Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-19 / 246. szám
HÉT VÉGI MAGAZIN 1991. október 19., 5. oldal KIMERIK, KIKAROZZAK A paraszt mindig, mindenben hisz... Halk suttogás, ide-oda téblábo- ló emberek a zárt kör szélén. A szoros gyűrűben Izsák István áll, az Izsáki Sárfehér Tsz elnöke, aki éppen békességre, nyugalomra inti a jelenlévőket. Úgy tűnik nem hiába, hiszen mondanivalója végeztével, akinek kérdése akad még, rendben sorára várva türelmeskedi ki, míg hozzá fordul a válaszadó. Mekkora érzelmek dúlhatnak ezekben az emberekben? Ma, illetve a következő napokban kitűzhetik a mezsgyekarót az „ősi föld” sarkainál. . . Oszlik a tömeg, a kijelölt határrész felé indulnak gépkocsikkal, kerékpárokkal vagy csak úgy gyalogosan a valamikori földre igényt tartók. Most nem kell messze menniük, hiszen a majortól alig kétszáz méterre kezdődik a mérés. Azt így szokták mondani — Dajcs dűlőben. — Menjen Jani bátyám — szól a dűlő szélén álldogáló embernek Horváth József, aki a mérőszalag túlvégét Hajma János kezébe nyomja. — Egy kicsit odébb verje le azt a karót, hogy egyenesen tudjunk mérni. — Es Hajma János némi tétovázás után megemeli a kalapácsot és leveri az első jelzőkarót. — Ez itt 1440 négyszögöl — magyarázza az immáron hivatalosan földhasználóvá avanzsált Hajma János — az anyósom, így a feleségem után az enyém. De nem teljes az öröm, igaz ez egy lépés a tulajdonjog visszaszerzéséhez ... Bár ezt a földdarabot eddig is én műveltem, úgy, mintha a sajátom lenne. Még egy-két évig termelek rajta ezt-azt, aztán majd meglátjuk. Tudja, bármennyire nem kell a mezőgazdasági termék, a paraszt olyan, hogy mindig mindenben hisz. Az időjárásban, hogy jobb lesz, majd abban, hogy el tudja adni amit megtermelt. Mindig is legutoljára dobja el a szerszámot, szerencsére. . — A Tarnóczi-birtokról van valaki itt? j— hangzik a földmérők hangja. Senki nem jelentkezik. A mérőszalag pillanatok alatt letekeredik a tartóról, ismét egy birtokhatár következik. Ezt is a térkép alapján lehet csak kijelölni. És már jól benn a dűlőn érjük utol egy pár szóra Molnár Ambrust. — Most három hold 600 szögölt mérnek ki, az anyósom örökségét. Van ám még jóval nagyobb terület • Karóval jöttem ... is, olyan negyven holdnyi, aminek a fele az enyém, a fele a bátyámé. Úgy gondoljuk, hogy az összes kárpótlási jegyre nem kérünk földet. — Pedig valaha a fél Izsák területe a családé volt — szól közbe Radványi Ferencné, Ambrus bácsi lánya — sok-sok hold földről, meg istállóról, tanyáról lehet szó. Ezeket bizony nem tudom hogyan lehetne megkapni. Képzelje, nem találjuk sem a földhivatalban, sem az önkormányzatnál a hiányzó papírokat. Pedig kellenének, mert a három gyerekem mind vendéglátós. Bérbe vettük a szövetkezet éttermét és úgy gondoljuk, hogy ezen a földön termeljük majd meg az oda valókat. Igaz? — fordul az idős ember felé. — Jöjjenek, kérem — szól a hívás, hiszen a használatba adási megállapodást még alá kell írni. Egy jókívánság is kijár a hivatalos iratokat intézőtől: Használják egészséggel! Izsák Istvánhoz e nyugalmas, békés hangulat tudatában érkeztünk. Gyorsan „lekopogja” e tényt, majd sorolja miért, mi is történik ezekben a napokban, hetekben Izsákon. — A kora tavaszi közgyűlésünkön született döntés arról, hogy az úgynevezett tagi részarányt kimérjük. Ezt a jelenlegi törvények is megengedik. Ez a tsz 7300 hektárjából 4100, ez a terület nem tartozik a kárpótlás alá. Az embereknek, tudjuk, nem kell a másé, tehát • Itt jó helyen lesz? • Szalad a szalag. a döntés az, ha csak mód van rá, az ősi birtokot kaphatják meg. Rájöttünk, hogy ezt itt, térkép mellett nem lehet véghez vinni, tehát kilenc héten keresztül, minden kedden összehívjuk azokat, akiknek abban a határrészben volt a földjük. És ők megmutatják körülbelül -— persze a térképen a földmérők egyeztetik —, hogyan is volt régen. Ott a helyszínen aláírnak egy megállapodást. Aztán jön majd a papírmunka. Itt benn egyeztetünk, ellenőrzünk és ha minden stimmel kiadjuk azt a végleges szerződést, amivel a tagunk elmehet a földhivatalba és tulajdonba veheti, új helyrajzi számot kérhet a földre. Nem véletlenül mondtam tagunkat, hiszem ezzel a döntésével a szövetkezet tagjának nem szűnik meg automatikusan a tagsági viszonya. Az ugyanis a vagyonjegyhez kötődik, nem pedig a földhöz. Gál Eszter A NEMZETI MEGBÉKÉLÉS ÉRDEKÉBEN Teljes átvilágítás állampolgári jogon Dr. Horváth László (FKgP) országgyűlési képviselő a parlament nemzetbiztonsági bizottságának titkára. — Mostanában miről tárgyalnak? — Munkánk jelentős része nem tárható a nyilvánosság elé. Annyit elmondhatok, hogy nemrégiben a parlament tagjainak átvilágitásáról is volt szó. Ezzel teljesen egyetértünk, de mi alapvetőnek tartanánk e kör kiszélesítését. Tehát a képviselőkön túl, másoknak is meg kellene vizsgálni a politikai múltját. — Kikre gondoltak? — A magánvéleményemet mondom el. A vizsgálat állampolgári jogon mindenkire kiterjed. Elsősorban e rendszer potentált vezetőire gondoltunk, a legfelsőbb szinttől kezdve a polgármesterekig. Hangsúlyozom, hogy kizárólag átvilágításról beszélek és nem szankcionálásról. Az utóbbi nem a mi feladatunk. Mindenkinek kötelessége elfogadni a vizsgálat eredményét. Ennek ismeretében kell döntenie: föláll-e a helyéről vagy sem. Erre a vizsgálatra a nemzeti megbékélés érdekében van szükség. Ezt a kérdést nem lehet kikerülni. Alapkövetelmény, hogy tudjuk, kik a vezetőink. — S önök részt vesznek a vizsgálatban is? — Nem. Kizárólag azt vizsgáltuk, hogy az átvilágításnak megvannak-e az objektív feltételei. Te• Dr. Horváth László: teljes biztonsággal ki lehet mutatni, hogy ki volt ügynök. hát tévedés nélkül ki lehet-e mutatni valakiről, hogy ügynök volt. — S mit állapítottak meg? — Teljes biztonsággal meg lehet állapítani. Csak egy ponton lehet tévedni. A Németh-kormány vacil- lálása közben ugyanis a III/III-as osztálynak lehetősége volt az iratok eltüntetésére. Előfordulhat — az összeshez mérten azonban kevés esetben —, hogy egy-egy ilyen ügynöknek eltűntek a háttériratai. De akiről adatokat találunk, annál a tényhez nem férhet kétség, g FILMJEGYZET Törvényre törve • lit tessék aláírni. Itt az ősi, új föld határa. (Fotók: Straszer András) A film alkotója — a jelenetből is láthatóan — szereti a kemény pillanatokat. 99 A halálfélelem sokkal rosz- szabb, mint a halál.” E nevezetes axiómát Steven Seagal firkantotta . előző, megszívlelendő minden vonatkozásban figyelemreméltó dolgozatában egy végtelenül korrupt és nagyon ellenszenves politikus éjjeli- szekrényének oldalara, közvetlenül azelőtt, hogy az illető fogsorát egy másik személy egy rövid csövű puskával megritkította volna. Úgy tűnik, a félelemmel tehetségesen manipuláló Seagal előző, világsikerű produkciója után sem akar kitörni a skatulyából, ismét akciómozit készített a „hard” műfaj kedvelőinek. Szerencsére. Az új amerikai sztár filmjei ugyanis a saját felség- területükön legjobbak közé tartoznak. Pedig ha belegondolunk, semmi különöset nem tett hozzá a jól ismert alapképlethez. A régi séma szerint viszonylag bonyodalommentes tevékenység a következő módon mozit gyártani: végy egy rokonszenves pasast, ha nincs komoly kifogás, lehetőleg zsarut. Keverd bele valami nagyon piszkos ügybe, és rögtön az elején lövesd le, gázoltasd vagy raboltasd el a feleségét, esetleg gyermekét, őt magát pedig sebesitsd meg súlyosan, de nem életveszélyesen. Ezzel kész is az első felvonás, vehetsz egy nagy levegőt, mialatt főhősödet rendbehozzák, és a bosszú gondolatától még a szokásos formájánál is jobbra erősödik. A végére nem is marad más, mint a szokásos ölésfajtákat felvonultatva leírni a rosszakat, legutoljára hagyva a főgonoszt. A széksorokban nézelődő igazságérzete maximálisan kielégítve, és jöhet a stáblista, majd a jótékony feledés homálya. Tény, hogy Charles Bronson Bosszúvágy című alapdarabja óta jó néhány efféle kísérlet töltötte be a vásznat. Seagal munkái viszont míves gonddal és tehetséggel készülnek. Erre múltja csak részben magyarázat. Steven Seagal Detroitban született egy négygyermekes család fiaként. Hétéves korában kezdett el érdeklődni a harcművészetek iránt. Már tinédzserkorára az önmaga választotta harcászati ág mestere lett. Tizenhét éves korában Japánba utazott, ahol másfél évtizedig élt s képezte magát tovább. Közben saját harcművészetet oktató iskolát is alapított, amely áz egyetlen volt, amelyet nem született japán vezetett. A nyolcvanas évek derekán költözött haza Los Angeles-be, és rövidesen megnyitotta második harcművészeti „akadémiáját”. Nevét rekordgyorsasággal ismerte meg Hollywood s a nagyvilág. K. J. Harc a korai anyaság ellen Már néhány számadat is elegendő ahhoz, hogy kellőképpen megvilágítsa azt a problémát, amelyet az Egyesült Államokban a tizenévesek anyasága jelent. Évente egymillió húsz évnél fiatalabb amerikai lány esik teherbe. Közülük 41 százalék határozza el magát abortuszra. Az ifjú anyák kétharmada egyedül neveli gyermekét. Az állam pedig milliár- dokat költ olyan családok támogatására, ahol az anya 19 éves vagy annál fiatalabb. A kormány, a politikusok és számos nem állami szervezet fáradozik azon, hogy megállítsa, de legalább megfékezze az utóbbi 20 évben kialakult trendet. A teendőket illetően azonban igen nagy köztük a véleménykülönbség. Az egyik tábor felvilágosítást, a védekezést és a terhesség megszakítását részesítené előnyben, míg a másik a nevelésre és az önmegtartóztatásra való biztatásra helyezné a hangsúlyt. A konzervatív felfogásúak szerint az iskolákban A TARTALOMBÓL: 6. old. Család — Otthon — Szabadidő 7. old. Keresztrejtvény A tanárokat taníttatják 9. old. Hét végi műsor SOPHIA LOREN ÖNVALLOMÁSA: Hogyan kell méltósággal viselni az éveket? • Sophia Loren, a nápolyi... „Nápolyi vagyok. Nálunk egy 23 éves nő férj és gyermekek nélkül már vénkisasszonynak számít. 30 éves korunkra pedig tiszteletreméltó nőszemélyek leszünk. Bár én ré- ges rég kikerültem ebből a szűk világból, már fiatalkoromban is csak egy cél lebegett a szemem előtt: méltósággal megöregedni, hogy ne kelljen még negyvenes éveimben is a szextrónusért harcolnom”. Az egykori szexszimbólum Sophia Loren éppúgy vállalja egykori, mint mai 57 éves önmagát. Azzal a természetességgel, ahogy egyik filmjében már 25 esztendős korában egy anyát alakított, akinek 14 éves kislányát katonák erőszakolták meg. A „Mamma Lucia” című filmben, melyet a Keresztapa szerzője, Mario Puzo írt, egy nápolyi nő életét éli az esküvőtől egészen a késő öregségéig. „A színészetnek megvannak a saját törvényei. Itt nem számíthat a hiúság. Egy igazi szerep kedvéért mindenre képes vagyok”, — mondja Loren a belgrádi Avala Stúdióban. Az ABC-társaság filmjének forgatása közben szerepének megfelelően megöregedett, megőszült, arca sápadt és beesett lett”. A partneremnek meg kellett halnia. Megkövültnek kellett hatnom, egy egyszerű, öreg nőnek, aki úgy veszi az életet és a halál tényét, ahogy jön. A forgatókönyvben nem szerepelt, hogy sírok is. De magával sodort a szituáció. Hogy ezzel hiteltelenné vált volna a figura? Nem hiszem. Inkább új színt kapott. A nő életében először veszti el önuralmát.” „Régebben azt gondoltam, hogy az élet értéke magában az életben rejlik — mondotta Sophia Loren. — Ma már tudom, hogy még sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy le tudjam magamról rázni a földhöz- ragadtság porát és megtanuljam mit is jelent a szó: Élet.” folytatott szexuális felvilágosítás a legfőbb oka annak, hogy napjainkban az amerikai lányok 50 és a fiúk 66 százaléka már 17 éves kora előtt szexuális kapcsolatot létesített, és minden negyedik lány és minden harmadik fiú már 15 évesen szexuális tapasztalatokat szerzett. Ezzel szemben a szexuális felvilágosítás hívei arra hivatkoznak, hogy az állam minden terhességnél megtakaríthatna 8500 dollárt, ha az a tizenéves kornál később következne be. Ezzel szemben a védekezésre oktató tanfolyamon való részvétel csak 116 dollárba kerül lányonként.
