Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-28 / 252. szám
2. oldal, 1991, október 28. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Zöldkártyaremények? Az Egyesült Államok — csakúgy, mint ma már jószerivel minden nyugati állam — minden eszközzel megpróbál gátat vetni a menekültek hullámának. Ugyanakkor nagy visszhangot váltott ki Magyar- országon is a speciális „zöld kártya" akciója, amellyel lehetővé kívánja tenni sokak számára a legális letelepedést és munkavállalást Amerikában. Érthetetlen ellentmondás? Furcsa e kettősség, de a washingtoni törvényhozás indoklása szerint e programmal a bevándorlási szabályok korábbi igazságtalanságait igazítják ki. Így került most (mint hajdani háttérbe szorított ország) a kedvezményezettek közé hazánk is. Összesen 19 millió (!) jelentkezés özönlött az amerikai külügyminisztériumba, sjó- né hány at nálunk postáztak. Makacs illúziók mozgatják az embereket? Amerika még mindig a „korlátlan lehetőségek" országa lenne ? S e zöld kártya a bűvös vonzerő? Mint a számokból látható, az esélyek meglehetősen csekélyek, s a többség csak Fortuna istenasz- szony kegyében bízhat. Ha nőst nem, hát jövőre: a programot 1992, majd 1993 őszén ugyanis megismétlik. Aki jelentkezik, tekintse az amerikai .vízumlottót" a sokfajta sze- encsejáték egyik típusának. Reménykedni lehet. De közben ugye nem feledkezünk meg azokról a társadalmi feszültségekről sem, amelyek ajelentkezők zömét az amerikai „zöld kártya" megszerzésére ösztö- özték? —FEB — A kárpótlás nem jár hátránnyal Régészek és eredmények Holnap délután 5 órakor, a vskeméti Katona József Múzeum bag, Kulcsár Valéria és Székely yorgy régészek tartanak előadást Kecskemét környékén végzett írások eredményeiről. A részvéld díjtalan. Emlékmű Mosonmagyaróváron \z 1956. október 26-ai gyilkos íz áldozatainak tiszteletére, közadakozásból, emlékművet állítottuk a. mosonmagyaróvári Gyász LÓrcn. A mosonmagyaróvári politi- K ái elítéltek és meghurcoltak, az -956-os áldozatok és sebesültek képviselői petícióban kérik, hogy 1956-os emlékéremmel és emit -opal adományozottak névsorát az adományozás előtt hozzák nyilvánosságra, hogy legyen társadalmi kontroll. A petíció egyebek között leszögezi: „felajánljuk segítségünket, hogy városunkban végre már ne nevethessenek szemünkbe a nálunk még ma is sokkal jobban élő egykori kínzóink. A forradalom antológiája Harmincöt év után első ízben jelentek meg — egy kötetben — a nemzeti felkelés korabeli magyar irodalmának sze melvényei: 1956. október 23. és novem bér vége között született forradalmi versek, naplójegyzetek, publicisztikai írások, amelyek az akkori lapokban láttak napvilágot. Az irodalmi antológiát Ezerkilencszázötvenhat, te csillag cím mel a Püski Kiadó Kft. és Könyvesház jelentette meg a forradalom és szabad ságharc évfordulójára. A kötet tártál mázzá a szabadságharc hazai és emigrá ciós szépirodalmi visszhangját is. A szerzők közt van Illyés Gyula, Németh László, Déry Tibor, Sinka István, Szabó Lőrinc, Faludi György, Márai Sándor, Határ Győző, úgyszintén az ifjú nemzedék képviselői: Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István. Az antológiát Medvigy Endre és Po- mogáts Béla szerkesztette. A kéziratok összegyűjtésében és szerkesztésében közreműködött Jeney Károly és Ober- sovszky Gyula, akik annak idején részt vettek ezeknek az írásoknak a publikálásában is. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára méltatta az első irodalmi antológiát, amely az iskolai tanulók számára is bemutatja a magyar történelem e jelentős eseményét. (Folytatás az I. oldalról) Igaz, az okiratok beszerzése — tekintettel a sok kérelemre — bizony igen sok nehézségbe ütközik. Ám ha a földhivatal és a levéltár nem tudja november 8-áig az okmányokat előteremteni, igazolást ad az ügy kezeléséről. Ezt, a kitöltött kárpótlási adatlappal együtt, el kell küldeni a hivatalnak. így a kárigénylést nyilvántartásba tudják venni. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az érintettek ne csak az A, hanem a szóban forgó ingatlanra érvényes adatlapon is feltüntessék azokat az információkat, amelyekről tudomásuk van. Még mindig visszatérő gond, hogy egy borítékban több személy küldi be az igénylését. Ez nem szabályos, mert a borítékon található azonosítási számon csak egy károsultat tudnak nyilvántartani. Akik szerencsésebbek és meg tudják szerezni a kárigénylésükhöz szükséges tulajdoni lap másolatát, ellenőrizzék, rajta van-e: melyik jogszabály alapján történt az elvétel. Ha nem találják, ne fogadják így el. Nem ritka hiányosság az sem, hogy elfelejtik a leszármazást igazolni. Márpedig, aki elhalt hozzátartozója után kér kárpótlást, csatolnia kell a halotti, illetve születési anyakönyvi kivonatot. De azt is elfogadják, ha egy más ügyben kapott hagyaték- átadó végzést tesznek a borítékba. Akiktől házat vettek el, csak akkor kell igazolniuk az épület alapterületét, ha az többszintes volt. Egyébként ugyanis a telek nagyságát veszik a kárpótlás alapjául. Többek a föld elvételét a földfelajánlást véghatározattal igazolják. Ilyen esetben a határozatban szereplő összes helyrajzi számot külön-külön F lapra kell ráírniuk. Ám ezek közül csak az első lapon kell az összesített aranykoronaértéket feltüntetni, a többire kizárólag a helyrajzi és a borítékszámot kell ráírni. Sajnos, vannak, akik egy rémhír miatt — miszerint elveszítik a nyugdíjukat vagy a háztáji földjüket — nem merik beadni a kárpótlási kérelmüket. Ez azonban tévedés, ilyesmiről szó sincs, a kárpótlás nem jár hátránnyal. (bencze) Az Alkotmánybíróság az abortuszról (Folytatás az 1. oldalról) A KSH-jelentés kiemeli: a terhességmegszakítások száma az elmúlt két esztendőben csaknem azonos volt, viszont változások tapasztalhatók az abortuszon átesett nők társadalmi-demográfiai helyzetében. Emelkedik azoknak a száma, akik első terhességüket szakíttatják meg, ami egyúttal azt is jelzi: emelkedik a fiatalok, főleg a 20 éven aluliak részaránya. Szembetűnő, hogy a fiatalok között is a 15 éven aluli lányok körében végzett terhességmegszakítások száma majdnem a háromszorosára emelkedett két esztendő alatt. A Pacem in Utero szervezet tagjai mindezt orvosilag, jogilag és demográfiailag egyaránt tragikusnak tartják. Állítják: a magzat a fogamzástól kezdve emberi élet, amelyet a jog nem tekinthet nem létezőnek. Ezért véleményük szerint alkotmányellenes az a rendelet, mely teret enged a legális abortusznak. Alapszabályuk kimondja: nem az abortusz teljes elvetését, hanem korlátozását követelik. Három esetben tartják megengedhetőnek a beavatkozást: ha a terhesség bűn- cselekmény eredménye, ha a magzat veszélyezteti az anya életét, és ha a magzatnak súlyos, genetikai károsodása van. Sokan azonban az egyesület álláspontjával ellentétesen vélekednek: elutasítják a terhességmegszakítás engedélyezésének szigorítását. A Népességtudományi Kutatóintézet nemrég nyilvánosságra hozott vizsgálati adatai szerint a megkérdezettek 71,8 százaléka úgy gondolja: sem a családnak, sem az országnak nem lenne jó, ha nem kívánt gyermekek születnének. A lakosok többsége úgy véli: a nők emberi joga eldönteni, megtartják-e terhességüket vagy sem — az állam ebbe nem szólhat bele. Újra bíróságon a Bukszár—Solymosi ügy A Pest Megyei Bíróságon ma, 8.30- kor ismételten újra kezdődik a Bukszár —Solymosi bűnügy tárgyalása. Ennek közvetlen előzménye: a Legfelsőbb Bíróság 1990 decemberében másodszor is hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróságnak Solymosi Attila és társai — Bukszár Tibor rendőr főtörzsőrmester lelövése — bűnügyében hozott ítéletét, s új első fokú eljárás lefolytatására utasította a Pest Megyei Bíróságot. Az 1988. november 4-én Budapesten, a 47-es villamoson történt tragikus események bírósági krónikája 1989. május 8-án kezdődött. Ekkor a Fővárosi Biróság a fiatalkorú Solymosi Attilát aljas indokból elkövetett emberölés, valamint közösség megsértése és garázdaság büntettek miatt 10 év börtön- büntetésre, társait pedig aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés és garázdaság miatt különböző időtartamú szabadságvesztésre ítélte. Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság, másodfokon eljárva, először azért helyezte hatályon kívül, mert nem találta megnyugtatóan bizonyítottnak: az elkövetők tudhatták a civil ruhában lévő és egyébként ittas Bukszár Tiborról, hogy rendőrként, azaz hivatalos személyként lépett fel velük szemben. Az új eljárásra kötelezett Fővárosi Bíróság Solymosi Attilát emberölés és garázdaság miatt öt év szabadságvesztésre, társait pedig kisebb súlyú büntetésre ítélte. Ezután a bűnügy ügyészi fellebbezés miatt került másodszor is a Legfelsőbb Bíróságra. Az ügyészség álláspontja szerint ugyanis Solymosi Attila az elsőfokú bíróság által megállapítottnál súlyosabbnak minősülő magatartásért, hivatalos személy elleni emberölés elkövetéséért felelős. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben másodszor eljárva megállapította: a megismételt eljárásban hozott első fokú ítélet hiányos, a tényállás felderítetlen, az ítélet indoklása pedig téves következtetéseket tartalmaz. Rámutatott arra is, hogy a Fővárosi Bíróság egy előre kigondolt séma alapján járt el, s önkényesen értékelte a bizonyítékokat. Az elsőfokú bíróság eljárása során nem tudta függetleníteni magát a bulvárlapoknak a rendőrség munkájával és az ifjúsági csoportok viselkedésével kapcsolatos írásaitól sem. A Legfelsőbb Bíróság immorálisnak és etikátlannak tartotta, hogy a jogerősen be nem fejezett bírósági ügyről dokumentumfilm készült. A Pest Megyei Bíróságnak most az ismételt eljárásban időben és térben pontosan, tárgyilagosan tisztáznia kell, hogy mi történt a 47-es villamoson, miután Bukszár Tibor arra 1988. november 4-én felszállt. A bűnügyben a tervek szerint 13 tárgyalási napot tartanak, ítélethirdetés, előreláthatóan, december 4-én lesz. Magyarország jószomszédságra törekszik Magyarország saját biztonságának érdekében arra törekszik, hogy valamennyi szomszédos országgal kétoldalú megállapodást kössön a katonai együttműködésről. Ilyen megállapodás már létrejött Romániával, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasággal, legutóbb pedig Ausztriával. Hasonló tartalmú egyezmény előkészítése már a Szovjetunióval is megtörtént, s várhatóan a magyar szovjet államközi megállapodást követően a két ország honvédelmi miniszterei alá is írják azt. Egyedül Jugoszláviával nem sikerült még ilyen megállapodást előkészíteni sem — tájékoztatta szombaton Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője a Magyar Távirati Irodát. Keleti György azért tartotta szükségesnek, hogy mindezeket kifejtse, mert szombaton a Tanjug jugoszláv hírügynökség kommentárt jelentetett meg azzal kapcsolatban, hogy Ausztria és Magyar- ország között megállapodás született az osztrák és a magyar haderők rendszeres kapcsolattartásáról. A Tanjug kommentárja elsősorban Ausztriát vádolja azzal, hogy be kíván avatkozni a jugoszláviai helyzetbe, de az ügybe a most kötött megállapodás révén Magyarországot is belekeveri. Keleti György hangsúlyozta, hogy a magyar—osztrák megállapodás alapvetően a két ország kölcsönös biztonságát szolgálja. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások már jóval korábban, tavaly megkezdődtek. Ez is bizonyítja, hogy a megállapodás nem a jugoszláv események miatt született, és főleg nem Jugoszlávia ellen irányul. ERDEKEGYEZTETES A BÉREK FELSZABADÍTÁSÁHOZ Alku a munkahelyen A kormány álláspontja szerint az Érdekegyeztető Tanács szintjén csak a minimális bérekről kell majd megállapodni, a béralkuk igazi színterének a középszintnek, illetve a munkahelynek kell lennie. A teljes körű bérliberalizációhoz a megfelelő garanciákat a középszintű megállapodások nyújthatják. így ahhoz, hogy a kormány elfogadja a bérszabályozás megszüntetését, nem elegendő, ha a középszinten csak kis körben, mintegy 10-20 százalékos mértékben kötik meg a megállapodásokat a munkaadók és a munkavállalók —- hangoztatta a kormány képviselője az Érdekegyeztető Tanács pénteken Budapesten tartott plenáris ülésén. A testület a bérszabályozás megszüntetésének feltételeivel foglalkozott. A kérdés vitája során a munkaadói oldal az előbbiekkel ellentétben kifejtette: az 1992-es bérliberalizáció, illetve a vállalati bértárgyalások feltételévé kell tenni a középszintű - megállapodásokat. Ehhez ugyanis — szerintük — nemcsak a tárgyaló felek hiányoznak, hanem az egyeztetés módszertana is. Ők éppen ezért azt javasolták: 1992- ben az ÉT önként vállalt egyeztetések, keretszerződések meílett az országos szintű egyeztetésekben vállaljon nagyobb szerepet. A munkavállalói oldal ugyancsak alapvető fontosságúnak tartotta a középszintű egyeztetéseket. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy egyik szinten sem lehet korlátozni a szerződéskötések szabadságát. Már most is egy sor szakmánál kötöttek kollektív keretszerződéseket, ezek tapasztalatait is felhasználva kidolgozható az ágazati, szakmai, regionális béralkuk, keretszerződések szisztémája. A kormány a tárgyaláson nem zárkózott el a bérszabályozás megszüntetésétől, de ehhez szükségesnek tartotta az országos közép- és helyi szintű béralkuk, bérmegállapodások bevezetését, illetve a szolidaritás elve szerint bizonyos ön- korlátozás vállalását. A tárgyaló felek megállapodtak abbanj hogy három-négy héten belül az ÉT plenáris ülése ismét napirendre tűzi a bérliberalizáció kérdését, addig az illetékes szakbizottság javaslatokat dolgoz ki az el nem döntött részletkérdésekben is. Japán üzletemberek tárgyalásai Kelet-Európa fontos a japán kereskedelmi-gazdasági szakemberek számára, s a térségen belül is megkülönböztetetten kezelik Magyarországot — hangsúlyozta Sin- roku Marohaski, a Japán Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, akit a Parlamentben Göncz Árpád köztársasági elnök fogadott. A japán üzletember hangsúlyozta azt is: hazája üzleti körei nagy figyelemmel kísérik a Suzuki cég magyarországi beruházását. Ha az sikeres lesz — mondotta — akkor, további jelentős beruházások várhatók a távol-keletiek részéről a magyar gazdaságban. Göncz Árpád üdvözölte a japán kereskedelmi-gazdasági körök érdeklődését a magyarországi befektetések iránt, és vendége figyelmébe ajánlotta, hogy Magyarország nagy tapasztalatokkal rendelkezik az európai térség országaival folytatott kereskedelemben. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Jovanovic szerb külügyminiszter Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) Arra a kérdésre válaszul, hogy miként Ítéli meg a magyarországi helyzetet, s hogy miért említette a közelmúltban azt, hogy jó lenne, ha a szerb kisebbség Magyarországon olyan bánásmódot élvezne! mint a magyar kisebbség Jugoszláviában, Jovanovic így válaszolt: — A szerb kisebbség Magyarországon sokkal kisebb létszámú. Sok mindent nélkülöznek, s ez jól ismert a magyar hatóságok előtt is. Erőteljes javulás van, amióta az új kormány van hatalmon, de még mindig összehasonlíthatatlanul jobb a jugoszláviai magyar kisebbség helyzete. — Jovanovic szerint persze nem cél a szimmetrikus helyzet megteremtése. — Volt idő, amikor a szerb kisebbség helyzete egy cseppet sem volt kedvező, most javulás van, s remélem ez folytatódik. — Azért említettem a szerb kisebbség helyzetét — mondotta Jovanovic —, mert a magyar hivatalos szervek elégedetlenek a jugoszláviai magyar kisebbség helyzetével, és számos panasz megalapozatlan és indokolatlan. Nincs még egy olyan ország, ahol a magyar kisebbséggel olyan önzetlenül bánnának, mint ahogy az Szerbiában történik, a Magyarországgal szomszédos országokban élő nemzetiségek közül a jugoszláviai helyzet a legjobb — így a miniszter. Vladislav Jovanovic igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy biztonságban visszatérhetnek-e a Magyarországra menekült személyek, visszakaphatják-e tulajdonukat és állásukat. Természetesen szívesen fogadjuk őket, a tulajdon őket illeti meg — mondotta —, senki másnak sem lehet köze hozzá. A munkahely az más kérdés, a helyzetet részletesen nem ismerem, de a jóindulat nem lehet kérdéses — fejtegette. Az állítólagos fegyverszállítással kapcsolatos belgrádi vádakra vonatkozó kérdéssel összefüggésben Jovanovic azt mondta, hogy a szövetségi szerveknek „megdönthetetlen bizonyítékaik” vannak, s azt eljuttatják a magyar illetékesekhez. Arra a kérdésre válaszul, hogy szó lesz-e ezekről a kérdésekről, Vladislav Jovanovic igennel felelt, de hozzáfűzte, hogy az ország biztonságával és békéjével kapcsolatos kérdések a szövetségi elnökség és a kormány illetékességébe tartoznak, s a témát közvetlenül a szövetségi szervek vitatják majd meg a magyar féllel. Tárgyalás Dubrovnikről — kudarccal Dubrovniknál kudarcba fulladtak vasárnap a város sorsáról folytatott tárgyalások; a horvát erők elutasították a hadsereg ultimátumát. A Cavtat üdülőhelyen tartott megbeszélésen a víz- és villanyellátás helyreállításáról tárgyaltak. A hadsereg feltétel nélküli megadást követel a horvát erőktől a blokád feloldásáért cserébe. Utána horvát feltételezések szerint itt is megkezdődnének a tisztogatások, az elhagyott lakások kifosztása, amit sokan nem akarnak bevárni. Már több mint tízezren menekültek el Észak-Dalmáciába. A Közös Piac egy, közvetíteni próbálkozó megfigyelője közölte, hogy a megbeszélések holtpontra jutottak, s fennáll a veszélye annak, hogy a hadsereg megrohamozza a történelmi belvárost. Vasárnap délig a városban tartózkodó 60 ezer lakos, illetve menekült közül csak 6 ezer engedelmeskedett a hadsereg felhívásának és jelentkezett nyilvántartásba vételre evakuáció céljából. A város horvát hatóságai megtiltották a 18 és 60 év közötti harcképes férfilakosságnak a távozást. Dubrovnik már 27. napja van víz és áram nélkül. Bár két, élelmiszert szállító hajónak sikerült elérnie az egykori turistaparadicsom kikötőjét, a DPÄ értesülése szerint Dubrovnikot éhínség fenyegeti. A Dubrovnik birtoklásáért vívott harcok mérlege horvát részről 41 halott és 191 sebesült — közölte a Hina horvát hírügynökség a város egészségügyi szolgálatára hivatkozva. A halálos áldozatok közül 21 polgári személy, tízen a rendőrség, öten pedig a nemzeti gárda tagjai voltak. A sebesültek között 41 a civilek száma. A jugoszláv Vörös Kereszt szerint az áldozatok valóságos száma ennél sokkal magasabb is lehet, mivel nehéz pontosan összeszámolni a halottakat és a sebesülteket, hiszen a harcok színhelyét alig-aüg lehet megközelíteni — tette hozzá a Hina. A német külügyminiszter Moszkvában A közvetlen orosz—német kapcsolatokról, valamint a Szovjetunióban, mindenekelőtt az Oroszországban élő németek helyzetéről tárgyalt Andrej Kozirjev orosz és Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter Moszkvában. Sem a megbeszélésekről kiadott hivatalos közlés, sem a két miniszter nem tett említést ugyanakkor arról, hogy tárgyaltak-e Erich Honecker, az NDK volt vezetőjének kiadatási ügyéről. Genscher még szombaton találkozik Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel és Borisz Pankin szovjet külügyminiszterrel. A vízi erőművet felépítik A bősi vízi erőmű befejezésével számolunk —jelentette ki rádió- nyilatkozatában Ján Carnogursky szlovák kormányfő, a kérdéskörről Magyarországgal tárgyaló csehszlovák küldöttség vezetője. Carnogursky beszámolt arról is, hogy írásban kérte a magyar tárgyaló- küldöttség vezetőjét: közölje, milyen felhatalmazással rendelkezik a magyar kormány az erőmű sorsáról folytatott tárgyalásokhoz. A pilóta nem kér menedékjogot Az előzetes hírekkel ellentétben nem kér menedékjogot Ausztriától a jugoszláv hadseregnek az a 33 éves pilótája, aki gépével pénteken Klagenfurtba dezertált. Célja az, hogy Horvátországba menjen — jelentette osztrák rendőrségi forrásra hivatkozva szombaton a Reuter brit hírügynökség. A pilóta, Rudolf Peresin közölte: minthogy horvát, nem kíván saját népe ellen harcolni. A nagy Gorbacsov—Jelcin-show A nagy Berta (Párizs)
