Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-25 / 276. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. november 25., 3. oldal Már húsz magánpatika működik Tavaly júniusban nyílt Bács-Kiskun- ban az első magánpatika. A vállalkozó megyei gyógyszerészek országosan is az elsők között voltak, s ez a tendencia csak folytatódott. Ma összesen száz gyógyszertár működik hazánkban ma­gánvállalkozásban, ebből húsz Bács- Kiskun megyében. A gyógyszerkészít­mények negyed részét ők forgalmaz­zák. (Országosan ez az arány csak tíz százalék.) Azt hihetnék, hogy színrelépésükkel jelentősen csökkent az állami patikák forgalma, ami, különösen a nagyobb városokban, korántsincs így. A jelen­séget vizsgáló szakértők ezt annak tu­lajdonítják, hogy az újonnan nyílt kis­gyógyszertárak ugyan valós igényeket tartottak szem előtt, amikor az adott helyre települtek, az állami mamutpati­kákat viszont egyre több átutazó, vidé­ki keresi fel. Főleg az olyan tranzittele­püléseken, mint Kecskemét és Kiskun­félegyháza. (Csak az összgyógyszer- fogyasztási adatokból derülne ki; az­zal, hogy több gyógyszertár van, nem eszünk-e tényleg több orvosságot is.) A tervek szerint jövőre pályázati úton magánkézbe adnak valamennyi patikát. Ehhez mindenek előtt annak eldöntése szükséges, kit is illet a jelen­tős értéket képviselő gyógyszerészva- gyon. Szívesház Kunadacson • Ma még romos és elhagyatott a Geréby-kúria. • Ha megvalósul a terv: ilyen lesz. (Fotó: Walter Péter) A szív- és érrendszeri betegségek megelőzését és a rehabilitációt szolgálja majd a ma még elhagya­tott, romos alsó-adacsi Geréby- kúria. Egy budapesti befektetőtár­saság — a már elkészült tervek sze­rint —- mintegy 80 millió forintot kíván a felújításra fordítani. Az adacsi „szívesház” új gazdái a munkák befejezése után dohány­zásról leszoktató, fogyókúrás és fi- toterápiás kurzusokat rendeznek majd a festői szépségű környezet­ben épült udvarházban. F. P. J. Egyelőre meg kell húzni a nadrágszíjat Amerikai szakértő a megyében • Peter McNeill amerikai marketing- szakértő. Az Amerikai Szaktanácsadók Szervezete, az IESC, egy éve tevé­kenykedik hazánkban. A Bács- Kiskun Megyei Agrárkamara meghí­vására Peter McNeill egy hónapot töltött el a megyében. Meglátogatott agrárüzemeket, feldolgozókat keres­kedőket és vállalkozókat. — Ahol jártam, legfeltűnőbb az emberek szorgalmas munkája volt. Úgy gondolom, nagyon sok múlik azon, hogyan megy végbe a privati­záció, a földek nevesítése, a tulaj­donviszonyok rendezése — mondta tapasztalatairól. — Mi a legszembetűnőbb problé­ma? — Az, hogy egyelőre nagyon meg kell húzni a nadrágszíjat. A kamat­terhek óriásiak, ami természetesen gátolja a beruházásokat, de nem­egyszer már magát a termelést is. A költségek csökkentésének egyik le­hetősége ma a létszámleépítés. Ez vi­szont láthatóan borzasztó szociális feszültségeket okoz. — Sokat beszélünk az Európa Kö­zösséghez való csatlakozásról. Van­nak, akik tartanak ettől, vannak, akik egyetlen előrelépésnek vélik. — Ha sikerül is bekerülniük, bizo­nyára nagyon nehéz lesz az első idő­ben. Úgy is mondhatnám, hatalmas lökdösődés várható, amit bizony áll­ni kell. Meg kell kapaszkodni. Hosz- szú távon azonban egészen biztos, hogy pezsdítően hat az agrárgazda­ságra a társulás. — Sikerült-e fölfedeznie az igazi me­nedzsermunka jeleit? — Hogyne. Tudom, hogy Magyar­országon nincs hagyománya a mene­dzserképzésnek, tapasztalatuk sincs igazából erről a szakembereknek. Mindezek ellenére gyakran találnak optimális, innovatív, pénzkímélő meg­oldást. Például hallottam olyan feldol­gozóról, amelyik nagymértékű adóssá­gát felében termékével, felében rész­vénnyel törleszthette. Ez pedig, akár­hogy is nézzük, már valódi menedzse­lés. Gál Eszter Az oktatás kérdéseiről Kecskeméten Mit tehet a kecskeméti önkor­mányzat a helyi iskolák iriűködési feltételeinek biztosításáért? Erről, s egyéb kérdésekről rendezett kon­zultációt a pedagógusszakszerve­zet pénteken délután a Kodály Zoltán Általános Iskola dísztermé­ben, ahol a város elöljárói, taná­rok, szülők vitatták meg az iskola­ügy helyi gondjait. A jövő évi kilátások nem túl ró­zsásak — mondotta bevezetőjében Burányi Márta szakszervezeti tit­kár, — mert a minisztérium az in­tézmények költségeihez 5, míg a nevelőtestület bérének növeléséhez 10 százalékkal járul hozzá, ez pe­dig távolról sem fedezi az inflációt. Erőtlen segélykiáltások helyett széles társadalmi összefogással kell nyomást gyakorolni, hogy súlyá­nak megfelelően kezeljék a közok­tatást. Gyöngyösi János, az önkor­mányzat közoktatási bizottságá­nak elnöke szerint a helyi vezetés, a lehetőségeihez mérten, mindent elkövet az intézmények fenntartá­sa érdekében. A pénzromlást azon­ban a város kasszája nem tudja ellensúlyozni. Kecskemét 1991- ben az oktatásra csaknem másfél milliárd forintot biztosított, ebből azonban új beruházásra vagy a szükséges felújításokra már nem futotta. Jövőre a tervek szerint legfel­jebb 200 millió forinttal tudnak többet költeni az iskolák fönntar­tására. Ivanics István alpolgármes­ter úgy látta, hogy az intézmények vezetői fokozottabb takarékosság­gal enyhíthetnek az anyagi gondok egy részén. Az iskolaigazgatók ré­széről Magos András felszólalásá­ban megjegyezte, hogy az alpol­gármester takarékoskodási javas­lata azért hangozhatott el, mert a város vezetője nem ismeri eléggé az intézmények sanyarú helyzetét. A Halasi úti iskola igazgatónője is osztotta kollégái véleményét, hisz 8 teremből az idén csak 3 kifestésé­re telt a szűkös keretből. Körmöczi Béla, a gazdasági bizottság elnöke válaszolt arra a kérdésre, miért is nem kapták meg az év során az iskolák az állam által biztosított ÍO százalékos pótlólagos dologi tá­mogatást. Ä város nem utalta ugyan át az összegeket, de mégis az intézményekhez jutott, mert a nö­vekvő energia és élelmiszer-nyers­anyag költségeit finanszírozták eb­ből. Debreczeni József országgyű­lési képviselő a pénzügyi gondok­kal kapcsolatban megemlítette, hogy a kormány stratégiai ágazat­ként kezeli az iskolaügyet, de arra nincs lehetősége, hogy növelje tá­mogatásait e területen. Azt azon­ban reméli, hogy a parlamentben ülő 120 pedagógus végzettségű honatya a jövő évi költségvetés ál- talnos vitájában eredményesen képviseli majd az oktatás érdekeit. Barta Zsolt Az Alsó-Dunavölgyi Környe­zetvédelmi Igazgatóságnál is folya­matosan figyelik a paksi atomerő­mű radiológiai hatását. A legutób­bi összegzés szerint sugárvédelmi jelentőségű esemény nem történt. A szokásos alacsony átlagérték körül regisztrálták a légnemű és a folyékony kibocsátásokat is. A belvizes csatornákban mértek csak a megszokottnál 10-20 száza­lékkal nagyobb aktivitáskoncent­rációt, de a szakemberek szerint ez megfelel az évi ingadozásnak. Bonyodalmak a nem létező kalocsai vállalat körül TASSON KIMÉRTEK A HÁZTÁJI FÖLDET A gazdálkodás nem könnyű kenyérkereset „Samu János 70 éves tsz-nyugdí- jas vagyok. Azzal a tiszteletteljes ké­réssel fordulok önökhöz, hogy jogi ismereteim hiányában részemre fel­világosítást adni szíveskedjenek az alábbi problémámra: Az általam ed­dig művelt háztáji földet (1 ha) az elmúlt héten a termelőszövetkezet elvette és kimérte, melyről engem a mai napig sem szóban, sem írásban nem értesített. A háztáji föld 5000 m2-ébe árpa van vetve, valamint az elmúlt évben vásárolt 500 q trágya is a földön van, kiszórásra várva. Azt szeretném megtudni, hogy a terme­lőszövetkezet jogosan járt-e el, és milyen kártérítést követelhetek és kitől: a termelőszövetkezettől vagy az új tulajdonostól?" A legkézenfekvőbb megoldást választottam, hogy olvasónk kér­désére választ kérjek: a Tassi Dó­zsa Téesznél érdeklődtem a történ­tekről. Ám a beszélgetés során nemcsak egy ember problémájára kaptam feleletet. — Egy-két hete valóban kimér­tük azt a földterületet, amit Samu János már a második éve háztáji földként művel. Mi a volt tulajdo­nosok kérésének tettünk ezzel ele­get —, tudtam meg Szatmári Fe- renctől, a téesz elnökétől. — S erről nem kellett volna érte­síteni a használót? — Nézze, itt háztáji földről van szó. Erre pedig minden évben meg kell szerezni a jogosultságot. A téesztagok ugyanis választhat­nak: juttatásként vagy 25 mázsa kukoricát kérnek, vagy egy hektár háztáji földet. Az utóbbi mellett annak reményében szoktak dönte­ni, hogy saját maguk hátha többet tudnak kihozni majd a földből. Sa­mu Jánosnak tehát a jövő évre is­mét meg kellett volna szereznie a jogosultságot erre a földterületre. Ez köztudomású. Csak azokat ér­tesítettük külön a földkimérésről, akik bérlik a földet. — De olvasónk már bevetette ár­pával, és trágyát is vitt ki rá. Mind­ennek búcsút mondhat? — Nem. Utánanéztem a dolog­nak, és a tulajdonosok megígérték, hogy learathatja az árpát. Ázt pe­dig feltételezem, hogy nem lesz gond számára a fia néhány száz méterre lévő tanyájára szállítani a trágyát. — Olvasónk téesztag, így való­színűleg ő is vitt be földet a szövet­kezetbe. Ezt most ő is kikérheti? — Természetesen. Akik kérték, azoknak már tavaly és idén tavasz- szal is adtunk ki földet. Tavaly kö­rülbelül 30 hektárt, most pedig 51 hektárt. Még megközelítőleg 20 hektár kimérésére van az idén igény. Egyébként 900 hektárt tud­nánk nevesíteni. — De hátra van még a kárpótlási igények kielégítése. — Nézze, nálunk 5200 hektár az összterület. Ennek felét — mint minden szövetkezetnek — ki kell jelölnünk a kárpótlás ellentétele­ként. Bizonytalan helyzetben va­gyunk, vetni is alig merünk. De ez sokkal inkább abból ered, hogy nem tisztázott még: át kell-e a té- esznek alakulni, vagy sem? Egyéb­ként itt, Tasson, azt tapasztalom, hogy az emberek inkább féltik a téeszt, mintsem szét akarnák verni. Tudott dolog, hogy a gazdálkodás nem könnyű és főleg nem igazán biztos kenyérkerest. (A fentiekből úgy gondoljuk, Samu úr választ kapott a feltett kérdésre. Persze azért a termelő- szövetkezet vezetője értesíthette volna pár sorban a történtekről a nyugdíjas tagot. A szerk.) (bencze) A cégbíróság nem jegyezte be a Kalocsai Építőipari Vállalatot, a nem létező cégnek mégis van va­gyona. A Kalév ugyanis időközben fel­vett 10 millió forint hitelt, de ezt csak úgy tehette, ha garanciaként megfelelő vagyoni fedezetet mutat fel. Mint most nyilvánosságra ke­rült, a körzeti földhivatal október 24-én a Kalév javára, mint tulajdo­nos javára jegyzett be több ingat­lant, mégpedig Török Gusztáv Andor polgármester és Baksa Csa­ba igazgató megállapodása nyo­mán. Az ingatlanok szolgálnak a felvett hitel fedezetéül. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Kalév tulajdonképpen nem léte­zik, de tetemes megterhelt vagyona van, amely egyébként az önkor­mányzatot illetné. A visszás hely­zettel kapcsolatban intézett inter­pellációt a polgármesterhez Ko- vácsffy Csaba, Tóth László és Tóth Tibor helyi képviselő, akik kérdéseiket írásban fogalmazták meg. Firtatják például, hogy Tö­rök Gusztáv Andor milyen felha­talmazás alapján adta át a város vagyonát a Kalévnek. Kalocsán gyorsan híre ment a dolognak, s sokan azt várták, hogy a polgár- mester már a csütörtöki képviselő- testületi ülésen válaszol a szerdán este benyújtott kérdésekre. Mivel erre nem került sor, az éjszakai órákba nyúló közgyűlés után meg­kérdeztük Török' Gusztáv Andort: mi az álláspontja? — Kora reggeltől késő estig dol­gozom, ennél sokkal fontosabb ügyeken — válaszolta. — Még nem volt rá időm, hogy elolvassam az interpellációt. Valamikor a hét végén, szombaton vagy vasárnap, otthon talán sort tudok rá keríteni — mondta a kalocsai polgármes­ter, akinek a válaszadásra tizenöt napja van. Bálái F. István A PETŐFI-SZOBOR ÁTHELYEZÉSÉT JAVASOLJÁK Kiskőrös fejlesztési tervei Az elmúlt napokban Kiskőrös város rendezési tervét ismertették az elkövetkező öt évre. A Petőfi Sándor Művelődési Központban Szilbern- horn Erzsébet tervező a közlekedés­ről elmondta, hogy az igen forgal­mas Izsáki úti vasúti kereszteződés­ben gyalogos-aluljáró megépítését tervezik. Ä Kecskemét—Kalocsa irányú forgalmat szeretnék áthozni a Kossuth utcáról a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcára. A Csukás-tó térségét sza­badidőközponttá szeretnék fejlesz­teni, a csónakázótó és a pihenő­kiránduló funkció erősítésével. A temető, sajnos, a belterületen már nem fejleszthető tovább, ezért kikerül a városból, a Petőfi Sándor laktanyával szemben lévő területre. A dögtemetőt a jelenlegi szemét­teleptől északra alakítják ki, termé­szetesen a szükséges egy kilométeres védőövezet betartásával. Lakóterü­leteket jelölnek ki a Béke, Rét, Róna és Madách utcák folytatásaként. Társasházak építését a Bajcsy és a Mészáros utcában terveznek, tömb­lakások kialakítására a Csányi utcá­ban kerülhetne sor. A kiállítás iránt, amely három na­pig állt a nagyközönség előtt nyitva, a város lakosságának csak igen szűk rétege érdeklődött. Akik mégis vet­ték maguknak a fáradtságot és meg­tisztelték érdeklődésükkel, azok leg­inkább a budapesti Műszaki Egye­tem diákjainak elképzelését vitat­ták, hogy a város főterén álló Petőfi- szobrot át kell helyezni a polgármes­teri hivatal előtti részre és ott ezáltal körforgalom lenne. Az érdekes meg­oldás életképességét és a rendezési terv egyes részleteit persze a jövő fogja eldönteni, no meg a város pénzügyi helyzete. Brenner László 1956 PLAKÁTJAI ÉS RÖPLAPJAI Kopácsi tábornok Baján Színvonalas író-olvasó találko­zót rendezett a TIT bajai szerveze­te, az Eötvös József Tanítóképző Főiskola és az Ady Endre Könyv­tár. A napokban megjelenő 1956 plakátjai és röplapjai című gyűjte­ményt mutattak be az érdeklődők­nek a szerzők: Izsák Lajos, Szabó József és Szabó Róbert. Rövid elő­adást tartott dr. Kopácsi Sándor tábornok, a főváros 1956-os rend­őrfőkapitánya is, aki a könyv elő­szavát írta. Az ankéton jelenlevő, idős ’56-osok örömmel ismerték fel a bajai lakossághoz intézett felhívást a kalocsai, kecskeméti plakátokat, a kiskunfélegyházi forradalmi ka­tonai tanács röplapját. Becses saj­tótörténeti emlék az a falragasz, mely bejelenti a Kecskeméti Lapok 1956. október 23-ai, újbóli megjele­nését. Összesen 29 szemelvény rep­rezentálja a kötetben Bács-Kiskun megyét az október 22-étől novem­ber 5-éig terjedő időszakban. Kopácsi Sándor egyebek között egy érdekes epizódot mondott el a röplap szuggesztív hatásáról a Ba­ján rendezett könyvpremieren: Október 25-én a budapesti rend­őr-főkapitányság előtt gyülekezett a tízezres tömeg, mely körülvett három szovjet páncélost, és üteme­sen skandálta: „Vesszen Gerő, Ruszkik haza!” Néhány fiatal a tankok lőrésén keresztül röpcédu­lát csúsztatott be egy Marx-idézet- tel: „Nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom. Ha hí­vek vagytok eszméitekhez, térjetek haza!” Á toronytető felemelkedett, egy páncélostiszt tűnt elő. Újjon- gás, üdvrivalgás a fiatalok ellepték a tankok tetejét. És együtt vonul­tak a harckocsikkal a tüntetésre a Parlament elé. Az író-olvasó találkozó alig akart véget érni. Sokan voltak a jelenlevők között, akik cselekvő résztvevői vol­tak azoknak a napoknak. Kérdése­ikből, hozzászólásaikból az tükrö­ződött, hogy jó ügyet szolgáltak a kötet szerkesztői. Gál Zoltán Egy épület — három gazda Véglegesen rendeződött a kecskemé­ti volt oktatási igazgatóság Ady Endre utcai épületének sorsa. Ez egykori pártvagyonba tartozó ingatlant tavaly felnőttképzési célra szánták azzal, hogy egy év múlva áttekintik — megfelelő-e a kihasználtsága. A ház túl nagynak bizonyult, ám a régi épület nagyobbik tömbje megfelelt a megyei munkaügyi központ számára. A kisebbik szárny bővítéssel együtt sem alkalmas iskolá­nak — hiába remélte a város, hogy ezzej valamelyest csökkenhetnek gond­jai. így viszont az a megoldás született, hogy az emeleti könyvtár a megyei könyvtárhoz került, a többi részt pedig az Angol-Magyar Kisvállalkozási Alapítvány hasznosítja, s felnőttokta­tásra is igénybe vezető. Könyvről könyvre Baján (Tudósítónktól) Egymást követik a könyvvel kapcsolatos kiállítások, ren­dezvények ezekben a napokban Baján. November 30-áig látható még az a kiál­lítás a városi könyvtárban, mely a leg­újabb német nyelvű könyvkínálatból ad ízelítőt. Az Uránia moziban és a Kirakat Galériában gyermekkönyvek­ből rendeztek kiállítást. Kedden 14.30- kor kezdődik a városi mesemondóver­seny elődöntője az Ének-Zenei Általá­nos Iskolában. November 28-án, csü­törtökön pedig földrajzi vetélkedőt rendeznek a városi könyvtár gyermek- részlegében. Felvételi nélkül Átlagosan 23 százalékkal többen tanulhatnak tovább 1992-től a mű­szaki felsőoktatási intézményekben. Az iskolák növelik a vizsga nélküli felvételi lehetőségét, s néhány kivé­telt leszámítva, nincsenek szóbeli vizsgák. Ennél is nagyobb kedvez­mény, hogy például a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főisko­lára egyből bekerül az a jelentkező, aki 45 pontot hoz a középiskolából. Csak kérdezem... Mikor jön létre történelmi békekötés a tojásháborúban? A múlt hét végén tört ki a had­üzenet nélküli harc, amikor a termelők tüzérségi előkészítés után (tojás nincs, vagy ha van, akkor tíz forint) állóháborúra rendézkedtek be, amennyiben 6-7 forint körül stabilizálták a tojás árát. Mi, vásárlók körkö­rös védelemre törekedtünk: ott veszünk, ahol olcsóbb, de egye­lőre nem sok hadisikert köny­velhetünk el, mert mindenütt drága. A magyarázatok szerint egy közös piaci segélyakció kereté­ben a németek és az olaszok jó áron veszik nagy mennyiségben a tojásgyárak termékét. A ma­radék meg kevés, a tyúkok is lustábbak télen, amit itthonra tojnak, az megdrágult. Még egy ilyen segélyakció, és fölkopik az állunk! Mondják, hogy ebben a táp­lálékben túl sok a koleszterin, tehát direkt jót tesz, ha nem tudjuk megvenni. Egészségeseb­bek maradunk. En már csak szegény olaszo­kat meg németeket sajnálom, azzal a rengeteg tojással. Mi lesz velük ? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán Figyelőszolgálat Paks körzetében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents