Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

Ágasegyháza • Fülöpháza • Izsák • Kerekegyháza • Lajosmizse • Orgovány Kecskemét Vidéke A KIETIEN&KBEN_____________________________________ • Jambrik Renáta egyik műve. Nem gyakori dolog, hogy a fü- löpházi művelődési házban kiállí­tást rendezzenek. Most azonban már folyik a készülődés a december 7-én nyíló tárlat létrehozására. Az érdeklődők — s várhatóan nem ke­vesen lesznek — 19 grafikát és ak- varellt tekinthetnek majd meg. Valószínűleg eddig semmi rend­kívüli nincs ebben a hírben, ám aki­nek a műveiben gyönyörködhetnek a fülöpháziak, az ugyancsak közé­jük való és még nincs 17 esztendős. Jambrik Renátának hívják. Az élet nem könnyű sorsot szabott ki rá. Hátrányos helyzetű cigánylány­ként tízesztendősen került a faluba. De az iskolában kimagaslott a sor­ból és nem csak rajztudásával. Az iskola egyik pedagógusában pedig nagy támaszra talált, aki segítette, hogy valóra válthassa álmát: a sze­gedi Tömörkény István Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola di­ákja lehessen. Ma már ott tanul és bizonyít. A faluja pedig fontosnak tartja, hogy e fiatal tehetségnek először otthon legyen módja megmutatni — meddig jutott, s mire képes még. Biztonságban Kerekegyházán A közrend és közbiztonság. Manapság nincs olyan telepü­lés, ahol nem a legfontosabb kérdések között szerepelne, így van ez Kerekegyházán is. Nemrégiben egyik képviselő- testületi ülésen azonban meg­állapodás született arról, hogy az immár a lajosmizsei rendőrőrshöz tartozó nagy­községben is járőröznek majd a szomszéd település közegei. Arról is szó van, hogy jövőre négyszemélyre emelik a helyi rendőrök létszámát. A képvi­selő-testület pedig elhatároz­ta, hogy kezdeményezni fogja az önvédelmi csoport létreho­zását. Nagy horderejű — de telje­sen más irányú — az a dönté­sük, miszerint a közeljövőben megterveztetik a község címe­rét, zászlaját és pecsétjét. Ezenkívül megalakítják a Ke­rekegyházáért díjat, amit az kaphat meg, aki a legtöbbet tesz vagy tett a településért. MIT TANÁCSOL CINZANO ÚR AZ IZSÁKI GAZDÁKNAK? A harchoz hozzá kell szokni! Együttműködési szerződést kö­tött a napokban a torinói Cinzano és az Izsáki Állami Gazdaság. Ok­tóbertől a homokhátsági nagy­üzem borkombinátjában töltik a hazai piacra szánt világhírű ver­mutot. A piemontei pincékből ka­mionok hozzák a nemes italt a sár­fehér hazájába. A szerződéskötés­re Izsákra látogatott gróf Marone Cinzano, a rangos olasz nemesi család és a világcég képviselője. A sajtótájékoztató után szívesen válaszolt a Petőfi Népe kérdéseire is.... — Ön is hallotta, hogy az Alfol- dön borválság van. A keleti piacok megszűntek. A Szovjetunió csak Izsákról évente több millió palack pezsgőt és habzóbort vásárolt. Ma egy gyűszűnyi sárfehér bort sem le­het eladni a régi vevőknek. Mit tud tanácsolni a szőlősgazdáknak? — Először talán azt illene vála­szolnom, hogy a konkurenciával nem szívesem osztom meg a ta­pasztalataimat ... A világpiac nyi­tott, járja ki mindenki a maga is­koláját ... — ... de az izsákiak már az Ön partnerei, sorstársak lettek ... — No, nem is azért mondtam. Barolo, Barbaresco, Nebbiolo és Asti messze esik innen. Cégünk alapítója, Francesco Cinzano 1816-ban nyitotta meg az első vermutboltot Torinóban. Úgy­hogy éppen elég válságtapaszta­latot jegyezhettek a história do- musunkba. Arról pedig biztosan tudnak Önök is, hogy Olaszor­szág, Spanyolország és Francia- ország évente új és újabb fronto­kat nyit a borháborúkban. Úgy­hogy én azt mondom: ne arról álmodozzanak, hogy hátha visz- szajön a lágy piac! Készüljenek fel, hogy a legkeményebb küz­delmekben is helyt tudjanak áll­ni. Biztos vagyok benne, hogy a • Gróf Marone Cinzano (Fotó: Méhesi Éva) válság igazi oka itt nem a meny- nyiség, sokkal inkább a hagyo­mányos beidegződések. Vigyázni kell a minőségre! — A Cinzano a világ legismer­tebb italai közé tartozik. Minden kontinensen ismerik, szeretik. Önök nyugodtan olvasgathatnak a nizzai vagy a korzikai villájuk­ban ... — Kár lenne tagadni az eredmé­nyeinket. A felmérések szerint a világban igazából két márkát is­mernek a vermutok közül: a Mar­tini and Rossit és a Cinzanót. Évente 7,3 millió márkás Cinzanót értékesítünk 100 országban. De, ha azt nézzük, hogy 1989-ben, il­letve 1990-ben 12 százalékkal esett vissza a forgalom, már közel sem lehetünk elégedettek. Nem vélet­len, hogy a családi és a cégtanács a világ legjobb menedzsereivel új stratégiát dolgozott ki, hogy a ked­vezőtlen tendencia megváltozzon. — Úgy gondolom, hogy előbb az okokat kellett tisztázni... — Természetesen. Minden visz- szaesésnél az első és a legfontosabb ok: az innováció hiánya. Hosszú idő óta nem tettünk semmit, hogy termékeinket — sajátosságaik megőrzésével — meg tudjuk fiata­lítani. Nem hirdettünk a lapokban. Az emberek szinte elfelejtették, hogy hogyan, mikor, miért kell in­ni a vermutokat. A rohanó világ­ban, az amerikanizált gyorsétkezé- ses formák elterjedésével eltűnt az „aperitif pillanat”. Erre az ebéd és vacsora előtti kortyra ma egyéb­ként is a whisky, a gin-tonic és az egyszerű borok aspirálnak. Persze, nem szabad figyelmen kívül hagyni a széles körű alkoholellenes propa­gandát, a termelésre, a teljesít­ményre koncentráló életstílus kia­lakulását, ami a fejlett ipari orszá­gokat manapság jellemzi. — De Önök sem adták föl... — De nem ám! Komoly össze­geket áldoztunk az innovációra. Megfigyelték a szakemberek, hogy az emberek kevesebbet isz­nak ugyan, de a minőségért szí­vesen fizetnek többet. A hagyo­mányos termékeinket is felsőbb osztályba kellett soroltatnunk, az „image-nak” változni kellett. A harmadik kitörési kísérlet: új piacok szerzése, hagyományos, de kissé elfelejtett kapcsolatok újjászervezése. Ezért vagyunk most Korzika helyett itt, hogy a kelet-európai hídfőállást meg­szervezzük ... Nem tudok oko­sabbat mondani: a harchoz hoz­zá kell szokni! — Tehát ne vágják ki a szőlőket a homokhátsági gazdák... — Erre a kérdésre én nem vá­laszolhatok. Annyit mondok: ne adják föl. Remek pincészet és palackozóüzem van itt, a szak­emberek profik: mindehhez azért bor is kell. Fakas P. József A PÁPÁNAK IS KÜLDTEK EGY PÉLDÁNYT Kalamajka Lajosmizsén • A lajosmizsei községháza nem újkeletű falai számára — vélhetően — ezek a kalamajkák már nem újak. SZÉCHENYI ISTVÁNRÓL NEVEZIK EL AZ ISKOLÁT Megunták az iskola névte­lenségét Ágasegyházán. A szülők és a pedagógusok közösen Széchenyi István, a legnagyobb magyar neve mellett döntöttek, akinek az idén ünnepeljük születésének 200. évfordulóját. Az ünnep­séget november 30-án rende­zik meg, mégpedig a faluház­ban. Dr. Dobos Krisztina, a Művelődési és Közoktatás- ügyi Minisztérium helyettes államtitkára mond majd be­szédet. Ezt követően meg­nyitják a Széchenyi István- emlékkiáUítást az iskola au­lájában. A rendezvényre Ká­nya Gábor Bács-Kiskun me­gyei országgyűlési képviselő is hivatalos. • Az iskola bővítésekor, 1980-ban, ki gondolta volna, hogy több mint egy évtizeddel később Széchenyi Istvánról nevezik el az intézményt. A RING Kft. így írtok ti! cím­mel egy 16 oldalas mellékletet adott ki, mely túlnyomórészt az Anarchista Újságból és a Fidesz- hez közel álló Magyar Narancsból átvett írásokból, rajzokból áll. A kiadványt elrettentésnek szán­ták, hogy e két újság miként fogad­ta II. János Pál magyaroroszági látogatását. A megbotránkoztató műveket tartalmazó lapot a lajos­mizsei nyomdában készítették, ahol Sólyom János helyi képvisel <x is dolgozik. Többeknek felhábo­rodva megmutatta, így Cserényi Péter képviselőtársának is, aki úgy vélte: tudja meg mindenki, mi fo­lyik manapság Magyarországon a sajtószabadság örve alatt és az ok­tóberi képviselő-testületi ülésen vagy ötven példányt kiosztott. A »RING Kft. mellékletnek szánt kiadványából azonban így önmagában sokaknak nem derült ki világosan, hogy az egy elítélő, leleplező újság és a szenátorok fe­szített munkája miatt nem jutott idő ezt megbeszélni. Dr. Magyar Károly képviselő így a múlt heti ülésen interpellációban tiltakozott a mocskolódó lap osztogatása el­len. Az elnöklő Zsigó Viktor pol­gármester válaszában ismertette a fenti történetet és hozzáfűzte: jobb ha tudjuk, mi történik körülöt­tünk, mintha homokba dugnánk a fejünket. Az interpellációs választ dr. Magyar Károly nem, a képvise­lők többsége azonban elfogadta, így az ügy lezárult. Zsigó polgár- mester ezután kérdezte meg Ma­gyar doktort: igaz-e, amit a falu­ban beszélnek, hogy feljelentette Lajosmizse plébánosánál, Asztalos atyánál, a püspöknél és a pápánál? Dr. Magyar Károly elmondta: nem jelentettem föl senkit, csak küldtem nekik egy-egy példányt az újságból, hozzáfűzve, hogy ezt osztogatták a lajosmizsei képvise­lő-testületi ülésen. M. Gy. r Új házasok Ágasegyházán: október 26-án Farkas Katalin és Tóth László; no­vember 16-án Csontos Katalin és Góbor Ferenc; Izsákon: november 9-én Kurucz Ildikó és Digner József; Majzik Edina és Farkas Csaba; november 16-án Borbély Tünde és Nagy Mi­hály; november 23-án Murár Bri­gitta és Végh Antal Béla; Kerekegyházán: Szabó László és Zsikla Erika; Tóth József és Szabó Piroska; Lajosmizsén: október 26-án Bata Aranka és Dobos András; Orgoványon: október 26-án Ke­lemen Anikó és Tyukász Ernő; no­vember 2-án Mihók Éva és Seges­vári Ferenc, Rádi Éva és Ács Imre; november 16-án Tóth Ágnes és Bojtos István kötött házasságot. Tanyavillamosí­tás Eddig tíz tanyatulajdonos kérte az áram elvezetését ingatlanukhoz Ágasegyházán, a Zsombos dűlő­ben. Ez körülbelül 875 ezer forintba kerül. Ám az idén csak két tanyát kötnek be, a többi jövőre marad. A falu belterületén is folyik a beru­házás. A Domb és a Rózsa Ferenc utcában még ebben az évben elké­szülnek a hálózat bővítésével. Bel­területen a költségek a lakosságot terhelik. Idősek köszöntése Ágasegyháza időseit, valamennyi 65 év fölötti helybélit — pontosan 350 személyt —* invitált meg az ön- kormányzat december elsejére, va­sárnapra, a 14 órakor kezdődő ün­nepségre a faluházba. Az ünnepeltek maguk a meghí­vottak lesznek, akiket az iskolások énekkej, szavalattal köszöntenek. Majd Ádám Józsefné, a polgármes­ter asszony mond ünnepi beszédet. Fánkkal, valamint egy-egy szál vi­rággal látják az időseket vendégül. Izsákon a Sárfehér Téesz is gon­dol az idősekre és november 29-én ünnepséget rendez a számukra. Végre gyógyszertár Ágasegyházán régóta hiányzik a gyógyszertár — eddig ugyanis nem volt. Most kisegitöpatika létreho­zására készül egy vállalkozó. A he­lyiséget a volt pártitodából alakít­ják ki. A magánzó egy ideig még nem fizet majd bérleti díjat, s az átalakítás költségei js az önkor­mányzatot terhelik. Ám a legfonto­sabb, hogy a gyógyszerekért egyet­len ágasegyházinak se kelljen utaz­gatnia. Várhatóan januárban nyit a patika, ám ha a munkák gyorsab­ban haladnak, akár már december közepén is. Versenytárgyalás Izsákon Az építési telkek versenytárgya­lását tartják november 29-én, 8 óra­kor Izsákon, a községháza emeleti tanácskozótermében. . ytai Örömhír Alapítvány Egyedülállóan nemes kezdeménye­zésként jelentkezett Bács-Kiskun me­gyében az Örömhír Alapítvány. Ennek már másfél esztendeje is van. Központja Orgovány (Vörösmarty utca 14.). S hogy miért hozták létre? Hogy az evangéliumot (örömhírt) terjesszék val­lásos könyveken, kiadványokon, mag­nó- és videokazettákon keresztül. Az alapítvány több mint egyéves tevékeny­sége során már megszervezte az előbbi­ekben említett tárgyak kölcsönzését: mi­nikönyvtárakat hozott létre. Utógondo­zásra szoruló és idős, beteg embereket látogatnak meg rendszeresen, s ellátják őket vallásos irományokkal. Természe­tesen feladatuknak tekintik a kapcsolat- tartást (felekezeti különbség nélkül) a gyermekekkel, mégpedig úgy, hogy rejt­vényeket, humoros írásokat, folytatásos történeteket, képes beszámolókat kül­denek a számukra díjtalanul. Ficsor Károlytól, a kuratórium elnö­kétől azt is megtudtuk, hogy Bács- Kiskun megyében Orgoványon kívül Kecelen, Kiskőrösön és Kiskunhalason, ezeken kívül pedig az ország további nyolc településén már megtalálhatók az Örömhír Alapítvány minikönyvtárai. Sajnos komolyabb technikai felszerelé­sük (pl. fénymásoló vagy filmfelvevő) még nincs, de a különböző egyházakban élő munkatársaik saját eszközeikkel so­kat segítenek. Az alapítvány minden vallási tárgyú irodalmat adományként szívesen fogad. Sanda József Az oldalt szerkeszti: Bencze Andrea 1 Egy tehetség Fülöpházáról

Next

/
Thumbnails
Contents