Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-22 / 248. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS. PIAC 1991. október 22., 5. oldal Kalauz kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Haragudjunk-e a pénzintézetekre? A „Kiskunság” Közművelődési Egyesület szervezésében pénzügyi szakemberekkel és vállalkozókkal találkozott — a kiskunhalasi Vé- nus Klubban — Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A három és fél órás ankéton a legtöbb szó a bankrendszer és az átalakuló gazdaság viszonyáról esett. A találkozó végén a neves közgazdász interjút adott lapunk munkatársának. — Jól érzékelhető volt a vitában — de úgy hiszem, ez általában is jellemző — a bankellenes hangulat. Többen emlegették kritikusan a magas kamatokat, az elavult banki infrastruktúrát és azt, hogy a pénzintézetek nem tekintik igazán partnereknek a befektetőket; igen nehéz hitelhez jutni a hazai pénzpiacon ... — Reális fölvetések ezek. És az sem tagadható, hogy szerencsére — a banki szféra a kevés prosperáló ágazat egyike. Sorra alakulnak a külföldi és a hazai társaságok. Feltűnő a reprezentáció, hatásos a PR-munka. Ugyanakkor a kliensek, a termelők vért izzadnak, hogy valamilyen szerény haszonhoz jussanak. Értem tehát a gondokat, de mint a kereskedelmi bankok, a szakosított pénzintézetek és a takarékpénztárak szakmai érdekképviseletének választott vezetője, igazából nem tudok velük mit kezdeni. A pénzek aktivizálásánál a legfontosabb szempont, hogy a hitel visszakerüljön a trezorba; mégpedig haszonnal. Ha az OTP betéti kamatait nézzük —■ és tisztában vagyunk a forrásadó és az. infláció mértékével kiderül: a pénz igazából nem hoz hasznot a betéttulajdonosoknak. Megértem a kollégáimat: lehet, hogy előbb kap pénzt a dohánygyáros vagy a nagykereskedő, mint az, aki, mondjuk, a rákos betegek megmentését ígéri nagyívű gazdasági tervében. A kockázatszámítás az egyik legfontosabb művelet a szakmában. Ez nem barátság vagy szimpátia kérdése. Én inkább azt tanácsolom: szellemi és anyagi téf ren jól meg kell alapozni a vállalkozást, és csak azzal kell foglalkozni, ami kiállja a piac próbáját. Mindehhez fontos tudni a hitvallásomat: nem a bankok tehetnek arí ról, hogy ilyen magas az infláció, hogy bekövetkezett a piacvesztés és visszaesett a termelés. Azt azonban nagyon remélem: fontos szerepük lesz intézeteinknek a kibontakozásban. Mi magunk is örülünk, hogy már ettől az évtől csökkennek a kamatterhek. Ha olcsóbb a pénz, többen fektetnek be, nincs gond a likviditással... — Sokak szerint a bankoknak azért van komoly nyereségük, mert nem invesztálnak a technika fejlesztésére. Szolgáltatásaik színvonala ezért gyenge. Akadályozza a kereskedelmet ... — Az elmaradott gépek és technológiák miatt a szakma szenved a legjobban. Van, amikor számlát nem tudnak nyitni a jelentkezőknek, mert betelt a számítógép memóriája. Vigaszul két dolgot mondok. Közismert, hogy a COCOM- listán sokáig ott díszelegtek a banki számítástechnikai és információs rendszerek típusszámai is. Rossz rágondolni, hogy mennyi pénzünk veszik el, ha mondjuk szovjet masinákkal szereljük föl a bankokat. Most azért lobbizunk, hogy az egész ország banktechnológiája megújuljon. Nem csak ügyfeleink jogos türelmetlensége sürgeti ezt. A kis és a közepes bankok, amelyek az utóbbi két-három évben alakultak, és viszonylag szűk ügyfélkörrel dolgoznak, abszolút modern technikát hoztak be. A nagybankok azonban, amelyek császármetszéssel születtek az MNB-ből, lényegében a régi eszközökkel indultak és csak részben tudták lecserélni a rendszereket. Minthogy a számlavezetés, a hitel- állomány, a hitelezés nagy része a nagybankoknál van, színvonalemelkedés csak a teljes korszerűsítés után várható. Világbanki hitellel már el is indult a fejlesztés. A legjobb szakemberek bevonásával készül a diagnosztika, amely alapján megtervezik a jövő programját. Egész biztos, hogy rövidesen új, Magyarországon eddig nem alkalmazott szolgáltatásokkal segítik bankjaink a számlatulajdonosokat. — Egy élénkülő gazdaságban elengedhetetlen, hogy az európai normáknak megfelelő rend uralkodjon a pénzpiacon. Ezért várunk sokat a készülő, hamarosan a T. Ház elé kerülő pénzintézeti törvénytől... — Szövetségünk rendkívül fontosnak találja a szigorú szabályozást. Ami azonban nem járhat a banki tevékenység túlzott korlátozásával. Hiszen ez kedvezőtlenül hathat az ügyfelekkel szembeni aktivitásra. A keménykezűségre természetesen szükség van. A bankok veszélyes üzemek, és a mások pénzével gazdálkodnak. Szövetségünk nem kívánja követni azokat az érdekvédelmi vezetőket, akik minden héten meg akarják mondani a kormánynak, hogy mit tegyen. De szeretnénk, ha a politika messzire kerülne a banki területtől. Nem lenne uniformizálás és nem lennének kivételek sem. — Az emberek eddig bízva vitték a pénzüket az OTP-be. Az állam garantálta a betétek visszafizetését. Ez az apáskodás megszűnik a jövőben? — A banktörvény életbe lépése után — a bizottsági viták alapján mondhatom — másként kell a bankokra tekinteni. Az állami garancia helyére — a világban általánosan elfogadott elvek szerint — az úgynevezett, betétvédelmi alap szolgál majd. És esetleg számolni lehet azzal is, hogy egy ügyetlenül gazdálkodó társaság csődöt jelent. Vagyis a bankok is megbukhatnak — ha ez valakit vigasztal. Szeretnénk azonban, ha legalább az átmenet idejére — a pénzintézetek és a betétesek bizalmi kapcsolatának a megvédésére — garanciát ígérne az állam erre az alapra. Hosszan lehetne sorolni azokat a vitás pontokat, amelyeket a szövetségünk opponál(t) a vitákban, mondjuk a kormánnyal szemben. Alapvetőnek tartom, hogy pontosan körvonalazódjon a bankfelügyelet jogállása és szerepe. Reméljük, hogy sikerül egy önálló, szankcionálási lehetőségekkel fölruházott felügyeletet létrehozni. Olyat, amelynek egyetlen dolga a törvény betartása, nem kis dologról van szó. Gondoljunk csak a banktitkok védelmének kérdésére vagy az MNB jogállására, önállóságára. A szabályozás közvetve meghatározhatja a várva várt gazdasági kibontakozást, amelyre 1992-től reális esélyt látok magam is ... Farkas P. József HAJÓZNI — KELL! Versenyben a „fordítókorong” szerepért • A Dunán nagyobb „jármüsűrűség" volna ajánlatos. / ^ \ Az európai vízi utak kihasz- \zL. ) náltságáról, az együttműködés lehetőségeiről huszonkét ország szakemberei tanácskoztak a közelmúltban Budapesten. A konferencia egyik magyar résztvevője volt dr. Nádas Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hajózási osztályának vezetője. Őt kérdeztük a hazai hajózás gondjairól. — Említette, hogy a tanácskozáson kiemelten foglalkoztak a Becs—Budapest közötti Duna-szakasz helyzetével. Miért volt erre szükség? — A tengerek felől érkező árukat akár a kontinens közepéig is érdemes volna folyón szállítani. Furcsa dolog, de ma még nyugat-európai tengerpartról gazdaságosabb a földrészt megkerülve, tengeren árut szállítani a Feketetenger valamely országába, mint más úton. Európa közepén Belgrádig gazdaságos csak a vízi szállítás, ezért érdeklődnek nyugati partnereink a magyar hajózás fejlesztése iránt. Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád között éleződik a harc, ki szerezze meg a térség hajózási központjának, az úgynevezett „forgatókorongnak” a szerepét. A külföldi tapasztalatok igazolják, hogy ahol a vízi út megfelelő keresztmetszetű, és ahol kikötő is van, oda települ az ipar, kereskedelmi központtá válik a térség. — A hajózás hazai reneszánszához jelentős háttéripar kell — hajógyártásunk azonban visszafejlődik ... Mivel fogunk hajózni? — A kétoldalú kormányközi egyezmények szerint a kölcsönös áruszállításból közel egyenlő arányban kell kivenniük részüket a feleknek. A vízi utakon tehát csaknem ugyanannyi magyar hajónak kell szállítania, mint külföldinek. Hajógyártásunk visszaesésének oka az, hogy a hiányos infrastruktúra és a még ma sem értékarányos tarifák mellett a folyami hajózás nem gazdaságos. A Duna magyar szakasza például az év nagy részében — az európai szabványméretű hajóknak — csak fél terheléssel biztosítja az áthaladást; így pedig a folyami hajózás soha nem lesz versenyképes. Kevés a kikötő, s a meglevőkhöz sem csatlakozik teljesítőkepes vasúti kocsiellátás. Ha az efféle akadályok elhárulnak, egész biztosan újra lesz igény hajóra, hajógyártásra. Addig pedig — megfelelő kiegészítőtevékenységek és külföldi kooperációk segítségével — fenn kell tartani a meglevő nemzeti hajóépítő, -javító üzemeket. A nemzeti hajózást, a hajógyártást egyébként nyugaton is preferálja az állam. Nálunk sem lehet másként. Ha a költségvetésnek erre nincsenek forrásai, akkor közvetve, megfelelő szabályokkal kell e nemzeti iparág kihalását megakadályozni, s a hajózást visszahelyezni a gazdaságban őt megillető helyre. Semmi kétség: az erre fordított költségek többszörös haszonnal térülnek meg. Domi Zsuzsa Ferenczy Europress BÖNGÉSZDE A nagymenő Tizenegy pár zokni, négy pár strandpapucs, hat pulóver, két— ha akarom használt, ha akarom új — farmernadrág, egy szoknya, két ing, egy üveg Vinjak, valamint két soványka vég, nyári, női ruhának való anyag, amelyet valamelyik áruházban bizonyára véglegesen leértékeltek — mindez a nagymenő gyékényén hever. O maga nem titkolt gőggel támaszkodik piros autójának, amely társa vándorlásaiban. Itt, a falu legnagyobb élelmiszer- boltjával szemben szokta kínálatéit a földre rakni. Honnan jött és hová megy?— senki sem kérdi, senki sem A vállalkozások egyik legégetőbb problémája, s a korai csőd leggyakoribb okozója a fizetési fegyelem ma már szinte tarthatatlan helyzete. Ezért célszerű megismerkedni a fizetési késedelemre vonatkozó szabályokkal. A polgári jog jelenleg hatályos rendelkezései szerint eltérő szabályok érvényesülnek a magánszemélyek egymás közötti, valamint a gazdálkodószervezetek közötti késedelmi kamat mértékére. A magánszemélyek egymás közötti (illetve amennyiben a szerződő felek egyike magánszemély) pénztartozása esetén a fizetésre kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles évi 20% katudja. Csodás portékái előtt néha lelassít egy-egy járókelő. A nagymenő úgy tesz, mintha észre se venné a futó érdeklődést, de gyorsuló pislogása elárulja, nagyon is éber. Hisz ma még a benzinre valón sem kereste, meg! Mindenesetre Jő a méltóság. 0 nem rohan a vevő után, ha vakon elmegy az ő hihetetlenül príma árui mellett, úgy kell neki! A nagymenő délután összepakol. Egy árva petákot sem árult. Talán romlik a látása. Ha nem így lenne, látná, hogy a bolt kirakatában kiabál a felirat: Diszkonténak! Es körülötte olyasféle áruk, mint az övéi. Csak nagyobb választékban. A bentiek nyilván nem rövidlátók: profilt változtattak és becsalták az ő korábbi kuncsaftjait.. ats matot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Abban az esetben, ha a szerződő felek kamatot kötöttek ki a közöttük létrejött megállapodásban és alacsonyabb mértékben nem állapodtak meg, a késedelembe eséstől a megállapított kamat további 8%-kal növekszik. Egy példával bemutatva ez utóbbi esetet: A szerződő felek megállapodásukban évi 25%-os kamatot kötöttek ki, a késedelembe eséstől számítva a fizetésre kötelezett 33 %- os kamattal köteles tartozását megfizetni. Ezen túl természetesen a fizetésre kötelezettnek meg kell térítenie a jogosult ténylegesen felmerült kárát. A mai helyzetben tehát egyértelKASKANTYÚ (1100 lakos): Hiányzik a cipész, női, férfiszabó, autó-motorszerelő, háztartá- sikisgép-szerelő. Ha a helyi kereslet nem is tart el egy-egy szakmában önálló iparost, a szomszédos településekről érdemes lenne kijárni. TÁZLÁR (2000 lakos): Itt is a hiányszakmákban nincs vállalkozó. Szükség lenne cipészre, ház- tartásikisgép-szerelőre, fényképészre. Tévé-rádiószerelő kijár ugyan Halasról, és felkeresi a polgármesteri hivatalban bejelentett címeket, de jobban szeretnéműen tanácsolható, hogy pénztartozás esetén mindenkor célszerű reális kamatot kikötni, ugyanis ennek hiányában csak a 20 % -os törvényes kamat érvényesíthető, amelynek mértéke igen jelentősen alatta marad a hitelpiacon kialakult kamatoknak. A gazdálkodószervezetek, gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyek — tehát a vállalkozók — egymás közötti viszonyában előforduló fizetési késedelem esetén a késedelmi kamat mértéke — ha a szerződő felek magasabb mértékben nem állapodtak meg — a jegybanki alapkamat kétszerese. A banki alapkamat mértéke 22%, tehát a késedelmi kamat jelenlegi mértéke nek a községben bármikor elérhető mestert. ÉRSEKCSANÁD (3000 lakos): Csak egy fodrász van a településen. Kevés. Nincs kozmetikus, cipész. textiltisztító, illetve felvevőhely. Háztartásikisgép-, villamos- sági szerelő ugyan átjár a szomszédos községből, de ritkán jön, mellette vagy helyette másik is kellene. A településen gyógyszertár sincs. Vállalkozásban mikrobuszjáratot is megérné indítani Bajára, mert van rá igény. Nem kielégítő az élelmiszer-kereskedelmi ellátás sem a községben. 44%. Ebből a szabályból kitűnik, hogy a felek ennél magasabb mértékben is megállapodhatnak a késedelmi kamatot illetően, azonban a túlzott mértékben megállapított késedelmi kamat összegét a bíróság mérsékelheti. Szükséges megjegyezni, hogy a most ismertetett, igen szigorú szabályozás 1990. november 14-én lépett hatályba, s rendelkezéseit a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. Ezért főként a hosszabb távra kötött szállítási, vállalkozási szerződéseket célszerű felülvizsgálni, s az új szerződéseket az ismertetett késedelmes fizetésre vonatkozó szabályoknak megfelelően indokolt megkötni. Dr. Jobbágy Lajos ügyvéd Szerkesztette: A. Tóth Sándor VÁSÁRNAPTÁR Október 26.: autóvásár: Kecskemét, Kiskunhalas. Országos állat- és kirakodóvásár: Hajós, Kiskunhalas. Október 31országos állat- és kirakodóvásár: Jászszentlászló. November 2.: autóvásár: Kecskemét. November 3.: autóvásár: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Lajosmi- zse, Tiszakécske. Országos állat- és kirakodóvásár: Izsák, Lajosmizse. • A moszkvai Független í jság karikatúrája. (HVG, 1991. okt. 19.) JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Sokba kerül a fizetési késedelem Támogatás utánpótlásneveléshez Közel ezren pályáztak az idén a Szakképzési Alap támogatására. Az igényük összesen 6 milliárd 300 ezer forint volt. Az igények és a lehetőségek között nagy a rés, mindössze 360 pályázó részesült a támogatásból, közöttük 550 millió forintot osztottak szét. A kecskeméti ipartestület 1,5 milliót kapott, amelyet tíz olyan vállalkozónak továbbít, akik —- többek közt Barcsik Zoltánná női szabó, Tormási Attila autószerelő — hosszú ideje és sikeresen vesznek részt a tanuló- képzésben. A kapott pénzeket a tanulóoktatás gyakorlati részének korszerűsítésére kell fordítani. Igényfelmérés a Bácska Ipartestületnél A bajai Bácska Ipartestület jó korán megkezdte az egyes szakmák utánpótlási igényeinek felmérését. Az iskolai felév közeledtével a most 8. osztályos általános iskolai tanulóknak dönteni kell, hogy milyen pályát választanak. Á mesterek ez év végéig közölhetik, hogy milyen szakmában és hány tanuló képzését vállalják, de nagyon sokan máris bejelentették fogadási készségüket. Igényeltek például Bajáról és környékéről fodrász-, kozmetikus-, kőműves-, autószerelő-, szobafestő-, bútorasztalos-, karosszérialakatos-, nőiszabó-, kőfaragó-, fogtechnikustanulókat. Mestervizsga Tizenhárom szakmában kezdődik meg a mestervizsgáztatás a kecskeméti ipartestületnél, amely a megyében egyedül jogosult erre. Az első vizsga a fogműveseké lesz, nyolcán jelentkeztek a november 2-ai megméretésre. A vizsgabizottság elnöke Szekeres István fogművesmester. A fogművesek után autóvillamossági műszerészeknek szerveznek mestervizsgát. Rüsselsheimben jártak A Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestület vezetői nemrégiben a német testvérvárosban, Rüs- selshcimben jártak, az ottani iparkamara meghívására, hivatalos kapcsolatfelvétel céljából. Megállapodtak, hogy januárban 20-30 itteni iparost vendégül látnak kinti szaktarsaik. vállalkozók; talán a barátkozásból üzlet is lesz. Ezenkívül a németek árusítási lehetőséget ajánlottak föl a kecskeméti kézműveseknek, ajándékkészítőknek az I idei karácsonyi vásárukon. Áprilisban ipari kiállításra várják a hírős városbelieket a német mesterek, akik a jövő év tavaszán jönnek majd viszontlátogatásra. Baja és vidéke cégmutató A bajai Sziporka BT. nemrégiben vállalkozói tanácsadó irodát nyitott. Első szolgáltatásuk az a cégmutató, mely bemutatja Baja és vonzáskörzete gazdaságának, kereskedelmének oktatási, ellátási hátterét. Modenából jöttek... A vállalkozók egy csoportja nemrégiben Modenába utazott. Olasz partnereikkel a megyei agrárkamara és a modenai gazdasági kamara hozta össze őket. A magyar vállalkozók (és cégek képviselői, mert ilyenek is voltak köztük) első benyomása az volt, hogy az olaszok is inkább eladni akarnak, vevők jobbára csak az olcsó munkaerőre lennének (bérmunka formájában). A kétnapos, csupán az étkezések idejére, illetve éjszakára megszakított tárgyalássorozat közben viszont egyre többen találták meg a saját igényüknek megfelelő ajánlatot, így a csoport 19 tagja közül talán egy-kettő jött haza „üres kézzel". Bár szerződést senki sem kötött, ez azonban a legtöbb esetben úgy tűnik csak idő, valamint néhány körülmény tisztázásának kérdése. Az új Nobel-díjas Ronald Coase, a chicagói egyetem brit származású professzora nyerte el az 1991. évi közgazdasági Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia azzal indokolta döntését, hogy Coase munkássága felszínre hozta a tranzakciós költségek és a tulajdonjogok jelentőségét a gazdaság intézményi struktúrája és működése számára, és ezzel segített jobban megérteni a gazdaság működését. „Kutatásai nagyhatású jogtudomány-, gazdaság- történet- és szervezéselméleti eredményeket hoztak, s ezzel interdiszciplináris összefüggésben is igen jelentősnek tekintendők" — teszik hozzá az akadémiai bírák. Coase a díjjal 1 millió dolláros pénzjutal- , mat kapott.
