Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-10 / 238. szám

Lakitelek • Szentkirály • Tiszaalpár Tiszakécske és Vidéke Szüreti mulatság Ijubb s/ürcti felvonulást rendeztek Szentkirályon. A pár héttel ezelőtt tartott szüreti mulatságtól annyiban különbözött, hogy a lovas fogatok Kocsérra is átmentek. Ezzel a két község hagyomány osan jó kapcsolatát kívánták ápolni. A felvonulást nagy bál követte. A tánc és a dalolás kissé feledtette a szőlő- és a paradicsomértékesítéssel járó keserűséget. ALAPÍTVÁNY A KÖZBIZTONSÁG JAVÍTÁSÁÉRT Sajnos, a Lada nem megy benzin nélkül Szívesen sétálgatunk fiammal az őszi, kihalt Tisza-parton. Bevallom, az utóbbi időben már nem olyan nyugodtan kószálunk egyedül az el­hagyott strandon. A hajóállomás melletti kis erdőn is kissé félve me­gyünk át. Látjuk ugyanis a pusztítás nyomait: leégett faházat, szétvert pa­dokat. Az Andalgó sétahajó kapitá­nya is az éjszakai randalírozókról beszél, s arról, hány üdülőt fosztot­tak ki az elmúlt hetekben. Sajnos, a városban sem sokkal jobb a helyzet, szinte nap mint nap történik valami­lyen bűncselekmény. Hiba lenne, persze, ha mindezt csupán a rendőr­ségen kérnénk számon, akkor, ami­kor tudjuk, milyen feltételek közt zajlik a bűnüldözés. Ezen a helyzeten akart változtatni az önkormányzat, amikor a polgár- mesteri hivatal, a tiszakécskei áfész, a Solohov Tsz, valamint a Szabó Tamás és Társai Kft. vagyonvédelmi és bűnmegelőzési alapítványt hozott létre. Az alapítvány célja, hogy elő­segítse a város üdülőterületén a bűn- megelőzést, illetve emelje a vagyon­védelmi tevékenység színvonalát. Ennek érdekében szükséges a tech­nikai eszközök beszerzése és folya­matos felhasználása, a bűnmegelő­zési módszerek alkalmazása, ezek­nek folyamatos korszerűsítése, vala­mint a lakosság körében vagyonvé­delmi propagandatevékenység kifej­tése. Az alapítók összesen 75 ezer fo­rinttal járultak hozzá az alapítvány vagyonához. Bíznak benne, hogy a kécskei vállalatok, vállalkozók, a különböző intézmények anyagi helyzetükhöz mérten támogatják az alapítvány céljainak megvalósítását. Egy példa is igazolja, mennyire szükséges, hogy maga a város, s an­nak lakói segítsék a rendőrség tevé­kenységét. Kécske önkormányzata már egy éve egy 1500-as Lada gép­kocsit ajánlott fel a helyi rendőrőrs­nek. Az autó azóta is az udvaron áll, ugyanis benzinre — hiába lett több járművük — nem kaptak több pénzt a Belügyminisztériumtól. Ezek sze­rint az önkormányzat csak akkor ajándékozhat autót a rendőrségnek, ha működtetni is tudja? Egyébként az alapítványhoz a ti­szakécskei OTP-nél, a 44363/5123 számlaszámon lehet hozzájárulni. —b— AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD LÁBON JÁRÓ REKLÁMJA Alkohol- és kávémentesek a napjai Hazánk előkelő helyet foglal el a szív- és érrendszeri megbetegedések statisztikájában, aminek okai között ott van a túlzott dohányzás, a mérték­telen alkoholfogyasztás, a korszerűtlen táplálkozás. Talán a jobb későn, mim soha elv alapján sorra alakulnak olyan szervezetek, amelyek az egészséges élet­mód propagálói, segítői. Ilyen a több mint két esztendeje szerveződött tisza­kécskei Napfény Egészségvédő Egyesié let is, amely önálló jogi személyként a cégbíróságnál bejegyzett. — Bizonyára nem véletlen, hogy mii gára vállalta a titkári funkcióval járó szervezőmunkát. — Sokan ismernek a városban. Töb­ben tudják azt is, mennyire beteg vol­tam, főleg idegrendszeri alapon. De ez a múlt, ne emlegessük — feleli Héda Ferencné Zoboki Ilona, és így folytatja: — Látja, szinte ripsz-ropsz mozgok. — Értsem úgy, hogy az egészséges életmód lábon járó reklámja? — Úgy is mondhatnám. A lényeg, hogy „megfertőztem” a környezetemet is. Nincs mindig hús, alkohol- és kávé­mentesek a napjaink. Elmondhatom, népszerűek a jógatanfolyamok, az egészségvédelmi előadások, a túrák — gyalog vagy kerékpáron. Egyre többen érdeklődnek a reflexmasszázs, a biogaz­dálkodás, az agykontroll, a gyógynö­vényismeret előadásai iránt. Hagyo­mány már az életmódtábor, a reform- konyha-tanfolyam. Sokaknak tetszik a tavasztól őszig tartó zöld torna, ami nem más, mint mozgás a szabadban, Bakos László tornatanár közreműködé­sével. — Itt az ősz, s hamar beköszönt a tél. Gondolom, amikor már nincs nagy dologidő, még több programot szeretne megvalósítani. — Arra számítok, hogy sok érdeklő­dő lesz az október 11-én. 18 órakor a művelődési központban tartandó tag­9 I led a ne maga sem gondolta, hogy a természetes gyógymódokkal egy betegségből ennyire fel lehet épülni... (Fotó: Méhesi Éva) értekezleten, ahol majd több segítő szándékú javaslat, ötlet is elhangzik. Amit pedig már megszerveztünk: az e hónap 15-én induló gyógynövényis­mertető tanfolyam, Zsirmon István gyógyszerész vezetésével. Megkezdőd­nek a jógatanfolyamok is, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. — Látom, szinte nem fér a szakiroda- lomtól. Költséges gyűjtemény, és az egyesület működése is pénzbe kerül. — A könyveket végül is magamnak a házi költségvetésből veszem meg, de az egyesület is hasznát látja. A tanfolyamo­kat meg úgy kell megszervezni, hogy jus­son meg maradjon is a tandíjakból. Sok segítséget kapunk a művelődési központ­tól az előadásokhoz, összejövetelekhez termet adnak, mi több, anyagi támoga­tást is. Évente legalább 50-60 ezer forint kellene ... Nem vagyunk túl igényesek, ami a forintokat illeti. Ám annál inkább azok vagyunk az egészséges életmód te­rületén. Szeretnénk még többeket meg­nyerni, hogy mindenkire valahogyan süssön a napfény. p. s. EGY PÁRTHÁZ — TÖBB GAZDA Kiknek tett szívességet az MSZP? Legyint egyet Szijj László, a kécs­kei polgármester, s azt feleli, hogy kérdezzek kettőt és könnyebbet, amikor arról érdeklődöm, hogy kié a városházára néző, emeletes pártház. Mivel furcsán nézek rá, úgy érzi, bő­vebb magyarázattal tartozik. Hoz­zákezd, de hamarosan belebonyoló­dik. — Az az igazság — mondja —, hogy magam sem tudom. Segítségül a jegyzőt, Kovács Hu­bát hívja, aki megtudván, hogy miről is van szó, egyenest hozza magával a paksaméta iratot.—Itt vannak ado- kumentumok—mutat a kilónyi pa­pírra. Ő is szintén magyarázni kezdi a pártházra vonatkozó tulajdonvi­szonyokat, de pillanatok alatt - a polgármesterrel együtt — belegaba­lyodnak a rendeletek és jogszabá­lyok szövevényébe. Nagy lelkierőre van szükségem, hogy ne veszítsem el józanságomat és rendületlenül kitartsak az alap­kérdésnél: kié a pártház? Végül elém kerülnek a papírok, azokból próbálom kihámozni a tényállást. Egyebek közt kezembe akad a köztársasági megbízott terü­leti hivatalvezetőjének, dr. Metzin­ger Évának a levele, melyben a tisza­kécskei kisgazdapárt panaszára vá­laszol a pártházzal kapcsolatban. A dokumentumból a következők derülnek ki. Az MSZP egy 1989-es miniszter- tanácsi határozatra hivatkozva a volt MSZMP-székház emeleti helyi­ségeire (268 m2-en) a részkezelői jo­gát fenntartotta. Egy évvel később a kecskeméti földhivatal a kezelő ne­vét MSZP Országos Elnöksége név­re változtatta. Ugyanakkor vissza­került a város használatába a szék­ház földszintje (111 m2 területtel), amelyre egyébként is a város kezelői joga volt bejegyezve. Ez azonban csak a véletlennek köszönhető, hi­szen 1983-ban a nagyközségi tanács ezt a részt, térítés ellenében, az MSZMP-nek ajándékozta, az ingat­lannyilvántartásba viszont nem ír­ták be. Egy újabb törvény alapján — 1990-ben -— az MSZP Országos Elnökség kezelői joga megszűnt, s átkerült a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez. A polgármester sze­rint a volt MSZMP vagyonának hasznosításáról szóló miniszterta­nácsi határozat alapján a pártszék - házat oktatási célra, a városi ta­nács, illetve önkormányzat kezelé­sébe kellett volna adni. Ez viszont nem történt meg, ugyanis a régi tanácsi vezetés nem tudott megál­lapodni az MSZP-vel, E zavaros, szinte követhetetlen folyamat után joggal kérdezhetem: mi a helyzet most, a jelen pillanat­ban? Ami biztos: a földszintet az önkormányzat, az emeletet az MSZP helyi szervezete használja. Ez utóbbi viszont — mivel ingye­nes használati jog illeti meg nem adhatja bérbe a helyiségeket. Szí­vességi használók — így szerepel­mek az iratokban — azonban le­hetnek. Nos, nézzük: kiknek tett szívességet az MSZP! Szívességi használó a „Start" Bútor és Vegyesipari Kisszövetke­zet, a Kapocs Kft. ügyvezetője. Csernus Ferenc, aki egyben az MSZP irodavezetője is, valamint Nyitrai Károly tiszakécskei lakos. Ezek után végképp nem tudom: kié is a pártház? — benke — ALPÁRI DÖNTÉS „Rehabilitálják” Nagyboldogasszonyt Majd’ ezer évig létezett az Alpár helynév. Hozzá fűződik a szép legen­da, mely szerint Árpád a Tisza menti település mezején vívta meg a hon­foglalás végső, győztes csatáját Zalán bolgár fejedelemmel, akinek erőssége állt itt. 1975-ben, az alapítás doku­mentálható 900. évfordulóján Alpár egyesült a kisebb Tiszaújfaluval, így keletkezett a Tiszaalpár községnév. A falu múltjára büszke helybelieknek az ősi helynév visszaperelése még nem jutott eszükbe, pedig nincs kizár­va, hogy a gyerekek rövidesen szerte az országban keresni kezdik a térké­pen, ha a tankönyveket mentesítik majd a marxista történetírók „éleslá­tásától.” Azt azért nem állíthatni, hogy ötlet híján lennének a helybeli lokálpat­rióták. „Rehabilitálni” akarják a Nagyboldogasszony alakjával ékí­tett hősi emlékművet, amely az első világháborúban elesett helybeli kato­nák nevét őrzi... Ez az emlékmű valaha a községhá­za előtti téren állt, onnan 1975-ben vitték át mai helyére, a templomvár­ra. Nem állítom, hogy azért, mert a korábbinál szebb helyet kerestek ne­ki, mégis ez történt: a Nagyboldog­asszony a lehető legszebb helyre ke­rült. A földvármaradvány az egész magyar múlt jelképe, s ha Árpád ha­ditettére gondolunk, joggal mond­juk: magyar katonának méltóbb he­lyen emlékműve nem állhat. Szép helyen van tehát a helybeli hősök emlékműve, de nemcsak esz­mei oldalról tekintve, hanem a konk­rét térben is. Úgy állították a vár szé­lére, lépcsőt építve föl hozzá, hogy aki a templomba igyekszik, vagy csupán erre jár, elhaladtában föl kell tekint­9 A Icinploimár. Innen akarják elköltöztetni Nagt boldogasszonyt. sen a hősök halhatatlanságát hirdető alakra. Mondom: föl kell nézzen az emlékműre. A Nagyboldogasszonyt úgy látni, hogy alakja hátteréül a kék ég szolgál. A földvármaradványon található a katolikus templom, tehát ez a hely a község egyféle centruma, idejárnak a helybeliek lelki tisztulásra, itt imád­koznak elhunyt szeretteikért —- ezért is gyönyörű hely a vároldal az emlék­műnek. Igen ám, de jött a demokrácia, amikor rehabilitálni kell! Anélkül nem demokrácia a demokrácia, a ki­rielejszomát! A képzőművészeti lek­torátus véleménye: szép az a hely, hagyják ott, össze is törhet szállítás közben, mert sok rajta a repedés. Ak­kor is rehabilitáljuk, mondta ki az ön­kormányzat. Ez ám a hazafias tett! Ám a községben sokan másképp vélekednek, s a mindenáron való szo­borköltöztetést ostobaságnak, mi több. vétségnek tartják. Nagyon ke­vés körültekintéssel, a józan észt mel­lőzve gyakorolják a demokráciát azok, akik ilyen lépésre szavazatukat adják. Ez olyan alpári... A. Tóth Sándor Hogyan osztják Kécskén a szociális segélyt? Szívem szerint mindenkinek megadnám a kért támogatást — mondja a polgármester A szociális ügyek intézése a háládat- lan feladatok egyike. Ezt bizonyította a legutóbbi kepviselő-testületi ülés, amikor a különféle támogatásokról kellett dönteniük a városatyáknak. Pe­dig látszólag egyszerű lenne, ha csak azt néznék, a kérelmezők indokai meg­felelnek-e. vagy sem a jogszabályok­nak. A kívülálló azt hiheti, hogy csak a papírokból ítélkeznek.-— Először is hadd mondjam, én szí­vem szerint mindenkinek megadnám a kért támogatást mondja Szijj László polgármester meggyőzően. — Bár, tu­dom — folytatja —, hogy sok a szeren­csevadász is. Á nagy kassza kezelése azonban nem szívügy. Korábban slá­ger volt a kamatmentes és vissza nem térítendő kölcsön kérése, adása. Ez utóbbit viszont letörölték a listáról. Kénytelenek voltunk tehát szigorítani. Önkormányzati rendelet szabályozza a különféle kölcsönök, támogatások odaítélésének feltételeit. — Vegyük sorba a szociális támoga­tásokat, mint ahogyan a testületi ülésen történt. Mennyire gyakoriak a lakásépí­tés és -vásárlás iránti kérelmek? — Háládatlan dolog ez, kapcsolódik a beszélgetésbe Takács Zoltánná főelő­adó, mielőtt a polgármester már csak a számok miatt is — lemond az ügy boncolgatásáról. A költségvetés­ben tervezett összeg mintegy 3,7 millió forint volt az első lakáshoz jutók támo­gatására. Az odaítélésnél feltétlenül fi­gyelembe kell venni az egy főre jutó minimálbért, s azt, hogy valóban az első lakásról van-e szó. Ha a kérelme­zőnek már van személyi tulajdonú la­kása, ám három vagy több gyermeket nevel, külön elbírálásban részesül. Kár, hogy a kitételek között nincs ott a gyer­meküket egyedül nevelők helyzete. Egyébként jómagam ezért a házi rende­letet módosításra javaslom.- ítéletüket hogyan fogadja a lakos­ság? — Mi, mármint a tizennégy tagú bi­zottság — közöttünk vállalatok, pár­tok, nagycsaládosok egyesületének képviselői — minden esetben csak elő­terjesztést készítünk, amit feltétlenül megelőz a környezettanulmány. A ha­tározatra szánt listát azután a polgár- mesteri hivatalban egy hónapra kifüg­gesztjük azzal, hogy mindenki mondhat véleményt, bejelentést tehet. Persze, akad, aki ránk csapja az ajtót. A döntés egyébként a képviselő-testületé. Előfor­dult már, hogy egy kollektíva aláírások­kal tiltakozott, mondván, a régi idők­ben is építkeztek az emberek, akik a cél érdekében tudtak nélkülözni, lemonda­ni, nem szaladgáltak támogatásért. — A testületi ülésen napirenden sze­repelt a kiskorúak és az időskorúak tá­mogatása is. — Nagyon megszaporodtak a rend­kívüli segélyek iránti kérelmek foly­tatja beszélgetésünket Pásztorné Szik szai Eszter főelőadó. Az ifjúságvé­delmi felelősök, illetve a pedagógusok javaslata alapján az utóbbi egy hónap­ban több mint félszáz család kilencven gyermeke 186 ezer forintot kapott. Ä rendszeres nevelési segély száznegy­venöt gyermeket érint, ami több mint kétszázezer forint kiadást jelent. Rend­szeres és rendkívüli szociális segélyt hetvenötén kapnak, tizenketten pedig ápolási díjban részesülnek. Kedvező a fogadtatása a háromszáz forintos tej­jegynek, amiből adunk a hadirokkan­taknak is. Sajnos, ott tart a kasszánk, hogy a betervezett hárommillió forint elfogyott. Az idén már csak nagyon kivételes esetben állapítunk meg rend­szeres segély folyósítását, mert lassan vége az évnek, s ki tudja, hogy jövőre miből gazdálkodunk. Ostromolnak bennünket a télire való tüzelő beszerzé­se miatt, kérik, arra is adjunk támoga­tást. Értjük a gondokat, de nincs mi­ből. Pulai Sára Az oldalt szerkesztette: Benke Márta Autóscentrum lesz Lakiieleken Bár az üdülési szezonnak vége. ez a tény Lakitcleken csak a vendégek távolmaradását jelenti. Az önkor­mányzat ugyanis már a következő esztendőre készül. Mint Anka Balázs polgármester elmondta, ő azt jósolja, hogy még­iscsak lesz világkiállítás, s akkor a tortából Bács-Kiskun megyének is jut, morzsányi pedig a községnek. Ők mindenesetre készülnek, s nem is akárhogyan. Megkeresésemkor éppen a fejlesztésekről tárgyaltak. A közeljövőben megkezdődik a Napsugár és a Szivárvány út ke­reszteződésében, a szabadtéri szín­pad közelében egy panzió építése. A beruházást, sőt, a működtetést is pályázat útján egy osztrák ma­gyar kft. nyerte meg. A most még csak félszáz embert befogadó léte­sítmény 40-50 millió forintba kerül, ám hosszú távon ennél is nagyobb épületet terveznek. Ugyancsak ké­sőbb szeretnék megvalósítani a ter­málfürdőt és -szállót. Valószínű, hogy még ebben az évben hozzáfognak egy benzinkút építéséhez is a községben. A töltő­állomásnál szerviz.mühelv és autó­mosó lesz. komplex kiszolgálás az arra járóknak. Az autósok centru­ma magánvállalkozásban jön létre. Bács-Kiskun megye Tisza mellet­ti települései egyébként koordinál­va és nem egymás ellen próbálnak olyan fejlesztéseket megvalósítani, hogy az átutazónak, a pihenni vá­gyónak mindenütt más és más lehe­tőséget kínáljanak. Otthonház vagy szülőotthon? Sokakat érdekel Tiszakécs- kén, mi lesz a megszűnt csecse­mőotthon üres épületével. Egyes elképzelések szerint ott­honházzá lehetne alakítani, ahol idős, magányos, testi fo­gyatékos vagy egyéb okok mi­att gondoskodásra szoruló em­berek lakhatnának. Úgy hírlik, egy német házaspár is érdeklő­dik az épület iránt, ők szülőott­hont szeretnének létrehozni. Európa-falu Tiszakécske polgárait és a város vezetését régóta foglal­koztatja az a gondolat, hogy felépüljön az Európa-falu épü­letegyüttese. A Tisza-parti vá­ros a világkiállításon az Euró- pa-faluval és annak rendez­vénysorozatával szeretne részt venni. A képviselő-testület ülé­sén javaslatként hangzott el, hogy ha a világkiállítás prog­ramjához szorosan akarnak kapcsolódni, akkor szükség lesz a névváltoztatásra is, hi­szen az Európa-falu elnevezés a résztvevők körét leszűkíti. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a tes­tület a nagyobb összegek e célra való fordításával csínján bánik, amíg a parlament nem hoz vég­leges döntést az ügybeiT. így ké­sőbbre halasztotta a Wesselényi út és a Tisza-part közötti erdő­sáv költségére előirányzott 3 millió forint megszavazását. Bezárják a termálfürdőt? Az a hír járja Tiszakécskén, hogy télire bezárják a közkedvelt uszo­dát. A polgármesteri hivatalban ér­deklődve megtudtuk, hogy valóban ez a szándéka Szabó Istvánnak, aki vállalkozásként üzemelteti a ter­málfürdőt. A hivatal egyébként a tulajdonoshoz, a Solohov Tsz elnö­kéhez fordult: vizsgálja meg az ügyet. Az önkormányzat ugyanis nem szeretné, ha megfosztanák a kécskei embereket, valamint az, ide érkező üdülővendégeket a téli für­dőzéstől. Á ________ J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents