Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-20 / 16. szám
perón népe 1992. január 20., 5. oldal HAZAI NYELVTOPLISTA: Az élen az angol, a német és a francia „Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy” — tartja a népi bölcsesség, ám a kijelentés aligha hízelgő ránk nézve. Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb problémája, hogy mi, magyarok bizony nehezen birkóztunk meg az idegen nyelvekkel. Voltak, akik az oktatási rendszer egészét, mások csupán a nyelvtanítás módszereit okolták. Mindenesetre tény, hogy 10 honfitársunk közül még a közelmúltban is csak ketten- hárman beszéltek elfogadható szinten valamely világnyelvet. Az oktatási reform egyik sarkalatos kérdésének tekinti a művelődési tárca jelenlegi vezetése, hogy új alapokra helyezze magát a nyelvtanár- képzést is. A számok kedvezőek: amíg 1989-ben az egyetemeken, főiskolákon 1734 nyelvszakos diák koptatta a padokat, addig 1991-ben már 2546 tanuló jí "t ezekre a speciális szakokra. Ez a mintegy 50 százalékos növekedés messze meghaladja a felsőoktatás bármely más ágának fejlesztési ütemét. Különösen a leendő egyszakos nyelvtanárok száma gyarapodott. 1991-ben a budapesti, a miskolci, a debreceni, a pécsi, a szegedi és veszprémi egyetemekre, az egri, a szombathelyi és a szegedi főiskolákra 767 nyelvtanárjelöltet vettek fel. Érdekes tendenciát mutat az egyes világnyelvek népszerűségi rangsora is. 1988-ban orosz szakra még 836 jelentkezőt vettek fel, 1990- ben már csak 371 -en választották ezt a nyelvet, 1991-ben pedig mindössze 249-en, alig harminc százaléka az 1988-as szintnek. A legtöbben az angol szakot választják, számuk szinte évről évre növekszik. 1990-ben még „csak” 834 angoltanáijelöltet tartottak számon, 1991-ben már 1153-an jártak erre a szakra. A német nyelvet tavaly már 702 diák választotta, de a rangsorban „dobogós helyre” került a francia nyelv is: jelenleg 293-an tanulják. Ezután az olasz és a nemzetiségi nyelvek következnek, s a sort a 33 tanárjelölttel a latin zárja. (somfai) Az Alkotmánybíróság történelmi döntést hozott Az Alkotmánybíróság 1991. december 16-ai törvénnyel kapcsolatos határozatával történelmi döntés született: a pártállami jogszabályok egyik legpusztítóbb és legtörvénytelenebb formája szűnt meg. Az ország ezzel újabb jelentős lépést tett az európai jogállamiság felé — tolmácsolta Jobbágyi Gábor, a Pacem in Utero (Béke a méhben) Egyesület elnöke a szervezet véleményét csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. (Az alkotmánybírók a terhességmegszakításra vonatkozó szabályok rendeletben való meghatározását alkotmányellenesnek mondták ki, a végrehajtására kiadott rendelettel együtt, ezért azokat 1992. december 31-ei hatállyal megsemmisítik. A parlamentnek gyakorlatilag egy éve van arra, hogy a terhességmegszak itásról törvénnyel döntsön.) Az új szabályozás — az elnök reményei szerint — mindenképpen magzatpárti lesz, a mainál jóval szü- kebbre fogja azokat az okokat, amelyek megléte esetén a terhességmegszakítás elvégezhető. Paksy Mária, az egyesület orvos tagja igyekezett eloszlatni azt a tévhitet, hogy az abortusz a nők számára az egyedül üdvözítő megoldás. A terhességmegszakítás közvetlen és közvetett veszélyei mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt másfél évtizedben 18 asszony halt meg ilyen beavatkozás következtében. Jobbágyi Gábor ezt az adatot egy másik, nyugat-európai statisztikával vetette össze, amely a magyar gyakorlattal ellentétben nemcsak az abortusz utáni közvetlen, hanem a később ennek betudható halálozást is jegyzi. Eszerint 100 ezer terhességmegszakításra 30-40 haláleset jut. Az új törvény — fejezték ki reményüket a résztvevők — valószínűleg nemcsak a magzat jogainak elismerésére és az anyák védelmére teremt az európai normáknak is megfelelő szabályozást, hanem végre talán a műtétet végző orvosokat is megkérdezik a számukra is rettenetes beavatkozásról. Azt ugyanis a kórházi szabályok szerint az orvosok munkaköri kötelezettségként végzik. • A Volkswagen Taro kisteherautó. A legutóbbi időszakban erősen megnőtt az érdeklődés a kisteherautók iránt. Az ok három összetevőjű. Egyrészt megnőtt a kisvállalkozók, kisfuvarozók aránya, másrészt mind több helyen korlátozzák a behajtást a nagyobb tehergépkocsikkal a forgalmasabb eladóhelyekre, harmadsorban pedig az elektromos hajtású, akkumulátoros kocsik ma még drágák, mérsékelt teljesitmé- nyűek és gazdaságtalanok. Fokozza a típusváltás iránti igényeket az is, hogy 1992. január 1-je után a hazai szolgáltatásban — azaz taxi- és kisteherfuvarozásban kétütemű kocsik, így a Wartburgok, a Turistok és a Barkasok nem vehetnek részt; a Nysák és a Skoda furgonok alkatrészellátása megoldatlan, ha van is alkatrész, szinte megfizethetetlenül drága. Ezért nőtt meg a kényszerű érdeklődés a nyugati kisteherkocsik iránt, amilyen például a VOLKSWAGEN TARO Mint ismeretes, 1992. év autójának a nemzetközi szaksajtóból álló zsűri a Volkswagen Golfot választotta. Nos, a Taro az egyik Golf-változat, a GTD LLK igen gazdaságos dízelmotorjával készül. Az 1588 cm3- es, 58 kW-os (80 lóerős) turbófeltöl- tős motor fogyasztása 100 km-re, az olcsóbb dízelolajból is csak 6,2 liter. Városban 7, országúton, 90-nel pedig csak 4,8 litert fogyaszt. Érdekessége még, hogy ugyanezt a motort szerelik a Passat 1600 GT-be is. A Taro alaptípusa felhajtható oldalú, platós-ponyvás, a vezetőfülke a Passatéval azonos, így kényelmes. (Kép.) Az alacsony rakfelületű autó teherbírása 1000 kg. De alkalmas 1,7 tonnás, fékezett utánfutó vontatására is. Igen sokféle kocsiszekrénnyel, így zárt hűtő- rakteres és három oldalra nyitható változattal is készítik. A PIAGGIO APE MAX D A negyvenes években elterjedt háromkerekű kisteherek (így a nálunk is jól ismert Framo) modernizált változata. A hátsó tengelye felett elhelyezett egyhengeres (!) léghűtéses kis motor hajtja. Nagyobbik „testvérét”, az Ape Pokert már nálunk is bemutatták. A fő eltérés, hogy a Poker méhecske (méhecske olaszul = ape) négykerekű. Motorja ugyancsak egyhengeres, léghűtéses, 422 cm,3-es és mindössze 17,5 lóerős (12,8 kW). Viszont ötfokozatú a sebességváltója, így terhelten hegynek felfelé is könnyen indítható. 835 kg-mal terhelhető. Mindössze 3,55 m hosszú és 1,5 m széles, akkora, mint a kis személykocsik. A maximális súlycsökkentés érdekében sok ötletes és szokatlan megoldás is található a Pokeren. Például: a keréktárcsák közepe maga a fékdob. A Pokert az AUTÓ című havi szakfolyóirat múlt év decemberi száma ismertette részletesen. (MTI-Press)' Szűcs József A papi küldetéshez új emberré kell válni Beszélgetés az apostoli viziíátorral • Csillagászati észlelés Konkoly-Thege nagy tagyosi birtokán Ógyallai kastélyának kertjében 1871-ben állította fel egyszerű távcsövét a most 150 éve született Konkoly-Thege Miklós, hogy saját kedvtelésére az égboltot vizsgálgassa. Rövidesen elhatározta, hogy a csillagászatot élethivatásának választja, és nagy körültekintéssel látott hozzá terve megvalósításához. Felkereste a legjelentősebb európai csillagvizsgálókat, személyes kapcsolatot teremtett a kor legkiválóbb műszergyártó cégeivel. Az Ógyal- lán felépült obszervatórium, amelyet alapítója a magyar államnak ajándékozott, lett az alapja a ma is működő akadémiai intézetnek. Konkoly- Thege nevéhez fűződik az 1445-ös sorszámú kisbolygó és az Ógyalla aszteroida felfedezése is. (MTI-Press) Múlt év májusában a pápa dr. Dankó László kalocsai érseket nevezte ki a Magyar Római Katolikus Egyház papnevelő intézeteinek apostoli vizitátorává. A pápa nevében eljáró főpap több mint húsz évig pedagógusként dolgozott a hazai papnevelés különböző területein. Két évig volt a szegedi Hit- tudományi Főiskola rektora, majd a Budapesti Flittudományi Akadémia lelki igazgatója. A kalocsai Hittudományi Főiskola újraalapításán fáradozó Dankó érseket a papnevelés helyzetéről és nehézségeiről kérdeztük. — Mielőtt a papi hivatást választók képzéséről beszélnék, föltétlenül tisztázni kell pár, a köz- gondolkodásban gyakran keveredő fogalmat. Magyarországon hatéves képzési rendszerű Hittudományi Főiskola Esztergomban, Egerben, Győrben, Szegeden és Pécsett működik. Égyedül Budapesten, a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián folyik egyetemi szintű, hét év időtartamú képzés. Mind a főiskolákon, mind az egyetemen férfiak és nők egyaránt tanulhatnak hittudományt, szerezhetnek teológus oklevelet. Ugyan a leendő papok képzése is ezeken a főiskolákon történik, ám esetükben úgynevezett szemináriumokban, zárt közösségekben, az egyházi fegyelemnek, szokásoknak magukat alávetve történik a képzés. Tehát amikor szemináriumról beszélünk, ez alatt kizárólag a papnevelést értjük. A legígéretesebb hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy külföldi intézetekben készüljenek a papi hivatásra. Egyedül a budapesti akadémián lehet teológiai doktorátust szerezni, legújabban bölcsészeti fakultás is működik. A kalocsai főegyházmegye leendő papjait többségében a szegedi szemináriumban képezik, de Rómában és az akadémián is van hallgatónk. Név szerint is megemlítem a római Gergely Egyetemen tanuló Menyhárt Sándor soltvad- kerti, a Budapesten tanuló Törjék Norbert dávodi, a Szegeden tanuló Hesz István kalocsai ígéretes teológusainkat. — Érsek úr! Szinte legendák övezik a papi képzést, a papok tudását. Hogyan lehet ezt a magas szintet elérni? — A papi szolgálatot választók képzésének évszázados módszertana van, ami napjaink legújabb pedagógiai ismereteivel ötvöződik. Maga a követelményrendszer is komoly helytállásra, embert próbáló teljesítményekre épít. Az első, úgynevezett bevezető évben a leendő pap lelki fölkészítése történik. Istentől, az ő szolgálatára hívott embernek ki kell állnia azt a próbát, amelynek teljesítése esetén lesz a hivatásvállalásból küldetés. S hogy a pap a katolikus egyházbeli küldetését teljesíthesse, új emberré kell válnia. Olyan emberré, aki képes Jézus Krisztust az emberek között képviselni. Az első apostolok óta követelmény, hogy az egyháznak a papi hivatást választókkal szemben következetesnek és igényesnek kell lennie. A paphiány ellenére csak azokat szabad fölszentelni, akik bebizonyították elhivatottságukat, emberi érettségüket. Ma már nincs, és nem is lehet olyan szemlélet: „falura jó lesz”. Minden egyes hely és helyzet olyan kihívás a lelkipásztor számára, ahol mind papnak, mind közösségi, szociális érzékenyégű embernek úgy kell helytállnia, hogy azt a többség elfogadja. Fájó dolog, hogy kevés a pap, de nem lehetünk elnézőek, ha egy papjelölt jellemhibás, hiszen akkor egy vallásos közösséggel szemben vagyunk irgalmatlanok. Honnan érkeznek a papjelöltek? Egyáltalán van-e elegendő jelentkező, van-e utánpótlás? ■— A korábbi gyakorlattal szemben a papi pályára sokan már diplomával érkeznek. Még mindig nem népszerű a papi hivatás, bár kétségkívül nagy szerepe van az újfajta társadalmi gondolkodásnak. Ezért is van jelentősége a bevezető évnek, mert ott kiegyenlítődhetnek a tudásszintek. Olyan is előfordul, hogy a jelentkezés előtt egy-két hónappal bérmálkozik valaki. Intézetenként mintegy száz A CSILLAGÁSZ FÖLDBIRTOKOS Százötven éve született Konkoly-Thege Miklós • l)r. Dankó I ás/ló pappá s/cntcli Könas/cgi Gábort. • A pappá szentelés szertartásának megdöbbentő és lélekemelő pillanata: a tökéletes alázatot kifejező vénia. A fogadalmat tevők arccal a földre borulva megmutatják a legteljesebb odaadást. Gábor atya az érseki székvárosban működő Magyar Máltai Szeretetszolgálat keretében a papi fogadalmának szellemében munkálkodik. hallgató tanul. Nem titok, nálunk a szentírás, a biblikus képzés áll középpontban. Több nyelv mellett azért oktatjuk a görögöt, hogy a teológusok eredetiben olvashassák és értelmezhessék a szentírást. A „magas teológia” mellett, persze, követelmény, hogy azt a hallgatók hétköznapi nyelvre tudják fordítani. Az utóbbi 40 évben a világegyházhoz képest a magyar egyházi oktatás izolált volt, nem sikerült a II. vatikáni zsinat (1962 —65) papnevelési követelményeit maradéktalanul teljesíteni. Most, egy új helyzetben nem szabad ultraprogresszív, vagy éppen konzervatív képzési vonalat képviselni. A teológiában sem hiba a középút. A nyugati egyházak kedvező tapasztalatait a magyar hagyományokkal kell ötvözni. Nagy problémánk, hogy a papság fele 60 év feletti életkorú, ezért is van remény a szívemben a jövő papjai iránt. Az a nyíltság, amit velük beszélgetve tapasztalok, optimizmusra ad okot, hiszen közösen könyebben úrrá leszünk a gondokon. Azt vallom: csak ott próbálkozzanak papneveléssel, ahol annak a feltételei megvannak. Csak ott, ahol olyan nagy műveltségű, tudós papokat tudnak katedrára állítani, akiknek szakmai tudása pedagógusvénával párosul. Elődeim mintegy kétszáz éve alapították meg a kalocsai Hittudományi Főiskolát, aminek újraalapításán fáradozunk. Látom az igényeket a társadalom részéről, mert jó papokból a hívő katolikus mellett elsősorban a társadalom profitál. Persze, az is fontos, hogy a teológiai főiskolákon keresztül minél több „civil” is bekapcsolódjon a magas s?intű hitéletbe. A főiskola szellemi nívót jelent, a szeminárium tulajdonképpen friss vért pumpálhat a főegyházmegye vérkeringésébe. A közmondás mondja: a jó pap is holtig tanul! Fontos, hogy az ismeretek szinten tartása, újak megszerzése a gyakorló papság körében is megvalósuljon. Ehhez lehet nagy segítség a főiskola. — Érsek úr! A papi hivatást választók közül van-e lemorzsolódás, egyáltalán milyen a papok „fegyelmi helyzete" ? —- Szemináriumonként évente nem több, mint 10 százalék hagyja el a választott hivatását, ami persze nem jellemző. Tudomásul kell venni, hogy az egyházi szolgálat komoly áldozatokat kíván, amit nem mindenki képes teljesíteni, legyen az pap- vagy szerzetesjelölt. A pap is ember, tehát az is követhet el hibát. Ezek rendszerint atyai figyelmeztetéssel zárulnak, csak kirívó esetben kerül sor az úgynevezett kánoni figyelmeztetésre, amikor a papot fel is függeszthetik hivatala gyakorlásából. Mondanom sem kell, nem ez a jellemző. — Milyennek látja az állam támogatási rendszerét, vannak-e anyagi gondjaik ? Az állami felsőfokú intézményekhez hasonlóan az egyháziak is az ott elfogadott fejkvótarendszer szerinti támogatást kapják, tehát ilyen szempontból egyenlő elbírálás alá esünk. Én személy szerint sokat várok attól, hogy nyugati támogatással a tehetséges fiataljaink közül mind többen jutnak el magas színvonalú képzést nyújtó külföldi egyetemekre, főiskolákra. A jövő papnevelését illetően derülátó vagyok. i7«>rene KICSIK ÉS MINDENT TUDNÁK Új kisteherautók
