Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-09 / 288. szám

AZ ERDŐTELEPÍTÉS IS BŰNÖS? Vízgondok a Duna—Tisza közén? Elsivatagoso- dik-e a Kiskun­ság? Melyek a Duna—Tisza közi régió legje­lentősebb víz- földrajzi prob­lémái? Ezekről a kérdésekről tartott előadást a múlt héten Kecskeméten, a, Magyar Tudo­mányos Akadé­mia Regionális Kutatások Központjában Pálfai Imre víz- mérnök, az Al- só-Tiszamenti Vízügyi Igazga­tóság munka­társa. Az utóbbi másfél évtized­ben jelentős a talajvízszint csökkenése a térségben an­nak ellenére, hogy Közép- Európa legje­lentősebb fo­lyamai között fekszik a terü­let. A vízmér­nök szerint a kedvezőtlen tenden­cia okai részben az időjárás-válto­zásra, részben a rablógazdálko­dásszerű vízfelhasználásra vezet­hető vissza. Az elmúlt 10-15 évben jóval kevesebb csapadék jutott a talajba, mint a megelőző időszak­ban, s a hőmérséklet növekedése következtében nagyobb volt a pá­rolgás, mint korábban. Az időjárá­son kívül a sivatagosodás megerő­södéséért az emberek is felelősek. 1990-ben kilencszer annyi vizet használtunk fel -— jelentős részét a rétegvizekből — mint egy emberöl­tővel ezelőtt. Részben ennek ered­ménye a sok-sok tó kiszáradása, az ásott kutak ezreinek kiapadása. Az erdőtelepítés is hozzájárult a víz­szint csökkenéséhez, vélte az elő­adó, mert az ültetvények jelentős mennyiségű nedvességet vonnak el a termőföld felső rétegeiből. Véle­kedése szerint hasznosabb lenne le­állítani a telepítési programot, s az erre szánt pénzt olyan csatornák megépítésére költeni, amelyek se­gítségével helyreállítható lenne a ré­gió egészséges vízháztartása. Milliárdokra lenne szükség, amelyeknek előteremtésére a kö­zeljövőben kevés a remény. Ha azonban nem sikerül visszafordíta­ni a kedvezőtlen folyamatokat, úgy Bács-Kiskun megye egyes te­rületeinek, köztük Kecskemét és környékének vízellátási problé­mákkal kell szembenéznie a har­madik évezred első évtizedeiben. B. Zs. • kiszáradt tótinek, futóhomokkal, kiskunsági Nemzeti Park, 1985. PN-archív. HORN GYULA NYILATKOZATA A PETŐFI NÉPÉNEK Bukaresttel tárgyalni nem könnyű, de kell — A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy kertelés nélkül, őszintén elmondhattuk véleményünket. Ez ven­déglátóinkat meg is lepte — mondta Horn Gyula pénteken Kecelen, a virág- kiállítás megnyitóján munkatársunk­nak. A magyar parlamenti küldöttség vezetőjeként három napot töltött Horn Gyula Bukarestben, s a román veze­tőkkel folytatott tárgyalások tapaszta­latairól kérdeztük. — A legkényesebb témák is szóba kerültek, azonban tárgyaló partnere­ink — így Iliescu elnök is — a már ismert kifogásokkal hárította el javas­latainkat. Természetesen a magyar ki­sebbség sorsával kapcsolatos intézke­désekre koncentráltunk, amiben, saj­nos, pillanatnyilag nem látok előrelé­pést a román fél magatartását illetően. A kolozsvári magyar konzulátus meg­nyitásának elhúzódó problémájával kapcsolatban például az elnök azt a veszélyt látja, hogy így akaijuk megvet­ni a lábunkat Erdélyben. Egy leendő erdélyi magyar nagykövetség veszélyét érzi ebben, aminek alaptalanságáról hi­ába próbáltuk meggyőzni. Azt is meg kell mondanom, hogy olyan szélsősé­ges nézeteket vall, amelyek megnehezí­tik a párbeszédet. — Ezek szerint csak rossz érzéssel jött haza? — Nem, utunk során nagyon jó volt látni és hallani, hogy a parlament párt­i • Horn (Aula: Nem latok előrelépést a magyar—román viszonyban. jait képviselő küldöttségünk mennyi­re egyetért a lényegi kérdésekben. Mindenki vérmérsékletének és stílu­sának, politikai meggyőződésének megfelelően nyilatkozott a hivatalos fórumokon, de alapvető szándékok­ban tökéletes volt közöttünk az egyetértés. H. Z. December 1-jétől lényegében bárki foglalkozhat pénzváltással — derül ki a most megjelent kor­mányrendeletből. Az ehhez szük­séges engedélyt a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes igazgató­ságai adják ki, ha a kérelmező leg­alább két nyelvet alapfokon ismer és rendelkezik megfelelő szakmai — devizapénztárosi és ügyintézői — képesítéssel. Nem kaphatnak pénzváltásra engedélyt a büntetett előéletűek, és azok sem, akik a kérelem benyúj­tását megelőző két évben tulajdon elleni, deviza- vagy pénzügyi sza­bálysértést követtek el, illetve ha öt éven belül engedély nélkül folytat­tak pénzváltási tevékenységet. Fontos megkötés: az átváltóhe­lyek valutavételi árfolyamai nem haladhatják meg, a valutaeladási árfolyamai pedig meg kell hogy haladják *a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama­it. MEGYEI KÖRKÉP 1991. december 9., 3. oldal KOLHOZ VAGY ÚJSZERŰ SZÖVETKEZÉS? Kiskunmajsai tanácskozás a szövetkezés új formáiról A kiskunmajsai művelődési ház volt a színhelye szombaton a gazdakörök negyedik mezőgazdasági fórumának. Az egésznapos rendezvény délelőttié­nek legfontosabb programja Bogárdi Zoltán országgyűlési képviselő tájékoz­tatója volt. Mint az előkészítők egyike ismertette a parlament előtt fekvő alap­vető szövetkezeti törvények tervezeté­nek legfontosabb vonásait. Mint a képviselő elmondta, a jelen szakaszban az úgynevezett átmeneti törvényen van a nagyobb hangsúly, mivel a meglévő, kolhoztípusú szövet­kezeteket — anélkül, hogy megszüntet­nék — kell átalakítani valódi szövetke­zetekké úgy, hogy közben elkerüljék a mezőgazdaság teljes csődjét. A már átalakult, vagy újonnan szerveződött szövetkezeteket azután már a másik, a tényleges szövetkezeti törvény szabá­lyozza majd. Bogárdi Zoltán hangsúlyozta a tör­vény-előkészítők és -alkotók felelőssé­gét, hiszen a magyar parlament úttörő szerepet vállal a kelet-európai térség­ben ezzel a törvénnyel. Leglényegesebb kérdése az átalakí­tásnak a vagyonnevesítés lesz. Mint a képviselő elmondta az 1988-as törvény következtében — amely a vagyon öt­ven százalékát feloszthatóvá tette —- csak a maradék vagyonról lehet rendel­kezni. Ennek felosztásából a törvény- tervezet szerint elsősorban az részesül, aki 1991. január 1-jén és december 31- én tagja volt a szövetkezetnek. Ezen túlmenően van három olyan csoport, amelyhez tartozók a törvény hatályba lépését követően hatvan napon belül írásban kérhetik a tagsági viszony visz- szaállítását. Ilyen az, aki a már említett 1988-as törvény értelmében lépett ki a szövetkezetből mint tag, de most is ott dolgozik, valamint ugyanekkor, a gaz­dasági társaságok alakulásával szün­tette meg tagsági viszonyát, illetve az 1990. évi törvény következtében, amely arról rendelkezett, hogy a tagok kivihe­tik földjüket. Bogárdi Zoltán elmondta, hogy az előkészítés során nem kis gondot oko­zott számukra az, hogy mennyit bízza­nak a közgyűlések hatáskörére, illetve mit vegyen ki a törvény a tagok döntési kompetenciájából. Ügyelni kellett az egyének érdekvédelmének biztosításá­ra is az átalakítás során. Például az úgynevezett érdekvédelmi fórum kije­lölését a törvény a helyi önkormányza­tokra bízza. Ennek a fórumnak lesz a feladata, hogy például a téeszek földki­jelölését befolyásolni tudja, egyezkedé­sek tárgyalások során. A tervek szerint március 31-éig a meglévő szövetkezeteknek nevesíteni kell a vagyonukat a közgyűlés jóváha­gyásával. Ezt követően három hónap áll rendelkezésre, hogy az egyén és a szövetkezet megegyezzen a kijelölt, ne- vesítendő vagyonban. Ha ez nem sike­rül, árverésre kerül sor, amelynek de­cember 31-éig be kell fejeződnie, mert 1993-tól már az új szövetkezeti törvény lép életbe. Lényeges szempontja volt a törvény- tervezetnek, hogy a vagyonfelosztás során a közgyűlés működőképes egysé­geket válasszon le, amelyekre szervező­dések indulhatnak meg a gazdák kö­zött. A tájékoztató előadást követte volna a parasztérdekvédelmi szervezetek kép­viselőinek bemutatkozása, azonban — alighanem szervezési mulasztás követ­keztében — a gazdakörök elnökségén kívül csak egy jelent meg, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szervezete. Következő napirend a parlamenti pártok programismertetője volt. A Fi­desz és az SZDSZ nem küldött képvise­lőt, a kereszténydemokraták részéről Szakáll Ferenc ismertette pártja vélemé­nyét a készülő törvényekkel kapcsolat­ban. Mint elmondta, nem ért egyet a pénzintézeti szövetkezések szigorú fel­tételeivel. A kisgazdapártot Kiss György képvi­selte. Hozzászólásában hangsúlyozta: a termelő jellegű szövetkezésekkel szem­ben a szolgáltatójellegnek kell elsősor­ban teret adni, így például a finanszíro­zás, a biztosítások rendszerében. Géczi József az MSZP részéről az ag­rárválság mélypontját a következő évre datálta, amelyet majd a fellendülés kö­vet. Ehhez azonban tisztázni kell a tá­mogatás, valamint az adó- és hitelpoliti­ka rendszerét. Az MDF képviseletében dr. Farkas Gabriella alelnök szólt. Kiemelte az em­berek tudati átalakításának elsődleges­ségét. Ahhoz, hogy valódi szövetkezé­sek alakuljanak, az embereknek meg kell érteniük azok lényegét, és saját sze­repüket a folyamatban. Ezt követően a struktúra átalakítására s a kormányza­ti, állami feladatok meghatározására van szükség. Mint mondta, az MDF —miután ma is megőrizte mozgalmi jel­legét — a kárpótláshoz hasonlóan igyekszik majd segítséget nyújtani en­nek a törvénynek a végrehajtásához is. A délutáni fórum előtti szünetben saj­tótájékoztatót tartottak a szervezők. A kormány támogatási rendszerére vo­natkozó kérdésre dr. Farkas Gabriella válaszában elmondotta, hogy az ország teherbírásához mérten a mezőgazdaság támogatása prioritást kell kapjon. Hoz­záfűzte, emellett szükség van valódi hi­telszövetkezetek létrejöttére, a bank- rendszer átalakulására, mert addig hiá­ba keressük a kiutat, amíg a finanszíro­zás megoldatlan. Ahogy a sajtótájékoztatón megfogal­mazódott, a délutáni fórumon is több­ször elhangzott, a monopolstruktúrák felszámolásának, kikapcsolásának egyetlen útja a szolgáltatószövetkezés útján való belépés a kereskedelembe, a finanszírozásba. Hajós Terézia A NÉMETEK FORGATÓCSOPORTTAL TÉRNEK VISSZA Európai újságírók Kecskeméten Az Európai Újságírók Szövetsége (AEJ) a földrész legtekintélyesebb riportereit tömöríti, az Európai Közösség tizenkét tagországának azokat a közvéleményformálóit, akikre hallgat a világ. E szervezet vezetősége tartotta a héten Magyarországon tanácskozását — ismerkedve egy kicsit a rendszerváltozás utáni helyzettel is. A parlamentáris demokrácia honi állapotait Szabad György, a T. Ház elnöke villantotta föl, a külpolitikai törekvésekről Jeszenszky Géza miniszter beszélt, a gazdasági nehézségeket Kádár Béla vázolta, a fővárosi tennivalókat pedig Demszky Gábor főpol­gármester. A magyarországi programban egyetlen vidéki látogatás szerepelt: Kecskemét. Szombaton a Fit Tours és a Liberté Kft. nagyvona­lú vendéglátásában az AEJ- küldöttség a hírős várossal és az itteni politikai-gazdasági helyzettel ismerkedett. — Merász József polgármester­ben, aki, mint hallottam, az Euró­pa Tanácsban képviseli a magyar önkormányzatokat, egy igazi eu­ropéert ismertem meg — foglalta össze a delegáció véleményét is a német Günther Wagelener főtitkár. Fantasztikus sikert aratott Ba­logh László, aki fölidézte alig két éve kezdődött vállalkozói pályafu­tása történetét, melyből egy való­ságos kecskeméti birodalom képe bontakozott ki: a Fit Tours, mely közönségkapcsolatok — public re­lations — ápolása és kialakítása miatt szponzorálta a látogatást, olyan nemzetközi szakértők előtt vizsgázott, mint a holland A. G. van der Kroon. — Hitetlenkedve és álmélkodva hallgattam mindazt, amit Balogh úr elmesélt nekünk, és úgy döntöt­tem: Palotás János és Petrenkó Já­nos után ő lesz a harmadik ma­gyar, akit sikersztorik sorozatom­ban bemutatok — mondotta Horst Keller, a ZDF német tévéállomás külpolitikai főszerkesztője. Lévén a küldöttség tagjai zömé­ben rádió- és tévériporterek, a Kecskeméti Televízió meglátoga­tása jelentette a szakmai progra­mot. Una Claffey ír riporternő — az egyetlen újságíró, akinek nyilat­kozni volt hajlandó a Pan-Am gép felrobbantásával kapcsolatos vá­dakról Kadhafi líbiai elnök — már mondta volna a híreket. Andrew Sheppard, az Európai Újságírók Szövetségének elnöke itt válaszolt a Petőfi Népe a KTV kérdésére, hogyan értékeli ma­gyarországi, ezen belül kecskeméti látogatásukat. — A legtöbbünk először járt Magyarországon, és mit tagadjam, valószínűleg olyan is Kecskemétre látogatott most, aki korábban azt sem tudta, hogy a város a világon van. Azt mondhatom, hogy na­gyon kellemes tapasztalatokat sze­reztünk. Én a magam részéről biz­tosan visszajövök, mert az itt töl­tött órák nagy kedvet csináltak egy alaposabb ismerkedéshez. A szombati látogatásnak bizo­nyosan az lesz az eredménye, hogy tévéstábok érkeznek a várost föl­térképezni, sikeres vállalkozóit be­mutatni. Az AEJ pedig hamarosan magyar szekcióval bővül: ez lesz az első EK-n kívüli ország, mely cso­portot alakíthat. Ballai József HETI SOROZATUNK SZÁMOLJON, MIELŐTT FIZET! Hitel­törlesztési tanácsadó Sok ezer család vett fel hosszú lejáratú kölcsönt lakásépítéshez vagy -vásárláshoz. A kölcsön visz- szafizetésének növekvő terheit még hosszú évekig kell viselniük. De vajon lehet-e enyhíteni ezeken a terheken? Tapasztalataink szerint óriási a tájékozatlanság a hitelek gazdaságos kezelése körül. Az is­merethiány sok százezer forint megtakarításának lehetőségétől fosztja meg az adósokat. Most induló sorozatunkban táblázatokkal, könnyen érthető grafikonokkal és magyarázatokkal azoknak kívánunk segíteni, akik­nek a következő hónapokban is­mét dönteniük kell: milyen ütem­ben, milyen törlesztőrészletekkel kívánják visszafizetni adósságu­kat. A cikksorozat írói nem a bank szakemberei, hanem maguk is „hi­telesített” állampolgárok. A mér­nök és számítástechnikus szerző­páros a saját hiteleik gazdaságos kezelésének lehetőségét kutatva tárta fel azokat a fontos összefüg­géseket, amelyeket nemcsak ma­guk alkalmaznak, de szívesen meg­osztanak olvasóinkkal is. A sorozat első részében arról ol­vashatunk, hogyan irányíthatjuk magunk kölcsöneink törlesztését. Búza- és kukoricahegyek árnyékában (Folytatás az I. oldalról) Nem kell aggódnia a tagságnak és a nagyszámú nyugdíjasnak, mivel szoci­ális biztonságukat garantálja a Gon­doskodás Alapítvány, a 40 millió mellé az eladásokból származó bevétel 20 százalékát is megkapja. A 92-es év cél­jai között szerepel a vezetői struktúra radikális átszervezése és mintegy 80 fő­nyi létszámcsökkentés. Ezzel együtt 30 százalékos jövedelemnövekedésre szá­mítanak. Nagyobb hangsúlyt kell kap­nia a tulajdonosi szemléletnek. Ez az eredményesség kulcsa. A tervekben azt is rögzítették, hogy jövőre ki és hol fogja megkeresni a boldoguláshoz szükséges anyagiakat. Egy nyugdíjas erősen kifogásolta, hogy egyesek névérték alatt összevásá­rolják a részvényeket. Amint megtud­tuk, a magas OTP-tartozások miatt so­kan kényszerülnek eladni részjegyeiket. Természetes tehát, hogy a túlkínálat mi­att áron alul kénytelenek odaadni. Az olasz töke megjelenésének arányá­ban két-két fővel bővítették az igazgató tanácsot és a felügyelő bizottságot. Kije­lölték a kárpótlásra igénybe vehető föld­területeket. Úgy döntöttek, hogy Vaskú- ton 4, Baján pedig 2 táblát adnak át erre a célra. Összesen 540 hektárt, 21,8 arany­korona értékben, a törvényi előírások­nak megfelelően. Papp Zoltán Vitafórum az oktatási törvény tervezetéről Milyen legyen az új közoktatási tör­vény? Miből lehet finanszírozni az elle­hetetlenülés szélére került magyar isko­larendszert? Ezek, s egyéb kérdések megvitatására kerül sor december 10- én, kedden, 15 órakor azon a fórumon, melyet a pedagógusok demokratikus szakszervezete szervez a kecskeméti Széchenyi István vendéglátó-ipari Szakközépiskolában a megye pedagó­gusai számára. Vitaindító előadást, a PDSZ országos ügyvivői testületének vezetőségi tagjai tartanak az ágazat jö­vő évi költségvetési gondjairól. Hely a bajai magánközjegyzőségnek A törvény úgy rendelkezik, hogy a jövő év január 1-jétől magánközjegy- zőségek veszik át az állami közjegyzők feladatkörét. Ez még nem jelentett vol­na gondot, de az igen, hogy előbb vagy utóbb a magánközjegyzőknek el kell hagyni eddigi irodájukat, ami Baján történetesen a bíróság épületében van, és megfelelő helyiségről kell gondos­kodni. A bajai bérleti díjakat ismerve erre aligha lett vola mód, ha a polgár- mesteri hivatal nem siet a segítségükre, így a magánközjegyzők három helyisé­get kaptak a pártok házában, azzal a feltétellel, hogy az első fél évben egyál­talán nem, a másodikban pedig a jelen­legi bérleti díj felét kel! csak fizetni. Csak kérdezem... Kinek a könnyebb, vagy pontosít­va, kinek a tiehezebb? A bérből élő alkalmazottnak vagy a vállalkozó­nak? Nehéz eldönteni, ha el lehet egyáltalán. A minap olyan kisvállalkozóval beszélgettem, aki a mezőgazdaság­ban keresi már több mint tíz éve a szerencséjét, de most végképp elke­seredett. Jövőre nem mer belefogni semmibe, mert — ha becsületes, márpedig az akar lenni — minden hasznát elviszi az adó, a negyven százalék körüli bankkamatokat megtermelni meg egyszerűen képte­lenség. — Úgy járok jól — mondta — mint az egyszeri zsidó, aki veszte­séges üzletét szombaton nem nyitot­ta ki, és ez volt a haszna. Biztos igaza van. De igaza van annak a bérből élő­nek is, aki életében nem veti föl olyan forintot, amiről ne tudna a hatóság és ne szakította volna le be­lőle a maga százalékát. Ennek nyo­mán az adóhivatalhoz befolyt szemé­lyi jövedelemre fizetett pénzt, túl­nyomó többségében az utóbbiak pengették. Ráadásul e két csoport — a vállalkozó meg az alkalmazott •— egymásra van utalva. Az is igaz, hogy nincs ország a világon, ahol bárki szeretettel emle­getné az adóhivatalt, de olyan sincs, ahol ilyen mértékű tenne a szóban forgó intézmény követelése. A mezőgazdasági vállalkozókat —farmereket — ezentúl, persze, az elképesztő hitelfeltételek, a soklép­csős értékesítés miatti zűrzavaros ár és a még kialakulatlan tulajdonvi­szonyok is sújtják. Pedig a magyar mezőgazdaság már lehetetlen körülmények között bizonyította be, hogy képes a csodá­ra. Jövőre is erre lesz szükség? Csak kérdezem ... Hámori /.oltán V J Szabad pénzváltás — liberalizált árfolyam

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents