Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám

4. oldal, 1991. június 8. PETŐFI NEPE KÖNYVESPOLC Más muzsika kell Bill Wyman, a Rolling Sto­nes 54 esztendős gitárosa úgy döntött, hogy végleg megválik a nagy hírű együttestől. A To­day című angol lap szerint Wy­man így indokolta elhatározá­sát: „Huszonkilenc esztendő a Rolling Stones-szal felér egy sorscsapással.” Magához tért, vádol Egy 26 éves amerikai fiatal­ember nyolc esztendei kóma után visszanyerte eszméletét Lexington egyik kórházában. Amint kinyitotta a szemét, azonnal megnevezte támadóit, akik 1982-ben addig botozták, amíg el nem ájult. A két tettes a legjobb barátja, illetve a ba­rátnője volt. Vacsora, kettesben Szingapúrban megnyitotta kapuit egy új szálloda, amely oly módon csalogatja vendége­it, hogy itt az ismerősökkel való találkozás kizárva ... A gyer­tyafényes, pezsgős vacsorát ugyanis liftekben szolgálják fel. A fülkék a vacsora idején föl-le haladnak a 37 emeletes épület üvegfalánál, s az intim lehetősé­gen kivül a panorámát is bizto­sítják a kedves vendégeknek. Persze csak akkor, ha nem haj­lamos a tengeri betegségre. SZABÓ DEZSŐ: Az egész látóhatár A második világháború után született és felnőtt több nemze­dék ismereteiből, irodalmi tanul­mányaiból kimaradt Szabó De­zső, akinek személyét, munkás­ságát politikai tilalom tette B lis­tára. Alig felmérhető, hogy mit veszítettünk tudásban, tájéko­zottságban, emberi orientáltság­ban az ilyen és hasonló tiltások miatt. Csak azt tudjuk, hogy en­nek ellenében szinte semmit sem nyertünk az olyan kötelező ol­vasmányok által, mint Panfjo­­rov: Megindulnak a traktorok és hasonló „színvonalú” könyvek révén. Most, az ünnepi könyvhétre az a Püski Könyvkiadó jelentette meg Szabó Dezső politikai és iro­dalmi tanulmányait, leveleit, vi­tairatait Az egész látóhatár cím­mel, amely kiadó először 1939- ben adta közre ezeket az Írásokat és a következő öt évben - 1944- ig — összesen 120 ezer példány fogyott el belőle. Püski Sándor a mostani kiadás utószavában így ír Szabó Dezsőről: „. . . a huszadik század legna­gyobb magyarjai között tartjuk számon. Gombos Gyula írja ró­la: sem írói működésében, sem emberi sorsában nem lehet meg­érteni, ha nem vesszük figyelem­be, hogy az őt hajtó szenvedélyek között a legállandóbb, a legmeg­határozóbb a politika volt. Poli­tika, a szó legszélesebb egy egész nemzet sorsát igazító — ér­telmében ... Az a magyar társa­dalom, amelyben élt és műkö­dött, egykori szerkezetében már nem létezik, mint ahogy megdől­tek azok a hatalmak is, amelyek ellen oly mindent kockára tevő bátorsággal-küzdött. De igényei­nek java — az önálló magyar tör­ténelmi műhely — a nemzet igé­nye ma is. Szerencsém volt — folytatja Püski Sándor , hogy kiadói pá­lyám első évében, 1939-ben elme­hettem Szabó Dezsőhöz és meg­kaptam tőle Az egész látóhatár címen összegyűjtött politikai írá­sait. Ebben a műfajban, súlyában és hatásában csak a következő években kiadott Németh László: A minőség forradalma és Ki­sebbségben című gyűjtemények mérhetők hozzá ...” Úgy gondolom, Püski Sándor értékítéletében tökéletesen meg­bízhatunk. Igaz, „csak" kiadó, de pályája kezdetétől végig hosz­­szú életén, szinte abszolút bizton­sággal választotta ki a maradan­dó, hogy ne mondjam, korszakos müveket, embereket. Nem vélet­len, hogy Szabó Dezső tanulmá­nyaihoz hasonló sorsra jutott Német László A minőség forra­dalma és a Kisebbségben című munkája is. Az kétségtelen, hogy ha valaki elolvassa — pontosabban tanul­mányozza Az egész látóhatár két kötetét, minőségileg megválto­zott emberként áll fel az olvasó­fotelból. Nem ismeri meg ugyan Szabó Dezsőt, a regényírót, de ami ennek alapja, tisztában lesz politikai és egyben szociográfiai attitűdjével. Azt is mondhatjuk, hogy a könyv sok-sok gondolata rendkívül időszerű. Különösen a második kötet olyan írásaira gondolok, mint például, amelyek A magyar jövő alapproblémái címszó alatt szerepelnek. Természetesen lehetséges vol­na a kétkötetes, több mint ezerol­dalas könyvet egy napilap adta terjedelemben elemezni. Nem is ez a célunk, hanem az, hogy fel­hívjuk az olvasó figyelmét arra a ritkaságra, amellyel az idei ünne­pi könyvhét ajándékozza meg a gondolatra szomjazó embereket. (Püski, 1991). G. S. BILD-SZENZÁCIÓ Titokban megházasodott a „moszkvai” Rust Megnősült Matthias Rust, a vakme­rő pilóta, aki világszerte a moszkvai Vörös téren történt landolása után vált ismertté, később pedig majdnem agyonszúrt egy fiatal ápolónőt. A hétfői „Bild” szenzációs riportot közölt a 23 éves hamburgi fiatalember titokban megtartott esküvőjéről. Egy nyugatnémet tv-társaság, a Premiere, meghívást kapott a csöndben megtar­tott szertartásra és filmjét az európai nézőknek június 7-én, késő este be is mutatta. Az esküvőt a már csak „Kreml-piló­ta”-ként emlegetett Rust és az öt éve Lengyelországból az NSZK-ba áttele­pedett, most 24 éves, szőke Katharina a játékkaszinójáról híres Renóba (Ne­vada állam), május 23-án tartotta. A fiú szülei nem voltak jelen, csak a 18 éves öccs, a kereskedelmi iskolát végző Ingo. A Rust-szülőket valószínűleg za­varta, hogy gyermekük menyasszonya már egyszer férjnél volt és válását alig három hónapja mondták ki. Rust a szőke szépséget a „Reno szí­ve" nevezetű kápolnában vezette oltár elé. Az eskető lelkész már előre diszkré­ten utalt rá, hogy a szertartás költsége 27 dollár lesz és helyben fizetendő . . . Benne foglaltatott a gyertyafényes vilá­gítás, az orgonazene és a családi köny­vecske, amelybe a későbbi gyerekeik adatait írhatja a Rust-házaspár. A ceremónia csak percekig tartott. Katharina sirt, Rust idegesen babrálta aranykeretes szemüvegét. Bizonytalan, meddig élhetnek zavartalanul együtt: Rustot az ápolónő elleni merényletért első fokon nemrég Németországban két és fél év börtönre ítélték. Fcrenczy Europrcss Mickey Marylinről Marylin Monroe hátsó fertálya olyan volt, mint két pompás, túlérett dinnye, míg a 16 éves Lana Turnernek a legszebb dudái voltak a szakmában. E fontos bejelentéseket Mickey Rooney, a hajdanvolt gyerekfilmsztár tette a héten Washingtonban önéletrajzáról nyilatkozva. Egykori rajongói aligha ismernék fel az ara­nyos Mickeyt, aki persze 70 évesen is csak 156 centi, de körülbelül ugyanolyan szélesre gömbö- Ivödőtt, s fején gvér fehér hajat visel. Hollywood egykori kedvence vagy 150 filmben játszott, de könyvében főként életének szexuális vonatkozá­sait eleveníti fel: a 8 házassága melletti kaland­jait, amelyeknek Rooney szerint se szeri, se száma. Az olvasó megtudhatja, hogyan szórakozott (a még jóval ifjabb) színművész és kollégája egyszerre 16 japán leányzóval egy Los Angeles-i szállodában, s olvashat a nevezetes estéről, ami­kor 38. születésnapjára kolléganője, Jackie Gleason dobozba csomagolt sztriplíztáncosnőket küldött neki ajándékba. A szláv kereszténységért Coppola és a keresztapák (Novosztyi) Az év elején az orosz parlament a szláv írásbeliség és kultúra ünnepének napjává nyilvánította május 24-ét. Egy 11. századi németalföldi minia­­túrán megjelenik egy ábrázolás, ^me­lyen a különböző tájakról érkezett kö­vetek bőségszarut, olajágat, fegyvere­ket hoznak ajándékba, s köztük a szlá­vok képviselői a napot megszemélyesí­tő aranygömböt adják át. A szlávok ősi hite istenként tisztelte a fényt, s a nap alakját utánozzák a farsang végén, húshagyó kedden hagyományos, kerek alakúra kisütött tésztafélék is. Ősi írásbelisége emlékeivel az orosz kultúra a keresztény vallás motívumai­ra utal, s a narancsszínű napkorong is feltűnik egyes ábrázolatokon. A ko­rong közepén díszes ornamenssel díszí­tett kereszt áll. Most ez a szimbólum a szláv írásbeliség és kultúra jele lett, s az ünneplésével foglalkozó Szláv Alapít­vány elnökévé Vjacseszláv Klinov szovjet és orosz állami díjas szobrász­­művészt választották meg. — Ez a jel határozza meg törekvése­inket — mondja Klinov. A vallásosság újraéledése, a vallástól korábban erő­• II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája koszorút helyez el az Ismeretlen katona sírjánál, a Kremlnél. vei eltérítettek visszavezetése a szen­télyhez, ez a feladatunk. Azt is sze­retnénk elérni, hogy olyan történelmi nevek, mint Szergej Radonyezsszkij, a Troice-Szergijev kolostor alapítójá­nak neve, vagy Avvakuum protopó­­pa, a nevezetes orosz egyházi szaka­dás, a „roszkol” ideológusának és vezetőjének neve, Szerafim Szárovsz­­kij, a neves teológus, igehirdető, a szárovi mői kolostor alapítójának neve újra régi fényében álljon előt­tünk. Az alap kuratóriuma, melyben neves írók, festőművészek, filozófusok és szociológusok is vannak, azzal a kérés­sel fordult II. Alekszijhez, minden oro­szok patriarchájához, hogy a szent Sze­rafim Szárovszkij csontmaradványait körmenettel vigyék át Moszkvából a Tambov közelében lévő szárovszki ko­lostorba. A szentatya hozzájárulását adta a kérelemhez. Szerafim földi ma­radványait a terv szerint ez év júniusá­ban vagy júliusában vállon fogják át­vinni erre a helyre, az atya által megjö­vendölt kegyelettel. A körmenet orosz tájak egész so­rán áthaladva elő fogja segíteni azt, hogy lélekben egyesüljenek mind­azok, akik számára drága a történel­mi emlékezet. Az ünnepségsorozat augusztus elsejével ér véget, a leg­­jámborabb életű Szent Szerafim ün­nepén. Pápamobil eladó Amerikában árverésre kínál­nak egy kék színű, Lancia 2000 típusú autót, melynek a legfőbb értéke, hogy az utolsó tulajdo­nosa Luciani bíboros volt. S aki 33 napra az egyháztörténetbe is bevonult, I. János Pál néven. A nevezetes kocsit egy New York-i pap vette meg annak idején, s mostanáig oly nagy tiszteletben tartotta, hogy nem is használta. Az árverés oka az, hogy sokba kerül a fenntartás, azaz a garazsírozás. ki ulána re kord sebességgel a Michael J. Fox főszereplésével készüli második és harmadik folytatást, a várt haszon elmaradt. Miközben a Rambo sikerén felbuzdulva elkészült az „amerikai hős” harmadik kalandja, s anyagilag majdnem belebukott a producer. Nemcsak a látszólag könnyen foly­tatható, kizárólag szórakoztatásra szolgáló filmsztorik fáradtak el, hanem a gondolatilag és művészileg árnyalt történetek alkotói sem okultak. Jack Nicholson, a Chinatown főszereplője rendezőként is kezébe vette a folytatást és látványosan megbukott. Peter Bog­danovich, az immár klasszikusnak szá­mító Az utolsó mozielőadás rendezője annyira nem tudott mit kezdeni a törté­net időközben felnőtt hőseivel; hogy a Texasville-t egy hét után íe kellett venni a műsorról... És most kiderül, hogy Francis Ford Coppola is hiába szerződtette A1 Paci­­nót és Diane Keatont a Keresztapa harmadik részéhez, nem maradt elég ötlet és fordulat Mario Puzo regényé­ben. Pedig a harmadik folytatással ah­hoz az Andy Garciához került Marion Brando és Pacino stafétabotja, aki egyéb sikerei révén megint fölcsillant­hatja a producerek szemét. Hollywood saját keresztapái könnyen belekerget­hetik Coppolát, hogy fusson neki a ne­gyedik folytatásnak. S az vesse az első követ a kiváló rendezőre, akiből az egészséges önelégültségű írmagja is hi­ányzik ... Megállni a biztosnak látszó filmso­rozat-ötletek kényszerpályáján csak James Bondnak sikerült, de nem kis zökkenőkkel. A sorozat több rendező stílusát, a hős pedig legalább három híres színész arcát viselte magán, míg világhódító útján sorompót állított elé a történelem. És a történelemből még azok a producerek is értenek, akik egyébként gond nélkül meghamisítják, ha attól a dollár több lesz, s nem keve­sebb. Návai Anikó óta valami megismételhetetlent, soha nem hallottat varázsol a szín­padra. Rajongói bármelyik kor­osztályhoz tartoznak is, úgy érzik, hogy visszatért Bob Dylan régi di­csősége. A rockzene fáradhatatlan csil­laga szakadatlanul turnézik. Legfeljebb néhány barátja tudja a hóbortos, magának való em­bert néhanapján elcsábítani, hogy lemezfelvételt készítsenek vele. Bob 23 évesen írta az igazán nagy, klasszikus szongokat. Azóta 50 éves lett, de nem is foglalkozik azzal, hogy öregszik, — mondta az ex-Beatles, George Harrison. Egy­szerűen csinálja tovább. Nekem mindig olyannak tűnik, mint egy régi hobó, aki felugrik egy tehervo­­natra és utazik. „Akárhová”. A közeljövőben Magyarország­ra. Sokan várják, hogy hallják cso­dás hangját. Ferenczy Europress MAGYARORSZÁGRA JÖN A „ZENEDOBOZ PRÓFÉTÁJA” Sok régi rocker ma már csak eldugott kiskocsmákban énekel. Az 50 éves Bob Dylan aki a napokban jön Magyarországra — viszont még mindig koncerte­zik; Éppen 30 éve, hogy az amerikai zeneszakíró, Robert Shelton egy kis folk-klubban, a New York-i Greenwich Villageben felfedezte Bob Dylant. A fiatal énekes orr­hangjával egyik jelképe lett az amerikai polgárjogi mozgalom­nak, dala, a „Blowing in the Wind” pedig a háború elleni harc himnuszává vált. Bob Dylan lendületesen, Beatles és Rolling Stone zenével kezdi mű­sorát, amelyet elektromosan fel­erősített rockegyüttes kísér. Ez szentségtörés volt poprajongói sze­mében. Dylan mesterien ötvözi költői, képekben gazdag szövegeit a lüktető, új muzsikával. Esztéti­kailag ez a legnagyobb művészeté­ben. Néhány számával, mint pél­dául a „Like a Rolling Stones”­­szal a „zenedoboz prófétájává” vált, ahogy Allen Ginsberg költő jellemezte. Amikor 1979-ben egy bombasz­tikus rockot rettentő giccses szö­veggel énekel, rajongóit is felbosz­­szantja. Néhány lemezprodukciója gyengébben sikerült, s feltűnt, hogy régi dalait nem volt hajlandó az eredetinek megfelelően énekel­ni. Néha a zenén változtatott, más­kor pedig a szöveget módosította. De néhány kudarca felrázta, s az-Munupsúg. amikor a mozijegy drá­ga. nem könnyű eldönteni, melyik le­gyen az a tucatjával kínálkozó ameri­kai filmek közül, amelyik megéri az időt, a figyelmet és a pénzt. A magyar néző ugyanúgy gondolkodik, mint az amerikai: azt választja, amelyikben a legjobban bízik. És abban bízik, amiről a legtöbbet tud. Mielőtt a Keresztapa harmadik része bemutatkozott a hazai mozikban, a te­levízió fölcsigázta az érdeklődésünket azzal, hogy levetítette az első két foly­tatást. De Francis Ford Coppola soro­zatának befejező (?) epizódját azért is várhatták a mozirajongók, mert tud­ták, hogy az eddigi Keresztapákkal Coppola összesen 10 Oscar-díjat nyert és több mint 800 millió dollárt keresett (a stúdiónak). Azt viszont senki nem verte nagydobra, hogy a harmadik rész még egy Oscar-jelölést sem tudott díjra váltani ebben az évben, s hogy a filmet fanyalogva fogadták a kritikusok. Az amerikai mozikban pedig, nincs mit szépíteni, megbukott. Rosszabb rendező lenne Coppola 1991-ben, mint a hetvenes években? Aligha. Nem is erről van szó. Hanem arról, hogy az elmúlt két évtizedben Hollywood mintha elvesztette volna kezdeményező önbizalmát, és hajto­gatni kezdte: Jobb ma is egy túzok, meg holnap is egy túzok. Csakhogy ilyen közmondás nincs. A producerek telhetetlenségéből ere­dő első nagy bukás akkor keletkezett, amikor Robert Stigwood kisajtolt egy második Szombat esti lázat. Ügyanaz a John Travolta játszotta a főszerepet, mégse kellett. A Rocky első része világ­sikert hozott Sylvester Stallone-nak, de mióta elkészült a második, a harmadik, a negyedik, az ötödik rész, szinte vicc­számba megy, hogy Stallone meg sem áll a Rocky 23-ig ... A Vissza a jövőbe megtanította a világnak, hogy egy je­lentéktelen külsejű, 150 centis, közepes tehetségű tévészínész is befér a filmszí­nészek élcsapatába. De hiába nyomták Bizalom és önbizalom A brazil ifjúsági labdarúgó-válo­gatott megkezdte edzőtáborozását Spanyolországban. A csapat orvo­sa, minden eshetőségre számítva, az indulás előtt kiosztott fejenkint há­rom gumióvszert az egyhónapos tartózkodásra. Majdhogynem ezzel egy időben, Új-Zélandon, a vámőr­ség feltartóztatta az UB 40 elneve­zésű angol rockegyüttest, mert 20 ezer gumi volt a csomagjukban. Az együttes vezetője tiltakozott az eljá­rás miatt, mondván: az óvszert sa­ját használatra vitték magukkal. Bob Dylan 50 éves

Next

/
Thumbnails
Contents