Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-02 / 257. szám
4. oldal, 1991. november 2. MEGYEI KÖRKÉP Duna—Tisza közi befektetési ajánlatok Pénzben igen, de ötletben, szakértelemben és szép természeti tájakban nem szűkölködnek a Du- na-Tisza közén. Ezt igazolja az a nemrégiben napvilágot látott, elegáns kivitelű kiadvány, amelyet a Bács-Kiskun megyei önkormányzat jelentetett meg. A színes fotókkal, helyszínrajzokkal, építészeti tervrajzokkal illusztrált, több mint félszáz oldalas ismertető a hazai és külföldi üzletembereknek szánt sorozat első darabja, amelyben a közismerten leggyorsabban megtérülő ágazat, az idegenforgalom területén kínálnak aprólékos gondossággal kimunkált befektetési ajánlatokat. A Kiskunság, a Bácska és a Duna menti vidékek sajátosságainak bemutatása mellett a kötet az idegenforgalmi célú hasznosításra ajánlja például Kecskeméten a Rudolf laktanyát, a szabadidőközpontot és a strandot, Kalocsán a volt érseki magtárat, a solt-kali- majori kastélyt. Javasolják egy „második Bugac” kialakítását Kunszentmiklós környékén, a Kiskunsági Nemzeti Park védett területén, üdülőfalu építését a bajai Nagypandur-szigeten, valamint Bugacon, gyógyszálló építését a kiskunmajsai termálfürdő szomszédságában és egy „euroskanzen” létrehozását Tiszakécskén. • Piacrtalu réatHHe • Egy oldal a kiadványból, Hajósról. IDŐBEN FORDULJUNK SEGÍTSÉGÉRT! A bajai nevelési tanácsadó szolgáltatásai A Vasvári Pál utcában, a városközponthoz közel és mégis nehezen fellelhető helyen, szerény körülmények között működik a nevelési tanácsadó. E tény azért is sajnálatos, mert nem kevesebb, mint százezer ember, két város — Baja és Bácsalmás —, továbbá 24 község lakosságának nevelési tanácsok iránti igényét látja el, mindenki számára ingyenesen, szolgáltatásjelleggel. Sokan nem tudják, pedig szívesen vennék igénybe a szolgáltatásokat, hogy mi is a nevelési tanácsadó feladata. Ez iránt érdeklődtem Czifra Máriánál, az intézmény vezetőjénél. — A nevelési tanácsadó a kiskorúak mentálhigiénés ellátásában közreműködő, pszichológiai és pedagógiai szolgáltatást nyújtó nevelési-oktatási intézmény — mondja Czifra Mária bevezetőül. — Az egyetlen olyan speciális feladatokat ellátó intézmény, melyben a pszichológus, a fejlesztőpedagógus, a pszichopedagógus, a családgondozó és a gyermekorvos együtt dolgozik a nevelési nehézségekkel küszködő szülők gyermekei harmonikus személyiségének kialakításáért. A tanácsadó négy fő- és ugyanennyi mellékálású munkatársa egyelőre Baján látja el a vonzáskörzeti tanácsadást. Kívánatos lenne — és csak további álláshelyek létesítésével megoldható —, hogy a munkatársak minél több helyen fogadhassák a hozzájuk forduló szülőket és gyerekeket. Nagy megterhelést jelent messziről, például Madarasról vagy Herceg- szántóról hetenként akár több alkalommal is beutazni Bajára, a szükséges kezelés végett. Ehhez járul az anyagi tehertétel: az útiköltség megtéritésére jelenleg — a pénzszűke viszonyok között — nincs módja a tanácsadónak. A nevelési tanácsadóban valamennyi szakember együttműködik a 3-tól 18 évesig terjedő kororsztály problémáinak rendezésében. így például a pszichológiai munka keretein belül kezelik a pszichés eredetű fejfájást, gyomorfájást, az iskolai kudarcokból, családi nehézségekből (válás, haláleset, veszélyeztetés), vagy a nevelési hiányosságokból eredeztethető lelki zavarokat. Amint Czifra Mária elmondta, szeretettel várják a középiskolás korosztályt is, ha a fiatalok úgy érzik, családi körben nem tudják, nem merik vagy esetleg szégyellik megbeszélni problémáikat. Itt a legnagyobb diszkréció mellett kapnak tanácsot az intézmény jól felkészült szakembereitől. Nagyon fontos azonban — és ez minden szülőre és gyermekre vonatkozik —, hogy azonnal jelentkezzenek, amint észlelik a problémákat. Később nehezebb és hosszadalmasabb a megoldás. Nagyon fontos tudnivaló: a nevelési tanácsadó munkatársai minden rászorulónak rendelkezésre állnak. A szolgáltatás teljesen ingyenes. G. Z. TÖLGYESSY PÉTER VÉLEMÉNYE SZERINT: A társadalom helyett az állam dönt a rendszerváltás kérdésében Katonazenészek Németországban A Kalocsai Helyőrségi Zenekar október 23 -24-én részt vett a németországi Karlsruhé- ban megrendezett 8. Nemzetközi Zeneparádén. Ez volt az első alkalom, hogy amerikai és német katonazenekarok mellett felléptek magyar és szovjet együttesek. A kalocsaiak programjában szerepelt térzene, jótékony célú koncert katonaárvák megsegítésére. A legnagyobb élményt az ezer személyt befogadó Olimpiai Stadionban adott koncert jelentette, mely telt ház előtt zajlott. Itt történelmi hagyományainknak megfelelően, magyaros zenét adtak elő, könnyűzenével oldva. Készült a zenekarral lemezfelvétel is. A fesztiválon részt vett dr. Manfred Wörner, a NATO főtitkára, aki a műsor után kitüntette a karmestereket, köztük a kalocsai Eilus Antalt is. Tölgyessy Péter, az SZDSZ országgyűlési képviselője volt a kecskeméti liberális klub vendége, aki szerda este közel 60 fős közönség előtt felvázolta az elmúlt másfél év belpolitikai történéseit. Az előadó véleménye szerint Magyarországon egy alapvetően államközpontú hierarchikus irányítás alakult ki, amely háttérbe szorítja a kisebb közösségek, önkormányzatok érdekeinek érvényesülését. Á helyi autonómiák megerősödését számtalan tényező akadályozza: többek között az a régi szemlélet is, hogy a nép kiskorú, ennélfogva nem tud dolgaiban helyesen dönteni. Ezért is van szükség a koalíciós pártok nézete alapján arra az atyáskodó állami kormányzatra, amely ma a megtermelt nemzeti jövedelem közel kétharmadát elvonja, hogy később, mint állami jótéteményt juttassa vissza a lakosságnak. A rendszerváltozás szempontjából meghatározó a privatizáció gyors lebonyolítása. Az egyik nagy kérdés az volt, ki adja el azt a 8-10 ezer kisüzletet, vendéglőt, amelyek majd elősegítik egy új tulajdonosi réteg kialakulását. Az SZDSZ az értékesítésbe be akarta vonni a helyi közösségek testületéit is, mert a vételár fele úgy is őket illeti, s a szerződések lebonyolítása felgyorsulhatott volna. Ezzel szemben ma a budapesti vagyonügynökség dönt minden apró kérdésben. A magán- tulajdonba adás ezen formája nehézkes, ezt bizonyítja az is, hogy októberig csak 600 üzletet sikerült privatizálni. A képviselő csak futólagosán érintette pártjának gondjait, annak ellenére, hogy jelentősen csökkent az SZDSZ taglétszáma az utóbbi hónapokban. Tölgyessy Péter bár jó esélyekkel pályázhat a válságban lévő szervezet elnöki tisztségére, mégsem részletezte a hallgatóságnak, hogy milyen program fogná össze a pártját, melynek népszerűségi mutatója január óta fokozatosan csökken. Barta Zsolt A versenysport támogatásának elveiről döntöttek Kalocsán Október 31-ei, csütörtöki ülésén a kalocsai önkormányzati képviselő-testület meghatározta azokat az elveket, amelyek alapján 1992-ben anyagi támogatásban részesíthetik a város sport- egyesületeit. Mivel még nern lehet tudni, hogy jövőre a város költségvetéséből hány forintot fordíthatnak majd a versenysport támogatására. most az arányokat határozták meg. A teljes összeget — a sportolók létszáma és eredményessége alapján - egységekre bontják, s ezt az egységet a most meghatározott szorzókkal felszorozva számítják ki a támogatás forintban kifejezett értékét. A pénzt — sportági és egyesületi megkülönböztetés nélkül — az alábbi elvek alapján kívánják szétosztani: Minden egyesület az 1991. december 31-éig leigazolt, s egész évre tagdíjat fizető sportolói után, személyenként 3 egységnyi támogatást kap. Ez lesz a támogatás létszámarányos része. Eredményesség alapján külön részesülnek támogatásban a csapatok és az egyéni sportágak. Az NB Il-es csapatok 200, az NB III-as csapatok 100, a megyei első osztályúak 50, az ifjúságiak 30, a serdülőcsapatok pedig 20 egységnyi támogatást kapnak majd. Az egyéni sportágakban 1991 - ben elért eredmények alapján az egyesületek válogatott sportolóik után 50 egységnyi, az I. osztályúak után 40, a II. osztályúak után pedig 30 egységnyi támogatást kaphatnak. Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények a létesítményeket az 1991-es árszinten bocsátják majd az egyesületek rendelkezésére. A város a támogatás fejében fenntartja magának a jogot arra, hogy a klubok létszám- és tagdijnyilvántartásá- ba betekintsem. B. F. I. Hitviták Mégsem nyilik meg az idén ősszel a Magyar Fotográfia Múzeuma? Talán tavasszal. Már száznegyven évvel ezelőtt fölvetődött, hogy szükség lenne fotómúzeumra. Ahhoz képest, mit számít néhány hónap csúszás. Hacsak .. . Mint arról több lap hírt adott, a fotóművészek szövetségének szekrényeiben őrzött nagy jelentőségű gyűjteménynek Kecskemét város ad otthont. A tervek elkészültek, az építkezés a szokásos lassúsággal haladt, a megnyitás eddigi halaszt- gatásának ez volt az oka. Az épület ma már majdnem kész, a berendezés folyamatban. Akkor mi a probléma? Az, hogy a műemlék korábban egyházi célokat szolgált. S a tisztázottnak tűnő tulajdonviszonyok ellenére — hírlik — újra felmerült az épület egyházi használata. (A Népszava információja) Házi feladat Valószínű sok szülő meglepődve hallgatta volna csemetéje legújabb házi feladatának címét, miszerint ha ő a teremtő, hogyan alkotta volna meg a földet. Nos, csak az első percben borzasztó a feladat. Legyőzve régi és új vallási nevelésemet nekifogtunk. Mivel mi eleve nem lehetünk „tökéletesek”, ezért az ember fájdalmaival, gyarlóságával mértük a lehetőségeket. Megjelent előttünk a demokratikus Kánaán, ahol nincs Nyugat, és Kelet-Európa. Nem bombázták véletlenül sem Barcsot és a fagy nem rémiszti a lakótelepi gyerekeket. Láttuk az Expót minden földi jóval és a kisgazdák is a banánért pereltek. Engedtünk a csábításnak és a család moziba ment, a könyvet pedig halomra vettük. Egyformán örültünk zsidónak, arabnak, kik a Balatonon velünk együtt olcsón nyaraltak. Végül már azért tüntettünk, hogy ha még lehet fel ne ébredjünk. P. Z. HETI SOROZATUNK FORRADALOM 1956 Utóvédharcok (,„.) • A kecskeméti Köztemetőben felállított kopjafa a hősök és az áldozatok emlékét egyaránt őrzi. (Fotó: Straszer) A szovjet beavatkozást követően a civil forradalmi intézmények beszüntették működésüket. A közhatalom a városban is fokozatosan megszerveződő MSZMP és a régi tanácsok kezébe került vissza. Más volt a helyzet az üzemekben. A hatalom ugyanis nem tudta, hogy mit kezdjen a munkástanácsokkal. A magát a munkásosztály élcsapataként feltüntető MSZMP nem sújthatott le rögtön erre az autentikus magyar munkásmozgalomra, amely az alapját képezhette volna valamilyen szocialista típusú önigazgatásnak. A munkástanácsok többsége a gyárak társadalmi tulajdonának volt a híve, (a kecskeméti Gépgyár homlokzatára például kiírták: „Gyárat, földet vissza nem adunk!”), de egyvalamire nem voltak hajlandók: hazaárulóvá lenni! Országszerte — így Kecskeméten is — intervencióként értékelték a szovjet beavatkozást, amire sztrájkkal válaszoltak. Furcsán hangzik, de tény, hogy Kecskemét november 4-e után került az 1956-os események fő sodrába. Addig ugyanis a városban történtek 1 -2 napos késéssel követték a budapesti megmozdulásokat. Az utóvédharcok idején azonban Kecskemét — a jól szervezett és hatékonyan működő munkástanácsok révén — az ellenállás egyik legerősebb bástyája lett, országos viszonylatban is. Novemberben és decemberben jelesre vizsgázott a város bátorságból és hazaszeretetből. Az ellenállás a december 11 -én és 12-én tartott sztrájkban és tüntetésben csúcsosodott ki, amelynek előkészületeiről és részleteiről az évfordulóhoz közeledve egy rö- videbb sorozatban részletesen beszámolunk. Ávós és szovjet megtorlás A „törvényes” megtorlás nem kezdődhetett el közvetlenül november 4-e után, hisz a bíróságok felállításához idő kellett, a politikai előkészítéshez szintúgy. Az intervenciót követő napokban Kecskeméten a szovjetek az ÁVH Kossuth téri épületébe gyűjtötték össze azokat, akiket el tudtak fogni. Az ide került személyeket — a velük történt elbánás alapján három csoportba oszthatjuk. A legszerencsésebbek azok voltak, akiket hosszas és durva kihallgatásnak vetettek ugyan alá, de szabadon engedték őket. A második csoportba sorolhatjuk azokat, akiket elindítottak a Szovjetunió felé. November 9-ére virradó éjszaka leponyvázott teherautón Kecskeméten összefogdosottakat indítottak el, de csak Debrecenig vitték őket. Debrecen a jelek szerint egy nagy gyűjtő- és kivizsgáló állomás volt, ahonnan — mint tudjuk — sok magyart a Kárpátaljára szállítottak. E sorok írójának nincs tudomása arról, hogy 1956 után kecskemétiek kerültek volna a Szovjetunióba. Körülbelül két hét után a kecskemétieket visszaengedték Debrecenből, többek között Mádi Jenő, Zalavári József és Bartos András katonákat, s Benkő Pált, a Beretvás főpincérét. További vizsgálódást igényel annak eldöntése, hogy valójában létezett-e a harmadik csoport. Tény, hogy a november 4-ét követő napokban a temetőőr bizalmasan tudatta a városi tanács dolgozóival, hogy szerinte — ávósok két személyt a temetőben titokban eltemettek. Ebből a hivatal alkalmazottainak az a szűk köre, akiknek a jelentésről tudomásuk volt, azt a következetést vonta le, hogy a Kossuth téri épületben az ávósok két személyt agyonvertek. (Dr. Mező Mihály közlése.) Ugyanakkor tény az is, hogy a temetőben minden szertartás nélkül hántolták el azokat a nem kecskeméti illetőségű katonákat is, akik november 4-én estek el, s hozzátartozóik nem jelentkéztek időben. Postarablás Nem lennénk hűek az események, ha nem említenénk meg, hogy november 8-án három kecskeméti fegyveres kirabolta a má- riavárosi kispostát. Közöttük volt az a Nagy Lajos is, aki korábban vezető szerepet vitt a városi nemzetőrségben. Cellatársainak visz- szaemlékezése szerint disszidáláshoz kellett nekik a pénz. Ugyanakkor igaz az is, hogy Nagy Lajost nem postarablásért, hanem „szervezkedésért” végezték ki. S tény, hogy a forradalmi harcok legnehe- zebbikét, a fegyvereset, nem konszolidált viszonyok között élő kispolgárok, hanem a társadalom perifériájára szorult elemek vívják. Nem volna tisztességes, ha 1956-ra büszke nemzeti öntudattal emlékeznénk, s ugyanakkor — finnyás elfordulással — nem hajtanánk fejet Nagy Lajos mártírhalálának emléke előtt. Bálái F. István (Vége)
