Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-05 / 130. szám
PETŐFI NÉPE 1991. június 5., 3. oldal JÚNIUS 5.: KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP A huszonnegyedik órában A környezetvédelem ügye Magyarországon ugyan már évtizedek óta közös nemzeti feladatként él a hivatalos nyilatkozatokban, s újabban már szerencsére a köztudatban is, ám a környezet pusztításának a megakadályozása korábban is, most is más, fontosabbnak tartott érdekekkel ütközik. Nem lehet véletlen, hogy a környezet károsításának kirívóan súlyos eseteit Magyarországon csak 1976 — a környezetvédelmi törvény életbe lépése — óta nevezhetik bűncselekménynek. A környezetet folyamatosan és tudatosan szennyező természetes és jogi személyeknek általában csak az utólag kirótt pénzbírság megfizetésének kötelezettségétől kell tartaniuk. Pedig most már a huszonnegyedik órában vagyunk! Az ország környezeti állapota jó ideje folyamatosan romlik. Természeti értékeink, nemzeti kincseink, épített környezetünk megy pótolhatatlanul veszendőbe. És nemcsak a bennünket körülvevő élő és élettelen világ, hanem benne magunk is pusztulunk! A kirívóan magas halálozási arány, az európai mércével mérve igen alacsony átlagélettartam, a lakosságot sújtó megannyi kór, romló egészségi állapotunk nagymértékben a környezetszennyezés következménye. E felismerés persze nem új keletű, s nem is került megfogalmazása után az íróasztalfiókok süllyesztőibe. Az Antall-kormány nemzeti megújhodási programja például részletesen számba veszi a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a természetvédelem, a táj, a települési környezet mai, többnyire csaknem siralmasnak bélyegezhető állapotát és megjelöli a kívánatos kormányzati intézkedéseket. Az úgynevezett „Kupaprogram"-ban „A humán értékek védelme, hasznosítása” főcímmel összefoglalt fejezet tartalmazza a legfontosabb gondolatokat: az adókedvezmények és környezetvédelmi díjak rendszerétől a környezetvédelmi technológiák bevezetésének követelményéig. A környezet védelme egyike azoknak, amikre tényleg rámondható: ez össztársadalmi ügy. Egy országban, ahol európai normák szerint akarnak élni az emberek; ahol tucatnyi nagyvárost — levegőjének szennyezettsége miatt — kormányprogramban illetnek a filmcímből vett találó jelzővel („Piszkos tizenkettő”); ahol a lakások közel egyharmadában még nincs vízvezeték, ahol az utóbbi évtizedekben már kipusztult 40 állat- és növényfaj, s ez a sors fenyeget még több mint 1100 (!) fajt — nos, egy ilyen országban gyökeresen át kell értékelni a környezethez való viszonyt. Olyan értékrendet kell érvényesíteni a gazdaság és társadalom valamennyi szférájában, amelyben az ember hosszú távú biológiai és társadalmi igényei előbbre valók a napi gazdasági előnyöknél. S. J. • Ki tudja, mióta ömlött az állatifehérje-feldolgozó telep szennyvize Solt mellett a Dunába, de ömlött egészen addig, amíg egy horgász be nem jelentette. Kiderült, csak ellenőrizni kellett volna időnként egy régi, használaton kívüli csövet, s nem történt volna környezetszennyezés ... (Fotó: Gaál Béla) Terméktanács termelők nélkül? KECSKEMÉT ZENEI ÉLETÉRŐL Megszűnik a szimfonikus zenekar? A kecskeméti önkormányzat még tavaly decemberben jelezte, hogy az évek óta sikeresen tevékenykedő szimfonikus zenekar munkáját csak másfél millió forinttal tudja támogatni a korábbi hárommillióval szemben. Egyben felvetődött az is, hogy a megyei önkormányzat is részt vállalhatna az anyagi teherből, miután a jó nevű városi szimfonikus zenekar szőkébb régiónkban is többször fellép. Summa summarum, mára a pénz elfogyott. A hirek szerint a megyei önkormányzat 150 ezer forint támogatást szavazott meg a zenészeknek, ám ez ugyancsak nem elegendő az év hátralévő részében. A megoldás érdekében tegnap délelőtt a kecskeméti polgármesteri hivatalban Hideg Antal alpolgármester és a kulturális bizottság tájékozódott a zenészek, illetve a zenekar helyzetéről, a várható jövőjükről. Martos László karnagy több alternatívát vázolt fel. Annyi bizonyos. a hagyományos módon nem működhetnek tovább, minden bizonnyal kamarazenekar lesz a szimfonikus zenekarból. A végleges döntés június 17-én várható. Tegnap egyébként szóba került a megbeszélésen Kecskemét zenei élete, miután napirenden szerepel egy átfogó, minden kulturális területre vonatkozó városi koncepció kidolgozása is. (borz) Termelők képviselői ne legyenek a leendő terméktanácsokban véli néhány, oda bekerülni igyekvő szervezet. Talán ez volt a legmegdöbbentőbb hír, ami tegnap Kecskeméten a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség mellett működő Baromfitermelők Választmányának ülésén elhangzott és persze nem kis felhördülést váltott ki. A választmány elnöke, Tubánszky József talán éppen ezért kezdte vitaindítóját azzal, hogy a termelőknek össze kell fogniuk, harcolni azért, hogy odaülhessenek vitatkozni ahhoz az asztalhoz, amelynél az ágazat sorsáról döntenek. Vitára van ok épp elég, hiszen a baromfiágazatban soha nem tapasztalható mértékű a leépülés. A magyar feldolgozó vállalatok az idei első félévben 50 ezer tonnával kevesebb baromfit vásároltak fel, mint az eddigiekben. Felére csökkent májusban a határsértők száma tájékoztatta lapunkat a kiskunhalasi határőrkerület parancsnoka. Az illegális átlépők — négy személy kivételével — külföldi állampolgárok voltak. A határsértőket a forgalomellenőrző pontokon az útlevélkezelők érték tetten. Határrendsértés azonban egyszer sem történt. A jugoszláv belpolitikai helyzet hatása sem észlelhető határainkon. A határőrkerület átkelőhelyein 692 408 személy és 192 264 gépjármű haladt át. A tavalyi hasonló időszakhoz képest ez legkevesebb 12 százaléugyanakkor a veszteségük ugyanebben az időszakban meghaladta a 700 millió forintot. A termelők helyzete sem jobb, hiszen a takarmányok, a gyógyszerek árai emelkedtek, az energiaárról, a kamatterhekről nem is beszélve. Viszont az eddig sem magas felvásárlási árak csökkentéséről szól a fáma. Kulcsfontosságú tehát, hogy a kormánydöntés nyomán 1992-ben megalakítandó terméktanácsokban az azonos termékpályán szereplők mindegyike hallathassa hangját, jogokkal rendelkezhessen. Ennek érdekében határozták el a baromfitermelők, hogy felhívást intéznek a köreikbe tartozókhoz: a közeljövőben gyűljenek össze, válaszszák meg képviselőiket, akik aztán megpróbálkoznak ugyanaznap a terméktanács alakuló ülésén részt venni. G. E. kos forgalomnövekedést jelent. Lényegesen többen Tompán lépték át a határt. Fél óránál tovább is csak ezen a határátkelőhelyen kellett várakozni, mégpedig a vámeljárások miatt. Arra azonban számítani lehet, hogy erősödni fog a bolgár, csehszlovák, valamint Szeged térségében a magyar bevásárlóturizmus. A nyári, nagy forgalom beindulása június 23. után várható. Egyébként május 30-án megtörténtek a bevonulások. Az ünnepélyes katonai eskütétel június 15-én lesz a határőröknél. Kevesebb határsértő — több utazó Lesz-e magyar—lengyel—csehszlovák szabadkereskedelem? A magyar külgazdasági minisztérium illetékesének nincs tudomása arról, hogy Csehszlovákia nem kívánna részt venni egy háromoldalú szabadkereskedelmi övezetben. Ezt azzal kapcsolatban közölte Gérnyi Gábor főosztályvezető-helyettes, hogy az elmúlt hét végén Budapesten tárgyalt lengyel külgazdasági miniszterhelyettes kijelentette: a lengyelek akkor is létre akarják hozni Magyarországgal a vámmentes övezetet, ha a csehszlovákok nem csatlakoznak ahhoz. Gérnyi Gábor emlékeztetett arra, hogy magyar részről nemrég memorandumot nyújtottak át a lengyel és a csehszlovák illetékeseknek, amelyben az NGKM kétoldalú konzultációkat javasol a szabadkereskedelmi övezet megteremtésére. Erre eddig hivatalos válasz sem Varsóból, sem Prágából nem érkezett. Magyar részről egyébként nem tartják valószínűnek, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás 1992. január elsejétől életbe léphetne, ugyanis a szakértők mindhárom országban az Európai Közösséggel és az EFTA-val kötendő megállapodásokkal vannak elfoglalva. Az NGKM illetékese azt is megjegyezte, hogy miközben a lengyelek a visegrádi hármas csúcstalálkozó szellemében szorgalmazzák a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését, nemrég jelentősen megemelték a mezőgazdasági cikkekre vonatkozó vámtételeiket, egyes terményekre a korábbi 5 százalék helyett 15-20 százalék vámot kell fizetni a lengyel importőröknek, jelentősen nehezítve ezzel például a magyar exportőrök piacra jutását. (MTI) Szelíd nem hal meg Pihentetett, sós vizet engedtek a tóba Szelíd megmenekült! — mondja magabiztosan Schramm Gábor dunapataji polgármester, akit az elmúlt években sokat vádoltak: nem figyel eléggé a falu határában levő természetvédelmi területre, üdülőkörzetre. Az optimizmus alapja: az elmúlt fél évben ismét elöntötte a víz a Sós-tóhoz tartozó természetes „tisztítóművet”, a Kékesi-rétet. Az üdülőkkel körbeépített, festői szépségű tóba az idei szezonra pihentetett, sós víz került. — A több éve tartó száraz, aszályos időszakot nagyon megszenvedte a tavunk — mondja a polgármester. — Az erős apadást — csatornákból átemelve — Duna-vtzzel pótoltuk. Ennek az lett a következménye, hogy megváltozott a biológiai környezet. A szakemberek riadót fújtak, vissza kell állítani a mocsaras, lápos Kékesi-rét eredeti funkcióját. Kompromisszum kell a térséget hasznosító közös gazdasággal. Az egyezség szerencsére sikerült. — Lesz tehát változás a strandszezonban? Természetesen. Kellemesebb lesz a víz. Nem kell tartanunk az algásodástól, s a hínár sem okoz gondokat. Bebizonyosodott, hogy a tavalyelőtt már észlelt kedvezőtlen változások visszafordíthatok. Gazdagodott-e az infrastruktúra? — Sajnos, komolyabb beruházásokról nem szólhatok. Az idei örömhír: felszerelték a távhívásos telefonfülkét a tó mellett. A kempinget és a strandot vállalkozásba adtuk. A csatornázási munkák előkészítése folyamatban van ... — Egyedül munkálkodik az önkormányzat Szelídért? — A képviselő-testületnek külön bizottsága van, amely az üdülőkörzet problémáival foglalkozik. De alakult egy másik, társadalmi közösség is, a Szelidi Intéző Csoport. Ők is sokat fáradoznak a rezervátum megmentéséért. Erről jut eszembe: június 16-án, 9 órától fórumot szervezünk a parti szabadtéri színpadnál. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A téma: Szelíd holnapja. Farkas P. József Az Alföld Áruházban (Május 1. tér) t.: 76/22*644/63 (És még egy RENAULT-cím: Tiszakécske, Szabolcska u. 13., t.: 76/41-198) ----------------------------------------------------------------——________ KORONA CSAK AZ IBUSZNÁL Csehszlovákiába még beengedik 1 249 OOO Ft RENAULT KECSKEMÉT A múlt pénteken a csehszlovák korona is azok közé a keleti valuták közé került, amelyek árfolyamát már nem jegyzi a Magyar Nemzeti Bank. Ezt követően is korlátozás nélkül birtokolható, az viszont már nem egészen bizonyos, hogy minden körülmények között az országba szabadon be is vihető. A magyar turisták egy ideje már nem vihetnek legálisan rubelt a Szovjetunióba, zlotyt Lengyelországba, most pedig erre a sorsra juthat esetleg a korona is, bár a HVG értesülése szerint Csehszlovákia felé egyelőre változatlanok a szabályok: bankjegyekben I000 cseh korona, csekkben bármekkora összeg bevihető északi szomszédunk területére. Már amennyiben hozzájut valahol az utazó. Az elképzelés szerint ugyanis a korábbi „puha” valuták keresletkínálat szerinti forgalmazására a jövőben a kereskedelmi bankok, valamint az idegenforgalmi hivatalok vállalkoznának június l-jétől. Ennek ellenére Kecskeméten például egyedül az IBUSZ irodájában vásárolhatunk most koronát. (Zlotyt, levát, rubelt ott sem.) Az OTP és a Cooptourist a központjuk utasítására vár, jóllehet mindkét helyen biztosak abban, hogy rövidesen náluk is beindul ismét a cseh korona forgalmazása. Az Express kecskeméti kirendeltségén azt a tanácsot adták a Csehszlovákiába utazóknak, hogy Magyarország északi megyéiben keressék fel az Express-kirendeltségeket, ha koronára vágynak. Ezeken a helyeken ugyanis kísérleti jelleggel beindult a kereslet-kínálat szerinti értékesítés, hogy milyen árfolyamon, az egyelőre nem ismert. Tájékozódásul az IBUSZ-nál jegyzett árfolyam: vétel 230 forintért, eladás 270-crl (az adatok 100 koronára vonatkoznak). Pénzügyi szakemberek szerint az árfolyamingadozás évszakonként változhat. Csehszlovákiába ugyanis eddig főként a nyári, valamint a téli hónapokban utaztak a magyar turisták. A „holtszezon” augusztustól október végéig tart, ebben az időszakban várható, hogy a mélypontra kerül a korona árfolyama. N. N. M. Egy tank üzemanyaggal 1000 kilométer! RENAULT 19 Chamade dízel 1,9-es motor, 4,6/6,2/7,3 literes fogyasztás A legkedvezőbb áron — vámmal, fogyasztási adóval, áfával, helyszínre szállítva, üzembe helyezve, rendszámmal: KUPA-INTERJÚ A FIG-ECÓBAN Negatív fizetési mérleg várható Kupa Mihály pénzügyminiszterrel közölt terjedelmes interjút keddi számában a Le Figaro című francia lap gazdasági melléklete, a Fig-Eco. A magyar pénzügyminisztert a lap úgy jellemzi, hogy „az emberi arcú gazdasági átalakulás” híve, vagyis a sokkterápiával ellentétben úgy kívánja megvalósítani az áttérést, hogy egyszerű piacgazdaság helyett „szociális piacgazdaság” jöjjön létre Magyarországon. Az interjúban Kupa Mihály leszögezi: a kormány a gazdaság helyzetéből kiindulva döntött amellett, hogy az átalakulást kellő gonddal valósítja meg, őrködik afelett, hogy ebből ne maradjanak ki a lakosság széles rétegei. „Nem engedhetjük meg magunknak a szociális feszültséget, mert az mindent megkérdőjelezne” — mondotta egyebek között a miniszter, aláhúzva: úgy segítik a magángazdaság létrejöttét, hogy közben fenntartsák a társadalmi egyensúlyt. A lap kérdésére válaszolva ismét leszögezte: Magyarország nem kéri adósságai átütemezését, mert egyre nagyobb szüksége van a pénzpiacon fellelhető tőkére a reformok végrehajtásához. „Ezért alapvető fontosságú számunkra, hogy fenntartsuk a bizalmat. Bízom viszont abban, hogy azok az országok, amelyek tiszteletben tartják kötelezettségeiket, a jövőben méltányos ellenszolgáltatásokat kapnak” — hangoztatta. Kupa Mihály elmondotta: bizonyosnak tartja, hogy 1992-re Magyarország elnyeri az Európai Közösségben a társult tagságot, bár egyes kérdések, például a mezőgazdasági export, vagy a pénzügyek néhány problémája még nem megoldott. Azt is elmondotta, hogy Cseh és Szlovákiával, illetve Lengyelországgal Magyarország szabadkereskedelmi övezetet kíván kialakítani, többi szomszédjával kétoldalú megállapodásokat akar létrehozni. Az interjúban szólt arról, hogy a magyar külkereskedelem mérlege aktiv, de az idén csökkenés várható, a fizetési mérleg valószínűleg ismét negatív lesz. Az okok között említette az Öböl-háborút, amely 500 millió dollár kárt okozott a magyar gazdaságnak, s a KGST széthullását, amelynek kihatása 2 milliárdos negatívum lehet.
