Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-30 / 304. szám
4. oldal, 1991. december 30. PETŐFI NÉPE A téesztorta négy szelete Indulatos hangulat Nagybaracskán Kiket védett a magisztrátus: Tévhiedelmeket cáfoló, tudományos igényű könyv Kecskemét történelméről módú gazdák és rideg állattartást folytatók érdekeit következetesen védte. Akenyérgabona- termelés lépést tudott tartani a lakosság rohamos növekedésével. A kapás és ipari növények többsége gyorsan meghonosodott, de igazán jelentőssé csak a burgonya és a kukorica lett. A futóhomok megkötésének kényszere felerősítette a szőlő és gyümölcs telepítésének folyamatát. 1780-tól a KECSKEMÉT GAZDASÁGA ÉS TÁRSADALMA A POLGÁRI FORRADALOM ELŐTT Iványosi-SzabóTibor Augusztusban írtunk arról, hogy Nagybaracskán, a Haladás Tsz-ben beindultak a változások húsfeldolgozó üzemük kft.-vé alakulásával. Ők azóta megálltak a saját lábukon, nyereséget produkáltak. Legutóbbi ülésükön azonban még a megszűnés gondolata is felmerült, mert az ott dolgozók jelentős része nem tudta igazán átvenni azt a tempót, ami megfelel a kívánalmaknak. Nem titok az sem, hogy januártól a halászcsárda is át fog alakulni betéti társasággá, sőt mi több, az alkalmazottak is vállalkozók lesznek. Az sem pletyka, hogy évkezdettől a tsz vezetése ötven embert jelentett be munkanélkülinek, ugyanis nem lesz mindenkinek munka, nem tudnak bért fizetni és ez látszott a legkézenfekvőbb megoldásnak. A tagság körében ez a hír komoly nyugtalanságot keltett. A karácsonyt megelőző hét az eddig lappangó tüzet lángra lob- bantotta, a felkorbácsolódott idegek pattanásig feszültek. Kft.-t alakítottak a sertéstelepen, melynek ügyvezetője a tsz főagronómu- sa lett, a főkönyvelő pedig itt is maradt a kaptafánál. Ezzel egy időben és viharos gyorsasággal a szolgáltató és növénytermelő vonalon is alakítottak egy kft.-t Ag- roterm néven, 1 600 000 forintos törzstőkével. Ennek a pénznek is számottevő részét a vezetők adták össze, bár volt, aki kölcsönt vett fel. Mindkét kft. cégbejegyzése most van folyamatban és úgy tűnik, minden jogszerű, hiszen téeszva- gyonosztásról jelenleg nincs szó, gazdasági társaság alakítását pedig nem tiltja törvény. Néhány kézenfekvő kérdés azért a levegőben van. Ez utóbbiak megalakulását miért nem előzte meg közgyűlés? Miért maradt el a nyílt tájékoztatás, az esélyegyenlőség? Tudják-e az emberek, hogy a kft.- tagság még nem jelent munkahelyet, fizetést, megélhetést? A téesztorta négy szelete, úgy tűnik, gazdára (?) talált. Hogy a többivel mi lesz, az még a jövő zenéje. A kialakult helyzetről íme néhány vélemény a tagság köréből: Börzsönyi István: A lejtőn lévő szekeret nehezebb megállítani, mint azt, ami már egyenesben van. Akik eltették havonta a 30-40 ezer forintot, azoknak kellett volna sokkal többet tenniük azért, hogy ez a helyzet ne alakulhasson ki. Amilyen a vezető, olyan a beosztott, szokták mondani. Az egész szövetkezetnek — úgy tűnik — az utóbbi néhány hónapban nem volt feje. Gazdálkodásunk olyan, mint a Csáki szalmája. Gyenis Károlyné: Férjemmel együtt 13, illetve 21 éve dolgozunk itt. Helyzetünk kilátástalan, ennek az ügynek még nem látjuk a végét. Mi dolgozni szeretnénk, de, hogy lesz-e munkánk, arra nagyon kevés az esély. Szabó István: Ahogy eddig ment, már tovább nem lehetett csinálni. Azon kell törni a fejünket, hogy mit kezdjünk magunkkal. Tóth József: Hosszú évek felelőtlen beruházásai, a mesterségesen kialakított szemlélet, az idei év nem teljesen átgondolt vezetése, a tulajdonviszonyok életképtelensége, a hozzáállás vezetett a fizetés- képtelenséghez, a kialakult helyzethez. Szőnyi Lukács: Vezetőink nagy része nem a tagság, a szövetkezet érdekeit, hanem a saját hasznát helyezte előtérbe. A megalakult kft.-k törzstőkéjének jelentős része is az ő kezükben van. Rimóczi László: A három első számú vezetőnk négyfelé húzott. Az idén frissen megválasztott elnökünknek — most már biztos — semmi konkrét elképzelése nem volt, hogy a gazdálkodást kimozdítsa a mélypontról. Talán azt sem tudta, hogy mit vállalt és ha erre rá is jött, nem volt bátorsága önkritikát gyakorolni. A gyeplőt most a tagság közé dobták: azt csináltok, amit akartok! Szerintem a mostani vezetésnek nincs erkölcsi alapja arra, hogy ötven embert az utcára küldjön, vagy ha igen, akkor a listán nekik kellene elöl szerepelniük. * * * Kemény szavak, vélemények ezek. Mindent úgy közöltünk, ahogyan elhangzottak. A megnyugtatás, az élek tompítása már nem a mi feladatunk, ám a tisztesség úgy kívánja, hogy az ügyben érintettek másik fele is megkaphassa a nyilvánosság lehetőségét, amennyiben erre igényt tartanak. Somogyi Gábor A szakmai ismeretek sokfelé tapasztalható lebecsülésekor szívesen tudósítunk Iványősi-Szabó Tibor Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt című könyvéről. Némi jóindulattal a Katona József születése kétszázadik évfordulójának alkalmából kiadott művek közé is besorolhatnánk az ízléses küllemű kötetet. Nem csak az időpontok közelsége miatt! Mintha a drámaíró kétségbeesett buzdítására felelt volna ez a publikáció is. Attól tartott ugyanis a Bánk bán és a Kecskeméti puszták szerzője, hogy „őrüléssel ha- táros”-an szeretett városa „néha- iságának emléke” gondatlanság miatt rohad el. Azóta többet tudunk Kecskemét múltjáról, de maradt még feladat a mai és a holnapi történészek számára. Az úgynevezett fehér foltok fogyatkozását segíti elő a Kecskeméti Állami Levéltár most megjelent kötete is. Igaza van szerzőjének: „az egész magyar történetíráson belül is hosszú időn át viszonylag elhanyagolt kutatási terület maradt a kései feudalizmus gazdasági és társadalmi élete”. Miért kerülte el itt is a XVIII. század második fele, a XIX. század eleje a kutatók érdeklődését? Több okból is. Ismét Katonára hivatkozva, mert „a magyar csak a jót szereti magyarul hallani”. Az 1720—1840 közötti időszakban kevésbé beszélhetünk látványos gazdasági, kulturális, társadalmi fejlődésről. A homoki város sem játszott olyan szerepet kezdeményezéseivel, példájával országos közügyekben, mint például Lestár és Kada évtizedeiben. Szigorúan tudományos feltárások alapján állapította meg Ivá- nyosi-Szabó Tibor, hogy a „XVIII. században jó időre nem a szabad polgári létért, hanem a korábbi mezővárosi kiváltságok megmentéséért kellett Kecskemétnek is harcolnia. Csak súlyos anyagi áldozatok árán tudta a város az úrbéri rendelet után az évszázados kiváltságait, jogi kereteit megőrizni... Többször is komoly ellentét feszült a magisztrátus és a paraszti lakosság között, ha a szőlők és erdők telepítésére, legelők szántófölddé történő átalakítására történt kezdeményezés, mivel a magisztrátus a jókövetkező század derekáig a szőlők területe közel négyszeresére nőtt.” A levéltár igazgatója szembeszáll olyan illúzióval, mintha Kecskemét évszázadok óta híres kereskedőváros lett volna. „Semmiképpen sem hasonlítható sem Debrecen, sem Szeged, de még Baja forgalmához sem kereskedelme.” Cáfolja az elzsellérese- désröl elterjedt hiedelmeket, vitatja, hogy az elnyomorosodás megállíthatatlan folyamattá vált volna az árutermelés és pénzgazdálkodás általánossá válásával. Eddig, tudtommal, elkerülte a kutatók figyelmét, hogy már a reformkorban megkezdődött a lakosság egy részének eltávolodása a mezőgazdaságtól. A Kecskemét monográfiájához készült tanulmány legfőbb tanulsága: „a polgári viszonyok kiépülése után fejlődésbeli előnyei segítették abban Kecskemétet, hogy környezeténél intenzívebben és gyorsabban kapcsolódjon be a tőkés gazdasági fejlődésbe". Heltai Nándor Tóth Menyhértre emlékezve Szeged-Mórahalmon született 1904. január 2-án a neves festőművész, Tóth Menyhért, aki élete jelentős részét azután Bács-Kiskun egyik falujában, Miskén töltötte. Életművének nagy hányadát állandó kiállításon tárja közszemlére a Kecskeméti Tóth Menyhért: Parasztlány (1954) Képtár, immár évek óta. Egyedülálló művészetét azok is megcsodálhatják, akik ellátogatnak a közelgő sevillai világkiállításra, ahol méltán képviselik képei a magyar művészetet. Születése napján ezzel a ceruzarajzzal emlékezünk rá. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: LEMEZLISTA A Magyar TOP—40 a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége által szponzorált nagylemez-, kazetta- és CD-eladási sikerlista, amelyet kéthetenként, 20 budapesti és 30 vidéki lemezüzlet eladásai alapján állítanak össze a Közgazdasági Egyetemen működő Universitas Diákszövetkezet munkatársai. 1. ( 1) Gergely Róbert Gergely Róbert Magneoton 2. ( 3) Szandi Szerelmes szívek Pepita 3. ( 2) Republic Hoppá-hoppá Quint 4. ( 5) 100 Folk Celsius Miki Manó meséi Zebra 5. ( 5) Válogatás Filmslágerek Magneoton 6. (13) Válogatás Suprahits ’91 Zebra 7. (29) Queen Greatest Hits II. MMC/EMI 8. (22) Válogatás 60-as évek slágerei Zebra 9. (10) Halász Judit Vannak még rossz gyerekek Use Your Illusion II. Quint 10. ( 9) Guns N’Roses Quint/Geffen 11. (11) Kabos László Kabos László élő műsora Kadencia 12. (76) Demjén Ferenc A Föld a szeretőm Proton 13. (26) Hofi Géza Szíveslátás Hungaroton 14. (39) Richard Clayderman Karácsony Ring/Delphine 15. (14) Dire Straits On Every Street Gong/Polygram 16. (16) Guns N’Roses Use Your Illusion I. Quint/Geffen 17. ( 8) Bonanza Banzai A pillanat emlékműve Pepita 18. ( 6) Manhattan Manhattan Craft 19. (18) Zorán Az élet dolgai Rákóczi 20. (12) Beatrice Utálom az egész XX .. . Quint Kétszáz palack bor az erdőben SZÍNHÁZ — MOZI — TELEVÍZIÓ Előre megjósolható, hogy az 1991-es esztendő bűnügyi statisztikájában a legnagyobb tételt a vagyon elleni cselekmények fogják jelenteni. Lapunk is több alkalommal foglalkozott — rendőrségi és bírósági források alapján — olyan esetekkel, amikor jól szervezett, vagy csupán alkalmilag összejött „brigádok” a lakások, üdülők egész sorát fosztották ki a nagy zsákmány reményében. Legtöbbször azonban be kellett érniük néhány száz, esetleg néhány ezer forintos „bevétellel”. A Kiskőrösi Városi Bíróság a közelmúltban ismét elitéit egy héttagú csoportot, amelynek vezető alakja, pontosabban az ügy elsőrendű vádlottja, Rostás József (Kiskőrös, Mészáros utca 51.) eddig kilenc alkalommal volt büntetve, de többször megjárta már a börtönöket valamennyi jelenlegi vádlott, kivéve a negyedrendű Kolompár Róbertét. A többiek: Radies Tibor, Dobos Tamás, Balogh Zsigmond, Kanalas László és Kanalas Pál mind-mind legalább háromszor volt büntetve, s közülük csak Dobos Tamás bátyai lakos, társai kiskőrösiek. Baráti, ismerősi és rokoni kapcsolatok fűzték egymáshoz őket, továbbá a jelen ügygyei összefüggésben az, hogy ígyúgy együtt követték el a betöréseket. A sorozat egyszerű kerékpárlopással kezdődött még 1990 februárjában, amikor Rostás József Jakab Jánossal Kiskőrösről Solt- szentimrére utazott, hogy ott italozzanak. Elhatározták, hogy kerékpárokat „szereznek” és azzal mennek vissza. Loptak is két biciklit, de a rendőrség később azokat megtalálta náluk. Ä múlt év áprilisában a kiskőrösi restibe ment be Rostás József és Radics Tibor. Látták, hogy ott éppen nincs kiszolgálás. A pult előtt álló T. J.-nek — bizonyára mérgében — odaszól Radics, hogy: „Mi van te nagyfülű?” és már ütött is. Csatlakozott társához Rostás is, ő is behúzott egyet a nagyfülűnek, csupán azért, mert nagyfülű. Az illető súlyos sérülést szenvedett. Tavaly nyáron, júliusban, Balogh Zsigmond gépkocsival haladt Soltról Kiskőrös felé, amikor látta, hogy egy teherautóról két zsák esik le. Megállt és a két zsákot hazavitte. Kötözőzsineg volt bennük, az értékük meghaladta az ötezer forintot. Ugyanez a Balogh rövid idő múlva Radics Tiborral B. J. kiskőrösi, bekerített telkéhez autózott, ahol az illető villanyszerelési eszközöket tárolt. Bemásztak és 60-70 méter kábelt loptak, amelynek az értéke megközelítette a 30 ezer forintot. Következő útjuk az Akasztói Béke Szakszövetkezet csengődi telepéhez vezetett. Radics és Balogh mellett most Kanalas Pál is részt vett az akcióban. Ez abból állt, hogy gázpalackot, szerszámokat loptak, körülbelül 10 ezer forint értékben. Ugyancsak hárman — Radics, Balogh és Kanalas László — hatoltak be Cs. I. kiskőrösi műhelyébe, ahonnan különböző szerszámokat szedtek össze több mint 60 ezer forint értékben. Néhány hét pihenő után, 1990 novemberében Rostás József, Radics Tibor, Dobos Tamás, Kolompár Róbert és Balogh Zsigmond személyautóval a Kiskőrösi Állami Gazdaság Tab- din lévő pincéjéhez hajtottak. A lezárt ajtót feltörték és 209 palack bort vittek el, s azt a Szűcsi erdőben elrejtették. Két üveggel azonban, mintegy kóstolásként, elfogyasztottak. A többit az eljárás során a rendőrség az erdőben megtalálta. Rostás Józsefnek volt azonban három önálló akciója is, igaz ebből kettő nagyon gyönge minősítést kapna egy „szakmai” értékelésen. Egy novemberi éjszakán ugyanis kukákat akart ellopni Kiskőrösön, de éppen egy rendőrautóba botlott. Máskor egy gépkocsiból üzemanyagot szeretett volna szívni, de a rendőrök ott is tetten érték. Végül 1991. január 5-én éjjel — megunva a sikertelenséget — Rostás betört a távközlési vállalat kiskőrösi telepére s onnan 251 méter réztekercset vitt el, amit otthon baltával feldarabolt és hulladékként eladott. A tekercs értéke 16 ezer forint volt. Fejezzük be a bűnlajstromot Kolompár Róbert magánszámával. A szemfüles, mindössze 19 éves fiú észrevette, hogy egy külföldi szállt le a vonatról a kiskőrösi állomáson. Kiderült, hogy az illető Halasra akart utazni, csak tévedésből szállt le. Nos, Kolompár azonnal felajánlotta, hogy elviszi autóval Halasra. El is mentek, s amikor a lengyel utas kiszállt az autóból s ki akarta venni a csomagjait, Kolompár szólt neki, hogy kicsit előbbre áll, mert éppen egy víztócsa van a csomagtartónál. El is indult és az álmélkodó külföldit otthagyva, meg sem állt egy közép- cebei ismerőse lakásáig ... A biróság Rostás Józsefet és Radics Tibort két-két évi fegyházra ítélte és három-három évre eltiltotta a közügyektől. A többiek büntetése nyolc hónaptól egy év négy hónapig terjedő szabadságvesztés, illetve meghatározott ideig a közügyektől való eltiltás. Kötelezte a bíróság őket a perköltségek viselésére is. Az ítélet részben jogerős. G. S. KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ, 1991. dec. 30— január 5-éig. Műsorelőzetes. Dec. 30., hétfő: nincs előadás. Dec. 31., kedd, nincs előadás. Január 1., szerda: nincs előadás. Január 2., csütörtök: este 7 órakor: MACSKAJÁTÉK. Kada Elek-bérlet. Január 3., péntek, este 7 órakor: MACSKAJÁTÉK. Bessenyei György-bérlet. Január 4., szombat, este 7 órakor: MACSKAJÁTÉK. Csortos Gyulabérlet. Január 5., vasárnap, este 7 órakor: MACSKAJÁTÉK. Latino- vits Zoltán-bérlet. KECSKEMÉTI VÁROSI TELEVÍZIÓ: 9.00— 10.00: KÉPÚJSÁG. 14.00—15.00: KÉPÚJSÁG. 19.00—19.20: Torpedó gyerekeknek. Telefonszám: 29- 990. 19.20—19.50: Zenei blokk. 19.50—20.00: Tőzsde 5'. 20.00— 21.10: Kecskeméti " Hírmagazin. 21.10—21.30: Torpedó felnőtteknek. Telefonszám: 29-990. 21.30— 23.00: Film. Dwendoline. Francia erotikus film. 102'. Kecskemét, Városi mozi: 1991. december 30-án 15.30,17.45 és 20 órai kezdettel: ROBIN HOOD, A HARAMIÁK FEJELDELME, AZ IGAZI ROBIN HOOD. Színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm. Árpád mozi: december 30-án, 18.45 és 20 órai kezdettel: TERMINÁ- TOR 2. AZ ÍTÉLET NAPJA. Színes amerikai sci-fi. Otthon mozi: december 30-án, 17.30 órai kezdettel: GONDOS BOCSOK. Színes, magyarul beszélő, amerikai rajzfilm 19.30 óra: PROSPERO KÖNYVE SHAKESPEARE VIHARJÁBÓL. Színes, feliratos angol film 19.30. Kecskemét, Stúdiómozi: december 30-án, 19 órai kezdettel: ÉS A POKOL. Színes francia játékfilm. Kiskunfélegyháza, Petőfi mozi: december 30-án 17 és 19 órai kezdettel: RIVIERA VADORZÓI. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. Kiskunhalas, filmszínház: december 30-án 10 és 16.30 órai kezdettel: ZSÁK A FOLTJÁT. ANOTHER YOU. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. Kiskunfélegyháza, Stúdiómozi műsora december 30-án 18 órai kezdettel: TÖRVÉNYSZÉKI HÉJÁK. Fekete-fehér, magyarul beszélő amerikai társadalmi dráma. Kiskőrös, Petőfi mozi műsora december 30-án, 18 órai kezdettel: ŐK IS A FEJÜKRE ESTEK. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. Kalocsa, Otthon mozi műsora december 30-án 18 és 20 órai kezdettel: HAMIS A BABA. Színes, magyar filmvigjáték. Baja, Uránia mozi műsora december 30-án 15.30, 17.30, 19.30 órai kezdettel: SZÁRNYÁT VAGY COMBJÁT? Színes, magyarul beszélő francia filmvígjáték.