Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

< PETŐM NÉPE 1991. szeptember 11, 3. oldal VÉLEMÉNYEK — SZABADON Szolidaritás Bcrből, fizetésből élők részére, vala­mennyiünknek: Nem minden gyarló emberi megnyil­vánulást szabad lekommunistázni! Mos­tanában hajlamosak vagyunk rá, pedig érdemes néha a dolgok mélyére nézni. Az igaz, hogy a kommunista ideológia az állami közös tulajdont favorizálja a magántulajdonnal szemben. Az igaz, hogy azok az emberek kap­ták a legtöbb hatalmat, akik a legjobban tudták favorizálni a magántulajdonnal szemben a közös állami tulajdont. Az igaz, hogy az embereknek megél­hetésre volt szükségük és az elvett ma­gántulajdonok hiányában munkát kel­lett vállalniok a közös állami tulajdon keretei között. Az igaz, hogy a munkahelyen az iga­zodás értékének függvénye volt a na­gyobb anyagi elismerés. Az igaz, hogy túlon-túl igazodókat a közösségek megvetették, mert gerinces­ségük erkölcsi értékrendjük megkérdő­jelezhető. A közösségek tagjai szolidári­sak voltak egymással, hasonló erkölcsi értékrendjük alapján. Ennek a szolidaritásnak 40 éves ha­gyománya van. Ez a szolidaritásnak az alapja: az „élni és élni hagyni” eszméje. Ez a szolidaritás elítéli az önző, egyéni érdekből történő, a hata­lomhoz való simulékonyságot, a ge- rinctclcnséget. Ennek a szolidaritásnak erkölcsi alapjai az emberiség több évezredes er­kölcsi alapjai. Ennek a szolidaritásnak csupán egyetlen egy hibája, hogy az el­múlt 40 év, a szocializmus szülte. A 40 évi egyirányú menetelés után, most, hogy a jelzőtáblákat 180 fokkal elforgatták, az emberekben ez ideig po­zitív előjelű, fékként működő, alapvető erkölcsi normákat féltve őrző tömegek szolidaritása végeláthatatlan kínai fal­ként emelkedik a politikai rendszervál­tással szemben. Ki az, miután családjától elvették tu­lajdonát, a 40 év alatt keserves munká­val megszerzett állami-szövetkezeti állá­sát, biztos megélhetését, a „csip-csup” politikai fordulat miatt feladja? Melyik az a köztisztviselő, aki saját hatalmának a kiárusítója? Ki az, aki ne vállalna szo­lidaritást, azzal az állását vesztett álla­mi-szövetkezeti alkalmazottal, aki 40 éven át nem volt simulékony, a „dolgozó néphez” tartozott? Igen, vele szolidari­tást kell vállalni, hisz 40 éven át ugyan­úgy dolgozott, mint bárki más. Hogy a főnökök kibuktak, lebuktak, kft.-t ala­kítottak, kit érdekel?(!?) A főnökökért nem kár. Ők még a jég hátán is megél­nek, meg különben is, nem a mi érték­rendünket képviselték. Ez az a szolidaritás, mely nehezíti az átalakulást. Ez az a szolidaritás, mely­nek értékrendjeit meg kell őrizni. Ez az a szolidaritás, melyet könnyen meg lehet politikailag lovagolni... Ez az a szoli­daritás, melyet nem szabad politikailag meglovagolni... Dr. Punczman Tamás FKgP megyei alelnök AZ ÁLLAMADÓSSÁG TÖRLESZTÉSÉRE A vártnál kisebb privatizációs bevételek — Az idén augusztus 30-áig privati­zációból 9,379 milliárd forint bevétele származott az államnak tájékozta­tott Naszvadi György, a Pénzügymi­nisztérium államtitkár-helyettese. Elmondotta, hogy erre az évre az Állami Vagyonügynökség 40-50 milli­árd forintos állami bevételt prognoszti­zált, ám ennél jóval kisebb összegre lehet csak számítani. A befolyó pénzek sorsa nem eldöntött még teljes egészé­ben. Az érvényben lévő vagyonpolitikai irány«Ívok szerint/aiprivatizációs-bevé­teleket elsősorban az államadósság csöktewtésóro kell(fordítani. Jelenleg,a belföldi államadósság — amely a ko­rábbi évek költségvetési mérlegében keletkezett hiányainak kumulált össze­ge, illetve különböző állami beruházási célú kiadásokból tevődik össze — 867,3 milliárd forint. Ez az adat a júni­us 30-ai állapotot tükrözi. (Az összes nyilvántartott adósság ennél nagyobb, ugyanis még hozzá kell adni a leértéke­lés miatti vagyonváltozást, így a teljes összeg 1400 milliárd forint körül ala­kulhat.) Az ez évre elfogadott költségvetési törvény viszont azt is előírja, hogy a privatizációs bevételek egy részét lakásalap-kötvény visszavásárlására kell fordítani. (Azokról a kötvényekről van szó, amelyek a kedvezményes, je­lenleg még mintegy 100 milliárd forint értékű lakáshitel-állomány hátterében állnak.) ■ Naszvadi György elmondotta, hogy mindezek alapján eddig a privatizációs bevételekből 2,743. milliárd forintot fordítottak az államadósság csökken­tésére, a többi pénzből, 6,6 milliárd forintról később döntenek. Ez az ösz- szeg az Állami Vagyonügynökség számláján a Magyar Nemzeti Banknál van, s valószínűleg a lakáshitelek visz- szafizetésével kapcsolatos állami ki­adásokat fogja fedezni. A TÁRGYALÓTEREMBŐL A kutyaugatás a szomszédig hallik Rossz szomszédság török átok — tartja a régi közmondás. Való igaz: rengeteg ember életét keseríti meg a szomszédok együttélésre való képtelensége. Végtelen a lehetőség, hogy az élet elviselhetetlen legyen például a lakótelepi ember számára. A csecsemőnek néha aludnia kelle­ne. Nincs olyan időpont, amikor ne hangzana fel egy autóduda, s ha nem jön a haver, hát nyomják, amíg meg nem unják. Van olyan lépcsőház, ahol rendszeresen dorbézolnak. Fel­lépni ellenük nem veszélytelen ak­ció. A rendőr elmegy, de a bejelen­tők maradnak. Ezért van az, hogy csak kevesen merik vállalni névvel, címmel a szomszéd elleni panaszt. Választó- polgárai felkérték Simor József kép­viselőt, hasson oda: az önkormány­zat tiltsa be a városban a disznótar­tást. A képviselő másodízben is megismételt interpellációjára a pol­gármester csak azt tudta mondani: jelöljék meg, hol találhatók a bűzt árasztó, legyeket terjesztő cocák. A polgármesteri hivatal alkalmazot­tai találomra, „szag után menve”, nem háborgathatják a polgárokat. De nem sokkal nagyobb az állam­polgár lehetősége akkor sem, ha a jogsértés ellen névvel, címmel emel panaszt. A napokban tartott tárgya­láson egy ilyen, szinte példaértékű ügy került a bajai bíróság elé. A tör­ténetet így adta elő R. I., Baja, Arató utcai lakos. — Szomszédommal benső barát­ságban éltünk egészen addig, amíg — vagy másfél évvel ezelőtt — ku­tyakereskedői vállalkozásba nem kezdett. A közönségnek szeretetre méltó ebek azóta pokollá teszik az életünket. Eladnánk a házat, de ki venné meg, az itteni helyzet ismere­tében. Nem tudunk aludni, 40-50 kutya, néhány krédlikakas gondos­kodik róla. Csak nyugalmat szeret­nénk: két kisgyermekünk hovato­vább idegbeteg lesz. Nos, a két szomszéd között a vi­szony tovább romlott. S. F. gazda fantáziával rendelkezik, hogy szom­szédját „kicsinálja”, különösen az­óta, hogy — életveszélyes fenyegetés miatt -— a hatóság pénzbírsággal sújtotta. A jelen per tárgya, hogy a keletkezett kutyaürüléket rendsze­resen a szomszéd udvarára deponál­ta, holott a közegészségügyi sza­bályzat nem ezt írja elő. Az ügy a kezdetek óta vaskos paksamétává dagadt, a hatósági emberek tömegét foglalkoztatja. Az, hogy ilyen esetre sor kerülhet, a jogszabály némely hézagából követ­kezik. A bajai állattartási rendelet nem korlátozza a családi házakban tartható kutyák számát. Elvileg te­hát akár százezer példányt is tarthat valaki. A korlátozásra némi lehető­séget nyújt az a paragrafus, misze­rint az állattartás nem zavarhatja a környezetet a zajával. A zaj viszont meglehetősen nehezen érhető „tet­ten.” A tárgyaláson a bírónő megkísé­relte S. F.-et rábeszélni, hogy bérel­jen egy tanyát az ebeknek, aztán bé- küljön meg a szomszédjával. Az ak­ció nem sikerült, legfeljebb annyi ta­nulsággal gazdagodott a kutyapan­zió tulajdonosa, hogy más szavába nem illik belevágni. Erre a bírónő fi­gyelmeztette, hozzátéve, hogy már az óvodában is tanítják. A precedens értékű határozatra visszatérünk, ha a polgármesteri hivatal pótlólag megküldi a ren­delkezési részből hiányzó adato­kat. A következő tárgyaláson ítélet várható. G. Z. Tanévkezdés a hatosztályos gimnáziumban „Különleges újdonságot hoz ez az év számunkra” — hallhattuk Bálint László igazgatótól a III. Bé­la Gimnázium évnyitó ünnepé­lyén. Valóban: a hosszú előkészítő munka eredményeként megkez­dődhetett a hat évfolyamos képzés a város legrégebbi középiskolájá­ban. Ennek köszönhetően a tanu­lók létszáma 756-ra növekedett. A 243 elsős közül 58-an fognak hat évig gimnáziumba járni. Két osz­tályt alkotnak, melyek osztályfő­nöki teendőit Keresztes József és Kása Pál tanár urak vállalták. Megkérdeztem őket, mire számíta­nak az idei tanévben. — Teljesen új feladat vár ránk — kezdte Keresztes tanár úr. — Másfél hónapig tanítottam a gya­korló általános iskolában, így tu­dom, hogy pedagógiailag és mód­szertanilag más problémák fognak jelentkezni a tizenkét éves diákok­nál, mint az idősebbeknél. Lassab­ban, nagyobb odafigyeléssel kell haladnunk a tananyaggal, amit egyébként mi állítottunk össze. Hasonló véleménye volt Kosa tanár úrnak is: — Más korosztál­lyal fogunk foglalkozni, mint ed­dig, ezért más eszközöket kell al­kalmaznunk munkánk során. Cél­jaink között az egyik legfontosabb az, hogy elsőseink számára ne csak teher legyen az iskola, hanem sze­ressenek is ide járni, érezzék jól magukat nálunk. Bárdos Anita és Nagy Márta Szeremléről érkeztek. Mindketten Keresztes tanár úr osztályába fog­nak járni. — Már sokat hallottunk új isko­lánkról. Több óránk lesz, mint ed­dig és sok feladatot fogunk kapni. Ugyanakkor új osztálytársaink lesznek, kíváncsian vártuk, hogy találkozhassunk velük. Gocsál Ákos Új gyógyszer a trombózis ellen Egyedülálló lehetőségeket kínál a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában az az új vegyület, amelyet másfél évtizedes kutató­munkával fejlesztettek ki a Gyógy­szerkutató Intézet munkatársai. A magyar tudomány ezen újabb figyelemre méltó eredményét ked­den Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be dr. Kovács Gábor, az intézet igazgatója. Mint utalt rá: korunkban az egész világon, így hazánkban is a legtöbb halálesetet a szív- és ér­rendszeri megbetegedések okoz­zák, amelyeknél a szervezet bizo­nyos helyein trombózis alakulhat ki. Az új vegyületből készülő gyógyszer a trombózist okozó, a véralvadásban kulcsszerepet játszó Trombin nevű anyagra hat. Ilyen hatásmechanizmusú gyógyszer je­lenleg sehol a világon nincs forga­lomban. Az e területen használatos gyógyszerek veszélyes mellékhatá- súak lehetnek, például vérzést okozhatnak. A Gyógyszerkutató Intézetben kifejlesztett vegyület- nek ilyen mellékhatása nincs. Az új vegyületre felfigyeltek a világ jelentős gyógyszergyártó cé­gei, s a minap az egyik legnagyobb amerikai multinacionális gyógy­szergyártó cég megvásárolta a ta­lálmány licencjogát. Falusorvasztó program ide, né­pességmegtartó képesség oda, Er- sekcsanád lakosainak száma évről évre nő. A község természeti adott­ságai mellett, Baja közelsége is fon­tos szerepet játszik a városból a fa­luba költözéskor. Ez a folyamat a nyolcvanas évek végén kezdődött el és ma is tart. 1990-ben tizenhét épí­tési engedélyt adott ki az önkor­mányzat, de már akkor látszott, hogy a telekgazdálkodásba új terü­leteket kell bevonni. Az idén a tizen­négy építési engedéllyel, időlegesen minden talpalatnyi házhely elfo­gyott, ami az önkormányzat birto­kában volt. A falu vezetői a lehető­ségek mérlegelésénél döbbent rá, A kárpótlási törvénnyel, a kár­igényléssel kapcsolatos kérdéseikre szívesen közlünk válaszokat lapunk­ban. MÉSZÁROS ANTAL bajai ol­vasónk a következőkkel kereste meg szerkesztőségünket: „Földem a bácsborsódi határban volt: kilenc katasztrális hold. Ez édesapámé, Mészáros Rókusé volt. Ő az 1920- as években kapta a területet, hogy pontosan melyik évben azt nem tu­dom, csak annyit, hogy az első vi­lágháborúban szerzett kitüntetései után jutott hozzá. Édesapám 1944 októberében a partizánok agyon­lőtték. A földet én örököltem, mert egyedüli gyerek vagyok és 1936-ban engem is felavattak vitézzé. 1948 novemberében jöttem haza a szovjet fogságból és kezdtem a földemet művelni. Addig az édes­anyám, meg a feleségem harmadá­ból dolgoztatták a földemet. Aztán 1949 őszén már vetésre kész volt a föld, amikor jött az állami gazdaság és a kilenc holdamat betagosítot­A tárcák nem kívánnak erős jogo­sítványokat a területpolitikával fog­lalkozó Országos Területfejlesztési Tanácsnak, a megei önkormányza­tok viszont annál inkább. Míg a mi­nisztériumok szerint elegendő, ha egy laza koordinációs szerepet kap ez a tanács, az önkormányzatok kor­mánybizottságijogkört kívánnának a területi érdekek kormányzati szin­tű megjelenítésére—mondotta Szó­ló Péter, a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium terület­hogy a korábbi tanácsi döntések sze­rint, valamennyi állami tartalékföld a helyi termelőszövetkezet birtoká­ba került. Hiába azonban a szövet­kezet vezetőinek jó szándéka, misze­rint ingyen vagy kis jutalék fejében visszaadnák a faluval határos terüle­teket, a vezetőségi határozat kevés­nek bizonyult. Az állami vagyonát­adó bizottság megyei irodája köz­gyűlési határozathoz ragaszkodik. Ilyen dologidőben ez szinte lehetet­len. Ennek ellenére a polgármesteri hivatal kimérte a telkeket, de a tizen­hat igénylőnek nem tudja birtokba adni, ezért a közművesítés és az épít­kezés sem kezdődhet el. Pálinkás Pál jegyző szerint ez az ták. Adtak érte csereföldet, ami messze, hét és fél kilométer távol­ságra volt lakóhelyemtől, Garától, és minőségileg is sokkal gyengébb volt. Több vita után 1950-ben a földet nem fogadtam el, mert így nem lehetett belőle megélni. A föld az állami gazdaságé lett. Én isme­rem a mezőgazdaságot és tudom, hogy szétszórt nagy távolságban lé­vő ícisparcellás területeken milyen nehéz a megélhetés. Fájó szívvel váltam el saját tulajdonomtól. Most, hogy kormányunk jóvá akarja tenni a múlt hibáit, én is kérem a kis jóvátételt. Azt szeret­ném tudni, hogy milyen módon le­hetséges? Á föld helyrajzi száma a földnyilvántartásban nem szerepel, mivel az állami gazdaságba került. Én többszöri költözködés során minden okiratot elvesztettem. Egyedüli lehetőség: a tanúkkal való igazolás. Gara régi lakossága és a volt, még életben lévő harmado­sunk tanúsítani tudja, hogy a föl­deit! hol volt és tagosítás után hova fejlesztési helyettes államtitkára kedden, a minisztériumban rende­zett sajtótájékoztatón. A helyettes államtitkárt Keresztes K. Sándor mi­niszter mutatta be az újságíróknak. Szaló Péter szerint az Országos Területfejlesztési Tanács az éven­ként közzéteendő Országos Terü­letfejlesztési Koncepció révén kí­vánja érvényesíteni az országos és középszintű érdekeket. A közép­szinten megoldható, hogy az ön- kormányzatok szövetségei a térség adminisztratív gondolkodás nem csak az egyéni épittetőket sújtja, hanem a vállalkozókat is. Élénk érdeklődés mutatkozik egy mész­feldolgozó és egy baromfivágó és -feldolgozó telepítésére. Ez ko­moly munkahelyteremtő kezdemé­nyezés, ezért támogatja az önkor­mányzat. A tevékenységgel járó kellemetlen illatoktól sem kell tar­tani, mivel ez a terület a község délkeleti részén található és ott az uralkodó szélirány északi. Egyéb­ként az önkormányzat szigorúan ellenőrizni fogja az építkezéseket és kizárólag környezetkimélő esz­közpark felszerelését engedélyezi. P. Z. került. Tehát tanúkkal lehet-e iga­zoltatni a tulajdonlást? Az arany­korona-értéket a térkép után meg lehet állapítani. Az egész ügy nehéz dolog, mert so­kéves munkától fosztották meg az emberiséget, amikor mindent oda kellett adni; most pedig meg kell elé­gedni azzal, amit kap az ember.” Mészáros úr levelében azt írta, hogy földje a bácsborsódi határban volt. Ezért a termőföld adatairól (a terület fekvése, nagysága, művelési ága, aranykorona-értéke) — ame­lyek a kárpótlási igény benyújtásá­hoz szükségesek — a Bajai Földhi­vatal adhat tájékoztatást, illetve a szükséges okiratokat is innen lehet beszerezni. A földhivatalban talál­ható iratok, bejegyzések és térké­pek alapján lehetséges a termőföld azonosítása és a hiányzó adatok pótlása. A kárpótlást igénylő a ki­töltött adatlapokat az okiratok csa­tolásával 1991. november 7-éig nyújthatja be a Bács-Kiskun Me­gyei Kárrendezési Hivatalhoz. ügyeivel foglalkozó tanácsot hoz­zanak létre. Szó volt arról az 1,5 milliárd forintos keretről, amelyből az el­maradott térségek infrastrukturá­lis fejlesztései, munkahelyek létre­hozása támogatható. Eddig már 260 pályázatot nyújtottak be a vissza nem térítendő támogatásra. Érdekesség hangsúlyozta Szaló Péter —, hogy 90 százalékban inf­rastrukturális fejlesztési célokra kértek támogatást a települések. Kérdések és válaszok a kárpótlásról ÉRDEKEGYEZTETÉS HÁTRÁNYOS HELYZETBEN? Kétszázhatvan pályázó 1,5 milliárd forintra A bajai SZDSZ-frakció állásfoglalása a helyi adókról (Rövidítve) Ä helyi adóztatás a működő — nyugati — demokráciákban az ön- kormányzatok valódi eszköze, ugyanis a helyi és központi adók aránya az összes fizetendő adóban közel egyforma nagyságú, így a he­lyi adókból az önkormányzatok jelentős bevételhez juthatnak. Nem nehéz belátni, hogy nálunk nem ez a helyzet. A központilag köz­ismerten túladóztatott lakosságot és vállalkozói szférát nem lehet újabb — nyugatihoz hasolóan arányú — jelentős helyi adókkal sújtani. Bár a törvényt valóban hasznosnak tart­juk, a jelenlegi, a mellette kifejtett propaganda ellenére sem ad valódi eszközt az önkormányzatok kezébe. Körültekintéssel, megfontoltan és óvatosan szabad élnie. Kommunális jellegű adók: Az ön- kormányzat a kommunális adót inf­rastruktúra fejlesztésére, valamint környezetvédelmi feladatok ellátá­sára vezethet be. Véleményünk sze­rint a törvényben meghatározott adók közül ez az egyetlen a jelenlegi helyzetben — népszerűsíthető célok megvalósításával társítható —, amely bevezethető. Bevezetésével párhuzamosan a konkrét célokat is meg kell fogalmazni. Széleskörűen is kiterjeszthető, mivel a törvényben nem fogalmaztak meg adómentessé­gi kört, ezen széleskörűsége miatt, az egyes adózók számára, viszonylag kis teher mellett is jelentős bevétel- hezjuthat az önkormányzat. Mivel a helyi adó a személyi jövedelemalap­ból levonható, így a tényleges kiha­tása az általános jövedelmi viszo­nyokat figyelembe véve családon­ként nem jelentene nagy terhet. Jelenleg kizárólag a kommunális adó bevezetését tudjuk támogatni. Renault-ja van? Szívesen kies< esetleg kai Keresse föl a az 'Alföl Telefon: A nálunk vett Szuper újdonsá FORMA—1 MONZA: RENAULT-GYÖZELEM R-Clió, R—19 szállítási határidő két héten belül ívesnél fiatalabb? vadonatújra — ölcsönnel? evőszolgálatát téren. ,y 76/41-198 REANUL irtási garancia! él kedvezmény. nereink Korsós József, Nagytt^flS^/lófu. 15. T: 20/50-103 Pataki László, Baja, S^a/s/g/u. 103/B T.: 79/22-914 Fekete Géza, Bátya, Bajai út 3. T.: Bátya 25 RENAULT KECSKEMÉT — NÁLUNK MINDEN LEHETSÉGES Akadályok a falufejlesztésben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents