Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-11 / 239. szám
MEGYEI KORKÉP 1991. október 11.. 3. oldal A RENDŐRSÉG MEGKEZDTE A VIZSGÁLATOT Jól jövedelmezett a munkaközvetítés-trükk Lincshangulatról számoltunk be október 1-jei lapunkban. A helyszín Kecskeméten, azSZMT-székháztö- vében volt. Szeptember 30-án a Saint-Tropez Munkaközvetítő Iroda által külföldi munkával hitegetett emberek már nem voltak kíváncsiak egy újabb időpontra, csakis az iroda vezetőjére, de rá közvetlen közelről. Az illető ugyanis július közepén hirdetést adott közre, melyben 300- 300 jelentkezőt várt norvégjai és franciaországi munkára havi 2500 és 4000 USA-dollár körüli keresetért. Csakhogy hónapokon át hiába várt a több száz bizakodó ember: címet nem, de annál több újabb ígéretet kapott. Végül is az utolsó dátumként megjelölt szeptember 30-án hiába mentek el a Saint-Tropez legújabb irodájához, csak a vezető barátja várta őket —a főnök leromlott egészségi állapotának hírével. Ám ő is igen gyorsan elhagyta a környéket. A felbőszült emberek azonban most már nem engedték magukat ilyen könnyen lerázni: a két illető keresésére indultak, valamint a rendőrkapitányságon feljelentést tettek. A Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányságon dr. Kurucz Ferenc az ügy vizsgálója. Amint azt tőle megtudtam, körülbelül 300 érintettről lehet szó. A vizsgálat során vala- mennyiüket ki kell hallgatniuk, így nem kevés munka vár még rájuk. A dolgukat nehezíti, hogy mindösz- sze talán 80 álláskereső nevét és címét ismerik. Éppen ezért kérik a kárvallottakat, hogy jelentkezzenek. A munkaközvetitésre vállalkozó illetőt már kihallgatták. A 21 éves, szakképzetlen, eddig segédmunká\limk'ii „munkavállalót" megkeres a rendőrség. I latszáz becsapott emberről >an szó ... (Gaál Béla felvétele) ból élő kecskeméti fiatalember kezdetben próbálta szépíteni a helyzetet, de most már közlékenyebb. Az ötletet a „Hogyan vállaljunk külföldön munkát” című könyv adta neki. Ebben több külföldi munkaközvetítőt is megneveznek. Kiválasztott két szimpatikus címet, majd a kecskeméti polgármesteri hivatalban kiváltotta a vállalkozói igazolványát. Irodahelyiséget keresett, aztán föladta a hirdetését és várt. Nem unatkozott sokáig, mert manapság rengeteg az álláskereső. Volt, hogy egyetlen nap 80 ezer forintot tett zsebre. Mint kiderült, azonban egyetlen embert sem juttatott munkához. Pedig azt állítja, kezdetben maga is hitt a dologban. Csak amikor hetek múlva sem kapott egyetlen válaszlevelet sem, kezdett meginogni a saját ötletébe vetett bizalma. Persze az igazsághoz tartozik az is, hogy olyanoknak is ígérgetett, akinek az adatlapját még fel sem adta és a házkutatás során nála megtalálták a rendőrök. Ezeken kívül 340 ezer forint készpénzt, egy új színes tévét, hifitornyot és egy súlyzókészletet foglaltak le. A többi pénzt, mint vallotta, magára költötte, 50 ezer forintot pedig kölcsön adott. Hogy honnan vette a cég nevét? Megtetszett neki és használta. Igazjogcímet „elfelejtett” rá szerezni. Ázt is hasra- ütésre találta ki, hogy összesen 600 embernek tud állást szerezni. S hogy az ilyen spontán ötletekből mára sem fogyott ki, azt az is bizonyítja, hogy több ügyfelének elpanaszolta: most már minden összeállt, tudna munkát szerezni, csak hát most meg a rendőrség nem hagyja. S ez még nem is annyira meglepő, mint az, hogy vannak akik ezt el is hiszik neki... (bencze) A KUNBAJAI POLGÁRMESTER ÉSZREVÉTELÉRŐL A köztársasági megbízotti hivatal jelzett! Szombaton közöltük a kunbajai polgármester levelét lapunkban. Az írás a kunbajai iskolaigazgatói és óvodavezetői kinevezésekkel foglalkozó, korábban megjelent ország- gyűlési képviselői megjegyzésre, interpellációra válaszol. Ez utóbbi egyébként a parlamentben hangzott el. A polgármester levelének egyik információja szerint „a köztársasági megbízott egy szót sem kifogásolt az önkormányzat döntéseiből (talán ő tudja miért!)”. Miután Bács-Kiskun megyében számos hasonló eset történt, s ezekben mindig jelzést is küldött a KMB-hivatal, íme most a másik oldal véleménye. Dr. Tari Jánosné, a szegedi köz- társasági megbízotti hivatal illetékese elmondta: augusztus 5-én kelt, és augusztus 9-én postázott levélben törvényességi észrevételt tettek a kunbajai képviselő-testület 58/91 KT számú határozata miatt, mégpedig az akkor érvényben lévő, tehát kötelező — ha utóbb alkotmányellenesnek is- minősített — jogszabály alapján. Az indoklás Bács-Kiskun megyében a hasonló ügyek miatt már bizonnyal ismerős. Vagyis a megbízó a nevelőtestület egyetértését bíró pályázó kinevezését csak nagyon indokolt esetben tagadhatja meg. Azzal, hogy alkalmatlannak mondták, még nem indokoltak. S mert egyetlen érvet sem hoztak fel az állítás bizonyítására, így a határozatban megnevezett okok nem eléggé alaposak a kinevezés megtagadásához. Ez volt tehát az augusztusi helyzet, de egy későbbi határozatot, mégpedig a 67/91 KT számot viselőt is észrevételezte a KMB-hivatal. Részben az állami, és az abból különváló, egyházi jellegű iskola alapításával kapcsolatos tisztázatlanságok, részben az intézményvezetők megbízásával összefüggő jogszabálysértés miatt. Áz, persze, más kérdés, hogy az Alkotmánybíróság döntése után mi a teendő a folyamatban lévő, több esetben már a bíróságon folytatódó ügyeknek. Erre rövidesen lapunkban is visszatérünk. * * * A délutáni órákban sikerült telefonon beszélni Krizsán István kunbajai polgármesterrel, aki elmondta: az augusztusi KMB-észrevételeket valóban megkapta, cikkében az országgyűlési képviselői interpelláció utáni időszakra értette, hogy nem kaptak jelzést a köztársasági megbízotti hivataltól. Ha a falutábla útra kél... A dunuvecsei önkormányzat legutóbbi ülésen hallottuk a következő históriát. Az egyik képviselő kritikusan megjegyezte: miért nem tájékoztatta a hivatala testületet, amikor megváltoztatta a falu belterületének a határát? A helységnévtáblát ugyanis a korábbi pontról bentebb — a faluközpont felé — helyezte valaki. Mi sem tudtunk a változásról! — így a polgármester. A következő eszmecseréből aztán megtudhattuk. hogy az 51-es főút gazdája, az útfenntartó szervezet vezetője intézkedett a tábla helyének megváltoztatásáról. „ Jogunkban áll!” válaszolt a polgár- mester levelére a Kecskeméti Közúti Igazgatóság illetékese. A helységnévtábla a miénk! Külön szabályok írják elő, hogy hová kell helyezni. Például: meddig van közvilágítás? Van-e járda? Hol szakad meg a házak füzére? Ez igaz. Csakhogy a választott vezetők azt szeretnék, ha ilyen fontos ügyben tájékoztatná valaki őket is. Ila a községben intézkedő külsős érdekeltek tudnák, hol a határ. Meddig lehet elmenni. — F. P. J. Az olvasók Péter-fillérei Beiratkozási díj helyett két éve csak pénzbeni adományokat fogadnak el a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtárban és a hozzá tartozó fiókkönyvtárakban. A perselyek tartalmának számba vétele 1989. óta eltérő eredményt hozott. Kezdetben jóval nagyobb volt az adakozókedv: 1989 januárjában és február elején pédául, csupán a Kossuth téri főkönyvtárban 12 ezer forint gyűlt össze a kis kasszában. A kiadásokhoz való önkéntes hozzájárulás azóta visszaesett, az idén szeptemberben és október első napjaira csak kevéssel haladta meg az ezer forintot. A fő-, a gyermek- és a fiókkönyvtárak javára 1991. szeptember végéig, a háromnegyed év alatt összesen 32 985 forintot adtak a látogatók. Ebben a pénzben éppúgy benne vannak a 200- 300 forintos befizetések, mint a nyugdíjas olvasók 20 és a iskolai tanulók 1-3 forintos adományai. Gyuris Ferencné, a megyei könyvtár gazdasági vezetője elmondta, hogy a működésükhöz szükséges anyagi fedezetet, az évi 25 millió forintot megkapják a megyei ön- kormányzattól. Az olvasók forintjainak azonban még így is találnak helyet, a könyvállomány gyarapításával. A legutóbbi, október eleji könyvvásárlásról szóló jegyzék végösszege 100 ezer forint volt... I VÁROSFÖLDÖN „HÁZHOZ MENT” A KÉPVISELŐ-TESTÜLET A szülők igényeire figyelnek Városföldön minden tizedik lakos diák, az iskolák padjaiban 239 gyerek ül. Közülük sok hátrányos, illetve veszélyeztetett körülmények között él: a központi iskolában tanulóknak majdnem húsz százaléka (negyven diák), a Mindszenti útiban tizennégy. Félő, hogy ez az arány a munkanélküliséggel tovább romlik. Nőtt a térítésmentes étkezést igénylők száma is. E szomorú tényeket a napokban az iskola falai között hallotta a képviselő-testület. Ugyanis legutóbbi ülésüket a község oktatási, illet c művelődési intézményeiben tartót k. A látogatások nem határ- ’ hozatallal, pusztán „csak” elh.:' -o isokkal fejeződtek be. Ug nis még a fűtési idény előtt áldozni kell a karbantartás folytatására — kérte a testülettől Varga Imré- né igazgató. Az óvodai látogatáson loaeiüit, hogy amíg 1987-ben 11? óvodás volt, az idén már csak 84. A 1 bői tizennégy apróságutazik " 'non ta a lakótelepi modern óvo'4"v>a, ahol velük együtt alig harmincán vannak. E két gyermekintézmény működése már évek óta csak úgy lehet zökkenőmentes, hogy a központilag juttatott pénzt az önkormányzat kiegészíti. Ám erre ezután is szükség volna, mert Szabó Balázsné óvodavezető elmondta, a családok igénylik az óvodát. A községi klubkönyvtár jövőre jubilál. Az egy évtized alatt kulturális centrummá nőtte ki magát. Könyvtárában több mint tízezer kötet. dokumentum van. A közművelődést különféle szakkörök, klubok, tanfolyamok segítik. Számos ismeretterjesztő programot, kiállítást is szerveznek. Népszerűek a műsoros, táncos, játszóházas foglalkozások. A megszűnt mozi helyett videót működtetnek. Sokat változott a lakosság igénye, a kultúra másodlagos mondta Csőrszné Zelenók Katalin intézményvezető. Inkább a szakmákhoz szükséges praktikus ismeretszerzések iránt érdeklődnek. Népszerűek a pénztárcákat kímélő, kihelyezett, kedvezményes vásárlási akciók. Támogatják az önszerveződő csoportokat, köröket, egyesületeket. Faluszemináriumokat és különféle szolgáltatásokat is igényel a lakosság. A klubkönyvtár segíti az újonnan induló vállalkozókat, a népfőiskola szervezését. Szükséges az épület vagyonvédelmének biztosítása is. Az önkormányzat már korábban úgy döntött, hogy a múlt esztendőben felhasznált félmillió forinttal szemben az idén 2,1 milliót áldoz az intézmény működésére. A testület hasznosnak, mi több. követendőnek ítélte a kihelyezett önkormányzati ülést. P.S. Az érsek és a főkapitány • l)r. Dankt) I.ászló • Dr. Kocsis \ttila Ez az egyik oka annak, hogy a Kecskeméti Méhész ÁFÉSZ — az országban az utolsó ilyen fogyasztási és értékesítő szövetkezet—az idén feleannyi mézet sem tudott felvásárolni tagjaitól, mint amennyit szeretett volna. Bács-Kiskun megyében a megszokott mézmennyiségnek csupán az egyharmada termett, az eleve jóval kisebb kínálatra viszont minden eddiginél nagyobb a kereslet. Rengeteg a felvásárló, egymás áraira ráígérnek (persze, csak a lehetséges legmagasabb szintig). Egy békési betéti társaság például az akácmézért 170, a napraforgóért 70 forintot kínál kilónként. (Ha nem vizsgálják a pollent.) A kecskeméti áfész nem tud ennyit adni tagjainak, a termelésben segíteni neki sem nagyon van lehetősége. Gazdaságilag a padlón van a szövetkezet, különböző akadályok miatt egyelőre felszámolni sem lehet. Miközben azok, akik elegendő forgótőkével rendelkeznek, a mézforgalmazásból most jó hasznot húznak, a nagy hagyományokkal rendelkező méhész áfész —- forgótőke híján alulmarad, tönkremegy. a. m. Kérdések és válaszok a kárpótlásról A kárpótlási törvénnyel, a kár- igényléssel kapcsolatos kérdéseikre szívesen közlünk válaszokat lapunkban. A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal munkatársai nyújtanak ebben szakszerű segítséget. Rózsavölgyi Ferencné Kecskemétről az alábbi levelet küldte szerkesztőségünkbe: „Én annak idején az Új Tavasz téeszcsébe vittem be a földemet, amikor beléptettek. Földcserével az én területem a Helvéciái Állami Gazdagsághoz került. Ezt szeretném most visszakapni. Igaz, nem visszaadják, hanem licitálni kell rá, de tudomásom szerint mindenki elsőbbséget élvez a földjére. Én azonban nem az állami gazdaságban dolgozom, hanem té- esztag vagyok, nyugdíjas. Kérhetem-e az eredeti földemet?” Sajnos, azt kell mondanom, hogy Ön téved, amikor úgy hiszi: mindenki elsőbbséget élvez a földjére. Attól függetlenül azonban, hogy nem az állami gazdaság dolgozója, hanem téesztag, részt vehet es licitálhat az állami gazdaság által kijelölt földterületek árverésén — éppen úgy, mint a többi licitáló. B. A. ÚJRAKEZDŐDIK A VITA? Ismét a kötelező biztosításról Érdemes-e újrakezdeni a vitát a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról, hiszen jókora hullámverés volt körülötte, most pedig már a második negyedévi díjat is be kellett fizetni. Hogy mindenki megtette-e ezt, az, persze, más kérdés. Vagy nem is más, hiszen a napokban arról számolhattunk be — immár konkrétumok alapján —, amitől a korábbi viták során csak tartottak sokan. Nevezetesen hiába fizette be az egyik autós a kötelező biztosítást, mivel a károkozó nem szerepelt az adott biztositótársaság ügyfelei között — vagy mással kötött szerződést, vagy senkivel sem —, így a károsult nem jutott a pénzéhez. Annak ellenére, hogy ilyen esetekre a kötelező felelősségbiztosításban érdekelt cégeknek egy közös alapot kellett létrehozniuk. Ezért talán nem meglepő, hogy újra ágaskodnak a kérdőjelek, jönnek a levelek a szerkesztőségbe is. Például azé a kisfizetésű emberé, aki, mint írja, sokat spórolt azért, hogy egy használt autót tudjon venni. Havonta egyszer-kétszer előveszi, meggondolja, hova is menjen vele, mert nem futja pénzéből benzinre. A kötelező biztosítást befizette, mert kötelező, de nem ért egyet vele. Miért fizet ő annyit, mint aki állandóan kocsival közlekedik. Jobb lenne, javasolja ismét, ha a benzinárba beépítenék a biztosítási díjat. A fogyasztás ugyanis egyfajta mércéje a gépjárműhasználatnak. Mi a megoldás? Hisz a fenti érvek mellett éppúgy lehetne sorolni újabbakat a kötelező biztosítás mai formája ellen, mint támogatni azt. Mert miért fizessen többet az, akinek nagy fogyasztású autója van? Egy más konstrukciójú biztosítást — legyen a példa bármely ágazatból — sem lehet feltétlenül mindenki egyéni érdekeire szabni. Az igazi gond, s erre utal is levélírónk, hogy kevés a pénze, s nem engedheti meg magának az autózással járó kiadásokat. Ami, persze, sokaknál azt eredményezheti majd, hogy nem a közlekedésben nélkülözhetetlen benzint, hanem az egyéb költségeket, mondjuk a biztosítási díjat spórolják meg. Akkor pedig.. ., de ezt már a cikk elején leírtuk. V. T. r A napokban bemutatkozó látogatást tett Kalocsán, az érseki palotában dr. Kocsis Attila, megyei rendőrfőkapitány. A vendéglátó, dr. Dankő László érsek tájékoztatta a bűnüldöző szervek parancsnokát: milyen erőfeszítéseket tesznek a katolikus mozgalmak a nehéz helyzetbe került emberekért. Szóba került a drogos fiatalok segítése, az elszegényedés és a munkanélküliség kérdése is. Közös tervek körvonalazódtak a Magyarországra menekülő külföldi állampolgárok befogadására, segítésére. Az eszmecsere résztvevői megállapodtak, hogy a jövőben a problémák megoldása érdekében szorosabb együttműködést alakítanak ki. Időről időre számba veszik majd. hogy a két intézmény miként segitheti egymás munkáját a bajbajutottak megmentése, segítése érdekében. Van, akinek savanyú a méz A magyar méhészet az akácméztermésen áll vagy bukik. Úgyanis ezt lehet a legjobban eladni, erre van legnagyobb kereslet, főleg Nyugaton, mivel nem mindenhol gyűjthetik a méhek. Az idén pedig nagyon kevés van belőle. A tavalyi szárazság, ez év áprilisában a fagy, a hideg, szeles május késleltette a vegetációt. Az akácvirágzás is kitolódott júniusra. Ráadásul úgy elhatalmasodott a méhek egyjombabetegsége, hogy a legkemény ebb munkával sem sikerült felszámolni. Újabb és újabb családok kapták cl a fertőzést, hiszen a let égő tele van gombaspórával. Gyarmati Dezső és Lezsák Sándor Ausztráliában A Lakitelek Alapítvány képviseletében. a távoli földrészen alakult magyar egyesületek meghívására, az ottani magyar nagykövetség támogatásával asztráliai előadói körútra utazott Gyarmati Dezső olimpiai bajnok, országgyűlési képviselő, a Lakitelek Kuratórium elnökségi tagja és Lezsák Sándor, az MDF országos elnökségének tagja, a kuratórium elnöke. Több városban részt vesznek az október 23-ára emlékező ünnepségeken, fórumokon válaszolnak a napjaink Magyarországára vonatkozó kérdésekre. Természetesen azzal is számolnak, hogy csaknem egy hónapos kőrútjuk eredményeként újabb támogatókkal gyarapodik a Lakitelek Alapítvány. Jótékony célú hangverseny Szegeden, a zsinagógában Hangversenyre várják a vendégeket vasárnap délelőtt fél tízkor a szegedi zsinagógában. A Probitás Alapítvány szervezte jótékonysági koncert bevételét gyógyászati segédeszközök vásárlására, adományozásra fordítják A műsort Stravinsky, Prokofjcv és Csajkovszkij műveiből állították össze. A darabok Rudolf Nurejev vezényletével a Failoni Kamarazenekar előadásában csendülnek léi. A rendezvény védnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. • • Öregek otthona Kelebián Eddig is segítette a községben élő mintegy 700 időskorú közül a különösen rászorulókat a kelebiai polgármesteri hivatal. A távolabb élőknek ebédet szállítanak, az öregek napközi otthonában mintegy 30- an tölthetik kényelmes körülmények között a délelőttöket. a délutánokat. Galgóczi Vince polgármestertől tudtuk meg, "hogy jó ütemben építik az öregek otthonát. A kétágyas szobákba egyelőre 12 nyugdíjas korú költözhet, előreláthatóan a jövő év elején. A költségek valamivel több mint egyharmadát a Népjóléti Minisztérium pályázatán nyert pénzből fedezik. Műboci Szalk- szentmártonban Szalkszentmárton önkormányzatát nem érheti szemrehányás amiatt, hogy elhanyagolná a lakosság ellátását. Égy év alatt tíz magánvállalkozó kapott lehetőséget élelmiszerfélék, ruhaneműk, cipők és háztartási vegyi áruk eladására. Háziasszonyok boltját is nyitottak a 3260 fős faluban, ahol a termékkínálat bővítésére és a nagyobb piaci verseny érdekében raktáráruház építése lesz a soron következő lépés. Az önkormányzat részt vállal a kistermelői áruforgalmazásból is, ami nem volt korábban a tanácsok feladata. Megvásárolja és szállítja a tehéntejet a felhasználókhoz. Kísérletképpen, három hete müboci- ból, azaz tejadagolóból árusítanak tejet a Néphadsereg utcai Zöldért-boltban. A gép fél, egy és két liter tejet „szolgál ki”, majd a pénzt az eladóknak kell átadni. A műbocit két hónapra bérelték. J
