Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-23 / 275. szám
f 6. oldal, 1991. november 23. HÉT VÉGI MAGAZIN AZ EMBER „BELSŐ ÓRÁJA Az egészségesebb élet új titka Figyeljünk állandóan belső „szervóránkra”, tanácsolja Bruno Vonarburg, ismert svájci természetgyógyász. Éppen azért, mert az emberi szervezet nem gép. Minden szerve naponta általában két órán keresztül különösen aktívan dolgozik. Rögtön ezután kétórás nyugalmi időszak lép fel, ekkor a szervek kímélő menetben működnek. Aki tudja, mikor van aktív fázisban a szív, a gyomor, vagy a vérkeringés, könnyebben védekezik a megbetegedés ellen is. Az aktív fázisok: l és 3 óra között a máj, 3 és 5 óra között a tüdő, 5 és 7 óra között a vastagbél, 7 és 9 óra között a gyomor, 9 és 11 óra között a hasnyálmirigy és lép, 11 és 13 óra között a szív, 13 és 15 óra között a vékonybél, 15 és 17 óra között a hólyag, 17 és 19 óra között a vese, 19 és 21 óra között a vérkeringés, 21 és 23 óra között a hőszabályozás, 23 és l óra között az epehólyag. íme néhány tipp a „szervóra” működése alapján. — Ha rendszeresen éjjel 1 és 3 óra között lépnek fel alvászavarok, ezek oka a májfunkció károsodása lehet, mert ebben az időben van a máj aktív fázisa. Ezáltal a betegség tünetei úgy felerősödhetnek, hogy az ember ettől éberré válik. — Ha egyes tünetek mindig pontosan ugyanabban a napszakban jelentkeznek, biztos, hogy a szóban forgó szerv legalább túlterhelt, de inkább beteg. Például a változó időpontban jelentkező, kisebb zavarokra kevésbé kell figyelni, mint azokra, amelyek mindig ugyanabban az órában „köszönnek vissza”. Az ebéd utáni szívdobogásban ezzel szemben nincs semmi nyugtalanító, mert a szív 11 és 13 óra között mindenkinél aktív fázisban van. A természetgyógyász a gyógyszereknek a „belső óra” Figyelembevételével való szedését tanácsolja, mert így hatásosabbak. Nyugtatószereket például mindig a kezelendő szerv aktív fázisában kell bevenni. Erősítő-, serkentőszerek hatása viszont akkor a legkedvezőbb, ha bevételük a nyugalmi fázisban történik. Az aktív fázisban a következő betegségek kezelhetők a legeredményesebben: gyulladások, fájdalmak, szapora pulzus, szívdobogás, magas vérnyomás. A nyugalmi fázisban: funkció-gyengeségek, mint például az alacsony vérnyomás, vagy hiányállapotok, mint a vérszegénység. A „belső óra” a mai modern időben gyakran igen súlyosan károsodik. Ha éjszaka ünnepelünk, természetellenes időben dolgozunk vagy eszünk, akkor ez „óránk” ellenére történik, és károsítja az egészséget — Figyelmeztet Bruno Vonarburg. Aki tehát ismeri „belső óráját”, egészségesebben élhet. Vagy legalább ez is egyik módja lehet az egészségesebb életnek. De hinni kell benne. FerenczyEuropress Mi a teendő, ha szobanövényeink növekedése lelassult vagy megállt? 1. A mi éghajlatunkon télen általában minden növény pihenő időszakát éli, ilyenkor természetes a lelassult vagy éppen megállt növekedés. Ebben az időszakban nem szabad a növényt átültetni, a gyökérzet ugyanis ilyenkor nem nő, tehát nem tudná behálózni az új, a nagyobb földlabdát. 2. Ha nyáron tapasztaljuk ezt az első, intő jelet, valószínűleg nem jut elegendő táplálékhoz a növény. Ha már többéves a növényünk és nem ültettük át tavasszal, azonnal tegyük meg, vagy pótoljuk a tápanyagokat. A virágüzletekben nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú tápanyagokat kaphatunk tabletta, por, oldat, vagy rúd formájában. Célszerű a folyékony, kristályos, vagy por alakú tápanyagokat úgy adagolni, hogy az előírásnál lényegesen hígabbra készítjük, és minden öntözésnél ebből is juttatunk a növénynek, így az állandóan, folyamatosan részesül a tápanyag-utánpótlásban. 3. Lehet, hogy túlöntöztük a növényt. Az állandóan nedvesen tartott talajból a víz kiszorítja a levegőt, így a gyökerek nem tudnak szellőzni. Ez rothadáshoz vezet, melynek első, látható jele a növekedés megállása. Később lehullanak a levelek, majd „megfullad” a növény. Minden öntözésnél várjuk meg előbb, míg kiszárad a föld! Piros Christa • Szépek és érzékenyek. __________J A kalocsai nyugdíjasok levele Göncz Árpád köztársasági elnökhöz TISZTELT ELNÖK ÚR! A Kalocsa és vonzáskörzet nyugdíjasainak egyesülete vezetősége, a mai napon megtartott rendkívüli vezetőségi ülésén megtárgyalta a Kalocsa és környékén élő nyugdíjasok elkeseredett elégedetlenségét a napról napra romló életszínvonalának romlása miatt, jogosnak tartjuk! Ezért kijelentjük, hogy a helyzetüket ismerve, mint érdekvédelmi egyesület, a helyzetük javítását követelő törekvéseiben egyetértünk. . Javasoljuk, hogy a kormány sürgősen kezdjen tárgyalásokat a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetségével az alábbiakról: — az 1991. év végi egyszeri nyug- díj-kiegészités kifizetéséről. Mivel az államnak a nyugdíjas-társadalommal szembeni halmozott tartozása sokszorosa annak, amit év végi kiegészítésként ki kell fizetni. — A társadalombiztosítási tartozásokat az állam vállalja át, fizesse ki, majd közadók módjára hajtsa be. — Az 1992. évi nyugdíjemelést, január 1 -jétől az inflálódás arányában kell biztosítani. — A kormány érzékelhető intézkedéseket tegyen az infláció csökkentésére. — Állami költségvetésből kell kiegészíteni a létminimum alatti nyugdíjakat az önkormányzatok útján. — Biztosítani kell a nyugdíjasok arányos képviseletét a társadalom- biztosítási önkormányzatokban, az országos érdekegyeztető testületekben és a helyi önkormányzatokban is. — A nyugdíjasok érdekvédelmi képviselőinek, minden nyugdíjast érintő kérdés döntés-előkészítésében való részvételi jogát, úgy országos, mint helyi vonatkozásban intézményesíteni és garantálni kell. Amennyiben a fentiekre nem kapunk kedvező választ, úgy az egyesületünk vezetősége támogatni fogja a nyugdíjasainknak azt a követelését: egy demonstratív gyűlés, tüntetés megtartását, és aláírások gyűjtését a leírtakhoz. Novak Sándor Kalocsa és vonzáskörzet nyugdíjasainak egyesületi elnöke Mire megvénültünk... B izonyára több olvasónknak ismerős ez az agg férfiú. A felvétel, amelyet Walter Péter 8-10 éve készített Soltvadker- ten, a Szarvaskút dűlőben, nemegyszer bekerült a lapba, amikor a kiszolgáltatottságot, a szegénységet akartuk illusztrálni. Pedig Kazai Pali bácsi, isten nyugosztalja, mai ésszel gondolkodva, még egészen jó helyzetben volt: járadékot hozott neki a postás, havonta. Igaz, a pénzt elkölteni már nem nagyon tudta — öreg lábaival tán 2 nap járóútra volt hozzá a bolt. Gyűjtötte is szenvedéllyel, mint mindent, a pénzt. Akadt eltartója is, a magyar társadalomtörténet szégyenfoltjaként még mindig létező „halálrakö- tött” szerződés szerint, s Pali bácsi félig megfagyva került a kórházba ... Utolsó napjait életének egyetlen érzelme uralta: megmaradt pénzét sikerült úgy elrejtenie, hogy mindmáig nem került elő a kis katonaláda. Ami után jó néhány helyen fölásták egyesek a buckát, a kunyhó döngölt agyagját. Összerogyott már a maga rakta tanya fala is,- maga alá temetve a hagyatékot, például a cigarettacsikkeket. Egy kis vaslábas az örökségből az enyém lett: s amikor ezt a fényképet egy kiállításon megláttam, a tehetetlenséggel elegyes szomorúság hatott át. Végül is: még emlékezünk Karai Pali bácsira ... A tanyavilágban azonban rajta kívül még hányán élnek, akikről már akkor elfelejtkeznek, mielőtt kiviszi őket a temetőbe a halottasautó? Jani bácsi, akit a környéken csak „tázlári vasutasként” emlegetnek, mert ruházatát ez a cég állja rossz nyelvek szerint egy vasutasözvegy jóvoltából. Az meg köztudomású, Tázláron nincs vonatközlekedés. .. Persze, az élettörténete kiderítéséhez beszélgetni is kellene a hórihorgas öreggel, aki ide-oda csapódik segíteni szőlőben, ház körül. Neki nem kunszt 8-10 kilométert legyalogolni egy kis borért, ezért- azért, kaszálásért — előlegbe - szalonnáért. Nem volt kunszt. Egészen addig, amíg egy motoros el nem ütötte. Most combtőig gipszben, egyedül egy romtanyán, ahová hazaszállították a kórházból, s valami csoda folytán nem halt éhen. A tanácsnál, pardon, a polgár- mesteri hivatalban „tudnak” róla: mondták is, minden rendben. Bevásároltak neki, viszik az ebédet, fát is kap. Hát, láttam az egerek elől a gerendára drótozott élelmiszeres kosarakat. Az egyikben egy kiló liszt volt, a másikban semmi. A konyhában, nejlonzacskóban fél kenyér (pénteken, egész hétvégére), kiló só, valamennyi cukor. De volt petróleum a lámpában. Viszont a járóalkalmatossággal maga ment ki fát kivágni)!), hogy tüzelhessen. Ebben a helyzetben teljesen mellékes, hogy Jani bácsi szereti a bort, legalább annyira, mint a szabad életet. S ha állapota javul, bizonyára nem fogadja él a felkínált szociális otthoni elhelyezést. Azt most ki merem jelenteni, hogy innentől nem fenyegeti az éh- és fagyhalál, bár a megigért 5 mázsa tüzelőt ő is, én is várjuk... Mindezt miért meséltem el olvasóinknak, akik talán a nyugdíjasol• Néhai Kazai Bál dalt több figyelemmel böngészik — koruk, helyzetük okán? Tudom, hogy az öregség, mondjanak is bármi biztatót, szépet, nagy teher minden előrehaladott korú embernek. Tudom, hogy ezen nem sokat változtat, ha az életkörülmények jók: mert a vagyonos öregnek is van épp elégjaja-baja. Talán csak-azt-szeret- ném, de szivemből, hogy jobban figyeljünk egymásra: Az élet minden területén. Kórházban, mentőnél, polgármesteri hivatalban, mindenütt. Hisz annyian kerülnek emberhez méltatlan helyzetbe! S nincs rendelet, törvény, hatósági intézkedés, ami segít, hacsak mi össze nem tartunk, egymásért... Nagy Mária gyógyító víz Fürdő, lemosás, borogatás — Kneip szerint Az úgynevezett Kneip-terápia Sebastian Kneip (1821—1897) nevéhez fűződik, aki a németországi Bad- Wörishofen plébánosa volt. Saját tapasztalataiból kiindulva kezdett el orvosi feladatokkal is foglalkozni. Kúrájának lényege a vízzel való kezelés, ennek segítségével a vérkeringés gyorsítása és lassítása, melynek következtében az egész szervezet igen jól befolyásolható. Bár a hydroterápia, azaz a vízzel való gyógyítás nem Kneip találmánya, igen sok jótanácsot és javaslatot köszönhetünk neki. Kneip szerint az alábbi kezelési lehetőségeket különböztetjük meg. Meleg és hideg fürdők. A fürdők gyógyhatása a bennük rejlő ásványi ésegyéb anyagoktól függ. De minden fürdő általános nyugtató, lazító hatású. A Fürdési idő átlagosan ne legyen hosszabb 15 percnél. Ugyanez vonatkozik a házilag vett kádfürdőzésre, melyet fürdősókkal és fürdőhabokkal gyógyfürdővé varázsolhatunk. Részfürdőket is vehetünk, melyek különböző panaszok enyhítését szolgálják. Az ülőfürdőnek helyi hatása van. Altesti fájdalmaknál a kamillavagy a citromfű-kivonatos gyógysó (hab) hozzáadása ajánlott. A meleg kéz- és karfürdőkét reumatikus bántalmak kezelésére használjuk. hideg kéz- és karfürdőnek pedig erősítő hatása van. Az utóbbit levertség, fáradtság, idegesség esetén használjuk. A hideg vizes lábfürdő (vese- és hó- lyagbántalmaknál tilos!), az egész szervezet erősítését szolgálja, 12—16 fokos vízben körülbelül fél percig tartsuk a lábunkat. A meleg lábfürdő (fokozatosan emelkedő hőmérséklettel 30-40 fokig) régi bevált házi szer kezdődő meghűlésre. Vízzel való leöntés. A hydroterápi- ának ez a fajtája az egyén szükségleteinek megfelelően szabályozható. A vizet nyomástól mentes sugárban engedjük a bőrünkre, a szívtől távol • A regiek szerint jó, hasznos: nyakon önteni magunkat vízzel. Szerintük — nyugtat. Nem igaz! eső testrészeknél (kéz- és lábujjak) és jobb oldalon kezdve. Általában hideg vizet használjunk. Átlagos időtartama 2 perc, de ez az egyéni reakcióknak (a bőr kipirosodása, melegérzet) megfelelően változtatható. A kar vízzel való leöntése pezsdítően hat a vérkeringésre. Az úgynevezett villámleöntéses kezelésnél a vizsugárnak megfelelő erősségű a nyomás. Az anyagcserére van jó hatással. A vízzel lemosás a hydroterápia legszelídebb formája. Betegség- megelőzésre, de súlyos betegségnél, hosszan tartó ágybanfekvésnél is alkalmazzuk. A lemosás jól hat a véredényekre, erősíti és harmonizálja a szív és a tüdő működését. A felső test lemosását (hideg vízzel) a jobb kézzel kezdjük, majd a két kar, a felső test és a hát következik a csípőig. A beteg az ágyban fekszik, és a többi testrészét betakarva tartjuk. Ezután leszárítás qélkül, de hálóruhába felöltöztetve pihenjen a beteg, legalább fél órát. A felső test lemosása a légzőutak krónikus megbetegedésénél és általános gyengeségnél használatos. Az alsó test lemosása a hasi szervek és a lábak jobb vérkeringését szolgálja. A borogatás lehet forró, meleg vagy hideg. A borogatás mindig három rétegből áll. Az első a vízzel átitatott borogatókendő, erre borítjuk a lenvászonból készült, úgynevezett közbülső kendőt, majd gyapjúkendővel fedjük le. A mellkasborogatás a hónaljtól az alsó bordáig terjed. Ügyelni kell arra, hogy a bepakolás- sal ne akadályozzuk a mellkas lélegző mozgását. A légzőszervek krónikus megbetegedésénél alkalmazzuk (például bronhitisz, asztma, szamárköhögés). Bizonyítottan hurutoldó hatású. (MTI-Press) K.Gy.
