Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-31 / 204. szám
PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 31., 3. oldal Vodica, nyárutón • Most még az árnyas fák alatt magárahagyot- tan csobog a vodicai forrás, a vörösmárvány medencében levelibéka fürdőzik, aztán szárítkozni kimászik a lehullott levelekből képződött szigetre. A kis kápolna ajtajai zárva, a csendet csak az arra járó autók hangja háborgatja. Közeleg a búcsú napja. A magára hagyott Vodica csendes áhítatát akkor más hangulat váltja fel. Nehéz választani: melyik az igazi, ezen a Baja melletti kegyhelyen... (Walter Péter felvétele) AZ IGAZGATÓK IS JAVASOLHATNAK SEGÉLYT Ismét a tanév eleji támogatásról Kecskemét polgármesteri hivatalában sokan érdeklődnek: hogyan használhatják föl azt a huszonhárommillió forintot, amellyel a Népjóléti Minisztérium köny- nyít a családok tanévkezdéssel járó nehéz anyagi helyzetén? Bár erről tegnap már írtunk, néhány, újabb információval kiegészítjük csütörtöki híradásunkat. A népjóléti iroda vezetőjének tájékoztatása szerint a pénzből tízmillió forint közvetlenül az óvodáké, bölcsődéké, az általános és középiskoláké. Ebből fizetik ki a gyerekek étkezési díját. A további tizenhárommillió forintot a szorult helyzetben lévő családok megsegítésére fordítják, gyermekenként egyszeri, ezerötszáz forintos segély formájában. Azok a családok kapják, amelyek rendszeres nevelési segélyre jogosultak, a gyerekek ingyenes étkezésben részesülnek, amelyekben három vagy ennél több iskolást nevelnek, vagy a szülő egyedül, kisnyugdíjból, gyesből, gyedből vagy munkanélkülisegélyből él gyermekével. További méltánylást érdemlő esetekben az intézmény igazgatója is javasolhat segélyt a családi körülmények ismeretében. k—1 A START-HITEL ÁRNYÉKÁBAN Szemfüles vállalkozók, vagy ... Szegények a plébánián Egy ötven év körüli férfi Lakitelekre készült dinnyét őrizni — legalábbis ezt állította —, de elfogyott a pénze, hogy busszal vagy vonattal oda utazhasson. A Petőfi Népénél akart 80 forintot felvenni az útra. Megértésre számítva, elmondta még, hogy mint hajléktalan a kiska- tolikus temetőben telelt éjszakánként, s hogy a Jókai utcai Szentháromság plébánián; a piaristáktól hetente szokott há- tfö'WK«áávföfirftot kapíii: ' Ih — Valóban, a magát hajléktalannak és dinnyecsősznek nevező embert hétről hétre ilyen adományban részesítik? — Az nem felel meg a valóságnak — válaszolja Tóth Géza plébános úr —, hogy mi ennyit fizetnénk neki. Hogyan lennénk erre felkészülve? Az igaz, hogy ötven, száz, esetleg százötven forinttal kisegítjük a leginkább rászorultakat, akik — tapasztalatom szerint — végső kétség- beesésükben fordulnak hozzánk problémáikkal. — Például? — Nem tudják kifizetni a lakbérüket, a villany- és gázszámlát, felmondták az albérletüket, nincs pénzük gyógyszerre, tejre és kenyérre. Néhányan az éhhalál szélén állnak, legyengült állapotban vannak, megfázással vagy bőrbetegségekkel bajlódnak. Jött a plébániánkra . olyan ember is, aki gyümölcsöt szedne valahol, ám hiányzik az útiköltsége, vagy megint más: majd csak a hónap végén lesz fizetése, addig nincs miből megélnie. Súlyos gondok ezek, s mint említettem: az ötven, a száz és százötven forinttal igen korlátozottak a lehetőségeink a segítségnyújtásra. — Nőtt az egyház támogatását is igénybe vevő emberek száma? — Igen. Azelőtt hetente hétnyolc, mostanában viszont már naponta nyolc-tiz szegény keres fel bennünket gondjával, bajával. (kohl) Nem egyszerű dolog kitölteni a hivatalos nyomtatványokat. Sosem volt az, lett légyen szó népes- ség-összeirásról, kamatadóűrlapról, kárpótlási igénybejelentésről, vagy éppen a legújabbról, a Start- hitel-kérelemről. Biztosan sok olyan kezdő vállalkozó van, aki eddig legfeljebb a saját lakásvásárlásakor töltött ki — ügyintézői segítséggel — hiteligénylő lapot. Kitűnően érthet a vízvezeték- ‘szeféléshéz, kárpitozáshoz, lehet jó nyelvtanár, de gazdasági tervet még nem készített. Nem ismeri a pontos jogi, gazdasági előírásokat, e téren gyakorlati tapasztalata sincs — most akar vagy kényszerül vállalkozóvá válni —, így aztán nyilvánvalóan nem tud a vállalkozás tervezett jövedelmezőségéről árbevétellel, anyagköltséggel, A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola ez év őszétől, ötéves nappali tagozattal indít a következő, kettős képesítést biztosító szakokon: hitoktatás—német nyelv, hitoktatás-jogtudomány, hitoktatás—diakónia (szociális) munka. A hír előzményei: A tavaly őszszel beindult Református Főiskola bővítése már megalakulása óta foglalkoztatta a Királyhágómellé- ki Református Egyházkerület vezetőit, de tisztában lévén azzal, hogy csak helyi és hazai erőkre támaszkodva ennek megvalósítása lehetetlen, Tőkés László püspök levéllel fordult dr. Lipták András akadémikushoz, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorához. Idézet a levélből: „A Rqmániában bekövetkezett változások új távlatokat nyitottak az erdélyi magyarság, s ezen belül Egyházunk számára is. A Királyamortizációval, közterhekkel stb. megfűszerezett dokumentációt készíteni. Ráadásul négy évre előre prognosztizálva. Megjegyzendő — ilyet szerintem a profi vállalkozó sem tud produkálni, vagy akinek futja gazdasági szakértőre, könyvelőre. Valamit persze ő letesz az asztalra, hiszen kérték, de az valószínűleg egy szép reményeket megfogalmazó jövendölés. Ha nem az lenne, akkor vállalkozónk nem is nyújtana be igényt a Start-hitelre, hanem ő folyósítaná azt a saját vagyonából... Szerencséje a kezdőknek, hogy mindig akadnak, akik segítenek. Most például azt ajánlják szakértők, tanácsadó társaságok, hogy a hozzájuk fordulóknak elkészítik a Start-hitelhez szükséges összes beadványt. Nem ingyen persze, hágómelléki Református Egyház- kerület területén, a Partiumban él a romániai magyarságnak a szé- kelység utáni második legnagyobb tömbje, mintegy háromnegyed millió lélek. E tájegység legnagyobb magyarságú városa Nagyvárad. (80 000 magyar) Az elmúlt év őszén már beindítottuk, egyházi égisz alatt, de ezen túltekintő szándékkal, a Sulyok István (az egyházkerület első püspöke) nevét viselő Református Főiskolát. A román Oktatási Minisztérium és a Vallásügyi Államtitkárság közötti egyezmény alapján ez év őszétől lehetőség nyílik arra, hogy az újonnan szerveződő egyházi főiskolák keretén belül világi oktatás is folyjék, s a hallgatók kettős végzettségről szóló, teljes értékű diplomát kapjanak. Mivel Romániában a református egyház „liturgiái nyelve” a magyar, mert ez is vállalkozás, és a tanácsadóknak is meg kell élniük. Megkérik hát az árát a munkának. A bankokban szerzett információink szerint — ott ugyanis erről is tudnak — akadnak, akik 30 ezer forintot is kasszíroznak egy-egy hiteligénylés összeállításáért. Gondolom hozzáteszik, hogy ez az ösz- szeg majd elszámolható a költségek között. Ez igaz is, de az meg köztudomású, hogy milyen kevés a Starthitelre rendelkezésre álló pénz, és milyen sok rá a jelentkező. Úgy, hogy rengetegen lesznek, akiknek a beadott kérelmét elutasítják. S akkor nincs hitel, ily módon nincs vállalkozás, nincs miből leírni a költséget. És nincs az a 30 ezer forint sem, amit kidobtak az ablakon . . . (váczi) nyilvánvaló, hogy a főiskolán is ez az oktatás nyelve. Midőn tehát szíves segítségüket kérjük, valójában az újrainduló erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás első hajtásának támogatását várjuk Önöktől”. A püspök levelére hamarosan válasz érkezett, aminek eredményeként az egyházfő, Veres- Kovács Attila főjegyző és Méder Zsolt főtitkár kíséretében Debrecenbe utazott, a hői a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorával és rektorhelyetteseivel tárgyaltak. A vendéglátók igen készségeseknek mutatkoztak és komoly segítséget ígértek a váradi Református Főiskola adminisztratív struktúrájának felépítésében, a német nyelv oktatásában, valamint a szociális- munkás-képzésben, előadó tanárok „kölcsönzése” révén. A jogoktatók Kolozsvárról és Váradról verbuválódnak. Szász András ELŐADÓKAT „KÖLCSÖNÖZNEK” NAGYVÁRADRA Segítség Debrecenből Szalkszentmártoni köszönet az ingyen tankönyvekért • Megszokott kép tanévkezdet előtt, olvasókra várnak a tankönyvek. Mint lapünk híreiből értesülhettek olvasóink, sok önkormányzat átvállalta, részben vagy teljesen, az iskolások drága tankönyveinek, füzeteinek a költségét. így volt ez Szalkszentmártonban is. Ä kisdiákoknak és szüleiknek jól esett ez a gesztus. Ezt bizonyítja egyebek között Kállai Szilvia Erika, a Szalk- szentmártoni Általános Iskola 5. osztályos tanulójának szerkesztőségünkhöz küldött levele is. „Augusztus 27-én arra lettem figyelmes, hogy a hangosbemondó autó hirdeti: a szalkszentmártoni általános iskolások díjmentesen kapják meg a tankönyveket. Ezt az önkormányzat döntötte el, s bizony nagyon jól esett, mivel olyan sokba kerül a tanévkezdés. Szeretném hálás szívvel megköszönni az összes szalkszentmártoni gyerek nevében az önkormányzatnak és Aranyi János polgármester bácsinak a segítséget.” Szilvia kérésének, hogy közöljük a köszönetét, szívesen teszünk eleget, annál inkább, mert úgy érezzük, az ő köszönetük minden más önkormányzatnak is szól, melyek hasonlóan cselekedtek. (rapi) Új városatyák Félegyházán A csütörtöki kiskunfélegyházi önkormányzati ülésen Ficsór József polgár- mester előtt letette az ünnepélyes esküt a város két új kisgazda szenátora: Berecz József MÁV-dolgozó, az FKgP városi elnöke és Zsubori J ános nyugdíjas, aki 1945-ben lett a kisgazdapárt tagja. A két városatya úgy került a testületbe, hogy a pártlistáról mandátumot szerzett Czakó József a közelmúltban elhalálozott, dr. Kondor Sándor pedig a városi szervezetben történt változások után lemondott. Az új képviselőkkel az ülés szünetében váltottunk szót. — A kisgazdapártban történt országos változásokkal szinte egy időben Félegyházán is komoly személycserék történtek a városi szervezet élén, és az önkormányzati frakcióban is. Sokan úgy vélték: itt is a „Torgyán-vonal” győzött, s ezt látszik igazolni dr. Kondor Sándor lemondó nyilatkozata, melyben pártérdekre hivatkozva vonult vissza. Berecz József: — Kondor úrnak a szemére is hánytuk ezt az indoklást, de tisztáztuk a félreértést. Nem pártérdekből mondott le, hanem mert itt dolgozik a polgármesteri hivatalban és úgy érezte, hogy hosszú távon esetleg hátrányos lenne számára a képviselőség. A félegyházi változásoknak semmi köze sincs a pestihez. Vezetőink megbízatása egy évre szólt, ami lejárt. Nagy meglepetésemre — szinte egyhangúlag — engem választottak meg elnöknek. A helyhatósági listáról egyébként nem én következtem volna, hanem Tóth Sándor, ő viszont már kilépett a pártból és nem tartott igényt a képviselői helyre, tehát kizárólag ezen véletlenek miatt lehetek itt. Ä másik, hogy mi különösebben nem zárkózunk el a Torgyán-vonaltól, jóllehet kevesebb radikalizmussal kivánunk politizálni. Zsubori János: — Bennünket nem az országos személycserék motiváltak a városi vezetőség megválasztásánál, hanem a tenniakarás. Úgy éreztük, hogy a helyi szervezet keveset tesz a párt fejlesztéséért és a Berecz úrban láttuk: fiatal, agilis, minden bizonnyal meg fog felelni a várakozásoknak. M. Gy. Kivonul az állam? A T. Ház megkezdte a kormány előterjesztésének vitáját a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról. Az 1991. május 29-én keltezett anyag két részből áll: a koncepcióból és az Országgyűlés által hozandó határozat tervezetéből. Az Orvosi Hetilap mellékleteként júliusban megjelent egy dokumentum is „Cselekvési program egészségügyi rendszerünk megújítására” címen. A három szöveg között — egyes szakértők szerint - ellentmondás van. A kormány koncepciója így ír: „a biztosítási jövedelemminimummal és járulékfizetési idővel nem rendelkező, tehát biztosítási jogot nem szerzett személyek költségvetési térítés mellett részesülnek egészségügyi alapszolgáltatásban." Az országgyűlési határozat tervezete már másképp fogalmaz: „a nyugdíjas, továbbá munkanélküli-ellátásban részesülő biztosítottak járulékfizetési kötelességét a szolidaritási elv alapján indokolt szabályozni." Az Orvosi Hetilapban megjelent cselekvési program szerint az állami költségvetés teljesen kivonul a betegbiztosításból: „a betegbiztosításban való részvételt a nem kereső rétegek számára is biztosítani kell. A nyugdíjasok továbbá a munkanélküliellátásban részesülők járulékát az ellátást nyújtó alapokból (nyugdíjalap, munkanélküli-alap) kell fedezni." Bár a parlament a májusi tervezetet tárgyalja, valószínűsíthető, hogy a következő évek költségvetéseiben már drasztikusan csökkentik majd az állam pénzügyi szerepvállalását, s a kereső állampolgárok (nem túl önkéntes) „szolidaritásának” mértéke kénytelenkelletlen nőni fog ... FEB A nyugdíjkorhatár és a munkanélküliség Kiskőrösön szándéknyilatkozatra várnak Az előzetes felmérések alapján határozott Kiskőrös, Soltvadkert és Kecel képviselő-testülete arról, hogy a három településre bevezetik a földgázt. A kiskőrösi önkormányzat ezekben a heteken várja a város lakóitól a szándéknyilatkozat visszaküldését. Arra számítottak, hogy a mintegy hétezer család fele, de legalább kétezer-ötszázán írásban is megerősítik igényüket. Sajnos ez ideig csupán száz nyilatkozat jutott el a polgármesteri hivatalba a családoktól és a 1. közületektől. Amennyiben egy héten belül nem érkezik meg a várt számú szándéknyilatkozat, úgy valószínű, hogy a szeptember 4-ei közgyűlésen nem dönthetnek a hálózatépítési tervek megrendeléséről. Dr. Szentendrei István városi jegyző szerint nagy lehetőséget szalaszt el a lakosság késlekedésével. A vezetékes gáz kiépítése a családoknak — most még — ötvenezer forintba kerülne, amely csökkenhetne is az állami támogatás összegével. Ugyanakkor kedvezményes hitelt vehetne igénybe a lakosság, amikor is az említett ötvenezer forint befizetésére kerül sor. A bizonytalankodókat szeretné meggyőzni az önkormányzat, felhíva figyelmüket: ha most elszalasztják a kedvező alkalmat, esetleg sok-sok évig szóba sem jöhet a város földgázellátása, s a bevezetés költségei is lényegesen magasabbak lesznek. Cs. I. Surján László népjóléti miniszter a társadalombiztosítás megújításának koncepcióját taglaló expozéjában többek között szólt arról, hogy a nyugdíj- korhatárt rugalmasan növelni kellene. Két ellenzéki párt szakértőjét e tervezett intézkedésnek a foglalkoztatásra gyakorolt várható hatásáról kérdeztük. Solt Ottilia (Szabad Demokraták Szövetsége): véleményem szerint a munkanélküli-csoportok nem azonosak az idősekkel. A változó nyugdíj- korhatár nem oldja meg a tényleges foglalkoztatási gondokat. A munka- nélküliség, így a fiatal munkanélküliek problémái más kezelési módot igényelnek. A korkedvezményes nyugdíjak rendszere nem mond ellent a nyugdíjkorhatár emelésének, mert ahol a vállalat finanszírozási gondjait a nyugdíjasok elküldésével és a korkedvezményes nyugdíjszisztémával oldják meg, ott nem tesznek mást, mint a terheket áthárítják a TB- kasszára. Csehák Judit (Magyar Szocialista Párt): komoly viták folynak arról világszerte, hogy összefügg-e a nyugdíj- korhatár a munkanélküliséggel. Azokban az országokban, ahol tartósan szembe kell nézni ezzel a problémával, ahol a számok már viszonylag stabilak, ott a szakemberek úgy vélik, hogy nincs korreláció a magas nyugdíjkorhatár és a munkanélküliség között. Országonként változó a nyugdíjkorhatár, de általában mind a nőknek, mind a férfiaknak 63—64 évnél jelölték ki. De ezekben az országokban a születéskor várható élettartam és az átlagéletkor is öt-hét évvel magasabb, mint hazánkban. Ugyanakkor Magyarországon -— véleményem szerint nem lehet megjósolni, hogy a rohamosan emelkedő munkanélküliség és egy rugalmas megoldású korhatáremelés miként hatna egymásra. Nem lehet viszont megkerülni egy problémát: ha nem emeljük a nők nyugdíjkorhatárát, az ezredfordulóra újratermelődhet a női szegénység, mert a rövidebb szolgálati idő után jóval kevesebb nyugdíj is jár majd. FEB
