Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-21 / 17. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. január 21., 5. oldal A PN-KALAUZ VENDÉGE Sükösdi üzletasszony JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás — Ez olyan amerikaias ötlet, hogyan kerül ide, Sükösdre? — Története van — mosolyog Tátrainé Kovács Zsófia ügyvezető igazgató. — Nagy család a mienk, tizenketten vagyunk testvérek és a sors kissé szétszórt bennünket. A legidősebb nővérünk, Rozália Svédországban él két fiával. Az egyikük, Vida László ötlete volt, hogy családi alapon hozzunk létre egy kft.-t, svéd—magyar vegyes vállalatot és a tevékenységi formánk a kereskedésnek egy idehaza jószerivel ismeretlen válfaja legyen: távmegrendelés alapján történő csomagküldő szolgálat. Svédországban huszonnégy ilyen cég van. Lacit az a cél vezette, hogy ebben a változó világban valami biztos egzisztenciához segítsen bennünket, amíg hozzánk is el nem ér a munkanélküliség. Korábban mindannyian háztájiból egészítettük ki a jövedelmünket, gondoltuk, hátha ez könnyebb lesz, így aztán igent mondtunk. Tavaly áprilisban aláírtuk a társasági szerződést, mind családtag: Vida László, Vida Rozália, a nővérünk, Vida Dénes, Szerdahelyi Csilla (ő egy másik nővérünk lánya, Kaliforniában él), Kovács Zoltán, Kovács Lászlóné, Kovács Ibolya, Kovács József és én. Az alapító tőkéhez mi, itthoniak, csak jelképes összeggel járultunk hozzá. — Hányán dolgoznak a famíliából a Kovács Család Kft.-ben? — Főállásban csak négyen, a többiek részmunkaidőben, megbízásos alapon. Egyébként én is csak félnapokat töltök itt egyelőre, főállásban művelődésiház- és könyvtárvezető vagyok, már tizennyolc éve. Ha föllendül az üzlet, kénytelen leszek megválni a munkahelyemtől. — A magyar vásárló szereti látni, miért ad ki pénzt... — Tudtuk, hogy a szokatlan forma elfogadtatása nem kis feladat. De a bizalomébresztésnek is megvannak a módszerei. A jó minőség, a pontosság, a gyorsaság, a korrektség. Nyugaton készíttetett színes katalógusból választhatnak vásárlóink. És ha valaki az áru átvétele után csalódást érez, vissza- küldheti azt nekünk, és mi visszafizetjük a pénzét. — Volt erre példa? —Nem sok. Egy vevőnk például nem olyannak képzelte a vadász• Tátrainé Kovács Zsófia, aki főállásban még művelődési házat vezet. zöld színt, amilyen a kért ruhadarab volt—visszakapta a pénzét. — A forgalmazott termékeket honnan szerzik be? — Svédországból, de található a kínálatunkban indiai, tajvani, meg még több, főleg skandináv országból való áru is. A beszerzés Vida László, a svédországi ügyvezető feladata. Csakis kiváló minőségű portékát kínálunk. — Öt-tíz éve még bombaüzletet csinálhattak volna, de ma már az áruházak is tele vannak nyugati import cikkekkel. Gondolják, hogy bírják majd a versenyt? — Üzleti sikert attól remélünk, hogy mi olyan árukat kínálunk, amilyeneket máshol nem kapni. Tehát aki például szereti, ha nincs minden ötödik embernek ugyanolyan dzsekije, anorákja, mint neki, az ír nekünk. Az áraink minőséga- rányosan versenyképesek az áruházi árakkal. No, és abban is hi-' szünk, hogy akadnak majd hívei ennek a kényelmes vásárlási módnak nálunk is kellő számban. Leül a háziasszony, a családfő vagy akárki, ír nekünk egy megrendelőlevelet és pár napon belül ott az áru. Volt, aki karácsonyra így rendelt ajándékot az egész családjának. Cikkszám alapján, utánvéttel szállítunk. — Elégedettek az eddigi érdeklődéssel? — Nem számítottunk gyors sikerre, a katalógusból vásárlás szo- katlansága és a hazai pénztelenség miatt. Mégis belevágtunk, mert bízunk benne, hogy közeleg a gazdasági föllendülés, többet költhetnek majd az emberek, és mi akkor, ha áldozatok árán is, de már ismertek leszünk a piacon. — A többiek mivel foglalkoztak, mielőtt a Kovács Család Kft. megalakult volna? — Kovács Zoltán a bajai Kismotorban volt fődiszpécser, a felesége, aki az itteni mintaboltunkat vezeti, á Nettnél varrónősködött, ketten felszolgálóként keresték a kenyerüket — mindannyian tanuljuk a kereskedést, a piackutatást. — Eddigi tapasztalataik szerint melyik társadalmi rétegekből, egyáltalán honnan került ki a vásárlóik többsége? — Főként a nagyvárosokból kaptunk megrendeléseket, és úgy tűnik, a viszonylag jobban kereső értelmiségiek és a vállalkozók tiszteltek meg bennünket eddig legtöbben a bizalmukkal. — A falusi székhelynek nem érzik hátrányát? — Vida László, az unokaöcsém számolt azzal, hogy Sükösd az nem Budapest, ahol egyébként több partner is kínálkozott neki. De ő azt akarta, hogy itt legyen a kft., tudja, hogy mit jelent ez nekünk és mit a falunak, ugyanis.a terveink és reményeink szerint egyszer kinövi majd ez a vállalkozás a Kovács családot, s munkát tudunk adni még számos itteni lakosnak. Hátrányunk különben csak addig van, amíg a telefon- és faxvonalat meg nem kapjuk, utána már nem kell a világ szélén érezni magunkat. A vásárlóinknak meg mindegy, hogy a posta Budapestről vagy Sükösdről hoz- za-e a kért árut, a lényeg, hogy azt kapja, amit rendelt. Es mi nem árulunk' bóvlit. — Az üzleti tervük szerint menynyi vásárlóra lesz szükségük ahhoz, hogy azt mondhassák: jól megy a bolt. — Az első tízezer katalóguson vagyunk túl, most készül az újabb tízezer. Az érdeklődést szerszám- készleteink, ruhaneműink, lakásfelszerelési cikkeink és a majd bővülő, igények szerint változó kínálat iránt az jelzi,, hány katalógust tudunk eladni. Úgy kalkulálunk, ha már ötvenezer „papírkirakatunk” mozog az országban kézről kézre, akkor elegendő nagyságú vásárlóközönségünk lesz a nyereséges üzletvitelhez — mondja Tátrainé Kovács Zsófia, a sükösdi Kovács Család Kft. ügyvezető igazgatója. — a. tóth — NŐTT A GAZDÁK BIZALMA — JÓ ÁR A VILÁGPIACON Sikeres évet zárt a Bácshús Rt. A sertések szemrevételezéssel történő átvételénél gyakori volt a véleménykülönbség a gazdák és az átvevő között. Olyan módját vezette be január 1-jétől a Bácshús Rt. a minősítésnek, mely növelte a termelő bizalmát a vállalat iránt. Az új rendszer iránt érdeklődve a vállalat helyzetéről is tájékozódtam Lendvai Tibor vezérigazgatóhelyettes főmérnöktől. — A Bácshús Rt. sikeres évet zárt. Ma még nem tudjuk pontosan, mekkora lesz az eredmény, de a gyártási adatok rendelkezésre állnak. Több mint 10 ezer tonna húskészítményt gyártottunk. Ez a vállalat történetében ez ideig a legnagyobb teljesitmény; valamivel több, mint ezer tonnával gyártottunk többet, mint 1990-ben. Sertésből 250 ezer darabot, marhából — némi csökkenés volt — 7500 darab a teljesítmény. Az exportár- bevétel 10 százalékos növekedést mutat az előző évihez képest. Az idei évről a vezérigazgatóhelyettes elmondta, hogy elsősorban a termeltetés területén szeretnének jelentős piacot megalapozni. Ez természetes: élőállat nélkül a húsipar tennivaló nélkül maradna. Időben kialakították a termelőknek is megfelelő árpolitikát. Fizetési határidőként 14 napot határoztak meg, ezt mindig be is tartják. Továbbra is a belföld ellátása az elsődleges. További ezer tonnás növekedést irányoztak elő, tehát az idei gyártási tervben 11 ezer • A képernyőn azonnal megjelenik a minősítés összes adata. tonna húskészítmény szerepel. Az export szerkezete megegyezik a tavalyival. A jelenlegi, rendkívül kedvező világpiaci ár miatt igyekeznek minél nagyobb mennyiséget darabolni. A dolgozók vállalták, hogy két hónapon át heti két alkalommal 4-4 túlórát rádolgoznak a rendes munkaidőre, az exportlehetőség kihasználása végett. Ami az új minősítési rendszert illeti: ellentétben a megszokottal, amikor az átvevő a községben szemrevételezéssel állapította meg a sertés osztályba sörolását, most mindenki behozhatja a leadandó állatokat a Bácshúshoz. Végigkísérheti a gazda a sertés útját a vágósoron, megtekintheti a gépi minősítő rendszer által mutatott eredményeket, saját szemével győződhet meg például a szalonna vastagságáról. A higiéniai előírások természetesen, mint mindenkire, a vendég gazdákra is kötelezőek. A vállalat külön — a dolgozókétól eltérő színű — köpenyt és sapkát csináltatott számukra. Az a tapasztalat, hogy a termelők bizalma megnőtt a vállalat iránt: bíznak a számítógépben. Gál Zoltán * A napokban a Kossuth Rádió egyik gazdasági műsorában hallottuk, hogy a Bácshús Rt. megjelent a bécsi tőzsdén, ez adta volna cikkünk apropóját, azonban erről majd csak az osztrák társsal történt megbeszélés után kaphatunk információt. — A szerk. Az 1992. január 1-jén hatályba lépett, s a gazdasági életet szabályozó jogszabályok közül az egyik legfontosabb és a legszélesebb vállalkozói réteget alapvetően érintő az 1991. évi 1L. számú törvény, amely a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás kereteit állapítja meg. A törvény címéből is kitűnik, hogy a magas szintű jogszabály három esetkört szabályoz. Az első a csődeljárás, amely az átmenetileg fizetésképtelenné vált gazdálkodó- szervezetek újjászervezésének feltételeit állapítja meg. Ezen cikkben a korábban egyáltalán nem ismert csődeljárásra vonatkozó új szabályokkal ismerkedhetünk meg. Csődeljárást kezdeményezhet maga ellen az a gazdálkodószervezet, amely tartozását az esedékességkor nem tudta, vagy előreláthatóan az egy éven belül esedékessé váló tartozásait nem tudja kiegyenlíteni. Ugyanakkor a jogszabály ismeri a kötelezően bejelentendő csőd intézményét, melyre akkor kerül sor, ha a gazdálkodó- szervezet bármely tartozását az esedékességet követő 90 napon belül nem tudta kiegyenlíteni. Ez a bejelentési kötelezettség 8 napos határidőt állapít meg, melynek elmulasztásáért a gazdálkodószervezet vezetője polgári jogi felelősséggel tartozik. Új rendelkezés az is, hogy a csődeljárás közzétételét követő 90 napig az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele szemben esedékes pénzkövetelések vonatkozásában, s ez a határidő az adós és a hitelezők együttes kérelmére 30 nappal meghosszabbítható. Ugyanezen időtartam alatt az adóssal szembeni pénzkövetelések végrehajtása is szünetel. Természetesen ez idő alatt is köteles a gaz- dákodószervezet a munkabér és az egyéb bérjellegű, valamint létfenntartást célzó járadékok kifizetési kötelezettségének maradéktalanul ‘ eleget tenni. A moratórium időtartama alatt az adós felmérheti a realitásoknak megfelelő helyzetét és a fizetőképesség helyreállítása érdekében megteheti a szükséges intézkedéseket, szervezeti változásokat. A moratórium időtartama alatt természetesen a követelések kamatoznak és ez időtartam alatt a vagyonfelügyelő a cég tevékenységét illetően ellenőrzést gyakorol. A fizetőképesség helyreállítására irányuló program, továbbá a cég hitelezővel kötendő egyezségi terv kidolgozása törvényben meghatározott kötelezettsége az adósnak. Ennek megfelelően az adós a csődeljárás kezdetét követő 60 napon belül köteles egyezségi tárgyalást kezdeményezni. Amennyiben az adós és a hitelezők között a csődeljárás során nem jön létre egyezség, ezt az adós az ok megjelölésével köteles 3 napon belül bejelenteni a bíróságnak, s ebben az esetben a bíróság 15 napon belül megindítja a felszámolási eljárást. A hitelezőket védő fontos előírása az új törvénynek az, amely szerint a törvény megtiltja a korábbi csődeljárás közzétételétől számított három éven belüli ismételt csőd bejelentését. £)r jobbágy Lajos Nem csökken a költségvetés szerepe A hosszúra nyúlt költségvetési vita után lassan-lassan csillapodnak az indulatok, háttérbe szorulnak a politikai érvek és inkább a szakmaiak kerülnek előtérbe. A lakosságot pedig elsősorban az érdekli, mit hoz számára az új költségvetés, mennyiben javul, illetve mennyiben romlik a helyzete. Az elmúlt két év költségvetését ösz- szehasonlítva az idei esztendő tervezetével bizonyos változások, ha nem is alapvetőek, felfedezhetők. Nem változott az, hogy a költségvetés továbbra is ráül a gazdaságra, a keletkező jövedelmek jelentős része a költségvetésen keresztül folyik át és ez ellentétes a vállalkozásokkal. Nem jó ugyanis, ha központilag az állam túl sok jövedelmet oszt el, sokkal inkább kedvezőbb lenne, ha ebben a piac vállalna nagyobb szerepet. Két évvel ezelőtt 640 milliárd forinttal gazdálkodott a költségvetés, tavaly már 850 milliárddal, az idén pedig, ha a tervek valóra válnak, 953 milliárd forint újraelosztásáról gondoskodik. Ezek az összegek mutatják, szó sincs arról, hogy a költségvetés szerepe, súlya csökkenne. Nem is kerülhet erre mindaddig sor, amíg a nagy elosztási rendszerekhez, az államháztartás reformjához hozzá nem nyúl a kormány. Valószínűleg az idén erre már sor kerül úgy, hogy jövőre alapvető változások várhatók a költségvetésben is. Addig azonban be kell érni kisebb jelentőségű módosításokkal. Csökkenő befizetések Ezek a kisebb módosítások azonban elég nagy hatással lehetnek a lakosságra, a vállalkozásokra. Megfigyelhető ugyanis, hogy az évek során a gazdálkodó szervek befizetései nemhogy nőttek volna, hanem 1990-hez viszonyítva csökkentek. Ez azt jelenti, hogy bármennyire is „sírnak” a vállalkozók, a növekvő elvonások ellenére kevesebb nyereségadót, vámot fizettek be. Az államnak az ilyen jellegű bevételei 1990-ben 257 milliárdot tettek ki, az ez évi előirányzat pedig csupán 215 milliárd. Időközben a forint jelentősen romlott, amit szintén érdemes figyelembe venni. (Az értékelést persze részben módosíthatja az a tény is, hogy ebben az időszakban jelentős mértékű gazdasági visszaesés 'is bénította a vállalatokat, elvesztették kelet-európai piacaik zömét, s az elmúlt két év során csökkent a termelés, ez is visszahatott a nyereségadó-befizetések elmaradására.) Úgy néz ki azonban, hogy ez a gazdasági válság csak a vállalkozókat, a vállalatokat sújtotta jelentős mértékben. A lakossági adóbefizetések ugyanis a válság ellenére számottevően növekedtek. Míg 1990-ben a lakosság mintegy 120 milliárd forintot fizetett személyi-jövedelemadóra, addig az idén ezek az állami bevételek elérik a 162 milliárd forintot. Ugyancsak lényegesen emelkedett az általános forgalmi adóból és a fogyasztási adóból származó bevétel, amelynek kárvallottja szintén a lakosság. Úgy tűnik, a bérből és fizetésből élők kevésbé tudtak kibújni az adófizetés alól, mint a vállalkozók, vállalatok. Dráguló államigazgatás Érdemes azt is megnézni, hogy mire fordították az egyre növekvő lakossági befizetésből eredő pénzeket. Az adatok azt mutatják, hogy a költségvetés egyre kevesebbet költött a gazdálkodó szervezetek támogatására, fogyasztóiárkiegészítésre, ugyanakkor bár központi beruházások alig vannak, mégis növekedtek a felhalmozási kiadások és igen sok pénzt emésztett fel a központi költségvetési szervek támogatása. Erre a célra 1990-ben még csak 188 milliárd forintot fordítottak. Tavaly az állam- igazgatás, beleértve a honvédelmet és az egyéb fegyveres testületeket is, már 278 milliárd forintot emésztett fel a költségvetésből, az idén pedig a központi költségvetési szervek támogatására 339 milliárd forintot költenek. Ezt a pénzt fordítják a minisztériumok, országos szervek finanszírozására, a védelem és egyéb fegyveres testületek pénzellátására, a társadalmi önszerveződések támogatására. Furcsa módon a piacosodó gazdaságban az államigazgatás egyre több pénzbe kerül. Valószínűleg ez az átmeneti állapot következménye, amikor is még nem működik feljes egészében a piac, s az államigazgatás új rendszere sem alakult ki. Ez az átmeneti állapot azonban meglehetősen költségesnek bizonyul, s ennek árát természetesen a fogyasztóknak, a lakosságnak kell megfizetni. / P. F. ^Kecskeméti iparosok^ Rüsselsheimben A németországi Rüsselshcim iparoskamarája elnökének, Horst Meffertnek a meghívására január 8 12-ig 42 tagú iparosdelegáció járt kint Kecskemét testvérvárosában tanulmányúton. A kecskeméti ipartestület küldöttségét — amelyet Tornvi László, az ipartestület elnöke vezetett — fogadta a város polgármestere, Norbert Winterstein is a városháza dísztermében. A vendéglátók gazdag programot állítottak össze. A kecskemétiek meglátogatták az ottani iparosok üzemeit, műhelyeit. Mindenki a szakmabeli partnerével találkozhatott és tapasztalatot gyűjthetett. Látogatást tettek az Opel Müvek rüsselsheimi gyárában, ahol 35 ezer dolgozó naponta több mint 1500 személygépkocsit gyárt. A látogatást a rüsselsheimi iparosok októberben viszonozzák Kecskeméten. A találkozás eredményeként több konkrét megállapodás született. Ezek részben üzleti jellegűek, részben pedig a kecskemétiek nyelvi és szakmai továbbképzésére irányulnak. Brit—holland érdekeltség a magyar tejiparban Az Unilever brit holland élelmi- szeripari vállalat bejelentette, hogy egyezményt kötött a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat (VMTV) fagylaltgyártó ágazatának megvásárlásáról jelentette az AP-DJ. Az Unilevcrnck ez az első ilyen jellegű vállalkozása Magyarországon, s mint a cég szóvivője elmondta, ez jó alapot teremthet a brit holland vállalat térségbeli terjeszkedéséhez. Az üzlet részleteit nem közölték ugyan, de a szóvivő szerint az Unilever 10 millió dollárt tervez befektetni a veszprémi üzem korszerűsítésébe és a magyarországi értékesítési rendszer fejlesztésébe. Horvát hitelbecslés A horvát kormány felmérése szerint 19 milliárd dollárnyi kár keletkezett a polgárháború kirobbanása óta Horvátországban. Mint Jurica Pavelic horvát miniszterelnök- helyettes közölte, Horvátországnak félmilliárd-egymilliárd dollár hitelre lesz szüksége ahhoz, hogy fellendítse gazdaságát. Lényegesen csökkent az ipari termelés, 700 000 ember pedig elhagyta otthonát. Horvátországban 4,76 millióan élnek. 270 ezerre becsülik a munkanélküliek számát. Hersant terjeszkedik Negyvennyolc százalékos részesedést szerzett az egyik legolvasottabb csehszlovákiai lapnál, a 400 000 példányban megjelenő Mladá Fronta Dnes-nél a francia sajtómágnás, Robert Hersant csoportja. Értesülések szerint a résztulajdonért 22 millió dollárt fizetett ki a francia csoport. A francia sajtó- csoport negyvenszázalékos részesedést szerzett magának három más csehszlovák lapnál is: egy brnói és két ostravai lapnál. Mint ismeretes, Robert Hersant 49 százalékos tulajdonjogot vásárolt korábban a Magyar Nemzetnél. Lengyelországban birtokában van a legolvasottabb lap, a Rzeczpospolita, valamint hat jelentősebb vidéki lap is. Japán cső a szovjeteknek Japán felújítja azokat az üzleti tárgyalásokat, amelyek a viharos szovjetunióbeli események idején szakadtak félbe. A szigetország 700 000 tonna csővezetéket kíván eladni Oroszországnak, 500 millió dollár értékben. Négy japán acélgyártó, köztük a világ legnagyobb acélipari vállalata, a Nippon Steel vesz részt a szállítások pénzügyi feltételeiről szóló tárgyalásokon. Sanyo-napelemek A Sanyo japán vállalat fejlesztési részlege foglalkozik azzal az álomtervvel, hogy az emberiség energiaszükségletét idővel a nap energiájából elégíthesse ki. Az ezredfordulóra talán megvalósítható, hogy 836 négyzetkilométernyi naptelcpet fektessenek le a föld „napos oldalán”, a sivatagos vidékeken és innen szupravezetők segítségével juttassák cl az energiát az „árnyékos oldalra”. A Sanyo cég állítja elő Japánban az összes naptelep egyhar- madát, és a napelemek hasznosításával kapcsolatos kísérletek a hetvenes évek olajválsága után kaptak Vnagy lendületet. J Szerkesztő: A. Tóth Sándor kezdőknek és profiknak
