Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18 / 15. szám
4. oldal, 1992. január 18. PETŐFI NÉPE Az idei tanév szeptemberétől, egy új olvasástanítási módszerrel is tanulhatnak a bajai Központi Általános Iskola elsős kisdiákjai. A módszert Tolnai Gyuláné — több évtizedes tanítás tapasztalatával — hozta létre. Hivatalos neve: Heurisztikus programozású olvasás-írástanítás. A Heurisztikus nevet dr. Salamon Jenő, az ELTE pszichológiatanára adta, kétéves hatásvizsgálat után. Mindannyiunk előtt ismeretes Archime- dész híres önfeledt kiáltása: Megtaláltam! Innen tehát a név rávezető, kitaláló, felfedező módszer. Ahogy Tolnai Gyuláné írta: Az volt a célom, hogy a nap minden percében felkiáltson a gyermek: megtaláltam, felfedeztem! A tanítás nélkülözhetetlen eleme, lelke a 24 tablóból álló nagy programfal (amelyből, kis változtatással, mini programfalként 1 db minden kisgyermeknek van). Azon kívül, hogy a fal révén a magán- és mássalhangzók, valamint ábrajeleik szüntelenül a gyerekek szemei előtt vannak, a módszer jelentősége abban áll, hogy számtalan feladat megoldására motiválja őket. Nagyon fontos, hogy a játékos feladatmegoldások valamennyi szemmozgató izmot igénybe veszik. Kedvelt játékaink közé tartoznak: a hangleválasztási gyakorlatok különböző mozgásokkal kísérve (taps, nyújtás, kisebb-nagyobb lépesek . . . stb.), vendégeskedések, amelyekkel hangösszevonásokat végzünk. Ezzel az olvasást készítjük elő. Említésre méltó a sok mondóka (minden betűhöz 2) memorizálása. Az ábrajelekkel történő írásolvasás szintén kedvelt részei az óráknak. írásbeli programozásnál a helyesírást fejlesztjük. Közben azonban a gyermek összehasonlít, figyel, válogat, következtetéseket von le, vagyis gondolkodik. A programok lehetőséget adnak a differenciált munkára, amelynek során minden kisgyermek a maga képességei szerint vesz részt a munkában, s így jut sikerélményhez. A programokat magában foglaló programfal szerkezete, algoritmusrendszere alkalmassá teszi a módszer teljes metodikáját a számítógépes feldolgozásra, értékét nagyban növeli az is, hogy az algoritmusrendszer lehetővé teszi az idegen nyelvek adaptálását — írja Tolnai Gyuláné. A magánhangzók hangoztatása, tanítása az első lépés. Már az első naptól tudatosan, de rendkívül játékosan történik, így a magánhangzók kiemelésével szótagolunk, elválasztunk! Említésre méltó a tankönyv- család, esztétikus, ízléses, szerkezete a Dyslexia-veszélyezte- tett vagy dyslexiás gyermekek tanulását is megkönnyíti. A bajai iskolák közül tudomásom szerint egyedül a mi iskolánkban folyik e módszerrel a tanítás. A közeljövőben szeretnénk ebben az osztályban beindítani a kézszorobános számolást. Ha a lehetőségek adottak lesznek, jövőre is indulna egy „toinais” első osztály. Bízzunk benne! A heurisztikus tanítási módszert Szilaski Lászlóné tanítónő alkalmazza. Slezák Károlyné Bács-Kiskun számokban Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű megyéje, a 8362 km2 Magyarország területének 9%-a. A megyéből mintegy 23%-ot a 11 város foglal ef, a 105 község területe összesen 6478 km2. A legnagyobb területen fekszik a városok közül a megyeszékhely, Kecskemét, megyei jogú város (299 km2), a legkisebben Kalocsa, katolikus érseki székhely (53 km2). A községek közül a szélsőségeket Lajosmizse és Szabadszállás (egyaránt 165 km2), illetve Dunaegyháza és Újtelek (10-10 km2) képezik. A lakónépesség 53%-a városlakó és 47%-a él a községekben. A nyolcvanas évtizedben a városok népessége 0,1 %- kai, a községeké 8,5%-kal csökkent. (A megfelelő országos értékek 0,3%, illetve 7,4%.) Bács-Kiskun megyében a városok népszerűsége a legutóbbi, 1990. évi népszámlálás időpontjában 153 fő volt, a községekben pedig négyzetkilométerenként 39-en laktak. A legsűrűbben lakott település Kalocsa (346 fő/km2) még a lfözel 103 ezres lélekszámú Kecskeméténél (343 fő/km2) is magasabb értékkel. A kecskeméti nagyvárosi településegyüttes, amelyhez a megyeszékhelyen kívül további 17 község tartozik, a megye területéből 19%-ot, a lakónépességből 30%-ot foglal magába. E községek átlagos népességszáma 3519 fő, ami 44%-kal több, mint a megyei községi átlag. A települések átlagos népessége a megyében közel 4700 fő, ezen belül a városoké több, mint 26 ezer, a községeké pedig 2400 feletti számú lakos. Mindössze 4 olyan község van (Bugac- pusztaháza, Bácsszentgyörgy, Drág- szél, Újsolt), ahol a népességszám nem éri el az 500 főt, és csak 10 településen (9 város valamint Lajosmizse) laknak 10 ezernél többen. A legtöbb településen (35 községben) 1000 és 1999 fő közötti a népességszám. VÁLASZ CIKKÜNKRE Szeptember elsején tornatermet avatunk! Hétfőn indul a Kiskun TV Január 20-án, hétfőn kezdi meg frissen átadott stúdiójában rendszeres adását a kiskunfélegyházi városi televízió. A Kiskun TV a legelső alkalommal, este hét órától színes ösz- szeállításában riportokkal, interjúkkal, friss hírekkel jelentkezik. Ficsor József polgármester ünnepi köszöntője után a nézők tudósítást láthatnak dr. Öveges László posztumusz kiállításáról, riportot a város közbiztonságának jelenlegi állapotáról, s összefoglalót kapnak a 24 órás kosárlabdafesztiválról. Az OTP-fiók vezetőjével készült beszélgetés sok közérdekű információval szolgál, mert fő témái a lakásvásárlás és az ehhez nyújtható hitelformák lesznek. A programban szó lesz még a helyi adók mértékéről, fajtáiról és más aktualitásokról. 20 órától a Féleszű feltaláló című film vetítésével zárul a legelső adásnap. A televízió egyórás műsorával egyelőre kéthetente (egyszeri ismétléssel) jelentkezik. De a kábelrendszerbe bekapcsolt mintegy négyezer félegyházi otthonban mindennap láthatnak a nézők szórakoztató és információs műsorokat. Szombaton délelőttönként az Agro Tévé, szerda délutánonként pedig a Szív Tévé produkciói kerülnek képernyőre. A hét minden napján reggel 8-tól este 8-ig a Képújság jelentkezik. Kápolna a Donnál elesettek emlékére Kápolna épül a ■ Donnál elesettek emlékére Székesfehérvár határában, az M7-es autópálya mentén. A zarándokhely létesítésére alapítványt hoztak létre, amelyhez a Doni Bajtársak Köre, a különböző felekezetű egyházak, a honvédség, a Volt Hadifoglyok Szövetsége, a székesfehérvári megyei jogú város önkormányzata, valamint magánszemélyek csatlakoztak. Olyan zarándokhelyet akarnak létrehozni a doni áttörés ötvenedik évfordulójára, 1993-ra, amely elsősorban a Donnál elesettek emlékét szolgálná, de a szándék szerint szentelt falai között megnyugvást találnak azok is, akik szeretteiket az országúti katasztrófák miatt vesztették el. Az alapítványra eddig mintegy 900 ezer forint gyűlt össze. Ez az ösz- szeg nem elegendő a nemes, kegye- letes cél megvalósítására, éppen ezért az alapítványtevők számítanak azok segítségére, akik készek adakozni az emlékkápolna felállítására. A pénzadományokat a Budapest Bank székesfehérvári fiókjánál vezetett 295—9944—78005 számlára, Don-kanyar emlékkápolna címre várják. 1992. január 15-én ELVESZETT az ovális alakú, Kunszentmiklós és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Szerződéses üzemeltetésű Margaréta presszó Üzemeltető: Kristó Imre, Szabadszállás MNB 250-37733 feliratú bélyegző. Használata a fenti naptól érvénytelenl 68/1 1992. január 15-én Orgovány ilyen gazdag? címmel olvasói levél jelent meg lapunkban, amely alapvető tájékozatlanságról tesz tanú- bizonyságot. A tényekről. A régi iskolaépület köztudottan valamikor csendőrlaktanya volt. Szűk és rossz elhelyezésű, az új épületet — különösebb felhajtás nélkül — éppen egy éve vettük birtokba, a gyerekek, a szülők és a pedagógusok örömére. Mi, az iskola dolgozói úgy tekintjük, hogy ez az egész községé. Szervezünk is gyermekeknek és szülőknek különböző kulturális és szórakoztató rendezvényeket. A községi önkormányzati képviselő-testület takarékos gazdálkodása és a pályázat útján elnyert állami támogatás eredményeként 28 millió forintos beruházásként 1991-ben elkezdődött a tornaterem építése (méretei: 30 x 15 x 12 m). Gyerekek, szülők és a falu sportolni vágyó fiataljai — szükség esetén segítségre is készen — várják a szeptembert, amikor birtokba vehetjük a tornatermet. Ezért takarékoskodunk — itt az iskolában is — a szénnel és a világítással. Most a tél feléhez közeledve ígérhetem nyugodt szívvel, hogy jövő ilyenkor az idelátogató vagy a sportolni vágyó — 18-20 Celsius- fokos — teremben, természetesen csak tornacipőben — találkozhat diákjainkkal, esténként pedig a felnőttekkel. így a jövőre búcsúzó nyolcadikosaink a középfokú tanintézetben nem néznek majd csodálkozó szemmel a mászórúdra és kötélre, gyűrűre és nyújtóra, korlátra és gerendára, hanem bár Or- goványról jöttek — mint évtizedeken keresztül elődeik — természetesnek fogják tartani, hogy nem csak a városban vagy a tévében van a teremsport, amely nem az évszakok változásának függvénye. Mindezt persze gyermekek és felnőttek annak az önkormányzati képviselő-testületnek köszönhetik, élén a polgármesterrel, amelyet Orgovány polgárai választottak önmaguk közül. Köszönöm a lehetőséget, hogy ezt a tájékoztatást megadhattam és a meghívást is komolyan gondoltam munkatársaimmal együtt: 1992. szeptember 1-jén, kedden tornatermet avatunk (az izsáki építők ígérete szerint is), de addig is iskolánk kapuja (természetesen napközben) nyitva van minden állampolgár előtt. Bállá János iskolaigazgató ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ HASZNÁLTRUHA-KERESKEDŐK! ♦ AKCIÓS ÁRAK! ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Holland import, hajtogatott, ♦ tisztított, 15 kg-os átlátszó nejlon csomagolású áruk: * női zsák: 200 +áfa/kg; ^ férfizsák: 160 +áfa/kg; gyermekzsák: 240 +áfa/kg; ♦ lakástextilzsák: 120 +áfa/kg. Szolnok, Rákóczi u. 40. ♦ Tel.: 56/42-395 Nyitva: hétköznapokon: 17—19 óráig. 36/1 ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ * * Külföldi munkalehetőség: * * Svájc: mezőgazctosági szakmunka; * * Ausztria: szakács, pincér; * * Németország: építőipari munkák, * * Baby-sitter. * Belföldi munkalehetőség: * mozgóőr, kazánfűtő, hirdetésszervező, * * jegyvizsgáló, kőműves, fejlesztőmérnök, * * pénzügyi adóügyi előadó, építőipari * * termelésirányító. * t MEDIC0N BT. % * Közvetítő és Tanácsadó Iroda * * Kecskemét, Bethlen krt. 12X3 * * Telefon: 26-205 63/1 * ********************** GRŐSZ ÉRSEK KÁLVÁRIÁJA (6.) Visszatérés Kalocsára, 1956-ban 1956. április 25-én meghalt Cza- pik Gyula egri érsek, aki Grősz érsek börtönbe kerülése után került a püspöki kar élére. A hagyományos rangsor szerint az érsekek között a mindenkor első esztergomi prímás érsek után a kalocsai, majd az egri érsek következett. Ám Mindszenty és Grősz börtönbüntetésük miatt akadályoztatva voltak, így Czapik halálával mind a három érseki szék üresen maradt. A püspöki kar elnökének várományosa, Shvoy Lajos székesfehérvári megyés püspök lehetett volna, de a püspöki kar többsége az 1956. május 11-ei konferencián úgy határozott: amnesztiát kér Grősz számára. E kérelemre az Elnöki Tanács kegyelmi úton elengedte Grősz hátralévő büntetését és szabadlábra helyezték, de nem mondták ki az igazságtalan elítélte- tést. Május 12-én fogadta a miniszterelnök, aki tájékoztatta arról, hogy a kormány nem emel kifogást, hogy elfoglalja a kalocsai érseki széket és a püspöki kar elnöki tisztét. Az érseknél ezen a napon jelentkezett szolgálatra Kühner János, egykori érseki szertartó, aki a további eseményekre így emlékezik: — 1956. május 12-én a központi szeminárium épületében jelentkeztem a lesoványodott Grősz érseknél szolgálatra. Éppen akkor érkezett vissza a kötelező programként beiktatott dunaújvárosi látogatásról, amiről csak annyit mondott: — Meg kell hagyni, ott nagyot műveltek. Másnap Egerbe indultunk, hogy Czapik érsek hagyatékából az intéznivalókat átvegyük. Az indulást egy közjáték szakította meg. Grősz érsek éppen az Állami Egyházügyi Hivatal emberével és velem akart beszélni a rendelkezésére bocsátott autóban, amikor megjelent a letartóztatásakor már kollabo- ránsként említett pap. Régi ismerősként üdvözölték egymást az állami emberrel, aki rögtön fel is tette a kérdést: — yan-e ideje velünk Egerbe utazni? Éppen volt, így máris indultunk, s útközben a régi ismeretségre tekintettel irodaigazgatónak ajánlotta a papot. Aki ugyan egy rövid ideig irodaigazgatósko- dott Kalocsán, de aztán észrevette, hogy árulása miatt nem sokra becsülik, így áthelyeztette magát. Szolgálatait, persze, jutalmazták, kinevezték a püspöki kar külügyi bizottsága elnökének. Ebben a beosztásában szinte teljhatalmú úrnak, a püspökök fölöttinek képzelte magát, hiszen kizárólag rajta múlott, hogy ki kap útlevelet és valutát. Amit Kalocsán máig emlegetnek, Grősz József 1956. május 19-én tért vissza a városba és vette át újra a főegyházmegye kormányzását. Fogadására több ezer ember gyűlt ösz- sze, azóta sem ünnepeltek olyan lelkesen senkit. Az 1956-os forradalom idején egy rádióbeszédben intette nyugalomra a híveket, és reményét fejezte • Máig emlékezetes Grősz érsek 1956. május 19-ei hazaérkezése Kalocsára, a hívek körében. • Búcsú a főpaptól 1961. október 3-án, a főszékesegyházban. • Végső nyughelyére helyezik az érseket. ki, hogy a harcokban a katolikusok nem vesznek részt. Később, az egyház és állam közötti konszolidáció időszakában Grősz József kalocsai érsek a Szentszék bizalmával, a tőle kapott fakultásai (kinevezési jogkör) birtokában munkálkodott a katolikus egyház magyarországi fennmaradásán. A jogutód kalocsai érsek, dr. Dán- kó László kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1961. október 3-án bekövetkezett halálának harmincadik évfordulójára már rehabilitálta az egyház hü fiát, a hányatott sorsú Grősz József kalocsai érseket. (Vége) Zsiga Ferenc HETI SOROZATUNK ÚJ CASCO A HUNGÁRIÁNÁL Kinek gondja az öreg gépkocsi? A Hungária Biztosító Rt. 900 ezer cascós ügyfelének biztosítását január 1-jétől folyamatosan felmondja. A felmondás okairól, az újonnan bevezetett casco biztosítás lényegéről Sulkó Agnes, a Hungária főosztályvezetője téjékoztatott. Az újfajta casco biztosítás alapvetően abban különbözik a régitől, hogy míg korábban a díjmegállapítás alapja a gépkocsi új ára volt, jelenleg az ártól függetlenül, a kocsik gyártmányától és típusától függ a fizetendő díj. Az új biztosításnál elsősorban azt veszik figyelembe, hogy milyen az adott autó alkatrészellátása, a szer- vízhálózat, milyen a kocsi javíthatósága — például, hogy egyes alkatrészek hegesztettek vagy csavarozot- tak-e — s mennyire sérülékeny, vagyis mennyire erős a karosszéria. Nem lehetett már tovább tartani a régi konstrukciót, hiszen ismeretes, hogy az árak — mind az új gépkocsiké, mind pedig az alkatrészeké — szinte naponta emelkednek. A biztosítónak ezért nagyon ráfizetéses volt a casco, s új megoldást kellett kitalálniuk. Mivel a korábbi szisztéma szerint kalkulált casco biztosítás alaposan megdrágult volna, a biztosító január 1- jétől úgynevezett modulrendszert alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy az egész Európára érvényes, lopásra, elemi- és tűzkárra vonatkozó alapcasco — amelynél egyébként nincs önrészesedés — s a gépkocsitípustól függően nem kerül többe, mint havi 200—1300 forint. Az alapcascóhoz kiegészítő biztosítások köthetők, havonta 16 forintért baleset-, 180—200 forintért üvegtörés biztosítás, a sajáthibás töréskár viszont már meglehetősen drága. A díjbesorolás itt már erősen differenciál az alkatrészellátás, a szervizhálózat, a javíthatóság és a kocsi sérülékenysége szempontjából. A főosztályvezető példaként elmondta, hogy egy Lada Samara gépkocsi havi teljes körű cascó- jának a díja körülbelül 700 forintot emelkedett. Ezzel szemben akad néhány olyan típus is, ilyenek például az Opelek, amelyeknek az új szerződés alapján sem nő a teljes körű casco díja. A biztosítónak — és nemcsak a Hungáriának — komoly gondot okoz a hazai gépkocsipark meglehetősen öreg — nyolc és fél, kilencéves — átlagos életkora. Ezeknek az autóknak a cas- cója is ráfizetéses volt, s most mind több a nyugatról behozott drága, ám meglehetősen koros gépkocsi. Ezért a Hungáriánál a hét év feletti autókat szakember szemléli meg, s csak a megfelelő műszaki állapotban lévőket biztosítjuk. Ez alól kivétel, ha az ügyfél korábban is a Hungáriánál kötötte a cascót, mert nem valószínű, hogy a korábbi klienseket elküldik. A gyakori gépkocsiápolások is sok fejtörést okoznak a biztosítónak, ezért az értékesebb autókat csak akkor biztosítják, ha riasztóval van felszerelve. Ha viszont egy éven belül egy tulajdonostól mondjuk két autót ellopnak, akkor a cég már meggondolja, hogy ismét megkösse-e a cascót az ügyféllel. A jövő iskolája Az ilyen koros, az már jó ...