Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

Tass 0 Szalkszentmárton 0 Dunavecse 0 Apóstag 0 Dunaegyháza 0 Solt 0 Vjsolt 0 FülöpszáUás 0 Szabadszállás 0 Kunpeszér 0 Kunadacs Kunszentmiktós és vidéke EGY KISGAZDAPÁRTI KÉPVISELŐ A KÁRPÓTLÁSRÓL Én nem ilyen törvényt akartam Lassan vége a betakarításnak. Elcsöndesül a határ. A Kiskunság télre vár. Annál hangosabbak a közhivatalok, a tsz-irodák és a pártházak. A magyar parasztság ősi pőre folytatódik a kárpótlási törvény paragrafusai szerint. A várva-várt igazságtétel előkészü­leteiről, a jogszabályok érvényesí­tésének tapasztalatairól Faddi Jó­zseffel, a régió kisgazdapárti képvi­selőjével beszélgettem. — Én nem értek egyet a tör­vénnyel, nem szavaztam a javaslat mellett! — kezdi tassi vendéglá­tóm. — Azt tartottam volna igaz­ságosnak, ha mindenki visszakap­ta volna azt a területet, amit a po­fozólegények elraboltak tőle. De, ha ez a törvény sikeredett a nagy rehabilitációs ígéretek után, ezt kell elfogadni. Sajnos a körzetünk­ben nem találtam párját az izsáki példának. A sárfehér hazájában, a szövetkezet vezetői, a néppel együttérezve, igyekeznek azt a te­rületet visszaadni a közösből, ami az igénylő ősi jussa. Jártam példá­ul Kunadacson. Minden vezető azt vallja: adjuk, szívesen, bármikor, csak vigyék! De amikor konkrét kérés fogalmazódik meg, nehezen megy. A parasztember nem vádol­ható azért, mert nem járatos a jog­ban, az ívek, a kérvények kitöltésé­ben, megfogalmazásában. Aztán az irodáknál addig küldik ide-oda, míg végül belefárad, föladja. Szalkszentmártonban a titkárság- vezetőmnek, Nagy Évának kellett ismételten szót emelni a tsz-ügyin- tézők flegmasága ellen. Hogy adja­nak meg minden szükséges ada­tot a kárpótlási ügyben kopogta­tóknak. Nemrég Hunti Sándor kunszentmiklósi gazda keresett meg problémájával. Az Egyetér­tés Tsz-nél már tavasszal szólt, hogy ne nyúljanak a földjéhez, mert visszaveszi, maga akarja Földet visszaváró gazdák kunadacson. Az enyémet már én vetem a tavasszal — mondja Majoros Géza (kucsmában). — Hallottam, hogy az egykori tsz-vezetők közül többen is megta­lálták a családi birtokaikat... — A mostani helyzet kedvez azoknak, akik ismerik a földköny­veket, vagyis sokáig közel voltak a tűzhöz. Előfordulhat, hogy most megint azok járnak jól, akik a kol­hozszervezésnél zászlóvivők vol­tak. Jó kunszentmiklósi példával tudnék élni, de nem kenyerem a személyeskedés. Még egyszer mon­dom: én nem ilyen törvényt akar­tam. — Sokan kívánják vissza a föld­jeiket? — Minden hátráltató, kellemet­len körülmény ellenére: sokan. Kezdetben lassan indult a dolog. Javában tartottak a betakarítási munkák. Ezért volt fontos a határ­idő meghosszabbítása. Remélem, hogy a licitálásnál ügyesen takti­káznak majd a gazdatársaim, jóval a kikiáltási ár alatt tudnak majd munkát és megélhetést adó föld­höz jutni. • Faddi József képviselő: megint jól járnak, akik közel ültek a tűzhöz. művelni. De nem hallgattak rá. Végül kiküldték neki a 17 hektár után a 138 ezer forintos művelé­si számlát. Hát betelt a po­hár . . . DUNAVECSE, APOSTAG ÉS DUNAEGYHÁZA BÚCSÚZIK KALOCSÁTÓL Rendőrkapitányság lesz a kunszentmiklósi őrsből — Terveink szerint, 1992-ben kapitányságot szervezünk a Felső- Kiskunságban, — mondja dr. Ko­csis Attila megyei főkapitány. — Régi terv válhat most valóra. Re­méljük, hogy a költségvetési vitán, a parlament elfogadja a Belügymi­nisztérium, illetve a rendőrség or­szágos központjának a költségve­tését. — Mi indokolja a tavaly megerő­sített kunszentmiklósi őrs fejleszté­sét? — Az elszomorító bűnözési ada­tok. 1990-ben több mint hétszáz bűncselekmény vált ismertté a vá­rosban és a környéken. Az eljárást a kunszentmiklósi kollégák, illetve — súlyosabb esetekben — a kecs­keméti bűnügyi osztály folytatta le. De éppen elég feladatot ad a megyeszékhely a rendőreinknek. Fontos szempont, sürgető körül­mény, hogy 1991-től bíróság is működik a kiskunsági településen. Alapvető szempont, hogy az igaz­ságügyi és a bűnüldözési szerveze­tek megfelelő szinten dolgozhassa­nak együtt. Az illetékességi terüle­teknek is egyezniük kell. — Tehát átrajzolják a rendőrségi térképeket... — A kalocsai körzetből Apos- tag, Dunaegyháza és Dunavecse Kunszentmiklóshoz fog tartozni. A terveket ismerem, ezért nagyon remélem, hogy a fejlesztés, az át­szervezés nyomán javulni fog a közbiztonság a Felső-Kiskunság­ban és a Duna-melléken. Most 28, a kapitányság kialakulása után 56 rendőr szolgál majd a régióban. Természetesen a technikát is kor­szerűsíteni tudjuk és a jelenlegi rendőrségi épület bővítése után végre az ügyfélfogadás feltételei is javulhatnak majd ... F. P. J. Farkas P. József Rendőrőrs Kunszentmiklóson. Az épület bővítése után kulturált körül­mények között tudják fogadni az ügyfeleket. KI REGULÁZZA MEG AZ ADÓT NEM FIZETŐ KONTÁROKAT? Hatósági segítséget várnak az iparosok Meghívót kézbesített a posta nemrégiben Kunszentmiklós, Kun­adacs, Kunpeszér, Tass, Szalkszent­márton és Dunavecse polgármeste­reinek, jegyzőinek, önkormányzati képviselőinek. A borítékon feladó­ként Kunszentmiklós és Társközsé­gei Ipartestülete szerepelt. „Szeret­nénk településeink vezetőinek, tes­tületéinek bemutatni életünket, munkánkat és gondjainkat, és utób­biak megoldásához erkölcsi támo­gatást kérni” — állt a levélben. A kunszentmiklósi ipartestületek titkára, Gőgös István úgy fogalmaz: elég a tétlen várakozásból, lépni kell. Az iparosok ugyanis egyre éleseb­ben követelik érdekvédelmi szerve­zetüktől a fellépést a jogtalanul ipart űzőkkel, kereskedőkkel szemben. Sérelmezik, hogy aki törvényes ke­retek között végzi a munkáját — és így adót, társadalombiztosítási járu­lékot fizet — jelentős hátrányt szen­ved a közterheket nem viselő kontá­rokkal szemben. A kontárkérdés az idén már má­sodszor került terítékre a kun­szentmiklósi ipartestületben. Az el­ső megbeszélésre magukat az enge­dély nélküli iparűzőket hívták me^, kérve őket: váltsák ki a vállalkozói igazolványt és csatlakozzanak tes­tületbéli társaikhoz. A felhívásnak kevés foganatja lett, az ötven és száz közé taksált szentmiklósi kontár kö­zül négyen léptek a törvényes útra. A kontárkérdés örökzöld téma, de korábban nem merült föl ilyen élésen — mondja Gőgös István. — Keve­sebb volt az iparos, több a munka, alacsonyabbak a terhek. Mára a helyzet elviselhetetlenné vált. —Az ipartestület nyíltan előadta, mit vár az önkormányzatoktól. Nem kevesebbet, mint hogy fékez­zék meg az illegális iparűzést, keres­kedelmet. Hatóságilag védjék meg a törvénytisztelő állampolgárokat. Erélyes fellépéssel, szankciókkal ér­tessék meg az értetlenekkel: az adó­fizetés is az európai szokásokhoz tartozik. Kérjük önöket, hogy segít­senek . Ne kényszerítsenek bennünket arra, hogy tüntetnünk, sztrájkolnunk kelljen, hogy tömegesen adjuk vissza iparigazolványunkat — hangzott el. A polgármesterek, jegyzők, kép­viselők szemlátomást nem rémültek meg. A vita igen hamar politikai sik­ra terelődött és a parlament meg a kormány általános bírálatába tor­kollott. Az adót nem fizető kontá­rok megregulázása állami feladat, az önkormányzat mossa kezeit. Van őneki úgyis épp elég népszerűtlen feladata, ez már igazán nem hiány­zik. Arról nem is szólva, hogy az en­gedély nélküli szolgáltatók és áru­sok is csak javítják a lakosság ellátá­sát. Hogy esetleg nem kellő szakérte­lemmel dolgoznak? Hogy áruik nem mindig kifogástalanok? Hogy ga­ranciális igényt nem lehet velük szemben érvényesíteni? Hogy illegá­lis tevékenységük súlyosan sérti a törvénytisztelő vállalkozók érdeke­it? Minderről kevés szó esett. Te­gyen feljelentést az ipartestület, bi­zonyítsa be, hogy az illető pénzért és nem baráti szívességből kontárko- dott, s akkor majd eljár a hivatal. Csakhát faluhelyen, kisvárosban ez sem olyan egyszerű. Hiszen az iparosnak alkalmasint jó szomszéd­ja, sógora, komája a kontár. És hát ki akarja a földijét, barátját följelen­teni? Sitkéi Béla Új kutat fúrnak Kunadacson Mivel a falucska biztonsági kút­ja nem ad elfogadható minőségű vizet, új forrás föltárásáról határo­zott a kunadacsi képviselő-testü­let. A kijelölt faluszéli területen a napokban fogott munkához a ceg­lédi kútfúró vállalat csapata. A tervezett 175 méteres kút egy­millió-nyolcszázezer forintjába ke­rül a községnek. • Mélyül a furat Kunadacs határában. Remélik, hogy 175 méter mélyen jó vizet találnak majd. A hírek szerint jelentkezett az örökségért a Tassról elűzött, javaitól megfosztott Darányi család egyik Lengyelországban élő leszármazottja. A helyi ön- kormányzattól visszakéri a csa­ládi kúriát, ami évtizedekig a falucska ^művelődési házául szolgált. A tassi lokálpatrióták nem is bánnák, ha végre igazi gazda vigyázná a nagyon szép épületet és a művészi kertépítés emlékeit őrző több hektáros ar­borétumot. Mára ugyanis mindkettő veszélybe került. Az ablakok tárva-nyitva, a rom­bolás, fosztogatás nyomait lát­ni mindenfelé. DECEMBERBEN ÁTADÁS Sportcsarnok alapítványi pénzből • Az igazi gazda remélhetően jobban vigyáz majd a Darányi-örökségre. Alapítványt hozott létre nemrég a dunaegyházi községi önkor­mányzat: három és fél millió forin­tos tőkével. Azóta folyamatosan gyarapodik az összeg a számlán. A Dunaegyházáért Alapítvány szervezi a sportcsarnok építését. A tervek szerint még decemberben átadják a 17 milliós beruházás első egységét, a csarnokot. Jövő tavasz­ra tervezik az öltöző és zuhanyzók megépítését. A beruházók a mun­kák szervezésénél arra is töreked­tek, hogy az építkezésnél minél több feladatot kapjanak a helyi kisiparosok. A kőművesmunkákat a Solti Rákóczi Tsz brigádja; a vasszerkezeteket Ájpli Mihály kunszentmiklósi mester; a fűtést és a vízvezeték-szerelést a dunaegy­házi Tóth Gusztáv, a villanyszere­lést Thein Jenő vállalta. • Még az idén átadják a sportcsar­nokot Dunaegyházán. Tüzelőakció nyugdíjasoknak A Nyulász Tüzépker solti telepén olcsóbban kaphatják a fűrészelt tű­zifát a nyugdíjasok. A vásárlás felté­tele: a nyugdíjas-igazolvány fölmu­tatása. A munkanélküliségről Fülöpszálláson A fülöpszállási községi önkor­mányzat legutóbbi ülésén Vízi Má­tyás jegyző tájékoztatta a község- atyákat a munkaerőhelyzetről. Az előterjesztés szerint jelenleg 124 fú- löpszállási — a felnőtt lakosság 10 százaléka — kap rendszeresen se­gélyt a munkaügyi hivataltól. Bár a kiskunsági településen jobb az arány, mint a környező falvakban, a képviselők aggasztónak találták a helyzetet. Száz körül van ugyanis azoknak a száma is, akik — bár nincs rendszeres kereső foglalkozá­suk — nem is jogosultak a segélye­zésre. Közülük többen az önkor­mányzat szociális bizottságánál je­lentkeztek segítségért. Mi lesz a szabadszállási József Attila- házzal? Romosán, elhagyatottan áll Sza­badszállás határában a József Atti- la-emlékház, ahol a költő oly sok kedves órát töltött öreg barátjával és ahol számos szép verset irt. Ä he­lyi lokálpatrióták most akciót szer­veznek a tanya megmentésére. Re­mélik, hogy a helyi önkormányzat is támogatni fogja a tavasszal megin­duló felújítási munkálatokat. Hatvanadik házassági évforduló Ritka családi esemény zajlott le Kunszentmiklóson október 14-én. Oláh Mihály és felesége. Kati néni, a 60. házassági évfordulójukat ün­nepelhették meg. Ezen a szép napon négy gyermekük, hat unokájuk, egy dédunokájuk, testvéreik, menyeik és vejeik köszöntötték a meghatott há­zaspárt, további jó egészséget és bé­kés, boldog éveket kívánva nekik. Otthon mozgássérülteknek Október 25-én új otthont vettek birtokukba a kunszentmiklósi moz­gássérültek. A tágas épületet még a nyáron vásárolta meg — a helyi ön- kormányzat és a Népjóléti Miniszté­rium segítségével — az egyesület, miután a régi napközit kinőtték. A ház pincéjében vannak a szövő­műhelyek, a földszinten és a padlás­térben a pihenő- és a lakószobákat rendezték be. Takarékos szalkszentmártoniak Alapvetően a betétgyűjtés jellem­zi a szalkszentmártoni OTP-fiók munkáját. A lakosság évről évre többet kíván megtakarítani a jöve­delméből. A betétállomány jelenleg meghaladja a 110 millió forintot. A fiók 17 millió forintért értékesített értékpapírt a közelmúltban. Széchenyi­kiállítás A dunavccscKVikár Béla Könyv­tár a Széchenyi-évforduló tiszteleté­re kiállítást rendezett az intézmény olvasótermében. A tárlaton a jeles államférfi életét és munkásságát bemutató könyvek, tablók látha­tók. A helyi általános iskola tanu­lói a könyvtári órák keretében ta­nulmányozzák a reformkor megha­tározó személyiségének pályáját, al­kotásait. V___________________J Fotó: Walter Péter Az oldalt szerkeszti: Farkas P. József GAZDÁTLANUL Visszakérik a tassi Darányi-kastélyt

Next

/
Thumbnails
Contents