Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

1991. december 30., 3. oldal MEGYEI KORKÉP JANUÁR 1-JÉN: Fúvóskoncert és kiállítás a Kodály-iskolában • A szándék szerint hagyományteremtő koncertet ad január 1-jén, 15 órai kezdettel a Kecskeméti Ifjúsági Fúvószenekar a Kodály-iskola dísztermében, Kuna Lajosés Kis László vezényletével. Népszerű melódiák szerepel­nek a műsoron. Ősbemutatóként adják elő Rózsa Pál zeneszerző egy művét. A hangverseny szünetében megnyitják ugyanitt a Hajós Éva és Gádor Emil festményeiből rendezett kiállítást. A műsorban közreműködik a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Hírős Táncklubja, Merész József polgármester pedig újévi pohárköszöntőt mond. — r — Mi dolga van a közlekedési felügyeletnek? Roham az OTP-nél Az Országos Takarékpénztár fiókjainál az év utolsó munka­napjaiban tömegesen fizették vissza az ügyfelek a 0—3,5 szá­zalék közötti kedvezményes ka­matozású lakáskölcsönöket. A lakosság hiteltartozása ebben a körben 1991 végéig várhatóan több mint 127 milliárd forinttal csökken. A hitelszámlák száma az év folyamán 860 ezerrel apadt. Az OTP ebben az évben — a részvénytársasággá alakulással egyidejűleg — a lakásberuházási és -értékesítési tevékenységet meg­szüntette, erre a feladatra létrehoz­ta az OTP Ingatlanfejlesztő és For­galmazó Részvénytársaságot. A takarékpénztár az idén már ki­zárólag a korábban megkezdett, folyamatban lévő építkezések be­fejezésére és értékesítésére szorít­kozott, ami azt jelenti, hogy mint­egy 8 ezer újonnan épített és továb­bi 2500 korábban befejezett lakást értékesítettek. Az év végére körül­belül 1500-1600 lakás építése lesz még folyamatban, s az elkészült, de eladatlan lakásállomány 2500 —3000 körül alakul. A takarék- pénztár 1992. január 1-jétől laká­sértékesítéssel már nem foglalko­zik, ezért a meglévő lakásokat az ingatlanközvetítő szervezetek, el­sősorban az OTP Ingatlan Rt. ér­tékesíti. A pénzügyeket azonban, például a szociálpolitikai kedvez­mények folyósítását, munkáltatói kölcsönök, önkormányzati támo­gatások lebonyolítását továbbra is az OTP végzi. Az adásvételi szerződést az Or­szágos Takarékpénztár illetékes fi­ókja azokkal köti meg, akinek la­kás vásárlására az ajánlatát de­cember 28-áig elfogadták, illetve az önkormányzattól vagy a mun­káltatótól a kijelölés megérkezik, mégpedig olyan lakásra, amely ez év december 31-éig elkészült vagy már készen áll. Petíció Félegyháza önkormányzatához Felháborodott hangú petíciót juttatott el a kiskunfélegyházi, Attila utcai lakótelep közössége a város önkormányzti testületéhez, melyben nehezmé­nyezik a testület december 19-én hozott — a fűtési és a melegvíz-szolgálta­tás díjainak emelését eredményező — döntését, íme a petíció szövege: Az idén augusztus elsejétől egy kormányrendelet értelmében Ma­gyarországon húsz közlekedési fel­ügyelet alakult. Szűkebb hazánk­ban, Bács-Kiskun megyében en­nek az intézménynek november 16-ától Karsai Attila lett az igazga­tója, aki pályázat útján kapta meg kinevezését. Az új igazgatót kértük arra, hogy ismertesse röviden a közlekedési felügyelet teendőit. — Alapvetően három feladat­körünk van. Az első: a járműveze­tő-képző tanfolyamok engedélye­zése, az pnálló közlekedésre felké­szített tanulók vizsgáztatása, vala­mint a járművezetők utánképzésé- nek szervezése. A következő tennivalónkat jár­műfelügyeleti osztályunk látja el. Ők engedélyezik a járművek össze­építését, átalakítását, vizsgáztatják a gépkocsikat, motorkerékpáro­kat. Ezeket ellenőrzik a közutakon, a telephelyeken, a javítóműhelyek­ben és az alkatrészboltokban. A harmadik feladatkörünk az utakat, hidakat, kerékpárutakat érinti. Ezeket csak a mi. engedé­lyünkkel lehet megépíteni vagy megszüntetni. — Milyen kapcsolatban állnak az állampolgárokkal? — Évente százezer alkalommal találkozunk megyénk lakóival. Öt­venezer műszaki vizsgát, 25 ezer közúti és környezetvédelmi ellen­őrzést hajtunk végre. Legalább tíz­ezer járművezetőt vizsgáztatunk. Hogy csak néhány jellemző számot említsek. • A felügyelet nem a közlekedők bosszantására, hanem védelmére hivatott. (PN-archív) — Ellenőrzéseik során milyen szabálytalanságokkal szoktak ta­lálkozni? — Gázüzemre átállított autó, si­mára kopott gumiabroncsok, nem működő irányjelzők, rossz világí­tás, lejárt műszaki vizsga, hamisí­tott határidőjelző; szén-monoxi- dot, kormot okádó autó, engedély nélkül épített útcsatlakozás, fel­bontott útburkolat és még sajnos sokáig folytathatnám a sort. Ézek bizony olyan szabálytalanságok, vétségek, amelyeket szankcionálni kell. — Hogyan? — Műszaki vizsgára rendeléssel, szabálysértési bírsággal, végrehaj­tási bírsággal, a hatósági engedély és jelzés bevonásával, azaz minden olyan eszközzel, amelyet a jog előír vagy lehetővé tesz számukra. — Mit kér a közutakon közleke­dő állampolgároktól? — A szabályok betartását. Ugyanakkor nagyobb türelmet, s azt, hogy ismerjék fel: a közlekedé­si felügyeletet nem a közlekedők bosszantására, hanem éppen a többségük érdekében hozták létre. H. B. BÍRÓSÁG DÖNT A SÁRGA HÁZRÓL Van-e jövője az érdekvédelemnek? (Folytatás az 1. oldalról) — A munkavállalók milyen prob­lémákkal fordulnak mostanában önökhöz? — Általános gond a vállalatok átalakulása. Ilyenkor a munka­könyvbe bejegyzik az áthelyezést, vagyis jó ideig így nem jogosult végkielégítésre a dolgozó, ha eset­leg elbocsátják. A minisztériumtól kértünk állásfoglalást, mely szerint ilyenkor csak az új cég nevét kelle­ne beírni. Ennek ellenére több munkáltató nem hajlandó e szerint eljárni. A felszámolási eljárásokat is azzal kezdik, hogy felmondják a kollektiv szerződést. Az elhelyett kötött megállapodásokat szakmai­lag kifogástalanul kell elkészíteni, melyben az ágazati szakszerveze­tek jogi osztályai tudnak segíteni. — A legnagyobb szakszerve­zettel a hat parlamenti pártból öt nem igazán áll szóba, az MSZP pedig ugyanazokat a bélyegeket viseli, mint az MSZOSZ. A nagyvállalatok — ahol szervez­hető dolgozók voltak — szétfor- gácsolódnak, megszűnnek. A szakszervezetek hagyományos történelmi partnere, a szociálde­mokrácia romokban van hazánk­ban. Egy ilyen helyzetben milyen • Juhász István, a megyei képvise­let megbízott vezetője. jövője lehet egyáltalán az érdek- védelemnek ? Ezt én is csak latolgatni tu­dom. Amikor a SZOT megszűnt és egyes tagszervezetei megalakí­tották az MSZOSZ-t, kimond­ták, hogy a jövőben politika- mentesnek kell lenni. Ez hiba volt. Tudniillik: ide vezethető vissza a pártokkal való kapcso­latrendszerünk. Az idei, novem­beri kongresszus szakított ezzel a felfogással és kimondta: keresni kell a pártok közül azt a szövet­ségest, aki felvállalja a munka- vállalók érdekeit. Ä világon se­hol sem politikamentesek a szak- szervezetek, csak függetlenek a pártoktól. — Mi a helyzet a kecskeméti, Kisfaludy utcai megyei szakszer­vezeti székházzal, amit az MSZOSZ — az ország majd’ összes hasonló épületével együtt — eladott egy külföldi cégnek? — Az országban három szék­házat írtak át a vevőnek, majd egy miniszteri körlevél kapcsán a kecskeméti földhivatal is megta­gadta az átírást. A vevő pert in­dított, januárban lesz a bírósági tárgyalás. Az eladott három székház vételárából mindenesetre a szakszervezeti bank és biztosí­tó létre tud jönni. Mihályka Gyula TISZTELT POLGÁRMESTER ÚR! TISZTELT KÉPVISELŐ URAK! Az 1991. december 19-én meg­tartott képviselő-testületi gyűlésük kapcsán az alábbi álláspontunkat szeretnénk kifejezésre juttatni: Elsősorban nehezményezzük azt a tényt, hogy lakóközösségünket — pontosabban az Attila utcai la­kótelep közösségét — e testületi ülésen nem képviselte egyetlen sze­mély sem, ily módon nem is állt lehetőségünkben ellenvetésünknek és tiltakozásunknak, már ott, a helyszínen hangot adnunk. Másodsorban szintén nehezmé­nyezzük, sőt, tiltakozunk azon megoldás ellen, amelyeket képvise­lő-testületünk ránk — kisnyugdí­jasokra és Erdélyből áttelepültekre — vonatkozólag, ám jelenlétünk nélkül — különböző gazdasági, anyagi és egyéb, rajtunk kívül álló okokra hivatkozva — megkülön­böztetve hozott. Ezennel tudomásukra hozzuk, hogy tiltakozásunk egyetlen kifeje­zésre juttatási módjaként, dönté­sük megváltoztatásáig, a fűtési és a melegvíz-szolgáltatás megemelt díjai különbözetének kifizetését 1992. január 1-jétől, közös elhatá­rozással MEGTAGADJUK! Továbbá követeljük ügyünk tisztázása és rendezése végett az érdekeltek, azaz a képviselő-testü­let minél előbbi, sőt, soron kívüli összehívását, ahová saját lakókö­zösségünk általunk megválasztott képviselőjét delegálni kívánjuk. Kiskunfélegyháza, 1991. decem­ber 22. Az Attila utcai lakótelepi közösség Csökken az építőipar teljesítménye A beruházások visszafogása mi­att az építőipar teljesítménye az idén 13-15 százalékkal csökken, és a folyamat várhatóan jövőre is folytatódik. A 4377 kivitelező szer­vezet 1988-as árakon 107,4 milli­árd forint bruttó termelési értéket hoz létre, ez jövőre 102 milliárd forintra csökken az előrejelzések szerint. A 198 ezer dolgozót foglal­koztató építőiparban már az idén is erőteljes volt a struktúraváltás: elsősorban a kis létszámú, rugal­mas szervezetek kaptak megrende­lést, számuk az idén több mint 3500-ra bővült. Ugyanakkor a 300 dolgozónál többet foglalkoztató cégek száma jelentősen visszaesett, jelenleg mindössze 133 ilyen mű­ködik az országban. A kedvezőtlen piaci körülmé­nyek az építőipari szervezeteket kapacitásaik leépítésére, illetőleg átcsoportosítására kényszeritet- ték. Ahol ez nem sikerült, elkerül­hetetlenné vált a felszámolás. Fel­gyorsult a privatizáció is, az idén az építőipari privatizációs prog­ram keretében 36 vállalat tulaj­donviszonyai változtak meg. Az állami építőipari vállalatok döntő többségének társasággá alakulását a jövő év első felére prognosztizál­ják. Az építési lehetőségek, igé­nyek csökkenése folytatódik 1992- ben. Az építési piac 1993-ban sta­bilizálódik, és az első növekedés 1994-ben várható, a prognózis sze­rint. Újra kell kérni a gabonaexport engedélyezését Külön kérelemre 1992 első fél évé­re is kaphatnak búza-, árpa- és kuko­ricakiviteli engedélyt mindazok a gazdálkodó szervezetek, amelyek már 1991-ben is rendelkeztek vele — közli az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság. A testület 1991. október 21 -ei, a gabonaexport engedélyezéséről szóló közleményé­nek módosításával a kiviteli enge­délyt az 1991-ben ki nem használt mennyiség mértékéig adják meg. A kormány az Operaházban ren­dezte a karácsonyi ünnepséget, melyre az ország minden részéből érkeztek gyerekek. Közöttük volt huszonnégy kecskeméti is, és bizo­nyos tekintetben ugyancsak házi­gazdákká váltak, ugyanis több mint ezerkétszáz ajándékcsomagot osz­tottak ki jelen lévő társaiknak. Ez al­kalommal nyújtották át Antall Jó­zsef miniszterelnöknek a nyári kecs­keméti Európa Jövője Gyermekta­lálkozóról készült videofilmét, illet­ve a következő, 1993-ban megrende­zendő találkozóra szóló meghívót. A miniszterelnök mindkettőt öröm­mel elfogadta. Ünnep a barátság jegyében Eredeti ötlettel állt elő dr. Joó Lajosné rémi képviselő. Azt indít­ványozta, hogy szenteste hívják meg a falu egyedülálló polgárait egy közös karácsonyra. Vető Zol­tán polgármester és családja öröm­mel vállalta magára a házigazda tisztét. A rendezvényre a polgár- mesteri hivatal tanácskozótermé­ben került sor. Huszonheten fo­gadták el a meghívást, akik a va­csora után együtt maradtak a ka­rácsonyfa körül. A baráti társaság, melyet eddig is együtt tartott a nyugdíjasklubban Szemző György elnök, most közö­sen énekeltem régi, hangulatos ka­rácsonyi dalokat, a polgármester kislánya, Vető Violetta orgonakísé­retével. Éjfélkor valamennyien részt vettek az ünnepi misén, ahol a falu népével együtt gyönyörködtek az általános iskolás gyerekek betlehe- mes játékában. Csak kérdezem. •. Miért mindig így, az év végén akarunk mindenáron vidámak lenni? Tizenkét hónapig dől be­lőlünk a panasz, sirám, méreg és elkeseredettség elegye szabá­lyoz. Ehhez képest, amit mi ősz- szepanaszkodunk, Tiborc egy Benny Hill. De most aztán, szil­veszter táján nevetni kell, még ha szánk is reped bele! Pedig szerintem ezt is el le­hetne arányosan osztani egész évre, ahogy a jövedelemadót is minden hónapban levonják. Ezért ugye nem év végén zoko­gunk, hanem inkább minden hó­napban pityergünk egy kicsit. A nevetést is átlagosítani kelle­ne, jusson minden évszakra az egész évi nagy rö hej bői. Érde­mes Karinthy Frigyesre is hall­gatni, aki a következőket mondta egy alkalommal: — Úgy szeretnék néha nevet­ni egy kicsit, de nem tudok, mert állandóan röhögtetnek. Félre ne értsen senki, dehogy akarom én most a szilveszteri vidámságot elrontani, hiszen magam is arra készülök, hogy görcsöt kapjak 31-én a nevetés­től. De ha ezt a görcsöt eloszta­nánk, akkor jutna, meg marad­na is. Vidámságból, görcsből — egyaránt. Fogunk tudni nevetni jövő év januárjában is? Csak kérde­zem ... Hámori Zoltán V J Meghívó a miniszterelnöknek

Next

/
Thumbnails
Contents