Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám

Elsődíjas fotó S/.cp Bács-kiskun megyei sikert hozott a Dél-Alföldi f otószalon pályázata, me­lyen a kecskeméti Vincze János első díjat nyert, Homokhullámok című produkciójá­val. A pályázat anyagából október 23-án Szentesen nyílik tárlat, a város művelődési központjában. HETI SOROZATUNK Egy rejtély utóélete A történet rejtélyes, lapunk ha­sábjain holnaptól olvasható része a valóságban egy horrorfilmbe illő fürdőszobai jelenettel vette kezde­tét. „A hotel néhány alkalmazottja az igazgató vezetésével felment a 317-es szobába, amelynek ajtaja annak rendje és módja szerint zárva volt. Amikor az izgatott csoport sa­ját kulcsával behatolt a lakosztály­ba, megdöbbentő kép tárult a belé­pők elé. Uve Barschei, Schleswig- Holstein tartomány miniszterelnö­ke teljesen felöltözve, nyakkendő­ben ült a csordultig telt kádban." A genfi központi bíróságnak még ma sem sikerült pontosan kideríteni az előzményeket, amelyekben a fel­tevések szerint szerepet kapott a hírhedt keletnémet biztonsági szol­gálat és a szovjet KGB is... A szeretet szolgái A Máltai Szeretetszolgálatról — a Máltai Lovagrend segélyszer­vezetéről — a keletnémet mene­kültáradat idején hallottak sokan legelőször. A szolgálat önkéntesei élelmiszerrel, ruhaneművel, taka­rókkal látták el a nyugati bebo- csáttatásra váró, gyakran apró yermekekkel is a szabadban, Tra- antokban alvó családokat. Az­után egyre többet lehetett hallani róluk. S ennek csak egyik oka, hogy megszaporodott és egyre sza­porodik a segítségre szorulók, az elesettek száma. A másik: 1990- ben megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Azóta csaknem félszáz helyi csoportja működik az országban, szeptember végétől Kecskeméten is. A megyeszékhelyi szervezetbe mintegy százan jelentkeztek eddig, a legkülönbözőbb társadalmi réte­gekből. Ők — s az ezután jelentke­zők — egy évig várományosai csu­pán a nagy tekintélyű szervezet tagságának. Munkájukkal kell bi­zonyítaniuk — nem utolsósorban önmaguk előtt —, hogy képesek vállalni és ellátni azt a szolgálatot, ami a csoporton belül rájuk hárul. Ez a nem mindig hálás munka, pedig elsősorban a rászorultak is- tápoíása, a hitükben elbizonytala- nodók lelki megsegítése, a katoli­kus vallás bástyáinak erősítése. A máltaiak a segítségükre szoru­lók között természetesen sem val­lási, sem egyéb szempontból nem tesznek különbséget. Munkájuk, életfelfogásuk kiindulópontja az, hogy minden elesettben a szenvedő Krisztust látják. Kecskeméten ed­dig közel száz családdal kerültek kapcsolatba, élelmiszer- és ruhase­gélyeket osztottak ki, lelki támaszt igyekeztek adni. Elsősorban azo­kat a szegényeket, betegeket, konf­liktusokkal küszködő családokat, magukra hagyott idős embereket próbálják felkutatni, akikre eddig nem figyelt fel senki más. Megbízottaik folyamatosan jár­ják az üzemeket, élelmiszert és egyéb adományokat gyűjtenek, de örömmel fogadnak lakossági fel­ajánlásokat is. (Élelmiszerek eseté­ben természetesen csakis tartós cikkekről lehet szó.) A szeretetszolgálathoz csatlako­zók szabadidejükben, minden fi­zetség nélkül végzik munkájukat. De szegény — noha hitében gaz­dag, elszántságában erős — maga a szervezet is. Akcióit, a jövőben remélhetően egyre szerteágazóbb karitatív tevékenységét szinte ki­zárólag a befolyó adományokból folytatja. Ezért várják a pénzzel segíteni tudók felajánlásait is. (Csekkszámla számuk: MNB 259- 98009 597-030-393-4.) A befolyó összeget a már említett célokra for­dítják. Aki soraikba szeretne lépni, vagy éppen már csak tőlük remél segítséget, a római katolikus főplé­bánián érdeklődjék felőlük. Sz. K. Film készül Kecskemétről A „hírős város” nevezetességeit, életét bemutató film elkészítésével bízta meg a kecskeméti önkor­mányzat a helyi városi televíziót. A tv munkatársai vállalták, hogy 1992. június 15-ére elkészítik az anyagot, amelynek a forgatóköny­vét előbb egy hétfős bizottság tekinti át. A forgatáshoz szüksé­ges összegek előteremtése nem okoz gondot a megyeszékhelynek, mert sikerült szponzorokat találni, akik a költségek 90 százalékát fe­dezik. Át vannak világítva (Folyt itt ás az 1. oldalról) MEGYEI KÖRKÉP 1991. október 14., 3. oldal Idősek hete Kecskeméten Az idős embereknek kedveskednek azzal a gazdag programmal, amelyet a kecskeméti gondozási központok szerveztek erre a hétre. A kínálatban szerepel műsoros délután, melynek keretében színészek szórakoztatják az öregeket, filmvetítés, Idősek di­vatja címmel divatbemutató, Ki mit tud? vetélkedő, sütemény- és tortasü­tési verseny, reformkonyha-bemutató és színházlátogatás. Ezenkívül elő­adást hallhatnak az ízületi betegsé­gek kezeléséről, az egészséges élet­módról, valamint lesz kedvezményes fehérnemű-, harisnya- és ruhavásár. A hét folyamán az idősek klubja és a városi nyugdíjasklub tagjai felkere­sik házigondozott társaikat és virág­gal, ajándékcsomaggal köszöntik őket. A felsorolt programokon álta­lában a gondozottak vesznek részt, a központokban rendezett kiállításokat viszont bárki látogathatja. A Jókai utcai gondozási központban Répás János szobrászművész alkotásait, a Horváth Döme utcaiban Bahget Is­kander szociofotóit, a Széchenyi téri központban pedig Zsuga Sándor idős embereket bemutató festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A Nyíri úti gondozási központban így éltünk címmel ifjúkori tárgyak­ból, játékokból, fényképekből ren­deznek érdekes kiállítást. A belépés minden esetben díjtalan, szívesen el­fogadnak viszont adományokat, me­lyekből alapot hoznak létre az idős emberek üdültetésére. Hazánkban a patikák államosítá­sa 1950. július 28-án, délelőtt tör­tént. Bács-Kiskun megyében ezen a napon kilencvenhárom patikát vet­tek állami tulajdonba. Ezután több kistelepülés patikáját bezárták, léte­sítettek helyébe kézigyógyszertárat, amit a községi — később: körzeti — orvosra bíztak. A következő években az új pati­kák kialakításakor nem a lakossági szükségletet vették figyelembe. Dr. Kraszkó Károly tiszti főgyógysze­rész tudja melyik településen „sírta ki” a megyénél a hajdani tanácsel­nök a nagyméretű, luxus szolgálati lakással egybeépített patikát—ahol alig-alig volt forgalom, mivel keve­sen éltek a településen ... A helyhatósági választások után im­máron minden jegyzői státus betöltött a megyében. Jobbára a korábbi vébé- titkárok nyerték meg a pályázatokat, ám Fajszon az ellenkezője történt. Fel­tehetően itt dolgozik a megye legfiata­labb jegyzője, Tóth Erzsébet, aki há­rom éve végzett az Államigazgatási Fő­iskolán. Tőle kérdeztük, összehasonlít­va a korábbi államigazgatási gyakor­lattal, most mit tapasztal, másként mü- ködik-e az ügyintézési mechanizmus? — Meglehetősen nehéz átlátni a helyzetet, hiszen szinte mindennap kell konzultálni a kollégákkal, a köztársa­sági megbízott hivatalával, mivelhogy sok a bizonytalan tényező. Nincs még meg az a kitaposott ösvény, amin az ember nyugodtan végighaladhat. Bár gyorsan hozzáteszem: a köztársasági megbízott lényeges hibát még nem ta­lált a fajszi önkormányzat munkájá­ban. Persze, az is igaz, kezdő lévén, bennem talán még nem eresztettek gyö­keret a régi szokások, az elavult, idejét­múlt módszerek, hiszen a régi rendszer­ben csak két év gyakorlatom volt. Úgy vélem, ebből a szempontból szerencsé­sebb vagyok, mint a többiek. — Melyek a legnagyobb nehézségek munkájában? Kecskemét város szociális intéz­ményei közül a Margaréta és a Pla­tán otthon összehasonlításából azt a következtetést szűrte le a pénz­ügyi ellenőrző bizottság, hogy a Margarétában indokolatlanul sok az alkalmazott és magasak a fajla­gos költségek. Az egészségügyi alapellátást megvizsgálva viszont azt javasolják, hogy az önkor­mányzat kezdeményezze az ott dolgozó orvosok fizetésének leg­alább százszázalékos emelését. Vé­leményük szerint igy meg lehetne szüntetni a jelenlegi méltatlan helyzetet a körzeti ellátásban (pa­raszolvencia, várakozás a rende­lőkben) és az önkormányzati alap­ellátás talán versenyképes marad­hatna a létrejövő magánorvosi rendelőkkel. * Az átvilágítás eredményei sze­rint a legszelsőségesebb pénzügyi helyzet az oktatás területén van: az egy gyermekre felhasznált költsé­gek iskolánként ötvenszázalékos eltérést is mutatnak. Elgondolkod­tató, hogy a pedagógusok tavalyi, havi átlagbére a Bányai, Bolyai és Katona gimnáziumokban 12—17 ezer forint között volt, a 623-as Vágó Béla Szakközép- és Szak­munkásképzőben ezt 21 ezer 625 forintra jött ki. A tanulmány megállapítja, hogy Ezután lepergett negyven esz­tendő. Csepelen, illetve Gödöllőn 1990. július 25-én, nyílt meg az első két magánpatika. Mindkét településen a lakosság kérésére. Mikor a vállal­kozók hozzáfogtak, nem is tudták, hogy mennyi utánajárás, engedély, papírmunka vár rájuk a nyitás nap­jáig­— Ki nyithat patikát? — Csak diplomás gyógyszerész, akinek szakgyógyszerészi képesítése van — mondja Kraszkó doktor. Az új gyógyszertár helyét az ellátási ér­dekek igazolják, de mindenkor bele­szólhat a polgármesteri hivatal ille­tékese is. Pontos műszaki tervre és annak rögzítésére van szükség, hogy — Sokszor a törvényi lehetőségek nem tisztázottak. Néha a köztársasági megbízott hivatalától is félretájékozta­tást kapok. Történt már olyan, hogy bizonyos kérdésekben tájékoztattak bennünket a tanfolyamon, aztán egy pénzügyminisztériumi leirat az ellenke­zőjét állította. — Ön szerint a bürokrácia tovább él az államigazgatásban? — De még mennyire! Nemhogy csökkenne, több esetben még növek­szik is a túlbonyolított ügyek száma. Persze, ez nem minden területre érvé­nyes. Sajnos az állampolgárok sem il­leszkedtek még be az új rendbe, ez sok­szor kellemetlen, ugyanis némelyikük azt hiszi, most már mindent lehet mon­dani, sok mindent szabad, emiatt el kell tűrnünk olyan megnyilatkozásokat is, ami bizony nem emberhez méltó. Egy- néhányan visszaélnek a helyzetükkel, nem kérnek, hanem követelnek, erő­szakoskodnak. Természetesen nem ar­ról van szó, hogy valaki hajbókoljon, de ha megadom másnak a tiszteletet, cserébe elvárom én is. Nem mint hiva­talnok, hanem mint ember. De remé­lem, ezeken a problémákon is hamar túlleszünk. Zs. K. I. a pedagógusok közül sokan, kü­lönféle címeken jelentős óraked­vezményt kapnak (szakszervezeti munkáért, szabadidő-szervezé­sért), és az iskolákban indokolatla­nul megnőtt az igazgatóhelyette­sek száma, ami szintén órakedvez­ménnyel jár. Azoknak a tanárok­nak pedig, akiknek a foglalkozta­tottságát nem lehet teljeskörűen biztosítani, a bizottság az „áttaní- tás” megszervezését javasolja más iskolákba. Az előterjesztés készítői úgy vélik, hogy megvizsgálandó a foglalkoztatott nyugdíjasok hely­zete is, hiszen a pedagógus-szak­szervezet pedagógus-munkanélkü­liségről beszél. * A pénzügyi ellenőrző bizottság abban bízik, hogy a jövő évi költ­ségvetés tervezésénél e tanulmány­ból a többi önkormányzati bizott­ság is le fogja vonni a szükséges következteteseket. A városháza dísztermében ma, 13 órakor kez­dődő nyilvános képviselő-testületi ülésen emberi számítás szerint 15- 16 óra tájban kerül terítékre az átvilágítás, de a szokásos napi­rendcserék miatt ez persze fölöt­tébb bizonytalan. Mindenesetre a tervezett első napirend sem fogja untatni az érdeklődőket, hiszen a jövő évtől esedékes helyi adók ki­vetésének koncepcióját kezdik el tárgyalni a szenátorok. Mihályka Gyula mit akarnak forgalmazni? Mindezt elküldjük Pestre, szakhatósági véle­ményezésre, ahol több szempontból megvizsgálják. Ha minden rendben van, szerződést kell kötni a társada­lombiztosítóval, következik a szak- hatósági bejárás, és a megnyitás. —Jelenleg hány gyógyszertár van a megyében? — Nyolcvan állami, és majdnem húsz a magánpatikák száma. Az újak közül valamennyien gondosan ügyeltek arra, hogy a nyitvatartási idővel, az árukészlettel kiegészítsék egymást. Jó példa a lajosmizsei, amit a rendelőintézetben nyitottak. Hi­ányt pótolt a halasi, kiskőrösi, kalo­csai, majsai. Baján jelenleg egy ma­gánpatika van, de elkelne még egy másik is. Kecskeméten? A Petőfivárosban egyáltalán nem volt, míg a Kígyó Patikát meg nem nyitották. A bete­gek megkedvelték á többit is: a szé- chenyivárosit, a Ceglédi úton lévőt, a Budai utcait, és a kis alapterületű Menta Patikát. Érdekes volt a helyzet Petőfiszál- láson, ahol az ott élők kifejezett kí­vánságára nyitottak patikát: a tűz­oltószertárból alakították ki, a for­galomhoz alkalmazkodó nyitvatar­tási idővel. — Végül is, hány magánpatika lesz ? — Nem kívánatos a számuk mér­téktelen növelése. A lakosság érde­keit kell figyelembe venni—ez ped ig szakemberek dolga. Egyébként ké­szen van a patikaprivatizáció mód­szere. Október végén kerül a kor­mány elé. Sei— • • Ünnepségsorozat a Katona- bicentenárium alkalmából Egy héten át tartó ünnepségso­rozat keretében emlékeznek a vá­ros író szülöttére, Katona Józsefre Kecskeméten, a jövő hónapban. A Katona József Társaság szervez­te program keretében 7-én, az Ifjú­sági Otthonban mutatják be az így élt Katona — című könyvet, 8-án. az Irodalomtörténeti Társaság me­gyei csoportját alakítják meg, a színházban díszbemutatót tarta­nak, Katona-emlékműsorral, és új­ranyitják a Katona-emlékházat. 9- én több előadáson emlékeznek a drámaíróra és korára —, ezen a napon nemzetközi írótalálkozóra is sor kerül. 10-én a művelődési központban megnyitják a Katona­kiállítást és megkoszorúzzák szob­rát is a róla elnevezett téren. Katona József születésének két- századik évfordulójára természete­sen nemcsak Kecskeméten, hanem a megye több településén megem­lékeznek majd a jövő hónapban, sőt jelentős országos rendezvények is lesznek. Ezekről az események­ről lapunkban beszámolunk. A Kiskunság Közművelődési Egyesület szervezésében kedden 17 órától, a kiskunhalasi Venus Klub konferenciatermében folytatódik a megyeszerte ismerj ,; Beszélgeté­sek . . .” című ankétsorozat. Az ok­tóberi találkozó vendége Pulai Mik­lós, a Magyar Bankszövetség főtitká­ra lesz. A bevezető előadás témája: a magyar bankrendszer átalakulása és a gazdaság. Feltámadt a bajai bolhapiac A múlt hét első öt napja után ta­lán kissé korán parentáltuk el a ba­jai bolha(KGST-)piacot. Szombaton ismét megérkeztek a romániai áru­sok, ha kevesebben is. Előző héten tíz autóbuszt számláltunk meg szom­baton, most éppen a fele érkezett, amelyek, megítélésünk szerint, egye­nesen a roncstelepre vándorolhattak volna. A legális árusok egy része úgy foglal állást, hogy nem is a külföldi eladók rontják a boltjukat, hanem a közéjük szivárgó magyar, de adót nem fizető zugeladók. Varroda társasági formában Pirtón főleg a nők foglalkoztatása megoldatlan. Az önkormányzat a Kis­kunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezettel közös beruházásban 22 főt foglalkoztató varrodát hozott létre. Az üzem már beindult, bár a társasági forma létrehozására irányuló tárgyalá­sok még folyamatban vannak. Csak kérdezem... Miért hiszi minden hivatalban lé­vő, hogy öt szándékosan bántják? Bántja az ellenzék, ki akarja kezde­ni a sajtó, állandóan bírálják, de még a saját beosztottjai sincsenek érte oda annyira. A napokban be­szélgettem egy polgármesterrel, aki fölpanaszolta, hogy minden dönté­sébe belekötnek, az újság is kritizál­ja, pedig-ö hite szerint a legjobbat akarja, kiteszi szív ét-leiké l, hogy a köz javát szolgálja. Ez minden bi­zonnyal így is van. Akkor mégis miért? Az a véleményem, hogy, ha egy hatalmi funkciót gyakorló ember több pofont kap, mini simogatást (persze átvitt értelemben), az na­gyon jó. mert ez a dolgok természe­tes rendje. Ha demokrácia van. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy sose a polgármesternek, hanem mindig a vele vitatkozóknak van igazuk, csak azt, hogy ö hivatalból nem csalha­tatlan. Bizonyítsa he az igazát! Van egy másik oldal is. Most pél­dául a távfűtés áremelése, amivel kapcsolatban egy kisváros polgár- mestere dönthet akárhogy, az a döntés csak rossz lehet. Nincs a vi­lágon olyan krisztusi alkat, aki hig­gadtan fogadná, hogy mától ugyan­azért a melegért ezresekkel többet kell fizetnie, mint tegnap. Ráadásul üres zsebből kéne előcsalogatni a bankót. Ilyenkor azt szidják, akihez el- hallatszik a hang. Mondjuk szegény polgármestert, akinek annyi köze van az olajtőzsdéhez, mint kisbíró- nak a főügyészhez. De azért meg ne sértődjön, az isten szerelmére! Erre ugyanis nincs joga. Volt itt idő, amikor a hivatal­ban lévőnek mindig igaza kellett, hogy legyen. Jó volt úgy? Csak kér­dezem . . . Hámori Zoltán Magánpatikák Bács-Kiskmban • A kecskeméti Menta Patika. (Fotó: Straszer) A FAJSZI JEGYZŐ SZERINT A bürokrácia malmai tovább őrölnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents