Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

4. oldal, 1991. december 30. PETŐFI NÉPE A téesztorta négy szelete Indulatos hangulat Nagybaracskán Kiket védett a magisztrátus: Tévhiedelmeket cáfoló, tudományos igényű könyv Kecskemét történelméről módú gazdák és rideg állat­tartást folyta­tók érdekeit következetesen védte. Akenyérgabona- termelés lépést tudott tartani a lakosság ro­hamos növeke­désével. A ka­pás és ipari növények többsége gyor­san meghono­sodott, de iga­zán jelentőssé csak a burgo­nya és a kuko­rica lett. A fu­tóhomok meg­kötésének kényszere fel­erősítette a szőlő és gyü­mölcs telepíté­sének folyama­tát. 1780-tól a KECSKEMÉT GAZDASÁGA ÉS TÁRSADALMA A POLGÁRI FORRADALOM ELŐTT Iványosi-SzabóTibor Augusztusban írtunk arról, hogy Nagybaracskán, a Haladás Tsz-ben beindultak a változások húsfeldolgozó üzemük kft.-vé ala­kulásával. Ők azóta megálltak a saját lábukon, nyereséget produ­káltak. Legutóbbi ülésükön azon­ban még a megszűnés gondolata is felmerült, mert az ott dolgozók je­lentős része nem tudta igazán át­venni azt a tempót, ami megfelel a kívánalmaknak. Nem titok az sem, hogy január­tól a halászcsárda is át fog alakulni betéti társasággá, sőt mi több, az alkalmazottak is vállalkozók lesz­nek. Az sem pletyka, hogy évkezdet­től a tsz vezetése ötven embert je­lentett be munkanélkülinek, ugyanis nem lesz mindenkinek munka, nem tudnak bért fizetni és ez látszott a legkézenfekvőbb meg­oldásnak. A tagság körében ez a hír komoly nyugtalanságot keltett. A karácsonyt megelőző hét az eddig lappangó tüzet lángra lob- bantotta, a felkorbácsolódott ide­gek pattanásig feszültek. Kft.-t alakítottak a sertéstelepen, mely­nek ügyvezetője a tsz főagronómu- sa lett, a főkönyvelő pedig itt is maradt a kaptafánál. Ezzel egy időben és viharos gyorsasággal a szolgáltató és növénytermelő vo­nalon is alakítottak egy kft.-t Ag- roterm néven, 1 600 000 forintos törzstőkével. Ennek a pénznek is számottevő részét a vezetők adták össze, bár volt, aki kölcsönt vett fel. Mindkét kft. cégbejegyzése most van folyamatban és úgy tűnik, minden jogszerű, hiszen téeszva- gyonosztásról jelenleg nincs szó, gazdasági társaság alakítását pe­dig nem tiltja törvény. Néhány kézenfekvő kérdés azért a levegőben van. Ez utóbbiak meg­alakulását miért nem előzte meg közgyűlés? Miért maradt el a nyílt tájékoztatás, az esélyegyenlőség? Tudják-e az emberek, hogy a kft.- tagság még nem jelent munkahe­lyet, fizetést, megélhetést? A téesztorta négy szelete, úgy tűnik, gazdára (?) talált. Hogy a többivel mi lesz, az még a jövő zenéje. A kialakult helyzetről íme néhány vélemény a tagság köréből: Börzsönyi István: A lejtőn lévő szekeret nehezebb megállítani, mint azt, ami már egyenesben van. Akik eltették havonta a 30-40 ezer forintot, azoknak kellett volna sokkal többet tenniük azért, hogy ez a helyzet ne alakulhasson ki. Amilyen a vezető, olyan a beosz­tott, szokták mondani. Az egész szövetkezetnek — úgy tűnik — az utóbbi néhány hónapban nem volt feje. Gazdálkodásunk olyan, mint a Csáki szalmája. Gyenis Károlyné: Férjemmel együtt 13, illetve 21 éve dolgozunk itt. Helyzetünk kilátástalan, ennek az ügynek még nem látjuk a végét. Mi dolgozni szeretnénk, de, hogy lesz-e munkánk, arra nagyon ke­vés az esély. Szabó István: Ahogy eddig ment, már tovább nem lehetett csi­nálni. Azon kell törni a fejünket, hogy mit kezdjünk magunkkal. Tóth József: Hosszú évek fele­lőtlen beruházásai, a mestersége­sen kialakított szemlélet, az idei év nem teljesen átgondolt vezetése, a tulajdonviszonyok életképtelensé­ge, a hozzáállás vezetett a fizetés- képtelenséghez, a kialakult hely­zethez. Szőnyi Lukács: Vezetőink nagy része nem a tagság, a szövetkezet ér­dekeit, hanem a saját hasznát he­lyezte előtérbe. A megalakult kft.-k törzstőkéjének jelentős része is az ő kezükben van. Rimóczi László: A három első számú vezetőnk négyfelé húzott. Az idén frissen megválasztott elnö­künknek — most már biztos — semmi konkrét elképzelése nem volt, hogy a gazdálkodást kimoz­dítsa a mélypontról. Talán azt sem tudta, hogy mit vállalt és ha erre rá is jött, nem volt bátorsága önkriti­kát gyakorolni. A gyeplőt most a tagság közé dobták: azt csináltok, amit akartok! Szerintem a mostani vezetésnek nincs erkölcsi alapja ar­ra, hogy ötven embert az utcára küldjön, vagy ha igen, akkor a lis­tán nekik kellene elöl szerepelniük. * * * Kemény szavak, vélemények ezek. Mindent úgy közöltünk, aho­gyan elhangzottak. A megnyugta­tás, az élek tompítása már nem a mi feladatunk, ám a tisztesség úgy kí­vánja, hogy az ügyben érintettek másik fele is megkaphassa a nyilvá­nosság lehetőségét, amennyiben er­re igényt tartanak. Somogyi Gábor A szakmai ismeretek sokfelé tapasztalható lebecsülésekor szí­vesen tudósítunk Iványősi-Szabó Tibor Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt című könyvéről. Némi jóin­dulattal a Katona József születé­se kétszázadik évfordulójának alkalmából kiadott művek közé is besorolhatnánk az ízléses kül­lemű kötetet. Nem csak az idő­pontok közelsége miatt! Mintha a drámaíró kétségbeesett buzdí­tására felelt volna ez a publiká­ció is. Attól tartott ugyanis a Bánk bán és a Kecskeméti pusz­ták szerzője, hogy „őrüléssel ha- táros”-an szeretett városa „néha- iságának emléke” gondatlanság miatt rohad el. Azóta többet tudunk Kecske­mét múltjáról, de maradt még feladat a mai és a holnapi törté­nészek számára. Az úgynevezett fehér foltok fogyatkozását segíti elő a Kecskeméti Állami Levél­tár most megjelent kötete is. Igaza van szerzőjének: „az egész magyar történetíráson belül is hosszú időn át viszonylag elha­nyagolt kutatási terület maradt a kései feudalizmus gazdasági és társadalmi élete”. Miért kerülte el itt is a XVIII. század második fele, a XIX. szá­zad eleje a kutatók érdeklődését? Több okból is. Ismét Katonára hivatkozva, mert „a magyar csak a jót szereti magyarul hal­lani”. Az 1720—1840 közötti időszakban kevésbé beszélhetünk látványos gazdasági, kulturális, társadalmi fejlődésről. A homoki város sem játszott olyan szerepet kezdeményezéseivel, példájával országos közügyekben, mint pél­dául Lestár és Kada évtizedei­ben. Szigorúan tudományos feltárá­sok alapján állapította meg Ivá- nyosi-Szabó Tibor, hogy a „XVIII. században jó időre nem a szabad polgári létért, hanem a ko­rábbi mezővárosi kiváltságok megmentéséért kellett Kecske­métnek is harcolnia. Csak súlyos anyagi áldozatok árán tudta a vá­ros az úrbéri rendelet után az év­százados kiváltságait, jogi kerete­it megőrizni... Többször is ko­moly ellentét feszült a magiszt­rátus és a paraszti lakosság kö­zött, ha a szőlők és erdők telepíté­sére, legelők szántófölddé történő átalakítására történt kezdemé­nyezés, mivel a magisztrátus a jó­következő század derekáig a sző­lők területe közel négyszeresére nőtt.” A levéltár igazgatója szembe­száll olyan illúzióval, mintha Kecskemét évszázadok óta híres kereskedőváros lett volna. „Sem­miképpen sem hasonlítható sem Debrecen, sem Szeged, de még Baja forgalmához sem kereske­delme.” Cáfolja az elzsellérese- désröl elterjedt hiedelmeket, vi­tatja, hogy az elnyomorosodás megállíthatatlan folyamattá vált volna az árutermelés és pénzgaz­dálkodás általánossá válásával. Eddig, tudtommal, elkerülte a kutatók figyelmét, hogy már a reformkorban megkezdődött a lakosság egy részének eltávolo­dása a mezőgazdaságtól. A Kecskemét monográfiájához készült tanulmány legfőbb tanul­sága: „a polgári viszonyok kiépü­lése után fejlődésbeli előnyei segí­tették abban Kecskemétet, hogy környezeténél intenzívebben és gyorsabban kapcsolódjon be a tő­kés gazdasági fejlődésbe". Heltai Nándor Tóth Menyhértre emlékezve Szeged-Mórahalmon született 1904. január 2-án a neves festőmű­vész, Tóth Menyhért, aki élete jelentős részét azután Bács-Kiskun egyik falujában, Mis­kén töltötte. Életművének nagy hányadát állandó kiál­lításon tárja közszem­lére a Kecskeméti Tóth Menyhért: Parasztlány (1954) Képtár, immár évek óta. Egyedülálló művésze­tét azok is megcsodál­hatják, akik ellátogat­nak a közelgő sevillai világkiállításra, ahol méltán képviselik képei a magyar művészetet. Születése napján ezzel a ceruzarajzzal emléke­zünk rá. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: LEMEZLISTA A Magyar TOP—40 a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége által szponzorált nagylemez-, kazetta- és CD-eladási sikerlista, amelyet kéthe­tenként, 20 budapesti és 30 vidéki lemezüzlet eladásai alapján állítanak össze a Közgazdasági Egyetemen működő Universitas Diákszövetkezet munkatársai. 1. ( 1) Gergely Róbert Gergely Róbert Magneoton 2. ( 3) Szandi Szerelmes szívek Pepita 3. ( 2) Republic Hoppá-hoppá Quint 4. ( 5) 100 Folk Celsius Miki Manó meséi Zebra 5. ( 5) Válogatás Filmslágerek Magneoton 6. (13) Válogatás Suprahits ’91 Zebra 7. (29) Queen Greatest Hits II. MMC/EMI 8. (22) Válogatás 60-as évek slágerei Zebra 9. (10) Halász Judit Vannak még rossz gyerekek Use Your Illusion II. Quint 10. ( 9) Guns N’Roses Quint/Geffen 11. (11) Kabos László Kabos László élő műsora Kadencia 12. (76) Demjén Ferenc A Föld a szeretőm Proton 13. (26) Hofi Géza Szíveslátás Hungaroton 14. (39) Richard Clayderman Karácsony Ring/Delphine 15. (14) Dire Straits On Every Street Gong/Polygram 16. (16) Guns N’Roses Use Your Illusion I. Quint/Geffen 17. ( 8) Bonanza Banzai A pillanat emlékműve Pepita 18. ( 6) Manhattan Manhattan Craft 19. (18) Zorán Az élet dolgai Rákóczi 20. (12) Beatrice Utálom az egész XX .. . Quint Kétszáz palack bor az erdőben SZÍNHÁZ — MOZI — TELEVÍZIÓ Előre megjósolható, hogy az 1991-es esztendő bűnügyi statiszti­kájában a legnagyobb tételt a va­gyon elleni cselekmények fogják jelenteni. Lapunk is több alkalom­mal foglalkozott — rendőrségi és bírósági források alapján — olyan esetekkel, amikor jól szervezett, vagy csupán alkalmilag összejött „brigádok” a lakások, üdülők egész sorát fosztották ki a nagy zsákmány reményében. Legtöbb­ször azonban be kellett érniük né­hány száz, esetleg néhány ezer fo­rintos „bevétellel”. A Kiskőrösi Városi Bíróság a közelmúltban ismét elitéit egy hét­tagú csoportot, amelynek vezető alakja, pontosabban az ügy első­rendű vádlottja, Rostás József (Kiskőrös, Mészáros utca 51.) ed­dig kilenc alkalommal volt büntet­ve, de többször megjárta már a börtönöket valamennyi jelenlegi vádlott, kivéve a negyedrendű Ko­lompár Róbertét. A többiek: Ra­dies Tibor, Dobos Tamás, Balogh Zsigmond, Kanalas László és Ka­nalas Pál mind-mind legalább há­romszor volt büntetve, s közülük csak Dobos Tamás bátyai lakos, társai kiskőrösiek. Baráti, ismerősi és rokoni kapcsolatok fűzték egy­máshoz őket, továbbá a jelen ügy­gyei összefüggésben az, hogy így­úgy együtt követték el a betörése­ket. A sorozat egyszerű kerékpárlo­pással kezdődött még 1990 febru­árjában, amikor Rostás József Ja­kab Jánossal Kiskőrösről Solt- szentimrére utazott, hogy ott ita­lozzanak. Elhatározták, hogy ke­rékpárokat „szereznek” és azzal mennek vissza. Loptak is két bicik­lit, de a rendőrség később azokat megtalálta náluk. Ä múlt év áprilisában a kiskőrö­si restibe ment be Rostás József és Radics Tibor. Látták, hogy ott ép­pen nincs kiszolgálás. A pult előtt álló T. J.-nek — bizonyára mérgé­ben — odaszól Radics, hogy: „Mi van te nagyfülű?” és már ütött is. Csatlakozott társához Rostás is, ő is behúzott egyet a nagyfülűnek, csupán azért, mert nagyfülű. Az illető súlyos sérülést szenvedett. Tavaly nyáron, júliusban, Ba­logh Zsigmond gépkocsival haladt Soltról Kiskőrös felé, amikor látta, hogy egy teherautóról két zsák esik le. Megállt és a két zsákot hazavit­te. Kötözőzsineg volt bennük, az értékük meghaladta az ötezer fo­rintot. Ugyanez a Balogh rövid idő múlva Radics Tiborral B. J. kiskő­rösi, bekerített telkéhez autózott, ahol az illető villanyszerelési esz­közöket tárolt. Bemásztak és 60-70 méter kábelt loptak, amelynek az értéke megközelítette a 30 ezer fo­rintot. Következő útjuk az Akasz­tói Béke Szakszövetkezet csengődi telepéhez vezetett. Radics és Ba­logh mellett most Kanalas Pál is részt vett az akcióban. Ez abból állt, hogy gázpalackot, szerszámo­kat loptak, körülbelül 10 ezer fo­rint értékben. Ugyancsak hárman — Radics, Balogh és Kanalas László — ha­toltak be Cs. I. kiskőrösi műhelyé­be, ahonnan különböző szerszá­mokat szedtek össze több mint 60 ezer forint értékben. Néhány hét pihenő után, 1990 novemberében Rostás József, Radics Tibor, Do­bos Tamás, Kolompár Róbert és Balogh Zsigmond személyautóval a Kiskőrösi Állami Gazdaság Tab- din lévő pincéjéhez hajtottak. A le­zárt ajtót feltörték és 209 palack bort vittek el, s azt a Szűcsi erdő­ben elrejtették. Két üveggel azon­ban, mintegy kóstolásként, elfo­gyasztottak. A többit az eljárás so­rán a rendőrség az erdőben megta­lálta. Rostás Józsefnek volt azonban három önálló akciója is, igaz ebből kettő nagyon gyönge minősítést kapna egy „szakmai” értékelésen. Egy novemberi éjszakán ugyanis kukákat akart ellopni Kiskőrösön, de éppen egy rendőrautóba bot­lott. Máskor egy gépkocsiból üzemanyagot szeretett volna szív­ni, de a rendőrök ott is tetten érték. Végül 1991. január 5-én éjjel — megunva a sikertelenséget — Ros­tás betört a távközlési vállalat kis­kőrösi telepére s onnan 251 méter réztekercset vitt el, amit otthon baltával feldarabolt és hulladék­ként eladott. A tekercs értéke 16 ezer forint volt. Fejezzük be a bűnlajstromot Kolompár Róbert magánszámá­val. A szemfüles, mindössze 19 éves fiú észrevette, hogy egy külföl­di szállt le a vonatról a kiskőrösi állomáson. Kiderült, hogy az illető Halasra akart utazni, csak tévedés­ből szállt le. Nos, Kolompár azon­nal felajánlotta, hogy elviszi autó­val Halasra. El is mentek, s amikor a lengyel utas kiszállt az autóból s ki akarta venni a csomagjait, Ko­lompár szólt neki, hogy kicsit előbbre áll, mert éppen egy víztó­csa van a csomagtartónál. El is indult és az álmélkodó külföldit otthagyva, meg sem állt egy közép- cebei ismerőse lakásáig ... A biróság Rostás Józsefet és Ra­dics Tibort két-két évi fegyházra ítélte és három-három évre eltiltot­ta a közügyektől. A többiek bünte­tése nyolc hónaptól egy év négy hónapig terjedő szabadságvesztés, illetve meghatározott ideig a köz­ügyektől való eltiltás. Kötelezte a bíróság őket a perköltségek viselé­sére is. Az ítélet részben jogerős. G. S. KECSKEMÉTI KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ, 1991. dec. 30— január 5-éig. Műsorelőzetes. Dec. 30., hétfő: nincs előadás. Dec. 31., kedd, nincs előadás. Január 1., szer­da: nincs előadás. Január 2., csütör­tök: este 7 órakor: MACSKAJÁ­TÉK. Kada Elek-bérlet. Január 3., péntek, este 7 órakor: MACSKA­JÁTÉK. Bessenyei György-bérlet. Január 4., szombat, este 7 órakor: MACSKAJÁTÉK. Csortos Gyula­bérlet. Január 5., vasárnap, este 7 órakor: MACSKAJÁTÉK. Latino- vits Zoltán-bérlet. KECSKEMÉTI VÁROSI TELEVÍZIÓ: 9.00— 10.00: KÉPÚJSÁG. 14.00—15.00: KÉPÚJSÁG. 19.00—19.20: Torpe­dó gyerekeknek. Telefonszám: 29- 990. 19.20—19.50: Zenei blokk. 19.50—20.00: Tőzsde 5'. 20.00— 21.10: Kecskeméti " Hírmagazin. 21.10—21.30: Torpedó felnőttek­nek. Telefonszám: 29-990. 21.30— 23.00: Film. Dwendoline. Francia erotikus film. 102'. Kecskemét, Városi mozi: 1991. de­cember 30-án 15.30,17.45 és 20 órai kezdettel: ROBIN HOOD, A HA­RAMIÁK FEJELDELME, AZ IGAZI ROBIN HOOD. Színes, ma­gyarul beszélő, amerikai kalandfilm. Árpád mozi: december 30-án, 18.45 és 20 órai kezdettel: TERMINÁ- TOR 2. AZ ÍTÉLET NAPJA. Szí­nes amerikai sci-fi. Otthon mozi: de­cember 30-án, 17.30 órai kezdettel: GONDOS BOCSOK. Színes, ma­gyarul beszélő, amerikai rajzfilm 19.30 óra: PROSPERO KÖNYVE SHAKESPEARE VIHARJÁBÓL. Színes, feliratos angol film 19.30. Kecskemét, Stúdiómozi: december 30-án, 19 órai kezdettel: ÉS A PO­KOL. Színes francia játékfilm. Kis­kunfélegyháza, Petőfi mozi: decem­ber 30-án 17 és 19 órai kezdettel: RIVIERA VADORZÓI. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvíg­játék. Kiskunhalas, filmszínház: de­cember 30-án 10 és 16.30 órai kez­dettel: ZSÁK A FOLTJÁT. ANO­THER YOU. Színes, magyarul be­szélő amerikai filmvígjáték. Kiskun­félegyháza, Stúdiómozi műsora de­cember 30-án 18 órai kezdettel: TÖRVÉNYSZÉKI HÉJÁK. Feke­te-fehér, magyarul beszélő amerikai társadalmi dráma. Kiskőrös, Petőfi mozi műsora december 30-án, 18 órai kezdettel: ŐK IS A FEJÜKRE ESTEK. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. Kalocsa, Ott­hon mozi műsora december 30-án 18 és 20 órai kezdettel: HAMIS A BA­BA. Színes, magyar filmvigjáték. Baja, Uránia mozi műsora december 30-án 15.30, 17.30, 19.30 órai kez­dettel: SZÁRNYÁT VAGY COMBJÁT? Színes, magyarul be­szélő francia filmvígjáték.

Next

/
Thumbnails
Contents