Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-31 / 204. szám
4. oldal, 1991. augusztus 31. PETŐFI NEPE A DEMOKRÁCIA TÁNTORÍTHATATLAN HÍVE • A koncepciós per áldozata: Horák Jenő. N egyven éve annak, hogy a tudós kecskeméti tanárt, államellenes szervezkedés vádjával, koncepciós perben halálra ítélték, és 1951. augusztus 28-án Budapesten kivégezték. Horák jenő Szánkon született 1904. február 2-án.-Elemi iskoláit szülőhelyén végezte, gimnáziumi tanulmányait pedig Kecskeméten. Vele együtt mártírhalált halt társa, Csáki Ferenc is a kecskeméti piaristák diákja volt. Horák Jenő itt is érettségizett (mint később majd fia is) a kegyesrendieknél, 1927- ben. A hálás alma mater márványtáblán emlékezett meg, a közelmúltban, kivégzett tudós diákjáról, aki azután egyetemi tanulmányait folytatandó, innen Budapestre ment. Ezt követően Olaszországban Assisiben, mint minorita rendi szerzetesnövendék, filozófiát tanult. Az egyházi rendbe való felvételét és felszentelését megelőzően azonban elhagyta Olaszországot és Kecskemétre tért vissza, ahol elvégezte a jogakadémiát. 1930 és 1945 között — mivel nem értett egyet az akkori politikai célkitűzésekkel, az antidemokratikus elvekkel és a szélsőséges nézetekkel — nem vállalt állami állást, hanem mint magántanár tartotta el családját. Ezen idő alatt tevékenyen részt vett Kecskemét kulturális életében is. Filozófiai és művészettörténeti ismeretterjesztő előadásokat tartott, olasznyelvkurzusokat vezetett, külföldi Utakat szervezett Kecskemét városa különböző érdeklődési körű rétegei számára. A latin, görög, angol, német és olasz nyelveket beszélő és művelő magántanár 1939 és 1941 között falukutatással is foglalkozott. Keresztényszocialista elveinek megfelelően, behatóan tanulmányozta a szegény sorsú emberek életkörülményeit. Érdeklődési köre kiterjedt a Duna—Tisza menti falvak lakóinak egészségügyi és szociális helyzetének elemzésére, megértésére. Felkészített a demokrácia 1944-ben megtagadta a város akkori polgármesterének kiürítési parancsát, és családjával együtt Gyenes téri házuk pincéjében vészelték át a város elfoglalását. 1944 novemberétől tevékeny részt vállalt az iskolák rendbehozásában és a tanítás beindításában. 1944 de• A piarista diáktársak között. Egy kecskeméti tanár koncepciós pere és kivégzése cemberétől — az iskolai tanítás mellett — 1945 februárjáig megszervezte és irányította az orosz —magyar kenyérellátást. Pedagógusok bevonásával biztosította a kenyér igazságos elosztását. 1945 februárjában — az új rend híveként — már elfogadta állami kinevezését a kecskeméti jogakadémiára, a filozófia, művelődéstörténet, legújabbkori történelen, valamint az olasz nyelv és irodalom tanáraként. Jogakadémiai beosztása mellett megbízást kapott a „Közigazgatási képesítő tanfolyam” megszervezésére, amely szakképzési rendszernek később igazgatója is lett. Kecskeméten és vidékén, így például Lajosmizsén is, több száz közigazgatási szakembert tanított, városi és községi tisztviselőket, fogalmazókat képzett ki, akik később megbecsült szakemberekként dolgoztak az új magyar demokratikus közéletben. Mozgalmas évek 1946-tól 1948 júniusáig tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak. Tagkönyvét a „fúzió” alkalmával visszaadta, mivel meggyőződésével ellenkező tevékenységet nem akart végezni. Az akkori politikai-társadalmi életben bekövetkezett téves döntések — amelyekkel nem tudott és nem is akart egyetérteni — ellenkeztek demokratikus felfogásával, keresztényszocialista elveivel, s ezt nem tudta elviselni. Ezért úgy határozott, hogy külföldre menekül. Ehhez a döntéséhez hozzájárult az a tény is, hogy több felekezeti iskolával együtt a kecskeméti Egyetemes Református Jogakadémiát is államosították, s így tanári működése is bizonytalanná vált. Amikor pedig 1948. november 7-ei ünnepi beszéd megtartására való felszólítást nem teljesítette, menekülnie kellett. Előbb Szegedre, a minoritákhoz ment, majd innen Balassagyarmatra, ahol a Kecskemétről elszármazott Kenyereseknél húzta meg magát. 1949 júniusában átúszva az Ipo- lyon, Zólyom érintésével Bécs felé vette útját. Szerencsétlenségére nem az angol vagy a francia zónában, hanem orosz területen bukkant fel. Bécsújhelyen elfogták és Szombathelyre toloncolták. Mosonmagyaróváron hallgatják ki, majd tiltott határátlépésért 4 hónapra ítélik. Büntetését a szombat- helyi fogházban 1949. július 1-jétől november l-jéig töltötte ki. Itt mint tanárembert, a börtön könyvtárában foglalkoztatták, ahonnan — könyvbe rejtett üzenetekkel — sikerült kapcsolatot teremtenie a volt kecskeméti prelá- tus plébánossal, az akkori szombathelyi püspökkel, Kovács Sándorral, akit egyébként városunkban eltöltött évei alatt éppen Horák Jenő tanított olasz nyelvre. Zaklatások, törvénytelenségek Kiszabadulás után sem mer visszatérni Kecskemétre. Ehelyett Bócsára megy, Fekete Ferenc Brazíliában működött Dél-Amerika- kutató szerzetes jezsuitához, aki később Borotára telepedett át. Horák Jenő ide is követi barátját. 1950 nyár végén tér haza Borotá- ról Kecskemétre. Már Szombathelyről való távozását követően rendőri megfigyelés alatt áll. Politikai priusza miatt állást sehol nem kapott. 1950 november—decemberében aggódással töltötte el az ország politikai helyzete, amely napról napra negatív irányban változott. Amúgy is gyenge idegállapotát felzaklatták a szüleit is ért különféle hatósági atrocitások, az adó és beszolgáltatások ürügyén végrehajtott jogellenességek. Jártában-keltében, kecskeméti tartózkodása során, emberekkel találkozva, ismert és idegen személyek körében fejtette ki véleményét és elégedetlenségét a Rákosi-rend- szer tűrhetetlen, törvénytelen intézkedései miatt. 1950. december 23-án éjszaka a nagybugaci Ig- mándi-tanyán, rajtaütésszerűen elfogják. Ugyanezen a karácsonyra virradó éjjelen zárják körbe a családi házat Kecskeméten a Gyenes téren is, és ugyanekkor ütnek rajta a vele kapcsolatban állókon Kecskeméten, Jánoshalmán és Boro- tán. Családja (felesége és gyermekei) csak 37 évvel később tudják meg, hogy Horák Jenőt a „demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése bűntettében” találta bűnösnek előbb a budapesti megyei bíróság, a B. III. 0399/1951/5. sz. határozatával, majd pedig a Legfelsőbb Bíróság a B. IV. 0128/ 1951. 6. sz. határozatával, és 1951. augusztus 28-án, reggel 7 órakor Rákoskeresztúron, a Kozma utcai fogházban kivégezték. A vele ösz- szevont koncepciós perben ítélték halálra és végezték ki Csáki Ferenc kecskeméti születésű magántisztviselőt is. További hét társukat (Sze- merédi István, Gerzsány Gyula, Maráczi Lajos, Csáki Pál, Csorba Ferenc és Csáki István kecskeméti lakosokat, valamint Füki Sándor jánoshalmi illetőségűt) összesen 59 évi börtönbüntetésre ítélték. Az évforduló kapcsán kegyelettel emlékezünk reájuk. Szabó Tamás Jól számít, ha ránk számít! Időleges megtakarítását helyezze el látraszóló betétkönyvbe, mert nálunk a lekötés nélküli betétek a lehetséges maximummal, évi 17%-kal kamatoznak! Várjuk kirendeltségeinken: Kecskemét, Horváth D. u. 6., Ágasegyháza, Ballószög, Bugac, Helvécia, Izsák, Jakabszállás, Orgovány. ORGOVÁNY ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Építkezők, viszonteladók, figyelem! Olcsó mozaiklap- vásár a Pécsváradi Építőipari Kisszövetkezetben. Ár: 199,— Ft/m2 + áfától Érdeklődni a 72/27-366-os telefonon. Várjuk kedves vásárlóinkat! 3113 GYERMEKORVOS: IGEN — FOGORVOS: MÉG NEM!________________ J anuárban j önnek a háziorvosok Egyesek szerint az oktatásügy mellett az egészségügyet is „katasztrófa sújtotta területté” kéne nyilvánítani, hiszen válságban van, pénzhiánnyal küszködik, intézményeiben a személyi és tárgyi feltételek egyre romlanak. Ezért is fogadták sokan kétkedve a Népjóléti Minisztérium szándékát, mely szerint megkezdődik az egészségügyi ellátás átszervezése, korszerűsítése. A tervezett reformok sorába tartozik, hogy szabad orvosválasztás lesz, hogy a körzeti orvosok munkakörét háziorvosok veszik át, tehát 1992 januárjától az egészségügyi alapellátásban jelentős változásokat léptetnek életbe. A bekövetkező változásokról kérdeztük dr. Balogh Sándort, a Népjóléti Minisztérium osztályvezetőjét. Színvonalasabb betegellátás — Kérjük, elemezze az alapellátásban bekövetkező változásokat! — Három jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. Szabad orvosválasztás, az egészségügy teljesítménycentrikus pénzügyi támogatása, valamint az egészségügyi ellátást szolgáló vállalkozások jellemzik majd a jövő évi változásokat. Hangsúlyozom, hogy a lakosság számára a korszerűsítés semmiféle anyagi terhet, többletköltséget nem jelent. A mostani körzeti orvosi rendszer a kiindulópontja, alapja a jövő évben bevezetendő háziorvosi hálózatnak. Ez nem csak névváltozást jelent! Tartalmilag, minőségileg is többről van szó. Elsősorban a háziorvosok tudásszintjét kell emelnünk képzéssel, továbbképzéssel, szakképzéssel és azokon a személyi és tárgyi feltételeken kell javítani, amelyek a betegek alapellátását szolgálják. A tudásnövelés és a feltételek javítása kölcsönhatásban áll egymással, mert jobb, színvonalasabb betegellátást eredményez. A körzeti orvosok kiválasztásánál speciális előírásokat csak az utóbbi néhány évben vettünk figyelembe. Addig a munkába álláshoz csak orvosi diplomára volt szükség, így aztán az ott dolgozók felkészültsége, tudásszintje meglehetősen különbözött egymástól. A mostani képzés, felkészítés feladata, hogy lehetőleg egy szintre hozza az alapellátásban dolgozó szakembereket. Háziorvosok — törvény nélkül is — Mit jelent a szabad orvosválasztás? Az alapellátás átszervezésének, a háziorvosi rendszer bévezétésének kiindulópontja a szabad orvosválasztás. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy bizonyos területi korlatok között háziorvost válasszon. Azért említem a területi korlátot, mert képtelenség lenne, ha egy szombathelyi beteg Cegléden élő és dolgozó orvosnál keresne gyógyulást. A szabad orvosválasztásról, a háziorvosi szolgálatról szóló törvénytervezet rövidesen elkészül, jó lenne, ha az Országgyűlés még az idén törvényerőre emelné. De a törvény hiánya sem teszi lehetetlenné ezt az egész folyamatot, csak egy kicsit megnehezíti az indulást. Első lépésként rögzítjük a jelenlegi helyzetet, a körzeteket, a betegek létszámát. A körzethatárok revíziója során figyelembe kell venni azokat az ajánlásokat, amelyek célja, hogy egy-egy háziorvosra kevesebb beteg jusson, mint az eddigi rendszerben. Ennek érdekében aránytalanságokat kell megszüntetni, és növelni kell az orvosok létszámát. — Kik jöhetnek szóba? — A szakmailag alkalmasak és a jelentkezők száma nem kevés. Más orvosi területekről is jöhetnek át, így például a jelenlegi csoportvezető főorvosi hálózatból, az üzemegészségügyből. Hozzáteszem: ez utóbbi ellátási forma nem szűnik meg, a nemzetközi előírásokhoz igazodva fog változni. Hogyan szerveződnek a körzetek? — Hogyan fog az állampolgár nyilatkozni, hogy kit választ háziorvosának? — Nem óhajtjuk a lakosságot kopogtatócédulákkal, értesítésekkel és egyéb módon zaklatni. Úgy számítjuk, hogy még ebben az évben kialakulnak az új háziorvosi körzetek, praxisok. Széles körű és alapos felvilágosítással a lakosság tudomására hozzuk, milyen körzetek szervezésére van lehetőség a lakóhelyükön. Ennek érdekében közreadjuk a választható háziorvosok névsorát, az orvosetika határain belül ismertetjük az orvos szakmai életútját, szakképesítését, a pályán eltöltött időt, tudományos érdeklődését és azokat a gyakorlati feltételeket, körülményeket, amelyek közepette gyógyítani tud. Ezek alapján dönt az állampolgár, és betegség e,setén ahhoz fordul, akit választott. Úgy gondoljuk, hogy január 2-án működésbe lép az alapellátást szolgáló háziorvosi rendszer, valamint azokon a településeken, ahol gyermek- orvos dolgozik, a házi gyermekorvosi rendszer. Sajnos, a fogorvosi alapellátásban az új rendszert januárban még nem tudjuk működtetni. Nem érintik a változások a rendelőintézeti szakorvosi munkát és a fekvőbeteg-ellátást sem. Erre még legalább egy esztendőt kell várni. — Az interjú elején Ön a teljesítmény- centrikus támogatás fogalmát említette. Mit jelent ez a háziorvos számára? — Az orvos a jövedelmének egyik részét a vállalt betegek száma és a gyógyítási körülmények figyelembevételével kapja. A másik rész a gyógyítás eredményességének a függvénye. — Hogyan lehet az orvosi gyógyítást mérni? — Hazánkban jelenleg 64 orvosi körzetben kísérlet folyik teljesítményi mutatók megállapítására, kidolgozására. Szakmailag megalapozott elvekről van szó, de az összesítéskor nyilván figyelembe kell venni a magyar valóságot, az országrészenkénti különbözőséi geket, Ha a kísérlet eredményeit .számír tógépes rendszerben dolgozzuk fel. lehetőség nyílik az orvps munkájának a mérésére, olyan egészségügyi adatok megszerzésére, amelyek az országos tervezést segítik, ugyanakkor a társadalombiztosítás számára tételesen elszámolható a háziorvosi munka. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lesz azonnal minden háziorvosnak számítógépe, de a korszerűbb betegellátás távlataiban enélkül elképzelhetetlen. Nem vesz el pénzt a kórházaktól — Lesz elegendő pénz a háziorvosi munka beindításához? — Az egészségügyi alapellátás, tehát a körzeti orvosi rendszer olyan minimális összeget kapott az eddigiek során, hogy bármi történjék is ezen a területen, csak többet kaphat. Még ha növelik is a ráfordításokat, az egészségügy többi ágazatában nem rontja az ellátás szintjét. Ezért lehet a körzeti orvosi rendszerben elindítani a változás folyamatát. Kétségtelen, hogy rossz a kórházi ellátás színvonala, pénzügyi helyzete, de a januárban bevezetésre kerülő háziorvosi rendszerre fordítandó összegek miatt a kórházi munka színvonala nem fog romlani. Véleményünk szerint ésszerűbben kell felhasználni a rendelkezésre álló pénzt, a párhuzamos ellátásokat meg kell szüntetni. Segít anyagi gondjainkon az is, hogy számos program, pályázat, hitel- konstrukció, segély, alapítvány fel- használására nyílik lehetőség, ezek mindenképpen az előrelépést szolgálják — mondotta befejezésül dr. Balogh Sándor osztályvezető. Kiss György Mihály tmtttmtmmmöMttootmtmttítHttttöOHnttomtautmuuBtímtötJiitt jt u tt 51 5 jt n 8 it a 8 1 8 jt « M « tt tt tt U O n 8 tt tt tt tt tt a tt tt KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR mustsűrítést vállal. Jelentkezés a 28-744 telefonon, a termelési főosztályon, vagy telexen és telefaxon lehetséges. 3114 mumttiitmtJtustmuumutttt
