Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-25 / 276. szám

2. oldal, 1991. november 25. PETŐFI NÉPE TALLOZA$ A NEMZETKÖZI SAJTÓBAN A belgrádi Politika a magyar—szerb kapcsolatokról- Magyarország számára nem felelne meg egy olyan politika, amelynek következményeként el­kerülhetetlenül megváltozna a szerbiai magyarokkal kapcsolatos légkör, s hiábavalónk az időnként elhangzó provokatív nyilatkoza­tok az állítólagos diszkrimináció­ról írta vasárnap megjelent cik­kében Aleksandar Prlja, a Politika című belgrádi lap főszerkesztője. Az írás azt is megemlíti, hogy a legmagasabb rangú magyar tiszt­ségviselők egyes nyilatkozatait Szerbiában most sem lehet más­ként értelmezni, mint „fölösleges provokációt”. A főszerkesztő mindazonáltal a tartós magyar—szerb kapcsola­tokra, a kölcsönös érdekekre he­lyezte a hangsúlyt, s külön méltatta Göncz Árpád elnök, Jeszenszky Géza külügyminiszter és Raffay Ernő honvédelmi államtitkár kö­zelmúltban elhangzott állásfogla­lását. A legnagyobb teret a szerző Raffay Ernő államtitkár nyilatko­zatának szenteli, amely azzal kap­csolatos, hogy a jugoszláviai válság mindenekelőtt belügy, s hogy Magyarországnak a vajdasági ma­gyarok érdekében békében kell él­nie Szerbiával, nem szabad meg­gondolatlan lépéseket tennie. A szerző végül kitér arra is, hogy Szerbia útja Európába Magyar- országon keresztül vezet, s Magya­rország is Szerbián keresztül jut el délre, s hogy értelmetlen lenne azt súlyozni, hogy Magyarországnak fontosabb-e Szerbia, vagy fordítva. Magyarország viszályokkal terhes környezetben Ezzel a címmel jelent meg írás a Neue Zürcher Zeitung pénteki szá­mában. Andreas Oplatka, a cikk szerzője bevezetőként arra utal, hogy Magyarországnak csak egyetlen stabil szomszédja van — Ausztria. A többi határos ország­ban nyugtalan a belső helyzet, Ju­goszláviában pedig polgárháború dúl. Mint a szerző írja, ilyen hely­zetben nem könnyű Budapest szá­mára, hogy a bonyodalmak elke­rülése érdekében megőrizze a meg­fontolt magatartást, a „hideg fejű gondolkodást”. Szlovákiával kapcsolatban a szerző szerint „Antall miniszterel­nök nem tud és nem akar válaszol­ni arra a kérdésre, hogy Magyar- országnak Csehszlovákia fennma­radása vagy széthullása állna-e ér­dekében, mert ez az ő belügyük”. A miniszterelnök kijelentései nyo­mán aláhúzza, hogy Budapest nem törekszik határrevízióra és a hel­sinki záróokmányban foglaltak­hoz tartja magát. A szerző idézi a miniszterelnök­nek azt a megállapítását, hogy az elmúlt másfél évben a térségben végrehajtott nyugati beruházások több mint 50 százaléka Magyaror­szágra esett. Antall ugyanakkor nehezményezte, hogy Nyugaton nem értik a térség történelmét, s azt sem, hogy itt nem a harmadik világra jellemző problémákról, ha­nem tönkretett ipari államokról van szó. SVÉD LAP ÉRTESÜLÉSE: Wallenberget kivégezték Vagyim Bakatyin KGB-főnök egyik tanácsadója szerint 1947-ben kivégezték Raoul Wallenberget. — A második világháború ide­jén magyar zsidók ezreit megmen­tő svéd diplomatát két évvel buda­pesti őrizetbe vétele után lőtték agyon — vélekedett Vjacseszlav Nyikonov, a Wallenberg-ügyet ki­vizsgáló svéd—szovjet vegyes bi­zottság tagja a svéd Dagens Nyhe­ter című lapnak. Szerinte azért nem maradt fent semmiféle doku­mentum Wallenberg sorsáról, mert 1947-ben hivatalosan nem volt halálbüntetés a Szovjetunió­ban. Politikai párt a tejcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) Villám József, az MSZP elnökségi tagja szerint a tárgyalások során a tejipar vezetői nem tájékoztatták a szervezet képviselőit a valóságnak megfelelően a fizetési elmaradások­ról, sem pedig arról, hogy a katona­telepi épület csatornarendszere, s az ottani felszerelés rövid időn belül alapos felújításra szorul. A bérlő szerződése december 31-én lejár, ezért nem akar feleslegesen pénzt ki­adni a helyreállítási munkálatokra. Hogy kilép-e a sikertelennek tűnő vállalkozásból az MSZP, avagy ja­nuár 1-jétől megújítja a bérleti szer­ződést, ma még nem tudni. Villám József fantáziát lát a tejkereskede­lemben. A tervek szerint a megye- székhely néhány boltjában megszer­veznék a friss tej árusítását, s napon­ta 800-1000 litert értékesítenének, a jövő évi emelt ár helyett 17,50-ért. A fennmaradó mennyiséget pedig továbbra is megkapná a feldolgozó, így jól járnának a gazdák, mert min­den héten pénz ütné a markukat, a vásárlók olcsóbban jutnának a ter­mékhez, s a párt presztízse sem csor­bulna tovább. De megoldás volna az is, ha a szervezet és a katonatelepiek közösen megvásárolnák a begyűj­tőt, s kft.-t alakítva, máshol próbál­koznának piacokat szerezni. A katonatelepiek egy része azon­ban idegenkedik attól a gondolattól, hogy bármilyen vállalkozásnak is részese legyen. Aki pedig beszállna egy ilyen társulásba, nem biztos, • Elégedetlen katonatelep! tejtermelők. hogy—épp a késedelmes kifizetések következtében — rendelkezik a megfelelő tőkével. Nem akarnak kölcsönöket sem felvenni, mert nem bíznak abban, hogy a tejipari válla­lat rövid időn belül rendezi elmara­dását, s helyreáll végre a cég fizetési fegyelme. Ez utóbbival kapcsolat­ban Marton Pál, a kecskeméti fel­dolgozóüzem igazgatóhelyettese sem tudott megnyugtató választ ad­ni. Javaslatára felhívtuk Pataki Er­nőt, a Közép-magyarországi és Bu­dapesti Tejipari Vállalat igazgató- helyettesét, aki azonban telefonon nem volt hajlandó nyilatkozni. Az országos adatok azt tükrözik, hogy a tejtermelés és -feldolgozás el­mozdult a korábbi mélypontról, s az ágazat elindult a fejlődés útján. Ez azonban távolról sem nyugtatja meg a katonatelepi vagy a helvéciai gaz­dákat, mert ők a vállalatok átalaku­lásával szerencsétlen módon egybe­eső túltermelési válság levét isszák még ma is. (Az MSZP kecskeméti szervezeténél pedig a következő he­tekben bizonyára elgondolkodnak azon, hogy érdemes-e egy politikai pártnak besétálni — a tejcsamokba. A szerk.) Barta Zsolt Jelentés a határról Elterjedt a hír, hogy a részleges határforgalmi korlátozások között a hercegszántói határátkelőhely, tehát a Baja—Zombor közötti közvetlen összeköttetés is szerepel. Amint erről személyesen meggyő­ződtünk, a hír — mely jó néhány médiumban elhangzott — nyilván­valóan téves információn alapul. Az az igazság, hogy Hercegszán­tón egyetlen percre sem szünetelt a forgalom, legalábbis ami a sze­mélygépkocsikat és az autóbuszo­kat illeti. (Tehergépkocsik és kami­onok sohasem kelhettek át itt.) A hét végén legalább száz autó­busz érkezett itt Magyarországra, köztük a Zombor—Frankfurt közvetlen járatot éppen ottjár- tunkkor bocsátották át. Az érkező személygépkocsik főként osztrák és német rendszámot viseltek, de volt közöttük szép számmal eszéki, szabadkai, zombori jelzésű is. A kiskunhalasi határőrkerület szakaszán a röszkei átkelőnél je­lenleg 24 órás a várakozás a kami­onok számára, Tompán pedig 11 órás. Itt — a falu nyugalma érdeké­ben — ezen a hét végén is alkal­mazták a rendőrség bevonásával történő szakaszolást. Azaz a teher­forgalmat leállítják a település ha­tárán, majd az átkelőhöz alkal­mazkodva 8-10 óránként szaka­szosan átengedik, miközben a sze­mélygépkocsik forgalmát lámpá­val irányítják. Jelenleg a székesfe­hérvári autópálya-rendőrség járő­rei hatórás, valamint a halasi kapi­tányság munkatársai 12 órás szol­gálatban végzik ezt a munkát. A személyforgalom egyébként minden határátkelőnél folyama­tos. A Bács megyei határszaka­szon, a hadmüveletes tiszt tájékoz­tatása szerint, az elmúlt hét végén nem érkezett menekült. G. Z.—H. T. Csontvázat találtak Kerekegyházán (Folytatás az 1. oldalról) Akkor a csapat nem folytatta a munkát, ám a házigazda felesége barátnőjével másnap, napvilágnál alaposan szétnézett a gödörben. Kicsit kellett csak megkapargálni a földet, s hamarosan előtűnt egy fekvő emberi csontváz — fej nél­kül, s egy parányi, ovális pénzér­me. A környéken lakók úgy mond­ják, 1945-ig itt a közelben egy ka­tonai reptér volt, s bizonyára egy onnan származó elesett katona ke­rült most napvilágra. A bűnügyi technikusok nem zárják ki ennek lehetőségét, de ösz- szeszedték a csontokat, a csuprot és az érmét, s bevitték a főkapi­tányságra. Valószínűleg elküldik a fővárosba, ahol az orvosszakértők alaposan górcső alá veszik a lele­tet. Megpróbálják kideríteni: nem történt-e bűncselekmény? G. B. Az Amnesty International a vajdasági magyarok védelmében Az Amnesty International, a nagy befolyású, londoni székhelyű emberjogi szervezet világszerte ter­jesztett felhívást adott ki a jugo­szláviai polgárháború ellenzői, többségükben vajdasági magyarok védelmében. A felhívás leszögezi: az adai ille­tőségű Szabó Jánost — a jugoszláv hadseregbe behívottak szüleit és a tartalékosokat tömörítő válság­központ elnökét — és az újvidéki Menad Canakot, a jugoszláv Vaj­dasági Szociáldemokrata Liga el­nökét november elején letartóztat­ta a szerb katonai rendőrség. Mindkettőjüket azzal vádolják, hogy népszavazást javasoltak, amely kiderítené, támogatja-e a la­kosság a polgárháborút és a tarta­lékosok behívását. Szabó letartóz­tatása idején — a korábbi szívro­hama után — orvosi kezelés alatt állott, míg Canaknak letartóztatá­sa után katonai behívót adtak át. Vádat emeltek a zentai Bozóki János, Vera Hebel Tatic, Bakos Mária, Farkas Nándor és Mészá­ros Nándor ellen, mert egy adai gyűlésen a helyi lakosság katonai behívása ellen tiltakoztak. Hír sze­rint fennáll az a lehetőség, hogy mások ellen is vádat emelnek és a háborúellenes aktivistákat hadbí­róság elé állítják — figyelmeztet a Nobel-békedíjas Amnesty Inter­national, amelynek nagy szerepe volt a szovjet és a kelet-európai politikai foglyok megvédésében. AZ MSZMP SZERINT: Van baloldali kiút A munkáspárt (MSZMP) szom­baton, a Csepeli Munkásotthon­ban, rendőrök és vaskorlátok vé- dőgyűrüjében folytatta — október 12-én Salgótarjánban megkezdett — XV. kongresszusát. A legfonto­sabb program a párt programnyi­latkozat-tervezetének vitája volt. A felszólalók elismerték, hogy a kitűzött célokat nem lesz könnyű megvalósítaniuk, hiszen parlamen­ten kívüli párt lévén, eszközeik korlátozottak. Céljuk ezért, hogy a következő választáson bejussanak a parlamentbe — fogalmazták meg a résztvevők. Elhangzott, hogy tiltakoznak a többi között a növekvő munkanél­küliség, a nagyüzemek „szétrobban- tása”, a nép vagyonának elherdálá­sa, az oktatás szabadságának és vilá­gi jellegének megszüntetése ellen. A párt programtervezetének véglegesítése és elfogadása után Thürmer Gyula zárta be a kong­resszust. Beszédében ezúttal sem hagyta bírálat nélkül a kormányt és az ellenzéki pártokat. „A kor­mány véglegesen kihívja maga el­len a társadalmat. Félő, hogy ezt a konfliktust nem lesz ereje demok­ratikus módon elrendezni” — jö­vendölte Thürmer Gyula. (MTI) Jelcin tudja, hol van a híres borostyánszoba ? A nyomok Türingiába vezetnek A Németországban tartóz­kodó Borisz Jelcin bombát robbantott Bonnban azzal a bejelentésével, hogy „tudjuk, hol van a híres borostyánszo­ba”. A Bild című bulvárlap szom­bati kiadásában azt írja, hogy a bejelentés a Bundestag külügyi bizottságának ülésén hangzott el, és Borisz Jelcin engedélyt kért a németektől az acélládák­ba rejtett borostyánok kiásásá­ra. A legendás borostyánszobát I. Frigyes porosz uralkodó megbízásából Gottfried Wolf- fram dán mester készítette a berlini városi kastély számára: egy 55 négyzetméter alapterüle­tű szoba falait borította be gaz­dagon díszített borostyánnal. A szobához egyéb, borostyán­ból készült tárgyak is tartoztak. A borostyánszobát I. Frigyes Vilmos Nagy Péternek ajándé­kozta, azt Carszkoje Szelóban építették fel újra. A németek Leningrád ostromakor az egé­szet lebontották, először Kö- nigsbergbe, a mai Kalinyin- grádba hurcolták, de attól kezdve nyoma veszett. Eddig több mint száz forró nyomról derült ki, hogy nem az. A legú­jabb forró nyom állítólag Tü­ringiába vezet, de Werner Brans erfurti kulturális államtitkár a Bildnek nem volt hajlandó biz­tosat mondani. — Ha én most megnevezném a feltételezett he­lyet, kincskeresők hada indulna meg. Egy biztos: forró nyomon vagyunk, a következő napok­ban már világosabban fogunk látni — mondta az államtitkár. A borostyánszoba alkotóele­meit állítólag 27 acélládában helyezték el, és robbanóanyag­gal biztosították, hogy senki se férhessen hozzájuk. A Bild úgy értesült, hogy hamarosan szov­jet szakemberek, köztük tűzsze­részek érkeznek Türingiába. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Londoni jelentés a világhelyzetről Az Öböl-háború után — és a Szovjetunió felbomlásával párhuza­mosan — a világ egyszerre vált a korábbinál bizonytalanabbá és veszélytelenebbé. Legalábbis ezt állítja az az éves jelentés, amelyet a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) hozott nyilvánosságra nemrégiben a világ katonai helyzetének alakulásáról. A tanulmánykötetet ismertető igazgató szerint a bizonytalanságot az magyarázza, hogy a Föld egyhatodának (az eddigi Szovjetunió­nak) már a neve sem biztos, s az ottani nukleáris eszközök sorsa mindenütt komoly aggodalmat kelt. Ugyanakkor a veszélyek csökke­nése irányába hatott, hogy mindez a demokrácia világméretű előre­nyomulásával és leszerelési megállapodásokkal párosult. Merényletkísérlet Walesa ellen? Merényletet kíséreltek meg Lech Walesa lengyel államfő ellen — állította szombati számában a Gazeta Wyborcza című újság. A lap három, egymástól független és szavahihető forrásból úgy értesült, hogy november 11-én, a függetlenség nemzeti ünnepén az ismeretlen katona sírjánál tartott ünnepség alatt késsel támadt a köztársasági elnökre egy ismeretlen férfi, akit Lech Walesa testőrsége oly gyorsan tett ártalmatlanná, hogy az egészből az államfő észre sem vett semmit. Az újság minden illetékest megkeresett az ügyben, de mindenki tagadta, hogy bármit is hallott volna. Ami azonban bizo­nyos: a napokban leváltották és áthelyezték a kormányőrség parancs­nokát és az elnöki palota, a Belweder őrzését megerősítették. Afgán—szovjet határincidens Határincidens történt a szovjet—afgán határon, a Pamír-hegyvidé- ken, ahol súlyos harcokat vívnak az afgán kormánycsapatok és a felkelők. A szovjet határőrség válaszul kisebb erődemonstrációt tar­tott a Pjandzs folyó völgyében húzódó határszakaszon. A Tadzsikta hírügynökség szombati beszámolója szerint afgán területről csütörtö­kön lövések értek egy szovjet országúton haladó gépkocsit, amelynek vezetője és utasa megsebesült. Az incidens ügyében megindított vizs­gálat előzetesen azt állapította meg, hogy nem célzott lövéseket adtak le afgán oldalról. A szovjet fél az eset kapcsán határozottan tiltako­zott az afgán határőrség képviselőinél. Csecsének Budapesten? Csecsének néhány napja Budapesten igyekeztek kapcsolatba lépni olyan fegyvercsempész csoportokkal, amelyek egyebek között Ju­goszláviába is szállítanak hadfelszerelést — jelentette szombaton a TASZSZ. A hivatalos szovjet hírügynökség „tájékozott forrásokra” hivatkozva belföldi adásában azt közölte, hogy A. Sisani, az „Iszlám út” nevű csecsen párt vezetőségének tagja november 15. és 38. között Magyarországon tartózkodott. — Feladata az volt, hogy kapcsolatot találjon azokhoz a fegyverkereskedő csoportokhoz, amelyek egyebek között Jugoszláviába is szállítanak katonai eszközöket. A nyilvánva­lóan szovjet hírszerzési forrásokból kiszivárogtatott információ sze­rint A. Sisani különösen a hordozható harckocsi és légelhárító eszkö­zök nagy mennyiségű vásárlása iránt mutatott érdeklődést. Nyilatkozott a volt KGB-tábornok A szovjeteknek nem volt közük a pápa elleni merénylethez — állította Oleg Kalugin, a KGB kémelhárításának volt vezetője. A tá­bornok szerint a KGB sem a pápa, sem más külföldi vezető meggyil­kolását soha nem tervezte. Igaz, az esernyőbe rejtett különleges mér­gezett tűvel és tanácsaikkal részük volt Georgij Markov, az ismert bolgár ellenzéki emigráns író londoni meggyilkolásában — de ahhoz Todor Zsivkov államfő közvetlen kérésére nyújtottak segítséget bol­gár kollégáiknak. Csapatkivonási tárgyalások — eredménytelenül A szovjet csapatkivonással kapcsolatos szovjet—kubai tárgyaláso­kon részt vett szovjet küldöttség pénteken este hazaindult Havanná­ból —jóllehet, a delegáció vezetője, Vjacseszlav Usztyinov különleges megbízatású nagykövet egyelőre a kubai fővárosban maradt. A szovjet külügyminisztérium rendkívül szűkszavú közleménye szerint — amelyet a TASZSZ idézett — elképzelhető, hogy további találkozókra és megbeszélésekre kerül sor Usztyinov és kubai tárgya­lópartnerei között. A Kubában állomásozó 2800 főnyi kiképződan­dár 1962-es rakétaválságot követően megkötött szovjet—kubai meg­állapodás értelmében tartózkodott a szigetországban. Mihail Gorba­csov szeptemberben jelentette be a dandár kivonását; ezt azonban Fidel Castro kubai vezető a guantanamói amerikai támaszpont kiürí­téséhez köti. Kerje f termékismertetőnket! BURK0L0 ELEMEK 20J4. ^ ^3* JB elemek: 20/30/30, 30/50/40 | 40/70/ 50. 60/100/80, 60/126/105, 3\v^/ / 60/146/120,100/186/120, 120/206/120,200/286/150 ©fenékszél ©felsőszél © magasság upz: r­—T? ■i ^ ■ J 1 3 3­rV ____ 777R&-L zznM, •6 i TB vályú elem Átemelő és tarozó aknák 62/46-644 CS0MIEP Beton Melior KFT Fax: 62/42-306 6 801 Hódmezővásárhely Pf 117 J 75855

Next

/
Thumbnails
Contents