Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-14 / 11. szám
8. oldal, 1992. január 14. PÉNZ, PIAC, VÁLLALKOZÁS Mennyit (nem) ér ma a rubel? Moszkvában elszabadultak az árak és az árfolyamok. Hol van már az az idő, amikor a rubel — legalábbis a szovjet piacon — többet ért, mint a dollár?! „Aki olyan szerencsés, hogy moszkvai létére valutában kapja a fizetését, és egy nyugati vállalatnál, akárcsak naponta 5 dollárt keres, a havi 100 dollárjával sokkal jobban jár, mint maga a nyugalmazott államelnök, Gorbacsov”— írja Meg Bortin, a The New York Times moszkvai tudósítója. 100 dollár ma már 10 000 rubelt ér, amíg Gorbacsov nyugdíja — amely országos átlagban igen magasnak számít—csupán 4000 rubel. Meghökkentő példák bizonyítják a vörös valuta devalválódását. A kizárólag devizáért kiszolgáló étteremben például az 1990-es évjáratú bordeaux-i bor ára 54 dollár. Az átlagos orosz polgár számára ez fekete árfolyamon (100 rabéi = 1 dollár) annyit jelent, hogy a bor ára tizenháromszorosa az átlagos havi fizetésnek. Összehasonlitásul: egy nyugdíjas gimnáziumi nyelvtanár 250 rubelt kap egy hónapra. A helyzet még katasztrofálisabb, ha a csak devizáért kapható áruk árát összehasonlítjuk az államilag dotált termékek árával. Egy nyugati — azaz csak devizáért árusító—pizzásnál egy csésze kávé 2 dollárba kerül, ugyanennyiért kapható repülőjegy Moszkvából Tallinnba, azaz 800 km távolságra. Minden külföldinek kétszer is meg kell gondolnia, hogy Moszkvában taxiba üljön-e. A taxisok csak dollárt fogadnak el, és olyan magas árat követelnek, hogy egy hosszabb 9 Rubelből ma a sok is keveset ér... fuvar tarifájáért még négy (államilag szubvencionált) vonatjegy vásárolható a Moszkva—Kijev közötti szakaszra. Teljesen érthető okokból megszűntek a sorok a moszkvai McDo- ’ nalds-ok előtt: a hamburger ára tudniillik 28 rubel. Ez meghaladja a moszkvaiak egynapi átlagkeresetét. Az óvatlan külföldieket nem csak a taxisoknál érhetik kellemetlen meglepetések. Egy francia üzletembert nemrégiben alaposan meg- koppasztottak: egy háromszemélyes vacsora elfogyasztása után közölték vele, hogy csak dollárban fizethet, és a moszkvai „Bojarszkij” étteremben legomboltak tőle 550 dollárt. FEB MERHETO-E A MÉRHETETLEN? A statisztika elrejti a kisvállalkozásokat Az elmúlt egy-másfél év gazdasági változásait az ugrásszerűen megnőtt kisvállalkozások száma és azok váratlanul magas teljesítménye jellemezte. Közös vonása e kisvállalkozásoknak, hogy egyszerűsített könyvelést vezetnek, a nagyvállalatokénál jóval kevesebb adatot tartalmazó mérlegbeszámolót készítenek, egész adminisztrációjuk takarékos, csak a helyi vezetők igényeire koncentrált. A statisztikusok számára azonban e vállalkozások az információhiány „ködjébe” vesznek. A gazdaságnak ezt a szektorát az állami statisztika sehol a világon — így nálunk sem — veszi számba teljeskörű- en és rendszeresen, teljesítményeiket csak általában és közelítő módszerekkel becsülik. Az ilyenfajta becslések azonban megtévesztőek, a döntést hozókat könnyen félrevezethetik. Ha pedig többféle becslés van forgalomban a kisvállalkozások teljesítményét illetően, ez az egész gazdaság helyzetéről és annak alakulásáról is téves képet adhat. A megoldás tehát csakis az lehetne, ha az állami statisztika felvállalná ezt a feladatot. A kérdés tehát nem a „mérhetőség”, hanem annak racionális megoldása. A kisvállalkozások teljesítménye becsülhető, az adózási adatok alapján ezt a módszert számos országban alkalmazzák is. A módszer mégsem tökéletes, hiszen csak évente egyszer és meglehetősen későn, a vizsgált év lezárása után több hónappal állnak rendelkezésre az adatok. Másik, s az előbbinél jóval összetettebb probléma az, hogy az adóhatóság számára bevallott termelési, forgalmi adatok gyakran alábecsültek. Maradt tehát az a módszer, amit a piacgazdálkodást folytató országok már évtizedek óta alkalmaznak, s ami a statisztika különböző területein (például az árstatisztikában, az életszínvonal-megfigyelésben stb.) nálunk is évtizedek óta bevált: a reprezentatív mintavétel. Ezzel az adatok kombinálhatok a negyedévenként bejegyzésre kerülő, megszűnő vagy átalakuló kisvállalkozások számával. Ha a megfelelő számítógépes háttér ás rendelkezésre áll, akkor a negyedévenkénti adatok már röviddel a negyedév zárása után kimutathatóak. Ehhez a bázishoz járulhatnának hozzá a számlálóbiztosok útján begyűjtött adatok. Nagyon fontos, hogy a reprezentatív statisztika módszereivel kiválasztott adatszolgáltatókat meggyőzzék arról, hogy az általuk közreadott információk a cég nevének megjelenése nélkül kerülnek feldolgozásra. Ezek tartalmazzák a termelés és/vagy a forgalom legfontosabb mutatószámait, az export és az import adatait, a foglalkoztatottak létszámát, esetleg ennek megoszlását és a vállalkozás eredményességére vonatkozó néhány számot. A jelenlegi adatok ismerete, egyfelől azért, mert a liberalizált exportban és importban érzékelhetően növekvő a kisvállalatok szerepe, másfelől azért, mert jelentős hányaduk nem termel, hanem szolgáltatást nyújt. Ezek az adatsorok a magyar szellemi termékek külföldi hasznosulásáról adhatnának jellemző információt. Ilyen statisztikai módszerekkel el lehetne érni, hogy a közvélemény itthon és külföldön pontos képet kapjon a kisvállalkozások növekvő szerepéről, eredményeiről és problémáiról. FEB Engedményes bundavásár Helye: Technika Háza, Szeged, Kígyó utca 4. Ideje : 1992. január 15., szerda: 10.00—18.00 óráig, január 16., csütörtök: 10.00—18.00 óráig, január 17., péntek: 10.00—18.00 óráig, január 18., szombat: 10.00—12.00 óráig, január 20., hétfő: 10.00—18.00 óráig, január 21., kedd: 10.00—18.00 óráig. Olasz és spanyol eredetű anyagból készült női- és férfi- irhakabátok, juhnappa kabátok, dzsekik, pannofixkabá- tok, sapkák kaphatók 30%-os árkedvezménnyel. Soha vissza nem térő alkalom! Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! Pannónia—Szeged Szőrmeipari Részvénytársaság 121 ELŐBB A NYUGTA, AZTÁN AZ ADÓZÁS MARAD EL Akik inkább a pénzt tartják meg, mint a törvényt Az elmúlt év kezdetétől a vállalkozókat törvény kötelezi arra, hogy elvégzett szolgáltatásaikról az azt igénybe vevőknek nyugtát adjanak. Mivel a számla, illetve a nyugta léte az adó eltitkolását lehetetlenné teszi, az APEH ellenőrzési és hatósági főosztályán érdeklődtünk: eleget tesz-e a vállalkozók nagy többsége kötelezettségének? Hajdú Miklósné főosztályvezetőhelyettes válaszolt az MTI-Press kérdéseire. — Az APEH milyen módon ellenőrzi a nyugtaadási kötelezettség teljesítését? — 1990 óta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal rendszeresen és visszatérően ellenőrzi a nyugtaadási kötelezettség teljesítését. Az ellenőrzés két vonalon történik, egyrészt a komplex adóvizsgálat részeként, másrészt célvizsgálat keretében. Ilyen például a próba- vásárlások. 1991-ben az idegenfor- galmilag frekventált területek átfogó ellenőrzésére került sor, két ütemben. 1992-ben folyamatosan és akció keretében is tervezzük a nyugtaadás ellenőrzését. — Milyenek az ellenőrzések tapasztalatai? — Az átfogó ellenőrzés I. ütemében a vizsgált adóalanyok 60,9 százaléka tett eleget kötelezettségének, míg a II. ütemben 71,9 százaléka. A „javulás” egyik oka, hogy az I. ütemben mulasztók ismételt vizsgálatára is sor került, és az ellenőrzés megállapította, hogy mintegy háromnegyedük már „megjavult”, vagyis beszerezte a szükséges eszközöket, és. használta is azt. — Az ellenőrzések során bizonyíDRÁGA TÉR Portrérajzoló A Vörösmarty tér félig-meddig az ország közepe, legalábbis a turistáknak, hiszen végigsétálni a Váci utcán, s aztán beülni egy kávéra vagy fagyira a Gerbaud-ba, nos, ez egyetlen programból se maradhat ki. S a tér hangulatához immár évek óta hozzátartoznak a zenészek, énekesek és a portrérajzolók. Városi Gábor régi motoros, már Tihanyban ott volt. — Magyarországon először Tihanyban rajzolhattunk, de ott csak két hónapig tart az idény, ezért volt számunkra megváltás, amikor a Vörösmarty térre is kiülhettünk — mondja. — Ám idén az önkormányzat jóvoltából jócskán befü- rödtünk. Úgy felemelték a helypénzt, hogy attól koldultunk. A legrosszabb helyért is havi 4500 forintot kértek, míg a Váci utcával szembeni 15 helynek 17—40 ezer forint volt az ára. S csak hét hónapra lehetett szerződni. — Külföldön is drágán mérik a helyet ? — Ott betudják a fiatal művészek támogatásának, így csak jelképes össszeget kérnek. Párizsban, a Montmartre-on 12-13 ezer forintot, míg Jugoszláviában, Olaszországban vagy a Kanári-szigeteken beérik 3-4 ezer forinttal, pedig ott egyébként is mások a kereseti viszonyok. — Nem próbáltak meg egyezkedni az önkormányzattal? — Egyletet alakítottunk, s javasoltuk, hogy miután tagjaink többsége ma is tanul a Képzőművészeti Főiskolán, s ez az egyetlen bevételi tást nyert mulasztás milyen büntetéssel jár? — A bizonyitott mulasztás szankciója a mulasztási bírság. 1991-ben ennek felső határa 20 ezer forint volt. A mulasztási bírság a mulasztás ismétlődése esetén ismételten kiszabható. 1992-től az adózás rendjéről szóló törvény módosítása folytán a mulasztási bírság magánszemélyekre már 50 ezer forintig terjedhet, jogi személyekre és egyéb szervezetekre pedig akár 150 ezer forint is kiróható. A törvény azonban tartalmaz egy korlátozó rendelkezést is, mely szerint ha az adóhatóság az adóévben e kötelezettség elmulasztása esetén első alkalommal szab ki bírságot, az nem haladhatja meg a mulasztási bírság felső határának 33 százalékát, vagyis a 16 500, illetve 50 ezer forintot. A vizsgálatot követően 76,8 millió forint bírság került kiszabásra, amely összeg a jogorvoslati és méltányossági eljárások során 57 millió forintra csökkent. — Hogyan aránylik a beszedett bírságok összege a kötelezően előírt nyugtaadás elmulasztása miatt az adóbevallásban mutatkozó hiányhoz? — A kérdésre számszerűsített választ nem tudunk adni, de vélelmezhető, hogy azok az eltérések, melyeket sem számla, sem nyugta nem kísér, nem nálunk jelennek meg a vállalkozók adóköteles bevételeiben. Ezért is fontos a rendszeres ellenőrzés, az adóalanyok jogkövető magatartásra kényszerítése.-— Milyen gyakori, hogy egy-egy vállalkozó többszöri ellenőrzés után TALLÓZÓ sem tartja be a jogszabályban foglalt előírásokat? — Az ismételt ellenőrzés során az adóalanyok mintegy egyharmada továbbra sem tett eleget kötelezettségének. Ez utóbbi körben az adóalanyok hangot adtak azon véleményüknek, hogy inkább vállalják az ismétlődő szankciókat, minthogy bevételüket teljeskörűen dokumentálják, és teljeskörűen ellenőrizhetővé tegyék. — Milyen esetekben nem köteles nyugtát adni a vállalkozó ? — Az általános forgalmi adóról szóló, 1989. éviXLV. törvény értelmében az adóalany nem köteles nyugtát kibocsátani az egyszemélyes élelmiszer-kiskereskedelmi üzletben, az üzemanyagtöltő állomáson folytatott értékesítés, a hírlapárusítás, az utcán át történő vendéglátó-ipari értékesítés, valamint a kenyér- és péksütemény-értékesítés után. A vásárló kérésére azonban számlát vagy egyszerűsített számlát az ilyen tevékenységet végző adóalany is köteles adni. 1992-től a jogszabályi előírások nem változtak. — Lehetséges-e a fővárosi, illetve vidéki vállalkozók összehasonlítása e téma szempontjából, ha igen, mik a tapasztalatok? — A vidéki, illetve a fővárosi vállalkozók összehasonlítása a kötelezettség elmulasztása vonatkozásában nem mutat jelentős eltérést. A vidéki székhelyű vállalkozók 65, míg a fővárosi székhelyű vállalkozók 69,4 százaléka tett eleget kötelezettségének. Érdekes még megemlíteni, hogy országosan a társas vállalkozások 70, az egyéni vállalkozások 65 százaléka tett eleget nyugtaadási kötelezettségének. § j Drága a placc. forrása, hadd fizessünk egységesen 10 ezer forintot helyenként és havonta, s mi majd gondoskodunk az elosztásukról, sőt, a védelmükről.. . — Ki ellen kell megvédeni a rajzolói standokat? — Rendszeresen beülnek közénk orosz és kínai rajzolók, s az önkormányzat semmit se tesz ellenük, csak a pénzt szedi be — tőlünk. Márpedig az orosz maffia például nagyon erős. Mi egyébként is tanúi vagyunk a belvárosi közelharcnak, vagyis a zsebesek, váltók, rendőrök és cigányegyletek működésének. Bennünket is próbáltak már zsarolni, de erről nem szívesen beszélek. — Egyébként mennyi a portrérajzolók tarifája? — A Vörösmarty téren ezer és kétezer forint közötti árat számolunk, s természetesen lehet alkudni. Ám sokkal olcsóbbak vagyunk, mint a külföldiek, hiszen Párizsban 200-300 frankot is elkérnek egy portréért, pedig ott jóval kevesebbet kérnek a helyért. Én egyébként megpróbáltam a Montmartre-on is beülni a rajzolók közé, de ott szigorú rend van, s engedély nélkül nem lehet betolakodni. Sajnos, az önkormányzat nem szeret bennünket, sőt, már többször azt is megkaptuk, hogy jövőre majd nem adnak ki engedélyt, és akkor nem lesz miért tiltakoznunk. — dl (Cash-Flow, 1991. dec.) A pénz is pénzbe kerül A jelenleg forgalomban lévő pénzérmék előállítási költsége, a 20 és 10 forintost kivéve több, mint amekkora értéket valójában képviselnek. így érthető, hogy nemcsak a rendszerváltozás megjelenítése miatt határoztak a Magyar Nemzeti Bankban az érmecseréről, hanem a többi között a veretés gazdaságosságát is szem előtt tartották. Az új érmék olcsóbbak lesznek, ezeket már névérték alatt készíti majd az Állami Pénzverő. Ebben az évben, a tervek szerint, az egy- és kétforintosokat kezdi lecserélni a jegybank — tudtuk meg Koppel Lászlótól, az MNB főosztályvezetőhelyettesétől —, de mutatóban valószínűleg megjelennek a magasabb címletek is, köztük a fém ötven- és százforintosok. így is több év kell ahhoz, amíg a 3,1 milíiárd darab fémpénz nagy részét újakra cserélik. Ez a szám tartalmazza^ filléreket is, de a jegybank nem tervezi ezek cseréjét, igaz, a forgalomból sem vonja ki. A fémpénzek értéke mintegy ötmilliárd forint, ami a forgalomban lévő pénzmennyiség 1,8 százaléka. Az aprópénz egy része azonban örökre elvész, hogy mennyi, azt legfeljebb becsülni lehet. 1982-ben az öt- és tízforintosok cseréjekor 220 millió forintnyi maradt a gyűjtőknél, vagy kallódott el, s ez az összes lecserélt pénz 30 százaléka. A tervezőknek kiírt pályázatban követelményként szabták meg, hogy a névértékkel együtt növekedjék az érmék átmérője. Eszerint az egyforintos kisebb lesz, mint a mai tízfilléres, az ötforintos pedig alig valamivel nagyobb a húszfilléresnél. Ennek is egy későbbi, de gazdasági vonzata van. Ugyanis már eddig is többször fölmerült a technikai pénzcsere gondolata, s várhatóan egyszer majd be is következik. Ekkor nem kell majd kivonni a rendszerváltozás után vert új sorozatot, csupán az értékjelző számot kell rajtuk megváltoztatni. A forint konvertibilitásáról számos vélemény ismert, de ezek közül kevés tesz említést arról, hogy ehhez a bankjegyeknek is meg kell felelniük a nemzetközi normáknak. A Pénzjegynyomda mai technikai lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy korszerűnek mondható, kevésbé hamisítható, egyértelmű azonosítójelekkel ellátott papírpénzeket gyártson. Ha a forint bekerül a nemzetközi pénz- forgalomba, valószínűleg mindenképpen csökkenteni kell a hamisíthatóság lehetőségét. A bankjegyek cseréje jóval költségesebb, mint az érmék, ezért erre még néhány évet várni kell, de nem kizárt, hogy 1993—94-ben egy, a jelenleginél magasabb címletű bankjegy is megjelenik. Törő A. Napi valutaárfolyam Tegnap lépett érvénybe Lengyel- országban az az új szabályozás, amelynek értelmében a bankok maguk állapíthatják meg a valuták napi árfolyamát. Eszabadságuk azonban korlátozott — a Lengyel Nemzeti Bank árfolyamától lefelé és felfelé legfeljebb két százalékkal térhetnek el. A szabályozás voltaképp a már fél éve kialakult gyakorlatot szentesíti, s elsősorban a bankközi valutapiac szempontjából van jelentősége. Fiatal munkanélküliek Lengyelországban a bejegyzett munkanélküliek száma december végén kétmillió 155 ezer fölé emelkedett. (Közülük minden ötödik nem volt jogosult munkanélküli-segélyre.) Ezzel a munkanélk üliek aránya a foglalkoztatottak számának 11,4 százalékára emelkedett. A munka- nélküliek több mint 63 százaléka a 18—34 éves korcsoportba tartozik, felsőfokú végzettséggel az állástalanok 3 százaléka rendelkezik. Hibrid Volkswagen Áram- és benzinüzemű hibrid gépkocsival rukkolt elő a német Volkswagen cég a detroiti autókiállításon. Az autó a nagyvárosok kedvelt gépkocsija lehet, akár már a közeljövőben. Aram- és benzinmeghajtásra teljesen automatikusan kapcsol át és vissza. Utóbbival főképp akkor él. amikor vezetője gyorsít, vagy 60 kilométeres sebességnél gyorsabban halad. Villamos üzemmódra dugókban ált át a Chico nevű masina. Az eddigi, csupán árammeghajtású autókkal szemben nagy előnye, hogy akkumulátorait hosszabb táv után kell csak feltölteJapán ajándék Japán 45 tonnányi élelmiszer- szállítmányt indítottéi vasárnap az úgynevezett északi szigetekre, hogy enyhítse az ottani élelmiszerhiányt. A japán kormány és a Vöröskereszt szállítmánya tejporból, vajból, cukorból, egyéb élelmiszerből áll. A segélyt Tokió Kunasiri, Etorofu. Sikotan és I labomai lakóinak szánják Japán e területeket már a második világháború vége óta követeli vissza a Szovjetuniótól. Az orosz fennhatóság alatt álló területek közvetlen megsegítéséről decemberben született döntés, amikor Szahalin kormányzója, Valentin Fjodorov J apánban járt. Mágneses gyorsvasát Mágneses gyorsvasutat akarnak építeni 2000-re Hamburg és Berlin között. A kutatási és technológia- ügyi miniszter, a közlekedési miniszter és a Bundesbahn-főnök által is támogatott tervben szereplő pálya 7,5 milliárd márkába kerülne. A Trans- rapid óránként 400 kilométeres sebességgel robogna, szűk egy órára rövidítve le a menetidőt Berlin és Hamburg között. Szó esett róla, hogy esetleg Bonn cs Berlin között is építenek pályát a szupergyorsvonat számára. Legalsó határon a font Csütörtökön megközelítette a nyugat-európai pénzrendszerben engedélyezett legalsó határát az angol font árfolyama. Londonnak, szakértői vélemények szerint, gyakorlatilag két választása maradt: vagy megemeli az alapkamatlábakat, vagy leértékeli a valutát. Csütörtökön 2,8320 márka/font szinten zárt a brit valuta árfolyama, s ez. vészesen közel vari az európai árfolyammechanizmusban meghatározott 2,83 márka/font alsó limithez. A brit központi bank máris megpróbált ugyan beavatkozni, nagyobb mennyiségű font megvásárlásával, ám úgy tűnik, kevés sikerrel. De szakértők szerint tartalékait feltöltvén bármelyik pillanatban újra közbeléphet, hogy lendítsen valamit a font helyzetén. Leengedett bankredőnyök Készpénz nélkül maradtak a Moszkvában működő, külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok, miután a külgazdasági bank velük foglalkozó fiókja a jelek szerint lehúzta redőnyét. A fiók az orosz karácsony kétnapos munkaszünele óta nem nyitott ki, ennek következtében sok cég moszkvai érdekeltségei nem juthatnak a számlájukon lévő valutához, s nem tudják fizetni alkalmazottaikat.
