Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

KECSKEMET Lakás —1991 A kecskeméti oldalon ma — egyéb cikkek mellett — bőséges és reményeink szerint alapos tájékoztatást találhat az érdeklődő olvasó mindenről, ami otthonteremtéssel, lakás- vagy telekvásárlással kapcso­latos, illetve olyan költségekről, amelyek ezekkel összefüggenek. Infor­mációink bősége sem feledteti azonban azt a szomorú tényt, hogy otthont teremteni egyre kilátástalanabb, és a lakásrezsi is állandóan növekszik. A kérdések kérdése tehát az — és egyelőre nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bármilyen választ adhassunk —: mi lesz a ma fiataljaival, mi lesz gyermekeinkkel? Törlesztőrészletek Igények, igénylők — és a lehetőségek Ki és milyen lakásra jogosult, támogat-e bárkit is az önkormányzat, ha igen, milyen feltételekkel, egyáltalán: milyenek a lehetőségek úgy általá­ban és konkrétan? Kérdéseinkre a polgármesteri hivatal pénzügyi és gazda­sági irodája lakásgazdálkodási csoportjának vezetőjétől, Farkas Tiborné dr.-tól kértünk választ. Nagyon sokan — mondják: a szerencsések — az OTP lakásvá­sárlási hitelfeltételeit még abból az időből ismerik, amikor 2-3 százalékos kamatra adtak 320 ezer forintot és 60 ezer forint volt a szociálpolitikai kedvezmény. Ez — a múlt. A jelen ? Kiemelt támogatású hitel vehe­tő igénybe akkor, ha a lakásvá­sárlónak egy vagy több kiskorú gyermeke van. Egy gyermekre 300, kettőre 400, háromra 500 ezer forintot nyújthat a bank évi 32 százalékos kamatra, az állam meghatározott törlesztési támoga­tást ad alanyi jogon. Egy két­gyermekes család ennek értelmé­ben 400 ezer forintos hiteltörlesz­tésként havi 3200 forintot fizet 10 éves futamidő esetén. (így ugyanis jobban jár, mintha 15 év­re kérné a pénzt, akkor 15 éven át havi 3100-at kéne törlesztenie.) Fölvehető egyéb — nem ennyire támogatott — kölcsön is, termé­szetesen a fizetőképesség függvé­nyében. Ennek a törlesztőrészlete 100 ezer forintonként havi 1800 forint 10 éves időtartamon át. Az a kétgyermekes család tehát, amely igénybe vette a kedvezmé­nyes kölcsönt (400 ezer) és még 400 ezret kért hitelként, 10 éven át havi 10 400 forintot fizet visz- sza. (Könnyű kiszámítani, hogy az eredetileg fölvett 800 ezer he­lyett 1 248 ezret törleszt, ami 56 százalékkal több a tőkénél.) — Számítógépes, naprakész nyilvántartásunk szerint Kecske­méten 4014-en szeretnének lakás­hoz jutni. A két legnépesebb cso­port a szociális bérlakásokra, illet­ve az OTP-s otthonra várakozó: 1239 illetve 2700 a létszámuk. Az általános helyzetkép fölvázo­lása után a csoportvezető a szociá­lis bérlakás (korábban ezeket ne­vezték tanácsinak) hozzájutási le­hetőségét vázolta. — Elvileg az jogosult szociális bérlakásra, kinek az egy főre eső nettó jövedelme a KSH által meg­határozott mindenkori létminimu­mot nem éri el. Ez pillanatnyilag egy házaspár esetében 8000, két­gyermekes családnál pedig 6700 forint fejenként és havonta. A gya­korlatban természetesen csak azoknak az igényét elégithetjük ki, akiknek lakást tudunk adni, és mi­vel állami pénz az építésre nincs, valójában csupán az elköltözés vagy elhalálozás folytán megürese­dő otthonokat tudjuk kiutalni. Az idén eddig harminchét bérlakást adtunk át — ez csepp a tengerben. — Emelik-e a lakbért, eladják-e a bérlakásokat? — 5800 bérlakás van a város­ban, elfogadott koncepció viszont Kecskeméten jelenleg nyolc he­lyen kapható telek. Nincs nagy tü­lekedés értük: a fizetőképes keres­let megcsappant, bár igény volna irántuk. Kis túlzással akár azt is mondhatnánk: lehetséges, hogy két éve —jobb forintban — többe került a házhely, mint most. (Be­fektetési ötlet: lehet, hogy manap­ság érdemes vásárolni, jobb idők reményében . . .?) A konkrét kínálat: Tinódi utca —Fehérvári utca sarok: egyedi családi házas beépítéssel, teljes közműlehetőséggel — 1200 Ft/m2. Imre Gábor utca, közmű nélkül, 192—220 m2-es területek, 470 Ft/ m2 áron. Mérleg utca: családi házas be­építés, teljes közművel, 752 m2-es területek, 567 Ft/m2 áron. Fehér utca 24. 725 m2-es terület, teljes közművel, 1—3 lakás felépí­tésének lehetőségével, 1 377 600 forintért. Pajzs utca: átriumházas beépí­tésű terület, 1500 Ft/m2 áron. Hetényegyháza (Árvácska ut­ca), víz, villany, gáz a helyszínen, 263 Ft/m2 áron. Hetényegyházáról, ha akarom, azt mondom: a város legdinami­kusabban fejlődő része. Gomba módra nőttek ki itt az utóbbi években a pusztából a házak, új utcák tucatja született. De ha hozzáteszem: anélkül épültek fel a típusházak és csodapaloták, hogy a városban szokásos köz­művek töredékét is időben meg­kapták volna, már nem ilyen ró­zsás a kép. Tizenöt utcában a mai napig várnak a csaknem fél évtizede beígért vezetékes vízre. Igaz, „cserébe ezért” lényege­sen olcsóbbak voltak itt a tel­kek, mint a város belterületén. És olcsóbbak ma is, immár — a csatornázást kivéve, persze — teljes közművel ellátva. Vízzel, még nincs, egyedi eladások a va­gyoncsoport közreműködésével folynak, lakbéremelést az önkor­mányzat egyelőre nem tervez. — Bármilyen lehetőség? — Műszakilag leromlott ottho­nokat pályáztatunk meg igényjo­gosultakkal, lakásonként 8-10-en érdeklődnek, nagy siker ez az ak­ció. A kilátások közé tartozik az egykor a szovjetek által lakott 30 Lánchíd utcai lakás megvásárlása szociális bérlakás célokra — újak építéséről egyelőre szó sincs. — Valaha évente ezernél is több, az OTP által építtetett lakást is a város oszthatott ki. — Az OTP lassan kivonulni lát­szik erről a piacról, mi magunk az idén alig 5 lakás vevőjét jelölhettük ki. Ha mégis van otthon, pályázta­tunk: az nyer, aki lead nekünk egy másikat. A bizottság egyébként ki­zárólag a szociális rászorultságot veszi figyelembe. — Nagyon sok fiatal pár garzon­házban kezdte, öt év múltán garan­tált otthonhoz jutással. — A Fiatal Házasok Otthona ma is a legbiztosabb lehetőség. A feltételek azonban mások, mint régen. Ma 50 ezer forintot kell be­fizetni, havonta 2500 forint a köte­Vízmű utca: 145 telek 110 Ft/ m2-es áron. Hegedűs köz (BP.-kút környéke) 450—1100 m2-es telkek, egyedi csa­ládi házas beépítés, az osztás ’92 első félévében kezdődne, ha lenne elég jelentkező, az ára 1100 Ft/m2. Bővebb felvilágosítás a polgájy mesteri hivatal illetékeseinél. gázzal, villannyal mindössze 263 forintért kínálják négyzetméterét az Árvácska utcában. (De azért éppen duplájáért, mint hat évvel ezelőtt.) Ugyanekkora földdarab a vízmű társulás környékén ezer, a Mérleg utcában közel 600 fo­rintot ér. Már akinek. Mert az építkező a várható csil­lagászati költségekből éppen a te­lekárral tud valamennyit lefaragni, ez az első, legfájdalmasabb kiadás. Inkább vállalja a kétlaki életet hiszen a hetényiek többsége a vá­rosba jár dolgozni —, az eső idején feszített víztükrű utcákat — csak a főutca aszfaltozott —, a szerény bevásárlási lehetőségeket, a falura éjszakánként boruló, tapinthatóan sűrű sötétséget. lező előtakarékosság és 5 év után ki-ki saját maga köteles az elhelye­zéséről gondoskodni úgy, hogy alanyi jogon kap 200 ezer forintos kamatmentes kölcsönt 10 éves le­járatra. Ez még ma is nagyon von­zó lehetőség, mert van benne reális esély az önálló otthonhoz. — Kiket tud támogatni a város? — Egyedi elbírálással, illetve bi­zonyos esetekben alanyi jogon mindazok kaphatnak helyi támo­gatást, akik saját erőből az első otthonukat építik. Ennek mértéke gyermektelen házaspár esetén 150, többgyermekesnél pedig 300 ezer forint maximum — 10 éves lejára­tú, kamatmentes kölcsönről van szó. Az idén 35 millió forintot osz­tottunk ki ilyen célokra. — A lakásigénylésekkel kezdtük, fejezzük is be velük! Ki és hogyan adhat be kérelmet? — Az ügyfélszolgálati irodában 10 forintért bárki vehet adatlapot. Bizonyos esetekben betéti díjat is kell fizetni vagy ifjúsági takarékot zároltatni, az összeg 30 ezer forint. Ettől azonban eltekintünk, ha ki­sebb havi 2500 forintnál a szemé­lyenkénti nettó jövedelem, vagy ha bérlakást ajánl föl és még néhány más feltétel esetén. Az igényléseket számítógépes listára vesszük föl, a többi pedig idő kérdése. Talán ki­derült mindabból, amit elmond­tam, hogy sok-sok jót nem tudunk ígérni. OTP-kínálat Tóthné Bai Éva kérésünkre tájé­koztatást adott néhány eladó OTP- lakásról. 2 szobás, 63 négyzetméteres, 1. emeleti lakás a Március 15. utcá­ban: 1485 ezer forint. Egy plusz 2 félszobás, 64 négyzet- méteres lakás a Kristály téren 1606 ezer forint. Egy plusz 2 félszobás, 64 négyzet- méteres lakás a Kun Béla téren 1617 ezer. Egyszobás, 45 négyzetméteres la­kás a II. emeleten a Szabadság téren 1200 ezer forint. (Mind használt otthonok.) Félkész, paneles, 80 négyzetmé­teres sorházi lakás a Vacsi közben: 2250 ezer forint. Ugyanilyen 96 négyzetméteres: 2700 ezer forint. Kész, paneles, 80 négyzetméteres sorházi lakás a Vacsi közben: 2700 ezer. Ugyanez 96 négyzetméteres változatban 3200 ezer forint. Félkész, téglából készült sorházi lakások a Vacsi közben, 76 négyzet- méteres: 1700 ezer, 80 négyzetméte­res 1970 ezer, 96 négyzetméteres 2200 ezer forint. Aztán, ha mégis beleun a falusi­as életbe, hirdetést ad fel, hogy el­cserélné verejtékkel felépített házát akár széchenyivárosi panella­kásra is. Természetesen ráfizetést kérve. De megközelítően ugyan­ennyi panellakó keres a hirdetések­ben kertes házat, amely-— a sztere­otip szöveg szerint —: „lehet heté- nyi is”. Ők néha egymásra talál­nak. A hetényiek be, a városlakók kiköltöznek. Utólag gondolják csak végig: ki is fizetett rá. Jelen sorok írója is így vált népes családjával hetényivé, s ugyan mind a mai napig kannával hordja az ivóvizet a szomszéd utcából, semmi pénzért nem menne vissza a panelbéli összkomfortba. Szabó Klára —: 'I Polgármesteri bál | Szombathelyen, Budapesten már hagyomány — ha nem is régi a polgármesteri bál. Kecskeméten 1992. január 25-én szeretné meg­rendezni Merász József az orszá­gosnál szerényebb, ám a hírős vá­rosban megszokottnál mégiscsak igényesebb formában. A polgár­mesteri bál ~~ az elképzelések sze­rint — olyan jótékonysági célú tár­sadalmi összejövetel lenne, ahol le­hetőség kínálkozna azok számára, akik ezt megtehetik, hogy egy kul­turált, színvonalas, műsorral tarkí­tott esten való részvételükkel azo­kon segíthessenek, akiknek nem áll módjában hasonló módon szóra­kozni. „Azt szeretném, ha a polgár­mesteri bál társadalmi eseménnyé válna a városban — mondotta a Petőfi Népe munkatársának Me- rász József - , előkészítése a legtel­jesebb nyilvánosságot kapná, és a résztvevők a megjelenésükkel hoz­zájárulnának a rendezvény sikeré­hez”. A tervek szerint a 11. Rákóczi Ferenc Általános Iskola sportcsar­noka lenne — megfelelő díszletek­kel átalakítva a színhely, és a most elkészítendő fölszerelés több­ször is hasznosítható lenne. így akár 1000 személyes konferenciát is lehetne rendezni Kecskeméten, amire eddig igény lett volna, ám lehetőség nem. „A részvételre, a jó­tékony célokhoz való hozzájárulás­ra olyan személyiségeket kérünk föl, akik jelentős szerepet játszanak a város életében, és természetesen egy bizonyos létszámhatárig nyitva is hagyunk lehetőséget az cr deklődök számára. Az est fényét díszvendégek emelik cs felkérést kapnak a megjelenésre például a j testvérvárosok polgármesterei is. f A színvonalas művészeti progra- j mot talán a Kecskeméti Városi Televízió adásából a lakosság is j élvezheti” — fejezte ki reményét a polgármester. Sportküldöttség Rüsselsheimből Nagyszabású nemzetközi sport- rendezvény előkészületeit kezdte meg a polgármesteri hivatal. 1992 szeptemberének végén mintegy 200 fős sportküldöttség várható ugyan­is a német testvérvárosból, Rüssel­sheimből. A népes delegációt a je­lentkező kecskeméti családoknál szállásolják el. A jövő szeptemberi program pontos tervét már most az asztalra tették: a német precizitás jegyében "92 nyarán a szervezők kü­lön azért ideutaznak, hogy megfele­lően előkészítsék a nagy létszámú sportolósereg szeptemberi látogatá­sát. Kecskemét megismertetése Számtalan olyan rendezvényt tartanak, amelyen bizony elkelne egy hangulatos film a városról, ahol jó lenne odaadni az érdeklődőnek egy Kecskemétet speciális szem­pontok szerint bemutató kiad­ványt. Mindezek segíthetnék újabb piaci lehetőségek feltárását, illetve a város-image elmélyülését. A hi­ány már nem sokáig tesz hiány, mert a Kecskeinét-film forgatás alatt van cs a város pályázatot nyújtott be városismertető köny­vecske kiadására is. Börtönőrök Hyvinkää-be? A testvérvárosi kapcsolatok ke­retében 1992 februárjában négyfős hivatalos delegáció utazik a finnor­szági Hyvinkää-be. Ezután nem sokkal családok látják majd vendé­gül azt a mintegy 20 személyes kül­döttséget. amely a Finn Magyar Baráti Társaság segítségévei megy a finn városba. A legkülönbözőbb egyesületek, intézmények és szerve­zetek jelentkeztek Érdekességként megemlítjük, hogy a finn tapaszt,' latcserén a kecskeméti börtön veze­tősége is jelezte részvételi s/ánde ^kát.____________________________ A 7, oldalt szer kos 'ti' HALTAI Jf ZSM A POLGÁRMESTER ROVATA Szükség van helyi adókra Már a helyi adók kivetésének lehetősége is óriási visszhangot váltott ki az emberekből és na­gyon sokan úgy érezték — joggal —■, hogy még több terhet nem képesek elviselni. Mindennek a tudatában kellett a közgyűlésnek — a város fejlődését szem előtt tartva, ám tekintettel a bevételek jövőbeni szerkezetére is — dön­tést hőzni adók bevezetéséről. Az elfogadott adónemek tükrözik azt, hogy a képviselők igyekeztek lakosságot közvetlenül a lehető legkisebb mértékben terhelni. Korábban 100 millió forint gyűlt össze adójellegű bevételekből. Ezek megszűntek és ezért kellett helyettük új adót kivetni, ám ta­lán ennél is fontosabb, hogy ily módon kizárólag az itt élőktől származó bevételekből gazdálko­dik Kecskemét. Ha bármire több pénzt kívánunk költeni, azt csak­is az itteni polgároktól kérhetjük. Célunk mindig az, hogy a közös tehervállalásról közösen dönt­sünk. Jelenleg bevételeink négy­ötöde meghatározott fejkvóták alapján — indirekten, a „nagyka­lapból” kerül hozzánk, a most ki­vetett adók 'á féödélkézésre atíó összeg alig. 5, .százalékot., tes^jk., A város számára az íenne a leg­előnyösebb, ha az arányok ki­egyensúlyozottabbá válnának, ám ehhez persze a magyar adószerke­zet átalakítása szükséges. Az első lépést a helyi adók elhatározásá­val megtettük. Örülnénk, ha mi­hamarabb elkészülnének a beval­lások. Bizalomerősítő eszmecserék Az elmúlt néhány hét során az önkormányzat minden szintjén visszatekintettek a megalakulás óta eltelt időre. A magam részé­ről a legfontosabb változást az itt folyó munka nyilvánossá tételé­ben látom. Sokkal jobban be kell vonni a polgárok legszélesebb ré­tegeit a döntések előkészítésébe; az önkormányzati testület és a polgármesteri hivatal tevékenysé­gét átláthatóvá kell tenni, hogy érezhessék: részesei a nevükben és érdekükben folytatott munká­nak. Mindennek a hagyományai nálunk még nem alakultak ki, de igyekszem tenni a változtatásért, ezért a város életében jelentős szerepet játszó személyiségeket véleménycserére invitáltam. Ta­lálkoztam a sajtó képviselőivel, a városban működő bankok veze­tőivel, jelentős vállalkozókkal, nagyvállalatok, érdekképviseleti szervek embereivel — és ezentúl folyamatosan így lesz, nem ma­radhat ki belőle senki, akinek szerepe van a városban. Ezek nem hivatalos találkozók, inkább együttgondolkodásra serkentő, bizalomerősítő eszmecserék és már az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a meghívottak igénylik; teli vannak tenniakarással. A polgármester feladata az is, hogy megjelenésével a város legkü­lönfélébb közösségeinek rendezvé­nyein Kecskemét támogatását rep­rezentálja, bizonyítva, hogy a mai önkormányzat már nem hatalmi pozíció, hanem a város, az itt lakók érdekében végzett napi, érdemi munka, ami a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben rendkívüli erőfeszítéseket kíván. A polgárok számára a terhek vállalása köny- nyebb, ha tudják, hogy gondjaikat ismerik és megoldásukra irányul a város vezetőinek igyekezete. Kicsit meglepődve vettem kézhez a ga­lambtenyésztők kérését, melyben „a polgármester díjának” megala­pítására és átadására kértek föl, ta­lán vannak, akik számára ez egy nagyszerű ez nem túl jelentős ese­mény, de egy nem is olyan közösség — a galambtenyésztők számára hagyomány megteremtését jelenti. Irodák és bizottságok Az önkormányzat megalakulá­sakor a működés törvényi háttere még nem volt teljes, ezért az ak­kor létrehozott szervek, illetve az akkor elfogadott szervezeti és működési szabályzat ma már fe­lülvizsgálatra szorul. A közgyűlés bizottságai az ebből rájuk háruló részt elvégzik. A polgármesteri hivatalon belül az irodavezetők­kel közösen megpróbáljuk haté­konyabbá tenni és minőségileg ja­vítani a munkát. A jövőben a közgyűlés munkájának megköny- nyítése érdekében az irodák lesz­nek felelősek azért, hogy a bi­zottságok figyelmét időben föl­hívják a feldolgozandó problé­mákra és ezeket önállóan megol­dási javaslattal lássák el — ezt szintén a bizottságok elé terjesz- szék —, így a felelősség egy igen nagy részét a hivatal dolgozói megpróbálják a munkájukat nem főmunkaidőben végző képviselők válláról levenni. Az ügyintézők és az ügyfelek kapcsolatát szeret­nénk javítani, ezért gondolko­dunk egy másutt már bevált tan­folyam megrendezésén. A munka alapfeltétele másfelől a megfelelő információ, ehhez sajnos a házon belüli számítástechnikai kiépített­ség rendkívül alacsony szintű, en­nek emelése — a pénzügyi nehéz­ségek ellenére — a hatékonyabb munka feltétele. Merész József LAKBERARAK A komfort nélküli lakás négyzetmétere havi 4,50 Ft- ba, a komfortosé 15 forintba, az összkomfortosé (ilyen pél­dául a távfűtéses) 22 forintba kerül havonta. Sok ez vagy kevés? Tavaszi Istvánná, az IKTV könyvelője azt az in­formációt adta, hogy vállala­tának összesen több mint 58 millió forinttal tartoztak ok­tóber 31-én. A csaknem 60 milliós kintlevőség lakbérek­ből, fűtési és melegvíz-díjak­ból tevődik össze. Lássunk egy abszolút tipi­kus példát. Mennyit fizet az, aki kétszobás szociális bérla­kást tart fenn a Reile Géza utcában? Lakbér (víz-, csatorna- használat, liftdíj, kábeltévé) 2033 forint. Fűtés egész hóra 2336 forint. Melegvíz: 785 fo­rint. Összesen: 5154 Ft — vil­lany és gáz nélkül—az IKTV által küldött számla havonta. Hetényegyházi hétköznapok ELADÓ TELKEK Belváros — egy-egy lakásra egymillió forint körüli telekárral.

Next

/
Thumbnails
Contents