Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

4. oldal, 1992. január 18. PETŐFI NÉPE Az idei tanév szeptemberé­től, egy új olvasástanítási módszerrel is tanulhatnak a bajai Központi Általános Is­kola elsős kisdiákjai. A mód­szert Tolnai Gyuláné — több évtizedes tanítás tapasztalatá­val — hozta létre. Hivatalos neve: Heurisztikus programo­zású olvasás-írástanítás. A Heurisztikus nevet dr. Sala­mon Jenő, az ELTE pszicho­lógiatanára adta, kétéves ha­tásvizsgálat után. Mindannyi­unk előtt ismeretes Archime- dész híres önfeledt kiáltása: Megtaláltam! Innen tehát a név rávezető, kitaláló, felfede­ző módszer. Ahogy Tolnai Gyuláné írta: Az volt a célom, hogy a nap minden percében felkiáltson a gyermek: megta­láltam, felfedeztem! A tanítás nélkülözhetetlen eleme, lelke a 24 tablóból álló nagy programfal (amelyből, kis változtatással, mini prog­ramfalként 1 db minden kis­gyermeknek van). Azon kí­vül, hogy a fal révén a ma­gán- és mássalhangzók, vala­mint ábrajeleik szüntelenül a gyerekek szemei előtt vannak, a módszer jelentősége abban áll, hogy számtalan feladat megoldására motiválja őket. Nagyon fontos, hogy a játé­kos feladatmegoldások vala­mennyi szemmozgató izmot igénybe veszik. Kedvelt játékaink közé tar­toznak: a hangleválasztási gyakorlatok különböző moz­gásokkal kísérve (taps, nyúj­tás, kisebb-nagyobb lépe­sek . . . stb.), vendégeskedé­sek, amelyekkel hangösszevo­násokat végzünk. Ezzel az ol­vasást készítjük elő. Említésre méltó a sok mondóka (min­den betűhöz 2) memorizálása. Az ábrajelekkel történő írás­olvasás szintén kedvelt részei az óráknak. írásbeli progra­mozásnál a helyesírást fej­lesztjük. Közben azonban a gyermek összehasonlít, figyel, válogat, következtetéseket von le, vagyis gondolkodik. A programok lehetőséget ad­nak a differenciált munkára, amelynek során minden kis­gyermek a maga képességei szerint vesz részt a munká­ban, s így jut sikerélményhez. A programokat magában foglaló programfal szerkezete, algoritmusrendszere alkalmas­sá teszi a módszer teljes metodi­káját a számítógépes feldolgo­zásra, értékét nagyban növeli az is, hogy az algoritmusrend­szer lehetővé teszi az idegen nyelvek adaptálását — írja Tol­nai Gyuláné. A magánhangzók hangoztatása, tanítása az első lépés. Már az első naptól tuda­tosan, de rendkívül játékosan történik, így a magánhangzók kiemelésével szótagolunk, elvá­lasztunk! Említésre méltó a tankönyv- család, esztétikus, ízléses, szer­kezete a Dyslexia-veszélyezte- tett vagy dyslexiás gyermekek tanulását is megkönnyíti. A bajai iskolák közül tudo­másom szerint egyedül a mi is­kolánkban folyik e módszerrel a tanítás. A közeljövőben szeretnénk ebben az osztályban beindítani a kézszorobános számolást. Ha a lehetőségek adottak lesznek, jövőre is indulna egy „toinais” első osztály. Bízzunk benne! A heurisztikus tanítási mód­szert Szilaski Lászlóné tanítónő alkalmazza. Slezák Károlyné Bács-Kiskun számokban Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű megyéje, a 8362 km2 Magyaror­szág területének 9%-a. A megyéből mintegy 23%-ot a 11 város foglal ef, a 105 község területe összesen 6478 km2. A legnagyobb területen fekszik a váro­sok közül a megyeszékhely, Kecskemét, megyei jogú város (299 km2), a legkiseb­ben Kalocsa, katolikus érseki székhely (53 km2). A községek közül a szélsősé­geket Lajosmizse és Szabadszállás (egy­aránt 165 km2), illetve Dunaegyháza és Újtelek (10-10 km2) képezik. A lakónépesség 53%-a városlakó és 47%-a él a községekben. A nyolcvanas évtizedben a városok népessége 0,1 %- kai, a községeké 8,5%-kal csökkent. (A megfelelő országos értékek 0,3%, illet­ve 7,4%.) Bács-Kiskun megyében a városok népszerűsége a legutóbbi, 1990. évi népszámlálás időpontjában 153 fő volt, a községekben pedig négyzetkilométe­renként 39-en laktak. A legsűrűbben lakott település Kalocsa (346 fő/km2) még a lfözel 103 ezres lélekszámú Kecs­keméténél (343 fő/km2) is magasabb értékkel. A kecskeméti nagyvárosi település­együttes, amelyhez a megyeszékhelyen kívül további 17 község tartozik, a me­gye területéből 19%-ot, a lakónépesség­ből 30%-ot foglal magába. E községek átlagos népességszáma 3519 fő, ami 44%-kal több, mint a megyei községi átlag. A települések átlagos népessége a megyében közel 4700 fő, ezen belül a városoké több, mint 26 ezer, a községe­ké pedig 2400 feletti számú lakos. Mindössze 4 olyan község van (Bugac- pusztaháza, Bácsszentgyörgy, Drág- szél, Újsolt), ahol a népességszám nem éri el az 500 főt, és csak 10 településen (9 város valamint Lajosmizse) laknak 10 ezernél többen. A legtöbb települé­sen (35 községben) 1000 és 1999 fő kö­zötti a népességszám. VÁLASZ CIKKÜNKRE Szeptember elsején tornatermet avatunk! Hétfőn indul a Kiskun TV Január 20-án, hétfőn kezdi meg frissen átadott stúdiójában rendsze­res adását a kiskunfélegyházi városi televízió. A Kiskun TV a legelső al­kalommal, este hét órától színes ösz- szeállításában riportokkal, interjúk­kal, friss hírekkel jelentkezik. Ficsor József polgármester ünnepi köszön­tője után a nézők tudósítást láthat­nak dr. Öveges László posztumusz kiállításáról, riportot a város közbiz­tonságának jelenlegi állapotáról, s összefoglalót kapnak a 24 órás ko­sárlabdafesztiválról. Az OTP-fiók vezetőjével készült beszélgetés sok közérdekű információval szolgál, mert fő témái a lakásvásárlás és az ehhez nyújtható hitelformák lesz­nek. A programban szó lesz még a helyi adók mértékéről, fajtáiról és más aktualitásokról. 20 órától a Fé­leszű feltaláló című film vetítésével zárul a legelső adásnap. A televízió egyórás műsorával egyelőre kéthetente (egyszeri ismét­léssel) jelentkezik. De a kábelrend­szerbe bekapcsolt mintegy négyezer félegyházi otthonban mindennap láthatnak a nézők szórakoztató és információs műsorokat. Szombaton délelőttönként az Agro Tévé, szerda délutánonként pedig a Szív Tévé produkciói kerülnek képernyőre. A hét minden napján reggel 8-tól este 8-ig a Képújság jelentkezik. Kápolna a Donnál elesettek emlékére Kápolna épül a ■ Donnál el­esettek emlékére Székesfehérvár határában, az M7-es autópálya mentén. A zarándokhely létesítésé­re alapítványt hoztak létre, amely­hez a Doni Bajtársak Köre, a kü­lönböző felekezetű egyházak, a honvédség, a Volt Hadifoglyok Szövetsége, a székesfehérvári me­gyei jogú város önkormányzata, valamint magánszemélyek csatla­koztak. Olyan zarándokhelyet akarnak létrehozni a doni áttörés ötvenedik évfordulójára, 1993-ra, amely elsősorban a Donnál eleset­tek emlékét szolgálná, de a szán­dék szerint szentelt falai között megnyugvást találnak azok is, akik szeretteiket az országúti ka­tasztrófák miatt vesztették el. Az alapítványra eddig mintegy 900 ezer forint gyűlt össze. Ez az ösz- szeg nem elegendő a nemes, kegye- letes cél megvalósítására, éppen ezért az alapítványtevők számíta­nak azok segítségére, akik készek adakozni az emlékkápolna felállí­tására. A pénzadományokat a Bu­dapest Bank székesfehérvári fiók­jánál vezetett 295—9944—78005 számlára, Don-kanyar emlékká­polna címre várják. 1992. január 15-én ELVESZETT az ovális alakú, Kunszentmiklós és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Szerződéses üzemeltetésű Margaréta presszó Üzemeltető: Kristó Imre, Szabadszállás MNB 250-37733 feliratú bélyegző. Használata a fenti naptól érvénytelenl 68/1 1992. január 15-én Orgovány ilyen gazdag? címmel olvasói levél jelent meg lapunkban, amely alap­vető tájékozatlanságról tesz tanú- bizonyságot. A tényekről. A régi iskolaépület köztudottan valamikor csend­őrlaktanya volt. Szűk és rossz elhe­lyezésű, az új épületet — különö­sebb felhajtás nélkül — éppen egy éve vettük birtokba, a gyerekek, a szülők és a pedagógusok örömére. Mi, az iskola dolgozói úgy tekint­jük, hogy ez az egész községé. Szervezünk is gyermekeknek és szülőknek különböző kulturális és szórakoztató rendezvényeket. A községi önkormányzati képvi­selő-testület takarékos gazdálko­dása és a pályázat útján elnyert állami támogatás eredményeként 28 millió forintos beruházásként 1991-ben elkezdődött a tornate­rem építése (méretei: 30 x 15 x 12 m). Gyerekek, szülők és a falu sportolni vágyó fiataljai — szükség esetén segítségre is készen — vár­ják a szeptembert, amikor birtok­ba vehetjük a tornatermet. Ezért takarékoskodunk — itt az iskolá­ban is — a szénnel és a világítással. Most a tél feléhez közeledve ígér­hetem nyugodt szívvel, hogy jövő ilyenkor az idelátogató vagy a sportolni vágyó — 18-20 Celsius- fokos — teremben, természetesen csak tornacipőben — találkozhat diákjainkkal, esténként pedig a fel­nőttekkel. így a jövőre búcsúzó nyolcadikosaink a középfokú tan­intézetben nem néznek majd cso­dálkozó szemmel a mászórúdra és kötélre, gyűrűre és nyújtóra, kor­látra és gerendára, hanem bár Or- goványról jöttek — mint évtizede­ken keresztül elődeik — természe­tesnek fogják tartani, hogy nem csak a városban vagy a tévében van a teremsport, amely nem az évszakok változásának függvénye. Mindezt persze gyermekek és felnőttek annak az önkormányzati képviselő-testületnek köszönhetik, élén a polgármesterrel, amelyet Orgovány polgárai választottak önmaguk közül. Köszönöm a lehetőséget, hogy ezt a tájékoztatást megadhattam és a meghívást is komolyan gondol­tam munkatársaimmal együtt: 1992. szeptember 1-jén, kedden tornatermet avatunk (az izsáki épí­tők ígérete szerint is), de addig is iskolánk kapuja (természetesen napközben) nyitva van minden ál­lampolgár előtt. Bállá János iskolaigazgató ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ HASZNÁLTRUHA-KERESKEDŐK! ♦ AKCIÓS ÁRAK! ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Holland import, hajtogatott, ♦ tisztított, 15 kg-os átlátszó nejlon csomagolású áruk: * női zsák: 200 +áfa/kg; ^ férfizsák: 160 +áfa/kg; gyermekzsák: 240 +áfa/kg; ♦ lakástextilzsák: 120 +áfa/kg. Szolnok, Rákóczi u. 40. ♦ Tel.: 56/42-395 Nyitva: hétköznapokon: 17—19 óráig. 36/1 ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ * * Külföldi munkalehetőség: * * Svájc: mezőgazctosági szakmunka; * * Ausztria: szakács, pincér; * * Németország: építőipari munkák, * * Baby-sitter. * Belföldi munkalehetőség: * mozgóőr, kazánfűtő, hirdetésszervező, * * jegyvizsgáló, kőműves, fejlesztőmérnök, * * pénzügyi adóügyi előadó, építőipari * * termelésirányító. * t MEDIC0N BT. % * Közvetítő és Tanácsadó Iroda * * Kecskemét, Bethlen krt. 12X3 * * Telefon: 26-205 63/1 * ********************** GRŐSZ ÉRSEK KÁLVÁRIÁJA (6.) Visszatérés Kalocsára, 1956-ban 1956. április 25-én meghalt Cza- pik Gyula egri érsek, aki Grősz ér­sek börtönbe kerülése után került a püspöki kar élére. A hagyományos rangsor szerint az érsekek között a mindenkor első esztergomi prímás érsek után a kalocsai, majd az egri érsek következett. Ám Mindszenty és Grősz börtönbüntetésük miatt akadályoztatva voltak, így Czapik halálával mind a három érseki szék üresen maradt. A püspöki kar elnö­kének várományosa, Shvoy Lajos székesfehérvári megyés püspök le­hetett volna, de a püspöki kar több­sége az 1956. május 11-ei konferen­cián úgy határozott: amnesztiát kér Grősz számára. E kérelemre az El­nöki Tanács kegyelmi úton elen­gedte Grősz hátralévő büntetését és szabadlábra helyezték, de nem mondták ki az igazságtalan elítélte- tést. Május 12-én fogadta a minisz­terelnök, aki tájékoztatta arról, hogy a kormány nem emel kifogást, hogy elfoglalja a kalocsai érseki szé­ket és a püspöki kar elnöki tisztét. Az érseknél ezen a napon jelentke­zett szolgálatra Kühner János, egy­kori érseki szertartó, aki a további eseményekre így emlékezik: — 1956. május 12-én a központi szeminárium épületében jelentkez­tem a lesoványodott Grősz érseknél szolgálatra. Éppen akkor érkezett vissza a kötelező programként be­iktatott dunaújvárosi látogatásról, amiről csak annyit mondott: — Meg kell hagyni, ott nagyot művel­tek. Másnap Egerbe indultunk, hogy Czapik érsek hagyatékából az intéznivalókat átvegyük. Az indu­lást egy közjáték szakította meg. Grősz érsek éppen az Állami Egy­házügyi Hivatal emberével és velem akart beszélni a rendelkezésére bo­csátott autóban, amikor megjelent a letartóztatásakor már kollabo- ránsként említett pap. Régi isme­rősként üdvözölték egymást az álla­mi emberrel, aki rögtön fel is tette a kérdést: — yan-e ideje velünk Egerbe utazni? Éppen volt, így már­is indultunk, s útközben a régi isme­retségre tekintettel irodaigazgató­nak ajánlotta a papot. Aki ugyan egy rövid ideig irodaigazgatósko- dott Kalocsán, de aztán észrevette, hogy árulása miatt nem sokra be­csülik, így áthelyeztette magát. Szolgálatait, persze, jutalmazták, kinevezték a püspöki kar külügyi bizottsága elnökének. Ebben a be­osztásában szinte teljhatalmú úr­nak, a püspökök fölöttinek képzel­te magát, hiszen kizárólag rajta mú­lott, hogy ki kap útlevelet és valu­tát. Amit Kalocsán máig emlegetnek, Grősz József 1956. május 19-én tért vissza a városba és vette át újra a főegyházmegye kormányzását. Fo­gadására több ezer ember gyűlt ösz- sze, azóta sem ünnepeltek olyan lel­kesen senkit. Az 1956-os forradalom idején egy rádióbeszédben intette nyuga­lomra a híveket, és reményét fejezte • Máig emlékezetes Grősz érsek 1956. május 19-ei hazaérkezése Kalocsára, a hívek körében. • Búcsú a főpaptól 1961. október 3-án, a főszékesegyházban. • Végső nyughelyére helyezik az érseket. ki, hogy a harcokban a katolikusok nem vesznek részt. Később, az egy­ház és állam közötti konszolidáció időszakában Grősz József kalocsai érsek a Szentszék bizalmával, a tőle kapott fakultásai (kinevezési jogkör) birtokában munkálkodott a katoli­kus egyház magyarországi fennmara­dásán. A jogutód kalocsai érsek, dr. Dán- kó László kezdeményezésére a Ma­gyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósá­ga 1961. október 3-án bekövetkezett halálának harmincadik évfordulójá­ra már rehabilitálta az egyház hü fiát, a hányatott sorsú Grősz József kalo­csai érseket. (Vége) Zsiga Ferenc HETI SOROZATUNK ÚJ CASCO A HUNGÁRIÁNÁL Kinek gondja az öreg gépkocsi? A Hungária Biztosító Rt. 900 ezer cascós ügyfelének biztosítását január 1-jétől folyamatosan felmondja. A felmondás okairól, az újonnan bevezetett casco biztosítás lényegéről Sulkó Agnes, a Hungária főosz­tályvezetője téjékoztatott. Az újfajta casco biztosítás alapvetően abban különbö­zik a régitől, hogy míg ko­rábban a díjmegállapítás alapja a gépkocsi új ára volt, jelenleg az ártól függetlenül, a kocsik gyártmányától és típusától függ a fizetendő díj. Az új biztosításnál első­sorban azt veszik figyelem­be, hogy milyen az adott au­tó alkatrészellátása, a szer- vízhálózat, milyen a kocsi javíthatósága — például, hogy egyes alkatrészek he­gesztettek vagy csavarozot- tak-e — s mennyire sérülé­keny, vagyis mennyire erős a karosszéria. Nem lehetett már tovább tartani a régi konstrukciót, hiszen ismere­tes, hogy az árak — mind az új gépkocsiké, mind pedig az alkatrészeké — szinte na­ponta emelkednek. A bizto­sítónak ezért nagyon ráfize­téses volt a casco, s új meg­oldást kellett kitalálniuk. Mivel a korábbi szisztéma szerint kalkulált casco bizto­sítás alaposan megdrágult volna, a biztosító január 1- jétől úgynevezett modul­rendszert alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy az egész Euró­pára érvényes, lopásra, ele­mi- és tűzkárra vonatkozó alapcasco — amelynél egyébként nincs önrészese­dés — s a gépkocsitípustól függően nem kerül többe, mint havi 200—1300 forint. Az alapcascóhoz kiegészítő biztosítások köthetők, ha­vonta 16 forintért baleset-, 180—200 forintért üvegtö­rés biztosítás, a sajáthibás töréskár viszont már megle­hetősen drága. A díjbesoro­lás itt már erősen differenci­ál az alkatrészellátás, a szer­vizhálózat, a javíthatóság és a kocsi sérülékenysége szem­pontjából. A főosztályveze­tő példaként elmondta, hogy egy Lada Samara gép­kocsi havi teljes körű cascó- jának a díja körülbelül 700 forintot emelkedett. Ezzel szemben akad néhány olyan típus is, ilyenek például az Opelek, amelyeknek az új szerződés alapján sem nő a teljes körű casco díja. A biztosítónak — és nem­csak a Hungáriának — ko­moly gondot okoz a hazai gépkocsipark meglehetősen öreg — nyolc és fél, kilencé­ves — átlagos életkora. Ezeknek az autóknak a cas- cója is ráfizetéses volt, s most mind több a nyugatról behozott drága, ám megle­hetősen koros gépkocsi. Ezért a Hungáriánál a hét év feletti autókat szakember szemléli meg, s csak a megfe­lelő műszaki állapotban lé­vőket biztosítjuk. Ez alól ki­vétel, ha az ügyfél korábban is a Hungáriánál kötötte a cascót, mert nem valószínű, hogy a korábbi klienseket elküldik. A gyakori gépkocsiápolá­sok is sok fejtörést okoznak a biztosítónak, ezért az érté­kesebb autókat csak akkor biztosítják, ha riasztóval van felszerelve. Ha viszont egy éven belül egy tulajdo­nostól mondjuk két autót el­lopnak, akkor a cég már meggondolja, hogy ismét megkösse-e a cascót az ügy­féllel. A jövő iskolája Az ilyen koros, az már jó ...

Next

/
Thumbnails
Contents