Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-05 / 130. szám
2. oldal, 1991. június 5. PETŐFI NÉPE A VÁRTNÁL TÖBB, A SZÜKSÉGESNÉL KEVESEBB PÉNZ Előnyben az ivóvíz VITA A III/III-AS ÜGYNÖKLISTA KEZELÉSÉRŐL Kiegészítő támogatás az önkormányzatoknak (Folytatás az 1. oldatról) (Folytatás az 1. oldalról) tai nagyobb összegekkel a vízgazdálkodási fejlesztésekhez pályáztak. Az első javaslat azonban ezeket a beruházásokat szinte teljes egészében kihagyta. Úgyhogy, amikor kiálltunk az összes érvényes pályamű elfogadásáért, tudtuk: siker esetén lényeges korszerűsítések és fejlesztések indulhatnak, illetve fejeződhetnek be Bács-Kiskunban is. Nagyon örülünk, hogy végül ilyen siker született. Nem mi koordináltuk a pályázatot, de, természetesen, segítettünk, ahol tudtunk. És informálódtunk is! Ez alapján mondom: a kéréseink hetven százalékát teljesítette a költségvetés. Csak azok maradtak ki az osztásból, akik olyat kértek, amit a kiírás nem is ígért. Ezt úgy is értelmezhetem: teljes a siker! — Milyen főbb elképzelések valósulhatnak meg így? részéről Erdélyi Zoltánná képviseli a vezetőséget. Tagja lesz még az egyeztetőbizottságnak az érdekvédelmet ellátó szövetkezeti bizottság elnöke, tanácskozási joggal az ellenőrző bizottság egy tagja, a munkavállalók küldötte, s főként két független szakértő, akik egyikét a vezetőség, másikát a dolgozók delegálhatják. — Hosszú lenne fölsorolni. Csak néhányat emelek most ki a rangosabb tételek közül: a kiskunmajsai szennyvíztisztítóhoz 120, a bajai középfokú oktatási intézmények bővítéséhez 40, a jánoshalmi általános iskolai fejlesztéshez 10, a bajai csatornázáshoz 10, a két kecskeméti tornaterem építéséhez 32 millió forint. A legtöbbet, 193 milliót, a Gudmann-foki regionális vízmű befejező munkálataihoz kértük és kaptuk. Öt felső-kiskunsági település ivóvízellátását szolgálja majd a beruházás. A támogatásból fejleszthetjük a kecskeméti Ill-as vízmüvet, valamint a Tisza menti kistérségi vízkivételi beruházást, amelyek — ha elkészülnek — hosszú távra megoldják a Kecskemét és a Tiszakécske környéki települések ivóvízgondjait. Farkas P. József Mindehhez a sztrájkról szóló törvény értelmében ragaszkodott a vállalat jogtanácsosa. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság működésének hét nap határidőt enged a jogszabály, amely idő alatt törvénytelennek minősül az esetleges munkabeszüntetés kezdeményezése a dolgozók részéről. A vezetőség végül arról is szavazott, hogy a maguk részéről alávetik magukat a bizottság döntésének, h. T. maga is fontosnak tartja a kérdéskör törvényi szabályozását, ám hozzáfűzte: az igazolások kiadásával jogi értelemben korrektül járt el a kormány. Az alkotmányra, illetve több idevágó törvényerejű rendeletre hivatkozva elmondta: a beszervezett ügynökök listáját tartalmazó nyilvántartás nem minősül államtitoknak vagy szolgálati titoknak, tehát akit a személyére vonatkozó rész érdekel, az betekinthet azokba. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a Független Kisgazdapárt vezető tisztségviselői kérték a személyükkel kapcsolatos igazolások kiadását, s nem a kormány kezdeményezésére történt mindez. Erről szólva a miniszterelnök rávilágított arra, hogy a kormány nem is adhat ki semmiféle feddhetetlenségi bizonyítványt, csupán arról adhat tájékoztatást, a birtokában lévő dokumentumok alapján, hogy az illető személy szerepelt-e a korábbi belügyi nyilvántartásban. Az ismét szót kérő Vásárhelyi Miklós elfogadta Antall József jogi érveit, ám hangoztatta, hogy erkölcsi és politikai fenntartásait nem tudta eloszlatni a kormányfő. A miniszterelnök és a képviselők közötti polémiát követően a plénum a szerencsejátékokról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját, majd a felszólalások után Szabad György az általános vitát lezárta, s a képviselők megszavazták a javaslat részletes vitára bocsátását. A plénum a továbbiakban az egyes, állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvénytervezet általános vitáját folytatta. Az Országgyűlés a délutáni szünet után megtárgyalta az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztő Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár rámutatott, hogy a költségvetésből elkülönített pénz — amelynek elosztásáról e napirendi pont keretében dönteni kell nem pótolhat évtizedes elmaradásokat, hanem csak a már meglévő intézmények napi működését, az alapellátás folyamatos működését segíti. A kormány a beérkezett 430 kérelemből 185-öt javasol elfogadni a kiegészítő támogatások odaítélésekor. Már a napirend bizottsági előadója jelezte, hogy a témát illetően nagyjából konszenzus alakult ki, azonban éles véleménykülönbséget váltott ki a képviselőkben a főváros támogatásának kérdése. A most szétosztandó 2,6 milliárd forintból ugyanis Budapestnek 1 milliárdot terveztek, egy módosító indítvány azonban ezt az összeget 600 millió forinttal csökkenteni kívánta, s a „megtakarított” összeggel az egyelőre fel nem osztott keretet növelte volna. A frakciók vezérszónokai nagyjából e körül a pont körül vitáztak. Végeredményben minden vezérszónok a törvényjavaslat mielőbbi elfogadása mellett érvelt, mivel — mint ahogy néhányan fogalmaztak — az önkormányzatok nagy része kétségbeejtő helyzetben van. A plénum csak két módosító javaslatot fogadott el, amelyek több mint 9 millió forint további támogatást jelentenek. A törvény egészének elfogadása után az elnök a keddi ülést berekesztette. A képviselők ma az egyházi ingatlanok sorsát rendező törvényjavaslat vitájával folytatják munkájukat. (MTI) EGYEZTETŐBIZOTTSÁG ALAKUL Félsztrájk — félsiker Kisszálláson (Folytatás az 1. oldalról) A KORMÁNY IS KERESI A MEGOLDÁST Gabonagondok és orvoslásuk Elkészült a vádirat a zendülő katonák bűnügyében A Budapesti Katonai Ügyészség — a nyomozás befejeztével — a törökbálinti alakulat katonái közül N. K. honvédet zendülés kezdeményezésének bűntettével és4 rendbeli, folytatólagosan elkövetett szolgálati visszaélés vétségével, 19 honvédet pedig zendülés bűntettével vádolt meg —jelen tette be a kedden tartott sajtótájékoztatón dr. Székely György ezredes, az ügyészség vezetője. A vádirat megállapítása szerint április 7-én a törökbálinti alakulatnál — amelynek feladata lőszerek és fegyverek őrzés-védelmének biztosítása — 20 sorkatona, akiknek aznap őrszolgálatba kellett volna lépniük, a szolgálatba lépést nyíltan ellenszegülve megtagadták. Cselekményükkel a szolgálati feladatok teljesítését jelentősen megzavarták, a szolgálatban lévő őrséget csak jelentős késéssel lehetett leváltani. Az ügyészség értékelése alapján az alakulatnál levő katonák létszáma alapvetően elegendő volt a szolgálati feladatok ellátásához, azonban az alakulat nem rendelkezett megfelelő tartalékszámmal. Ebből adódóan a sorállomány olyan fizikai és pszichikai megterhelésnek volt kitéve, amely alapján a katonák körében általános elégedetlenség alakult ki. Dr. Székely György hangsúlyozta: a zendülés elkövetését elősegítő okok kiküszöbölésének érdekében „szignalizációt nyújtott be” a Magyar Honvédség parancsnokának, azaz intézkedést kért az újabb bűncselekmények megelőzésére. Ezzel egyidejűleg fegyelmi eljárást kezdeményezett az alakulat, valamint a század parancsnoka ellen elöljárói intézkedés gondatlan elmulasztásának, valamint szolgálati visszaélés elkövetésének vétségei miatt. Tegnap két sajtótájékoztatót is tartottak a fővárosban a gabonaügyekkel összefüggésben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vezető és Továbbképző intézete, a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére, országos búzatermesztési fórumot rendez, amelynek előkészítéséről beszéltek a délelőttin, a délutáni sajtótájékoztatón pedig a megalakult Gabonakereskedők és Feldolgozók Szövetségének céljairól esett szó. Kérdések sokaságára szükséges választ adni az őszi vetés előtt, egyebek között arra: mennyi területen, milyen búzát (illetve kalászos gabonát) kell az országnak megtermelnie ahhoz, hogy a hazai ellátás megfelelő maradjon, s olyan árualap álljon rendelkezésre, amely exportképes. Ezzel a gondolatkörrel vezette be tájékoztatóját az Országos Búzatermesztési Fórum szervezőbizottságának elnöke, dr. Bállá László, a martonvásári kutatóintézet igazgatója. Véleménye szerint a válaszadásra legkésőbb augusztus utolján kerülhet sor, s hogy megfelelően orientálhassák a termelőket, Gödöllőn rendeznek országos tanácskozást. Felhívta a figyelmet, hogy a búzatermő terület jelentős csökkentése agronómiái és technikai okokból sem lenne célszerű, viszont feltétlen szükséges piacot találni a termésnek, mert az export az ország és az agrárágazat szempontjából is nélkülözhetetlen. A világon egy esztendőben 90-120 millió tonna kenyérgabonaeladás van, a magyarok kétmillió tonna körüli exportigénye kis mennyiség, ezért is beilleszthető a világkereskedelembe. A mostani helyzetről Mezei János. az FM főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy jó termés ígérkezik, de még van a raktárakban mintegy kétmillió tonna tavalyi termés. Állítása szerint csupán 300 ezer tonna gabona exportjára lenne szükség, ugyanis a többi átmenőkészlet, ami őszig részben elfogy. A világpiaci árak rendkívül alacsonyak, csupán 80 dollárért lehet eladni a búza tonnáját, ami számunkra gazdaságtalan. Versenyképtelenek vagyunk az európai exportőrökkel szemben, mivel a többi országban a világpiaci ár fölött még tonnánként 80-120 dollár támogatást is kapnak a termelők, valamint állami garanciával, illetve hitellel értékesítik a tavalyi termést. Tegnap megalakult a Magyar Gabonakereskedők és Feldolgozók Szövetsége, amiről dr. Laczfi Dániel, a szövetség megválasztott elnöke számolt be. A szervezetet állami vállalatok, részvénytársaságok, kft.-k és egyesülések, összesen 37-en alapították. Bács- Kiskunból tagja a szövetségnek a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat, az Aktuell Trade Kft. (Kecskemét) és a Bácskai és Dunamelléki Gabonaforgalmi Kft. (Baja). A pillanatnyi gondok megoldásáról a szövetség elnöke azt mondotta: mintegy 2-3 milliárd forint kormányzati támogatásra volna szükség, hogy a magyar gabonafölösleg eladható legyen. Szerinte ez a pénzigény mindenképpen jelentkezik, részben a tárolási költségek, a készletfinanszírozás miatt, de az is előfordulhat, hogy további világpiaci áresés következik be. A szövetség elnöke úgy látja, hogy az illetékes kormányzati szervek érzékelik ezt a helyzetet, és hajlandóságot tapasztal a feszültség feloldására. Csabai István MAGYAR—AMERIKAI TÁRGYALÁSOK Kormányközi egyezményeket írtak alá Tegnap európai kőrútjának következő állomására, Magyarországra érkezett Dán Quayle, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. Az amerikai politikai élet második emberét Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Antall József kormányfő hívta meg hivatalos látogatásra. Az alelnököt útjára elkísérte felesége, Marilyn Quayle is. A Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren államfőnek kijáró ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták Dán Quaylet. Röviddel ezután a Parlamentben megkezdődtek Antall József kormányfő és az amerikai alelnök megbeszélései. Az igen széles tematikájú tárgyaláson mindkét fél hangoztatta, hogy bizalomteli, baráti az Egyesült Államok és Magyarország viszonya. A közép-európai térség helyzetét áttekintve Dán Quayle hangoztatta: az Egyesült Államokban bámulatot kelt az a gyors átalakulás, amely az utóbbi két évben zajlott le a régióban. A kormányfővel folytatott megbeszélés után Dán Quayle-t fogadta Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Az amerikai alelnök parlamenti tárgyalásainak következő állomása a köztársasági elnök hivatala volt. A találkozón Göncz Árpád köszönetét mondott azért az erkölcsi és anyagi támogatásért, amellyel az Egyesült Államok segítette a magyar rendszerváltást. Hazánk továbbra is számít az USA segítségére. A találkozókat követően magyar -amerikai kormányközi egyezményeket írtak alá. Ezek sorába tartozik a tüzeléstechnikai együttműködés lehetőségéről, a veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról és kezeléséről, valamint a repülőtéri hálózatok és szolgáltatások fejlesztéséről szóló megállapodás. Antall József miniszterelnök és felesége este díszvacsorát adott Dán Quayle és felesége tiszteletére a Parlamentben. A magyarországi repülőterek fejlesztését szolgáló tanulmány kidolgozására és finanszírozására vonatkozó szerződést írt alá kedden Budapesten Dán Quayle amerikai alelnök és Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A tanulmány becsült értéke 350 ezer dollár. A pénzt az USA kormányának Kereskedelmi és Fejlesztési Programja (Trade and Development Program — TDP) bocsátja rendelkezésre. A fejlesztési program főbb területei a jelenlegi és a várható magyarországi légiforgalom becslése, valamint a repülőtér-fejlesztések műszaki és pénzügyi vonatkozásainak kidolgozása. Dán Quayle alelnök budapesti látogatásakor ugyancsak — a TDP részvételével — adományszerződést írt alá az ipari tárca vezetőjével is. Ez a megállapodás gázüzemű turbinák magyarországi fejlesztését szolgálja. Quayle alelnök felesége kedden az Onkológiai Intézetben a mellrák korai felismerését szolgáló berendezést adott ajándékba a Magyar Rák Ligának. (MTI) KÚTFÚRÁS LEGOLCSÓBBAN, DE A LEGJOBB MINŐSÉGBEN! Teljes felszereléssel, minden anyag hozzáadásával (cső, szűrő és kézipumpa) motorcsatlakozóval. Június 1-jétől: 40 mm-es csőátmérővel 10 m mélységig 5300 Ft, minden további méter 150 Ft; 50 mm-es csőátmérővel 10 m mélységig 6000 Ft, minden további méter 200 Ft; 63 mm-es csőátmérővel 10 m mélységig 7000 Ft, minden további méter 250 Ft. Érdeklődjön, jegyeztesse elő! Jótállás 2 év! Levélcím. Sánta Béla, 6726 Szeged, Marostői u. 33. Telefon: 62/26-342 493454 Szlovák sajtószolgálat a „magyar nacionalizmusról” Hétfőn Pozsonyban megkezdte működését a Szlovák Sajtószolgálat (STS) nevű magánsajtóügynökség, s ugyanaznap megjelent az ügynökség „Aktuality STS” című kiadványának első száma, amely egyebek között „A szlovákellenes nacionalizmus tünetei Magyarországon” címmel közölt írást. A kiadvány, amelynek megcélzott előfizetői köre a külföldi sajtó, gúnyt űz a magyar kormányfő nemzeti elkötelezettségéből. A többi között emlékeztetnek rá, hogy Antall József miniszterelnök először lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, „de későbbi fellépései már eléggé bckülékenyek és megfontoltak”, ami „bizonyos mértékig tompítja a középtől jobbra tömörülő vagy teljesen a jobbszélen elhelyezkedő személyiségek olyan kijelentéseit, amelyekkel sem a kormány, sem az MDF vezetése nem akar hivatalos közösséget vállalni”. (E helyütt a Nemzeti Keresztény Uniót, a Magyar Nemzeti Pártot, valamint a Szent Korona című lapot említik.) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Amerikai gazdasági könnyítések a Szovjetuniónak George Bush amerikai elnök hétfőn (az első hat hónap után) további egy évre meghosszabbította a Szovjetuniónak nyújtott gazdasági könnyítéseket. Ez az első lépcső ahhoz, hogy a Szovjetunió — amint várják — megkapja a legnagyobb kedvezményes elbánást. A könnyítések lehetővé teszik, hogy Moszkva hozzájuthasson a kért, újabb 1,5 milliárd dolláros kedvezményes gabonahitelhez és egyéb, a kereskedelmet segítő hitelekhez, beruházási garanciákhoz. Az intézkedés előfeltétele az volt, hogy a Szovjetunió törvénybe iktassa a szabad kivándorlást, ami —T hosszú késedelem után — a közelmúltban megtörtént. Az amerikai elnök egyúttal hasonló gazdasági könnyítéseket biztosított Csehszlovákiának, Bulgáriának és Mongóliának is. A két utóbbi ország esetében az intézkedés azt követően lép életbe, hogy azok törvénybe iktatták az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi szerződést. Ilyen szerződés az előfeltétele a legnagyobb kedvezmény megadásának a Szovjetunió esetében is. Izraeli légitámadás palesztinok ellen Legalább hét palesztin gerilla életét vesztette és harminchatan megsebesültek egy kedd délelőtti izraeli légitámadás során. Az izraeli légierő vadászbombázói több mint két órán át rakéta- és bomba támadást intéztek a dél-libanoni Szidón közelében lévő palesztin állások ellen. A repülőgépek az Abu Nidal vezette Fatah forradalmi tanácsa, a PFSZ két szárnya — a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezetek —, valamint a Népi Felszabadító Hadsereg nevű Izrael-ellenes libanoni milícia bázisait támadták. Huszonnégy órán belül ez volt a második izraeli légitámadás ebben a dél-libanoni körzetben, ahová a Libanonban állomásozó, mintegy 10 000 palesztin harcos zöme menekült az 1982-es izraeli invázió után. A keddi légitámadásra, amely 1982 óta a leghevesebb volt, az 1982. június 4-ei invázió évfordulóján került sor. Már nem alkalmazzák a „szállástörvényt” Egy kedden közzétett rendelet szerint Romániában már nem kötelezik a magánszemélyeket a náluk megszálló külföldi állampolgárok rendőrségi bejelentésére. A korlátozó intézkedést egy 1969-ből származó törvény alapján, az Öböl-háborúra ' hivatkozva, január 19-én rendelték el, illetve elevenítették fel. A román belügyminisztérium rendelete szerint, a törvényesen Romániába utazó külföldiek szabadon mozoghatnak az országban, minden megszorítás nélkül kapcsolatba léphetnek természetes és jogi személyekkel, és már nem érvényesítik a törvénynek azt a cikkelyét sem, amely a szállásadó kötelezettségévé teszi a külföldi vendég bejelentését. A belügyminisztérium ugyanakkor hozzáteszi, hogy a külföldiek jogi státusát törvény szabályozza majd: annak tervezetét hamarosan a kormány elé terjesztik jóváhagyásra, majd pedig a parlament elé kerül. Berlin vagy Bonn? A német Szociáldemokrata Párt (SPD) szerint ..nem a parlamenti képviselők, hanem minden német” kormányzati és parlamenti székhelye lesz a jövőben Berlin vagy Bonn, éppen ezért a lakosságnak ősszel népszavazáson kell választani a két város között. Ezt hangoztatta kedden, Bonnban az SPD Bundestag-frakció nevében Hans- Jochen Vogel, a frakció elnöke, és Hertha Däubler-Gmelin, a párt alelnöke, mielőtt ismét összeültek volna a német állam legfőbb képviselői, hogy rendet vágjanak a nyilatkozatok és elképzelések sűrűjében. Jó két héttel a Bundestag vitája előtt a német pártok lázasan keresik azt a megoldást, amely mind a lakosságot, mind a két várost kielégítené. Egyesek a vita elhalasztását szeretnék. A CDU és a CSU berkeiben újabban „konszenzusos megoldásról” beszélnek, amelynek keretében valamiféle funkciómegosztás valósulna meg Bonn és Berlin között. Á teljes átköltözés költségeit a Spree partjára 30-60 milliárd márkára becsülik Németországban és külföldön. Ki van a Karadzsov-ügy mögött? A bolgár titkosszolgálatnak sohasem volt Konsztantin Karadzsov nevű alkalmazottja, ilyen nevű vezető sem dolgozott a szófiai belügyminisztériumban — jelentette kedden a Faksz című bolgár napilap a már átszervezett bolgár különleges szolgálatok illetékeseire hivatkozva. Az olasz sajtó szerint Konsztantin Karadzsov a bolgár belügyminiszter helyetteseként a titkosszolgálat vezetője volt a 80-as évek elején, s állítólag magnószalagra rögzítette, hogy a pápa ellen 1981. május 13-án végrehajtott merényletet a KGB utasítására a bolgár titkosszolgálat szervezte volna meg. A Faksz című lap közölte, hogy Bulgáriában valóban börtönben ül egy Karadzsov nevű személy, akit a bolgár belbiztonsági szolgálat egy volt tábornokával együtt ítéltek el, törvénytelen lakásügyek miatt. A börtönbüntetését töltő Karadzsov Szófia egyik kerületének polgártnestere volt, s a 80-as évek elején szabtak ki rá börtönbüntetést Sztojan Hadzsipencsev tábornokkal együtt, lakásértékesítési botrányok miatt. Vilnius magyarázatot kér Moszkvától A szovjet hadsereg vilniusi erődemonstrációja okainak sürgős tisztázását kérte a szovjet kormánytól Zygmas Vaisvila litván miniszterelnök-helyettes. A Vitalij Doguzsijev szovjet miniszterelnök-helyetteshez intézett táviratban magyarázatot kért a katonák önkényes akciói kapcsán, s egyben felszólította Moszkvát, hogy hivatalosan foglaljon állást a hétfő éjszakai események, egyben a Litvániában tevékenykedő „feketesapkások” jövőjével összefüggésben. Egyelőre még nem ismeretes, hogy ki adott parancsot a katonáknak a hétfő esti vilniusi akciókra. Géppisztolyos és golyóálló mellényeket viselő katonák hétfő este kilenc-tíz óra tájban a barikádok vonalán kivül körbekerítették a vilniusi törvényhozás épületét, s igazoltatták az embereket. A Neris folyó túloldalán ugyanakkor egy nagyobb egység állt készenlétben, páncélozott harcjárművekkel. Katonák jelentek meg a vilniusi hidaknál, a belügyminisztérium épületénél, a repülőtéren és más, stratégiai fontosságú pontokon. Kedden hajnali két órakor azonban az egységek visszatértek laktanyáikba, Vilnius „északi katonai negyedébe". A Baltia hírügynökség értékelése szerint elképzelhető, hogy a Gorbacsov elnök norvégjai látogatásához időzített akció mögött újból a hírhedt „Nemzeti Megmentés Bizottsága” áll. A kurdok nem bíznak Bagdadban Iraki kurd vezetők kedden közölték, már nem bíznak abban, hogy Bagdad hajlandó lesz autonómiára vonatkozó követeléseiket teljesíteni, és felkészülnek arra, hogy egyesült erővel folytassák tovább a harcot Szaddám Húszéin rezsimje ellen. Dzsalal Talabani, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség és Mahmud Oszmán, a Kurd Szocialista Párt vezetője egybehangzóan azt mondották, hogy további tüntetések és az erőszak növekedése várható a szövetségesek által megszállt észak-iraki biztonsági övezetben, ha a nyugati hatalmak nem gyakorolnak nagyobb nyomást Irakra a kurd követelések elfogadása érdekében. A Törökországba és Iránba menekült kurdok közül idáig több tízezren tértek vissza Irakba. Oszmán figyelmeztetett, hogy súlyos nehézségek várhatók, ha a szövetségesek túl gyorsan elhagyják a területet. Talabani azzal vádolta Bagdadot, hogy hátráltatja a kurd vezetőkkel folytatott tárgyalásokat, és visszatáncolt eredeti engedékeny álláspontjától. Talabani szerint a fő nehézségek abból adódnak, hogy Bagdad visszautasítja a kurdok által igényelt terület egy részének (így Kirkuk városának, a fontos olajközpontnak) az autonóm kurd területhez való csatolását, és az alkotmányos garanciákra vonatkozó kurd követelések teljesítését. • Majdnem tökéletes modell.
