Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-05 / 182. szám
Petőfi Népe 1991, augusztus 5., 3. oldai HETI SOROZATUNK Híres-hírhedt gyilkosságok a Kiskunságban Levéltári iratokban, régi újságokban lapozgatva külön cédulákra je- gyezgettem az elkövetés módja, a tettesek vagy az áldozatok miatt különlegesnek számító bűnügyeket. Jó néhány doboz megtelt az emlékeztetőkkel. Iszonyú sok vér, kegyetlenség, könny, jaj szorult mindegyikbe. Öltek szerelemféltésből, vagyonért, bosszúból, indulatból, a közérdekre hivatkozva. Öltek kéjjel, egykedvűen, bűntudattal. Öltek doronggal, puskával, kötőfékkel, késsel, kalapáccsal, kötéllel, méreggel, tűzláng- gal, puszta kézzel. Sírjunk a költővel: Az ember sárkányfaj-vetemény? Mintha itt a két folyó között olcsóbb lett volna az emberélet, vonzóbb a másé, mint az ország más részeiben. Az idegen uralom mindig leértékeli az emberéletet, a prédáié hadak megszüntetik a közbiztonságot, a harcok eldurvítják az embereket, a nyomorúság föloldja a gátlásokat. Volt e tájon bőven hóditó zsoldos, háború, szívszorító szegénység; iskola azonban mindig kevesebb a szükségesnél. A pusztázó hadnagyok után a pandúrok, a csendőrök, a rendőrök sem tudták mindig megvédeni a rossz hajlamúaktól a tisztességeseket. Még a szigorú büntetések is csak évtizedek múltán éreztették hatásukat... Könnyebb dolgom lenne, ha kötetet kellene összeállítanom megyénk területéhez kötődő hírhedthíres bűnügyekről. Több Bács- Kiskun megyei pitaval — azaz nevezetes bűnügyeket összegyűjtő könyv — kitelne a kiskunsági, bácskai, Duna menti szörnyűségekből. Helye volna ebben a vörös- és fehérterror minden képzeletet felülmúló borzadalmainak, a második világháború után egy pohár borért családokat kiirtó idegen fegyveresek rémtetteinek. Helye volna a „falualapító” kecskeméti Sutus Juhász János iszonyatos halálának. Szent Karácsony estéjén tulajdon fia oltotta ki életét még 1928-ban. Ma is sajoghatna a szív a gyilkos ladány- benei Sevacsek András helyett 5 évig ártatlanul börtönben sínylődő Bóta Lászlóért és természetesen az életétől megfosztott idős mesterért. Sokan beleborzonganának a bicskával lefejezett Csősz Lajosért: 400 pengő örökösödési illeték miatt béKépek a tiszaparti gyilkosság főtárgyalásáii • A helyi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a gyilkosságokkal. A Kecskeméti Közlöny 1938 februárjában fényképes tudósítást is közölt a cikkünkben is említett Csősz Lajost lefejező Balta nevű szarkási szőlőmunkás (középen, jobb oldalt, kalap nélkül) és felbujtóinak peréről. reltek gyilkost elpusztítására rokonai. Úgy gondoljuk, végül is sikerült a sajnos bőséges választékból a legérdekesebbeket, a több szempontból is szenzációsokat kiválasztani. Talán Bajdor Jánosnak holnapi számunkban olvasható története a legismertebb. A sokáig minden gyanún felül álló, nehéz életű, többszörös rablógyilkos nagy írók, filmművészek érdeklődését is felkeltette. Heltai Nándor Bankárok és teniszezők randevúja Baján Mától egy álló hétig Bajára figyel a hazai bankszakma és a teniszvilág. — Mint minden sport így a tenisz is a szponzorok függvénye, ezért véleményem szerint ideálisan rendezhető együtt teniszverseny és bankártalálkozó —^ vallja dr. Hontvári Péter a BLÉVISZ KUPA Nemzetközi Férfi Tenisz- verseny főrendezője. Akármilyen is a gazdasági helyzetünk nem hagyjuk veszni ezt a városszerte népszerű rendezvényt. A főszponzorral, a Kereskedelmi Bank Rt.- vel és a Magyar Tenisz Szövetséggel mindent elkövettünk, hogy rangos mezőnyt csábítsunk Bajára. A magyar élmezőny java mellett cseh, román, német, lengyel és bolgár versenyzők is neveztek. A létszámot tekintve kellemes gondjaik vannak, hisz 64-es táblával induló versenyünkre 74 fő jelentkezett. Ebből adódóan a táblára kerülésért is mérkőzni kell. Az ötszázezer forint összdíjazású teniszverseny selejtezőit a Petőfi- szigeten levő, kilenc, salakos, pályán bonyolítjuk és a szövetség által elismert pontszerzőversenynek minősül. Az augusztus 8-áig tartó selejtezők után, 9-én (pénteken) 14 órakor a páros és 16 órakor az egyes döntőket tartjuk. A tisztelt nézők a sportélmények mellett másfajta izgalmakra is számí|hat- nak a patronáló bank jóvoltából, a döntő nézői között három darab egyenként tízezer forint névértékű letéti jegy kerül kisorsolásra. A bankártanácskozás csütörtökön 10 órakor kezdődik a Gyermek és Ifjúsági Házban. A pénzügyi szakemberek és az érdeklődők a bankrendszer fejlődéséről, a privatizációról és a magyar gazdaság helyzetéről, kilátásairól kaphatnak érdekes és manapság nélkülözhetetlen információkat. A bankszövetség, a gazdaságkutató intézet vezető szakemberei mellett megtiszteli rendezvényünket és előadást tart a Magyar Nemzeti Bank elnöke dr. Surányi György úr. A tanácskozás szüneteiben kikapcsolódásként természetesen a teniszt ajánljuk a vendégeinknek, de ez nem zárja ki, hogy megismerjék szép városunkat, az itt élő emberek vendégszeretetét. Akinek tehát még telik a nyári szabadságból, szabadidejéből, sok szeretettel várjuk Bajára. P.Z. Horgászszerencse a Tiszán Nem mindennapi horgászszerencsével büszkélkedhet Lévai László a budapesti Terre Építőipari Szolgáltató Vállalat művezetője: a Tiszafüred és Ti- szaörvény közötti Tisza- szakaszon, július 28-án először egy 24,4 kilogrammos, majd nem sokkal későbben 20,5 kilogrammos és egy 12,5 kilogrammos amúrt akasztott horgára. A nagy zsákmány egy részét értékesítette, de jutott a népes rokonság, baráti társaság asztalára is. Ampám A DUNA-MENTI RÉGIÓK MUNKAKÖZÖSSÉGE Októberben Baján a hajózásról, a közlekedésről Miként lehet összehangolni a nem központi szerepkörű városokban a közút, a vasút és a hajózás forgalmát úgy, hogy egyaránt tekintettel legyenek a gazdaságossági és természetvédelmi követelményekre is? Ez a téma lesz a fő napirendje az október 21—22-én Baján rendezendő nemzetközi konferenciának. A Duna-menti Régiók Munka- közössége ugyanis legutóbb Belg- rádban megtartott ülésén úgy döntött, hogy Bács-Kiskun megye lesz a házigazdája a hajózási és közlekedési munkabizottság soron következő ülésének. A 8 országból, 16 tartományból mintegy 30-35 külföldi vendéget várnak, akik a hazai szakemberekkel együtt vitatják meg az igencsak fontos kérdést. A múlt héten Bécsben a munka- bizottság elnöke, dr. Otto Schweiz és dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke egyeztette a feladatokat, és tárgyalt az előkészületekről. Egyetértettek abban, hogy a régiók saját országaikban kezdeményezik, hogy a szakmai tapasztalatcsere anyagát, a munkabizottság ajánlásait a kormányzatok vegyék figyelembe, hasznosítsák az országos elképzelések kimunkálása során. Az októberben Baján megrendezendő ülésre meghívják egyébként a munka- közösség környezetvédelmi, valamint gazdasági bizottságának képviselőit is. V. T. ROSSZUL DÖNTÖTT A MUNKASTANACS? Csak a privatizáció segíthet (Folytatás az 1. oldalról)-— Tartja magát az a nézet, amely szerint jobban járt volna a népgazdaság, ha az illetékesek mégis, utoljára, jóváírják a kádgyár több száz milliós tartozását, vagy annak egy részét. Értesüléseim szerint egy svájci érdekcsoport jó árat fizetett volna a működőképes üzemért, de a hiteleket nem vállalta. Azóta csak végkielégítés és bér címén sok millió forintot fizettek ki termelési ellenérték nélkül. — Nehéz megszüntetni a „majd az állam kihúz bennünket a csávából” szemléletet. Könnyebb volt az adófizetők, a jól működő vállalatok pénzéből, évente sok-sok milliárdos állami segélyekkel fenntartani a nagyüzemet, mint megszilárdítani a munkafegyelmet, érvényesíteni a piac minőségi követelményeit. — Rá sem fütyült az utóbbi években a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárra a minisztérium! — Ózd, a szénbányászat, a Videoton problémájához viszonyítva aligha minősül országos gondnak az itteni 400 ember sorsa. Mindezek ellenére volt reális esély a gyár csökkentett kapacitású működtetésére, ha a munkástanács nem erőlteti a munkások rövid távú érdekeit a hosszabb távúak ellenében. — A végkielégítés kikövetelésére gondol? — Mondhatnók: az ezt előíró módosításra nem lett volna joga a már nyilvánvalóan csődhelyzetű gyár vezetőségének. — Emberileg érthető, hogy gondoskodni akartak a munkavállalókról. Sokan egész életükben nem láttak annyi pénzt egyszerre, mint amennyit június közepén hazavittek. — Majd ha elfogy a pénzük, akkor jönnek rá, hogy mégiscsak félrevezette őket a tömegtámogatás nélküli, de a rendelkezéseket ügyesen kihasználó munkástanács. Rájönnek, hogy mégiscsak jobb megoldás lett volna 100-130 munkahely megtartása. A végkielégítésből fél évig fizethettük volna az embereket. Ennyi idő alatt sok minden történhet. Tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos vállalkozások létrejönnek, bizonyosak elhalnak. Ez a fejlődés lényege. És azt is, hogy a magyarországi munkamorállal nagyon nehéz lesz versenyben maradni. Csak a privatizáció segíthet. — Kérdem búcsúzóul: — Lesz-e még kádgyár Kecskeméten? — Talán . .. Heltai Nándor TISZTEL T SZERKESZTŐSÉG! Amiről nem tehetünk... A Petőfi Népe 1991. július 26-ai számának 12. oldalán megjelent „Bevasalt vízszámlák” című cikkben foglaltak olyan színben tüntetik fel cégünket, mintha az Észak- Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalatot mulasztás terhelné az állami bérlakásban élők vízdíjszámlájával kapcsolatosan. Fentiek miatt szükségesnek tartom közölni az alábbiakat: az idei évre érvényes viz- és csatornadíjakat a 2/1991. (I. 14.) KHVM rendelet szabályozza, amely legkésőbb ez év január 21-én minden gazdálkodó szervezethez eljutott. Az IKTV illetékese, ha máshonnan nem, a napi sajtóból vagy a televízióból is értesülhetett erről. Vállalatunk a rendeletnek megfelelően ettől az időponttól érvényesíti az új árakat. Az IKTV felé az 1991. március 8-ai tényleges vízóra-leolvasásoknak megfelelően benyújtottuk számlánkat a megelőző negyedévre vonatkozóan. Arról igazán nem tehetünk, hogy az IKTV a lakosság felé ezt csak május—június hó folyamán érvényesítette először. Varjú Tamás gazdasági igazgatóh. CSÖKKEN AZ IPARI TERMELÉS Féléves helyzetjelentés Az ipar termelése az első fél évben valamennyi ágazatban csökkent, a termelési érték az első hat hónapban 697,9 milliárd forint volt, jelentette az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. A termelés mennyisége 20 százalékkal maradt el az elmúlt év hasonló időszakához képest. A visszaesés az alapanyaggyártásban és a feldolgozóiparban volt a legerőteljesebb. Az ipari termelés túlnyomó többségét 700 gazdálkodó szervezet adja, ahol mintegy 752 ezren dolgoznak. Ezek az üzemek 300 dolgozónál többet foglalkoztatnak. Az iparban az átlagbér 15 901 forint, ez 34,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélküliek száma 165 ezer volt június végén. Az elbocsátások legnagyobb arányban továbbra is az ipart, ezen belül elsősorban a gépipart érintik. Emellett jelentős a megrendelések visszaesése miatt az építőiparban tapasztalható munkanélküliség is. Az Egyházfórum Alapítvány konferenciája „Az egyházi javak visszaigénylésével kapcsolatos közéleti vitákból hiányzott a kulturált dialógus. A mi konferenciánk célja az volt, hogy ütköztessük a szemléleteket és az álláspontokat ebben a kérdésben, ezért nem politikusokat, hanem tudósokat hívtunk meg előadóknak”. Az Egyházfórum Alapítvány kétnapos konferenciáján történelmi, egyházpolitikai és gazdasági előadások hangzottak el, többek között: az egyházi javak eredetéről, az egyházak finanszírozásáról és egyházi javak visszaadásának gazdasági kérdéseiről. A konferencia szervezői elmondták: az egyházi javak visszaigényléséről szóló törvényt elfogadhatónak találják, de gyenge pontjának tartják, hogy a gazdasági kihatásait nem mérték fel. A konferencia szombati, befejező napján zárónyilatkozatot fogadtak el a résztvevők. A dokumentum rögzíti: szükséges az állam és egyház valós szétválasztása, el kell utasítani minden olyan törekvést, amely az egyházakat bármely párt vagy az állam eszközévé tenné. Aláhúzzák: a II. vatikáni zsinat szellemének ellentmond mindenfajta diszkrimináció, így a pozitív megkülönböztetés is, ezért „ajánlatos, hogy az úgynevezett történelmi egyházak önként lemondjanak minden olyan előnyről, amely más felekezeti vagy társadalmi intézményekhez képest privilegizált helyzetbejuttatná őket”. A zárónyilatkozat kéri a katolikus egyház vezetőit, hogy a visszaigényelt ingatlanok esetében vállalják a II. vatikáni zsinat szellemét és „alaposan mérlegeljék az esetleges átvétel minden irányú következményeit”. Olcsóbban is lehet? Alig néhány hónap alatt tizenkettőre szaporodott Kecskeméten a diszkontáruházak száma. Főként külső kerületekbe^ működnek, salgó-dexion elemekből készült polcokon kap helyet a portéka. A kínálat mindig bőséges. A szerényebb külsejű üzleteknek egyetlen szépsége: olcsóbbak az árak. Ezért is keresik fel a vásárlók, noha éppen a „külterületiség- ből” következően: leginkább a gépkocsival rendelkezők. Mert azért cekkerrel végigcipekedni a várost, még ha megspóroltunk is forintokat, nem igazán kifizetődő .. . Mire jó a rendezkedés A keszthelyi Festetics-kastély- ban lévő Helikon Könyvtár 90 ezer kötetének újraosztályozása közben rábukkantak a nagyszombati származású Sámboki János roma- norum principum effigies (Római uralkodók képei) című, 1552-ben, Stuttgartban kiadott müvére. A Strasbourgban bölcsész- és Párizsban orvosi diplomát szerzett Sámboki a könyvet Miksa császárnak ajánlotta. Eddig csak a mű két, részben hiányos példányának létezéséről tudtak a szakemberek: egyiket a Széchenyi Könyvtárban, a másikat az Akadémia könyvtárában őrzik. A keszthelyi kötet értéke, hogy teljes terjedelemben, épségben és jól olvashatóan maradt az utókorra. Kinek jó, hogy tt törökök nagy- seregekben átvonulnak Magyar- országon ? A költségvetésnek ? Annak minden bizonnyal igen, mert hiszen már az egymilliárd forintot fölözi a befizetett vízumilleték. Hogy egy ilyen összegű bevétel hallatán nem egyértelmű az örömöm, és kérdések vetődnek fel bennem, annak csupán egy oka van: beszéltem egy tompái emberrel. Az idegenforgalom mértani haladvány szerint növekvő föllendülésén is fanyalogni, tudom, nem szép dolog, de nem tehetek róla, mert mint említettem, beszéltem egy tompái emberrel. O meg azt mondta, hogy ez borzasztó. Már hetek óta a faluig ér a határon megállított sor vége, kamionok, lakóautók, gépkocsik sokasága kígyózik éjjel-nappal Tompa környékén, elborítja őket a szemét, kipufogógáz, motorzaj és egyebek. Persze, aki a külföldiek kiszolgálására rendezkedett be, az jól jár, de nem lehet mindenki kocs- máros. — Határszélen nem jó lakni summázta véleményét, s egyben, nem minden célzatosság nélkül, fölvetette azt a lehetőséget, hogy esetleg a szóban forgó határközségek is részesüljenek a vízumbevételből. Ha nem is gazdagodnának meg belőle, legalább a szemételtakarítás költségei csökkenének. A javaslat egyébként egybecseng a határőrség főparancsnokának nyilatkozatával. A testület szintén részesülni akar a haszonból, hiszen az ő munkájuk is megtízszereződött. Igaza van. Tompái ismerősömnek is igaza van. Annak a vendégmunkás töröknek is igaza van, aki rövid szabadságát otthon akarja tölteni és azért néhány országon át kell vándorolnia, s ha még fizet is azért, elvárja, hogy legalább ne bántsák. Ha mindenkinek igaza van, akkor milyen megoldás lenne igazságos? Csak kérdezem .. . Hámori Zoltán
