Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-29 / 253. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1991. október 29., 5. oldal Kalauz kezdőknek és profiknak KÉRDÉSEK — VÁLASZRA VÁRVA • • ütvén ajánlattal jött az Intertréning Nem minden kérdésre tudott válaszolni a küldöttség. (Gaál Béla felvételei) A nyár végén a Vállalkozók Pártja fölvette a kapcsolatot a Don melletti Rosztov Intertréning irodájával, abból a célból, hogy magyar vállalkozókat megrendeléshez, munkához juttasson. Az akkor kint járt delegáció azzal tért haza, hogy előnyös barter — áruért áruval fizető — üzletekre van lehetőség. A napokban Magyarországon tárgyalt egy hattagú rosztovi küldöttség, melyben az Intertréning vezetőin kivül helyet kaptak vállalati vezetők is, s ötven konkrét üzleti ajánlatot hoztak magukkal. Debrecen és Nyíregyháza után Kecskeméten találkozott a delegáció magyar vállalkozókkal. A szótértés- ben Honda József, a Vállalkozók Pártjának országos alelnöke segített. Alek- szandr (írigoijevics Makarcev, az In- tertréning észak-kaukázusi (rosztovi) irodájának igazgatója beszélt szerveze- tükrők céljaikrób''iwelyek szerint ott- hoii|i"y,ál};il^p|pk3(t kívánnák összehozni magyar (és más külföldi) partnerekkel, vállalkozót vállalkozóval. Ehhez szükségesnek látják közös információs bank létrehozását, illetőleg egy-egy szoros kapcsolatban álló iroda nyitását Rosztovban és Kecskeméten. Elmondta, hogy bár náluk egyelőre sok minden képlékeny, a jogszabályok nem mindig egyértelműek, az In- tertréning megtalálja a módot korrekt üzleti kapcsolatok közvetítésére. A találkozóra eljött vállalkozók számos kérdést tettek föl a vendégeknek, s többen konkrét üzleti ajánlatukat is ismertették a küldöttséggel. Az egyik gmk vezetője ipari kazánokat javító kapacitást kínált, amelyet itt korábban a szovjet csapatok igénybe vettek. Kint lenne-e rá piac? Azonnali választ nem kaphatott, csak ígéretet, amennyiben ajánlata bekerül az adatbankba, ismertté teszik hazájukban. • A vállalkozók nem válogatnának — a keleti piac is jó, ha gazdaságos. Illetve, mint egy későbbi kérdésre adott válaszból kiderült: először az észak-kaukázusi területen keresnek partnert a magyar kínálatra, s ha ezen a területen nem találnak, terítik az információt az Intertréning negyven irodáján keresztül az egész országban. Mennyi idő alatt állhat össze egy üzlet? — ezt is megkérdezték az oroszoktól, de pontos választ nem kaphattak, hiszen ahhoz először be kellene járatni a kapcsolatrendszert. Esztergályos vállalkozó hidraulikaszervizének szolgáltatásait kínálta, egy másik üzletember lombosfa-fűrészárut kért, valamint ureát, ezekért cserébe húsokat s más élelmiszereket szállítana. Az eszmecsere során kiderült: a delegáció ez alkalommal technológiákat, gépeket, alkatrészeket szeretett volna beszerezni, mert például paradicsom- és borsófeldolgozó vonalak állnak a rosztovi üzemben, pár pótalkatrész hiányában. Természetesen minden igényt továbbítanak, de gyors üzletkötésre most csak e témakörben kínálkozott lehetőség. Egy betéti társaság cso- maglóeszközöket gyártó gépeket ajánlott föl lízingelésre, de benne lenne kinti közös vállalat létesítésében is. A párbeszéd során úgy tűnik, ez a kínálat keltette a legnagyobb érdeklődést, talán azért is, mert a képviselő mintadarabokat hozott termékeikből. Amíg a közös koordinációs iroda létre nem jön, a két fél, a magyar és az orosz vállalkozók közti „forgalmat” a lajosmizsei Mester-Unió Kft. vállalkozási, információs irodája bonyolítja. Ennek számítógépébe táplálták be az oroszok most hozott ajánlatait és csereigényeit, s oda várják a magyar vállalkozók kínálatát, amelyet Rosztov- ba, az Intertréningnek továbbítanak. A. T. S. (Az Intertréning igazgatójával készített interjút a következő PN-Kalauzban közöljük.) 1992 A KONJUNKTURÁLIS FORDULAT EVE? Gyorsított piacváltás bankok bábáskodásával Janus-arcú a mai magyar gazdaság — mondják a közgazdaság szakemberei. Véleményük szerint gazdasági helyzetünket egyrészt a nyugati piacra irányuló eredményes expanzió, másrészt a keleti kereskedelemhez kötődött vállalatok válsága jellemzi. Az 1992-es tervek ugyanakkor azt ígérik, hogy bár az év elejére még nem várható a kedvezőtlen tendenciák visszafordítása, de az éy végén konjunkturális fordulat következhet be. A prognózist arra alapozzák, hogy jövőre sikerül megállítani — elsősorban a különböző bar- termegállapodások révén — a Szovjetunióba irányuló kivitelünk további csökkenését. Reálisan számolhat gazdaságunk azzal is, hogy az Európai Közösséggel kötendő társulási szerződés nyomán javulnak a magyar exportcikkek piacra jutásának lehetőségei. További kedvező előjel, hogy — egybehangzó vélemények szerint — 1992-ben a világkereskedelem forgalmában 5-6 százalékos növekedés várható. — A döntő azonban az, hogy sikerül-e vállalataink nemzetközi versenyképességét a belső feltételrendszer javításával fokozni, s kivált az eddig keleti exportra építő vállalatok piacváltását fölgyorsítani — mondja Szatmári Tamás, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője. — Ehhez a lépésváltáshoz, természetesen, segítséget is kaphatnak. Az újonnan létrejövő Befektetési és Fejlesztési Bank bölcsőjénél például a ’92-es költségvetés 5 milliárd forinttal „bábáskodik” majd. Már folynak a tárgyalások olasz, amerikai, német és francia bankokkal, s kilátás van arra, hogy a járulékos erőforrások ezt az összeget megduplázzák. így lehetőség lesz arra, hogy a vállalatok megalapozott piacváltási terveit kedvezményes hitelek támasszák alá. — Jövőre is rendelkezésre áll a Kereskedelemfejlesztési\Alap, amiből, egyebek között, a piackutatás, a marketingtevékenység kaphat komoly támogatást. A másfél milliárdos Befektetésösztönzési Alapból pedig — pályázatok alapján — a vegyes vállalatok infrastrukturális beruházásai (út, telefon stb.) részesülhetnek támogatásban — hangsúlyozta az NGKM főosztályvezetője. — FEB — NEM TÖBBET, CSUPÁN ESÉLYEGYENLŐSÉGET! Mit ér a munkaerő, ha női? Napjaink egyik legvitatottabb és sürgős megoldást igénylő gondja a munkanélküliség. A foglalkoztatottság, az átképzés, a munkaadók és munkavállalók, azaz a munkaerőpiac helyzete mindnyájunkat foglalkoztat. Az elhelyezkedés esélyei a nők számára egyre csökkennek. Napjainkra a női munkaerők alkalmazásával kapcsolatban a korábbi évtizedek látszólag pozitív tendenciáját felváltotta az egyértelműen negatív diszkrimináció. Masszázsszalon és peep-show A sajtóban közzétett álláshirdetések — apróhirdetés vagy pályázat formájában — és az állásközvetítők, „fejvadászok” által kinált lehetőségek burkoltan, de az esetek többségében teljes nyíltsággal férfi munkaerőt keresnek csaknem minden fontosabb pozíció betöltésére. Már-már ott tartunk, hogy szívesebben alkalmaznak titkárokat is, mint titkárnőket. A 35 évnél fiatalabb nők még szerencséseknek tarthatják magukat. Nekik még van némi esélyük arra, hogy munkatársi, előadói beosztásba kerüljenek. A pályakezdő, fiatal és csinos lányok pedig kedvükre válogathatnak a masszázsszalonok, peep-show-k és ezekhez hasonló, „változatos” munkakörök között — ha nem finnyásak. A társadalom felelőssége A 40—55 év közötti nők alkotják a legkritikusabb korosztályt. Az esetek többségében mi jellemző rájuk? Szakmailag képzettek, egy-két évtizedes munkaviszonyuk folytán nagy tapasztalattal rendelkeznek. A család ellátása, a gyerekek nevelése, azaz a háziasszonyi és anyai teendők már nem kötik le annyi energiájúkat, mint korábban. A nők többségénél ebben az életszakaszban az otthon már nem ad kielégítő elfoglaltságot sem fizikai, sem szellemi értelemben, ugyanakkor megszerzett tudásukat szelhetnék kamatoztatni. A munkába állás anyagi okairól már ne is beszéljünk. És mivel találják magukat szemben? A társadalom a nőket sem a családi fészekből a munkához való visszatérésre, sem továbbképzésre, új ismeretek elsajátítására nem ösztönzi. És sajnos, a privatizációból, az átszervezésekből adódóan állás-, illetve munkanélkülivé vált nők elhelyezkedéséhez sem nyújt megfelelő segítséget. Látszatkibúvók A munkaadók — államiak és magánvállalkozók egyaránt — a felvételeknél burkoltan vagy nyíltan élnek a női munkaerők diszkriminációjával. Számos hátrányt hoznak fel önigazolásul; a nők gyakorlatlanságát, alkatukból adódó „alkalmatlanságukat”, a gyermeknevelés problémáit, a háztartás gondjait. így alakul ki a „megbízhatatlannak” címzett női munkaerőnek a képe. A férfiak mellett legjobb esetben is többnyire csak második vonalbeli lehetőségeik vannak. Pedig hazai gyakorlatba is átültethetnénk a pozi• Például a pcep-show-ban ... ? (Fotó: Walter Péter) tív külföldi tapasztalatokat és követendő példákat. A magyarországi Cash Flow júniusi számában Susanne Spreitzer cikkében olvashattuk, hogy „semmilyen más szakmában nem hóditottak meg az osztrák nők annyi vezetői posztot, mint a PR-ügynökségeknél. A nők jobban tudnak tárgyalni és közvetíteni. A public relations-specialis- ta feladata, hogy a közönség érdeklődését a vállalat erős szövetségesévé tegye,’né“ pedig ellenségévé. A közvetítő, a bizalom kiépítője a vállalat és a nyilvánosság között — és ez, úgy látszik, jobban illik a gyengébb nemhez.” Éeltehetően a magyar nők sem maradnának el az osztrák nőktől a menedzseri szerepben, csak a lehetőségeik korlátozottabbak. Ami megoldásra vár Az átmeneti időszak után előbb vagy utóbb bizonyára meg lehet teremteni a nők munkavégzésének a mainál sokkal reálisabb esélyeit. Az ehhez szükséges intézmény- rendszert ki kell alakítani, a megfelelő kereteket létre kell hozni. A civil társadalmi szerveződéseknek, a munkaerő-szolgálati irodáknak, hivataloknak, minisztériumoknak egy átgondolt és egymásra támaszkodó, az igények megismerése és kielégítése céljából alkalmas rendszert kellene működtetni, amely segíti a különböző régiók eltérő munkaerő-kínálatát. A reklám segítségével ki kell alakítani napjaink helyes nőképét, amely merőben eltér a köztudatban jelenleg létező képtől. Hiszen ma ez a szemlélet csak az áruk eladását segítő képességet, illetve az anyai, háziasszonyi képességet igényli a női értékekből — a szexualitást nem számítva. Dr. Mérő Éva Az ötvenedik Falutévé-bolt fi* Egyéves a Falutévé és immáron megvan az 50. boltja is. Mi úgy mondjuk, a Falutévé két részből áll, magából a műsorból és a vállalkozásból. Az utóbbi egyik fontos területe, a Falutévé- bolthálózat, amelyet a műsor főcíméről — a kukorékoló szárnyasról — KAKASHÁLÓZATNAK nevezünk. A vállalkozás alapvetése a következő: Magyarországon az ár nem csupán fölfelé, de lefelé is mozoghat. Éppen ezért olyan vállalkozókat kerestünk szerencsére találtunk is — és keresünk továbbra is, akik vállalják ezt az iménti egyszerű igazságot. A KAKASHALŐZATNAK az lehet a tagja, aki vállalja, hogy valamelyik termékét vagy szolgáltatását a hét egy napján vagy egy héten át, illetve egy hónapban néhány napon át, de rendszeresen, árkedvezménnyel kínálja. A Falutévé azt vállalja, hogy az úgynevezett akciós napokon az adásban mindig közli az árkedvezmény mértékét, a céget, a helyszínt. Minden egyes ilyenfajta ismertetésért 20 ezer forint befizetendő a Falutévé kasszájába. A KAKASHÁLÓZAT aránylag gyorsan népszerűvé vált, úgy látszik, a vállalkozók megértik a műsor törekvését és nekik is jól jön az ilyesfajta szolgáltatás. Hogy ki ne felejtsem, talán leginkább a vásárlók hálásak a bolthálózatért. Hiszen elsősorban a nézők- vásárlók számára készül a Falutévé, alakul a KAKASHÁLÓZAT. Mostanában azon gondolkozunk, hogy akár önálló Falutévé-boltot is lehetne üzemeltetni. P. Gy. Privát Profit Üzleti Központ Kecskeméten Ma délután. 4 órakor nyílik meg Kecskeméten a Privát Profit Üzleti Központ és Ballantine's klub a Li- berté kávéházban. Megnyitja: Forró Tamás, a gazdasági havilap fő- szerkesztője. Várják az érdeklődőket. Ankét a VOSZ-nál 4 Holnap, október 30-án 10 órakor a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házban (XII., Csörsz u. 18.) ankétot tart a Vállalkozók Országos Szövetsége. Téma: az új számviteli törvény vállalkozókat érintő kérdései. Nem várt agrárteljesítmény Az agrárgazdaság teljesítménye az idén meghaladta az előrejelzéseket mind a termelés, mind pedig az exportértékesítés területén. Ezeket az. eredményeket annak ellenére sikerült elérni, hogy a kelet-európai piacok beszűkülése a vártnál is erőteljesebb mértékű volt. Ám a Nyugat-Európába cs más fejlett piacokra irányuló kivitel viszont minden elképzelést felülmúlt, s ezekben a régiókban az árak is stabilak voltak. Ugyanakkor az is igaz. hogy a termelési folyamatokat és a termékek értékesítését a szigorú monetáris politika erőteljesen megnehezítette mondta az MTI munkatársának Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter, az idei év agrárgazdasági folyamatait értékelve. Külföldieknek — kivételesen A munkaügyi miniszter rendeleté szerint a munkaügyi központok a külföldiek munkavállalását akkor engedélyezik, ha az adott megyében vagy a fővárosban a munka elvégzéséhez megfelelő képzettséggel rendelkező magyar munkaerő nem áll rendelkezésre, továbbá külföldiek alkalmazása más foglal koztatási szempontok mérlegelése szerint is feltétlenül indokolt. A munkaügyi miniszter — az Érdekegyeztető Tanács szakbizottságával konzultálva — rendeletben határozhatja meg azokat a munkaköröket, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulását, összetételét tekintve külföldi nem foglalkoztatható. A munkaügyi központ elutasíthatja a munkavállalási kérelmet, ha a külföldi állandó lakóhelye szerinti ország -- a más országok állampolgáraihoz képest —~ nehezebb feltételekhez köti a magyarok munkavállalását. A munkavállalási engedélyek kiadását a külföldit foglalkoztatni kívánó munkáltató kérelmezi. Felügyelt szerencsejátékok A Szerencsejáték Felügyelet szolgáltatást kíván nyújtani ügyfeleinek annak érdekében, hogy a szerencsejátékokban a játékos, a vállalkozó és az állam érdekei a törvényes keretek között harmonizáljanak mondta október 31-én Pálfi József, a Szerencsejáték Felügyelet elnöke az újságíróknak a Pénzügyminisztériumban. A sajtó- tájékoztatón bejelentették, hogy e napon megnyitotta ügyfélfogadói irodáját a Szerencsejáték Felügyelet Budapesten, a Sas utca 23-ban. A Szerencsejáték Felügyelet szigorúan ragaszkodni fog a jogszabályokhoz. ugyanakkor feltétlenül játékpárti. Mint országos hatáskörű államigazgatási szerv, elő kívánják segíteni egy világszínvonalú játék kultúra kialakulását hazánkban. Rekordbevétel idegenforgalomból Augusztus végéig 376,6 miltió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalomból, s ez már most több, mint az elmúlt évben, amikor a bevételi többlet 345 millió dollár volt — közölték a Magyar Nemzeti Bankban. A turizmusból származó bevétel az első nyolc hónapban 693,5 millió dollár volt, s ez 28 százalékos növekedés az elmúlt év azonos időszakához képest. A kiadás 316,9 millió dollárt tett ki, ami viszont mindössze 2 százalékos emelkedés. V Szerkesztő: A. Tóth Sándor
