Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19 / 246. szám

Mekkora egy balna, avagy hogyan nevelnek bennünket gyermekeink? BENKE MÁRTA Ha megkérdezné tőlem vala­ki, hogy mi a legnehezebb do­log a világon, így válaszolnék: a gyereknevelés. Ugye, kedves szülők, hány­szor bizonytalanodtunk el, hogy helyesen cselekedtünk-re, amikor megengedtünk valamit gyermekünknek, vagy éppen megbüntettük. Nem tagadom, magam is sokat botladoztam az engedékenység és a szigorúság között, s nehezen tudtam el­dönteni, mikor, mivel teszek jót gyermekemnek. E gyötrődés során, persze, nagyon sok ku­darc és siker is ért, sokszor pe­dig megmosolyogni való jelene­tek játszódtak le. Ezekből az élményekből idéznék fel kettőt, tanulságképpen. Fiam, Attila, sokat sírt baba­korában. A tapasztaltabbak ar­ra tanítottak, hogy ne vegyem fel mindig a csecsemőt, mert felszoktatom. Nos, én megpró­báltam megfogadni a tanácsot, de nem sikerült. Nagyon nehéz következetesnek lenni, főként akkor, ha a nagyszülőkkel együtt él az ember. Az a szabály tehát, hogy nem vesszük fel mindig a gyereket, csak arra volt jó, hogy soroza­tosan megszegjük. Ha én nem emeltem ki ágyából a bömbölő fiamat, felkapta az apja, a nagyanyja vagy a nagyapja. A fiam pedig amikor megérezte a ringatást, azonnal elhallga­tott. Idővel azonban egyre több­ször sírt és mi, természetesen, egyre többet ringattuk. Már el sem aludt anélkül, hogy ne sé­tálgattunk volna vele órákat le s föl. Végül ez odáig fajult, hogy le sem tudtam tenni. Ab­ban a pillanatban ugyanis, ami­kor megérezte feneke alatt a kiságyat, megszólalt mint a szi­réna. Én már akkor erősen gya­nakodtam, s megpróbáltam a terror alól kiszabadulni, a kör­nyezetem viszont mindig a síró fiam védelmére kelt: — Vedd csak fel — mondták —, bizto­san fáj valamije. Egyik éjszaka azonban Attila leleplezte magát. Két óra felé minden előzetes bejelentés nél­kül arénázni kezdett. Szívszag- gatóan sjrt, felébredt az egész család. Én rögtön kivettem a kiságyából és a pelenkázóasz- talra fektettem. Pillanatok alatt a család minden tagja ott ter­mett és aggódva állták körül az óbégató trónörököst. És ekkor történt a csoda. Amikor fiam meglátta a sok kedves, ismerős arcot, elnevette magát. Sőt, ka­pálózni kezdett, örömében a keze, lába járt. A nagyapja szó­lalt meg elsőnek: — Azonnal fektessétek le — mondta komo­ran. így történt. Fiam akkor éj­szaka egy óra hosszáig sírt. Na­gyon fájt a szívem, de nem vet­tem fel. Másnap már csak fél órát, harmadnap negyedórát bömbölt, utána abbahagyta, így szoktattuk le magunkat és őt is a ringatásról. * * * Attila nyolcéves korában már rendszeres olvasó volt, kü­lönösen az állat- és növényvi­lággal foglalkozó könyveket szerette. Gondolatai is folyton a természet, a világegyetem kér­dései közt kalandoztak. Egyik este rossz fát tett a tűz­re. Éppen fürdeni készült, már benne ült a fürdőkádban, ami­kor — megjátszva a szigorú anyát — korholni kezdtem. O nagy bűnbánó szemekkel nézett rám és mélyen hallgatott. Kicsit el is bizonytalanodtam, ugyanis ahhoz szoktam, hogy Attila vé­dekezik, jobban mondva fele­sel. Mindenesetre nagyon elége­dett voltam önmagámmal, úgy éreztem, hatásos volt a kiokta­tás. S mivel fiam továbbra sem szólt egy szót sem, győzedelme­sen kivonultam a fürdőszobá­ból. Pár perc múlva hallom, hogy kiabál: — Anya, gyere csak be! Na, gondoltam, vajon mit talált ki a védelmére? Benn a fiam ezzel fogadott: — Tudod-e, anya, mekkora súlyú egy bál­na? — A bálna? — kérdeztem, s csak néztem rá bambán. Aztán persze megnyugod­tam. Attila ugyanis annyira vet­te komolyan a szidást, ameny- nyire az komoly volt. Nem ő, én tanultam tőle. MŰVÉSZNŐK A festegetéstől az élethivatásig • A Délröviköt minden őszelőn szakmai napot rendez, amelynek finise divatbemutató. Pollermann Judit művészeti vezető nemcsak a felvonultatott modellekről beszélt, hanem számos ötletet is adott a jelenlévőknek. Az ősz divatja a pulóver, ami kellemes viselet. Elegáns a fekete-fehér, a kézimunkával — selyem-, gyöngyráté­tekkel, hímzéssel — díszített kötött darab. A férfiak kötöttben inkább sportosak, elegánsabbak viszont a selymes, lágy anyagokból készült ingekben. A Kecskeméti Képtárban látható Művésznők, A festegetéstől az élethi­vatásig című kiállításhoz október 24 —25-én tudományos ülésszak is tar­tozik. Csütörtökön 10.30 órakor a részt­vevőket a kecskeméti önkormányzat nevében Fogarasi Zsuzsa művészet- történész köszönti, a tárlatot G. Si­mon Magdolna, ugyancsak m ű vészét- történész mutatja be. Az előadások zömmel nők tolmácsolásában 11 órakor kezdődnek. Szó lesz egyebek között arról is, milyen női szerepváltozások voltak a századfor­dulón és azok hogyan hatottak a kép­zőművészetre. Kalmár Agnes, a kecs­keméti Szórakaténusz Játékmúzeum munkatársa a gyermekélet minden­napjairól beszél. A résztvevők lélek­tani adalékokat is hallhatnak Sziny- nyei Merse Rózsi festményeihez. A délutáni programon megtudhatják az érdeklődők azt is, hogyan vett részt a gyengébb nem a fotográfia kezdeteinél. Pénteken Sümegi György (Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium) Festőnők a kecskeméti művésztele­pen címmel tart előadást. Szó lesz a Zsolnay-család művésznőiről is, a ba­jai Türr István Múzeum munkatársa, Kelemenné Merk Zsuzsa pedig a csip­keverő nőről — Zittkovszky Mária hagyatékával kapcsolatban — beszél. • A kétnapos program egyik előadásának címe: Szalonok, vitrinek, legyezők — női műgyűjtők a századfordulón. A több mint száz- esztendős legyező egy mai műgyűjtő anyagából való. Az ősz divatja a pulóver Család HÉT VÉGI MAGAZIN Beszélgessünk egymással! A külvilág történései folyamato- hatnak ránk. Számos olyan élethelyzet adódik mindannyiunk szamara, amit válságként élünk át. Sokan vannak, akik gyürkőznek lelki gondjaikkal a napi nehézsége­ik mellett. Ilyenkor nehéz megta­lálni azt a valakit, akihez az ember fenntartás nélkül, őszintén köze­ledne, aki előtt kiadhatná magából a kiadhatatlant is, akinek megérté­sére, elfogadására számíthat. Ezen élethelyzetekre — segítendő __ a lakultak meg a világban szerte, — így hazánkban is — a telefonos lelkisegély-szolgálatok, lehetőség­ként mindenkinek, hogy szükség­ben, kétségbeesésben vagy öngyil­kosság-veszélyben kapcsolatot ta­láljon valakivel, aki segítséget pró­bál nyújtani számára. Kecskeméten mindennap este 6- tól reggel 6-ig segítő szándékú, képzett emberek várják embertár­saik hívásait a 28-222-es telefon­számon. A hívás díjtalan, és ami ennél is fontosabb, a hívónak nem kell megneveznie magát, a telefon­nál az ügyelőket pedig orvosi ti­toktartás kötelezi. Az ügyelők a hívónak segítenek problémáik megoldásában, de nem helyettük oldják meg azokat! így a válságba jutott ember — segítséggel — vé­gül is önmaga oldja meg saját gondját. Remélik, hogy a beszélge­tés után eljut oda, hisz ez a cél, hogy döntsön, alakítson, változ­tasson. Minden krízisállapot egy elrontott vagy elmaradt beszélge­tés következménye! Hát, akkor beszélgessenek, be­szélgessünk egymással! — gézé — Otthon — Szabadidő Jó tanácsok gyakorlatlan apáknak Ha szorít a cipő Itt az ősz, lekerülnek a könnyű lábbelik. A zárt cipő — ha tavaly kényelmes is volt — szorító érzés. Ezt megszüntethetjük, ha belsejét egyenletesen beszórjuk hintőpor­ral, vagy kitágítjuk a következő­képpen: belülről szesszel alaposan benedvesítjük, felhúzzuk a lábunk­ra, majd hosszabb ideig viseljük. A régen használt, beszáradt ci pőkrém megpuhul, ha pár csepp terpentint csepegtetünk bele. A ki­rojtosodott fűző — a végeit szinte' len körömlakkal bekenve — ismét könnyen befűzhető. A hűvös idő beálltával mi, nők szinte „esszük” a harisnyákat. Élettartamukat növelhetjük, ha azokat az első felhúzás előtt kiöb­lítjük. További mosásukat — a szálhúzódás megelőzése érdekében — vékony rongyzsákba helyezve végezzük, így akár mosógépbe is tehetjük. A KOZMETIKUS TANÁCSAI Nem árt, ha a férfiak is foglalkoznak a bőrükkel Ezen a héten sminkbemutatót és ingyenes kozmetikai szaktanács- adást szervezett a Parfüméria. Kecskeméten, a Szabadság téri üz­let azonban kicsinek bizonyult, ezért megkértem dr. Kazacsay Lászlónál, hogy adja közre taná­csait. — A nyár, a napfény, még a leg­gondosabb ápolás mellett is minden bőrtípust megvisel. — így igaz. De gyorsan leszöge­zem, nemcsak a nők bőrét. A férfi­ak is vehetik a fáradságot, hogy foglalkozzanak a bőrükkel, meg­éri. A legfontosabb, hogy a besült miteszereket ki kell tisztítani vagy tisztíttatni. A bőr radírozása elen­gedhetetlen. Ezt otthon hetente egyszer házilag is elvégezhetjük. Erre kitűnő és igazán nem drága készítmények vannak. — Es mit ajánl a bőr védelmére? — A zsíros bőrűeknek a kőpú­dert, a szárazaknak az alapozó krémet. Mindezek védelmet nyúj­tanak az őszi szél, a hideg tél ellen. — Am ezeket le kell mosni. . . — A mosáson nem hagyomá­nyos mosakodást kell érteni. Kitű­nő gyógynövényes szappanok van­nak, a körömvirág-készítmények nagyon jók. Ezeket a zsírosabb bő­rűek használják, mások inkább az arctejet. — Házilagosan mivel pótolható a bőr vitaminkészlete? — Otthon is könnyűszerrel elké­szíthetők a különféle pakolások. Az öregedő bőrre tejszínt mézzel keverünk ki, a zsíros, pattanásosra nagyon jó az összetörött, érett ba­nán, s vízpótló hatású a vékony- uborkaszeíet-pakolás. — Milyen az évszak sminkdivat­ja? — Természetesen az ősz pasztel színei dominálnak, s a kicsit élén- kebb rúzs használata ajánlott. —pulai— Az apaság elmondhatatlan örö­mök forrása, ugyanakkor a férfilét kiteljesedése, mondhatni, megko­ronázása ... Csakhogy mindehhez kell egy gyermek. Kötelező feltétel. Az élet kényszere. De ki legyen az anyja és milyen legyen a gyerek? Hogyan telik majd a kilenc hónap? Mi lesz a nagy napon? Számtalan leendő apa feltette már magának ezeket a kérdéseket, és a többire még csak gondolni sem mert. Ho­gyan viselkedjen a műtőben? Mi lesz, ha felteszik a büszkeséget fi­togtató kérdést: kire hasonlít? A baba sir, mi több, ordít. Böfiz- tetni is kell, a bili sem mindig üres. Aztán a gyereket eiőbb-utóbb ott kell hagyni a bölcsődében és sorol­hatnám ... A fentieknél lényege­sen több kérdést és persze váíaszt, sőt számtalan jó tanácsot kapnak a kezdő apák a kötetből, ami a napokban jelent meg a Minerva Kiadó gondozásában. Ez a kézi­könyv minden bizonnyal népszerű lesz, ugyanis a kötet szerzőpárosa sziporkázó humorral adja elő mondanivalóját. E£2 VÜNlRVA A Magyar Nők Szövetsége ellenzi az abortusz szigorítását A Magyar Nők Szövetségét — tevékenységének nemzetközi elis­meréseként — a Nemzetközi Nő­tanács legutóbbi, bangkoki plená­ris konferenciáján tagjai közé vá­lasztotta. A szövetség számos fontos kér­désben kialakította álláspontját. Széles körű felmérést végzett pél­dául az abortuszkérdésről, s eluta­sítja az abortusz adminisztratív szigorítását, korlátozását — azzal együtt, hogy nem tekintik az abor­tuszt a születésszabályozás megfe­lelő eszközének. A hangsúlyt azon­ban a megelőzésre, a felvilágosítás­ra, a mindenki számára hozzáfér­hető fogamzásgátlási módszerek és eszközök elterjesztésére helyezik. Nem támogatja a nőszövetség a nők nyugdíjkorhatárának radiká­lis emelését sem. Mint mondották: tudják, hogy az európai országok többségében a hazainál magasabb a női nyugdíjkorhatár, de ez nem hasonlítható össze, mégpedig azért, mert a magyar nők élet- és munkaviszonyai jóval rosszabbak. Az oldalt összeállította: Pulai Sára Varróiskola kezdőknek és haladóknak Bevallom, több mint egy évtizeddel ez­előtt nehezen vettem tűt, cérnát a ke­zembe, mert a varrást amo­lyan nemszere­tem munkának könyveltem el. Mégis, amikor lányom szüle­tett, az első adandó alka­lommal azzal az elhatározás­sal vettem egy varrógépet, hogy gyerme­kemnek ruha­tárat varrják. Egyszemélyes, házi tanfolya­mon sikerrel párosult... A kelme ol­csóbb — főleg ha akcióban vesszük —, s nincs az a szekrény, aminek mé­lyén ne lenne kinőtt, kihízott, megunt ruha, maradék anyag. Ez utóbbival bátran kísérletezhe­tünk, a szalvétavarrástól a hasz­nos zsebes holmikon át a kö­tényig. Ugyanis a munkánál is fontos a sikerélmény, éppen ezért ne kezdjünk báli toalett ké­szítésébe! Aki először gépel, varrjon szalvétát, térítőt, gyako­rolja a szegést, a szélek eldolgo- zását, s következhet az első, egy­szerű fazonú ruha, ami biztosan sikerül, ha nem sajnáljuk az időt a pontos előkészítő munkára. Ám nincs szándékunkban var­róiskolát indítani a lap hasábjain, pusztán azt a kötetet ajánljuk a hölgyek — férfiak, hiszen közeleg Erzsébet, Katalin, s karácsony napja - figyelmébe, amit a napok­ban jelentetett meg a Pannónia Varróiskola kezdőknek és haladók­nak címmel. A könyv sok-sok szí­nes fotóval, illusztrációval segítsé­get, ötleteket kínál kezdőknek és gyakorlott varrónőknek egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents