Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-20 / 169. szám
PETŐFI NÉPE 1991. július 20., 3. oldal { í Ili Mit kínál a szegedi nyár? Ha nyár és Szeged: akkor Szegedi Szabadtéri Játékok! S a kínálat? Macskák! A budapesti Madách Színház 5 előadására már minden jegy elkelt. Harmincezren tekinthetik meg a látványos előadást. Műsoron még: a Mária evangéliuma — szintén a budapesti színtársulat előadásában —, Erkel Hunyadi László című operája, és a nemzetközi néptáncfesztivál gálája. (Fotó: Enyedi Zoltán) Üj házhelyek V árosföldön Egyre kevesebben ugyan, de Vá- rosföldön is akadnak családi otthont építeni szándékozók. Ez ideig hatan jelentkeztek telekvásárlási el- határozzással a polgármesteri hivatalnál. Az önkormányzat ezért a községnek a Katona József utca, a Kossuth Lajos, a Szalvai Mihály utca által közrezárt térségében parcelláztat. Az önkormányzati tartalékból és állami költségvetési céltámogatással közelmúltban meghosszabbította az ivóvízvezetékhálózatot. Ezekben a napokban a villanyhálózatot egészíttetik ki, hogy a városföldi építkezők közművesített telket vásárolhassanak. TESSEDIK SÁMUEL ALAPÍTVÁNY A GYERMEKEKÉRT Tőkés László is tagja a kuratóriumnak Roszik Gábor evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő június 30-án a szabadság napján Gödöllőn rendezett ünnepségen jelentette be: alapítványt hozott létre a reménységtől, a jövőbe vetett hittől, a gyermekek, az élet szeretetétöl vezéreltetve. A Tessedik Sámuel „Hogy a gyermekek megszülessenek és felnőjenek” Alapítvány azokon kíván segíteni, akik erejükön felül is vállalnak gyermekeket. Mert, mint Roszik Gábor ünnepélyes bejelentésében hangsúlyozta, véget kell vetni annak a félelmetes és szomorú tendenciának, hogy nemzetünk évek óta fogy. Nem viselhetjük el tovább, hogy évente 45 ezer lélekkel kevesebben élnek ebben az országban. E folyamat megállításához, visszafordításához kíván hozzájárulni az új alapítvány. A lelkész-képviselő úr kérésének eleget téve közöljük most e jótékony intézmény létezésének a hírét, abban a reményben, hogy Bács-Kiskun megyéből is számosán támogatják majd kisebb-nagyobb összegű befizetésekkel. Tájékoztatásul közöljük az alapítvány kuratóriumának rangos névsorát. Tűkés László református püspök, dr. Surján László népjóléti miniszter, Deme Zoltán evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, dr. Gémest György orvos, polgármester. Six Edit szociá- lisszolgálat-vezető, Bénvi László vállalkozó és Roszik Gábor evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, az alapítvány létrehozója. Az alapítvány vagyonát a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. kezeli. Számlaszám: MKB Rt. 203 29794. — rapi — HUSZONNYOLCEZER FORINTÉRT — SZALMONELLÁT? JÁRVÁNYVESZÉLY! Riadó a tisztiorvosi szolgálatoknál CSÜTÖRTÖK, 16 ÓRA. Cseng a telefon a szerkesztőségben. Férfihang: — Rosszul vagyok. Fáj a fejem, magas a lázam, és hányinger kínoz. Balatonbe- rényben, az ipari szövetkezetek üdülőjében, vagy ahogy ott nevezik: a Hotel Bicsben, 72-en kaptunk szalmonellás fertőzést a 300 vendég közül. Arra gyanakszom, hogy a majonézes franciasalátától, melyet a több mint 30 fokos melegben szolgáltak fel nekünk. Az országnak szinte minden részéből voltak ott nyaralni, innen, Kecskemétről például heten. Mi lesz, ha a beteg emberek széthurcolják a fertőzést? A kéthetes nyaralásért, amely személyenként 28 ezer forintba került, szalmonella a „fizetség”? PÉNTEK REGGEL, 8 ÓRA 30 PERC. Szakadatlanul dolgozik a telex az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Somogy Megyei Intézetében, Kaposváron. Budapestre és a megyék társintézeteibe küldik egymás után az értesítést. A hír igaz, szalmonella okozta a balatonherényi fertőzést. S nem hetvenketten, hanem ennél többen, 140-en vagy 150-en betegedtek meg. — Nem tudják pontosan, hányán? — Ebben az órában még nem — feleli Hábel Antal közegészségügyi felügyelő. — Voltak olyanok, akik megvárták az itteni orvosi vizsgálat eredményét, míg mások inkább arra törekedtek, hogyan juthatnának minél előbb haza. — Velük mi lesz? — Ismerjük a nevüket és a címüket, így a telexezés után a megyei tisztiorvosi szolgálatoknál már tudják, hogy kit hol kell keresni. — Milyen közelebbi információjuk van az üdülőben történtekről? — Annyit sikerült megállapítanunk, hogy a július 12-ei, vacsorára kapott rántott gombafejtől és nem a majonézes franciasalátától lettek rosszul a vendégek. A történteket másnap, 13-án reggel kezdték észlelni magukon. Azután, hogy önök az ételmintából kitenyésztették a kórokozót, tettek-e további intézkedést — a telexezésen túl — a fertőzés elterjedése ellen? — Fertőtlenítettük a konyhát és az élelmiszereket, az alkalmazottakat pedig kitiltottuk az üdülőből. Egyelőre megfigyelés alatt tartjuk őket. Csak ha teljesen egészségesek és tünetmentesek lesznek, akkor dolgozhatnak tovább. Fél óra múltán kézhez vette az értesítést a Bács-Kiskunban lakó feltételezett betegekről dr. Takács Anikó főorvos is, a megyei tisztiorvosi szolgálatnál. Két kecskeméti, egy városföldi és egy lajosmizsei üdülővendéghez a déli órákban már úton voltak az egészségőrök és a járványügyi felügyelők, hogy őket és családtagjaikat székletmintavételre és ennek eredményétől függően orvosi vizsgálatra kérjék fel. A többi megyebeli üdülővendéghez is elmennek. Utólag tudtuk meg, hogy a rántott gombafejen kívül a július 12-én felszolgált túrós csusza és tartármártás is fertőzött volt. Egy nap háromféle szalmonellás étel azért egy kicsit sok. Kohl Antal FELBOMLIK MISKE ÉS DRÁGSZÉL HÁZASSÁGA Először csak kerülgették a témát a drágszéliek, mint macska a forró kását, később egyre erősebb hangot adtak követeléseiknek. Aztán június 23»án minden eldőlt; a drágszéíi lakosság akaratából, a helyi népszavazás eredményeként Miske és Drágszél január elsejével megszünteti társközségi viszonyát. A választásra jogosultak 55 százaléka jelent meg az urnáknál, s a megjelentek 85 százaléka mondott igent a válásra. Egyébként Miske és Drágszél kapcsolata nem tipikus társközségi viszony volt, hiszen Drágszélnek önálló, külön választott polgármestere van, a képviselő-testület azonban a miskeivel egybeolvadva működik. Ezentúl különválnak, a két községet összekötő kapocs immáron csak a körjegyzőségben mutatkozik meg. Hogy milyen indokok késztették a drágszéíi népet a különválásra, azt inkább csak találgatni lehet. A közös képviselő-testületi üléseken többször felhozták, hogy a költségvetési kiadások bizonyos mértékig kedvezőtlenek Drágszélre nézve. Külön érdekességnek számít, hogy a társközségi viszonynak köszönhetően három költségvetése van az ösz- szevont képviselő-testületnek: egy külön miskei, egy külön drágszéíi és egy közös. Egyébként a testületben a lakosság a képviselők által arányosan van képviselve. Jobban a közös költségvetés körül alakultak ki viták az utóbbi időben. Horváth Mihály miskei polgármester úgy nyilatkozott lapunknak, hogy elismerik a drágszéliek aggodalmát, de vitatható, hogy az utóbbi időben nem részesültek volna arányosan a költség- vetésből. Felmerült az a kérdés is, hogy a választások után tíz hónappal az anyaközség megkérdezése nélkül leválhat-e Drágszél. Erre sem a BM illetékes szervei, sem a köztársasági megbízott nem tudott biztosat mondani, igy a népszavazás eredménye törvényesnek mondható. Jövő év január elsejétől tehát Drágszél és Miske külön tálból cse- resznyéznek majd. Zs. K. I. KORMÁNYDÖNTÉS UTÁN Felállítják a megyei kárrendezési hivatalokat A kormány csütörtöki ülésén úgy határozott, hogy az eddigi Kárpótlási Hivatal jogutódjaként működő Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal kibővült szerepkörrel folytatja munkáját, mellé pedig meg kell alakítani a megyei kárrendezési hivatalokat is. Az e hivatalok feladatait körülhatároló kormányrendelet várhatóan jövő héten kerül a kormány elé. A megyei kárrendezési hivatalok szervezetének kiépítését döntően a Belügyminisztérium finanszírozza majd, de más tárcákra is fontos feladat hárul, mivel meg kell erősíteni a levéltárak, földhivatalok országos és megyei szervezeteit. A kárpótlásról szóló törvény augusztus közepén lép hatályba, ettől kezdve három hónapon belül kell benyújtani az igényeket, azaz augusztus közepéig a hivataloknak meg kell nyílniuk, és fogadniuk kell a kárpótlást kérőket. Őszre már a helyi tv közvetíti a meccseket Miskén Miskén néhány hét alatt közel háromszáz család jelentkezett, hogy amennyiben kiépül a községben a kábeltelevíziós rendszer, szívesen csatlakoznak. Egyébként négy kivitelező vállalat is ajánlkozott a miskeiek kábeltévés felhívására. Szakemberekből álló kuratórium döntötte el, hogy végső soron melyiket bízzák meg a kivitelezéssel. Annyi máris tisztázódott: őszre üzemelhet a rendszer. Családonként 16 ezer forintba kerül a bekötés. A község egy vonalat saját céljára tartalékol, ami annyit jelent, hogy a miskei futballcsapat vidéki mérkőzéseit a lelkes szurkolók otthonukban, felvételről megtekinthetik. A csengődi képviselő-testület döntései (Tudósítónktól.) A csengődi képviselők tegnapi ülésükön elvi támogatásukról biztosították a Kiskőrös környéki gázprogramot. Érdeklődéssel figyelik a történéseket és a későbbiek folyamán döntenek a csatlakozásról. A művelődési ház részleges jövedelem- érdekeltséggel dolgozik az elkövetkezőkben. Ami azt jelenti, hogy nem válnak önálló intézménnyé, de saját hasznukra gazdálkodhatnak a megemelt költségvetésükből. Az általuk szervezett rendezvények után fennmaradó haszon felét a dolgozók között szétosztják. (Kereskedelmi tevékenység esetén ez csak 30 százalék). Döntött a testület az egészségügyi központ, a gondozóház, a községháza és a művelődési ház felújításáról, ami festést, mázolást és egyéb kisebb- nagyobb munkálatokat jelent, mintegy egy-másfél millió forint értékben. Mivel a községben megnövekedett a munkanélküliek száma, ezért határozatot hoztak, hogy a közterületi munkákra felvehessenek embereket napszámbérben. Elhatározták továbbá, hogy a gázcserelephez vezető bekötőutat szilárd útburkolattal látják el. Első olvasatban tárgyaltak az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról és az úgynevezett kamatadó átvállalásáról. (Végleges döntés a következe testületi ülésen várható.) Megalakították a szociális és egészségügyi bizottságot a hamarosan hatályba lépő hatásköri törvény miatt. Brenner László Feladták a leckét a bajai képviselő-testületnek A pedagógusok válaszolnak Talán emlékeznek a kedves olvasók a Pál utcai fiúk ama részletére, amikor arról folyik a vita, hogy Kolnay rágta-e a gittet, vagy sem. — De igen! — állítja Kolnay, mire a válasz: De nem! Végül valamelyikük belenyugszik: Jó, legyen a tied az utolsó szó. Én is belenyugodtam volna dr. Kemény Attila szóvivő lapunkban múlt szerdán megjelent dolgozatába — élvezettel olvasva az okfejtést —, melynek hibájául legfeljebb azt róhatnám fel, hogy nem az általam megfogalmazott gondolatokra válaszolt. Egyébként is, aki öt sorra négy gépelt oldalnyi ellenérvet hoz fel, nos, annak aligha lehet igaza. De nézzük, mi a véleményük a leginkább érdekelteknek, a pedagógusoknak, akik az alábbi levelet küldték a képviselő-testületnek: „A VII. 208—10/1991. sz. levelükből értesültünk arról, hogy Kiing József pályázatát a testület elutasította. Nem értjük, hogy a 13:1 arányú tantestületi szavazás ellenére mely indokok alapján történhetett meg ez. A pályázat kiírása, a Művelődési Közlönyben való megjelentetése, megszövegezése a képviselő-testület jóváhagyásával történt. A pályázatokat — kizáró ok nem lévén —, a tantestület elé bocsátották. A kulturális bizottság a legjobbnak Kiing József pályázatát minősítette, ez megegyezett a tantestület véleményével. A szavazást szabályszerűen lefolytattuk, eredménye ismeretes. Nem értjük, hogy milyen alapos szakmai okok alapján utasították el Kiing József pályázatát." A levelet 11 nevelő látta el kézjegyével, tehát mindössze ketten nem vállalták, hogy eredeti véleményükhöz hűek maradjanak, illetve, hogy ezt nyíltan deklarálják. Nem rossz a tekintetben sem ez az arány, hogy 11 karakán nevelő meri nyilvánosan is vállalni a véleményét, holott könnyen megkaphatják a „kommunistabérenc” minősítést. Az alapos szakmai ok az elutasításra az volt, hogy a pályázó nem ének, hanem magyar—délszláv szakos tanár. (Mily nagy hiba lett volna, ha egy nemzetiségek lakta városban egy igazgató beszéli a bunyevác-horvát nyelvet!) A pályázat nem kötötte ki, hogy milyen szakos nevelők jelentkezhetnek. Igaz, hogy az ének-zeneiben hetente kettővel több énekóra van, mint más általános iskolában, de ezen intézménytípusnak is az alapoktatás a feladata. Van a Magyar Köztársaságnak egy alaptörvénye, alkotmánynak nevezik. Ez megtilt minden megkülönböztetést ember és ember között. Tudomásom szerint e paragrafus kivételt nem ismer, hacsak a bajai képviselő-testületet nem. Az önkormányzati törvény az igazgató kinevezését képviselő-testületi hatáskörbe utalja, feltételezve, hogy a testületek tiszteletben tartják az érintett pedagógusok véleményét. Ehelyett Baján nyilvánvaló pártérdekek döntöttek. Iróniája a dolognak, hogy 11 képviselő szavazott Kiing József mellett és csak 10 ellene, tehát — az önkormányzati törvény értelmében, mely az összes megválasztott képviselő létszáma 50 százalékát plusz 1 fő szavazatát tartja elégségesnek —, itt is a kisebbség győzött. (Ha nem is olyan arányban, mint az iskolában, ahol az 1 ellenszavazónak lett igaza.) A pedagógusok levele alaposan feladta a leckét a bajai képviselő- testületnek. Kettőt tehetnek: elismerik a tantestület igazát, és bocsánatot kérnek a döntésért vagy makacsul kitartanak tévedésük mellett. Gál Zoltán HERR RIZZI, A PIACKARMESTER Őszibarack szösztelenül A hűtőtároló hideg lehelete csak pillanatokra képes felüdíteni a tikkasztó forróságban dolgozókat. Mégsem állnak meg egy pillanatra sem, bár kapkodásról szó nincs. Nem csapódik a láda, ha földet ér, puhán surran a targonca. Ez itt Bécs, a nagybani zöldség-gyümölcs piac. A munkások félszavakat váltanak, csak néha,hangzik fel a tulajdonost hívó szó: Herr Rizzi! És a tulaj, aki le sem tagadhatná olasz származását, otthagyja az automata mérleget, meg a számlakönyvet es útmutatással siet munkása segítségére. Hogy itt mi minden van! Bizony nem egy láda előtt nyitunk vitát, magyar látogatók, vajon mi lehet mondjuk az a furaformájú, sötétzöld, rücskös valami vagy az a másik világossárga? Egyszerűbb a vitát eldönteni, ha a fura termés az eredeti csomagolásban van, hiszen a származási hely mellett legtöbbször ott áll a gyümölcs neve is. Arról a sötétzöldről például így derül ki, hogy avokádó a neve. A sárgát viszont meg kell kérdezni a vele foglalatoskodótól, pedig egy dinnyeféle. A magyar paprikát viszont messziről megismerjük, a doboz ugyanis nem éppen szépségével tündököl. Mármint az a csomagolóeszköz, amiben odaszállították. Itt ugyanis minden egyes zöldség és gyümölcs kézbe kerül, válogatják, kisebb tálcákba rakják az apróbb félét, a szendvicsparadicsomot, a szilvát. De a tojásgyümölcsök — természetesen mind egyforma nagy és ugyanolyan sötétlila — is lábtól fejtől kerülnek egy-egy ládába. Pedig nem kevés, 60-120 tonna áru fordul meg naponta, úgy, hogy legkevesebb néhány órát, de legföljebb hét napot tölt a nagykereskedőnél. Érkezik a döbbenetesen sokféle zöldség-gyümölcs a világ minden tájáról. Hollandiából talán a legtöbb, Dél-Afrikából vagy éppen Magyarországról. Ez utóbbi szemmel láthatóan nem a legnagyobb mennyiség. Innen viszonteladók vagy a szupermarketek szállítják tovább az újraadjusztált árut. Egy csöpp meglepetéssel vehetjük tudomásul, hogy szép-szép a mi őszibarackunk, de hát tessék, nézzük meg, milyen mondjuk az olasz! Azon egy fia szösz, a gyümölcs csúcsán egy picike sötétebb porfolt nincs! Nem csoda, hiszen ott ahol ezt termelik, egy gépen keresztülengedve,az őszibarackot, minden ilyet eltüntetnek róla. Ám — mondja Rizzi úr — itt egy katalógus, akármilyen feldolgozó szerkentyűt választhatnak a kedves magyar látogatók. A gépek fotói mellett természetesen megtaláljuk a gyártó, a forgalmazó nevét, címét, telefon- és telefaxszámát. (A katalógus egyébként van vagy két kiló). Megjegyzendő még, hogy Rizzi úr miközben velünk foglalkozik azaz hagy bennünket téblá- bolni és válaszol a kérdéseinkre — szemmel tartja munkatársait, néhányszor ellenőrzi a mérleget, a számítógépet kezelő hölgyeknek papírokat au át, szállítókkal tárgyal. Ja, és közben harsányan, jókat nevet... Gál Eszter
