Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-23 / 171. szám
MA Fáklyaként égett a hétvégi ház Ladánybenén MAGYAROK A CSEHSZLOVÁK RENDŐRSÉGEN Lebilincselt környezetvédők Hétfőn röviddel 14 óra után körülbelül 20-22 embert vitt el a rendőrség a Somorja melletti Körtvélyes-Csölösztő térségében ismét összesereglett kömyzetvédők közül, akik két hete tiltakoznak a bösi erőmű ellen. A kora délutáni órákban egy húsz főből álló környezetvédelmi csoport — kicselezve a rendőrkordont — bejutott az építkezés területére, közülük tízen egy munkagödör alján hozzábilincselték magukat valamihez. A lebilincselt környezetvédők közül heten az osztrák Global—2000 tagjai, hárman pedig somorjai lakosok. A húszfős csoport másik tíz tagját elvitte a rendőrség, köztük a Fekete Doboz három munkatársát, Bátonyi Csabát, Budán Viktort és Varga Évát szintén bevitték a rendőrök. A Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulátusa a nem hivatalos értesülés alapján a magyar állampolgárok kiszabadítása érdekében azonnal kapcsolatba lépett az illetékes szervekkel. Nem sokkal később a Szlovák Köztársaság belügyminisztériumának szóvivője, Peter Tancibok arról tájékoztatta a pozsonyi magyar főkonzulátust, hogy miután megtörtént a kihallgatás és elkészült a jegyzőkönyv, a Fekete Doboz három munkatársát szabadon engedték, akik a felszerelésükkel együtt távoztak a rendőrségről. A kihallgatásra elővezetettek közt volt Sárkány András, az Eurolánc egyik alapítója és vezetője, továbbá a morvaországi zöldek pártjának elnöke és alelnöke, valamint Jaromir Sibl, a Podunajsko csoport vezetője is. Fölénk tornyosulnak az OTP-részletek még akkor is, ha nem az első lakásunkat vettük, hanem mondjuk egy hűtő- szekrényt. S a fiatal házasok otthonának tizedik emeletéről kitekintve sem számíthatunk nagy távlatokra. Interjú az 5. oldalon dr. Sarkadi Zsolttal, a kecskeméti önkormányzat lakás- és ingatlangazdálkodási bizottsága vezetőjével. (Fotó: Straszer András) Lakiteleki üzenetek Az első fölszólalóval, Sárossy Lászlóval együtt 14 meghívottat szólított a mikrofonhoz Lezsák Sándor a lakiteleki fórumon. Egymáshoz kapcsolódó, olykor egymást árnyaló, esetenként óvatosán kiigazító helyzetértékelések, üzenetek mindegyike megkapta a tős- erdei belpolitikái antológia közönségétől az egyetértés tapsát. Volt, aki hazafias húrokat pengetett erőteljesen, volt, aki a tanácsadás alkalmának tekintette a találkozót, volt, aki a közvéleményt foglalkoztató kérdésekben szólított föl közös gondolkodásra, volt, aki időszerű politikai üzenetek pódiumának tekintette a Holt-Tisza- parti emelvényt. Lapunkban szombaton és hétfőn tudósítottunk az országos, bizonyos tekintetben nemzetközi visszhangú falunapról, az ezzel kapcsolatos ifjúsági táborozásról. Az érdeklődők szerencséjére, oly. sokszínű volt a program, hogy a mindig helyhiánnyal küszködő szerkesztőségünknek választani kellett. írjunk azonnal, de nagyon röviden mindenről? Annyira fontosnak érezzük ezt a rendezvény- sorozatot, a fórumon elhangzottakat, hogy a beszámoló egy részének — mint ezt hétfői számunkban jeleztük — későbbi lapszámunkban szorítunk helyet, ezzel is bizonyítva: több napi érdekességnél, ami Lakiteleken történt. Elsőként Sárossy László, az FM államtitkára fölszólalását közöljük a második oldalon. Leégett egy hétvégi ház Ladánybene határában, a Gödörállás dűlőben, s kis híján erdőtüzet okozott. A helyszínre érkező tűzoltók a tanya ajtaját feltörve találták, s a belső helyiségeket is alaposan feldúlta valaki. A jelek arra utalnak, hogy egy betörő próbálta így eltüntetni az árulkodó nyomokat. Részletes tudósításunkat a 2. oldalon olvashatják. Pintér Apostagon is? Sorra kopogtatnak a befektetők és a vállalkozók a Duna melléki ön- kormányzatoknál. Legalábbis ott, ahol egy nemrég közzétett kimutatás szerint aggasztóan magas a munkanélküliek száma. Egy július 1-jén megjelent kormányrendelet ugyanis támogatást ígér azoknak, akik ilyen helyeken munkahelyteremtő beruházásokat szerveznek. Legutóbb a keceli gyáros, Pintér József járt Apostagon és Dunavecsén. A Duna- parti településeken a gondokkal küzdő kisüzemek átvételének lehetőségéről tárgyalt a községatyákkal és a menedzserekkel. — F — Kórógyiak Dunavecsén A jugoszláviai Kórógyról érkeztek hittestvérek a napokban a dunavecsei nazarénus közösséghez. Az istentiszteletek és az igazságos békéért való közös imádság elmondása után a vendégek részletesen beszámoltak a kilencszáz lelkes magyar faluban kialakult állapotokról. A településen rémületben élnek az emberek, mert a közeli erdőkben, elhagyott épületekben rejtőzködő csetnikek — szerb terrorista különítményesek — megfenyegették a kórógyiakat: felgyújtják házaikat. A férfiak megszervezték a település védelmét. Az asszonyok a gyermekekkel együtt elmenekültek. Mivel sok nazarénus hívő él a faluban, sokan jöttek magyarországi hitsorsosaikhoz Bajára, Érsekcsanádra, Dunavecsére. (A kórógyi harcokkal kapcsolatban a harmadik oldalon, Tallózó rovatunkban közlünk cikket.) Mögöttem a miniszter Kelet-Európábán elsősorban gazdasági, Angliában viszont lélektani okai vannak a sorban állásnak. Nálunk évtizedekig akkor állt sorban az ember, ha valami olyat akart kapni, ami kell neki. Britanniában meg hagyománytiszteletből. Az anekdota szerint, ha egy ember álldogál a londoni buszmegállóban és odaér a következő buszra váró, akkor azt kérdezi tőle: — Tessék mondani, ez itt a sor vége? Lakiteleken a falunapon szombaton azonban olyat láttam, a legkonzervatívabb brit sorban álló is leemelte volna'keménykalapját. Egy deciliternyi bioborért állt sorban a magyar honvédelmi miniszter, Für Labs. Éppen mögöttem. Megkapván az italt, zsebre vágta a visz- szajárót, majd miután az ülőhelyeket már elfoglalták — például én —, állva elszúrcsölte. Mivel egy olyan régebbi honvédelmi miniszter jutott erről eszembe, akiről sem azt nem tudom elképzelni, hogy valaha is sorban állt volna valamiért, sem azt, hogy fizetett volna a borért, \ számomra ez az eset tudatosította legegyértelműbben a rend- ; szerváit ozást. Tiszteletem jeléül át is akar- j tam adni a miniszter úrnak a sátor melletti lócán a helyemet, j de mire felocsúdtam, már kihör- pintette poharát és elvegyült a * tömegben. H. Z. Kárpótlási menetrend Augusztus 12-én lép hatályba a kárpótlási törvény, a jogosultak az ezt követő kilencven-napon belül nyújthatják be kérelmüket a kárrendezési hivatalokhoz. Az alábbiakban a törvény azon pontjaival foglalkozunk, amelyek a parlamenti újratárgyalás során módosultak. Külön törvény Részleges kárpótlás illeti meg azokat, akiknek a magántulajdonát az állam által 1939. május 1-jét követően megalkotott jogszabályok miatt sérelem érte. A jelenlegi törvény hatálya azonban ennél szűkebb, és csak az 1949. június 8-át követően alkotott jogszabályok alkalmazása során okozott károkra terjed ki. A szövegben rögzítették, hogy az 1939. május l-jétől 1949. június 8-áig terjedő időben született jogszabályok következtében kárt szenvedettek kárpótlására külön törvényt hoznak. Ezt 1991. november 30-áig kell megalkotnia a parlamentnek a mostani kárpótlási törvényhez hasonló szellemben, és elvek szerint. A parlamenti újratárgyalás során jelentősen módosult a kár-, illetve a kártérítés mértékének kiszámítása az egyes vagyontárgyaknál. A kár mértéke A termőföldnél a kár mértékét úgy kell megállapítani, hogy egy aranykorona-érték ezer forintnak felel meg, erdők esetében pedig az aranykoronaérték négyszeresét kell alapul venni. A kárpótlás mértéke ezek után a következőképpen számítható ki: — Ha a kár mértéke 0— 200 000 forint, akkor a kárpótlás mértéke 100 százalék. — Ha a kár mértéke 200 001 —300 000 forint közötti, akkor a kárpótlás mértéke 200 000 forint és a 200 000 forinton felüli rész 50 százaléka. — Ha a kár mértéke 300 001 —500 000 forint közötti, akkor a kárpótlás mértéke 250 000 forint és a 300 000 forinton felüli rész 30 százaléka. — Ha a kár mértéke meghaladja az 500 000 forintot, akkor a kárpótlás mértéke 310 000 forint és az 500 000 forinton felüli rész tiz százaléka. Fontos szabály, hogy a kárpótlás mértéke tulajdoni tárgyanként és volt tulajdonosonként maximum 5 millió forintig terjedhet. Amit a licitálásról tudni kell Jelentősen megváltozott a kárpótlás körébe vont termőföldek értékesítésére vonatkozó szabályozás. Az árverés intézményének bevezetésével az a szempont vezette a törvényalkotókat, hogy egyrészt minden jogosult számára azonos feltételeket teremtsenek a földhöz- jutást illetően, másfelől tudomásul véve, hogy ma Magyar- országon nincs földpiac, a piaci helyzetet a licitálással teremtik meg. Az árverések végrehajtásával kapcsolatban hamarosan külön jogszabály is megjelenik. A lényeges elemeket azonban az elfogadott törvény rögzíti. Eszerint kétféle árverés lesz. Az egyiken a szövetkezetek és állami gazdaságok által kijelölt földeket árverezik el. Ezeken azok vehetnek részt, akiknek az elvett földje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában van, továbbá aki az árverező szövetkezetnek 1991. január elsején és az árverés időpontjában is a tagja, vagy akinek 1991. június 1-jén abban a helységben volt az állandó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet földje van. Hol kapható nyomtatvány? A másik fajta árverésen minden kárpótlásra jogosult részt vehet korlátozás nélkül. Ezeket az árveréseket az állam tartja és ezeken az állami tulajdonú földek kerülnek licit alá. A törvény hatályba lépéséig a jogosultak legfeljebb az egykori tulajdonlást igazoló szükséges dokumentumok beszerzésével gyorsíthatják ügyük intézését, de magát a kárpótlási igényt még nem lehet benyújtani. A kárrendezési hivatalok ezekben a napokban állnak fel, ide postán kell benyújtani a kárpótlási igényt a megfelelő dokumentumokkal, illetve azok másolatával. Az igénybejelentéshez szükséges nyomtatványokat a kárrendezési hivatalokban, az önkormányzatok ügyfélszolgálati irodáin és a postahivatalokban lehet beszerezni augusztus 12-étől. Fontos tudnivaló még, hogy milyen üggyel hova kell fordulni. Akinek elvett ingatlanát érinti a törvény, annak az adott ingatlan helye szerinti megyei kárrendezési hivatalhoz, az ingóságok utáni kárpótlási igénynyel pedig a lakóhely szerinti hivatalhoz kell fordulni. A kárrendezési hivatalok a benyújtott ügyiratokat hat hónapon belül el kell, hogy bírálják, ezt a határidőt egy Ízben legfeljebb további három hónappal lehet meghosszabbítani. PETŐFI NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 171. szám Ára: 7,90 Ft 1991. július 23., kedd ■ ___________________ I smét az izsáki zsidó temetőről (3. oldal) Keresik a cserbenhagyó ladást A rendelettől nem várnak csodát Elgázoltak egy kislányt Megdöbbentő, tragikus baleset történt július 21-én, délután 18 óra tájban. Egy fehér színű 1500-as Lada halálra gázolt egy hétéves gyermeket, majd elhajtott a helyszínről. Szabó Tünde Kitti, kiskunfélegyházi kislány a város külterületén, a tiszaalpári út jobb szélén állt kerékpárjával, amikor nekirohant a fehér, GR 96-99 forgalmi rendszámú Lada. A kislány a helyszínen meghalt, A rendőrség kéri, hogy aki a balesettel kapcsolatban felvilágosítást tud adni, vagy aki az említett időben látta a fehér Ladát, jelentkezzen a kiskunfélegyházi rendőrkapitányság közlekedési alosztályán. A betörő gyújtogatott?
