Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1991. december 30., 5. oldal PH kezdőknek és profiknak Egy különös árverés utóélete Óv a Bács-Hun Különös árverés zajlott le a kecske­méti polgármesteri hivatalban novem­ber 7-én: a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet a volt szovjet laktanyák kö­zül az országban a legelsőt, a kecske­méti Petőfi II.-t, itt kívánta értékesíte­ni. Az ingatlaneladásból származó be­vétel 50-50 százalékban a kincstárt, il­letve a helyi önkormányzatot illette. Szó, ami szó, aki elolvasta az árverésről megjelent tudósításokat, vagy megnéz­te az aznapi tv-híradót — itt hangzott el a szójáték: árverés helyett átverés volt a polgármesteri hivatalban —, könnyen találhatott kivetnivalót az ál­lami vagyont, tehát valamennyiünk tu­lajdonát dobra verő hivatalnokok ténykedésében. Azt gondolná az em­ber, hogy céljuk csakis az lehet minél magasabb bevételhez juttatni a megbí­zót, azaz az államot. Ehelyett inkább a mindenképpen elkótyavetyélni szándé­kot tapasztalhatta a kritikus szemlélő. Egyedül a Média Érdekes volt ez az árverés már csak azért is, mert az ilyen produkcióban fontos szerepe van a közjegyzőnek — ez a személy itt hiányzott a szereposz­tásból, nem volt jelen. Vajon miért fe­ledkeztek meg a meghívásáról? Az egyik pályázó, a Bács-Hun Kereskedel­mi Gmk jogi képviselője megkérdője­lezte, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek joga van eladni a lakta- tyát, kérte az ennek alapjául szolgáló jogszabály megjelölését. A kapott vá­lasz nem elégítette ki, s végül a maguk részéről jelezték, nem kívánnak indulni az árverésen. Az egyetlen pályázó a Média Kft. maradt. A történethez hozzátartozik, hogy a laktanyát áprilisban bérbe vette a kincstártól a Bács-Hun Kereskedelmi Gmk, magára vállalva a létesítmény használható állapotba hozását. A KVSZ ebbe beleegyezett, s a szerző­désben a beruházandó mintegy 30 mil­lió forintra tekintettel, a későbbiekre további előbérleti jogot biztosított a Bács-Hunnak. Júniusig a többi között felújítottak 300 négyzetméter alapterü­leten irodákat, egy szolgálati lakást (a szennyvíztárolókból gránátokat szed­tek ki a rendbetételkor), s nekifogtak egy új gyümölcsérlelő-hűtőtároló épí­tésének. Ebben a hónapban vételi aján­latot tettek a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek: megadják a korábban egyeztetett 82 milliót a laktanyáért és ezen felül kiegyenlítik a szovjet katonai követelést is. A polgármesteri hivatal támogatta a vételi szándékot. Az üzleti élet tisztasága Az ügyben érdemleges lépés október 7-én következett, amikor árverési hir­detményjelent meg (lapunkban), a szó­• Ennek az épületnek a földszintjén már kulturált irodák, szociális helyiségek találhatók, a Bács-Hun jóvoltából. Hogy a pincét ki vízteleníti, s ki teszi használha­tóvá az emeletet — ez ma fogas kérdés. (Fotó: Straszer András) Piac-sacc .Utoljára 1988-ban végzett a Köz­ponti Statisztikai Hivatal reprezentatív vizsgálatot a turisták magyarországi pénzköltéséről. Ha a számoknak hinni lehet, akkor az átlagos keleti turista csak minden negyedik forintját szerezte hivatalos forrásból, pénze beváltásá­ból. A többire leginkább áruértékesí­téssel tett szert. Persze, nem jó dolgá­ban folyamodott ehhez a módszerhez, hanem mert akkoriban a puha keleti valutákért csak korlátozott mértékben ban forgó laktanya nyilvános értékesí­téséről. A Bács-Hun jogi képviselője ki­fogást emelt a felhívás tartalma ellen a KVSZ-nél, mondván, az nem foglalja magába a bérlő által végzett beruházás tényét, sem azt, hogy a beruházás össze­ge az árverési vételáron túl, vagy azon belül értendő, s hogy ki és hogyan szá­mol majd el a volt bérlővel. Az üzleti élet tisztasága megköveteli, hogy árverésre csak az összes, jelentőséggel bíró körül­mény nyilvános közzététele után kerül­hessen sor — érvelt a jogi képviselő a KVSZ-nek írt levelében. Hivatkozott a versenysemlegességre és a privatizációs folyamat tisztaságára, amelyeket egy esetleges precedens megkérdőjelezhet. A KVSZ jogi osztályvezetője a hirdet- ■ ményt jónak ítélte válaszlevelében, s az árverést megtartották. A Média Kft. — az egyetlen pályázó — a kikiáltási áron, 92 millióért meg­vásárolta a kecskeméti Petőfi II. lakta­nyát, miután dr. Papp István Géza, a KVSZ igazgatóhelyettese képviselőjét megnyugtatta: nekik elszámolási vitá­juk a bérlő Bács-Hunnal nem kereked­het, a beruházásokért majd a KVSZ fogja a gmk-t kárpótolni, azokért, amelyek az állagmegóváshoz és a mű­ködőképességhez szükségesek voltak, illetőleg amelyek általánosságban emelték az épületegyüttes értékét, ilyen például a gázbekötés. A hűtőházat, te­lefonhálózatot saját működéséhez ké­szítette a bérlő, ezeket szedje szét, vigye el, vagy adja el az új tulajdonosnak. Nagylelkű ceremóniamester Korábban a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ügyintézője és igazgatója a bérlő jogi képviselőjének, illetőleg a Bács-Hun ügyvezető igazgatójának, Kotvits Jánosnak — amikor ők a beru­házások megtérítésére garanciát kértek — azt mondották: amennyiben nem a bérlő nyeri az árverést, a beruházáso­kat az új tulajdonossal fogják megtérít­tetni, a vételáron fölül, ezt a pályázók­kal az árverés előtt közlik. Több mint érdekes, hogy dr. Papp István Géza nagylelkűen átvállalta a térítést az ál­lam és a kecskeméti önkormányzat ro­vására. A LIMES Ingatlanforgalmazó Rt. a beruházások értékét 29 millió forintra becsülte. Ha ezt a KVSZ elismeri, az államnak, illetve a kecskeméti önkor­mányzatnak együttesen 63 millió fo­rintja van a laktanyából, amelyet a Mé­dia kikiáltási áron, 92 millióért vásá­rolt meg. Mint a lapunkban közölt tu­dósításból kiderült, ha lett volna „el­lenfél”, a vevő elment volna a licitálás­ban 150 millió forintig. lehetett félkemény és így császárnak számító forinthoz jutni. A keleti turisták számának, pénzvál­tásának ismeretében könnyen kiszá­mítható, hogy már három éve is mint­egy 32 milliárd forintot forgalmaztak a KGST-piacok, ha pedig azt is figyelem­be vesszük, hogy itt az árszínvonal a boltinak csak a fele, akkor 64 milliárd forintnyi belföldi értékű „bőröndim­port” lelt új gazdára. Ez 1988-ban a bolti kiskereskedelmi forgalom 9 szá­zalékát jelentette. Aligha túlzó az a becslés, amely 1991-re a három évvel korábbi részarány megduplázódását valószínűsíti. Fizetés határidőn túl Kíváncsiak voltunk: a Bács-Hun mit tesz a történtek után, hiszen a gmk a csaknem 30 millióját bizonyára nem pár hónapos használat reményében fektette be a volt szovjet laktanyába. Számos próbálkozás után a napokban sikerült beszélni egyik ügyvezető igaz­gatójával, Blaskovics Jánossal. Újabb részletekről, fejleményekről tájékozta­tott. Állítása szerint a Média az árve­réskor nem rendelkezett a kikiáltási ár­nak megfelelő bankgaranciával — ezt a KVSZ képviselői nem is kérték tőle —, pedig ez az árverésen való részvétel alapfeltétele lett volna. Ha közjegyző jelen van, ezt bizonyára észreveszi és nincs árverés. A vételárat sem fizette ki a kikötött‘ határidőié, défcfetnbííf*7-éig. December 12-én a Bács-Hunt arról ér­tesítette a KVSZ, hogy a Médiával kö­tött szerződést semmisnek tekintik, ve­lük kívánnak megállapodni. Erre a közlésre ők december 13-án visszavon­ták keresetüket, amelyet az árverés megóvása végett benyújtottak a bíró­ságra. Végül a Média — már a határidőn túl — mégis fizetett, s őket a KVSZ felszólította, hogy adják át a laktanyát az új tulajdonosnak. Erre nem hajlan­dók, amíg sérelmüket nem orvosolják. Evégett keresetüket ismét benyújtották a bíróságra. — Egyenes, tiszta, jogilag megalapo­zott árverést akarunk! - foglalta össze céljukat Blaskovits János. *­Rossz ómen Mindenesetre a Média most bizto­sabban érezhetné magát tulajdonos­nak, ha egy minden tekintetben sza­bályosan lefolytatott árverés nyertese lenne. Testőrei ott ácsorognak ugyan a laktanya udvarán reggeltől délig, de hogy — amennyiben a bíróság döntése ezt erősíti majd meg y- tu­lajdonosi jogát mikor gyakorolhatja’, nem tudni. Azt hiszem, érthető, hogy a különös árverés foglalkoztatta és foglalkoztatja a közvéleményt. Van, aki azt mondja: a november 7-ei nap eleve rossz ómen volt, az árverésen kísértett a nap s a pártállam szelleme. Mások arról be­szélnek, hogy az állami vagyon privati­zálása során olykor-olykor láthatatlan erők, érdekek lépnek működésbe a hát­térben. Bízzunk benne, hogy a biróság segít a kételyek eloszlatásában. Hisz végül is jogállamban élünk. A. Tóth Sándor Nemcsak a KGST-piacok napja vir­radt fel, a legutóbbi években óriási for­galmat bonyolítanak le a használt, mo­sott, bálás ruhát forgalmazók is. (Ez, persze, nem feketekereskedelem.) Ha­sonló, a termék alacsonyabb árszínvo­nalát figyelembe vevő módszerrel be­csülhető, hogy 1991-ben minden harma­dik, Magyarországon eladott ruhada­rab e „second hand” üzletekből szárma­zott. Ez a példa ugyanazt sugallja, mint a KGST-piacok tanulsága: a lakosság olcsó, nem hagyományos beszerzési for­rások révén igyekszik fenntartani egy­szer már megszokott fogyasztási nívó­ját. (HVG, 1991. dec. 21.) Beruházási hitelek — vállalkozóknak — Hányféle hitel van ma Magyaror­szágon? — kérdezte a Falutévé riporte­re dr. Bokor Csillától, az Agrárkamara jogi tanácsadójától. — Nagyon sokféle, amelyek közül én most csak néhányat szeretnék ki­emelni. Vagy azért, mert a kamata na­gyon kedvező, vagy pedig azért, mert beruházási hitel, s ezért hosszú távú a lejárata. Az első ilyen az export-előfi­nanszírozási hitel. Ezt a kormány az export ösztönzésére hozta létre. Olyan hitel, amellyel az exportot előlegezi meg a kereskedelmi bank, abban az esetben, ha a külföldi vevő megfelelő biztosítékot mutatott fel arra, hogy ki­szállítás esetén fizetni is tud az áruért. — Milyen biztosítékok jöhetnek szóba? — Például az akkreditív, a bankga­rancia, a bankváltó, vagy a bank által avalizált váltó. Ezekben az esetekben a vállalkozónak be kell nyújtania a kül­kereskedelmi szerződését, valamint az előbb felsorolt okmányok egyikét, s ha a bank mindept rendben talál, akkor az export összértékének 85 százalékára hi­telt nyújt. — Ez nem kis segítség. Mennyi ka­matot számolnak fel utána? Tizenegy és fél százalékot, ám mindössze egy év lehet a lejárata. Sőt, mindig az export kiszállításától függ a lejárat. így is nagyon kedvező hitel an­nak, aki exportál és bankári biztosíté­kokat is tud szerezni az ügyelethez. Te­hát a feltételeknek megfelelő hitel- igénylőknek tiszta szívvel ajánlhatom ezt a formát. — A legtöbb termelő ma az export felé kacsintgat, de azért vannak olyanok is szép számmal, akik nem ilyen célra kérnék a pénzt. Nekik mit ajánlhatunk?- Az egyik kedvezményes hitelfaj­tát magyar—bajorországi, illetve — baden-württembergi vegyes vállalatok vehetik igénybe. Ez is kedvezményes hitel. A kérelmet a bankhoz kell be­nyújtani, ha a kért hitel összegének egyharmadával — saját erőként - rendelkezik az igénylő. így 2—20 ezer márka használható fel bajorországi, Baden-Württemberg tartományi ere­detű, illetve Magyarországon beszer­zendő beruházási javak vásárlására, illetve építkezésre. Ez tehát kifejezet­ten beruházási hitel, kamata 11 száza­lék körüli, futamideje pedig 8-9 év, kétéves türelmi idő lejárta után. Ez is rendkívül kedvező feltételekkel igény­be vehető hitelforma. — Még mi a „menü”? — Vannak még különböző országok által folyósítandó beruházási hitelek, rendszerint annak a célnak a szolgála­tában, hogy az adott országból beszer­zendő vásárlásokat finanszírozzák. A fizetési kondíciók az előbbi példához hasonlóak. (MTI-Press) A PN-Kalauz vendége Világcégeknek dolgozik • Tormási Attila: — A kamatok esését is várnám ... (Fotó: Gaál Béla) T ormási úr, azt hallottam, hogy a német partnerük kilépett á kft.-bői, igaz ez? — Igen, Heinz-Werner Schollen ki­vitte a tőkéjét, és így most már a ne­vünk is megváltozott Tormási és Tor­mási Autószerviz Kft.-re, vagyis a vál­lalkozás kettőnké Laci bátyámmal. — Meg szabad kérdezni, mi van a szakítás mögött? Talán Schollen úr elé­gedetlen volt az eredményekkel? — Az ő nevében én nem nyilatkoz­hatok, viszont annyit elmondok, hogy nem haraggal váltunk szét egykori go- kartos sportbarátommal. Ami az ered­ményeket illeti, tekintettel az életszín­vonal itthoni alakulására, ebben a szakmában a nagy profitról egyelőre le kell mondani. Én elégedett vagyok az­zal, amit 1991-ben elért a kft. Tormási Attila a sikerek közé sorol­ja, hogy év elején az Opel márkakeres­kedői, ősszel pedig Bosch-nagykeres- kedők lettek. — Ezeket a kapcsolatokat Schollen úr hozta a kft.-nek? — Nem, ezek tőle teljesen függetle­nül alakultak ki. Valójában ma sem tudom, hogy hol informálódott az Opel-cég, egyszer ideállítottak, hogy megnézik a szervizt és tárgyaljunk. Te­hát még csak nem is mi kezdeményez­tük ezeket a kapcsolatokat, hanem ne­ves üzletfeleink. Listájuk volt egy cso­mó kisipari, állami és szövetkezeti szer­vizről az országban, mindenhonnan voltak jelöltjeik, ahol márkakereske­dést akartak létesíteni. Hogy Kecske­méten bennünket találtak alkalmas­nak, azt nagy megtiszteltetésnek vet­tük. Elmondhatom, hogy eddig nem okoztunk csalódást egyik világcégnek sem. Azok közé a márkakereskedők közé tartozunk, akik a legtöbb Opelt adták el az idén Magyarországon. A szervizünk jó híréről pedig annyit: a napokban egy olyan ügyfél járt nálunk Opel kocsijával, akinek Bécsben aján­lották, hogy hozzánk jöjjön. — És reklamáló ügyfelük volt-e? — Volt, nem is egy. De akinek igaza volt, az végül mind elégedetten távo­zott tőlünk, és továbbra is kuntsaf- tunk. Sajnos, azonban olyanok is van­nak, akiknek az igényét mi sem va­gyunk képesek kielégíteni. Sok mosta­nában a türelmetlen ember, nem képes megvárni, hogy a kocsi után fél vagy egy órával a számla is elkészüljön. Pos­tán utána küldjük, aztán várhatunk a pénzünkre. Jövőre e tekintetben több türelmet fogunk kérni, s remélhetőleg az adminisztrációnk is gyorsul, fölfej­lődik a termeléshez. A létszám egy év alatt négyről huszonnyolcra nőtt ná­lunk, s az adminisztrációt csak később kezdtük erősíteni. Az említetteken kí­vül még hét tanuló is a csapathoz tarto­zik. — A kereskedést tanulni kellett, vagy ment könnyedén? Az egy külön szakma, meg kell tanulni. Az emberek nem szakértők, be kell nekik mutatni az egyes kocsitípu­sok előnyeit, tulajdonságait szóban — és ez más, mint a javítás. Nem kis anya­gi kockázat is volt számunkra ebbe be­levágni. Az év végére nagyon elfárad­tam. Igaz, nálunk a szerelőknek is ke­ményen meg kell dolgozniuk. — Ez a munka kicsit már külkereske- dés is, győzik ketten az irányítást a bátyjával? — Jó szakemberek jöttek hozzánk, az év végére kialakult az a csapat, amely a fölvállalt tevékenységekhez optimális. — Elégedett a búcsúzó esztendővel? — Igen, mert míg más szervizek munkahiánnyal küszködnek, nekünk nincs okunk különösebb panaszra. Ha terveinket sikerül megvalósítani, jövő­re itt, a műhely mellett építünk egy európai színvonalú Opel-szalont be­mutatóteremmel, alkatrészshoppal. — Mit vár az új évtől? — Szeretném, ha az infarktus 1992- ben is elkerülne, és a családtagokkal, a munkatársainkkal együtt jó egészség­ben dolgozhatnék tovább. Jó lenne, ha emelkedne az életszínvonal, hogy az emberek többet költhessenek az autó­jukra, persze, ne a benzinár további növekedése kényszerítse őket erre. A kamatok esését is várnám, mert a mostaniak mellett embert kizsigerelő hajsza a vállalkozó élete, amit egy-két évig lehet bírni, de hosszabb távon nem. Végül még egy kívánságom van az új esztendőre: a parlamentben idő­ben foglalkozzanak a gazdasági kérdé­sekkel. Ma december 23. van, de még nem tudom, milyen rendszer szerint fo­gok adózni az új évben ... — mondja az autós kft. ügyvezető igazgatója, Tormási Attila. — a. tóth — Felszámolják a szécsényi BRG-egységet Megkezdődött a BRG szécsényi Recordtech Részvénytársaság fel­számolása. A sztereo és mono felve­vő, .illetve lejátszó mágnesfejeket készítő társaság főként a szovjet pi­acon értékesítette termékeit. Az idén 190 millió forintos árbevétel mellett 14 milliós nyereségre számí­tott, azonban a szovjet megrendelés elmaradása és az itthoni vevők fize­tésképtelensége miatt a veszteség lett ugyanennyi. A szécsényi üzem nettó adósságállománya meghalad­ja a vagyon értékét. A felszámolás után, a tervek szerint már a jövő cv elején, munkához lát ugyanitt a BRG Holding amerikai partnerral létrehozott vegyes vállalata. Kamarai iroda Grazban Képviseleti irodát nyitott a Ma- : gyár Gazdasági Kamara Grazban Az irodát azért alapították, hogy segítse Ausztria egész területén de főként a déli országrészben magyar vállalatok partnerkeresé­sét, kapcsolatépítését. A magyar külkereskedelem 12 százalékát kite­vő osztrák forgalom 15 százaléka a Magyar Gazdasági Kamarán ke­resztül jött létre. Privát nagybani virágpiac Angyalföldön 4 ezer négyzetmé- : térén fölépítették az első privat i nagybani virágpiacot. A piacra na- ! ponta 7 18 óra között lehet árut : vinni, amelynek helyszínre száliitá ! sához ingyenes hordárszolgálat, j több kiskocsi és két teherlift áll ren­delkezésre. Az árusítás vasárnap ki­vételével csak 18 22 óráig tart A termelők nyugodt körülmények közt értékcsithetik áruikat és kata­lógus, illetve minta alapján szerez­hetik be a termeléshez szükséges eszközöket és anyagokat. A tőzsde mérlege A Budapesti Értéktőzsde első tel­jes évében, 1991-ben 9 milliá.d fo­rintot meghaladó forgalmat bonyo­lított le. Az alapítástól számított első évben, 1990 júniusától ez év I júniusáig 7 milliárd forint összegű | volt a tőzsdei forgalom. A Buda­pesti Értéktőzsde a kelet-európai térség egyetlen minden munkana- j pon nyitva tartó tőzsdéjeként mű­ködött. Portugál kapcsolat Együttműködési megállapodást J kötött a VOSZ és a Portói Iparszö­vetség. amely a portugál ipar mint- j egy 60 százalékát képviseli. A meg- j állapodás tartalmazza, hogy a szer ! vezetek segítik egymást országaik­ban, rendszeresen kicserélik infor­mációikat. Segítik tagjaik kereske­delmi, gazdasági kapcsolatainak el- ; mélyítését. A használati mintaoltalomról Az Országos Találmányi Hivatal munkatársa, dr. Ficsor Mihály és a VOSZ szakértője, dr. Glaser Tamás tájékoztató előadást tartanak 1992. január 21-én kedden Budapesten (XIII.. Radnóti M. u. 2. I. e.) az Országgyűlés által szeptemberben elfogadott használati mintaolta­lomról. A téma ismerete nagy segít­séget jelent a vállalkozóknak. Nemzetközi marketing­konferencia A veszprémi egyetem vállalati ve- i zetés és gazdaságtan tanszéke, a Marketing Centrum Országos Piac- j kutató Intézet, valamint a Ráció i Kutatási és Szervezési Gmk 1992. : június 8. és 10. között rendezi meg j Veszprémben a II. nemzetközi mar- : ketingkonfcrenciát Marketing a j gyakorlatban címmel. A konferen- j cia nemzetközi marketingtendenci- ! ák, esettanulmányok, sikerpéldák, i korszerű marketingmódszerek is- j mertetésével foglalkozik Bővebb ■ információ a Ráció Kft.-tői, tele- j fon: 80/21-837. s _____________________________s Sz erkesztő: A. Tóth Sándor TALLÓZÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents