Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

6. oldal, 1992. január 15.

PETŐFI NÉPE

Törvény a földadóról

Az Országgyűlés a mezőgazda- tából származó jövedelmek adójá- sági rendeltetésű földek használa-. ról a következő törvényt alkotta:

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya a mezőgazdasági rendeltetésű külterületi szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, gyep, nádas művelési ághoz tartozó földterületre (a továbbiakban: földterület) terjed ki.

(2) E törvény alkalmazásában mezőgazdasági rendeltetésű külAz adó

2. § (1) Székhelyétől, illetve állampolgárságtól függetlenül — ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik — művelési ágak szerint külön-külön számított földadót köteles fizetni — a települési önkormányzat kivételével — az,

területi földterület az a termőföld, amelyet az ingatlannyilvántartásban szántó, kert, szőlő, gyümölcs, gyep, nádas ágban tartanak nyilván és nem minősül építmény elhelyezésére szolgáló vagy különleges rendeltetésű földnek.

alanya

akinek (amelynek) használatában az év első napján földterület van.

(2) Az adókötelezettség akkor is fennáll, ha az adóalany az adóköteles területet nem műveli meg, vagy nem rendeltetésének megfelelően hasznosítja azt.

Adómentesség

3. § (1) Mentes a földadó alól az az adóalany, akinek (amelynek) a használatában lévő földterület 6000 négyzetmétert nem haladja meg.

(2) Annak elbírálásánál, hogy a földterület (1) bekezdés szerinti mértéket eléri-e, az adóalanynak az ország területén lévő összes adóköteles földterületét össze kell számítani. Ennek során az 5. § (4) bekezdés szerinti kerekítés szabályai nem alkalmazhatók.

4. § (1) Ideiglenesen mentes az adó alól az újonnan telepített gyümölcsös és szőlőterület. Az ideiglenes adómentességet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes megyei igazgatóságának (a továbbiakban: adóhatóság) a telepítés befejezését követően 30 napon belül be kell jelenteni a (3) és (4) bekezdésben előírt feltételek alapján.

(2) Az ideiglenes mentesség időtartama a következő:

a) szőlő 4 év,

b) dió és gesztenye 20 év,

c) alma és körte alacsony és közepes törzsű telepítés esetén 8 év,

termőkaros telepítés esetén 5 év,

d) alacsony és közepes törzsű cseresznye, meggy, kajszi, szilva, mandula 8 év,

e) birs 5 év,

f) őszibarack 4 év,

g) köszméte, piros- és feketeribiszke 3 év,

h) málna, feketeszeder 2 év,

i) szamóca 1 év.

(3) Ideiglenes mentességet engedélyezhet az adóalany kérelmére, a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (továbbiakban: hivatal) javaslata alapján az adóhatóság a 4. § (2) bekezdésében fel nem sorolt azon kultúrák telepítése esetén, amelyeknél a telepítés és a termő- refordulás éve nem esik egybe.

(4) Az ideiglenes mentesség igénybevételéhez a telepítés szakszerűségét és befejezését igazolni kell. Az igazolást a Mezőgazdasági Minősítő Intézettől, ha védett természeti területet érint, az illetékes természetvédelemi hatóságtól kell kérni.

(5) Az ideiglenes mentesség a 'telepítés befejezését követő évtől vehető igénybe. Ha azonban a telepítés tavasszal fejeződik be, és a telepítés következtében a földterület a befejezés évében a korábbi rendeltetése szerint nem hasznositható, akkor az ideiglenes mentesség a telepítés befejezésének évétől igénybe vehető.

(6) ''Ideiglenesen mentes a földadó alól az a magánszemély, aki:

a) 1990. január 1-jétől a személyijövedelemadó-törvény szerint

egyéni vállalkozóként mezőgazda- sági tevékenységet kezdett folytatni,

b) kárpótlás jogcímén (1991. XXV. tv. 23. § (1) bek.) megszerzett földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytat,

c) a mezőgazdasági üzemből kivitt földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytat.

(7) a (6) bekezdésben meghatározott ideiglenes földadómentesség a magánszemélyt

— 1992. évre illeti meg, ha a tevékenységét 1990. évben kezdte meg;

— 1992—93. évekre illeti meg, ha a tevékenységét 1991. évben kezdte meg;

— legfeljebb 1994. év végéig illeti meg, ha a tevékenységét 1992. január 1. után kezdte meg.

A (6) bekezdés b) és c) pontja esetében az ott meghatározott földterületre eső földadó alól mentesül a magánszemély.

(8) A (6) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységnek a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvény 21. §-ában meghatározott tevékenység minősül.

Adó alapja és mértéke

5. § (1) A földadó alapja az adó24,01—26

40

alany használatában lévő adóköte26,01—28

46

les földterület kataszteri tiszta jö28,01—30

52

vedelme.

30,01—32

58

(2) Az adó mértéke az egy hek32,01—34

64

tárra jutó átlagos kataszteri tiszta

34,01—36

68

jövedelem szerint aranykoronán36,01—38

72

ként:

38,01-40

78

a) szántó művelési ágban:

40 felett

82

Ha az 1 ha-ra jutó átlagos aranykorona-érték

Az aranykoronánként fizetendő évi adó (Ft)

b) kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágcsoportban; Ha az 1 ha-ra

Az aranykoronánként

0—10

10,01—12

0

6

jutó átlagos aranykorona-érték

fizetendő évi adó (Ft)

12,01—14

10

0—24

0

14,01—16

14

24,01—26

6

16,01—18

18

26,01—28

8

18,01—20

22

28,01—30

10

20,01—22

28

30,01—32

12

22,01—24

34

32,01—34

16

• Az Országgyűlés a múlt év végén fogadta el az idei,évre érvényes adótörvényeket. Ezek közül most a földadóról szóló törvényt ismertetjük teljes részletességgel, a közeljövőben pedig sort kerítünk a magánszemélyek adózásáról, a gépjárműadóról és az adózás rendjéről szóló törvény

közlésére is.

34,01—36

20

36,01—38

24

38,01—40

28

40,01-42

32

42,01-44

36

44,01—46

40

46.01—48

44

48 felett

48

c) gyep, nádas művelési ágban:

Ha az 1 ha-ra jutó átlagos aranykorona-érték

0—10

10,01—12

12.01— 14

14.01— 16

16.01— 18

18,01—20

20,01—22

22.01— 24

24.01— 26

26.01— 28 28 felett

Az aranykoronánként fizetendő évi adó (Ft)

0

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

(3) A hektáronkénti átlagos aranykorona-értéket a szántó művelési ágra, a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágcsoportra és a gyep, nádas művelési ágcsoportra elkülönítve kell megállapítani.

(4) Az adóalap kiszámításánál a töredék hektárt 4999 négyzet- méterig el kell hagyni, 5000 négyzetméter nagyságú vagy az ennél nagyobb töredéket egész hektárra kell kerekíteni. Ha a területegységre jutó átlagos aranykorona-érték töredék szám, akkor a töredéket 49 fillérig el kell hagyni, az 50 fillért, vagy annál magasabb töredék értéket egész aranykoronára kell kerekíteni.

(5) Ha az éves szinten számított földadó-fizetési kötelezettség a 100 forintot nem éri el, úgy nem kell megfizetni azt.

Adókedvezmény

6. § A külön jogszabályban meghatározott környezetkímélő technológiát alkalmazó adóalany 50 százalékos mértékű adókedvezményben részesül.

7. § (1) Elemi csapás esetén a földadót az adóalany kérelmére a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) javaslata alapján az adóhatóság a

kár arányában mérsékeli, vagy elengedi.

(2) A földadó mérséklésére vagy elengedésére alapot nyújtó elemi csapások:

a) a jégeső, az árvíz, a belvíz és a tűz: valamennyi adóköteles művelési ágban;

b) a fagy: a szántó, a kert, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágban;

c) a homokverés: a szántó, a kert, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágban;

d) az aszály: valamennyi művelési ágban.

(3) Elemi csapás okozta kár címén földadó mérséklésének vagy elengedésének akkor van helye, ha elemi csapás miatt a károsodott földterület termése (hozamértéke) 25 százaléknál nagyobb mértékben csökkent.

(4) Elemi csapás okozta kár címén földadó mérséklésének vagy elengedésének akkor is helye van, ha az elemi kár miatti terméskiesés az adóalany által használt, földadó-fizetési kötelezettség alá eső művelési ág összes terméséhez (hozamértékéhez) képest a 15 százalékot meghaladja.

(5) A kárt szenvedett terület termés- és hozamérték-csökkenését általános szabályként úgy kell megállapítani, hogy a kárt szenvedett növény tárgyévi 1 ha-ra jutó hozamértékét az adott növény előző háromévi átlagos, 1 ha-ra jutó hozamértékéhez kell viszonyítani. Ha a megelőző három év valamelyikében szintén volt aszálykár, akkor az(ok) az év(ek) nem számítanak) viszonyítási alapként.

Ez esetben az előző három évet megelőző, egy, illetőleg két év hozamértéke a viszonyítási alap.

(6) Amennyiben a kárt szenvedett növényből nem számítható előző hároméves átlag, akkor az előző három évből két év, illetve egy év átlagához viszonyítva kell a hozamérték-kiesést meghatározni.

(7) Abban az esetben, ha a kárt szenvedett növényből az előző három év egyikében sem volt a gazdálkodónál termelés, úgy a hozamérték-kiesést a hivatal kijelölt kárbecslő bizottsága állapítja meg.

(8) A hozamértéket összehasonlító áron kell számítani, amely:

a) a tárgyévi tényleges értékesítési átlagár, ennek hiányában

b) a tárgyévi szerződéses felvásárlási ár,

c) ezek hiányában az összehasonlító árat a gazdálkodó a megyei földművelésügyi hivataltól kérheti meg.

(9) A károsult az adó mérséklésére vagy elengedésére vonatkozó kérelmet az adóhatósághoz az elemi csapást követő 30 napon belül nyújthatja be. A kérelemben fel kell tüntetni a kért földadó- mérséklés, illetve -elengedés összegét, az ezt megalapozó számításokat az elemi kár nélkül fizetendő földadót, valamint a károsult földterület művelési ágát, nagyságát (hektárban) és az egy hektárra jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelmét. Amennyiben a kár megállapítását a (7) bekezdésben szereplő bizottság végzi, a kérelemhez csatolni kell a bizottság által felvett jegyzőkönyvet is.

Az adó megállapítása

8. § (1) A földadót az adóévre az adóalany az ország területén használatában lévő összes földterületének az ingatlannyilvántartásban, valamint a bérleti szerződésben feltüntetett adatainak figyelembevételével kell megállapítani, és az önadózás szabályai szerint teljesíteni.

(2) Közös földhasználat esetén az adókötelezettséget a földhasználók közül a megállapodás szerinti személy teljesíti. Megállapodás hiányában az adókötelezettséget a földhasználat arányában, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor egyenlő arányban kell teljesiteni.

(3) A földadót az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

(4) Az adózással kapcsolatos eljárás során — az e törvényben nem szabályozott kérdésekben — az adózás rendjéről, a társasági adóról szóló törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az adóalany az év közben bekövetkezett területi és művelési- ág-változást az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak. Az új besorolást a változást követő év adókötelezettségének teljesítésénél kell figyelembe venni.

(6) Az adóalanynak a művelési ágankénti földadó megállapításához szükséges besoroláshoz az átlagos kataszteri tiszta jövedelem kiszámításánál művelési áganként külön-külön kell meghatározni az adóköteles földterület aranykorona-értékét egész számra kerekítve, és el kell osztani az adott helyrajzi számokhoz tartozó művelési ág összes területével. A számítást kéttizedes pontossággal kell elvégezni.

(7) A területi és aranykoronában kifejezett kataszteri tiszta jövedelemadatokat az ingatlannyilvántartási adatokkal egyezően kell számításba venni.

9. § (1) Ez a törvény 1992. január 1. napján lép hatályba.

(2) Azok az ideiglenes mentességek és kedvezmények, amelyek 1991. december 31-én fennállnak, változatlan feltételek szerint továbbra is érvényben maradnak.

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a környezetvédelmi technológiákat, amelyek a 6. § alapján adókedvezményben részesíthetők.

Göncz Árpád s. k.

a köztársaság elnöke

Szabad György s. k.

az Országgyűlés elnöke

• Aki a külön jogszabályban meghatározott környezetkímélő technológiát alkalmazza, 50 százalékos mértékű adókedvezményben részesül.