetlen” pénz! Igen, a pénz érzékeny és ravasz jószág. Csak fogyni szeret. Azt súgja a tulajdonosának, hogy ő a gazdagság szimbóluma — pedig nem az. Ä gazdagság jelképe a tőke, amely képes önmagát hizlalni, gazdáját eltartani és örökös gondolkodásra, tevékenységre, kezdeményezésre serkenteni. Némi leegyszerűsítéssel úgy is fogalmazhatnánk, hogy a pénz szegényít, a tőke gazdagít. Az állampolgár kivár Joggal kérdezhetjük, hogy ha ez így van, miért nem tesszük tőkévé minden pénzünket. Nos, azért, mert az állampolgár itt és most tanácstalan, s tele van előítéletekkel. Nincsenek pozitív, csak negatív tapasztalatai. Jelenleg a kormány még nem igazán vállalkozás- barát, az állampolgárnak tehát jobb befektetésnek tűnik a bankbetét a valódi vállalkozásnál. Az állampolgár kivár, nem kockáztat, amit meg lehet érteni. De végső soron emiatt pang a gazdaság, vékonyodik a jó- vagy jobb módú polgárság rétege. Ne szegényedjünk tehát tovább, ha gazdagodhatunk is — képezzünk tőkét, legyünk aktívak! E sorozat írója azért vállalkozik arra, hogy hétről hétre korrekt információkon alapuló befektetésre csábítson, egyszerű logikával vállalkozásra tanítson. Időnként vállalkozótársait, a szakmai elitet is segítségül hívja; azzal a meggyőződéssel, hogy értelme lesz az erőfeszítéseknek. Igaza van G.. W. All- portnak: „ ... az ember értelme révén részint képes, részint köteles saját megváltására.” Kis pénzzel is lehet indulni, abból is lehet tőkét kovácsolni és célt érni. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban a kisbefektetők pénze — tőkéje! — nélkül ösz- szeomlana a gazdaság. Miért lennénk mi itt, a Kárpát-medencében önmagunk ellenségei? Merth László Bankprivatizációs bizottság Megtartotta első ülését a bankprivatizációs bizottság, melyet a Gazdasági Kabinet hozott létre. A bizottságban a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium, az Állami Bankfelügyelet és a Bankszövetség képviselői vesznek részt. Áttekintették, hogy a bizottság tagjai milyen nézeteket vallanak a kereskedelmi bankok privatizációjáról. Ennek alapján a testület nekilát egy széles körű szakmai anyag elkészítésének. Ez tartalmazni fogja a privatizációval kapcsolatos általános alapelveket, melyek elfogadását, érvényesítését a testület javasolja. Az előterjesztést aztán megvitatja a Gazdasági Kabinet, majd a kormány is állást foglal. Erre várhatóan februárban kerül sor. A MAGYAR NEMZETI BANK Érvényben: devizanem HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI 1992. január 20-án vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 138,50 138,85 139,20 ausztrál dollár 57.32 57,47 57,62 belga frank (100) 235,36 235.94 236,52 dán korona 12,49 12.52 12,55 finn márka 17,78 17,83 17,88 francia frank 14,20 14,24 14.28 holland forint 43,03 43.14 43.25 ír font 128,98 129,30 129,62 japán yen (100) 62,18 62,33 62.48 kanadai dollár 67,10 67.27 67,44 kuvaiti dinár 265,48 266,17 266.86 német márka 48,45 48,57 48,69 norvég korona 12,34 12,37 12,40 olasz líra Ü00) 64,32 64,48 64,64 osztrák schilling (100) 689,72 691.42 693,12 portugál exeudo (100) 56,02 56,16 56,30 spanyol peseta (100) 76,63 76,82 77.01 svájci frank 54,85 54,99 55,13 svai korona 13.32 13,35 13,38 tr, és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 77,07 77,27 77,47 ECU (Közös Piac) 98,78 99,03 99328 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA yJEGY ÉS CSEKKVÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. január 20-án pénznem vételi eladási árfolyam 1 egységre, forintban (BANKJE Érv angol font 137,45 140,25 ausztrál dollár 56,85 58,09 belga frank (100) 233,61 238,27 dán korona 12.39 12,65 finn márka 17,63 18,03 francia frank 14,10 14,38 görög drachma (100) holland forint 41,63 42,47 42,71 43,57 ír font 128,00 130,60 japán yen (100) 61,73 62.93 kanadai dollár 66,57 67,97 kuvaiti dinár 263,42 268,92 német márka 48,09 49,05 norvég korona olasz líra (1000) 12,25 12,49 63,84 65,12 osztrák schilling (100) 684,62 698,22 portugál escudo (KW) 55,61 56,71 spanyol peseta (100) 76,06 77,58 svájci frank 54,45 55,53 svéd korona 13.22 13,48 USA-dollár 76,49 78,05 ECU (Közös Piac) 98,05 100.01 VALUTÁK A FEKETEPIACON Osztrák schilling Német márka Svájci frank USA-dollár 7—7,50 forint. 55—57 forint. 52—55 forint. 82—85 forint.
