Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-14 / 11. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS. PIAC 1992. január 14., 5. oldal PN kezdőknek es profiknak A PN-Kalauz vendége Fülöpszállási gazda A majsai Marispusztán született, tanyán nevelkedett Csóti István, a fii- löpszállási Pásztor Kistermelők Szövetkezetének elnöke. Félegyházán végezte el a mezőgazdasági technikumot, Pécelen baromfitenyésztést tanult felsőfokon. Kaposváron pedig általános állattenyésztő üzemmérnöki oklevelet szerzett. Kezdő szakemberként került Fülöpszállásra, ahol 13 évig dolgozott a tsz állattenyésztésében, különféle beosztásokban. 1981- ben magángazdálkodó lett. Tagja a megyei agrárkamara elnökségének, az Országos Gazdaszövetségnek pedig társelnöke a 43 éves mezőgazda- sági vállalkozó. — Akik igazi parasztemberek, azok eddig — hál’ istennek — nem mentek tönkre! Egy se! — állítja Csóti István. A hotelportás esetének taglalásától jutottunk idáig a beszélgetésben; ő, odahagyva a szállodát, li- bázni kezdett, de belebukott. A fülöpszállási gazda háborgott amiatt, hogy úgy két éve politikusi nyilatkozatok azt hangoztatták: a városi munkanélküliek majd megtalálják helyüket a mezőgazdaságban, vállalkozóként. Mintha ehhez mindenki értene, az is, akinek már az ősei is az erkélyen nőttek föl, kapának, ólnak még a közelében sem jártak! A bankok kiadták a kedvezményes hiteleket, anélkül, hogy a legcsekélyebb szakmai garanciát kérték volna az új vállalkozóktól. Most meg aggódnak, hogy visszakapják-e majd a pénzüket. A hozzáértő parasztemberek nem jutottak kigazdálkodható hitelhez. Gilisztára kaptak kamatmentes kölcsönt is. De igazi gazda egy sincs a gilisztázók közt... Csóti István nyolcvanegyben csirkével kezdett. Először 4, aztán 8 ezer darab, majd még több. Szakcsoportot alakítottak a faluban, ahonnét egy év alatt 750 ezer szárnyas ment a földolgozóba. Az akkori 23 közül ma csak ketten foglalkoznak csirkével. Nem éri meg. Régen egy turnusból megvolt egy tsz-tag egyévi fizetése. Most csak az dolgozik vele, aki megelégszik havi ötezerrel. — A csirkével fölhagyva, vettem tizenöt törzskocát és két kant, a vérvonal fönntartására; vemhes koca előállítására rendezkedtem be — meséli Csóti úr. — A vemhes kocákat kiadtam a faluba, úgy is, hogy malaccal fizettek értük. Tudtam, hogy az én kocáimtól származó malacoknak meglesz az áruk a piacon. Nem is jártam rosszul, a múlt év tavaszáig jól ment. 1988-ban Csóti Istvánék 35-en megalakították a Pásztor Kistermelők Szövetkezetét. Most 25-en„vannak, változó a taglétszám. Ő, az elnök és két „irodista” társa, a pénzügyi és a könyvszakember otthon dolgozik. Mindenki önállóan gazdálkodik, adózik s fizeti az egyéb közterheket, a tb-járulékot. A szövetkezet az áruértékesítést szervezi, szerződéseket köt feldolgozó vállalatokkal, s beszerzi a fóliát, bálazsineget, műtrágyát — egyenesen a gyártól, mert így a legolcsóbb. A saját terményeiket szintén közvetlenül a feldolgozó gyáraknak • Csóti István nem akar lemaradni a „vonatról”. adják el, mert így az egyébként a felvásárló cégeknél maradó árrések is őket illetik. A Békéscsabai Konzervgyár és a bajai Bácshús a legjobb partnereik. — Ma még egész nap telefonáltam, vevőket keresek az idei termésre — mondja a Pásztor kisszövetkezet vezetője. Az ám, a szövetkezetük! Nemrégen egy amerikai kormánytanácsadó és a munkatársa egész napot töltött náluk, hogy megismerkedjen a kisszövetkezettel. A végén azt mondották, hogy az formájában és tartalmában megfelel az európai típusú szövetkezetnek. A tagság jelen pillanatban 48 hektáron gazdálkodik, a földeket a tsz-től bérlik. Eddig szántóföldi zöldségféléket termesztettek, úgy, hogy Kovács László tag nagyüzemi módon látta el a növényvédelmi teendőket. Egyébként a tagság föl van szerelkezve öntözőberendezésekkel, betakarítógépekkel is. — A tömegzöldség-termesztés- ből az idén ki kell állnunk — magyaráz Csóti István. Ugyanis ha megmarad a tsz vagy annak valamiféle jogutódja, mint nagyüzemi gazdálkodási fórum, és ha ott a főnök már nem bérmunkás lesz, mint eddig volt, líanem tulajdonos, mi az egy-két hektáros parcelláinkon nem leszünk velük szemben versenyképesek. Az utóbbi években is csak azért élhettünk meg ezzel a „profillal” az ő árnyékukban, mert a lepocskondiázott, minden oldalról gyalázott vezetőknek nem volt kedvük dolgozni. Mi most tehát ebben az évben már nem a zellerben, céklában, karfiolban, kelbimbóban, póréhagymábkn gondolkodunk, hanem másban. A piacot fürkészi Csóti István, a Pásztor gazdái csakis tisztes nyereséggel eladható terményeket akarnak előállitani. Mákra gondolnak például, már tárgyalnak egy feldolgozó céggel. Egy francia—magyar vegyes vállalat biotermékeket várna tőlük. Sajnos még nem tudják, hogy a saját földjeiket hol kapják majd vissza. Ha nagyüzemi táblák közé ékelve, akkor a biotermékekről le kell mondaniuk. A gyógy- és fűszernövény-termesztés lehetőségét is vizsgálják. A mostanában unásig ajánlgatott kismalom, kiskonzervgyár, kis ez, kis az helyett — ilyen kapacitásokból szerintük bőven van az országban — ők illóolaj-lepárló építésére gondolnak, amikor távlatokban terveznek, s ebbe az irányba viszik a növénytermesztést. A Pásztor Kistermelők Szövetkezete — amely önálló jogi személy — nonprofit szervezet, a tagság termelvényeinek értékesítésekor rajta átfutó összegekből 3 százalékot vonnak le működési költségekre, de ami megmarad, azt visszaosztják a tagságnak. így történt ez a nemrégiben megtartott zárszámadáson is. A tagok egy-két kivételtől eltekintve sikeres pénzügyi évet zártak. — Jelenleg két anyakoca, egy kan és ötven hízó van az óljaimban, de az idén újra fölfejlesztem az állományt és jövőre már ismét vemhes kocákat fogok értékesíteni. Én a tavalyi zűrök ellenére bízom abban, hogy a jó minőségű hússertés nem marad a gazdák nyakán 1992-ben. Jelenleg mintegy másfél millióval kisebb a hazai sertésállomány, mint az utóbbi három év átlaga, azaz a bázis volt. Csóti István úgy látja, hogy a Közös Piacnak nincs szüksége magyar élelmiszerre, ő nem is ott lát lehetőséget, hanem belföldön. Szerinte aki most jó minőségű hússertésekkel benépesíti az óljait, három évig — a következő liftig — nem találja magát szemben értékesítési akadályokkal. Aki ezzel késlekedik, az lemarad a „vonatról”. A Pásztor Kistermelők Szövetkezete, vagyis közelebbrőT ő, januárban „megteríti" Fülöpszállást vemhes kocákkal, amelyeket egy termelőszövetkezet szállít. Csóti úr a szervezést ingyen vállalta föl, bár nem teljesen önzetlenül. Ugyanis ha a helybeliek most, időben bekapcsolódnak ismét a sertésüzletbe, akkor jövőre már az ő vemhes kocáinak biztos piacuk lesz a faluban, ahogyan volt korábban is. Egyébként ő a Lapály anyát a Pietren apának és Duroc anyának a kan szaporulatával fedezteti. Az így születő malacokat adja el vagy ki a helybeli gazdáknak, majd amikor felnövekednek, vemhes állapotban. A Csótiék háza 300 négyszög- öles portán áll, itt gazdálkodnak, illetőleg van egy hold szakcsoportos szőlejük. Kilencven négyzetméteres pince, 200 négyzetméteres istálló (magtárpadlásos) és száz disznónak megfelelő, 60 négyzet- méteres hizlalda található a portán. Feleségével az utóbbi években többször megközelítették a 2 milliós árbevételt, tehát ők érintettek az adózásban. A gazda az Országos Gazdaszövetség társelnökeként az adótörvények módosításának előkészületeikor Kupa Mihálynak is elmondhatta érveit a kistermelők érdekében. Eleinte az adómentesség 500 ezer forintos értékhatára is veszélyben volt, Csóti István annak megtartása mellett érvelt: ha ezt megszüntetik, másfél millióval több lesz az adócsaló az országban. Kellemesen érintette a hír: az új felső határ 700 ezer. A. T. S. Átalakul az Árutőzsde Hamarosan részvénytársasággá alakul az Árutőzsde, és a tulajdonosi kör is bővül —- mondta el Szigethy Miklós, az Árutőzsde Kft. felügyelőbizottságának elnöke, a Kereskedelmi Bank Rt. első vezérigazgató-helyettese. Az átalakulást a dinamikusan növekvő forgalom teszi szükségessé. A múlt évben már mintegy 1,6 milliárd forint értékű áru — hús és gabonafélék — forgalmazására, illetve üzletkötésre került sor a tőzsdén. A fejlett országokban az a gyakorlat, hogy az árutőzsdét a tulajdonossá vált kereskedők működtetik. Magyarországon is ez a fejlődés iránya. Két évvel ezelőtt, amikor megkezdte működését az Árutőzsde Kft., a társaságot kereskedelmi bankok és kereskedőházak alapították. A piacon azonban időközben megnövekedett a kereskedők száma, így indokolt, hogy ők az Árutőzsde tulajdonosaivá válhassanak. Az átalakulás két lépcsőben valósul meg. A kft. annak idején 2 millió forintos, meglehetősen alacsony alaptőkével jött létre. Jelenleg azonban üzleti értéke, vagyona már eléri az 50 millió forintot. Ennek egy részét hajlandóak a régi tulajdonosok átengedni az újaknak. Áz 50 millió forintra tehető vagyont 100 egyenlő részre osztják szét. Ezekből az üzletrészekből vásárolhatnak a piacon működő kereskedők, brókerek. így a tulajdonosi és a kereskedői kör fokozatosan azonossá válik. A tervek szerint az üzletrészek átruházását február végéig végrehajtják. Az így kibővült tulajdonosi kör dönt a társaság közgyűlésének összehívásáról és a tervbe vett rt.-vé alakulásról. Válasz egy különös cikkre, amely az „Egy különös árverés utóélete” címet viseli Lapunk december 30-ai számában „Egy különös árverés utóélete” címmel cikket közöltünk a Petőfi II. elnevezésű kecskeméti laktanya privatizálásáról, írásunkra elsőként a Média Kit. reagált - „Nem léptek működésbe különös erők”, január 4.. 3. oldal —, kifogásolva annak tartalmát. A bírált Kincstári Vagyonkezelő Szervezet szintén eljuttatta újságunkhoz észrevételeit, kifogásolva, hogy az újságíró a másik felet nem hallgatta meg. Nézete szerint „a cikk egy részének egyáltalán nincs valóságalapja, egy másik része téves, egyoldalú információn alapul, mindezeken túl hangnemében sértő, és nehéz benne nem felfedezni a szándékot, hogy az ügy egy másik szereplőjének az érdekében íródott”. (Ez a másik szereplő a volt szovjet laktanyát bérlő Bács-Hun Kereskedelmi Gmk. A szerk.) A KVSZ levelét a továbbiakban részletesen ismertetjük: „ Nem tudjuk, ki volt a kritikus szemlélő, aki a mindenképpen elkótyavetyélni szándékot tapasztalta, tudniillik a nyilvános versenytárgyalás, vagy jelen esetben az árverés célja éppen az, hogy egy nagy értékű vagyontárgy értékesítése ne zsebből és színfalak mögött történjen meg, hanem a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt. A közjegyzőnek általában tényleg fontos szerepe van, részvétele azonban az árverésen nem kötelező. Nem arról van tehát szó, hogy elfelejtettük meghívni, hanem arról, hogy a valamennyi érdekelt fél és a sajtó képviselőinek jelenlétében lefolytatott eljáráshoz nem tartottuk indokoltnak közjegyző részvételét is. — Valóban nagylelkűnek tűnik a Bács-Hun Kereskedelmi Gmk ajánlata, hogy megadják a korábban egyeztetett 82 milliót a laktanyáért és ezenkívül kiegyenlítik a szovjet katonai költségvetést is. Egyrészt ugyanis a laktanyán nincs szovjet követelés, másrészt ez az állítólag polgármesteri hivatal által is támogatott ajánlat nem érkezett meg a KVSZ-hez. Azt szokták mondani, a hír egyébként igaz. — A Bács-Hun jogi képviselője valóban kifogásolta, hogy az árverési hirdetményben nem részletes ismertetés jelent meg a laktanyáról. Nyilván a cikkíró figyelmét is elkerülte, hogy a hirdetményben ugyanakkor névvel és telefonszámmal jelöltük meg, hogy,ki tud arról részletes felvilágosítást adni az érdeklődőknek. Ha valamennyi árverési vagy versenypályázati hirdetményünket a Bács-Hun és A. Tóth Sándor igényének megfelelő részletességgel jelentetnénk meg, akkor valószínűleg hirdetésre költenénk a KVSZ összes bevételét.- A LIMES Ingatlanforgalmazó Rt. valójában a beruházások következtében előállt értéknövekedést becsülte 29 millió forintra. A becslést eltúlzottnak tartjuk ugyan, de nem foglalkozunk vele, mert a Bács-Hun Gmk vezetői előtt az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt az az álláspontunk, hogy elszámolás esetén nem értéknövekedést, hanem az állagmegóvás és karbantartás érdekében végzett beruházások számla szerinti ellenértékét térítjük. Ezt egyébként az elmúlt hónapban több ízben megkíséreltük, nem a mi hibánkból maradt eredménytelen. Hogy ellenfél esetén a vevő meddig ment volna el a licitálásban, ezt ma már így utólag csak találgatni lehet. Érdekes módon így utólag a Bács- Hun egyik fő problémának azt tekinti, hogy potenciális árverési ellenfelének állítólag nem volt árverési bankgaranciája. Ugyanakkor bár legalább 3-an vagy 4-en vettek részt képviseletében az árverésen, ott ilyen aggályt nem vetett fel, kifogást nem terjesztett elő. Nem tudni, honnan származik információja arról, hogy a Média határidőn túl fizetett, és vaíószinűleg nem tudnák megmutatni a KVSZ levelét sem arról, hogy ezt a szerződést mi semmisnek tekintjük, és a Bács-Hunnal kívánunk megállapodni. Tény, hogy a gmk tett egy ilyen ajánlatot, amit nem tudtunk elfogadni, tekintettel arra, hogy a Média Kft.-vei érvényes adásvételi szerződésünk van. Az egyenes, tiszta, jogilag megalapozott árverésre adott volt a lehetőség, kár, hogy a Bács-Hun más megfontolások miatt nem élt azzal, és az elszalasztott lehetőséget most rossz szájízű gya- núsítgatásokkal, időhúzással, megalapozatlan vádaskodással próbálja pótolni. Kár, hogy mindehhez talál segítőtársakat isJ’ Dr. Papp István Géza igazgatóhelyettes Szerkesztő: A. Tóth Sándor • Az egyik épület földszintjét felújította a bérlő Bács-Hun. Válasz a válaszra Sajnálom, de véleményem a dr. Papp István Géza levele után is változatlan: az állami, vagyis a köztulajdont értékén és csakis az értékén szabad privatizálni. (Lakos Imre, a Média ügyvezetőjenekem is azt mondta, amit lapunknak nyilatkozott az árverés után: 150 millióig elment volna a licitálásban. Tehát a laktanya aznapi piaci ára ennyi volt, lehetett volna, ha . . .) Nem értem azt az államot, amely pénzszűkében kénytelen az évtizedek óta érvényben volt lakáshitel-szerződéseket megváltoztatni, hogy nagyobb bevétele legyen, ugyanakkor a tulajdonát, igenis azt mondom, elkótyavetyéli. Mert mpjd’ hatvanmillió azért számottevő különbözet . . .Sncmértem,haalakáshitclkama- tok esetében olya „rugalmas” volt az állam, több millió polgára rovására, miért volt kötelező a csupán egyetlen embert érintő árverést mindenáron megtartani?! Ha ez a harmadik árveréskísérlet, megértem a KVSZ-t, de ez volt a legeslegelső! A. Tóth Sándor BÖNGÉSZDE A Gödöllői Agrártudományi Egyetem olyan kistermelőt keres, aki 100-150 férőhelyes sertéshizlaldával rendelkezik. Az oktatási intézmény egy ilyen hizlaldában el kiván helyezni egy folyékonyta- karmány-etetési rendszert, amire mintegy 3 millió forintot szán. A kistermelőnek 500 ezer forinttal kellene beszállnia, s vállalni, hogy hizlaldájában az egyetem oktatói megismertetik a hallgatókat a korszerű működő rendszerrel. A kötendő szerződés öt esztendőre szólna. Mindezekről Csóti István fülöpszállási gazdától tudunk, aki az egyetem mezőgazdaság-tudományi kara dékáni tanácsának tagja, nála érdeklődni is lehet. Telefonja: 78/45-207. A gyümölcs éve volt 1991 Tavaly a hazai agrárgazdaság produktumai közül legjobb piacuk a gyümölcsféléknek volt. Mindennemű gyümölcsre igen nagy kereslet mutatkozott a nvugaú piacokon is, aminek oka az volt. hogy tavasszal hatalmas fagyhullám pusztított F.urópa-szerte. A legtöbb gondot a sertés értékesítése okozta Közepes sikerrel lehetett túladni az összes többi mezőgazdasági árun, például a baromfit!, a kukoricán stb. Az oroszok kitartanak a rubel mellett Az orosz kormány nem fordít hátat nemzeti valutájának még akkor sem, ha a rubelt jelenleg teljes elértéktelenedés fenyegeti jelentette ki Alekszej Ulju- kajev. Borisz Jelcin egyik közeli gazdasági tanácsadója. Az orosz RIA hírügynökségnek adott nyilatkozatában IJIju- kajev leszögezte, hogy a kormány sem a rubel cseréjét, sem a rubelben kitöltött bankszámlák befagyasztását nem fogja megtenni. Nyereséges leány A Medimpex UK, a Medimpex részvénytársaság százszázalékos tulajdonú, londoni székhelyű leányvállalata tavaly 9,5 millió fontos forgalmat ért el. Ez elmaradt az 1990-es rekordforgalomtól, de a nyereség, költségcsökkentő intézkedések eredményeképp, tavaly sem lett kevesebb mondta az MTl-nek Londonban Bogsch Erik, az 1982-ben alakult cég igazgatója. Versenyképes lesz a magyar Suzuki? A Magyar Suzuki Személygépkocsigyártó cs Értékesítő Rt. esztergomi gyárában ez cv októberében készül el az első, sorozatban gyártott gépkocsi. A főépület 95 százalékban elkészült, a gépek és a berendezések szerelése pedig novemberben kezdődött meg. A Magyar Suzuki Rt. alaptőkéje 5,5 milliárd forint A beruházás építése, a Vegyépszer Rt fővállalkozásában, tervszerűen halad. Az első próbagyártásra a nyár elején, a másodikra augusztusban kerül sor, s az üzemszerű gyártás pedig a IV. negyedévben kezdődik meg. Évente 50 ezer gépkocsi készül Esztergomban, s c mennyiség 40 százalékát exportálják majd. Au rt. már megkezdte a hazai értékesítési hálózat kiépítését. A Suzuki típusú kocsi árát még nem határozták meg, de az mindenképpen versenyképes lesz a többi típuséval. Technológiát és tökét hoznak a belgák Az Állami Vagyonügynökség a belga Amylum N.V. cégnek, a CST csoport tagjának adta el 1991. december 30-án a Szabadegyházi Szolgáltató és Vagyonkezelő Kft. üzletrészeinek 100 százalékát. A Szabadegyházi Szolgáltató és Vagyonkezelő Kft.-t a közelmúltban alakította meg az Állami Vagyonügynökség a Szabadegyházi Szeszipari Vállalatból. A korlátolt felelősségű társaságnak Szabadegyházán. Ászáron és Pécsett vannak termelőegységei, és résztulajdonosa a Hungrana Keményítő és Izocukor- gyártó és Forgalmazó Kft.-nek. a Panal- co italgyárnak, a Corn Drop Kukoricacsíra Feldolgozó Kft.-nek, valamint a/ Agraria és a Waxy keményítőgyárnak A belga cég szándékai szerint a szekszárdi társaság a tervezeti fejlesztés tévén a CST csoport versenyképes tagjává válhat. Ehhez a maguk részéről biztosítják a nyugati technológiát, kereskedelmi és vezetési gyakorlatot, és a szükséges pénztőkét is. Estek az olajárak Lefelé araszolnak a benzinárak Kuró- pa-szerte, így Németországban is. ahol az autósok jelenleg olyan olcsón tankolhatnak, mint a július I -jei drasztikus áremelkedés óta még soha jelentette a DPA/VWD. Németországban átlagosan 1,323 márkáért lehel ólommentes normálbenzint, 1,374 márkáért ólommentes szupert, 1,502-ért ólomtartalmú szupert tankolni. A július 1-jei adóemelés okozta jelentős drágulás felél immár közömbösítette, hogy az árak azóta 13 pfenniggel lemorzsolódtak, spontán piaci tényezők hatására. Tovább estek az olajárak a nemzetközi tőzsdéken Londonban az irányadó északi-tengeri Brenl-olajféle- ség ára 77 centtel került kevesebbe az előző napinál: februári szállításra hordónként 16.92 dollárt kértek érte. „Energanaj” Kubában Kubában, ahol igen súlyos az energiahiány, nemrégiben olyan erőmüvet helyeztek tizembe, amely naponta egy Ion- * na kőolajjal azonos energiaértékű menv- nyiségben fejleszt gázt állati ürülékből. A HL Űrügynökség közlése szerint az. erőművet a környék 2000 tehene és egy disznóhizlaldája látja el folyamatosan „energanajjal”; a napi szükséglet 36 tonna. Az erőmű a számítások szerint 83 lakásnak és két közkonyhának az energiaszükségletét fedezi.
