Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-02 / 153. szám

PETŐFI HERE 1991. július 2., 3. oldal HOGYAN TOVÁBB? A lakókat nem kérdezték Megkezdődött a tárgyalás előkészí­tése a számos bűncselekmény elköveté­sével vádolt Gulácsi Gellért tartalékos honvéd és 34 társa ellen — közölte dr. Hildenbrand Róbert hadbíró ezredes, a Budapesti Katonai Bíróság elnöke az MTI érdeklődésére. A bíróság elnöke elmondta: a Buda­pesti Katonai Ügyészség által benyúj­tott vádirat szerint szinte a teljes alegy­ség, azaz az őrszázad valamennyi tagja a katonai bíróság elé kerül. Mint arról a sajtó már beszámolt, a 35 vádlott több mint 200 bűncselekményt követett el a bakonysárkányi a törökbálinti kato­nai egységhez tartozó kihelyezett őrszá- zad — alakulatnál 1990. szeptember és 1991. január között. A vádpontok alap­ján a vádlottak különböző súlyú kato­nai bűncselekményeket, továbbá rab­lást, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértést és lopást követtek el. A felderített bűncselekmények között szerepel például, hogy a II. rendű vád­lott szolgálati helyzetével visszaélve folyamatosan és rendszeresen bán­talmazta az egyik újonc katonát, annak fejét a WC-kagylóba belenyomta, s a fe­jére engedte a víztartály tartalmát. A nyomozás megállapította azt is, hogy a kiemelt fontosságú katonai bázison rendszeresen előfordult, hogy az őrök nem mentek ki felállítási helyeikre, el­szöktek posztjukról a falu kocsmájába, garázdálkodtak, feldúltak egy kápol­nát, több esetben vadásztak szolgálati fegyverükkel szarvasra, illetve őzre. A vádlottak között szereplő öt hiva­tásos katona — a bázis, valamint az őrszázad parancsnoka és három tiszt- helyettes — elöljárói intézkedés elmu­lasztásának büntette miatt kerül a bíró­ság elé. Az utóbbiak a nyomozás ada­tai szerint megszegték a szolgálati sza­bályzat pontjait, elöljárói intézkedése­iknek és ellenőrzéseiknek elmulasztása okozati összefüggésben áll azzal, hogy a katonák az őrszolgálat szabályait fo­lyamatosan megszegték, illetve nem teljesítették katonai feladataikat, vala­mint azzal, hogy nagyszámú vagyon elleni és személy elleni erőszakos bűn- cselekményt követtek el. A parancsno­kok magatartása jelentős hátránnyal járt az alakulat szolgálatára és fegyelmi helyzetére. A bíróság elnöke hangsúlyozta a büncselekmény-sorozat bonyolultsá­gát, ami miatt a kijelölt tanács elnöke a bűnügyet öttagú büntetőtanács elé utalta. Ez azt jelenti, hogy a bűnösség megállapításáról, a lefolytatott bizo­nyítási eljárás alapján, valamint a bün­tetések kiszabásáról két hivatásos had­bíróból és három, legalább őrnagyi rendfokozatú ülnökből álló tanacs dönt majd. A tárgyalás előreláthatólag szeptember közepén kezdődik, s mint­egy másfél-két hónapig tart. Új nevelési épület Állampusztán Maguknak emelték — olcsóbban Néhány éve még gyakran előfor­dult, hogy harmincnál is több fogva tartott szorongott egy-egy zárká­ban az Állampusztai Börtön- és Fogház elaggott, korszerűtlen épü­leteiben. Ezért a nyolcvanas évek közepén rekonstrukciós programba fogott az intézet. Először a mai követelményeknek megfelelő körleteket hozták tető alá, s ide költöztették az elítélteket a három, egymástól több kilomé­terre fekvő, kiszolgált épületből. Ezt követően hőközpontot, távhő- rendszert, konyhát, éttermet, biz­tonsági épületet és szennyvíztelepet építettek. Bár a legújabb létesít­mény: a nevelési, igazgatási és fe­gyelmezési részleg műszaki átadása már tavaly decemberben megtör­tént, a hivatalos üzembe helyezésre csak múlt szerdán kerülhetett sor. Ekkorra végezték cl a hiánypótlási, gépészeti szerelési munkákat, vala­mint a tetőtér beépítését. Az új részleg alsó szintjén a fe­gyelmező zárkák (közismertebb ne­vükön: fogdák), valamint négy szállítózárka; az első emeleten könyvtár, olvasóterem, szakköri szobák, konditercm, stúdió, fotóla­bor és négy tanterem; a tetőtérben pedig irodák, bírói terem és az irat­tár kap helyet. Mint ahogy azt Kucsera Pál alez­redestől, az intézet parancsnokától megtudtuk, az épület mindössze 14 millió forintjába került az állam­pusztai börtönnek. Azért csak eny- nyibe, mert az egész rekonstrukciós program valamennyi létesítményé­hez hasonlóan ezt is saját kivitele­zésben hozták tető alá. Az alezredes elmondta azt is, hogy jelenleg a pénzszűke miatt megtor­pant a több éve tartó program, de az építkezést tovább szeretnék folytat­ni. Terveznek még egy épületegyüt­test, amelyben helyet kaphatna, á többi között, az egészségügyi blokk, a cipészmühely, a börtönkantin és a szabadulózárka is. G.B. Nem csodálkoznék, ha a kecskeméti Corvin János utcában lakók ilyen hir­detést tennének közzé lapunkban: „Keressük azt a, testet-lelketfelüditö, szép környezetei, amelynek kedvéért annak idején ezeket a házakat megvet­tük. A megtaláló jutalomban részesül." Karmazsin Noémi és mások a Corvin János utcában, attól tartok, nem sokra mennének a hirdetéssel. Kétarcú ház­sor az otthonuk. Az épület külső része, amely a Mátyás király körútra néz, szemet gyönyörködtető. Minden lakás előtt gondosan nyírt pázsit. Virágok, cserjék és bokrok. A fűszálakon még látszik a reggeli öntözés nyoma. Aki errefelé menet odapillant, nyugtázhat­ja: „Itt jó élni!" Ám menjünk csak át, a másik oldal­ra, mindjárt megváltozik a kép. Gazfé­szek borítja a leendő építkezési terüle­tet. Száll a por. valahányszor egy autó­val végighajtanak a lejtős, göröngyös úton. amely a kész s a majd épülő há­zak betonalapja közt feltűnően kes­keny. Ez a legfőbb gondjuk az itt la­kóknak. Bennünket senki sem kérdezett meg, mit szólunk ahhoz, hogy a közel­ség miatt majdcsaknem egybeér a két házsor mondja egy középkorú asz- szony. — Hogyan álljunk ki a gará­zsokból az autóinkkal? Faroljanak a kocsik egymásba, és veszekedjünk azon, hogy ki volt a hibás? Mi, ma­gunknak és a gyerekeinknek szép. egészséges környezetet szeretnénk, nem ilyen dudvagyűjteményt! Valóban nem éppen szívderítő lát­vány az elhanyagolt telek, amely idő­közben már gazdát cserélt. Az Alföldi Tüzép Vállalat kért rá (és kapott) építé­si engegélyt, majd a vállalat, saját kebe­lén belül, eladta a házhelyet Tranzit Kft.-jének. Tíz lakás építését tervezik. Elég körültekintően jártak el a telek kialakításakor? — kérdeztem To­pa Gyulát, az egyik ügyintézőt a Tüzép- nél. Mi erre a telekre építési engedélyt kaptunk — válaszolja Topa úr —, te­hát teljesen szabályosan dolgoztunk. Sőt, a 8 méter oldaltávolságot a kész házak és az alapok között 9 méterre megnöveltük, hogy nagyobb legyen a hely. Azt viszont magam is látom, ez tény, hogy a személykocsikkal így nem tudnak kiállni. S akkor a felnövekvő gyerekek sza­bad játszásáról .és testi épségéről még nem is beszéltünk! Karmazsin Noémi, a nyilatkozó asz- szony és a többiek nem szakemberek az építészetben és a manapság gyakran átláthatatlan üzleti érdekekben. Csak emberek. Lakók, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy rendezett körülmények között éljenek. Nem vitatják, a tüzépe- sek szabályosan jártak el. Csak nem biztos, hogy ami ma szabályos, az hosszabb távon beválik! A lakók javaslatait vagy véleményét mindenesetre nem kérték. Hogyan to­vább? Kohl Antal • Mi les/ itt. kérem, ha két autó fara összeér? • Építkezés helyett: egyelőre gaz. (Straszer András felvételei) BÍRÓSÁG ELÉ KERÜL AZ EGÉSZ SZÁZAD Kocsmába mentek az őrök A MÉDIATULAJDONOS FOGADÁSÁN Schröder miniszterelnök elégedett Eddig is tudtam, hogy minden vi­szonylagos. A kirándulásra készülő bosszankodik a tavaszi eső miatt, a gazdát megörvendezteti a várva várt csapadék. Nem véletlenül hoztam föl mezőgazdasági példát. Ilyet említett Gerhard Schröder, Alsó-Szászország miniszterelnöke a Josef von Ferenczy médiatulajdonos által adott, fogadás­sal egybekötött sajtótájékoztatón, kér­désemre. — Vannak-e gondjaik a kertészek­nek, szőlészeknek? kérdeztem a Pe­tőfi Népe nevében, mivel megyénkhez hasonlóan Niedersachsen ben is erőtel­jesen befolyásolják az agrárágazatok a gazdasági életet. A Német Szövetségi Köztársaság­ban nálunk találhatók a legnagyobb összefüggő gyümölcsligetek. Kielégítő­en jövedelmeznek. Hosszú ideje nincse­nek értékesítési gondjaink, mert a gaz­dák, a vállalatok messzemenően figye­lembe veszik a piaci igényeket. Csak az időjárással nem tudunk előre számolni. Emiatt olykor behozatalra szorulunk. Idén például önöktől vásároltunk, a terméskiesés pótlására, almát. Gondo­lom, önök emiatt nem haragudtak az időjárásra. Az Intercontinental szép látvány el­nevezésű, csupa-csupa üveg termében szép számmal jelen lévő hazai és külföl­di szerkesztők, hírlapírók további kér­déseire a kialakuló beszélgetés során elmondta, hogy a mintegy 8 millió lakosú tartományban továbbra is fon­tosnak tartják a magyar—német kap­csolatok erősítését. Mi több, tesznek is ezért. A közeljövőben német tanárok érkeznek hazánkba. Ők hosszabb ideig itt maradnak, az üzletember-küldött­ségnek néhány napja lesz a tájékozó­dásra, szerződések, megállapodások előkészítésére. A rokonszenves szociáldemokrata politikus most csak 3 napot tölthetett „Európa legszebb városában”. Idejé­nek nagy részét hivatalos tárgyalások foglalták le, ezért bizonyult jó ötletnek a kellemest a hasznossal egybekötő, nyílt eszmecserével párosított falato­zás. Ritkán adódik, hogy különböző pártokhoz tartozó politikusok, hazai és külföldi médiaemberek, vállalkozók rövid úton friss információkhoz juthat­nak, megalapozhatnak további talál­kozásokat. Ezért is érezték a megjelen­tek több mint udvariasságnak a Pe­tőfi Népe kérdése kapcsán az alsó- szászországi miniszterelnök elismeré­sét. Alsó-Szászország kelet- és közép­európai származású polgárainak több­sége ki ki lehetőségei szerint igyekszik elősegíteni, gyorsítani az im­már ismét lehetséges közeledést. Külön is említette Josef von Ferenczy ez irá­nyú kezdeményezéseit. H. N. GLÓRIA BÚTORIPARI RT. Nyújtott szabadság, csökkentett bér Az, hogy a tartós fogyasztási cik­kek iránti kereslet is visszaesett, nem kis gondot okoz a gyártócé­geknek. Az átállás, a piackeresés időszaka után ahhoz, hogy a meg­talált partnereket meg tudják tarta­ni, maximálisan igazodniok kell a külhoni igényekhez. A SZKIV, a Glória Bútoripari Rt. 5. számú gyárának késztermé­kei jórészt Németországba, Svájc­ba, a svédekhez, az USA-ba és Angliába kerülnek. Ám ezekben az országokban a szabadság általában egy hónap, amikor, természetesen, árufogadással sem foglalkoznak. Ezért döntött úgy a kecskeméti cég, hogy raktárra nem termel és a több mint félezer dolgozójának egyszer­re adja ki a nyújtott szabadságot. A „premier” az idén lesz: július Id­ával bezárják a gyárkapukat, és au­gusztus 21-én nyitják ki újra. Ezen időszak alatt az évi szabadságából mindenki két hetet kötelezően vesz ki, a fennmaradó napokra pedig a bér 65 százalékát kapják. Ez négy­millió forint költséget jelent a Gló­riának. A gyárban egyébként zöm­mel teljesítménybérben dolgoznak, akik átlagórabérét a közelmúltban kategorizálták. A hétféle kategória kialakításánál a munka nehézségi fokától kezdve a szaktudásig min­dent figyelembe vettek. Úgy tűnik, hogy a dolgozók üdvözlik ezt a módszert. Jövőre egyébként a kol­lektív szerződésben is szabályozzák a hamarosan vizsgázó szabadság­rendet, amire külön bért fognak el­különíteni. P. S. VETOMAGTABLAK SZEMLÉJE Veszélyben a magyar gabona A héten indulnak a Mezőgaz­dasági Minősítő Intézel területi központjának szakemberei a gabonavetőmag-termő táblák szántóföldi minősítő szemléjére, így, aratás előtt, a központ la­boratóriumában már felkészül­ten várják a majd beérkező min­tákat, hogy a vetőmag-minősí­téshez szükséges vizsgálatokat elvégezzék. Az idén az előze­tes bejelentések adatai szerint - az országban 12-15 százalék­kal csökkent a szántóföldi nö­vények vetőmagtermő területe. Ez a szám Bács-Kiskunban eléri a 18 százalékot. A gabonavető- mag-területek még ennél is na­gyobb arányban csökkentek, a múlt évinek mindössze kéthar­mad részét jelentették be a gaz­daságok. A vetőmagnak szánt gabonákban szinte elenyésző a külföldi fajták aránya. Az újon­nan minősített szegedi és mar- tonvásári fajták - az eddigi megfigyelések szerint fajta­tisztasága rosszabb, mint az elő­ző években. A termelő gazdasá­goknak tehát óriási többletkölt­séget jelenthet a szelektálás. Ez annál is nagyobb gond, mivel a vetőmagok nagy többségére még egyáltalán nem jelentkezett vevő. A vetőmag-minősítés követ­kező lépése a fémzároltatás lesz, amit viszont — vélhetően csak azok a termelők végeztet­nek el, akik biztos piacot tud­nak felmutatni. Várható, hogy az idei ősszel a szokottnál jóval több termelő fog vissza saját nem vetőmagtáblájáról magot, hiszen nem lesz elég pén­ze fémzároltra. Ennek veszélye azonban óriási, hiszen néhány éven belül a magyar gabona le­romlásához vezethet. Aki mégis erre kényszerül, annak a szak­emberek azt ajánlják, legalább a fontosabb betegségekre pél­dául a fuzáriumra a vizsgála­tot végeztesse el. G. E. VÉLEMÉNYEK — SZABADON Egyhangúlag rám adták voksukat A Petőfi Népe június 20-ai számában jelent meg egy szerkesztői közlemény, a Firosz megalakítási kísérletével kap­csolatban. Engem ez azért is meglepett, mert lapjuktól nem volt ott senki. (Küldtünk meghívót.) Ha eljöttek vol­na, nem kerül az újságba az - hamis tájékoztatás alapján —. hogy parázs vita alakult ki a Kuruc Téri Általános Iskola sorsára vonatkozóan, mert az még csak szóba se került. Azt nehezményezem a legjobban. hogy személyemet illetően igaztalan és sértő megjegyzést tettek, miszerint nem volt egyetértés az elnöki megbízatá­sommal kapcsolatban. Ez nem igaz! A következő történt: (én ott voltam) engem előzőleg a Kecskeméti Cigány­egyesület vezetősége megbízott, hogy alapítsam meg a Firoszt, és én legyek majd az elnöke. Huszonnyolc szándék­nyilatkozatot kaptam a fiataloktól. Eb­ből húszán jöttek el az alakulógyűlésre, s egyhangúlag rám adták voksukat. A Firosz azért nem alakult meg, mert a leendő tagok közül senki sem volt hajlandó a Kecskeméti Cigány­egyesület fennhatósága alá tartozni. Jómagam is önálló szervezetet akar­tam, s mivel Czifra Pálnak a cigány­egyesület elnökének — így nem felelt volna meg a Firosz, az ülést berekesz­tette és a szerveződni kívánó fiatalokat szétoszlatta. Tisztelettel: Suki Dezső Inkább veszek egy kerékpárt Sajnos, nem hiszek abban, hogy a kormány részéről valóban ez lesz az utolsó hajrá, amivel pénzt csikar ki a népből! Nem értem, hogy miért kell nekem rendelkeznem azzal a bizonyos szerző­déses felelősségbiztosítással. Ki meri egyáltalán ezt szerződésnek nevezni, ha én nem akarom. Úgy tudom, némely dologhoz nem elég csak az egyik fél akarata. Miért kell nekem fizetnem meg a kárt, ha van másfajta biztosítá­som. Igaz, hogy ez nem volt kötelező, igaz, hogy ezelőtt is volt úgynevezett biztosítás, amit benzinárban fizettem ki. de cascót azért kötöttem, mert a biztosító által felsorolt lehetőségek be­lefértek az én elképzelésembe, és főleg a pénztárcámba. Az én BIZTOSÍTÓ-m nem mondta, hogy igenis kötelező, nem mondta, „ha nem kötöm meg” elveszik, bevonják, leveszik stb. Ha bajban voltam, való­ban segített. De nem erőszakolta rám az ő akaratát. De, sajnos, meg kell, és meg fogok válni ettől a valódi szerző­déstől. A kettő együtt nem megy. Úgy látszik, még mindig nem azt választha­tom, amit akarok. Azt sem értem, a rendőr bácsi miért venné el a forgalmimat, miért búcsúz­hatok el a rendszámtáblámtól? Úgy tu­dom, mind a kettő az én tulajdonomat képezi! Ha én kárt okozok, az én álta­lam kötött biztosítás alapján megcsi­nálják a károsult kocsiját is. Eddig sem volt az a célom, hogy felelőtlenül törö- gessem a más és a saját autómat. Nem számolgattam, mennyit fizetek be, és mennyit kaptam! Ráadásul még a libe­ralizált benzinár sem tetszik. Elfogad­tuk, mert már akkor sem volt más vá­lasztásunk. Most, hogy valóban lehet­ne liberalizálni, rögtön bedobták a tv- adást, újságcikkeket, hogy megmagya­rázzák. fizessem továbbra is á 6,20-at literenként, mert kell erre. arra, amar­ra. Úgy gondolom, inkább veszek egy kerékpárt, talán még arra nem kell fele­lősségbiztosítást kötni. De félek, nem sokáig. Névtelenül, sok autós nevében! Önkormányzat a vállalkozás ellen Nagyon szomorú vagyok, amikor e sorokat írom, ugyanis ez a várva várt új rendszer és az általunk választott önkormányzat nagyon sok vállalkozót a csőd szélére juttat. Sajnos, az utca embere semmit nem tapasztal a változások jó oldalából, csak az állandó áremelést. Ilyen áreme­lés Baján, amiről a közvélemény nem nagyon tud, a bérleti díjak drasztikus emelése. Július l-jétől kb. ötszörösére emelik az üzletek, műhelyek bérét. A bajai ön- kormányzatban, úgy látszik, nem sok, vállalkozáshoz értő képviselő ül, mert akkor ilyen döntést nem hoznak. Meg­felelően körültekintő, munkáját fele­lősséggel ellátó önkormányzat, pl. a kecskeméti, másként járt el. Vagy úgy gondolják, már nincs szük­ség órásra, cipészre, tv-műszerészre? Tudatosan tönkre akarják tenni Őket? Úgy érzem, mi nem ilyen képviselőkre szavaztunk, az ilyen gondolkodású képviselő-testület legjobb, ha lemond! A KGST-piaccal pedig nem foglal­koznak. Mi nem a megszüntetését akarjuk, hanem, hogy ők is vegyék ki részüket a város terheiből. Mi, vállal­kozók tudjuk, hogy nehéz helyzetben vagyunk, de nem mi juttattuk ide az országot és joggal elvárhatjuk, hogy ne csak mi vegyük ki részünket a terhek­ből. Vagy talán nem vállalkozásellenes egy 33 négyzetméteres műhely után, ahol még kirakat sincs, és a bérlő saját költségen teremtette meg a működés feltételeit, most évi 300 000 forint bér­leti díjat fizettetni?! Tisztelt Önkor­mányzat, egy tanácsot fogadjanak meg: ha a vállalkozásokat tönkrete­szik. saját magukat is padlóra küldik. Várszegi József, húsz éve a lakosság szolgálatában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents