Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-30 / 304. szám
1991. december 30., 6. oldat PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Sokkolta őket a japán munkatempó? A Suzuki kosai gyárban a munka nem okoz elviselhetetlen terhelést, azonban elképzelhető, hogy az esztergomi gyár leendő dolgozói közül többek számára meglepetést okozott a japán munkatempó — hangoztatták a Magyar Suzuki Rt. vezetői sajtótájékoztatójukon. Ishiguro Ma- sayuki vezérigazgató-helyettes, valamint Izsák György személyzeti és oktatási igazgató azokra a vádakra reagált, amelyek a betanulási tréningről hazaküldött nyolc fiatal magyar dolgozó nyilatkozataira hivatkozva jelent meg a sajtóban. Két csoportban, összesen mintegy 80 magyar dolgozó sajátítja el jelenleg Japánban az autógyártás műveleteit. A távol-keleti ország szokásainak, a Suzuki belső rendjének megfelelően tevékenykednek, de feladatuk nem elsősorban a termelés, hanem az, hogy úgy gyakorolják be az egyszerű munkafolyamatok sokaságával végül bonyolulttá váló munkát, hogy az esztergomi gyárban japán színvonalon dolgozzanak. Ezt a fajta betanulási módszert — amely kisebb teamekben, a munkafolyamatokat váltogatva ad képzést — a Suzuki valamennyi gyárában alkalmazta, sőt az sem kizárólag a magyar gyárindítást jellemzi, hogy a leendő dolgozók mindegyikét Japánban képzi ki. Az esztergomi immár a 28. külföldi gyára a világhírű cégnek, s eddig soha senki sem panaszkodott hasonló problémákra, mint a Japánból most hazahívott néhány fiatal. Az rt. japán vezetői szerint elképzelhető, hogy néhány magyar dolgozót sokkhatás ért, amikor szembesült a reggel héttől nyolc-kilenc órán át tartó, futószalag melletti munka nehézségeivel, s a mindössze 45 perces ebédszünet számukra kevésnek bizonyult. A cég azonban nem egyszerűen magyar Suzukit kíván gyártani Esztergomban, hanem olyan minőségű személygépkocsit, amely mindenben megfelel a nyugat-európai, sőt az ennél szigorúbb japán követelményeknek. A kezdeti tapasztalatokból a Suzuki vezetői is okultak, igyekeztek könnyíteni a feltételeket, a magyarokra főző szakácsot Osakába küldtek, hogy megtanuljon magyar ételeket is főzni. A napi munka követelményeiből azonban nem tudnak engedni, csak azért sem, mert a magyarokkal egy teamben dolgozó dél-koreaiak, tajvaniak is ugyanezt a képzést kapják. Egyébként a magyarok egyre jobban alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz, kezdetben teljesítményük a japánokhoz képest csak 30 százalékos volt, most már az 50-60 százalékot is elérik, mind többen kezdenek a japánokkal azonos értékű munkát végezni. KIS BEFEKTETÉST IGÉNYEL Turizmus falun — de hogyan? Néhány éve az idegenforgalomnak egy viszonylag új, fejlődő ága volt elterjedőben Magyarországon, az úgynevezett falusi turizmus, melyhez kiválóak az adottságaink, hiszen a magyar folklór, a népi építészet, a vidék és a vidéki életforma szépségei méltán tekinthetők olyan tényezőknek, melyek túlcivilizált világunkból ide vonzhatják a külföldiek tízezreit. S bár sokan és sokat beszélünk eme új fogalomról, félő, hogy a mai napig sem kellőképpen tisztázott: mit is értünk falusi turizmuson? Főleg, hogy több válfaja is ismeretes, de sajnálatos módon sokaknál ez nem terjed többre a vidéki szobakiadásnál, ami pedig jóformán semmiben sem különbözik a városi fizetővendéglátástól. Mivel egyre több azon vállalkozók száma, akik a vendéglátásnak e szép. de csöppet sem könnyű ágában szeretnék bizonyítani üzleti képességeiket, feltétlenül szükséges felhívni figyelmüket arra, hogy ne idegen — például osztrák — mintából, hanem a sajátos magyar értékekre alapozva induljanak ki terveik megvalósításakor. A falusi ember, bár sok esetben bizalmatlan, de jellemző rá, hogy a vendégekkel kedvesen és igen nagyvonalúan bánik. E magatartással, a még meglévő, s kétségtelenül nagy technikai hátrányát is ellensúlyozni tudja. Mindez párosítva egy valóban a falusi miliőhöz tartozó épülettel vagy épületegyüttessel, ahol a tulajdonos és családja is ott él és részesévé teszi életének az oda ellátogató külföldit, családot vagy turistát, akik ily módon hiteles történésekben tudják megélni egy-egy falusi család mindennapjait, mindez olyan feltételt jelent, ami a tényleges falusi turizmus körülményeinek megteremtését nagyban elősegítheti. Szintén e tevékenység mellett szól az az tény, hogy ellentétben más — esetleg nagy beruházást igénylő — vállalkozásokkal, kockázata is lényegesen kisebb, hiszen nem főfoglalkozásban, hanem másodállásban vagy mellékfoglalkozásban is ellátható. Tehát a kisebb rizikó is ösztönzően hathat az ilyen jellegű szolgáltatások megindítására, melyek• A hamisítatlan falusi hangulat sokak számára vonzó a városok kőrengetegében. (Hollósy Zoltán felvétele) nek legkritikusabb pontja épp a szolgáltatások értékesítésében áll. Ezt szem előtt tartva talán elkerülhető, hogy bárkit is csalódás érjen egy-két év múlva, hogy bár invesztál, pénzt költ rá, kapacitásokat fejleszt ki, ám végül is nagyon nehezen jut majd bevételhez. Olyan tájegységben élünk, melynek híre messze földről idevonzza a turistákat. Kár lenne tehát nem kihasználni a tálcán elénk kínált lehetőségeket. Szász András A TÖBBSÉG MEGKAPASZKODIK A PIACON Vezet a kft. Az adóhatóságnál való bejelentkezés, nyilvántartásba vétel lehetővé teszi, hogy a Bács-Kiskun megyében működő vállalkozások számának alakulásáról éves szintű értékelést készítsünk. December 23-áig 2004 új gazdálkodó szerv jelentkezett be a megyei adóhatósághoz, gazdálkodási formájuk szerinti alábbi csoportosításban: — jogi személyiséggel rendelkező társaság 663 — jogi személyiséggel nem rendelkező társaság 859 — társadalmi szerv 197 — költségvetési szerv 33 — vállalkozási nyereségadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 252 A jogi személyiséggel rendelkező társaságok közül továbbra is a korlátolt felelősségű társaságokból alakul a legtöbb. Számuk az 1990. decemberi 915-ről mára 1 523-ra növekedett, a megszűntek száma mindössze 27. A jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok közül a betéti társasági forma a legnépszerűbb, aminek oka, hogy alapításához nem szükséges jelentősebb tőke, induló vagyon. A betéti társaságok száma megyénkben 269-ről 970-re emelkedett, a megszűnés ebben a gazdálkodási formában is jelentéktelen, csupán 30 társaság esetében következett be. Kevesebb a leány A társadalmi szervek köréből jelentős az alapítványok bejelentkezési száma, éves szinten 167, amiben valószínűleg a karitatív motiváció mellett szerepet játszik az adóalap-csökkentési lehetőség is. A vállalkozási nyereségadó hatálya alá is megnövekedett ebben az évben a bejelentkezési arány. Jellemzően az év első két hónapjában — januárban, februárban — valamint december hónapban emelkedett létszámuk, éves szinten összesen 252 vállalkozóval. Az e havi bejelentkezési hullámban már a társasági adó tervezett bevezetésének hatása is érzékelhető. A gazdálkodó szervek körében egyik gazdálkodási formára sem volt jellemző nagyobb mérvű megszűnés. A gazdasági folyamatok visszatükröződése, hogy állami vállalat, önkormányzati vállalat egy-kettő alakulásával szemben hat-négy megszűnés áll. Ezenkívül csupán néhány gazdálkodási formánál figyelhető meg csökkenés az 1990-es évi számhoz viszonyítva. Ilyenek pl.: leányvállalat, közkereseti társaság, mezőgazdasági szakcsoport, szerződéses PJT. Ezen megszűnések éves szinten 284 gazdálkodót érintettek. A fenti változásokkal az 1990-es évi 4 156 gazdálkodó szervezettel szemben 1991 végére 5 876 működik Bács-Kiskun megyében, ami 41%-os növekedésnek felel meg. Hét és fél ezer új egyéni Egyéni vállalkozást 1991-ben 7 560-an kezdtek megyénkben. 3 656 fő kezdte meg egyéni vállalkozását kisiparosként, ami abszolút értékben a legmagasabb mértékű létszámnövekedés az egyéni vállalkozók köréből. A megszűnt kisiparosok létszáma 855 fő volt. A magánkereskedők, vendéglátók létszáma 2 166 fős növekedést mutat, relatíve (1990. év végi létszámhoz viszonyítva) ebben a vállalkozási formában történt a legerőteljesebb növekedés, mintegy 50 %- os. Ez a növekedés úgy következett be, hogy 2 678-an kezdtek magán- kereskedőként, és 512 fő szüntette meg ilyen irányú működését. A kisiparosok és a magánkereskedők általános forgalmi adóhoz való viszonyát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 1990-ben az áfaalanyok aránya 37% volt, az alanyi vagy tárgyi mentességet választóké pedig 63%. Mára az áfa-adóalanyiságot választók elérték a létszámukhoz viszonyitott 50%-os részarányt, ami egyrészt az értékesítési árbevétel olyan növekedésével magyarázható, amely mellett alanyi mentesség már nem választható. További oka lehet még az induló egyéni vállalkozások mind magasabb értékű beruházási igénye is, amelyekre felszámított általános forgalmi adót, csak adóalanyként tudják visszaigényelni. Több vállalkozó A szellemi szabadfoglalkozásúak létszáma 900 fővel növekedett úgy, hogy 1 163-an kezdtek ilyen tevékenységet és a megszüntetők száma 263 fő volt. Mezőgazdasági vállalkozónak 63-an jelentkeztek be, a megszűnők száma 11 fő volt, a növekedés tehát 52 fős. Az adószámmal rendelkező személyek létszáma 1991 decemberében 27 484 fő. Összességében megállapítható, hogy Bács-Kiskun megyében is erőteljes az érdeklődés a vállalkozások iránt. Ennek jelenleg egyik természetes oka a gazdaság privatizációs folyamata, magánszemélyek esetében pedig a munkanélküliség, melyből kiútként jelentkezik a vállalkozás. Hogy mennyire voltak megalapozottak a vállalkozói döntések, az elkövetkező gazdasági év alapján lesz majd minősíthető. Bajnóczi Sándorné adófelügyelőség-vezető Ajándék kárpótlási jegyért illetéket? Ha a korábbi években megváltás címén mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonába került termőföldjeiért kárpótlási jegyet kap, és azt eladja vagy elajándékozza, kell-e a megajándékozottnak, illetőleg vevőnek illetéket fizetnie? A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 5. paragrafusa (2) bekezdése a kárpótlási jegy átruházását valóban lehetővé teszi. A rendelkezés egyben azt is kimondja, hogy a kárpótlási jegy az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő, bemutatóra szóló értékpapír. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alkalmazásában az értékpapír ingó dolognak minősül. Az ingó ajándékozás meghatározott feltételek fennállása esetén tárgya ugyan az ajándékozási illetéknek, azonban az értékpapír ingyenes megszerzésére a törvény 17. paragrafusa (1) bekezdésének g) pontja illetékmentességet biztosít. Ez azt jelenti, hogy a kárpótlási jegy mint értékpapír ajándék címen történő megszerzése esetén a megajándékozottnak nem kell illetéket fizetni. Ha a kárpótlási jegyet valamilyen ellenérték fejében (pénz vagy egyéb ingó dolog ellenében) ruházzák át, a kárpótlási jegy megszerzője ebben az esetben sem fizet illetéket, mert az ilyen ingó dolog nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek. Ha viszont a kárpótlási jegy jogosultja a jegy ellenében gépjárművet vagy pótkocsit szerez, akkor visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Itt hívjuk fel érdeklődő olvasóink figyelmét arra is, hogy ha a kárpótlási jegyükért az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő ingatlantulajdont vagy ingatlanhoz kötődő vagyoni értékű jogot (pl. ingatlanhasználati jogot), gépjárművet vagy pótkocsit vásárolnak, e szerzések után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez alól kivétel a fentebb már hivatkozott kárpótlási törvény hatálya alá tartozó termőföld, melynek megszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséért — erre vonatkozó illetékmentesség hiányában — 1000 forint eljárási illetéket kell fizetni. A kárpótlási jegy felhasználásával ugyancsak illetékmentesen szerezhető meg az állam, illetőleg az önkormányzót tulajdőnábáh'állő lakás tulajdonjoga, ha. annak elidegenítése a-többször módosított 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján történik. (MTI—Press — Házi jogtanácsadó) TALLÓZÓ Ágnelli-birodalom • Giovanni Agnelli, a családfő. Keresi az utódját. Giovanni Agnelli, a FIAT elnöke és a tulajdonos család feje néhány hónappal ezelőtt befolyásos amerikai barátai, politikusok és üzletemberek társaságában ünnepelte 70. születésnapját a New York-i Metropolitan Múzeumban. Az összejövetel után olyan hírek röppentek fel, hogy a hazai piacon erőteljesen visszaesett, Európában a Volkswagen mögé szorult és a japán autóinváziótól tartó FIAT az amerikai Forddal áll össze. Nem sokkal később, amikor Ag- nellit a párizsi Champs-Elysée egyik éttermében látták francia üzletemberekkel, a lapok azonnal tudni vélték, hogy a partner mégis inkább a Peugeot lesz. Amikor pedig fivére, a cég második embere, Umberto Agnelli nemrég visszatért Japánban folytatott tárgyalásairól, mindenki biztos volt benne, hogy a kiszemelt társ a Toyota. Végül a minap meglepő bejelentés érkezett Torinóból: Agnelli — legalábbis egyelőre — nem autógyárat, hanem a legnevesebb francia ásványvízmárkát, a Perriert csatolja birodalmához. A terjeszkedés négy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a francia „élelmiszerkirály”, Antoine Riboud egy New York-i vacsorán meggyőzte Giannit, hogy közösen vásároljanak fel egy kisebb olasz ásványvízgyártó céget. A szövetség sikeresnek és tartósnak bizonyult: a közös gyerek mára az ágazat legnagyobb olasz vállalatává nőtte ki magát. A család, persze, nemcsak e területen terjeszkedik, hanem az idegenforgalomban, a pénzügyi szolgáltatásokban és a közlekedésben is. Nyílt titok Itáliában, hogy az üzleti filozófia nyomán a birodalom irányításában is változások várhatók. Agnellit, a Fortuna magazin milliárdosokat felsoroló listájának 29. helyezettjét, az olasz lapok gyakran az ország nem hivatalos államfőjeként emlegetik. Az olasz politikai és gazdasági életről tett kijelentései mindig a lapok címlapján szerepelnek, s alig múlik el hét anélkül, hogy a képe meg ne jelenne valamelyik színes újság borítóján. Állandó szereplője a pletykalapoknak is: csakhogy amíg az ötvenes és hatvanas években éjszakába nyúló riviérai kalandjait részletezték, a nyolcvanas években inkább a megőszült király visszavonulási terveiről szólnak a hírek. Torinóban azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy Giovanni Agnelli az utolsó percig, 1996-ig kitölti a családi hagyomány által engedélyezett időt. (HVG, 1991. dec, 21.) A HÉT GRAFIKONJA • (Figyelő, 1991. dec. 19.) MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1991. december 27. vételi közép eladási eviz.anem árfolyam 1 egységre, forintban angol font 141,» 142,34 142,69 ausztrál dollár 57,22 57,37 57,52 belga frank (100) 242,55 243,13 243,71 dán korona 12,81 12.84 12,87 finn márka 18,31 18,36 18.41 francia frank 14,60 14,64 14,68 holland forint 44,29 ■ 44,40 44,51 ír font 131,45 131,77 132,09 japán jen (100) kanadai dollár 59,79 64,82 59.94 64,» 60,09 65,16 kuvaiti dinár 263,78 264,47 265,16 német márka 49,95 50,07 50,19 norvég korona olasz líra (1000) 12,66 12,69 12,72 65,92 66,08 66,24 osztrák schilling (100) 710,39 712,09 713,79 portugál escudo (100) 56,04 56,18 56,32 spanyol peseta (100) 78,39 78,58 78,77 svájci frank 56,19 56,33 56,47 svéd korona 13,65 13,68 13,71 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27.57 USA-dollár 75,20 75,40 75,60 ECU (Közös Piac) 101,27 101,52 101,77 VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)-ÄRFOLYAMOK Érvényben: 1991. december 27. pénznem vételi eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 140,94 143,74 ausztrál dollár 56,75 57,99 belga frank (100) 240,80 245,46 dán korona 12,71 12,97 finn márka 18.16 18,56 francia frank 14,50 14,78 görög drachma (100) 42,98 43,82 holland forint 43,97 44,83 ir font 130,47 133,07 japán jen (100) 59,34 60,54 kanadai dollár 64.29 65,69 kuvaiti dinár 261,72 267,22 német márka 49,59 50,55 norvég korona 12,57 12,81 olasz líra (1000) 65,44 66,72 osztrák schilling (100) 705,29 718,89 portugál escudo (100) 55,63 56,73 spanyol peseta (100) 77.82 79,34 svájci frank 55,79 56,87 svéd korona 13,55 13.81 USA-dollár 74,62 76,18 ECU (Közös Piac) 100,54 102,SO
