Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar! Küzdelmeink Nem az önfeledt ünneplés napja az idei, a har­mincötödik ötvenhatos évforduló. Inkább az emlékezésé és az önvizsgálaté. Óvatosan, némi bizonytalansággal veszi birtokba az ország a legifjabb nemzeti ünnepet. Ott bujkál még a lel­kekben az elmúlt évtizedek nehezen oldódó gör­cse és ott sokak szemében akimondatlan kérdés: van okunk ünneplésre ezen a borongás októberi napon? Valóban, olyan évforduló került be piros be­tűvel a naptárba, melyen a nemzet elbukott har- cáraemlékezünk. A magyarság kitörési kísérle­tét a félgyarmati sorból tankok tiporták el. Mégsem volt értelmetlen a véráldozat. Immár történelmi távlatból, a rendszerváltozás vízvá­lasztójáról visszatekintve szembetűnő 1956 és az 1848-asforradalom hasonlósága. Több mint egy évszázad választja el egymástól a két törté­nelmi eseményt. A magyar népnek mégis vissza­térő ellenfelekkel kellett harcolnia: a belső zsar­noksággal és az idegen elnyomással. Küzdelmé­ben magára hagyták. Európa mindkét korban tétlenül nézte, hogyan tiporjak a magyarokat a túlerő. A bukást a tomboló terror évei követték. A győztesek mindkét században kivégezték az ország törvényes miniszterelnökét, tábornoka­it, tízezrek kényszerültek száműzetésbe, s a bosszú még a szüleik példájára fegyvert fogó gyerekeket sem kímélte. Ám alig telt el két évtized az 1849-es vereség után, a nemzet talpra állt és elindult az Európá­hoz való felzárkózás útján. Már a kortársak előtt is világos volt, hogy a kiegyezést Petőfi és Kossuth, a márciusi ifjak nemzedéke alapozta meg. Most, harmincöt évvel az 1956-osforradalom és szabadságharc után ismét nyitva előttünk az út. A nagyhatalmibéklyó szorítása enyhült. Eu­rópa, fenntartásokkal ugyan, de hívogat. Raj­tunk áll vagy bukik, hogy talpra tudunk-e állni, talpon tudunk-e maradni. Biztos alapot, erköl­csi tartást ehhez a nemzetet egységbe forrasztó októberi napok adhatnak. Van hát okunk az emlékezés mellett az ünnep­lésre is október 23-án. Igaz—a márciusi évfor­dulóhoz hasonlóan —, a felszabadult öröm ezen a napon is az áldozatok, a hatalmas veszteségek előtti főhajtás komolyságával vegyül a magyar lelkekben. Lovas Dániel • A lyukas '56-os zászló a köztársaság kikiáltásának napján is a Parlament előtt lobogott. ' ANTALL JÓZSEF: Egymásra utalva Magyarország a díszvendég Magyarország volt a vasárnap befejeződött brüsszeli élelmiszer- ipari vásár díszvendége. A szalon által ingyen rendelkezésre bocsá­tott területen a Hungexpo rendezé­sében a Pharmatrade, a Bogumil, a Dehaye belga borimportáló cég magyar boraival, és a Malév, to­vábbá saját szervezésben a Terim- pex és a Mavad állította ki termé­keit, és folytatott tárgyalásokat belgiumi partnerekkel. A Hungex­po pavilonja ezüstérmet nyert. Szánkon, a turulmadárnál Szánkon 23-án, 10 órakor, a pol­gármesteri hivatal előtt, a turulma­dárnál ünnepséget tartanak. Beszé­det mond dr. Varga László, a KDNP alelnökc. Határhelyzet Péntektől vasárnapig 25 jugo­szláv állampolgár kért ideiglenes menedéket a határőrségtől, miköz­ben 129-en hazatértek. Továbbra sincs válasz arra a jegyzékére, amely sürgeti a jugoszlávok által telepített aknazár azonnali felszá­molását. (Mint ismert, az elmúlt hét elején Ivándárda magyar falu­val szemben, néhány méterre a ha­tártól, 60 méter hosszan aknákat telepítettek.) Az elmúlt három napon összesen 7868 külföldi állampolgárt küldtek vissza a magyar határőrök. Román oldalról ugyanezen idő alatt Gyulá­nál, Ártándnál és Nagylaknál 2498 kiutazó közül hetet, Nyírbátornál és Csengersimánánál viszont 2861 ma­gyar utasból 373-at utasítottak visz- sza a román határőrök. Emléktábla-avatás Kecskeméten Az 1956-os forradalom évfordu­lóján. szerdán délelőtt 10 órakor emléktáblát avatnak Kecskemé­ten, a Rákóczi út 17—19. szám alatt. Ezt követően, 11 órakor, a Kossuth-szobornál sorra kerülő ünnepi megemlékezésen Mádi Je­nő, a kecskeméti repülőtér 1956-os katonatanácsának elnöke mond beszédet, melyet koszorúzás követ. Délután 3 órakor a városháza köz­gyűlési termében találkoznak az egykori szabadságharcosok, mun­kástanácsi vezetők és baráti kört alakítanak. Megemlékezés Kiskőrösön A köztársaság kikiáltásának napján, az 1956-os forradalomra emlékezve, a Kiskőrösi Önkor­mányzati Képviselő-testület 9 óra­kor koszorúzni fog. A helyi katoli­kus temetőben dr. Horváth József az 1956-os Kiskőrösi Ideiglenes Nemzeti Bizottság elnökének sír­ján helyezik el majd a kegyelet vi­rágait. Tokaj tőkét keres Tokaj-Hegyalja, a legismertebb magyar bortermő vidék nyugati tőke után néz, különben pénzügyi összeomlás fenyegeti irta hétfőn a The Times cimű brit lap. Az új­ság szerint Tokaj vidékét is a szov­jet import megszűnése sodorta baj­ba. A magyar kormány 15 milliárd forinttal támogatja az ország 20 bortermő vidékének nyugati ex­portját, ám a piacváltás soká tart. Ezért a tokaj-hegyaijai borkombi­nát gyorsabb megoldást keres. Te­rületét három nagy és nyolc kisebb birtokra osztotta. A nagyokban 49 százalékos, a kicsikben többségi részesedést kínál nyugati cégeknek. A közlekedés biztonságáért Az Országos Rendőr-főkapi­tányság a legtapasztaltabb, leggya­korlottabb közlekedési járőrökből egy 55-60 fős egység létrehozását tervezi, amely minden szükséges technikával felszerelkezve a me­gyékben és a fővárosban az utakat és a rajtuk közlekedőket váratlanul is ellenőrizni fogja. Akár egyszerre több útvonalon is képes lesz arra, hogy a közlekedési rend ellen sú­lyosabban vétőket letten érje és az útról leparancsolja. A közlekedési morál indokolja, hogy szigorúb­ban követeljék meg a rendért fele­lős szervek a közlekedési szabá­lyok maradéktalan betartását a forgalom mindegyik résztvevőjé­ytőL — A magyar kormány — a hel­sinki és a párizsi charták szellemé­ben — a magyar—román viszony javítására törekszik — hangsú­lyozta Antall József, az Ország- gyűlés hétfői munkanapjának kez­detén, arra a napirend előtti felszó­lalásra reflektálva, amely a román hivatalos körökből elhangzott ma­gyarellenes nyilatkozatokra hívta fel a figyelmet. A kormányfő kije­lentette: bár a két ország közötti viszonyban a romániai forradal­mat követően sem sikerült áttörést elérni, a magyar fél szerint min­denképpen jószomszédi és baráti kapcsolatokra van szükség. Ezt nem csupán a földrajzi szomszéd­ság, az egymásrautaltság indokol­ja, hanem a Romániában élő ma­gyar kisebbség sorsa iránti felelős­ség is — mondotta a miniszterel­nök, hangsúlyozva, hogy a két or­szág közötti kapcsolatépítésért a kormányzat felelős. (MTI) K eveset tudunk 1956-ról. Az események leírása hiány­zott a tankönyvekből, a megsárgult újságlapokat, röpcédu­lákat, fotókat sokáig a fiókok mé­lye rejtette. Lapunk 6. és 7. oldalán eddig ismeretlen dokumentumok alapján idézzük fel a megyében történteket, és megszólaltatjuk az októberi napok szereplőit is. A kö­vetkező hetekben pedig több visz- szaemlékezést is közlünk a har­mincöt évvel ezelőtt történtekről. Az itt látható felvételeket a kecs­keméti szovjet emlékmű elleni nép­harag kitöréséről a Petőfi Népe ar­chívumából bányásztuk elő. Az el­múlt napokban többször is szó esett lapunkban a főtéren magaso­dó obeliszk eltávolításáról. A ko­rabeli felvételek tanúsága szerint 1956. október 26-án a kecskeméti polgárok nem vártak. A tudósító így látta az eseményeket: — Több mint négyezer ember verődött ösz- sze kora délután Kecskemét utcá­in. Hosszú sorokban hullámzottak a Kossuth téri szovjet emlékmű­höz, melyről letörték az ötágú szovjet csillagot. Az írás befejező mondatai a szándékot is tisztázzák: — Nem rombolást akarunk, nem pusztu­lást! Meg kell teremtenünk az új, szabad, független Magyarorszá­got! • Ritkán látható eredeti felvételek a forradalom első kecskeméti napjáról. NATO-TAGÁLLAMOK Tanácskozás Budapesten A volt Varsói Szerződés országai közül első alkalommal Magyar- országon tart majd ülést az Észak- Atlanti Közgyűlés, a NATO-tagál- lamok parlamenti tanácskozótestü- lete. A közgyűlés elfogadta a magyar országgyűlés meghívását, hogy 1995-ben Budapesten tartsa meg ta­nácskozását —erről hozott egyebek között határozatot a közgyűlés madridi ülésszaka. A határozat egyebek között fel­hívja a tagállamokat, hogy segít­sék elő és ösztönözzék a közép- kelet-európai országok gazdasági liberalizálódását, integrálódását a világgazdaságba, csökkentsék a velük szemben fennálló import- korlátozásokat. Kiutat keres a munkástanács Ki veszi meg a kecskeméti kád­gyárat. Visszakerülnek-e az elbo­csátott munkások a gyárba? — Ezek voltak a legfontosabb kérdé­sek azon a gyűlésen, melyet a KZK munkástanácsa hívott össze teg­nap a szakszervezeti székház nagy­termében. Az érdektelenség, vagy talán a 1 rossz szervezés következtében, azonban jóval kevesebben jöttek el az egykori dolgozók közül, mint amennyire a szervezők számítot­tak. Annak ellenére, hogy a volt alkalmazottak többségének a sor­sa — éppen speciális képzettségük­nél fogva — a kádgyár jövőjétől függ. A vállalatot az Állami Va­gyonügynökség nyolcmillió dollá­rért akarja értékesíteni, ez azon­ban, úgy tűnik, irreális ár. Eddig ugyanis komolynak mondható ajánlat nem érkezett. Egy svéd—dán—magyar pénz­ügyi társaság jóval kevesebb pén­zért azonban fantáziát látna a gyár termelésének a beindítására. A tőkéscsoport egyik képviselője, Tóth Gyula tájékoztatta a munká­sokat arról, hogy megbízói egy új, reális számításokon alapuló eladá­si tender meghirdetésére várnak. S ha sikerülne megegyezni a pénz­ügyi kérdésekben, akkor a koráb­ban utcára került dolgozók egy ré­sze újra biztos kenyérhez jutna. Megjegyezte azonban azt, hogy a tőkéscsoportnak a vételáron kívül legalább két és fél millió dollárt kell beruháznia ahhoz, hogy bein­dulhasson a minőségi termelés. PETŐft NÉPE BÁCS-K1SKUN MEGYEI NAPILAP XLVL évf., 248. szám Ára: 9,60 Ft 1991. október 22., kedd _________________________________________________________________________________—-----------------------------------------------------------------­A dunai vízi útról Baján A Duna menti régiók közlekedé­si és hajózási munkabizottsága két napig Baján ülésezik. A ma délben záruló tanácskozáson hét ország mintegy ötven szakembere vesz részt. Megvitatják a szállítás regio­nális fejlesztési koncepcióját, mely­nek egyik fontos alapelve, hogy a nagy távolságra történő és nagy tömegű szállítás legyen'a vasútra és a jelenleginél jobban a Dunára alapozva. Ennek érdekében a du­nai vízi utat az európai szabvá­nyoknak megfelelően kell kiépíte­ni. E munkálatok a magyar szaka­szon összekapcsolódnak a Po­zsony—Budapest közötti szakasz átfogó rehabilitációjával. Égetően szükséges a nagyobb teljesítmény­re képes vasúti közlekedés megte­remtése, valamint a Budapest— Bécs, illetve a Budapest—Belgrád közötti autópályák teljes kiépítése. A tanácskozás az együttműködés tennivalóiról állásfoglalást ad ki. Aláírással az Expóért — Megkezdődött a népszava­záshoz szükséges aláírások gyűjté­se — jelentette be az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén, napirend előtti felszólalásában Palotás Já­nos (MDF). A kezdeményezés arra irányul, hogy az 1996-os budapesti világkiállítás megrendezéséről or­szágos referendum döntsön. A javaslatot támogatta a köz­vetlenül Palotás után szót kérő Fo­dor András Attila (MDF). * — Százezer érvényes aláírásra van szükség ahhoz, hogy országos népszavazást lehessen kiírni — kö­zölte a BM Választási Irodájának illetékese. Amennyiben összegyű­lik a 100 ezer aláírás, azt az Or­szággyűlés elnökéhez kell eljuttat­ni, aki 8 napon belül megküldi az íveket az Országos Választási Bi­zottsághoz hitelesítés céljából. Ha meglesz a szükséges mennyiségű hiteles aláírás, akkor a parlament­nek ki kell írnia a népszavazást. A BM Választási Irodájának becslése szerint a mostani népsza­vazás legalább 500 millió forintba kerülne. (MTI) Az ismeretlen forradalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents