Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. január 14., 7. oldal ÚJ TUDOMÁNYÁG: A GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA A piac és az emberi lélek Keveset tudunk a gazdaságpszichológiáról. Nemcsak azért, mert a legifjabb tudo­mányágak egyike, hanem azért is, mert a hazai viszonyok a legutóbbi évekig nem kedveztek kialakulásának. Tíz éve határozták el Párizsban, hogy létrehoznak egy nemzetközi társaságot, ezt kővetően alakult meg a Gazdaságpszichológiai Kutató Társaság. E szervezet stockholmi konferenciáján hazánkat Garai László, az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a nizzai egyetem tanára a kor­mány gazdasági tanácsadója képviselte. Megkérdeztük a neves tudóst: Miként összegezhetők a társaság fennállása óta 16. konferencia tapasztalatai ? — Az 1991-es stockholmi találkozó számunkra különösen jelentős volt—tá­jékoztatott Garai professzor.—Ugyanis a központilag ajánlott téma a kelet- es kö­zép-európai átmenet gazdaságpszicholó­giai kérdése volt. —A konferencia nemcsak témájában, hanem méreteiben is eltért minden eddi­gitől: négy napon keresztül, három szekcióban 300 előadás hangzott el. A plenáris előadások is foglalkoztak tér­ségünk problémáival. Figyelmet érdem- lőek voltak Galbraithnak, a több mint 80 éves, világhírű közgazdásznak a gondo­latai. (Egyébként ő 1989-ben járt ná­lunk.) Ezúttal arról beszélt, hogy a har­madik vüág fegyverkezésre költött ki­adásai ötször gyorsabban növekedtek, mint a kérdéses országokban a bruttó ter­melési érték. Ebből vezette le, hogy miért szorultak gazdaságilag háttérbe, éppen a fegyverkezési törekvések nyomán, a ke­let-és közép-európai országok. Rámuta­tott arra is, hogy most milyen lehetőségek állnak előttünk. Az amerikai A. Etzioni is a közép- és kelet-európai országokkal foglalkozott, észrevételezte, hogy ma még nem veszik figyelembe az úgynevezett „súrlódási tör­vényszerűséget”. — Ez, a mechanikából átvett fogalom voltaképpen azt jelenti, hogy a gazdaság törvényszerűségei nem önmagukban hatnak. A társadalmi té­nyezők lassíthatják, megváltoztathatják, lefékezhetik a gazdasági mozgásokat, adott esetben irányukat is megváltoztat­hatják. Etzioni kifogásolta, hogy e térség or­szágaiban úgy gondolják, ha a piaci vi­szonyok megteremtődnek, akkor a piac automatikusan mindent megold. Azaz a kereslet-kínálat fogalmát a hagyomá­nyos közgazdaságtan szerint értelmezik, holott ez túlhaladott szemlélet és gyakor­lat. Továbbá az átmenet időszakában még nem hatnak a piaci tényezők, de még élnek piaci gazdasági viszonyok. — Önnek nemrég megjelent egy érde­kes könyve a gazdaságpszichológia tárgy­köréből „Kis pénz — kis foci?” címmel. Mit hangsúlyoz ebben a munkájában ? —Voltaképpen azt, amit a stockholmi találkozón az említetteken kívül mások is kifejtettek. A modem gazdasági rendsze­rek főként abban különböznek a már túl­haladottaktól, hogy működésük szemé­lyi feltételeit éppen úgy termelniük kell, mint a dologiakat. A gazdaságpszicholó­gia a lelki jelenséggel, mint hatótényező­vel számol. A könyvemben ebből a szem­szögből közelítem meg a gazdasági­társadalmi összefüggéseket. (MTI-Press). ^ j MIT MOND A JOG? Az apport vámkezelése Az utóbbi időben — a külföldi tőke magyarországi befektetése iránti érdeklődés következtében — egyre több, külföldi részvétellel működő gazdasági társaság jön létre. A folyamatosan alakuló gaz­dasági társaságoknak számos elvi és gyakorlati probléma megoldá­sával kell számolniuk, ezek közül az első és legfontosabb az apport, illetve vámmentes apport kérdése. A jogosultak köre Első lépésként arra a kérdésre kell tudni a választ, hogy melyek azok a gazdasági társaságok, ame­lyek részére apport, illetve vám­mentes apport vámkezelhető. A külföldiek magyarországi be­fektetéseiről szóló, módosított 1988. évi XXIV. törvény előírásai alapján: — a külföldi által alapított gaz­dasági társaság, valamint — a külföldi részvétellel műkö­dő gazdasági társaságok részére vámkezelhető vámáru apport cí­mén. Következésképpen a tisztán ma­gyar részvétellel működő gazdasá­gi társaságok esetében nincs lehe­tőség apportként történő vámke­zelésre. A vámkezelhető áruk köre A következő, igen fontos kér­déskör, hogy mit lehet apportként vámkezeltetni. A már említett törvény szövege előírja, hogy csak azt, amit: — a külföldi fél nem pénzbeni apportként szolgáltatott (tárgyi apport) és a társasági szerződés vagy alapító okirat mellékletében felsorolásra került, vagy — a gazdasági társaság alapítá­sakor a külföldi által szolgáltatott pénzben betétből (konvertibilis va­luta) vásároltak (ún. tőkeapport). A törvény alapján termelőesz­köz az olyan gép, berendezés, fel- szerelési tárgy, épületelem, építő­anyag, beszerelésre kerülő épület- gépészeti eszköz, jármű, amelyet áru előállításához — (ideértve az anyagbeszerzést és készáruszállí­tást is (!) —, valamint mindaz, ami az ellenérték fejében nyújtott szol­gáltatás teljesítéséhez közvetlenül szükséges. Pl. egy kiállítást szerve­ző, építő, rendező gazdasági társa­ság részére termelőeszköznek mi­nősülhet akár a kiállítási állvány­zat is, a művirágokkal együtt. Lényeges, hogy csak azok a vámáruk tekinthetők ebbe a körbe tartozóknak, amelyek nem válnak a társaság által elidegenítésre kerü­lő áruvá, vagy annak részévé. Ezek viszont vámmentesen vámkezelhe­tők. A külföldi alapító által kereske­delmi célra apportként adott áru csak annyiban élvez kedvezménye­zett helyzetet — a külkereskedelmi áruforgalomban beérkezett, hozzá hasonló árukkal szemben —, hogy az NGKM behozatali engedélyét akkor sem kell vámkezelés elvégzé­séhez megkövetelni, ha az áru vámkezelése egyébként behozatali engedélyhez lenne kötött (pl. sze­mélygépkocsi). A törvény a termelőeszközök vámmentes vámkezelésével kap­csolatban korlátozást tartalmaz akkor, amikor előírja, hogy amennyiben azokat a társaság a rendelkezésre bocsátástól számí­tott három éven belül elidegeníti, használatba vagy bérbe adja, ak­kor a vámmentes vámkezelés nap­ján érvényes szabályok szerint a vámot és az azzal együtt fizetendő egyéb költségeket, adót és illetéket is meg kell fizetnie. A rendelkezésre bocsátás napjá­nak ezért a vámkezelés napját kell tekinteni, mert ekkor szűnik meg a vámárujelleg, és a belföldi forga­lom számára vámkezelt áruval et­től kezdve lehet az ország területén szabadon rendelkezni. A korlátozást a vámkezelés el­végzésekor a benyújtott (VÁM ’91) árunyilatkozatra rávezetik, így az apport gépkocsik forgalmi engedé­lye is tartalmazza a korlátozást. Az apportként beérkező terme­lőeszközök nemcsak vámmente­sek, hanem áfa-mentesek is. Ez alól kivétel az a személygép­kocsi, amelyet a gazdasági társa­ság részére nem pénzbeni apport­ként (tárgyi apport) hoztak be, vagy a gazdasági társaság alapítá­sakor a külföldi alapító által befi­zetett pénzbeli betétből vásároltak meg (tőkeapport). Nem terheli áfa-fizetési kötelezettség az ilyen személygépkocsit, ha azt igazoltan 1991. január 1-jét megelőzően hoz­ták be az országba (pl- raktároz­ták, behozatali előjegyzésben volt). A szükséges okmányok Az elvi kérdések tisztázása után gyűjtsük össze, hogy a vámkezelés elvégzéséhez milyen okmányok szükségesek. 1. VÁM ’91 árunyilatkozat. 2. Továbbítási okmány. (A ha­tárvámhivatal által záradékolt ún. kísérőlevél, amelyet célszerű a gaz­dasági társaság adószámos bélyeg­zőjével a vámkezelési kérelem ro­vatban lebélyegezni.) 3. Társasági szerződés vagy ala­pító okirat, amelyből megállapít­ható a társaság cégneve és székhe­lye, a társaság tevékenységi köre, alapító tagjai, az általuk biztosí­tott vagyoni hozzájárulás mértéke és fajtája, valamint az, hogy a tár­sasági szerződés a cégbírósághoz benyújtásra került-e (befogadó nyilatkozat). 4. Aláírási címpéldány. 5. Adóhatósághoz történt beje­lentkezésre vonatkozó igazolás. 6. Tárgyi apport esetében ap­portjegyzék, tőkeapport esetében banki átutalás és számla. A 2—5. pontban felsoroltakból egy-egy fénymásolatot is be kell nyújtani, ez kerül a vámkezelést elvégző vámhivatal irattárába. Az eredeti okmányokat a vám­hivatal a gazdasági társaságnak azt követően adja vissza, hogy a vámkezelés megtörténtét az eredeti társasági szerződésen feljegyzi. Mindezekből látható, hogy a vámkezelés elvégzéséhez nem szükséges a cégbírósági bejegyző végzés megléte, de azt annak kéz­hezvételétől számított 15 napon belül a vámhivatalnak be kell mu­tatni. (MTI-Press) ÜGYFÉLKÁRTYA, PÉNZAUTOMATA Mi lesz az átutalási számlák helyett? Az Országos Takarékpénztár a már több évtizede rendelkezésre álló átutalási betétforma helyett új szolgáltatásként be­vezette a lakossági folyószámlát. Az új folyószámlarendszer bevezetésé­vel egyidejűleg a takarékpénztár a jelen­legi átutalási betétformát megszüntette. Természetesen biztosítják a zavartalan átállást a régi átutalási betét és az új la­kossági folyószámla között, ha azonban az új szolgáltatás nem nyeri el az ügyfelek tetszését, akkor átutalási betétszámláju­kat 1992. május l-jével felmondják. En­nek érdekében a szolgáltató vállalatok számlázási rendjét is figyelembe véve — a megbízások teljesítését legkésőbb 1992. június 30-ával megszüntetik és januártól már nem is fogadnak el új megbízásokat. A folyószámlarendszerben az OTP be­vezeti a napikamat-számítást, vagyis a számlán naponta mutatkozó egyenleg alapján fizetik a kamatot. Az ügyfél — kívánságára — a számlán hó végén je­lentkező megtakarítást, vagy annak egy részét kedvező kamatozással lekötheti anélkül, hogy külön betétkönyvet kellene nyitnia. Bővítik a hó végén kiküldött számlakivonatok tartalmát is: az eddigie­ken túlmenően tájékoztatást adnak az ügyfél lekötött betéteiről, az esedékes be­téti kamatokról és az esetleges késedelmi kamatokról is. Igényelhetik már a vidéki ügyfelek is — megfelelő fedezet esetén — takarék­csekkjük mellé az ügyfélkártyát. A buda­pesti bankjegykiadó automatákat már most használhatják, vidéken pedig a fo­lyamatos telepítés sorrendjében. Az au­tomatákból hetente felvehető összeg fel­ső határát az ügyfél megtakarítási készsé­géhez igazítják. Az OTP még ebben az évben továbbfejleszti ügyfélkártyarend­szerét, így azokat kereskedelemben törté­nő vásárlásokkor is használhatják majd tulajdonosaik, készpénzfizetés helyett. A takarékcsekkel és ügyfélkártyával rendelkező partnerek számára — rend­szeres átutalásaik, illetve megtakarítása­ik után — kedvező kamatozású folyó­számlahitel-felvételi lehetőséget is bizto­sít a takarékpénztár. A hitelt az első igénybevételtől számított egy éven belül kell visszafizetni. A korábbi átutalásibetétszámla-tulaj- donosnak az OTP már megküldte az új szerződési ajánlatot. Az aláírt szerződést abba a fiókba kell visszajuttatni április 30-áig, ahol eddig az átutalási betétszám­lát vezették. Ez egyébként történhet pos­tán, vagy bármelyik OTP-n keresztül. A szerződéskötés hónapjában a kamatot még a korábbiaknak megfelelően számít­ják, az azt követő hónaptól viszont már napikamat-számítást alkalmaznak. Ha a szerződés rendben beérkezik április 30- áig a számlavezető fiókhoz, minden meg­bízást jogfolytonosan — megszakítás nélkül — teljesít az OTP. A számlaszám is változatlan marad, a befizetési lapokat, takarékcsekket, ügyfélkártyát sem kell kicserélni. (MTI-Press) M.G. Megnyílt a Nissan kecskeméti képviselete A Nissan Hungary Rt. legelső vidéki képviselete a napokban nyílt meg Kecskeméten. A Schön- herz Zoltán tér 1. sz. alatt (átmene­tileg) kialakított új szalonban (t.: 76/22-921) a Nissan többféle típu­sa jelenleg is látható. A képviselet vezetője, Hovány Márton ügyveze­tő igazgató elmondta: a japán mo­dell szerint, nyugodt, de határo­zott, céltudatos lépésekkel kíván­ják meghódítani a hazai piacot. — Rendkívül felkészülten, a leg­jobb szerviz- és alkatrészháttérrel indultunk — tájékoztatott az ügy­vezető. — Nem titok, hogy ebben a vonatkozásban is szeretnénk a legjobbak között lenni. Szervizmű­helyünk (Végvár u. 1., tel.: 76/21- 367) máris várja az érdeklődőket. Nissan-specialista munkatársaink nagyon felkészültek, nem okoz • A Hovány Kft. igazgatója és munkatársai. gondot bármely más típus javítása sem. Meg kell jegyeznem: japán kocsijainkkal viszonylag kevés a probléma. Nagyon egyszerűek, na­gyon könnyen kezelhetők, talán ez is hozzájárul, hogy igen takaréko­sak és hosszú életűek, fogyasztási, gyorsulási, kényelmi paramétereik magukért beszélnek. Szeretnénk, ha Kecskemét és környéke, illetve Bács-Kiskun Nissan-tulajdonosai felkeresnének bennünket, hogy fel­mérhessük, milyen állapotúak au­tóik, s elsősorban milyen alkatré­szeket tartsunk raktáron. A skála ugyanis meglehetősen széles, és • A szalonban személygépkocsik és terepjárók is láthatók és vásárolhatók. minden típushoz minden alkat­részt nem tudunk tartani. Vállal­juk, hogy díjmentesen átnézünk minden Nissan gépkocsit, tulaj­donosát pedig tájékoztatjuk az eredményről. Ebben az évben hozzákezdünk egy új szervizmű­hely építéséhez, amelyben komp­lex szolgáltatásként egy helyen lesz megtalálható a bemutatóte­rem, a karosszérialakatos­műhely, a fényezőműhely és egy hatalmas alkatrészraktár, mely az általunk forgalomba hozott más autótípusokhoz is az alkat­részt biztosítja. —- Bármilyen márkájú gépkocsik javítására, szervizelésére vállalkoz­nak? — Természetesen. Bárki, bármi­lyen gondjával hozzánk fordulhat. Cégünk jelmondata: „Az ügyfél mindig legyen elégedett!’’ Nálunk egy vásárlás nem végződik a szám­la kifizetésével, ügyfelünk később is mindenben számíthat ránk, a gépkocsival kapcsolatban minden problémájával hozzánk fordulhat. Igyekszünk személyes kapcsolatot kialakítani ügyfeleinkkel. Cégünk­nél a kocsik eladásának pillanatá­tól mindenegyes részlet számító­gépre kerül, s nyomon követhető, ellenőrizhető mindenegyes be­avatkozás, az izzócserétől a beállí­tásig. Akár a kocsi életének végéig minden eseményt nyilvántartunk. Magyarországon is igazolni akar­juk azt a statisztikát, hogy a vilá­gon a Mercedes után a Nissannál a legnagyobb a márkahűség. AZ IS SZÁMÍT, HÁNY ÉVES A CÉG ELSŐ HÁROM EMBERE Gyorsfénykép a külföldi befektetőkről A most búcsúzott óesztendő kétség­telenül nehéz gazdasági év volt, de már­is megállapíthatjuk, hogy volt néhány biztató, a jövőre nézve ígéretes eredmé­nye. Ezek között is a leglátványosabb: a külföldi tőke érzékelhetően növekvő szerepe a magyar gazdaságban. Bár en­nek ágazatonkénti, tevékenységfajtán- kénti részarányáról, strukturális és te­rületi elhelyezkedéséről még nincsenek pontos adatok, az mindenképp figye­lemre méltó, hogy a volt KGST-orszá- gokba irányuló tőke legnagyobb mér­tékben a magyar gazdaságban talált működőképes piaci lehetőséget. Ugyanakkor gazdaságunk szem­pontjából egyáltalán nem közömbös, hogy mi vonzza ide a külföldi tőkése­ket. Milyen jellegű befektetéseket he­lyeznek előtérbe? A rövid, a közép­vagy hosszabb távú érdekeltség jellem­zi őket? S általában: mit vár a külföldi befektető a magyar partnertől, a sike­res és tartós együttműködés érdeké­ben? Alaposan körülnéz E kérdésekre — egzakt statisztikai kimutatások hiányában — egy eszten­dő céginformációs adatainak és tapasz­talatainak alapján is közelítően pontos válasz adható. Az egyik általánosítható tapasztalat, hogy a külföldi tőkések nagy többsége alaposan tájékozódik, mielőtt közös vállalat alapításába kezd. S nem csu­pán a korábbi magyar cég vagyoni helyzete, adósságállománya, banki ér­tékelése érdekli, hanem például a cég első három vezetőjének a személye: ko­ra, szakképzettsége, iskolai végzettsé­ge, korábbi munkahelye stb. Gyakori az a kérdés is, hogy a magyar állam felelősséget vállal-e a cég működéséért, felgyülemlett adósságaiért? Egy másik tapasztalat: a külföldi be­fektetők körében markánsan kirajzoló­dik két csoport. Az egyikbe a viszony­lag kisebb tőkét befektető, elsősorban az infrastruktúra létrehozásában köz­reműködő tőkések tartoznak. A máso­dikba a nagy tőkével, Európa- vagy világszerte ismert márkanévvel rendel­kező ipari és kereskedelmi nagyvállala­tok, amelyek egymással versengve igye­keznek megvetni lábukat térségünk­ben. Az első a forma Az első csoportba tartozó — s né­hány ezer-tízezer schillinget, márkát befektető —- tőkések jelentős része marketing-, bróker-, tanácsadó, adószakértő, oktató-továbbképző kö­zös vállalatot létesít, tehát a hiányzó piaci infrastuktúra kialakításához járul hozzá. Ehhez szerencsésen igazodik a hazai joggyakorlat, bár még vannak jogi fehér foltok, például a későn meg­született csődtörvény, vagy a még érvé­nyes számviteli szabályozás. A zömmel kis- vagy részben közép­méretű vállalkozások a külföldi tőkés számára a belépőt jelentik a magyar piacra. Többségük azt igényli, hogy a vállalkozás több mit fele az ő birtoká­ba jusson. Általában nem várnak a kö­zös vállalkozástól az első egy-két évben nyereséget. Elvárják viszont, hogy az itt létrejött vállalkozások teljes mérték­ben vegyék át azt a működési formát, amelyet saját hazájukban megszoktak. Az igény ugyan érthető és jogos, de gyakran ütközik a hazai piac fejletlen­ségének korlátaiba, vagy éppen a hazai partnerek egy részének értetlenségébe. A jelentős tőkével rendelkező befek­tetők óvatosabbak. Egy részük kivár, más részük kemény feltételeket szab a vételhez vagy a társuláshoz. A tapasz­talatok szerint elsősorban a szellemi tőkét, a szakértelmet és ezzel együtt a hazai közeget jól ismerő, jó kapcsola­tokkal rendelkező menedzsereket, ve­zető munkatársakat keresik. Igénylik a gyár vagy üzlethálózat területét, de ke­vésbé vagy egyáltalán nem igénylik a berendezéseket, a gépeket, a munka­eszközöket. Más szóval: a vállalkozás magját, a korszerű technikát, az isme­retanyagot maguk hozzák, sőt, a szak­mai képzést, továbbképzést is maguk valósítják meg. Rendszerint nem tarta­nak igényt a hazai vállalat jóléti, szoci­ális, kulturális intézményeire sem. Minőségi munka A külföldi nagyvállalatok másik ér­tékes „hozadéka” a minőségi munka iránti igény, amelyet a betanított és szakmunkásoktól a vezető beosztású dolgozókig mindenkivel szemben tá­masztanak. Ez pedig olyan új szemléle­tet, felfogást követel, amelyre a fejlődő piac építése során múlhatatlanul szük­sége van gazdaságunknak. A nagy befektetők zöme hosszú tá­von érdekelt. Olyan vállalkozásba fek­tet be tehát szívesen, amely nemcsak a szűk magyar piacot képes ellátni, ha­nem — részben vagy egészben — az egész régiót. Ez magyarázza, hogy a megtermelt nyereséget általában visz- szaforgatják a vállalkozásba, alaptőkét emelnek, bővítenék ott, ahol perspektí­vát látnak — de csak ott... Végül a szerencselovagok A befektetők között szerencsére elvétve —- vannak csupán rövid távra tekintő szerencselovagok is, akik ki­használják a magyar piac fejletlenségét, a hazai vállalkozók naivitását, tájéko­zatlanságát. Ellenük csakis megfelelő információval lehet védekezni. Végül még egy általánosítható ta­pasztalat: a külföldi partnerek hozzá­szoktak a kiszámítható érdekeltséghez, igénylik —- teljes joggal — a viszonylag stabil adózási, elvonási feltételeket, a még meglevő joghézagok mielőbbi ki­iktatását. Ha ez biztosított, akkor vál­lalkozásaik számukra és a magyar gaz­daság számára egyaránt sikeresek lesz­nek. Nyitrai Ferencné dr. Ferenczy Europress NEBELSPALTER - svájci szatirikus lap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents