Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

1992. január 18., 5. oldal HÉT VÉGI MAGAZIN LELKI POSTA „ Özvegyként neveltem föl két fiamat. Most már mindkettő megnősült. Unokám is van. Elköltöztek afiaim és lassan egy éve egyedül lakom. Sokszor gondoltam rá, hogy jó lenne férjhez menni. Kérő, is van, de én nagyon félek attól, hogy igent mondjak neki. Alig merem leírni, hogy tíz évvel fiatalabb nálam. Még sosem volt nős, egyedül él az édesanyjá­val. Tudom, hogy megszólnak érte, amiért hozzám jár. Már egyszer csúnyán kiabáltam vele és megmondtam neki, ne lépje át többet a küszöbömet. Erre éjszakánként beszökött a kertbe és virágot tett az ablakomba. Nappal meg mindig erre sétált. Nem tudtam haragudni rá. A fiaimmal nem lehet beszélni róla. Azt mondják az én dolgom. Azt persze nem szeretnék, ha öreg fejjel bolondságot csinálnék." Kár, hogy nem tudja komo­lyan venni kérője fél éve tartó elszánt udvarlását. Lehet, hogy ő a fiatalabb kettőjük közül, most mégis ő tűnik bölcsebbnek. Mert nem igyekszik „okosan” visel­kedni, hogy elkerülje a feltűnést, pletykát. Inkább őszintén kimu­tatja érzelmeit és ez a nyíltság nagy értéL Ehhez bátorság kell. Ahogyan Önnek is össze kellene szednie maradék bátorságát ah­hoz, hogy elismerje: még az sem lehetetlen, hogy szerelmes lett, közel hatvanadik születésnapjá­hoz. Eltemetettnek hitt érzelmek kelnek életre Önben, ne bánjon ilyen szigorúan velük. Ne küzd­jön ellenük. Az igazi gond nem az, hogy összesúgnak a szomszédok a há­ta mögött, hanem az, hogy ezt komolyan veszi. Miért akarja az ő szemükkel látni kapcsolatát, ahelyett, hogy saját vágyai, remé­nyei szerint nézne szembe helyze­tével? A korkülönbség csak akkor válik valódi válaszfallá, ha tény­leg olyan öregnek érzi magát. Emögött bizonyára az bujkál, hogy nem bízik önmagában. Aki özvegyen fölnevel két gyermeket, az ebben a feladatban nagyon megerősödik. Hiszen élete folya­mán sokszor kell körültekintően, fegyelmezetten megoldani min­dennapi feladatait. Ha eddig ilyen szépen megbirkózott ezzel, egészen biztosan lesz ereje ahhoz is, hogy leküzdje azokat az aka­dályokat, amelyek saját boldog­sága útjába állnak. Kúti Ibolya APÁM MAGÁVAL VITT MESSZI TANYÁKRA A zöld frakkos és szülővárosa • Hosszú évtizedek után újra Kalocsán. Schöffer Miklós a tanácselnök társaságában a hetvenes évek közepén. (A szerző archív felvétele) „A mielőbbi magyarországi viszont­látásra” — így búcsúzott 1989 júniusá­ban Schöffer Miklós. Csak telefonon kívánhatott sikert a Dargay Lajos által szervezett Schöffer-szemináriumnak. Tele volt tervekkel. Örömmel tudósí­tott a párizsi Magyar Intézetben rende­zett kiállításáról, művei moszkvai fo­gadtatásáról, készülő könyveiről. Meg­engedte-e sorsa A sík és a tér című művészetelméleti, a Jelenlét és távoliét című filozófiai jellegű kötetének befeje­zését? Sohasem heverte ki a gyilkos kór támadását, mozgásában korlátozva dolgozta végig utolsó éveit az 1912-ben Kalocsán született művész. Már betöltötte hatodik évtizedét, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy szülő­városa hazavárja világhírű szülöttét. Egyik részről sem volt könnyű az egy­másra találás. A zsidó ügyvéd fia nehe­zen feledhette a kor otromba megalá­zásait, bár tapasztalhatta, hogy iskola­társainak, édesapja ismerőseinek több­sége szégyenkezett a megkülönböztető rendelkezések miatt. A szomorú mara­di honi közízlés is nehezen tűrte a ki- bematikus művészet egyik megterem­tőjének művészi elveit, következetesen építkező alkotásait. Ma jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy lapunk is sokat tett a kétoldali kapcsolatteremtésben. Munkatársunk kérdései teremtettek alkalmat hazai vonzalmainak kinyilvánítására. 1977. január 14-én kelt levelében jelezte: szí­vesen csinálna kiállítást Magyarorszá­gon. Tudtommal Pozsgay Imre új iránti fogékonyságának és tájékozottságának köszönhetően a kormány meghívására egy hetet tölthetett immár hivatalosan szülőhazájában. Több mint tizenegy éve nyílt meg a kalocsai Schöffer-gyűjtemény. Szinte az avatással egy időben újból megemlé­kezett az evilági útjára bocsátó Vajas­parti városról. Nádor Tamás kérdései­re valósággal himnuszolta az ősi tele­pülést. „Nagy szerencse, hogy gyermek­koromban még éltek a helyi népművé­szeti hagyományok. A festőasszonyok festették, a hímzőasszonyok hímezték, az asztalosok színes bútorra vitték a világszerte ismert kalocsai motívumo­kat. A kalocsai jezsuita gimnáziumban, ahová jártam, volt egy rajztanárom, aki az én külön szerencsémre fölismerte eze­ket az értékeket. . . Apám nemegyszer messzi tanyákra is magával vitt, s álmél- kodva láttam a kunyhószerű házak tisz­tára meszelt, kézzel festett, virágokkal díszített falait. S hallottam azt is, hogy milyen ízesen beszélnek magyarul. így az örökséget, a szép szeretetét és a fogé­kony kíváncsiságot első kézből vehettem át." Csak sajnálható, hogy a Schöffer- szemináriumok a körülmények válto­zása miatt nem fejlődhettek a modern művészetek egyik kisugárzó hazai köz­pontjaivá. Az 1982. május 5-én a negy­venhat tagú francia akadémia zöld frakkos halhatatlanjává választott Ni­colas Schöffer tekitélye sem volt elegen­dő az ügyhöz méltó érdeklődés fölkel­téséhez. A Kelet-Közép-Európát akko­riban Ionescuval képviselő sokoldalú művész közben saját hazájában ha nem is prófétává, de viszonylag széles kör­ben ismertté vált. Szép dokumentumfil­met forgatott munkásságáról Takács Gábor, könyvet írt „az alkotást megal­kotó” Schöfferről a megyénkhez is kö,- tődő Aknai Tamás. Ő maga is élénken követte a magyar- országi változásokat. „Nagyon örülök a több demokráciának — mondta más­fél éve lapunk munkatársának —, bí­zom benne, hogy semmilyen szélsőség nem veszélyezteti a régóta várt társa­dalmi reformokat.” Lakható várost, lakható világot ál­modott. Folytatnunk kell, amit kicsit a segítségével is elkezdtünk. Heltai Nándor • Részlet a munkatársunknak küldött levélből. KORB FLÓRIS NÁNDOR EMLÉKEZETE Európa-hírű kecskeméti építész „Korb Flóris leghíresebb építé­szeink egyike a Ferenc József-i kor gárdájának kiváló képviselő­je. Kedvelt és tisztelt tagja volt kora építész- társadalmának. Úri finomság jel­lemezte, amellett telivér művész- temperamentum . Ezt a vonást ko­rán elhalt rendkí­vül tehetséges fes­tő lánya, Korb Erzsébet örökölte tőle” — mondta Lyka Károly. Korb Flóris Kecskeméten született 1860. április 19-én. Ele­mi iskoláit szülő­városában, kö- zépskoláit Buda­pesten járta ki. Felsőbb tanulmá­nyait Berlinben a Porosz Királyi Építész Akadémián vé­gezte, ahol főleg a görög reneszánsz építési stílust tanították. 1884-ben lett tagja Hauszmann Alajos irodájának, melynek kötelékében megszakítás nél­kül 12 évet töltött. Más irodában nem dolgozott, kétségtelen tehát, hogy élet­pályájának alapjait kizárólag mesteré­nek köszönhette. Hauszmann azokat, akik vele együtt dolgoztak, nem tekintette rajzos ina­soknak, hanem munkatársainak a szó legnemesebb értelmében. Az illető min­dig a mester jó indulatú vezetése mel­lett a szükséges fegyelem, keretén belül, kedve szerint dolgozhatott és a számos szép feladat megoldása gyönyörűség és nem rabszolgamunka volt. A mester irodájában részt vett az Országház pá­lyaterveinek munkájában. A Hausz- mann-féle pályaterv elnyerte a kiadott négy közül az egyik első díjat. A kivite­lezés során azonban a gótikus terv mel­lett foglaltak állást, a Hauszmann-féle reneszánsz stílussal szemben. Alpár Ignác távozása után Korb Flóris egy évig utódja left a műegyetem tanársegédi álj^é^n.Jytygttj, idő­ben épült a New York Palota és a Kirá­lyi Kúria, amely utóbbi épületen mint építésvezető is közreműködött. Ezután társult Giergl Kálmán barát­jával, hogy önállósítsák magukat, ami akkor láthatóan merész vállalkozás volt, de Hauszmann tanár szíves beajánlá- sa folytán sikerült a Légrádi testvérektől — akkori nyomdatulajdonosoktól — az első megbízást elnyerniük a Pesti Hírlap, Kecskemét főterének egyik ékessége a Népbank épülete, ma Sajtóház. Nyolcvan éve, 1912.január 21-én adták át a Korb Flóris tervezte épületet. OKorb Flóris Nándor Vilmos császár (Bajcsy-Zsilinszky u.) úti palotájának felépítésére. Terveik alapján épült Klotild főhercegasszony két saroktornyos bér­palotája az Apponyi téren (Erzsébet- hídnál) és ugyanott az uralkodóház pénzalapjából létesült, az ún. királyi bérpalota, továbbá a Liszt Ferenc téri. Zeneakadémia és a József királyi her­ceg Szent György téri palotájának át­alakítása és toldaléképítkezése. Korb Flóris élete alkonyán hálával emlékezett arra, hogy munkássága nem maradt elismerés nélkül. Különösen büszke volt arra, hogy a királyi József Műegyetem 50 éves fennállásának ün­nepén tiszteletbeli nyilvános rendes ta­nári címmel tüntették ki, valamint arra is, hogy a Kisfaludy Társaság Greguss- díját neki sikerült elnyerni. * JANUÁRI AJÁNLAT Bemutatók kazettán Az 1992-es esztendő legújabb vi- deofilmjei között találhatók a közel­múlt legnagyobb mozisikerei, élü­kön Kevin Costner 7 Oscar-díjas westemeposzával: a Farkasokkal táncoló\al. A kicsik és nagyok szá­mára egyaránt élvezhető családi mo­zi társaságában négy kazettán egy természetfilm-sorozat is megjelenik: Zingg Kelet-Afrika szavannáiról ké­szítette a hiánycikkek műfajába tar­tozó munkáját. A még ma sem elég­séges gyermekfilmkínálatot két új amerikai produkció: a Kobold kópék és a Börtönök és sárkányok színesíti. A vígjátékok listáját a nagy sztá­rok: Michael Keaton, Christopher Lloyd, Peter Boyle főszereplésével készült Alomcsapat vezeti. A komé­dia egy elmegyógyintézet falai kö­zött kezdődik. Az intézmény négy ápoltja egy baseball-meccsre kap ki­menőt. A kaland a várhatónál jóval izgalmasabbra sikeredik, mert orvo­sukat elveszítik a New York-i forga­tagban. A Megint 48 óra című pro­dukció tuti receptje népszerű szemé­lyiségek: Eddie Murphy és Nick Nol- te közreműködésével készült. Az ak­cióvígjáték hősei ezúttal még ered­ményesebben forgatják fel San Franciscot, hogy leszámoljanak el­lenfelükkel, a nagy, gonosz drogbá­róval. A Kutyaszorítóban című, ko- molykodóbb krimi egy majdnem végzetessé váló, egzotikus helyszínű családi vakációt állít középpontjá­ba. A bonyodalom azzal indul, hogy a helyi fotóüzletben a gyerekekről készült felvételeket összecserélik egy gyilkosság célponjáról készített fo­tókkal. A mániákus bérgyilkos nem rest, a szigetre utazik, hogy elpusztít­sa a kelleténél többet tudó családot. Újabb, de nem igazán eredeti variá­ció ugyanerre a műfajra a Gyilkos látomás, amelynek fiatal nyomozója különösen titokzatos, kegyetlen gyil­kosságok sorozatára igyekszik fényt deríteni. A gyanúsított egy fiatal, za­varos elméjű orvostanhallgató, aki — mint kiderül — különös szenve­délynek hódol... A Kötéltánc című, akció-kalandfilm tanúsága szerint még mindig tud a mozi számára té­mát nyújtani a vietnami háború. Ezúttal az úgynevezett „hegylakók” kapnak főszerepet, akik annak idején az amerikai „Zöld sapkásokkal” együtt agresszivitásukról, különös kegyetlenségükről voltak nevezete­sek. Az amerikaiak visszavonulásuk után állítólag menedékjogot ígértek a tengeren túl szimpatizánsaiknak. Er­re azonban nem kerül sor, s így a több, mint négyezer főt számláló cso­portból a győztes vietnamiak mészár­lása után mindössze kétszázan ma­radtak. Másfél évtizeddel később próbál akcióba lépni egykori barátai érdekében egy amerikai, és nincs könnyű dolga. A legszelídebb, legigényesebb — 1990-ben négy Oscar-díjjal elismert — produkciók közé tartozik a Miss Daisy sofőrje című derűs kamarada­rab, két idős emberrel a középpontjá­ban. A 72 esztendős Miss Daisy egy független, excentrikus déli zsidó hölgy, aki szeret vezetni. Amikor azonban összetöri új kocsiját, fia ag­gódva biztonságáért, Daisy beleegye­zése nélkül felvesz egy sofőrt. Hoke több szempontból is megfelelőnek látszik e munkára: nagyon türelmes, kitűnő a humora, hatvanéves és özve­gyember, ám néger. Hoke munkába áll, és kezdetét veszi a furcsa pár ka­landos, több évtizeden át tartó barát­sága ... Henry és June címmel Philip Ka­uffman vitt filmre — inkább keve­• „A bőr a lélek kezdete.” sebb, mint több sikerrel — egy XX. századi irodalmi legendát. A roman­tikus, a harmincas évek Párizsában játszódó legendárium fő alakja a Ráktérítő szerzője: Henry Miller (Fred Ward alakításában), aki magánéletét alaposabban ismerő kortársai szerint „az agresszíven falli- kus szex bajnoka volt szóban-tettben egyaránt; az uralom, a fölény és a bizonyításkényszer machizmója haj­totta a nőkhöz”. A filmes szellem­idézésben nagy szerepet kapott az egyik „koronatanú”; Anais Nin (Ma­ria de Madeiros), az írónő, táncosnő és pszichológusnő, aki — sok évig Miller társaságában — a szerelem ér­zékenyebb, lírai lehetőségeit kutatta — írásban, ágyban. Ars poétikája szerint a bőr a lélek kezdete, s az erotika a „Másik” megértésének esz­köze. Bár az irodalmi témák, kultúr­történeti epizódok megfilmesítése csak a legeslegritkább esetekben ho­zott igazi minőséget, Kaufman ismét megkísértette a majdnem lehetetlent. A végeredmény nem sokkal több, mint egy szép, érzékletes repró a ko­rabeli Párizs legendáiról, egy kicsit gátlástalan, írogató amerikaival á háttérben. , A TARTALOMBÓL: Idősek 6. oldal Akiket kilenc nő vár este 7. oldal Ez nem vicc 7. oldal Összeállítás a disznótorról 8. oldal A színész főkonzul Márton András az új hivatásról Egy esztendeje annak, hogy mi­niszterelnökünk washingtoni vizit­je során a Fehér Ház kertjében ün­nepélyesen megállapodott Bush el­nökkel: Los Angelesben magyar főkonzulátust nyitunk. A főkonzul személyét illetően több név is fel­merült, végül Márton András szí­nészre esett a választás, aki ez év január 6-án. el is utazott állomáshe­lyére. Indulása előtt kérdeztük: mi­lyen előzmények után született a döntés, hogy Los Angelesben Ön lesz hazánk főkonzulja? — Jeszenszky Géza külügymi­niszter úrnak jutottam eszébe, mi­vel régebbről ismertük egymást. Én huzamosabb ideig filmeztem Kaliforniában, felléptem az ottani színházban és előadtam az egyete­men is. Jeszenszky Géza pedig Santa Barbarában tanított, sok­szor találkoztunk, tudta rólam, hogy jól ismerem az Egyesült Álla­mok nyugati partvidékének viszo­nyait. A kabinetirodának sem volt ellenvetése a személyem ellen. így tehát szeptemberben a felkérésre igent mondtam, s így a Külügymi­nisztérium állományába kerültem. Azóta volt időm felkészülni, bele­tanulni egy diplomata szerepébe. — Az On egyéniségét ismerve bi­zonyosra vehető, hogy főkonzulként is a kultúra misszionáriusaként fog tevékenykedni. Hogyan érintette a felkérés ? — Meglepett. A zsigereimnek, a lelkemnek azt a részét érintette, amely mindig meglepetésekre vá­gyik, új kalandok után megy és szívesen áll a kihívások elébe. Egy ilyen kalandot kedvelő embernek, mint amilyen én vagyok, az ilyen felkérések igazán jól esnek. — Nem fél a feladattól? Hiszen a főkonzuli teendők között sok min­den meglehetősen távol áll az Ön eddigi mesterségétől. . . — Hm. Az ember fél a puskaro­pogástól, fél, hogy a színházba nem jön el a közönség. Fél, hogy megbukik egy színdarab. De ilyen küldetéstől? Inkább várakozással teli izgalommal nézek a feladataim elé. Los Angeles kihívás a szá­momra s szeretnék megfelelni en­nek a kihívásnak. — Hogyan fogadták színésztár­sai a kinevezést? Nem fog hiányozni a rivalda? — Sok irigyem lett és számosán árulónak, a színház elárulójának tartottak. Hogy hiányozni fog-e a színház? Lehet. Talán kissé profán a hasonlat, de ha egy alkoholistá­tól azt kérdezik, hogy hiányozni fog-e az ital, miközben iszik, nyil­vánvalóan azt mondja, hogy el sem tudja képzelni az életét nélküle. — Nem érzi magát „beugrónak" ebben a szerepben? Olyan fellépő­nek, aki nem ismeri a darab szöve­gét? A külügyi pálya végül is az egyik legnehezebb szakma... — Nem. Nem érzem így. Én most átmeneti állapotban vagyok. Két pálya között — útközben. Meggyőződésem, hogy a két hiva­tás nem zárja ki egymást. Főkon­zulként is teljes szívvel szolgálha­tom a kultúra, a színházművészet ügyét. Egyébként a Radnóti Szín­házban, a búcsúfellépésemen, érez­hette a közönség mély megrendülé­semet. — Jó utat, sikeres debütálást kí­vánunk. Köszönöm. Rámfér. FEB Híre az ország határain túl is elter­jedt. Nagy kitüntetés érte angol részről, amikor az Angol Királyi Építész Társa­ság levelező tagjává választotta. Korb Flóris a századfordulót követő években a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács rendes tagja és alelnöke, 1928- tól a Lechner Ödön Társaság elnöke, székesfővárosi bizottsági tag volt. A tudományos és művészeti testüle­tek elismerése mellett a hatalom is mél­tányolta Korb Flóris tudását és tekin­télyét. Munkásságát a koronás arany érdemkereszttel, Ferenc József-rend keresztjével, a II. oszt. magyar érdem­kereszttel és a III. oszt. vaskoronarend keresztjével ismerték el. Korb Flóris az európai hírű építő­művész 1930. szeptember 16-án 70 éves korában hunyt el. Művei, a főváros és Magyarország jelentősebb városaiban (valamint Cseh-Szlovákiában és Ro­mániában is), egy nagyszabású tehet­ség életművét dicsérik. Emlékét szülővárosában az általa tervezett sajtóház csarnokának falán egy márványtábla őrizte, amelyet a II. világháború után eltávolítottak. A 80 éves jubileum alkalmából elérkezett az idő, hogy a táblát eredeti szövegezéssel visszahelyezzék. Csak ezután remélhet­jük, hgy a Kecskeméten született és városunkból elszármazott hírneves épí­tész elfoglalja majd méltó helyét a szá­zadforduló várostörténetében. Szabó Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents