Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-21 / 299. szám

4. oldal, 1991. december 21. MEGYEI KÖRKÉP Kiállítás a drámaíró emlékére Weöres Sándorék tréfái Amolyan élő klasszikusnak tartot­tuk már akkoriban Weöres Sándort. 1965 tavaszán Heltai Nándorral vol­tunk nála budai lakásán. Jócskán bele­melegedtünk az irodalmi témákba, amikor kollégámnak eszébe jutott, hogy mindjárt kezdődik a Fradi-meccs. Sietve búcsúztunk, olyannyira, hogy — akkor még volt — a kalapom ottfe­lejtettem a költő házaspárnál. Jó fél év telt el, s amikor egy kecske­méti irodalmi est alkalmából megjött a költő és a felesége, Amy. A Tűzkút című kötetét akkor imigyen dedikálta nekem Weöres Sándor: a könyv belső címlapjára rajzolt egy kalapfélét, s mel­lé ezt írta: „Ez az elveszett és megkerült kalap.” Miközben rajzolt és írt, Káro­lyi Amy ezt mondta: „Te Sándor, ez inkább zápfog!” Erre reagált a költő egy jó esztendő­vel később. így dedikálta A hallgatás tornya című könyvét: „Zápfog helyett kalapot, ez ad lelki alapot. Kalap he­lyett zápfogat, ha már nincs négyesfo­gat.” Ez utóbbival arra a régebbi be­szélgetésünkre utalt, amikor azt fejte­gette, hogy a költők gyakrabban éhez­nek, mint dúskálnak a jólétben. Ugyanebbe a könyvbe a következő furcsa sorokat írta be nekem a költő­feleség, Károlyi Amy: „Miskával a Csösziben mulatozni nagy dolog. Fo­lyatja a barackot, préseli a konyakot.” Ezt meg kell magyarázni. Történt ugyanis, hogy azon az estén a Csöpi cukrászdában csevegtünk szűkebb kör­ben. S miután a költőnő néhány koc­cintás után felajánlotta nekem a pohár­ka konyakot, azt találtam mondani, hogy „elteszem emlékbe”. Mire ő így szólt: „Préseld le!” Jót nevettünk akkor, mint ahogyan azóta is én, amikor a szellemes dediká- ció a kezembe kerül. Ám, hogy a Csé­piből hogyan lett Csöszi, azt ma sem tudom. Varga Mihály KECSKEMÉTI GYEREKEKNEK Szünidei programajánlat | COUSTEAU VÉLEMÉNYE A Duna beteg, de még nem halt meg A múlt század negyvenes évei­ből maradtak fenn az első Bánk bán-témával kapcsolatos rajzok, Barabás Miklós litográfiái. Ezek még nem illusztratív szándékkal készültek, inkább — mintegy a fo­tográfiát helyettesítendő — ábrá­zolták a színészeket különféle híres szerepeikben, pl. Lendvay Már­tont mint Bánkot, Laborfalvy Ró­zát mint Gertrudist. A XIX. század végén, a histori- záló festészet, amely bevallottan egyik feladatának tekintette nem­zeti történelmünk nagy pillanatai­nak megörökítéséi:, a dicső tettek megelevenítését, végre sort kerít Katona drámájának hőseire is. Benczúr Gyula 1893-ban festette Bánk megöli Gertrudis királynét című képét, egy-két évvel később pedig Csók István öt, e tárgyban készült olajfestménye illusztrálta a Bánk bán Pesti Napló által kiadott 1899-ben megjelent díszkiadását. Magának Katona Józsefnek nem maradt fenn hiteles arcképe, pusztán egy korabeli portréról a XIX. század közepén másolt, nem túl gyakorlott mester kezétől szár­mazó színes pasztell őrzi vonásait. A később ismertté vált, 1853-ban Rohn Adolf által készített litográ­fia megszépíti Katona arcát. A pasztellkép, a Rohn-rajz, majd az 1856-os Barabás-litográfia lesz­nek előképei a múlt század végén, s az e század elejétől mind a mai napig készült portréábrázolások­nak. Itt jegyezzük meg, hogy a képzőművészek századunkban ko­rántsem szenteltek olyan nagy fi­gyelmet első nemzeti drámánknak, amint azt esetleg gondolnánk, vagy például azt Madách Tragédi­ájánál látjuk. Kádár György és Konecsni György illusztrációit is­merjük csupán az 1950-es és 1960- as évekből, amelyek kötetben. Ka­tona szövege mellett napvilágot is láttak. (Előbbi 1959-ben, utóbbi 1968-ban.) Százhetven év távlatából • König Frigyes: Katona — emlékkép (1991) A kiállításon — Török Richárd portrészobrának kivételével — nem szerepel klasszikus értelem­ben vett Katona József-arckép, mint ahogy szigorúan értelmezett Katona-illusztrációt sem látunk. A tárlat olyan képzőművészek al­kotásait mutatja be, akiknek van kialakult képük az íróról, élmé­nyük egy versével kapcsolatban, emlékük egy Bánk-bán-előadás­ról, gondolatuk erről a visszahúzódó alkatú, a kihívásokat, a megmérette­tést és a harcokat nehezen tűrő mű­vészemberről, aki — egy festményen ez is megjelenik — egyszerre és egé­szen vágyott színész jogász és dráma­író lenni. Tréfás, gunyoros, sőt „di­daktikusán” tárgyra törő munkákat is szerepeltetünk a kiállításon, mert látnunk kell azt is, hogy az elmúlt mintegy százhetven esztendő leforgá­sa alatt elkoptak, idézőjelbe kerültek bizonyos, egykor sérthetetlennek tar­tott elgondolások, eszmék, fogalmak. A témakör, amely a falakon látha­tó műveket egybefogja, nem egyértel­műen közeli es inspiráló a ma festőjé­nek, grafikusának, szobrászának. Külön öröm ezért a Petőfi Irodalmi Múzeum számára, hogy helyet adha­tott ennek a kamarakiállításnak, s hogy a 200. évforduló elmúltával, te­kintetbe véve a kecskeméti képzőmű­vészeti pályázat szép anyagát is, érté­kek maradnak fenn, s végre találhat majd műveket — nem is egyet már közgyűjteményben — a jövő művé­szettörténésze, Katona-kutatója. Kovács Ida • Oros z István: Illusztráció Katona József „Idő” című költeményéhez (1991) So kféle szünidei programmal várja az óé' v hátralévő n apjaiban a kicsiket és a í íagyobbaka t az Erdei Ferenc Művel ődési Központ. Ma, délelőtt tíz órától betlehemesjátékokkal, a mé- zeskalát '.ssütés, a díszcsomagolás for­télyaival , a karácsonyi díszek készíté­sének titl caival ismerkedhetnek meg a gyerekek . Táncház zárja a napi prog­ramot. V asárnap, délelőtt (és decem­ber 27-én ) 10 órakor (december 30-án, délután k ét ómkor), a Ciróka Báb­színház eh őadásában: A nap, a hold és a kakasa — Három kívánság című mesejáték« at láthatják a kicsinyek. Hétfőn (2.3-án), délelőtt fél kilenctől Pá'l Imre s akkedző játszik 30 táblás szimultánt, majc 1 tíz órától a gyermek- sakkverseny kő vetkezik. A Lego- építőbajnokságra 27-én, délután két órától, az asztali tenisz-bajnokságra pedig 28-án, délelő. tt kilenc órától vár­ják a vendégeket. 3t 9-án, délelőtt Bar- bie-ruhákat készíthe 'tnek a kisdiákok, délután 5-től 8 óráig \ nedig egy kis szil­veszteri előzetes: gye. rmekdiszkó kö­vetkezik. Az óév utols ó délelőttjén tíz órától egy kis játékos ti ístedzésre; szil­veszteri dombfutásra v, árják a jelent­kezőket, a cél a Szaba didőközpont Nyíri úti bejárata lesz. D élelőtt kilenc órától jelentkezhetnek a helyszínen mindazok, akik kedvet éreznek a rendhagyó versenyre. Hétfőtől szilveszterig rajz- és if­júsági kalandfilmekkel is várják a gyerekeket. 23-án, délután 2 órától a Vukot, 24-én 10 órától pedig a Magyar Népmesék című soroza­tot, 12 órától pedig Dickens: Kará­csonyi énekét láthatják. 28-án, dél­után két órakor Verne: Utazás a Holdra című regényének rajzfilm­változatát mutatják be. Délután két órakor, 31 -én tíz órakor a Szaf- fi, délután két órakor pedig egy amerikai fantasztikus rajzfilm kö­vetkezik. A programot délután négy órakor egy olasz—spanyol gyermekfilm: A kaland Cies-szige- tén zárja. A közeli,pultban Budapesten járt Bertrand Ch'airrier, a Cousteau Ala­pítvány progi ’aimigazgatója, a Duna- expedíció tudi "'Hiányos vezetője. El­mondta, hogy ’ alapítványuk már négy évtizede fo, glalkozik a nagy víz­rendszerek és foly ’amok tanulmányo­zásával. Többek k r űzött kutatásokat végeztek a Mississ ippi- Missourin, az Amazonason és 1982—83-ban a Níluson. A Dunára. azért esett a vá­lasztásuk, mert Eurót na legnagyobb és legfontosabb folyó, ía> összekötő kapocs a keleti és nyug táti országok között. A Dunát fenyegető ve& zélyek egyi­ke a vízszennyezés, amely. Romániá­ban és Bulgáriában már krit ikus szin­tet ért el, de nem szabad megl eledkez- ni a nagy Duna menti metropc Piszok­ról, Belgrádról, Budapestről, t lőcsről és Pozsonyról sem, ahol szinte ti sztí- tatlanul engedik a szennyvizet a fo­lyóba, s a víz minősége megközelú ú a kritikus határt. A másik problémá, t a gátak jelentik, beleértve a még előki > szítési stádiumban lévő létesítménye - két is. A gabcsikovói erőmű üzembe helyezése például súlyos ökológiai károkkal járhat. A gát előtt lerakódó iszapban felhalmozódnak a szennye­ző anyagok, köztük a nehézfémek, amelyek beszivárognak a talajba és örökre ott is maradnak. Az erőmű teljesen megzavarná a még érintetlen csallóközi Duna-ágak vízrendszerét. Lesznek vízfolyások, amelyek kiszá­radnak, és lesznek, amelyeknek meg­emelkedik a vízszintje. E zavarokat ma még nem lehet megjósolni, de sík vidéken ilyen gátat építeni: abszurdi­tás. A végleges következtetésekre még várni kell, egy azonban tény: a Duna valóban beteg, de még nem halt meg. „Gyógyulása” érdekében kí­mélni és kezelni kell. Kevesebb ener­giát szabad csak kivenni belőle, nem szabad gátakat építeni rá, a vízgyűjtő területén a mezőgazdaságnak ügyel­nie kell a vegyszerhasználatra. A Duna-expedícióról készülő film forgatása gyakorlatilag befejeződött. A négyórásra tervezett filmet 1992 októberében mutatják be. A Duna- j orogram folytatódik: felmérik a s. zennyeződéseket mennyiségileg és n. űnőségileg egyaránt, a gabcsikovói er. őmű esetleges üzembe helyezésé­nei k következményeit. Közben foly­nak : a Jang-ce-kiang expedíció előké­szül etei, ám ha nem tudják elkezdeni ami mkát, 1992-ben a Calypso Bang­lades be meg. (NOÉ Hírlevél) Megszépítve, másolva Katona a Petőfiben Katona József (1191—1830) köl­tő, drámaíró születésének bicente- náriumát csendesen, mondhat­nánk csendben ünnepeltük. Szé­chenyi István szintén 200. születés­napjának árnyékában alig vettük észre az életében is a nála terméke­nyebb, hangosabb, izgő-mozgó kortársak mögé szoruló Katonát. Költészetének sajátos, régies, mai fül számára talán nem eléggé sima nyelvezete nem teszi őt népszerűvé napjainkban sem, s bár diákko­runkban szinte valamennyien végi­gültük a Bánk bán színházi elő­adásait, s végérvényesen megje­gyeztük, hogy első nemzeti drá­mánkat látjuk, csak keveseket érintett meg az emelkedett, ünne­pélyes hangú, helyenként archaizá­ló szöveg. A Bánk: bán Katona éle­tében nem lett sem sikeres, sem ismert darab, mondják, hogy vala­melyes népszerűsítése is elsősorban a színészeknek (akik remek játék- lehetőséget láttak az egyes szere­pekben), nem pedig a szerkesztők­nek, írótársaknak, könyvkiadók­nak és olvasóknak volt köszönhe­tő. Azzal párhuzamosan, ahogyan kisebb-napyobb cenzúrázások után felszínre kerülhetett és hang­súlyt kaphattak a dráma aktuali­zálható politikai felhangjai, úgy kezdett egyre ismertebbé, játszot- tabbá válni a darab, míg vőgül — már jóval Katona halála után — eljutott legjelentősebb állomásá­hoz: az 1848. március 15-ei híres díszelőadáshoz. A Bánk bánt 1833. óta, talán a szabadságharcot követő egy évti­zedet kivéve, napjainkig játsszál c a hazai színpadokon; Bánk és Ti­borc alakja szimbólummá nőt t, egyes mondataik szállóigékké vál - tak. HETI SOROZATUNK A bűn világa a széthulló szovjet birodalomban (4.) Egy dolgozó, kilenc főnök A KGB-re i:s igaz a régi orosí: közmondás, mi­szerint „egy az ekécskével, heten a kanálkával”, sőt... A KGB átszervezésével megbízott Baka- tyin révén végre hitelt érdemlő adatok jelentek meg a sajtóban a szovjet állambiz­tonsági szervezet létszámáról. A szervezetnek 486 ezer aktív alkalma­zottja volt, ebből 217 ezer határőr. A KGB éves költségvetése 6,4 milli­árd rubel, ebből több mint 50 millió devizarubel. És egy érdekesség: egy ak­tív dolgozó kilenc főnököt’., illetve ki­szolgáló személyt tartott el. Lelkibetegek a KGB panaszirodáján Mindenki tudja, hogy a KGB nagy átszervezés alatt áll, ennek ellenére sem csökken a forgalom a szervezett ügyfél- szolgálati irodájában. Vajon kik azok, akik naponta felkeresik a „céget”? Pasenkov, 55 éves rosztovi lakos. Fi­zikus volt, most csavargó: — Az igazságomat keresem, bár nincs sok reményem. De vajon ki segít­hetne rajtam? Az Isten messze van, a KGB pedig itt, a közelemben. Nem ülhetek tétlenül, miközben látom, hogy távozik a „szürkeállomány”. Azért jöt­tem, hogy megmondjam azoknak a ne­vét, akikről tudom, hogy le akarnak lépni. Egy ilyen szolgálat mindenért fe­lelős: az emberekért, a tudományért, az államtitkokért. Nem akarom, hogy a Nyugat döntsön helyettünk, mi pedig hoppon maradunk. Húsz év körüli fiatalember, nem mu­tatkozott be: — Munkát keresek ..., engedjen utamra... Egykor felelős beosztásban dolgozó személyi nyugdíjas: — Szeretném, ha a KGB segítene nekem jegyet szerezni Németországba. Kettős állampolgárságú vagyok egyéb­ként. Németországban élnek a gyereke­im és sehogyan sem tudok eljutni hoz­zájuk. Itt is nagy a fejetlenség, de senki másra nem számíthatok. Egy üzletvezető: — Telefonon rendeltek ide. Nem, nem ijedtem meg, pedig először járok itt. Kíváncsi vagyok, mit akarhatnak tőlem . .. 45 éves asszony, nem mutatkozott be: — A Russzkoje Bogatsztvo című lapnál dolgozom és az archívumba sze­retnék betekinteni, mert Variam Sala- mov hagyatékát dolgozzuk fel. Őszin­tén megvallva, nem reméltem, hogy en­gedélyt kapok, sőt, még segítséget is ígértek... Marina Cs., 34 éves: — A KGB-ből való elbocsátásomat szeretném megfellebbezni... Egy kü­lönleges oktatási intézményben dol­goztam, a neve nem fontos . .. Azt mondják, hogy nem felelek meg a kö­vetelményeknek. Szerintem egy függet­len bizottságnak kellene ezt eldönteni, de miattam nem akarnak ilyet össze­hívni. Ez törvénytelenség . . . Jelena P., 62 éves: — Az egyik követség szomszédságá­ban lakom. A házunk alatt van egy nagy pince, amely régebben üresen állt, senki sem járt le oda. Jártam már a körzeti rendőrnél, de meg sem hallgat. Pedig valami történik odalenn, mert az egész ház mozog és valami zúg ... A fenti villáminterjúkat végighallgatta Kucserjavenko ezredes, az ügyfélszolgá­lati iroda vezetője, aki elmondta, hogy naponta 40-60 ügyfél keresi fel az irodát. — Mi elsősorban a konkrét informá­ciókkal foglalkozunk, olyanok k,^j. amelyek államellenes bűncselekmé­nyekről, a szervezett bűnözésről stb. szólnak. Minden információt továbbí­tunk az operatív osztályra. Az utóbbi időben sokkal kevesebb névtelen leve­let kapunk, de viszonylag sok lelki sé­rült ember keres fel bennünket. Repülő csészealjakról, lehallgatókészülékek­ről, kémekről beszélnek . . . Vagy pedig arra panaszkodnak, hogy a KGB figye­li őket. Sokszor magunk sem értjük, miért jön hozzánk annyi lelkibeteg. Nem ritka a fegyveres látogató sem. Nemrégiben egy nyugalmazott határ­őrtiszt akart megkéselni, szerencsére az őrség résen volt. • Ezúttal a pisztoly nem sült el. SZÍNHÁZ — MOZI — TV KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: este 7 órakor: HELLÓ, DOLL Y! Bérletszünet MO.il. Kecskemét, Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: SZERELM ES SZÍVEK. Színes, magyar film. Árpád mozi: fél 4 óra­kor: RESZKESSETEK, BETÖRŐK. Sz„ mb. amerikai film 3/4 6 és 8 órakor: HA­MIS A BABA. Színes, magyar film. Ott- hoo mozi: (él óórakor: JÉZUS. Színes, mb. amerikai film. Fél 8 órakor: MONSIEUR BARD KÜ LÖNLEGES ÓHAJA. Színes, francia filnc Stúdiómozi: 7 órakor: HALÁLUTMK ÉS ANGYALOK. Színes, magyar film. íVteseraozi: fél 4 és 3/4 6 óra­kor: GONDOS BOCSOK. Színes, mb. amerikai film. Haja, Uránia mozi: léi 4 óra­kor: GONDOS BOCSOK 2. Színes, mb. amerikai rajzfilm Fél 8 órakor: FOLT A ZSÁKJÁT. S.tines, mb. amerikai film. Kiskunhalas: fél A, fél 6 és fél 8 órakor.: A NAGY DURRANÁS. Színes, mb. ame­rikai film. Kalocsa, Otthon mozi: MENTŐ­CSAPAT a ken guruk földjén. Színes, mb. amerik ai rajzfilm. 8 órakor: VAD ORCHIDEÁIK. Sz„ amertkai film, <sak 18 éven felüliek nek. Kiskunfélegyhá­za,Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: NAGYME­NŐK. Színes, amerikai film, csak 18 éven felülieknek Stúdiómozi: 6 órakor: GHOST. Színes amerikai film. KECSKEMÉTI VÁROSI TELEVÍ­ZIÓ. 8.00--9.00: KÉPÚJSÁG. 9.00 12.00: ATV-Víkend, Szórakoztató hét végi magazin. 14.00 15.00: KÉPÚJSÁG December 22.. vasárnap KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ. Délután 3 óra: HELLÓ. DOLLY! Ruttkai Éva-bérlet. A mozik műsora azonos a szombatival, ki­vétel: Kecskemét, Árpád mozi: 3/4 6és 8 óra­kor: HAMISA BABA.Színes, magyar film. Otthon mozi: fél 8 órakor: TOP GUN. Szí­nes, mb. amerikai film. Baja, Uránia mozi* 6 órakor: FARKASOKKAL TÁNCOLÓ. Színes, amerikai film. Kiskunfélegyháza, Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: ZSÁK A FOLT­JÁT. Színes, amerikai film. KECSKEMÉTI VÁROSI TELEVÍ­ZIÓ: 8.00—12 00: A csütörtök esti TV- Tévé-produkció ismétlése. 14 00 14 to- KÉPÚJSÁG. 14.30 15.30: K«Mm(í 20.00—24.00: A péntek esti TV-Tcvc- produkció ismétlése. • Munkában a fegyverszakértők.

Next

/
Thumbnails
Contents