Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-28 / 279. szám
1 6. oldal, 1991. november 28. PETŐFI NÉPE Kérdőjelek a kecskeméti közép-európa egyetem körül 0 A főépület. A Parlamentben összehívott keddi tanácskozáson Mécs Imre kuratóriumi elnök, Göncz Árpád köztársasági elnök, Csoóri Sándor költő, Merász József kecskeméti polgármester, dr. Faragó Gyula, a megyei közgyűlés képviselője, Szirmai Péter színművész és az alapítvány három titkára vett részt. Konrád György író, a hetedik testületi tag azonban most sem tudott részt venni a munkában. Az egyetem megvalósításának lehetőségéről Merász József kérésére tárgyalt a testület, mert a polgármester úgy vélte, hogy a nemes tervhez hiányzik a szükséges anyagi fedezet. Az ülésre a polgármesteri hivatal beruházási becslést készített, melyben a szakértők feltüntették a Rudolf laktanya helyén létesítendő intézmény várható költségeit. A felmérések szerint legalább 3 milliárd forintra volna szükség a megfelelő feltételek kialakítására. Az épületek felújítása 400 millió, az új létesítmények 1,4 milliárd, egyéb infrastrukturális beruházások egymilliárd forintba kerülnének. S a munkálatok megkezdéséhez legalább 1 milliárd induló tőkére volna szükség, míg a fennmaradó rész fedezetét pedig a következő 5-6 év során kell megszerezni. Merász József arra kérte a kuratóriumi tagokat, hogy az adatok ismeretében reálisan gondolják végig az összegek előteremtésének a lehetőségét. Majd ismertette Gaál Károly bécsi professzor levelét, aki Habsburg Ottó véleményét tolmácsolta az egyetem ügyében. Az ismert politikus szerint belátható időn belül az alapítvány nem számíthat jelentős nyugati segítségre a térség politikai-gazdasági nehézségei miatt. Megemlítette Soros György levelét is, amelyben az állt, hogy nem támogatja a kecskeméti terveket. A polgármester végül javasolta a testületnek, tisztázza azt a kérdést, született-e a május 30-i ülésen döntés az alapítvány vagyonát bérbe adó kft. létrehozásáról. Milyen kapcsolat van az alapítvány és a működő kft. között? Mécs Imre válaszában megdöbbenésének adott hangot, hogy a „hírős város” polgármesteri hivatala ahhoz a Soros Györgyhöz fordult, aki az ő megkérdezése nélkül Prágában alapított közép-európai egyetemet. Etikátlannak nevezte, hogy Hideg Antal alpolgármester ilyen levélváltást folytatott. Majd feltette a kérdést: akarja-e Kecskemét ezt a hárommilhárdos beruházást vagy nem? Ha igen, úgy jó szándékát azzal is bizonyíthatja, hogy más ingatlanok bérbeadásának a jogát átengedi az alapítványnak. Pénzügyekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a milliárdok megszerzését ma a kuratórium egyik tagja sem tudja garantálni. Véleménye szerint kis lépések megtételével megoldható a problémák jelentős része, és el lehetne indítani az oktatást. Mindenekelőtt fel kell mérni a jelenlegi anyagi hátteret, az egyik épületet helyre kell állítani, ahol elkezdhető a tanítás. Ezután lehet csak arra számítani, hogy a tudományos világ és a nagy alapítványok is támogatni fogják az Universitast. Göncz Árpád köztársasági elnök is osztotta Mécs Imre véleményét abban a kérdésben, hogy 3 milliárd forintot iskolaalapításra előteremteni ma szinte lehetetlen. Az egyetem fokozatos kiépítésében látta a tervek megvalósításának az egyedüli járható útját ő is. Véleménye szerint az alapítók a 22-es csapdájába kerültek: — Ha nem tudunk valamit felmutatni, nem kapunk pénzt, ha nem lesz pénz, nem tudunk semmit sem felmutatni —mondotta az elnök. Végül megjegyezte, hogy érzése szerint, a város nem bízik a kft. pénzügyi tevékenységében. A közös célok megvalósítása érdekében bizalmat kért a polgármestertől a vállalkozás támogatására. Merász József válaszában hangsúlyozta, hogy a laktanya-bérbeadó szervezetnek a városi önkormányzat helyett, azt a kuratóriumot kell tájékoztatnia, amelynek csak az egyik tagja a mindenkori polgármester. Mécs Imre felkérésére Szűcs Tibor, az University Shop Center Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a cég eddigi munkáját. A volt kaszárnya területéből 10 ezer négyzetmétert adtak bérbe, négyzetméterenként 1000—1700 forint közötti összegekért. Számításai szerint így évente 5 millió forintot tud a vállalkozás átpumpálni az alapítvány kasszájába, mely fedezi az állagmegóvó költségeket. A polgármestert azonban nem nyugtatta meg az igazgató beszámolója. Rákérdezett ugyanis arra, hogy a tízegynéhány milliós bevétel átpumpálás utáni részével mi történik? Válaszában Szűcs Tibor kijelentette', hogy Budapestre nem hozta el a részleges kimutatásokat, de Kecskeméten minden számlával pontosan el tud számolni. Nem oly rég adóellenőrzés is volt a cégnél, de gondatlanságot nem találtak. Biztosította a jelenlévőket, hogy minden fillért az egyetem létrehozása érdekében költött el. A kft. rezsiköltsége a befolyt jövedelmek 30-35 százalékát teszi ki. Ez utóbbi arányt Merász József igen magasnak találta, s megjegyezte, hogy a bérbeadást a városháza is el tudta volna látni, s akkor az alapítványnak jóval több pénze lenne ma. A jelenlévők, mivel nem voltak biztosak abban, hogy egyszer már elfogadták az USC Kft. megalapítását a május 30-ai kuratóriumi ülésen, visszamenőleg újabb szavazás során egyhangúlag megerősítették a vállalkozás létrehozását. Majd abban is döntöttek, ha megfelelő személyt találnak, akkor felmentik Szűcs Tibort az alapítvány gazdasági titkári feladatai alól. Összeférhetetlenség áll fenn a jelenlegi helyzetben, mert az alapítvány üzleti érdekeit ugyanaz a személy képviseli, mint aki vezetője az alapítvánnyal pénzügyi kapcsolatban lévő cégnek. A több mint négyórás tárgyalás végén a testület tagjai megállapodtak abban, hogy a legsürgősebb feladatok elvégzése érdekében kialakítanak egy rövid távú koncepciót. Majd egy menedzsercsoportot bíznak meg a nagyszabású tervek s azok várható költségeinek összehangolására. Mécs Imre vállalta, hogy a továbblépés érdekében a miniszterelnököt s a kulturális tárcát is felkeresi. Csoóri Sándor pedig javasolta, hogy a Teleki László Alapítvány támogatását fel lehetne használni egy Kecskeméten rendezendő kisebbségi tanácskozás megrendezéséhez, melyhez már az egyetem is a nevét adhatná. Az alapítók legközelebb decemberben, az alapítvány kecskeméti titkársági ülésén folytatják munkájukat. Barta Zsolt TRAGIKUS TÉNYEK Menekülés a munkanélküliségből a rokkantnyugdíjba Míg 1980-ban 65 113 személy kérte kivizsgálását rokkantnyugdíjaztatása érdekében, ez a szám 1985-ben 71 335-re emelkedett és, tavaly, 1990-ben 122 304 volt az új jelentkezők száma. Dr. Bálint György, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének főigazgató főorvoshelyettese szerint ennek részben a lakosság egészségi állapotának romlása, másrészt a szociális körülmények megváltozása az oka. Az 1990-ben rokkantnyugdíjra jogosultnak nyilvánítottak közül a legtöbb személynek, 32%-nak keringési, 18%-nak elme-, 12%-nak mozgásszervi, 8%-nak daganatos betegség miatt állapították meg jogosultságát. A baleset miatt leszázalékoltak mindössze 3,6%-ban voltak, ami azt bizonyítja, hogy nem a közvetlen munkakörülmények, inkább az általános egészségromlás idézi elő a rokkantnyugdíjasok számának növekedését. Az is igaz azonban, hogy a romló szociális körülmények közvetve kihatnak az egészségi állapotra, és sok munka nélkül maradt személy kéri leszázalékoltatását, aki ha állását nem vesztette volna el, nem folyamodna nyugdíjért. Az új jelentkezők közül — orvosi szempontból — csak körülbelül 50% bizonyul ténylegesen jogosultnak a rokkantnyugdíjra, amelynek minimális összege 5200 Ft. A nyugdíj természetesen biztos megélhetést még nem jelent, de a rokkantnyugdíjas — ha képes rá - vállalhat munkát. Bérének ösz- szege nem haladhatja meg a nyugdíj összegét. A rokkantság fokának megállapítása, a jogosultság kimondása az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézete orvosi bizottságainak a feladata. A szociális körülményekkel való szoros összefüggést bizonyítja az a tény is, hogy a jelentkezések száma az ország azon területein, Borsodban, Bács-kiskunban, Békésben és a Nyírségben a legnagyobb, ahol a munkanélküliség a legtöbb problémát okozza. Az orvosszakértők feladatát nagyon megnehezíti az a törvény, amely kimondja, hogy mindenkinek állampolgári joga az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézete orvosbizottságainak kivizsgálását kérni rokkantnyugdíjaztatás vagy szociális járulékra való jogosultság szempontjából (a szociális segélyt az önkormányzat folyósítja, de az Kilátástalan helyzetben lehet jól dönteni? ezzel kapcsolatos és több egyéb, nem a társadalombiztosítás feladataival összefüggő orvosi vizsgálatokat is az orvosi bizottságok végzik, ami az új törvény beiktatásáig így is lesz). A jelentkezők egy része a törvény jogán, anélkül, hogy előzetesen más orvossal konzultálna, kérheti kivizsgálását. Nem csoda tehát, hogy a jelentkezőknek mindössze a fele bizonyul ténylegesen rokkantnak. Az orvosszakértőkre más jogszabályok vonatkoznak, mint kollégáikra. Magánpraxisuk nem lehet és semmiféle hálapénzt nem fogadhatnak el, és aki a hálapénzt adja, az is BTK-ba ütköző cselekedetet hajt végre. Dr. Bálint György szerint a rokkantnyugdíjaztatások száma a fokozódó munkanélküliség, a szociális rehabilitáció hiányosságai, a szociális védőháló elégtelensége miatt is jelentősen növekszik. Az átképzési nehézségek, az érintett iparágak elbocsátott dolgozóinak nem megfelelő szakképzettsége arra ösztönzi a munkanélkülieket, hogy megpróbáljanak rokkantsági nyugdíjért folyamodni. Tragikus tény, hogy a munka nélkül maradt dolgozó egyik lehetősége esetleges rokkantságában rejlik. Ha „túl” egészséges, nem lesz képes rá, hogy eltartsa családját. Ha jogosultnak bizonyul, az átfutási idő különböző okok miatt elhúzódhat, különösen fellebbezés esetén. Havas Klára • Értékesítési hisztériáról van szó ... A „tojásháború” csak egy a sokban A „tojásháború” még nem zárult le megnyugtatóan, de mind több jel utal arra: az irreális árakkal nemcsak a kormányzat próbál szembeszállni (az agrárpiaci rendtartás koordináló bizottság támogatja a tojás importját), hanem maguk a tojástermelők is fel kivánnak lépni. — Van az országban elég tojás. Importtal fenyegetőzni persze lehet a magas árak hallatán, de az a tojásmennyiség, ami jelenleg az országban van, tökéletesen elég. Itt egy olyan hisztériáról van szó a tojás esetében is, amit már nagyon sok mezőgazdasági termék termelése és értékesítése körül ugyanígy tapasztaltunk az idén — vélekedik dr. Deák Géza, a Magyar Tojástermelők Szövetségének elnöke. A tojásról tudni kell, hogy kimondottan konjunkturális cikk. Vannak időszakok, amikor az ára rendkívül alacsony. A nyár folyamán például 2—2,50-ért lehetett és kellett darabját értékesíteni, pedig egy darab előállításának költsége négy forint húsz—négy forint harminc fillér. Tehát most — az őszi, téli időszakban — mindenképpen indokolt egy 6,30—6,50-es értékesítési ár, s ezzel azt is mondom, hogy ennél jóval magasabb árat, nyolc- kilenc forintost semmi sem indokol! Itt egy felvásárlási, piaci, konjunktúra értékesítési hisztériáról van szó. — Mit tehet a szövetség azért, hogy helyükre kerüljenek az árak?—kérdezte a Falutévé riportere az elnököt. — Szövetségünk tulajdonképpen csak a termelők egy részét képviseli. Az egész ország termelését csak akkor tudja koordinálni és átfogni, ha törvényben biztosított jogosítványai lesznek. Olyanokra gondolok mint kvótarendszer, export-import szabályozás. Ma itt, Magyarországon egy szabályozatlan, vad piac működik. A pénzügyi kormányzat magára hagyta a mező- gazdaságot. Ha nem történnek megfelelő intézkedések előfordulhat, hogy nem az lesz a jövőben a kérdés’ hogy mennyiért kapható a tojás, hanem hogy lesz-é egyáltalán. I ÍGY LÁTJÁK A TOJÁSTERMELŐK
