Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

MEGYEI KORKÉP 1991. október 28., 3. oldal HÁROMSZÁZ KÉRDŐÍVBŐL HARMINC­HATOT KÜLDTEK VISSZA Népakarat Kunszentmiklóson • A Kálvin tér 17. szám alatti gimnázium. Az utcanévváltozás az intézményt nem érinti. A telefonkönyvben azonban a Baksay-gimnázium még nem szerepel. Ott Damjanich található ... A kunszentmiklósi városatyákat is megérintette az idők szele. Hosz- szas előkészületek után, a helytör­ténészek instrukcióit elfogadva, de a lakosság különösebb faggatása nélkül, bátorkodtak megváltoztat­ni néhány idejétmúlt utcanevet. A Dimitrov utcát ezután Apajinak fogják mondani, arrafelé haladva lehet ugyanis a híres-neves Apaj- pusztát elérni. A Lenin utcát Apostol, a Nógrádit Balogh, a Ta­nácsköztársaság utcát Pék utcá­nak keresztelték át. Maradtak azonban a várostér­képen olyan elnevezések, amelyek nem Kunszentmiklósra valók. Ak- tuálpolitikai szándékok szerint, presszió hatására kerültek a kis­kunsági településre. Ezekről is tár­gyaltak a képviselők, de úgy hatá­JÖN A BÍRSÁG roztak, hogy Marx, Rózsa Ferenc, vagy Ságvári Endre sorsáról jobb, ha a nép dönt. A helytörténészek, illetve a képviselők csereajánlatá­ban a magyar szentek mellett a város egykori jelesei is szerepeltek. Az érintetteknek kiküldött 300 kérdőívből csak 36 érkezett vissza, legalábbis olyan, amelynek a fel­adója az utcanevek megváltoztatá­sát kéri. Természetes, hogy a kép­viselő-testület ezek után nem érez­hette magát feljogosítva a változ­tatásra. Ha tehát valaki, a Felső- Kiskunság fővárosában járva, a kommunizmus klasszikusainak és „felejthetetlen emlékű mártírjai­nak” nevét olvassa az utcasarko­kon vagy a házszámtáblákon, ne csodálkozzon! A nép akarta így! F. P. J. JÁRADÉKOSOK A LÉTMINIMUMON A városokban is nehéz elhelyezkedni A szociális piacgazdálkodás a munkaügyi területen valósult meg a legnagyobb mértékben — nyilat­kozta Schamschula György a Mun­kaügyi Minisztérium államtitkára azon a tanácskozáson, melyet a Ter­mészettudományi Egyesületek Szö­vetsége rendezett néhány napja Bu­dapesten. A minisztérium képvise­lője szerint a munkanélküliekről történő gondoskodás idehaza olyan nagyvonalú, hogy ez sok ember el­lenszenvét is kiváltotta. Vajon mek­korák azok az összegek, melyek irri­tálják azokat a szerencséseket, akik még nem vesztették el munkahelyei­ket? Bács-Kiskun megyében a múlt hónapban 17 648 fő átlagosan brut­tó 7262 forintot kapott amely csak­nem 4 százalékkal magasabb a hiva­talosan megállapított minimálbér­nél. A férfiak 7802, míg a nők csak 6479 forint járadékban részesülnek. A minisztérium az év végéig 300 ezer állásnélkülivel számol, de jövőre az elbocsátások, úgy tűnik, az ideihez hasonló ütemben tovább folytatód­nak. Becslések szerint 1992 végéig újabb 200 ezer alkalmazottnak ad­ják ki a munkakönyvét a gazdálko­dók. A legtöbb dolgozót, csakúgy mint eddig is, a gazdaságilag kevésbé fej­lett vagy a már korábban is válság sújtotta területekről küldik el. Ezek közé tartozik megyénk is, ahol janu­árban még csak 1,9, kilenc hónappal később már 7,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Kiskőrös, Bácsalmás Kiskunmajsa, és Kun- szentmiklós térségében legrosszabb a helyzet, ahol az említett rátaérték kétszámjegyű. Kiskunhalas és Kis­kunfélegyháza vonzáskörzetében ugyanez az arányszám az országos átlag — 6 százalék — alatt van. En­nek ellenére az utóbbi városban el­helyezkedni szinte reménytelen. A munkaközvetítő iroda januárban 4, márciusban 1, júniusban 16, szep­temberben 8 munkahelyet tudott felajánlani ügyfeleinek, akik száma ezer fölött van. B. Zs. Nagyobb önállóságot követelnek a megyei jogú városok A helyi önkormányzatok felnőt­tek, őket törvényes úton a lakos­ság választotta, a tehetségükhöz mérten igyekeznek a legjobban szolgálni, nincs szükségük sem ál­lami, sem pedig úgynevezett kö­zépszintű gyámkodásra. A mondat 17 megyei jogú város polgármesterének a múlt hét végi miskolctapolcai sajtótájékoztató­ján hangzott el, azt követően, hogy két napon át a borsodi megye szék­helyen tanácskozott a Megyei Jo­gú Városok Szövetsége. A sajtótá­jékoztatón Merász József, a szö­vetség elnöke, Kecskemét város polgármestere és több más város polgármesterei egybehangzóan ki­jelentették, hogy az önkormányza­tok súlya még mindig nem arányos az ország életében betöltött szere­pükkel. A tanácskozás állást foglalt ab­ban'is, hogy a helyi önkormányza­tok rendszerében -— a jelenlegi vi­szonyok között --n nincs szükség olyan önkormányzati szervezetre, amely közbülső és bizonyos szem­pontból irányító szerepet tölt be a kormányzat és a települési önkor­mányzatok között. A sajtótájé­koztatón nem titkolták, hogy itt elsősorban a megyei köztársasági megbízotti hivatalokra, a megyei közgyűlés intézményére gondol­nak. A szövetség szerint a köztár­sasági megbízotti hivatal és az úgy­nevezett centralizált hivatalok lét­rehozása sem jelentheti egységes, irányítási jogosítványokkal és pénzügyi újraelosztási feladatok­kal felhatalmazott „közbülső szint” rendszerének kiépítését. A szerencse törvényt nem tisztelő kovácsai „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyúj­tása fejében, meghatározott fel­tételek fennállása vagy bekövet­kezése esetén pénznyereményre vagy más, vagyoni értékű nyere­ményre válik jogosulttá. A nye­rés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.” (A szerencsejátékok szer­vezéséről szóló legújabb, 1991. évi XXXIV. évi törvényből.) Egy kecskeméti férfi nemrégiben a tüzépre indult 70 ezer forintért építőanyagokat venni. Menet köz­ben útjába esett egy pénznyerő­automatás vendéglátó-ipari üzlet. Bement, hogy kipróbálja, lesz-e szerencséje. Nem volt. Az utolsó forintját is elnyerte a gép. Ezután panaszt tett a megyei fogyasztóvé­delmi felügyelőségen, kérve: ellen­őrizzék, van-e engedélye a szóban forgó vendéglátónak pénznyerő automata üzemeltetésére. Ki tudja, milyen sok pénz került azoknak a kezébe már eddig is, akik könnyen és gyorsan — ellen­őrizetlenül — gazdagodhattak meg engedély nélküli szerencsejá­tékokból. A miniszteri engedélyek és aláírások hamisításától kezdve a nyílt kockázatvállalásig, többféle út kínálkozott az adózást megke­rülő pénzvadászatra. Miért ne vá­lasztották volna a tilos utakat a csalók, a törvénytisztelettel hadilá­bon állók, ha — eddig — legfeljebb ötezer forint bírsággal megúszhat- ták? Ennél magasabb összegű bün­tetésre ugyanis a megyei fogyasz­tóvédőknek nincs lehetőségük. Ar­ra viszont van, hogy a szerencsejá­tékokról alkotott törvény nyomán a Pénzügyminisztérium Szerencse- játékok Felügyeletének 100 és 200 ezer forintnál kezdődő büntetéséig helyben megtegyék a szükséges in­tézkedéseket. A megyében huszonöt vendég­látó ellen indítottak szabálysér­tési eljárást pénznyerő automa­ták jogellenes üzemeltetése mi­att. Kiskőrösön, a Róna ételbár­ban olyan „engedélyt” mutattak be a felügyelőknek, amelyet egy minisztériumi levélpapíron hami­sítottak. Közokirat-hamisítás alapos gyanújával feljelentették az üzletvezetőt. Kecskeméten, a szerencsejáték-törvény hatályba lépését követően, rendőri és ön­kormányzati közreműködéssel 21 vendéglátóüzletben vizsgálták meg: megtartják-e a törvény uta­sításait? Az eredmény: 7 esetben szabálysértésért indítottak eljá­rást, 13 helyen pedig arra köte­lezték a tulajdonosokat, hogy 24 órán belül távolítsák el az üzle­tekből az engedély nélkül felállí­tott pénznyerő automatákat. A felszólítás végrehajtását min­denütt ellenőrizték. A közeljövőben a megyében újabb, széles körű ellenőrzés kez­dődik a szerencsejáték-automaták törvényes és törvénytelen haszná­latával kapcsolatban. (kohi) MASZEK ABC BÁCSALMÁSON • Néhány nappal ezelőtt egy újabb s/.ép épülettel, s egyben üzlettel gazdagodott Bácsalmás. A központi részben elhelyezkedő épület szépen mutat a nemrégiben átadott új patika szomszédságában. Katona Lajos, mint vállalkozó, ezzel a magán ABC-vel új munkahelyet is teremtett hét embernek. Érdekesség még, hogy az üzletben egy kávézó is helyet kapott. (Besír Lászlóné felvétele) KORONDROL VARNAK VENDEGEKET Félegyházi készülődés Kiskunfélegyháza és Korond között ebben az évben váltak és válnak valóra azok a szép, elsősor­ban kulturális elképzelések, me­lyek még 1990-ben körbevonala- zódtak. Eredményeként, a költé­szet napja keretében, bemutatko­zott Félegyházán az erdélyi Haza­néző című folyóirat írói munkakö­zössége, és a korondiak költői üze­netét a Firtos Művelődési Egylet irodalmi színpadának csoportja tolmácsolta. Mint ismeretes, a Kiskunfélegy­házi Közművelődési Egyesület kapcsolatai folytán, az idén au­gusztusban a város képviselői, az egyesület vezetői augusztusban át­vehették a korondiak a Félegyhá­zának kiállításra felajánlott kerá­miaanyagát. A Móra Ferenc Mű­velődési Központban november 4 —10-ig rendezik meg a gyűjte­mény kiállítását. Ekkor várja Kiskunfélegyháza a híres köröndi fazekasmestereket, közöttük Sófalvi Ferencet, Lő- rincz Mártont, Bíró Árpádot, Ilyés Mihályt, Babos Miklóst, Máthé K. Imrét, Máthé K. Istvánt, Tódor Józsefet, Tófalvi Ágostont, Páll Ágostont, Molnos Józsefet, Tófal­vi Lénártot, István Lajost, Máthé Dénest, György Józsefet, Karda­lus Jánost, Tódor Györgyöt, Tó­falvi Lajost és a Firtos egylet elnö­két: Ambrus Lajost. Ők állítják ki és árusítják készítményeiket. November 4-én, hétfőn 17 óra­kor lesz a kiállítás ünnepélyes meg­nyitója. Hatodikán, szerdán ren­dezik meg a helyőrségi művelődési otthonban a székely vacsoraestet, s itt lép fel először a székely lako­dalmas műsorával a köröndi ha­gyományőrző tánc- és népzenei csoport, melyet pénteken a félegy­házi csapatművelődési otthonban megismétel. A közbeeső csütörtö­kön a köröndi néptánccsoport Ti- szaalpáron vendégszerepei, a töb­biek ugyanaznap a félegyházi Pla­tán Utcai Általános Iskolában ren­dezett székely fonóházi műsorban mutatkoznak be a közönségnek. A Petőfi Sándor Városi Könyv­tár könyvkiállítással kapcsolódik a rendezvényekhez. Mivel az árcsói fazekasvásárt és a félegyháziak er­délyi látogatását videofelvételen megörökítették, a kiállításmegnyitó alkalmával azt is megtekintheti a közönség. A városi önkormányzat és a közművelődési egyesület min­den érdeklődőt szeretettel hív és vár a köröndi hét rendezvényeire. Kállainé Vereb Mária, az egyesület ügyvezető elnöke A kárpótlásról Szakmáron ( TUDÓSÍTÓNKTÓL.) — Sokféle nézet és vélemény ter­jedt el a kárpótlásról. Egyesek sze­rint nem érdekli az embereket, má­sok meg azt sérelmezik, hogy nem kaphatják vissza az összes földjü­ket — mondja dr. Farkas Lajos, a Szakmári Petőfi Tsz elnöke, akit megkérdeztem, hogy segítik-e a földek visszamérését, kiadását? — Szövetkezetünkben attól fél­nek a tsz-tagok, hogy megélhetési alapjukat fenyegeti a nagyarányú földvesztés. Szakmáron ugyanis sokan szeretnének földet. Ennek több oka is van. Például az, hogy az átlagosnál szegényebb faluban sok jogtalanság, jogtiprás és bosz- szúállás, kegyetlenség alakította a parasztemberek, -gazdák életét, az 1949—50-es évtized fordulóján. Nem számítottunk arra, hogy a kárpótlásra jelentkezők majdnem fele a téeszünk tagja és földtulajdo­nos. A 40-es évek végén létrehoz­ták a Szakmári Állami Gazdasá­got a község legjobb határrészén, es ezzel a gazdákat előnytelen föld­cserékbe kényszerítették. A jó földjeikért távolabb és gyengébb minőségű földet kaptak, így arany­korona-veszteségük keletkezett. Mi most a kárpótlási igények ösz­szeállításánál a tagok segítségével „kinyomoztuk”, és több mint 40 év után most próbálunk némi kiegé­szítést nyújtani azoknak, akiknek jelentős aranykorona-veszteségük volt, az akkori földrendezéskor. Igaz, hogy régi sebeket szakít fel ez az eljárás, de most látjuk igazán, hogy ezek a sebek nem gyógyultak be teljesen. Ennyi év után most szabadon beszélhetünk róla, és ta­lán ez hoz majd végső megnyug­vást az akkori szenvedésekre. — Mi a helyzet a kívülálókkal? — A földigények megtorpanásá­ban jelentős mértékben közrejátszik az idei mezőgazdasági túltermelés, az állati termékek eladhatatlansága. De azért jönnek. A hét minden nap­ján fogadjuk az embereket, a jogta­nácsos és a földrendezőnk segít min­denkinek az iratok kikeresésében és a kitöltésében is. Úgy gondoljuk, hogy a hátralévő időben, segítsé­günkkel, mindenki el tudja küldeni a kárpótlási igényét. A tervezet ismeretében legin­kább azt várjuk, hogy az össze­gyűlt szövetkezeti vagyont a tag­ság maga kezelhesse. Ami a kár­pótlás után együtt marad, abból már senki ne szeletelhessen. Kákonyi Mátyás FELHÍVÁS a kirakatban Alapítvány Fajszért Célszerű intézmény az alapít­vány. Szolgálja minden olyan ügy előrevitelét, amelyhez a szűkös pénzkeretekből nem jut. Márpedig a pénz nálunk a legkevesebb, ab­ban az értelemben, hogy a legfon­tosabb dolgokra is alig futja ... Fajszon, a művelődési ház kira­katában olvasható az a felhívás, amely közzéteszi: a bíróság immár bejegyezte lajstromába a Fájsz Községért elnevezésű alapítványt. Azzal a céllal, hogy a községbeli fiatal tehetségeket támogathassák továbbtanulásukban, vagy éppen a vagyonvédelmet segítsék elő. Ez utóbbihoz a bűnmegelőzést is fel­vették a programba, tekintettel ar­ra, hogy az országos jelenségek a környékén is jelentkeznek ... A kuratórium is felállt: elnöke Illés József, titkára Mazanecz Jó- zsefné. Tagjai: Kocsis József, Pata József és Szabadi András. Ők fog­nak dönteni a beérkezett pályáza­tokról: milyen ügyeket érdemes tá­mogatni. Csakhogy az alapítványok hasz­nosságát az is meghatározza, hogy mennyi pénzzel tudnak gazdálkod­ni. Ezért is kérnek minden fajszit, hogy adományaikkal — a legki­sebbet is köszönettel fogadják — támogassák! A helybéli takarék- szövetkezetben készen állnak arra, hogy kezeljék a számlát. S termé­szetesen — minthogy jótékony cé­lú adományozó —, az, aki befizet az adóalapjából levonhatja az ösz- szeget. T ermészetgy ógyászat Egyre többen döbbennek rá, hogy a gyógyszerek nem oldanak meg min­dent, s az egészség visszaszerzéséhez a saját erőfeszítés is fontos. Szabadszál­láson természetgyógyász előadás-soro­zatot szerveztek az érdeklődők számá­ra, akiket ma este 6 órára várnak a helyőrségi klubba, a soron következő előadásra. Jó üzlet a Mercedes A Liberté, a Konzum Bank és a FIT Tours közösen vállalkozott arra, hogy Mercedes-bemutatót tart a megyeszék­helyen — úgy kalkulálva, hogy talán el is kel a kiállított néhány autó. Értesülé­seink szerint ez így is történt, bizonysá­gául annak, hogy még ebben a csúcska­tegóriában — a legolcsóbb 190 D mo­dell ára 2 millió 382 ezer 625 forint — is van fizetőképes kereslet. Balogh László, a FIT Tours idegenforgalmi, kereskedelmi és szolgáltató kft. ügyve­zető igazgatója elmondta: hamarosan Mercedes-szalont nyitnak a városköz­pontban, mert jó üzletet, fantáziát lát­nak benne. Kiskunsági népfőiskola Szociális népfőiskolát szervez a kun­szentmiklósi Általános Művelődési Központ. A Magyar Népfőiskolái Tár­saság, valamint a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium támogatásával rendezendő 'előadás-sorozatra novem­ber 10-éig lehet jelentkezni Szőke Sán­dor intézményvezetőnél. A csoport szakmai vezetője Zám Mária, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem szociálpolitikai tanszékének munka­társa lesz. Csak kérdezem... —- Amikor hazajöttem a má­sodik háborúban a román hadi­fogságból és elkezdtünk itthon dolgozni, az igazi újrakezdés volt. Nem értem, hogy most mi­ért van széthúzás az egész or­szágban? Miért akar mindenki a mások rovására meggazda­godni? Egy tisztességben meg- öszült orgoványi parasztember kérdezte a napokban ezeket egy beszélgetés során. Azt mondta, hogy ö már nem ért semmit. A nap is ugyanúgy süt, mint régen, eső se esik ke­vesebb, a föld is ugyanaz, mégis úgy érzi, hogy alig ér valamit a munkája. Szüret előtt vett egy fekete-fóliát, amivel le tudja ta­karni a lovas kocsit, hogy azon vihesse be a szőlőt — a fólia annyiba került, mint az egész termés fele. — Nyugdíjas vagyok, higgye el, akkor járnék jobban, ha nem csinálnék semmit. Megspórol­nám a ráfizetést. De ezt nem tudom megtenni, mert a földet meg kell művelni. Dolgozni kell, mert különben az egész élet nem ér semmit. Három gyereke közül egy se választotta a földművelést, mind elment otthonról. — Igazuk van, jól tették, de én már nem tehetek mást, ez az életem, ezt csinálom. De kinek jó ez, ha parasztembernek nem éri meg bevetni a földjét ? Csak kérdezte ... Hámori Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents