Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-11 / 213. szám
4. oldal, 1991. szeptember 11. PETŐFI NÉPE Pártélet a hétköznapokban A Magyar Demokrata Fórum már a választások kezdetén is hangsúlyozta: gyűjtő és választási párt. Ebből adódik — tájékoztatott dr. Kozma Huba megyei elnök — hogy a két választás közötti időszakban mozgalomként is működhetnek. Meggyőződésük, hogy nem a pártos zászlólobogtatás, hanem az emberekért való tenni akarás most az elsőrendű feladatuk. Ezért a legsúlyosabb napi gondok megoldásában vállalnak szerepet. így megyeszerte a kárpótlási törvényről tartanak tájékoztató, ismertető előadásokat, segítenek az űrlapok kitöltésében, a kárigénylők teendőinek tisztázásában. Emellett igyekeznek a falusi értelmiségi létnek megfelelően — mert a megye MDF-tagsága zömében falun, kisebb településeken él — a helyi értelmiség feladatait is ellátni. Mint mondják, falusi néptanítók módjára kell a napi feladatokra reagálniuk. Ha ez például a menekültek fogadása, akkor ennek kell megfelelni. Közelegnek a szakszervezeti választások is, amelyek várhatóan nagy vihart kavarnak majd például a pedagógusok körében. Nyilvánvalóan a megye több településén ki kell fejteniük majd azt az álláspontot, amit e kérdésben az MDF képvisel: azokat a szakszervezeteket támogatják, amelyek a régi, egypárti szakszervezet lebontására törekednek. A Szabad Demokraták Szövetsége gazdasági válságkezelő programjának kidolgozását tartja egyik legfontosabb feladatának — tájékoztatott Török Tibor területi vezető. Bács-Kiskun megyében szakértőikkel, tagjaikkal vitákat rendeznek az ezzel kapcsolatos elképzelésekről. Októberben már kész gazdasági koncepcióval akar előállni az SZDSZ. Ezenkívül a helyi ön- kormányzatok munkájának figyelemmel kísérése, segítése jelent állandó elfoglaltságot számukra. A Bács-Kiskun megyei önkormányzat döntéseinek szakmai előkészítésében is szerep hárul rájuk, ugyanis több bizottság élén SZDSZ-es, illetve Fideszes polgármester áll. Kiskőrösön és környékén a kárpótlással kapcsolatos tájékoztatókat tartanak. Kulcsfontosságúnak tekintik a szabad szakszervezetek alakulásának segítését. A Jugoszláviában zajló eseményekre tekintettel gyűjtőakciót szerveztek a horvátországi menekültek számára. A parlamenti ülésszak kezdetétől pedig a gazdasági törvények (különös tekintettel a szövetkezetire és a társadalombiztosításira) mielőbbi megalkotásával és a privatizáció felgyorsításával foglalkoznak. Jelenleg folyik az SZDSZ megyei taglétszámának felülvizsgálata. Papíron körülbelül 1250 tagot tartanak nyilván, míg tagdíjat csak 1050-en fizetnek. Az utóbbiakat szeretnék soraikban megtartani. Júniusban I01 alapszervezetben 5800 tagja volt a Független Kisgazdapártnak Bács-Kiskun megyében. Dr. Bernáth Balázs megyei elnök szerint a részleges kárpótlási törvény ismertetésére szervezett falufórumok növelték a szimpatizánsok táborát. A gyűléseken azonban elmarasztalás is érte a parlamenti képviselőket, amiért hagyták, hegy a tulajdonrendezés privatizációs formáját iktassák törvénybe. Az emberek többsége ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a rendelkezések következtében esetleg nem azt a földdarabot kapják vissza, amelyet korábban elvettek. A kisgazdák az érdekegyeztetést szorgalmazzák a kárpótlásra igényt tartók között, hogy a földre történő licitálás során a leendő gazdák ne kerüljenek szembe egymással. Ellenkező esetben a földművesek könnyen kisemmizhetik magukat, ez pedig a falvak békességét is könnyen felboríthatja. A FKgP helyi vezetése arra számít, hogy a jelenlegi tulajdonviszonyokat az egyéni árutermelők és az új típusú szövetkezési formák rendszere váltja fel a jövőben. Az átalakulás azonban attól is függ, hogy az Országgyűlés mikor fogadja el a szükséges banki, pénzügyi, föld- tulajdonnal kapcsolatos törvényeket. Budapesten az ősz folyamán beindítják a régi hagyományokra visszatekintő arany-, ezüstkalászos tanfolyamokat, ahol egy-két hetes ingyenes bentlakásos oktatást biztosítanak a tagoknak. A Fiatal Demokraták Szövetségének 400 fős tagsága a 14 és 35 év közötti korosztályból kerül ki. A legkisebb politikai csoportosulás a megyében, habár az országos választásokon alig száz szavazaton múlott, hogy listás jelöltjük bejusson a parlamentbe. A pártépítés érdekében a helyi Narancs Klubok létrehozását szorgalmazzák, amelyek kulturális programok rendezésével próbálják összefogni a fiatalokat. Ugyancsak az utánpótlás érdekében szervezik a középiskolások érdekvédelmi szervezetét a KÖSZ-t (Középiskolás Szekció) is. Balasi Tamás megyei irodavezető elmondta, a budapesti központban felvetődött annak a lehetősége, hogy a szervezet IV. kongresszusát esetleg Kecskeméten rendezzék meg. Döntés azonban még nem született. A parlamenti képviselők közül Glattfelder Béla tartja a kapcsolatot a helyi csoportokkal. Mivel hetente több napot tölt a megyében, elképzelhető, hogy a közeljövőben leköltözik Budapestről valamelyik ittenitelepülésre. Jelenleg 13 önkormányzatban tevékenykedik Fidesz-képviselő, akik szakmai felkészítése, továbbképzése rendszeresen szervezett többnapos előadások keretében történik. Az ősz folyamán a kecskeméti fiatal demokraták javasolni fogják, hogy az önkormányzat elé kerülő kényes problémák testületi vitáját a KTV közvetítse. A megye második legkisebb pártja a Kereszténydemokrata Néppárt. Taglétszáma a legutóbbi felmérés során 600 fő volt, az alapszer- vezeteik a különböző keresztény közösségekre épülnek. Dr. Molnár Sándor megyei elnök elmondta, hogy az utóbbi időben a pártszervezés nehézségekbe ütközik, mely részben annak következménye, hogy az emberek többsége kiábrándult a politikából. Másrészt a kereszténydemokraták egy sajátos helyzetbe kerültek. A gyűléseken részt vevők számon kérik a vezetőségtől a kormányirányítás hibáit, miközben a néppártnak nincs arra lehetősége, hogy ténylegesen befolyásolni tudja a kabinet munkáját. A részleges kárpótlási törvényt elhamarkodottan fogadta el az Országgyűlés. A tulajdonviszonyok átalakítása nagyon sok bonyodalomhoz vezethet, hacsak a privatizációs keretek között lehet visszaszerezni az egykori ingatlanokat. Ezért is tervezi a vezetőség olyan bizottságok felállítását a falvakban, amelyek köz- megegyezés alapján megpróbálják mindenkinek az eredeti birtokát visszajuttatni. A párt szorgalmazza továbbra is az egykori egyházi ingatlanok visszaadását, s mindazon jogok biztosítását idehaza, amellyel a nyugat-európai egyházak régóta rendelkeznek. A Magyar Szocialista Párt Bács-Kiskun megyei szervezetének taglétszáma Nagy Attila, a párt megyei elnökének tájékoztatása szerint 1300 körül stabilizálódott. Ez nem azt jelenti, hogy ma ugyanazok a tagjaik, mint egy évvel ezelőtt: voltak, akik csalódtak abban az átalakulásban, ami végbement és távoztak. Helyüket olyanok pótolták, akik korábban semmilyen politikai szervezetben nem dolgoztak. Az MSZP-ben most a munka érdeklődési központok szerint decentralizálódik. Végérvényesen föl akarják számolni azt a gyakorlatot, hogy minden lényeges kérdés a központban dől el. Ennek megfelelően Kiskunfélegyházán működik a Szocialista Párt agrártagozatának szellemi és vezetési központja. Nemrég szerveződött az oktatáspolitikai tagozat, központja nagy valószínűséggel Baján lesz. A munkástagozat központja Kecskeméten működik, a munkanélküliek egyesülete Kunszentmiklóson szerveződött meg; Kiskunhalason a szocialista vállalkozók csoportja jön létre. Az elkövetkező időben a Szocialista Párt szeretné megismertetni tagjait más politikai irányzatok egyes elképzeléseivel. Kiskunfélegyházán a kisgazdapárti Pohanko- vics Istvánnak szerveznek vitát az agrárpolitikáról, az oktatáspolitikai szekcióba Beke Kata MDF-es politikus látogat el. Bencze Andrea — Barta Zsolt FELKÉSZÜLTEN FOGADNI A BABÁT Lesz Kecskeméten is papás szülés Törökülésben, nagy pocakkal ülünk a matracokon, sorban egymás mellett. Babát várunk. Ez a neve a szülésre felkészítő tanfolyamnak is, melynek résztvevőiként valamennyien a nagy pillanatra készülünk kíváncsian, örömmel és egy kicsit talán félve is. Beszélgetéseink során egyre gyakrabban felvetődik a ma oly divatos kérdés: vajon milyen érzés lehet az új családtag születését a papával kéz a kézben átélni? Hol van erre lehetőség? És egyáltalán: könnyebb vagy csak megható élmény az úgynevezett „papás szülés”? — Kétségtelen, hogy sok nőben kelt lelki megnyugvást és biztonságérzetet, ha a párja mellette van a nehéz órákban — véli dr. Nagy Tamás, a megyei kórház szülészeti osztályának vezető főorvosa. A papás szülés értékelése azonban közel sem olyan egyszerű dolog. — Néha épp a partner jelenléte vált ki túlzott érzelmi vagy fájdalommegnyilvánulásokat az anyából, aki így jelzi, hogy együttérzésre vágyik. Vannak asszonyok, akik viszont erejükön felüli bátorságot akarnak tanúsítani a férj előtt — és ez sem mindig szerencsés. Aztán a papa szemszögéből nézve: egy szülés rengeteg meglepetést tartogat. Előfordulhat, hogy a szokatlan élmény és a nem minden szempontból esztétikus látvány számukra nem hoz mást, mint rosszullétet. Emellett a szülőszobán bármely pillanatban adódhatnak komplikációk, amikor hirtelen döntésre, gyors műtéti beavatkozásra, erős koncentrációra van szükség. Ilyen szituációban igen zavaró lehet egy kívülálló ember egyébként természetes aggódása. Végül, de nem utolsósorban számolnunk kell annak a „nem megfelelő tudati szinten élő” társadalmi rétegnek az igényeivel, amely már korábban is kifogásolta, hogy nem „asszisztálhat” az asszony szülésekor . . . Ezekkel a példákkal, persze, csupán az ellenérveket soroltam fel. Egy azonban tény: a férfiaknak, akik gyermekük világra jöttekor jelen kivánnak lenni, feltétlenül részt kell venniük egy erre alaposan felkészítő tanfolyamon, ahol a fontosabb fogalmakat és a folyamat egészét megismerhetik. Az együttszülés az apának is kemény próbatétel, ezért csak megfelelő felkészültséggel válhat benne igazi segítőtárssá. — Mégis, úgy tűnik: ma egyre több a szolidáris apuka ... — Az országos tapasztalat szerint az első nagy felbuzdulásban rengeteg házaspár jelentkezett. Vannak kórházak — főleg a fővárosban —, melyek kifejezetten erre az igényre specializálódtak. A statisztikák azonban azt jelzik, hogy a kezdeti lelkesedés sok helyütt alábbhagyott. Ettől függetlenül elmondhatom: korántsem vagyunk ellene a papás szülés bevezetésének. Ehhez azonban számos nehézséggel kell majd megküzde- nünk. — Nyilván gyakorlati jellegű nehézségekről van szó. — Sajnos, így van. Sem az osztály tárgyi adottságai, sem pedig az itt történő szülések száma nem kínál erre lehetőséget. A jobb ellátás és az ellenőrzések megkönnyítésének érdekében szülőszobánk öt helyiségét nem különítjük el egymástól. Nálunk igen ritkán fordul elő, hogy csak egy vagy két anyuka legyen a teremben. Ennél jóval zsúfoltabban vagyunk, s ilyen helyzetben egy idegen férfi Jelenléte zavarhatja a többi szülő nőt. Mindenképpen ki kell tehát alakítanunk egy különálló, megfelelően felszerelt szobát. S ez nemcsak komoly átszervezést igényel, hanem bizonyos mértékben azoktól az asszonyoktól is elvonja a helyet, akik a hagyományos módszert választják. De • A családba érkező kis jövevény fogadtatására minden családtagnak készülnie kell. azért bízom benne, hogy hamarosan itt, a megyei kórházban is lehetőség nyílik majd az alternatív szülésre. — Mi az oka annak, hogy a megye több kisebb, kevésbé felszerelt kórházában már fogadják a papákat? — A kisebb intézetekben leginkább a „sima” szüléseket látják el. A megye legtöbb koraszüléses, műtétes, komplikációs esete hozzánk kerül. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Bács-Kiskunban majd’ minden harmincadik gyermek a mi osztályunkon jön a világra, hanem azt is, hogy évente 2400-2500 nő szül nálunk. A magas arányok és számok ellenére azért szívesen dicsekszünk el azzal, hogy szülészeti munkánk eredményességét tekintve jócskán az országos mezőny első harmadában vagyunk. A mostoha feltételek és a mindennapi nehézségek között mi is próbálkozunk újításokkal. A napokban kapcsolódtunk be például egy számítógépes fájásmérő alkalmazásának hazai kísérletébe ... Ezzel is azt szeretnénk elérni, hogy gyermeke születését minden nő nehézségektől, gondoktól mentesen élje át — a papával együtt vagy akár a papa nélkül... VITA A KÉTGYERMEKES CSALÁDOK BEISKOLÁZÁSI SEGÉLYÉRŐL • Róluk van szó... A bizottság így javasol, a hivatal úgy dönt A beiskolázási segély körül kialakult vitában, a kecskeméti önkormányzat szociális bizottságának elnöke, Varga László a következő álláspontot képviseli: szemben a polgármesteri hivatal tájékoztatásával, nemcsak a három- és többjo^npekes, családoknak jár a támogatás, hanem a kétgyermekeseknek is. Ez utóbbiak mint segélyre jogosultak szerepelnek az augusztus 26-ai közgyűlés határozatában; vala-j mint a szociális bizottság javaslatában is. Hogy mégis másként került nyilvánosságra, annak az a magyarázata, hogy Hideg Antal alpolgármester másként járt el. A szociális bizottság tagjai mindezt felháborodva vették tudomásul és legutóbbi ülésükön ismételten azt szavazták meg, hogy a kétgyermekes családok is kapjanak segítséget. Miből adódik a véleménykülönbség? Varga László, a szociális bizottság elnöke így háborog: — Már az is furcsa volt, hogy nem is hallottunk a 24,6 millió forintról, eltitkolták előlünk. Véletlen tudtuk meg a minisztériumtól. Kiderült, hogy a pénzügyi iroda nyújtott be pályázatot, de nekünk nem szóltak róla. Amikor viszont tudomásunkra jutott, rögtön úgy döntöttünk, hogy nagy részét beiskolázási segélyként osztjuk szét ingyen tankönyv és füzet formájában vagy pénzben. A közgyűlésen világosítottak fel bennünket, hogy ez az összeg rendkívüli nevelési segélyre, valamint élelmezési pótlékra jött. S mivel ennek az odaítélése az alpolgármester hatáskörébe tartozik, Hideg Antalra bíztuk, mondván, hogy van olyan jó kapcsolatunk, hogy Hideg úr nem fog a bizottság álláspontjával szembehelyezkedni. S akkor az újságból tudjuk meg, hogy a közgyűlés határozata és a bizottság javaslata ellenére nem szándékoznak a kétgyermekes családoknak támogatást adni! Szerintem pedig 16 milliót most nyugodtan szétoszthatnánk, hogy minél több családnak jusson, akkor is maradna 6-7 millió élelmezési pótlékra. De mindent kitalálnak, állandóan a jogszabályokra hivatkoznak. Más ön- kormányzatoknál rugalmasan megoldották, csak a kecskeméti nem képes. Ha csinálni akarunk valamit, az rögtön valamilyen jogszabályba ütközik. Itt csak azt lehet, amit az apparátus jónak tart. Akkor meg minek a bizottság? * Mi erről a véleménye Hideg Antal alpolgármesternek? — Szívem szerint egyetértek a lelkész úrral — mondja —, de én meg nem költhetek el olyan pénzt, ami nincs. A 23,6 millió forint — ami szerintem csak 23,3 millió — három célra érkezett póttámogatásként. Egyrészt rendkívüli nevelési segélyre, rendszeres segélyre, valamint élelmezési hozzájárulásra. E három jogcímnek három felelőse van: az étkezési támogatás a jegyzőhöz, a rendszeres segély a bizottsághoz, a rendkívüli segély pedig hozzám tartozik. A gazdasági irodától azt a tájékoztatást kaptam, hogy az étkezési hozzájáruláshoz 10 millió forintra van szükség. Az én rendelkezésemre tehát 9 millió forint áll, amit rendkívüli segélyként oszthatok szét. Kecskeméten 17-18 ezer diákot számlálunk, tisztán belátható, hogy ebből az összegből legfeljebb egyharma- da részesülhet 1500 forint tankönyvsegélyben. Ha a kétgyermekes családokra is kiterjesztjük a segélyezettek körét, a gyerekek 80 százalékának kellene adni. Az ösz- szeg viszont csak a gyerekek 35 százalékának teszi lehetővé a támogatást. Nem hitegethetem se a szülőket, se az osztályfőnököket azzal, hogy mindenki fog kapni. Természetesen, lesznek olyan kétgyermekes családok, akik — szorult helyzetük miatt, az iskolák javaslatára — szintén részesülnek támogatásban. Hadd tegyem hozzá, hogy sajnos, a rendszeres nevelési segélyben részesülőknek sem tudom elküldeni a pénzt, ugyanis soha senki nem ellenőrizte, esetenként érvényesek-e még a feltételek. Durva túlzással élve, akár már nyugdíjba is mehetett a gyerek s még mindig kapja a nevelési segélyt. Tudni kell, hogy a rendszeresen támogatott családok részére tejjegyet is adunk, amit tértive- vénnyel küldünk el, s ha nem tudják átvenni, mi visszakapjuk. Legutóbb 20 tejjegy jött vissza. Kérdezem: vajon ki vette át a pénzt? * Nem tudni, hogyan zárul a vita. Egy biztos: az emberek várják a segítséget. Az alpolgármester tájékoztatása szerint — ha késve is — a rászoruló kecskeméti családok szeptember 25. és október 5. között megkapják a pénzt. — benke —
