Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. január 21., 7. oldal SOLT UTÁN IZSÁKON IS Rendőrből lett vállalkozó A Duna melléke legnagyobb és legnevesebb Tüzép-telepe kétségte­lenül a solti. Nyulász Andrást, a Nyulász-Tüzépker tulajdonosát egy rendkívüli esemény — édesap­jának hirtelen halála — hívta el a rendőrség állományából. A jól me­nő solti vállalkozást a betegágyán bízta rá az édesapja. Fiatalon ug­rott a mély vízbe! — Huszonévesen félelmetes volt a váltás — emlékezik. — Sajnos itthagyott, aki tanácsot adhatott volna. Magamnak kellett megta­lálni a járható utat, a titkos ösvé­nyeket. Tudtam, hogy meg kell vé­denem a presztízst, amit apám szerzett... — Hozott-e hasznosítható ta­pasztalatokat a rendőrségtől? Úgy tudom, hogy a gazdaságvédelmi osztályon dolgozott. — Nem tudom, hasznosítható- nak mondhatom-e azt, hogy lát­tam, mit nem lehet csinálni. Em­lékszem, hogyan lettek kisfiúk, sí­rás gyermekek a nagymenők, ami­kor megbuktak. Pedig azt gondol­ták korábban, hogy nekik senki sem árthat. Egyértelmű volt szá­momra az első pillanattól: ha si­kert akarok, le kell mondanom a gyors meggazdagodásról. Mindent meg kell tennem, hogy a vevőknek érdekükben álljon hozzám jönni, nálam vásárolni. — Kemény piacon próbált sze­rencsét. • Nyulász András: — Egyértelmű volt számomra, ha sikert akarok, le kell mondani a gyors meggazdago­dásról. (Walter Péter felvétele) — A szakma öregjei, „nagy ha­lai” nem fogadtak be mindjárt. Be­széltek velem, de nem mondtak semmit. Hosszú idő telt el; sok munka, bizonyítás kellett hozzá, amíg megnyíltak előttem az infor­mációk. Bizony, voltak olyan idő­szakok, amikor azt gondoltam, föladom. Ma már sorra nyílnak itt a Duna mellékén is az építő- és tüzelőanyag-telepek. Dunavecsén három, Apostagon és Dunaegyhá­zán egy-egy, itt, Solton, két helyen lehet vásárolni. Aki valamit a ve­vőn próbál megspórolni, az bizto­san veszít. Olyan árukészlet kell, olyan ár, hogy az ország másik részéből is eljöjjenek hozzám szé­nért, fáért, nyílászárókért. Ma már gyakori a listás vásárló. Hozza a címsort, járja az utakat és keresi a legolcsóbb árat. Ha nincs kibékül­ve az ajánlatommal, körülnéz és megy. Itthagyja az árut. — Nemrég Izsákon is megjelent a Nyulász-Tüzépker. — A Sárfehér hazája bizony föl­adta a leckét a vállalkozásomnak. Sokáig üresen állt a telep. Most na­gyon nehéz visszacsalogatni a vevő­ket. Elhitetni velük, hogy megvál­tozott minden. Nem is tudom előre megjósolni, hogy meddig vihetem azt a telepet. Sokkal izgatóbb fel­adat: a magyar építőanyag-keres­kedők is érdekeltek a szerbiai, hor­vátországi és szlovéniai újjáépítés­ben. Sok építőanyagot behoztak Magyarországra egykor az építke­zők Jugoszláviából. Most mi igyek­szünk segíteni. Szeretnék hamaro­san, valahol a határ mentén egy üz­letet nyitni. Ugyanis nem akkor kell helyet találni a vásárlók közelében, amikor már minden konkurens ott van. Ha a tavalyi évet nézem, el­mondhatom, nem bántam meg, hogy kereskedőnek álltam, még ha nehéz is megállni. .. F. P. J. Állami garancia banki követelésekre Költségvetési hiány — jegybanki függetlenség? Maratoni üléssorozaton hagyta jóvá az Országgyűlés az 1992. évi költségvetést. Heves viták tárgya volt a költségvetési hiány, annál is inkább, mert már az 1991-es költ­ségvetés tervezett hiányát is 10 mil­liárd forinttal túllépték. Sokan annak az aggályuknak adtak hangot, hogy a hiány finan­szírozása aláássa a kormányzat antiinflációs politikáját. A költ­ségvetési hiányt ugyanis vagy a jegybank — adott esetben a Ma­gyar' Nemzeti Bank — pótlólagos bankjegykibocsátásából lehet fe­dezni vagy azáltal, hogy a keletke­zett hitelforrásokból növelik az ál­lamháztartás és csökkentik a gaz­dasági szféra (a termelés, a szolgál­tatások, a forgalom) részesedését. Az első esetben a változatlan áru- és szolgáltatáskínálattal szemben megnő a fizetőképes kereslet, ez felhajtja az árakat s a pénz hígulá- sára vezet. Az utóbbi esetben a kínálat növelése helyett a hitelek a keresletet növelik s ahelyett, hogy a piacon a vevők uralmi helyzetét szolgálnák, az eladók árban is ér­vényesülő erős versenypozícióját támasztják alá. Az infláció szempontjából az el­ső megoldás, a költségvetési deficit jegybanki finanszírozása a veszé­lyesebb eljárás: azonnali pénzsza­porítást jelent az áruk és a termelé­si tényezők változatlan kínálatával szemben. Ezért nem meglepő, hogy nem sokkal a költségvetés előtt tárgyalt jegybanktörvény vi­tájakor a költségvetési hiány jegy­banki finanszírozásának korláto­zása s azzal szoros kapcsolatban a jegybank függetlensége állt a figye­lem középpontjában. A pénz mennyiségét, jobban mondva a pénz kínálatát egy or­szágban alapjában a jegybank ha­tározza meg. A pénz értékállandó­sága, viszonylag szilárd vásárló­ereje nagymértékben függ attól, hogy a pénz iránti kereslet — azaz az áruk, a szolgáltatások, a terme­lési tényezők, a külföldi fizetőesz­közök kínálata — alkalmazkodjék a pénzmennyiséghez, nem pedig fordítva. Az előbbi esetben ugyan­is a meghatározott, fizetőképes ke­reslet keretébe kell beilleszkedniük mindazoknak, akik pénzt akarnak keresni: kínálatuk összetételével, minőségével s utoljára, de nem utolsósorban, annak áraival, költ­ségeivel. Ezzel szemben a kereslet mesterséges, pénzkibocsátással va­ló növelése, meghatározott körül­mények kivételével, csak az árak és az általános árszínvonal emelkedé­séhez vezet. (Ez csak akkor nem következik be, ha a keresett áruk­ból és termelési tényezőkből vagy/ és az előbbiek előállítására alkal­mas kapacitásokból pénzszűke mi­atti túlkínálat van, s így az igény- bevételükhöz szükséges pénz­mennyiségtöbblet nem vezetne ál­talános árszínvonal emelkedésre. Nálunk nem ez a helyzet. A ki­használatlan kapacitások az adott berendezéseken előállított termé­kek keresettségének hiányát vagy versenyképtelenül magas árát jel­zik.) A költségvetés által támasztott keresletnek is „be kell férnie” a gazdaság behatárolt fizetőképes összkeresletébe vagy úgy, hogy adók, illetékek, vámok stb. formá­jában elvon a gazdaság alanyainak jövedelmeiből, pénzkészletéből vagy megcsapolja a belföldi, illetve a külföldi megtakarításokat. Ha nem ezt teszi, akkor inflációs ha­tást vált ki. A kormányzatokat sok minden készteti a jegybanki forrás igénybevételére. Az adók körül mindig súlyos politikai harcok dúl­nak, hiszen pontosan megállapít­ható, hogy valamilyen adó kiket terhel; az adóváltoztatás csak las­san, törvények útján hajtható vég­re. A kölcsöntőke-kínálat igénybe­vétele sem problémamentes: van olyan helyzet, amikor még az igen kedvező államkölcsönkínálatra sincs kereslet, mint éppen mosta­nában nálunk. Az infláció viszont szétterül, vé­giggyűrűzik a gazdaságon, „cím­zettjei” nehezen és késéssel azono­síthatók. Ezért annyira fontos, hogy a jegybank jogállása, vezetői­nek helyzete olyan legyen, hogy csak a törvényeknek és a törvény- hozásnak kelljen engedelmesked­niük. És persze a saját lelkiismere­tüknek. Bácskai Tamás FEB A magyar állam 10,5 milliárd fo­rint értékű öröklött kereskedelmi banki kétes követelésre vállalt ga­ranciát. Erről már a múlt év nyarán meg­állapodás született a kereskedelmi bankok és a kormány között, ám meg kellett várni az év végét, ami­kor is a Parlament elfogadta az ez évi költségvetési törvényt. Ennek keretében döntöttek ugyanis a hon­atyák arról, hogy miként alakulhat a költségvetés garanciavállalási ke­rete. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a kormány által vállalt eseti és egyedi kezességvállalások együttes összege nem haladhatja meg az éves költségvetési kiadási főösszegének 2 százalékát. Ebbe a keretbe fér bele a 10,5 milliárdos kereskedelmi ban­kokat érintő garanciavállalás. Arról sem a Pénzügyminisztéri­umban, sem a bankfelügyeleten nem adtak információt, hogy az ál­lami garanciavállalás miként érinti a három nagy kereskedelmi ban­kot, a Budapest Bankot, a Magyar Hitel Bankot és a Kereskedelmi Bank Rt.-t. Botos Katalin tárca nél­küli miniszter elmondotta, hogy a kormány az öröklött kétes kinnle­vőségek felének terheit kívánta át­vállalni. Erről a múlt év folyamán részletes számítások készültek és az alapján állapodtak mega 10,5milli- árd forintos összegben. Az intézkedésre azért volt szük­ség, mert január 1-jétől a pénzinté­zeti törvény lényegesen szigorítja a bankok működési feltételeit. Előír­ja azt, hogy a pénzintézetek követe­léseiket minősítsék, és ettől függően különböző mértékben kockázati tartalékot kell létrehozniuk. Az át­lag alatti minősítési követeléseknél 20 százalékos, a kétes minősítési követeléseknél 50 százalékos, a rossznak minősített követeléseknél pedig 100 százalékos kockázati tar­talékot ír elő a törvény. E tartalék- képzési kötelezettség ebben az esz­tendőben várhatóan csökkenti a bankok jövedelmezőségét. Mivel a három kereskedelmi bank létrejöt­tekor nagyrészt örökölte a Magyar Nemzeti Bank rosszul kihelyezett hiteleit is, így indokolt, hogy az ál­lam is magára vállaljon a terhekből. Ha azonban a költségvetés az örök­lött terhek egészét átvállalta volna, az csökkentené a bankok érdekelt­ségét portfoliójuk megtisztításá­ban. Folytatódik az importliberalizáció — Az idén tovább szűkült az im­portkivételi lista: lekerültek róla a szilárd energiahordozók, a távköz­lési berendezések egy része és egyes fogyasztási cikkek, például a búto­rok — a lábbelik kivételével —, és a bőr- és szőrmeipari termékek — tájékoztatta az MTI munkatársát Koczka Lászlóné, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztéri­umának főosztályvezető-helyettese. Jelenleg az importtermékek több mint 90 százaléka liberalizált. Ez a hazai ipar 78 százalékának teremt versenyhelyzetet. A tavalyi 87 százalékos importliberalizáció­hoz képest a kormány a hazai ipar védelmében döntött egy viszony­lag csekély mértékű bővülés mel­lett. 1991-ben ugyanis — részben a liberalizálás miatt — nagymérték­ben kiéleződött a piaci verseny. Ehhez még hozzájárult, hogy a fo­rint relatív felértékelődése az im­portot olcsóbbá tette, s ez a hazai termelők számára egy rosszabb versenyhelyzetet teremtett. A kor­mány döntésénél figyelembe vette a jelenlegi árfolyampolitikát is, ami a belső infláció csökkentését tartja szem előtt — mondta az NGKM illetékese. Koczka Lászlóné hozzátette, hogy az idén már nem várható az importkivételi lista szűkítése, vi­szont 1993-ra vonatkozóan min­denképpen az élelmiszer-kereske­delem további liberalizálását tart­ják szem előtt. Újra békesség az Ikarus és a Rába között Európai toplista Brit vagy brit—holland tulajdo­nú cégek állnak annak a listának az első öt helyén, amelyet a Finan­cial Times brit gazdasági napilap állított össze az európai cégek ta­valy szeptember 30-ai részvényér­tékének nagysága alapján. Az AFP ismertetése szerint az első két hely tavaly óta változatlan. Az első helyezett a Royal Dutch/Shell 71,56 milliárd dollárral, a 2. a Bri­tish Telecom 42 milliárddal. A 3. a Glaxo Holdings 35,5 milliárddal, ez a cég tavaly még csak a tizedik volt. A negyedik helyre csúszott vissza a tavalyi harmadikról a Bri­tish Petroleum (31,31 milliárd), az Unilever (22,66 milliárd dollár) vi­szont a hatodikról az ötödikre lé­pett előre. Hetedik helyen a British Gas brit gázipari és -szolgáltató vállalat áll, 20,74 milliárd dollár­ral, nyolcadik a Nestlé (19,95 milli­árd). Ami a nemzeteket illeti, a né­met cégek általában visszaszorul­tak, az Allianz Holding (21,48) a negyedikről a hatodikra, a Sie­mens (19,67) a hetedikről a kilen­cedikre, a Daimler Benz (19,49) az ötödikről a tizedikre. A Coca-Cola Moszkvában Az amerikai Coca-Cola cég Moszkvában bejelentette, hogy a város vezetőségével megállapodott egy „Coca-Cola Refreshments— Moscow” elnevezésű közös válla­lat létrehozásában. A közös válla­lat a világon oly népszerű üdítőt, a Coca-Colát gyártja majd. A gyártási technológia és a minő­ség természetesen a nemzetközi normákhoz igazodik. A termelés megindítása előtt Moszkvában kö­zel ezer pavilont állítanak fel, ame­lyek a szomjas moszkvai polgárok szolgálatában állnak majd. A vál­lalkozás több ezer új munkahely megteremtésére ad lehetőséget. Újból helyreált a „békesség” az Ikarus és a Győri Ráta Rt. között. A Rába korábban kilátásba helyez­te, hogy nem szállít főegységeket, ha az Ikarus nem fizeti ki decemberi tar­tozását. Kelemen János, az Ikarus képviselője ezzel kapcsolatban el­mondotta: bár a tartozás mértéke nem volt jelentős, a két cég vezetője egyezségre jutott, és az együttműkö­dés ismét a régi. Az MTI tudósítójának kérdésére, hogy az immár részvénytársaság­ként működő Rába és az Ikarus kö­zött számítani lehet újabb „nem szállít, nem fizet” vitákra, Kelemen János kifejtette: a szűkülő értékesí­tési lehetőségek és az általános pénz­hiány mellett előállhatnak napi problémák, amire szerencsés eset­ben áthidaló megoldást lehet találni. Az Ikarus a korábbiaknál keve­sebb megrendeléssel indította az évet, de a meglevő, és fizetési garan­ciával is alátámasztott szerződések folyamatos munkát és árbevételt biztosítanak. A munkát többek között a tö­rökországi 676 darab városi buszra, a 250 automata sebességváltóval, a 65 csuklós és a 65 Mann-motorral felszerelt autóbuszokra vonatkozó megrendelés, illetve az 560 darabos légkondicionált városi buszokra szóló tajvani megrendelés biztosítja. Iránnal 3300 autóbuszra kötöttek szerződést, amelyből az elmúlt év de­cember 28-áig ezret szállítottak Te­heránba. A magyar autóbuszok visszhangja Iránban kedvező, újabb bankgarancia érkezése várható. Az idén a Budapesti Közlekedé­si Vállalat is rendelt új buszokat az Ikarustól, ez év első felére 100 da­rabot, amelyek nagy része kímélő konstrukció. Legnagyobb megrendelőjük a Független Államok Közössegének országai, s velük külön-külön kö­töttek szerződést. Az idén Ukrajna 1000,, az Orosz Föderáció 3500, Belorusszia 500 autóbuszt vásárol­na, azonban egyelőre nem tudnak fizetést garantálni. A KERESKEDELMI ES VENDÉGLÁTÓ-IPARI FŐISKOLA SZOLNOKI TAGOZATA 1992. februári kezdéssel vállalkozási és marketing­ismereteket nyújtó áruforgalmi management szaküzemgazdász­képzést indít főiskolai vagy egyetemi végzettségű szakemberek számára. , Képzési idő: 4 félév. Tandíj: 24 000 Ft/félév. Tájékoztató és jelentkezési lap igényelhető: 5000 Szolnok, Ady Endre út 9. Ügyintéző: Deák Miklósné, telefon: 56/40-106 Jelentkezési határidő: 1992. január 30. 61/1 A Bácstej-diszkont olcsóbb! • A Bácstej Kft. új diszkontjában — kedvezményes áron — szinte minden hazai tejipari termék kapható. Köztudomású, hogy a hazai tejipari vállalatok januárban jelentősen megemelték termelői áraikat. A kecskeméti tejipari vállalat 1992-re Bácstej Kft.-vé alakult utóda sem függetlenít­heti az országos ten­denciáktól magát, ám a vevők pénztárcájának ki mé I ése — és saj át po- zícióinak őrzése — ér­dekében, diszkontüzle­teket nyitott Kecskemé­ten. Kínálataikban nem­csak a cég saját termé­kei, hanem más vállala­tok népszerű tej-, vaj, túró- és sajtféleségei is megtalálhatók. A Bács­tej Kft. egyik ügyvezető igazgatójával Vargáné Takács Ilo­nával új vállalkozásaikról, terveik­ről beszélgettünk. A központunkban (Róbert Károly körút 6.) októberben nyitott üzle­tünkben jelentős forgalmat bonyolí­tunk. Elhelyezkedése annyiban sze­rencsés, hogy ráépül az üzemre, így azonnali feltöltése bármikor megoldható. Második, a Rákóczi- város 16. szám alatt (Kurucz kör­úton) kialakított boltunkat elsősor­ban a környék lakosságának érde­keire figyelve nyitottuk. Ebben a vá­rosrészben ugyanis meglehetősen kevés az élelmiszerüzlet. Remél­jük, hamarosan törzsvendégeink lesznek mindazok az alacsonyabb jövedelmű helybeliek, nagycsalá­dok és nyugdíjasok, akiknek az álta­lunk nyújtott kedvezmény is számít. De természetesen bárkit szívesen fogadunk. Forgalmunk már két nap után is ígéretes. — Két diszkontjuk kínálata között van valami különbség? — Nincs, mindkettőben igyek­szünk a teljes áruskálát biztosítani. Jelen vannak saját termékeink: a tejföl, a túró, a tejszín, a vaj és a tej. Legújabb termékünk az egyliteres, Elopack dobozos tej, amelynek pró­bagyártását a karácsonyi ünnepek előtt néhány nappal kezdtük meg. Ebből január elseje óta naponta mintegy ötezer litert értékesítünk. Az áremelkedések ellenére — piac­kutatás céljából — egyelőre 21 fo­rintos nagykereskedelmi és 24 fo­rintos piaci áron ajánljuk. Reméljük, hamarosan vásárlóink egyik ked­vence lesz. Ezúton is szeretnénk fel­hívni vásárlóink, viszonteladóink fi­gyelmét egy, az Elopack dobozos tej­jel kapcsolatos félreértésre. Bár ez a tej is dobozos, de nem tartós, s csak akkor fogyasztható a csomagolásán is feltüntetett öt napig, ha mindvégig hűtőben tárolják. Különlegesen jó ízű, egységes, válogatott tejből ké­szül. Reméljük, hamarosan teljes ka­pacitásunkra szükség lesz gyártásá­hoz. — A jelenlegi ötezer litert milyen körben forgalmazzák? — Nemcsak a dobozos tejet, ha­• A sláger az új dobozos tej. nem minden termékünket széles körben, a megyehatárokon túl is te­rítjük, jelenleg Budapesttől húzódik a határ. (Éppen a dobozos tejre Bu­dapesten is vannak állandó vevő­ink!) Gondolom, ez a jövőben még- inkább így lesz, addig terjeszke­dünk, oda terítünk, ahol piacot talá­lunk. Erre egyre inkább rá is le­szünk kényszerítve. Megpróbálunk versenyképesek lenni és azt hi­szem, a versenyképesség most el­sősorban az áron fog múlni. Ha kell, akciókkal, engedményekkel próbál­juk elérni, hogy a mi körzetünkben a mi termékünket vegye a vásárló. Ami a minőséget illeti, bizonyosan álljuk a versenyt. Előnyünk lehet még az is, hogy helyben vagyunk, tehát a napi igényekhez sokkal ru­galmasabban alkalmazkodunk. Na­gyon sok olyan üzlet van például Kecskeméten, ahova naponta akár többször is kivisszük a kórt árut. Csak egy telefon és mi máris me­gyünk, pótoljuk a hiányt. — A Széchenyivárosban is ké­szülnek nyitni egy diszkontot. Mikor s milyen formában? — Egy nagyméretű hűtőkamra felállítását tervezzük. (Nagyobb lesz, mint ami most a központunk­nál található.) Igyekszünk olyan helyszínt választani, ahol nem za­varja túlságosan más boltok forgal­mát. A lakosságnak viszont minden­képpen szeretnénk megadni azt a lehetőséget, hogy a rászorultabbak is olcsóbban juthassanak tejtermé­kekhez. Ezt a kedvezményt a kiske­reskedelem sajnos manapság nem tudja a vásárlóknak megadni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents