Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18 / 15. szám
1992. január 18., 5. oldal HÉT VÉGI MAGAZIN LELKI POSTA „ Özvegyként neveltem föl két fiamat. Most már mindkettő megnősült. Unokám is van. Elköltöztek afiaim és lassan egy éve egyedül lakom. Sokszor gondoltam rá, hogy jó lenne férjhez menni. Kérő, is van, de én nagyon félek attól, hogy igent mondjak neki. Alig merem leírni, hogy tíz évvel fiatalabb nálam. Még sosem volt nős, egyedül él az édesanyjával. Tudom, hogy megszólnak érte, amiért hozzám jár. Már egyszer csúnyán kiabáltam vele és megmondtam neki, ne lépje át többet a küszöbömet. Erre éjszakánként beszökött a kertbe és virágot tett az ablakomba. Nappal meg mindig erre sétált. Nem tudtam haragudni rá. A fiaimmal nem lehet beszélni róla. Azt mondják az én dolgom. Azt persze nem szeretnék, ha öreg fejjel bolondságot csinálnék." Kár, hogy nem tudja komolyan venni kérője fél éve tartó elszánt udvarlását. Lehet, hogy ő a fiatalabb kettőjük közül, most mégis ő tűnik bölcsebbnek. Mert nem igyekszik „okosan” viselkedni, hogy elkerülje a feltűnést, pletykát. Inkább őszintén kimutatja érzelmeit és ez a nyíltság nagy értéL Ehhez bátorság kell. Ahogyan Önnek is össze kellene szednie maradék bátorságát ahhoz, hogy elismerje: még az sem lehetetlen, hogy szerelmes lett, közel hatvanadik születésnapjához. Eltemetettnek hitt érzelmek kelnek életre Önben, ne bánjon ilyen szigorúan velük. Ne küzdjön ellenük. Az igazi gond nem az, hogy összesúgnak a szomszédok a háta mögött, hanem az, hogy ezt komolyan veszi. Miért akarja az ő szemükkel látni kapcsolatát, ahelyett, hogy saját vágyai, reményei szerint nézne szembe helyzetével? A korkülönbség csak akkor válik valódi válaszfallá, ha tényleg olyan öregnek érzi magát. Emögött bizonyára az bujkál, hogy nem bízik önmagában. Aki özvegyen fölnevel két gyermeket, az ebben a feladatban nagyon megerősödik. Hiszen élete folyamán sokszor kell körültekintően, fegyelmezetten megoldani mindennapi feladatait. Ha eddig ilyen szépen megbirkózott ezzel, egészen biztosan lesz ereje ahhoz is, hogy leküzdje azokat az akadályokat, amelyek saját boldogsága útjába állnak. Kúti Ibolya APÁM MAGÁVAL VITT MESSZI TANYÁKRA A zöld frakkos és szülővárosa • Hosszú évtizedek után újra Kalocsán. Schöffer Miklós a tanácselnök társaságában a hetvenes évek közepén. (A szerző archív felvétele) „A mielőbbi magyarországi viszontlátásra” — így búcsúzott 1989 júniusában Schöffer Miklós. Csak telefonon kívánhatott sikert a Dargay Lajos által szervezett Schöffer-szemináriumnak. Tele volt tervekkel. Örömmel tudósított a párizsi Magyar Intézetben rendezett kiállításáról, művei moszkvai fogadtatásáról, készülő könyveiről. Megengedte-e sorsa A sík és a tér című művészetelméleti, a Jelenlét és távoliét című filozófiai jellegű kötetének befejezését? Sohasem heverte ki a gyilkos kór támadását, mozgásában korlátozva dolgozta végig utolsó éveit az 1912-ben Kalocsán született művész. Már betöltötte hatodik évtizedét, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy szülővárosa hazavárja világhírű szülöttét. Egyik részről sem volt könnyű az egymásra találás. A zsidó ügyvéd fia nehezen feledhette a kor otromba megalázásait, bár tapasztalhatta, hogy iskolatársainak, édesapja ismerőseinek többsége szégyenkezett a megkülönböztető rendelkezések miatt. A szomorú maradi honi közízlés is nehezen tűrte a ki- bematikus művészet egyik megteremtőjének művészi elveit, következetesen építkező alkotásait. Ma jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy lapunk is sokat tett a kétoldali kapcsolatteremtésben. Munkatársunk kérdései teremtettek alkalmat hazai vonzalmainak kinyilvánítására. 1977. január 14-én kelt levelében jelezte: szívesen csinálna kiállítást Magyarországon. Tudtommal Pozsgay Imre új iránti fogékonyságának és tájékozottságának köszönhetően a kormány meghívására egy hetet tölthetett immár hivatalosan szülőhazájában. Több mint tizenegy éve nyílt meg a kalocsai Schöffer-gyűjtemény. Szinte az avatással egy időben újból megemlékezett az evilági útjára bocsátó Vajasparti városról. Nádor Tamás kérdéseire valósággal himnuszolta az ősi települést. „Nagy szerencse, hogy gyermekkoromban még éltek a helyi népművészeti hagyományok. A festőasszonyok festették, a hímzőasszonyok hímezték, az asztalosok színes bútorra vitték a világszerte ismert kalocsai motívumokat. A kalocsai jezsuita gimnáziumban, ahová jártam, volt egy rajztanárom, aki az én külön szerencsémre fölismerte ezeket az értékeket. . . Apám nemegyszer messzi tanyákra is magával vitt, s álmél- kodva láttam a kunyhószerű házak tisztára meszelt, kézzel festett, virágokkal díszített falait. S hallottam azt is, hogy milyen ízesen beszélnek magyarul. így az örökséget, a szép szeretetét és a fogékony kíváncsiságot első kézből vehettem át." Csak sajnálható, hogy a Schöffer- szemináriumok a körülmények változása miatt nem fejlődhettek a modern művészetek egyik kisugárzó hazai központjaivá. Az 1982. május 5-én a negyvenhat tagú francia akadémia zöld frakkos halhatatlanjává választott Nicolas Schöffer tekitélye sem volt elegendő az ügyhöz méltó érdeklődés fölkeltéséhez. A Kelet-Közép-Európát akkoriban Ionescuval képviselő sokoldalú művész közben saját hazájában ha nem is prófétává, de viszonylag széles körben ismertté vált. Szép dokumentumfilmet forgatott munkásságáról Takács Gábor, könyvet írt „az alkotást megalkotó” Schöfferről a megyénkhez is kö,- tődő Aknai Tamás. Ő maga is élénken követte a magyar- országi változásokat. „Nagyon örülök a több demokráciának — mondta másfél éve lapunk munkatársának —, bízom benne, hogy semmilyen szélsőség nem veszélyezteti a régóta várt társadalmi reformokat.” Lakható várost, lakható világot álmodott. Folytatnunk kell, amit kicsit a segítségével is elkezdtünk. Heltai Nándor • Részlet a munkatársunknak küldött levélből. KORB FLÓRIS NÁNDOR EMLÉKEZETE Európa-hírű kecskeméti építész „Korb Flóris leghíresebb építészeink egyike a Ferenc József-i kor gárdájának kiváló képviselője. Kedvelt és tisztelt tagja volt kora építész- társadalmának. Úri finomság jellemezte, amellett telivér művész- temperamentum . Ezt a vonást korán elhalt rendkívül tehetséges festő lánya, Korb Erzsébet örökölte tőle” — mondta Lyka Károly. Korb Flóris Kecskeméten született 1860. április 19-én. Elemi iskoláit szülővárosában, kö- zépskoláit Budapesten járta ki. Felsőbb tanulmányait Berlinben a Porosz Királyi Építész Akadémián végezte, ahol főleg a görög reneszánsz építési stílust tanították. 1884-ben lett tagja Hauszmann Alajos irodájának, melynek kötelékében megszakítás nélkül 12 évet töltött. Más irodában nem dolgozott, kétségtelen tehát, hogy életpályájának alapjait kizárólag mesterének köszönhette. Hauszmann azokat, akik vele együtt dolgoztak, nem tekintette rajzos inasoknak, hanem munkatársainak a szó legnemesebb értelmében. Az illető mindig a mester jó indulatú vezetése mellett a szükséges fegyelem, keretén belül, kedve szerint dolgozhatott és a számos szép feladat megoldása gyönyörűség és nem rabszolgamunka volt. A mester irodájában részt vett az Országház pályaterveinek munkájában. A Hausz- mann-féle pályaterv elnyerte a kiadott négy közül az egyik első díjat. A kivitelezés során azonban a gótikus terv mellett foglaltak állást, a Hauszmann-féle reneszánsz stílussal szemben. Alpár Ignác távozása után Korb Flóris egy évig utódja left a műegyetem tanársegédi álj^é^n.Jytygttj, időben épült a New York Palota és a Királyi Kúria, amely utóbbi épületen mint építésvezető is közreműködött. Ezután társult Giergl Kálmán barátjával, hogy önállósítsák magukat, ami akkor láthatóan merész vállalkozás volt, de Hauszmann tanár szíves beajánlá- sa folytán sikerült a Légrádi testvérektől — akkori nyomdatulajdonosoktól — az első megbízást elnyerniük a Pesti Hírlap, Kecskemét főterének egyik ékessége a Népbank épülete, ma Sajtóház. Nyolcvan éve, 1912.január 21-én adták át a Korb Flóris tervezte épületet. OKorb Flóris Nándor Vilmos császár (Bajcsy-Zsilinszky u.) úti palotájának felépítésére. Terveik alapján épült Klotild főhercegasszony két saroktornyos bérpalotája az Apponyi téren (Erzsébet- hídnál) és ugyanott az uralkodóház pénzalapjából létesült, az ún. királyi bérpalota, továbbá a Liszt Ferenc téri. Zeneakadémia és a József királyi herceg Szent György téri palotájának átalakítása és toldaléképítkezése. Korb Flóris élete alkonyán hálával emlékezett arra, hogy munkássága nem maradt elismerés nélkül. Különösen büszke volt arra, hogy a királyi József Műegyetem 50 éves fennállásának ünnepén tiszteletbeli nyilvános rendes tanári címmel tüntették ki, valamint arra is, hogy a Kisfaludy Társaság Greguss- díját neki sikerült elnyerni. * JANUÁRI AJÁNLAT Bemutatók kazettán Az 1992-es esztendő legújabb vi- deofilmjei között találhatók a közelmúlt legnagyobb mozisikerei, élükön Kevin Costner 7 Oscar-díjas westemeposzával: a Farkasokkal táncoló\al. A kicsik és nagyok számára egyaránt élvezhető családi mozi társaságában négy kazettán egy természetfilm-sorozat is megjelenik: Zingg Kelet-Afrika szavannáiról készítette a hiánycikkek műfajába tartozó munkáját. A még ma sem elégséges gyermekfilmkínálatot két új amerikai produkció: a Kobold kópék és a Börtönök és sárkányok színesíti. A vígjátékok listáját a nagy sztárok: Michael Keaton, Christopher Lloyd, Peter Boyle főszereplésével készült Alomcsapat vezeti. A komédia egy elmegyógyintézet falai között kezdődik. Az intézmény négy ápoltja egy baseball-meccsre kap kimenőt. A kaland a várhatónál jóval izgalmasabbra sikeredik, mert orvosukat elveszítik a New York-i forgatagban. A Megint 48 óra című produkció tuti receptje népszerű személyiségek: Eddie Murphy és Nick Nol- te közreműködésével készült. Az akcióvígjáték hősei ezúttal még eredményesebben forgatják fel San Franciscot, hogy leszámoljanak ellenfelükkel, a nagy, gonosz drogbáróval. A Kutyaszorítóban című, ko- molykodóbb krimi egy majdnem végzetessé váló, egzotikus helyszínű családi vakációt állít középpontjába. A bonyodalom azzal indul, hogy a helyi fotóüzletben a gyerekekről készült felvételeket összecserélik egy gyilkosság célponjáról készített fotókkal. A mániákus bérgyilkos nem rest, a szigetre utazik, hogy elpusztítsa a kelleténél többet tudó családot. Újabb, de nem igazán eredeti variáció ugyanerre a műfajra a Gyilkos látomás, amelynek fiatal nyomozója különösen titokzatos, kegyetlen gyilkosságok sorozatára igyekszik fényt deríteni. A gyanúsított egy fiatal, zavaros elméjű orvostanhallgató, aki — mint kiderül — különös szenvedélynek hódol... A Kötéltánc című, akció-kalandfilm tanúsága szerint még mindig tud a mozi számára témát nyújtani a vietnami háború. Ezúttal az úgynevezett „hegylakók” kapnak főszerepet, akik annak idején az amerikai „Zöld sapkásokkal” együtt agresszivitásukról, különös kegyetlenségükről voltak nevezetesek. Az amerikaiak visszavonulásuk után állítólag menedékjogot ígértek a tengeren túl szimpatizánsaiknak. Erre azonban nem kerül sor, s így a több, mint négyezer főt számláló csoportból a győztes vietnamiak mészárlása után mindössze kétszázan maradtak. Másfél évtizeddel később próbál akcióba lépni egykori barátai érdekében egy amerikai, és nincs könnyű dolga. A legszelídebb, legigényesebb — 1990-ben négy Oscar-díjjal elismert — produkciók közé tartozik a Miss Daisy sofőrje című derűs kamaradarab, két idős emberrel a középpontjában. A 72 esztendős Miss Daisy egy független, excentrikus déli zsidó hölgy, aki szeret vezetni. Amikor azonban összetöri új kocsiját, fia aggódva biztonságáért, Daisy beleegyezése nélkül felvesz egy sofőrt. Hoke több szempontból is megfelelőnek látszik e munkára: nagyon türelmes, kitűnő a humora, hatvanéves és özvegyember, ám néger. Hoke munkába áll, és kezdetét veszi a furcsa pár kalandos, több évtizeden át tartó barátsága ... Henry és June címmel Philip Kauffman vitt filmre — inkább keve• „A bőr a lélek kezdete.” sebb, mint több sikerrel — egy XX. századi irodalmi legendát. A romantikus, a harmincas évek Párizsában játszódó legendárium fő alakja a Ráktérítő szerzője: Henry Miller (Fred Ward alakításában), aki magánéletét alaposabban ismerő kortársai szerint „az agresszíven falli- kus szex bajnoka volt szóban-tettben egyaránt; az uralom, a fölény és a bizonyításkényszer machizmója hajtotta a nőkhöz”. A filmes szellemidézésben nagy szerepet kapott az egyik „koronatanú”; Anais Nin (Maria de Madeiros), az írónő, táncosnő és pszichológusnő, aki — sok évig Miller társaságában — a szerelem érzékenyebb, lírai lehetőségeit kutatta — írásban, ágyban. Ars poétikája szerint a bőr a lélek kezdete, s az erotika a „Másik” megértésének eszköze. Bár az irodalmi témák, kultúrtörténeti epizódok megfilmesítése csak a legeslegritkább esetekben hozott igazi minőséget, Kaufman ismét megkísértette a majdnem lehetetlent. A végeredmény nem sokkal több, mint egy szép, érzékletes repró a korabeli Párizs legendáiról, egy kicsit gátlástalan, írogató amerikaival á háttérben. , A TARTALOMBÓL: Idősek 6. oldal Akiket kilenc nő vár este 7. oldal Ez nem vicc 7. oldal Összeállítás a disznótorról 8. oldal A színész főkonzul Márton András az új hivatásról Egy esztendeje annak, hogy miniszterelnökünk washingtoni vizitje során a Fehér Ház kertjében ünnepélyesen megállapodott Bush elnökkel: Los Angelesben magyar főkonzulátust nyitunk. A főkonzul személyét illetően több név is felmerült, végül Márton András színészre esett a választás, aki ez év január 6-án. el is utazott állomáshelyére. Indulása előtt kérdeztük: milyen előzmények után született a döntés, hogy Los Angelesben Ön lesz hazánk főkonzulja? — Jeszenszky Géza külügyminiszter úrnak jutottam eszébe, mivel régebbről ismertük egymást. Én huzamosabb ideig filmeztem Kaliforniában, felléptem az ottani színházban és előadtam az egyetemen is. Jeszenszky Géza pedig Santa Barbarában tanított, sokszor találkoztunk, tudta rólam, hogy jól ismerem az Egyesült Államok nyugati partvidékének viszonyait. A kabinetirodának sem volt ellenvetése a személyem ellen. így tehát szeptemberben a felkérésre igent mondtam, s így a Külügyminisztérium állományába kerültem. Azóta volt időm felkészülni, beletanulni egy diplomata szerepébe. — Az On egyéniségét ismerve bizonyosra vehető, hogy főkonzulként is a kultúra misszionáriusaként fog tevékenykedni. Hogyan érintette a felkérés ? — Meglepett. A zsigereimnek, a lelkemnek azt a részét érintette, amely mindig meglepetésekre vágyik, új kalandok után megy és szívesen áll a kihívások elébe. Egy ilyen kalandot kedvelő embernek, mint amilyen én vagyok, az ilyen felkérések igazán jól esnek. — Nem fél a feladattól? Hiszen a főkonzuli teendők között sok minden meglehetősen távol áll az Ön eddigi mesterségétől. . . — Hm. Az ember fél a puskaropogástól, fél, hogy a színházba nem jön el a közönség. Fél, hogy megbukik egy színdarab. De ilyen küldetéstől? Inkább várakozással teli izgalommal nézek a feladataim elé. Los Angeles kihívás a számomra s szeretnék megfelelni ennek a kihívásnak. — Hogyan fogadták színésztársai a kinevezést? Nem fog hiányozni a rivalda? — Sok irigyem lett és számosán árulónak, a színház elárulójának tartottak. Hogy hiányozni fog-e a színház? Lehet. Talán kissé profán a hasonlat, de ha egy alkoholistától azt kérdezik, hogy hiányozni fog-e az ital, miközben iszik, nyilvánvalóan azt mondja, hogy el sem tudja képzelni az életét nélküle. — Nem érzi magát „beugrónak" ebben a szerepben? Olyan fellépőnek, aki nem ismeri a darab szövegét? A külügyi pálya végül is az egyik legnehezebb szakma... — Nem. Nem érzem így. Én most átmeneti állapotban vagyok. Két pálya között — útközben. Meggyőződésem, hogy a két hivatás nem zárja ki egymást. Főkonzulként is teljes szívvel szolgálhatom a kultúra, a színházművészet ügyét. Egyébként a Radnóti Színházban, a búcsúfellépésemen, érezhette a közönség mély megrendülésemet. — Jó utat, sikeres debütálást kívánunk. Köszönöm. Rámfér. FEB Híre az ország határain túl is elterjedt. Nagy kitüntetés érte angol részről, amikor az Angol Királyi Építész Társaság levelező tagjává választotta. Korb Flóris a századfordulót követő években a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács rendes tagja és alelnöke, 1928- tól a Lechner Ödön Társaság elnöke, székesfővárosi bizottsági tag volt. A tudományos és művészeti testületek elismerése mellett a hatalom is méltányolta Korb Flóris tudását és tekintélyét. Munkásságát a koronás arany érdemkereszttel, Ferenc József-rend keresztjével, a II. oszt. magyar érdemkereszttel és a III. oszt. vaskoronarend keresztjével ismerték el. Korb Flóris az európai hírű építőművész 1930. szeptember 16-án 70 éves korában hunyt el. Művei, a főváros és Magyarország jelentősebb városaiban (valamint Cseh-Szlovákiában és Romániában is), egy nagyszabású tehetség életművét dicsérik. Emlékét szülővárosában az általa tervezett sajtóház csarnokának falán egy márványtábla őrizte, amelyet a II. világháború után eltávolítottak. A 80 éves jubileum alkalmából elérkezett az idő, hogy a táblát eredeti szövegezéssel visszahelyezzék. Csak ezután remélhetjük, hgy a Kecskeméten született és városunkból elszármazott hírneves építész elfoglalja majd méltó helyét a századforduló várostörténetében. Szabó Tamás
