Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-29 / 151. szám

JÚLIUSI H A Z U N K T A JA VANDOROLTATAS ELŐTT Á llata in k eg észsége BÁCS-KISKUN MEGYE 400 ha Dávod, Sükösd, Baja Bököd, Baja—Borsód, Tiszaal­­pár. Fülöpszáilás, Jánoshalma, Harta, Homokmégy, Tass. Kelebia. Foktő, Kalocsa, Kiskunhalas, Kalocsai AG. 500 ha Madaras. Szeremle, Apostag, Szabadszállás, Csikéria, Kisszállás, Újtelek, Pálmonostora, Baja, Kiskunfélegyhá­za. Városföldi ÁG. 600 ha Hercegszántó, Szabadszállás, Harta, Kecskeméti Törek­vés Mgtsz 700 ha Baja -Gara, Tiszakécske, Szalkszentmárton, Kunfehér­­tó, Kiskunfélegyháza, Állampuszta. 900 ha Szentkirály, Solt, Kunszentmiklós, Bugac, Kecskemét- Agromix Tsz CSONGRÁD MEGYE 400 ha Forráskút, Rúzsa, Makó, Csongrád 500 ha Mindszent, Szegvár, Maroslelle, Csongrád-Bokros, Ba­­lástya, Sándorfalva, Derekegyháza 700 ha Szentes-Árpád, Csongrádi AG., Székkutas 1800 ha Hódmezővásárhely, Dózsa ÁG. BARANYA MEGYE 700 ha Szalánta, Bikali ÁG. PEST MEGYE 600 ha Áty, Szentlőrinckáta, Dabas, Dány, Galgamácsa, Kartal, Maglód, Pilis, Sülysáp, Farmos, Tápiószőlős, Dömsöd, Kiskunlacháza, Nagykőrös, Gödöllő 900 ha Albertirsa, Túra, Vácszentlászló 1200 ha Tápióbicske, Apaj 1800 ha Cegléd, tangazdaság SZOLNOK MEGYE 600 ha Jászkisér, Fegyvernek, T’iszasüly, Abádszalók, Tisza­­szentimre, Rákóczifalva, Jászberény 800 ha Jászárokszállás, Öcsöd, Besenyszög, Zagyvarékas, Tisza­füred, Tószeg, Törökszentmiklós, Hék 1200 ha Jászfény szaru, Jászladány, Kunszentmárton, Kunhegyes, Törökszentmiklós, Kunhegyesi ÁG., Besenyszög 2200 ha Karcag TOLNA MEGYE 500 ha Regöly, Döbrögköz, Bonyhád, Dunaföldvár, Szekszárd Az időjárás viszontagságai igencsak át­húzták a méhészek idei számításait. Akác­méz csak annyi lett, hogy a mézeskattnák tizedét, nyolcadát tölthették meg. A siralmas akácmézhozam arra sarkallja a méhészeket, hogy a még előttük álló időszakot a lehető legjobban kihasználják. Bács-Kiskunban a lehetőségek azonban szűkösek, mert a nap­raforgó — a megye néhány területét kivéve — gyengén mézel, a vaddohány szeszélyes — néha a méhek tömeges pusztulását okozza —j mert a növény virága a méheket fogva tartja. Mustárt ezen a tájon nem termelnek, vörösherét, bükkönyt véletlen sem látni. Rit­ka a kiválóan mézelő somkóró is. Számotte­vő kései hordásról azokon a területeken szá­molnak be, ahol a „matyóvirág” vadon te­rem. A méhlegelök kiválasztása tehát kulcs­kérdése a munkának. Ebben szeretnénk se­gítséget adni a következő táblázattal, amely Bács-Kiskun és a környező megyék napra­forgó-területeit jelzi. Általános elv. hogy a mélyen fekvő vá­lyogtalajokon mézel jól a napraforgó, ezeket keressük. A napraforgó fajtája sem közöm­bös, érdemes előnyben részesíteni a jugo­szláv és USA-eredetü hibridfajtákat. Soha se feledkezzenek meg méhállomá­­nyuk egészségi állapotának figyelemmel kísé­réséről. A kötelező méhegészségügyi vizsgá­latin felül célszerű kikérni a méhegészség-A Mezőgazdasági kiadó kft. új sorozatot in­dított, A gazdaasszony fortélyai címmel. A so­rozatban megjelenő kötetek a kertészkedés mi­nimális ismereteivel sem bíró háziasszonyok­nak készülnek; megtanítják őket a legelemibb tudnivalókra, praktikus termesztéstechnoló­giai tanácsokkal szolgálnak, bemutatják a té­ma legfrissebb újdonságait, végül főzési ötlete­ket közöl a sorozatindító kötetben. Az első könyv Szalay Csilla munkája; Pa­radicsom. paprika, uborka a kertben a címe; valójában nem csak azoknak szól, akiknek kertjük van. Zöldség termesztésére (pontosab­ban paradicsom, paprika, uborka termesztés­re) biztatja a vállalkozószellemű, legalább er­kéllyel, balkonnal rendelkezőket. ügyi felelős és az állatorvos véleményét. Akácvirágzást követően a szokásosnál erő­sebb varroa Jakobsoni atkainvázióra kell számítani a méhekkel túlzsúfolt vándorta­nyák miatt. Az atkaölő szerek kiválasztása a pénztárca vastagságától és a beszerzési le­hetőségektől függ. Bármelyik szert is alkal­mazzák, mindig törekedjenek arra, hogy a leghosszabb ideig lefedett herefiasításban A kötet a paradicsom, paprika, uborka ha­zai fajtaválasztékának bemutatásával kezdő­dik, majd sorra veszi, milyen szerszámok, esz­közök, berendezések szükségeltetnek a ker­tészkedés megkezdéséhez. A szerző sorra be­mutatja a trágyázás, a talajmunka, a palánta­nevelés legfőbb ismérveit, majd szól a vetési, ültetési és palántázási időpontokról, a növény­­ápolás és agrotechnika elemi szabályairól, mindennapi gyakorlatáról, majd szüreti taná­csokkal zárja a termesztési részt. A könyv záró fejezete pedig főzési tanácsadó: ennivaló ötleteket sorol. k. m. megbúvó, majd onnan kiszabaduló atkát is elölje az alkalmazott szer. Pörgethető mézet is szolgáló hordáskor az élelmezés-egészsé­gügyi várakozási időt szigorúan tartsuk be. Ä baj sosem jár egyedül. Az atkakór mel­lett terjedőben van a költésmeszesedés és a nyúlós költésrothadás is. A nyúlós költésrot­hadás minden méhész által jól ismert rette­gett betegség. Megyénkben jelenleg e beteg­ség miatt nincs községi zárlat elrendelve. Vándorláskor mindig célszerű tájékozódni az illetékes megyei állat-egészségügyi és élel­miszer-ellenőrző állomásnál az éppen, eset­leg zárlat alatt álló helységekről. A költés­meszesedés megítélése nem egyértelmű. So­kan az atkakórnál jelentősebb kártételű be­tegségnek mondják. Ellene az eddig kipró­bált, használt gyógyszerek hatékonyságával kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. A betegséget az Ascosphaera apis tömlős­gomba okozza. A gomba termőtestében be­érő spórák ellenállóak a környezet hatásai­val szemben. (Pl. beszáradt méhálcában 15 évig is elél, a szokásos fertőtlenítőszerekre érzéketlen). Kedvez elszaporodásának a rosszul szellőzött, páralecsapódásra hajla­mos kaptár. Helytelenül, sokan alkalmazzák a méhek műanyagfólia-takarását, s újabban a kaptárak festésére is olajfesték helyett zo­máncfestéket használnak, amely a kaptár természetes szellőzését gátolja, a páralecsa­pódásnak kedvez. A betegség ellen több, kü­lönböző mértékben hatékony, szert próbál­tak ki, s alkalmaznak. Ezeket a szereket az állatorvosok ismerik, s — szaktanácsadással együtt — a gyógy­szert receptre felírják. Ha azonban a család tisztogatási hajlama nem elég erős, a beszá­radt sejtekben maradt álcákból — ha azokat a méhek a kaptárból el nem távolítják — a visszafertőződés folyamatos. Eredményesen lehet a betegség ellen védekezni, ha a gyógy­kezeléssel egyidejűleg a méhcsaládot erőtel­jesebb tisztogatásra késztetik, s a fertőzött kereteket — a fiasítás kezelését követően — beolvasztják, vagy zárt helységben lekéne­­zik. Erőltetett tisztogatási hajlamot szűkítés­sel és serkentő etetéssel lehet felébreszteni a méhcsaládban. A méhkaptár alján össze­gyűlt hulladékot ne a méhekkel hordassák ki. hanem a kaptárakat rendszeresen takarít­sák. Dr. Hegedűs Dénes megyei szakállatorvos Vendégségben a gazdakör A jánoshalmi Gyümölcs- és Sző­lőtermelők Egyesületének 46 tagja májusban a burgenlandi gazdaszö­vetség meghívásának tett eleget. Ez a vidék az ausztriai szőlőterme­lés fellegvára, így a vendégek meg­ismerkedhettek az ottani kisüzemi szőlőtermeléssel és borfeldolgozás­sal. Láttak egyszerű kisüzemeknek és farmergazdaságoknak gyártott szőlőmüvelő gépeket, szőlőfeldol­gozó és borpalackozó gépsort. Ezek láttán derült ki, hogy mekko­ra a hazai termelők lemaradása azokkal szemben, akikkel a világ­piacon versenyezniük kell mennyi­ségben, minőségben, árban. Az ottani kereskedelmi kamara tagja, Hans Pridt elmondta, hogy a világpiaci kereslet a bevált fájták felé fordult, például kedvelik a Zweigelt, a Kékfrankost, az Olasz és a Rajnai rizlinget, a Zöldszilvá­­nit, a Traminit és a Chardonnayt. Hans Pridt szerint — aki maga is hét hektáron termel szőlőt — a termelők nagyon erős szövetség­ben tömörülnek, szabályozzák a termés mennyiségét. Minden ter­melő önként vállalja, hogy egy hektáron maximum 55 mázsa sző­lőt termel. így a szőlő beltartalmi értékei magasabbak, ami az érté­kesítés biztonságát jelenti. Két éve áttértek, pontosabban visszatértek a természetes alapanyagú növény­védő szerek használatára, vegysze­res gyomirtást egyáltalán nem al­kalmaznak. Fenyvesi Tibor A rovatot összeállította: Gál Eszter GAZDAKONYVTAR Szalay Csilla Paradicsom, paprika, uborka a kertben Növényvédelem Paprikák a szabadföldről Hazánkban az étkezési paprika szabadföldi termesztése a palánta­­nevelőből kikerülő növénykék végleges helyre ültetésével biztonsá­gos, de elterjedt gyakorlat a közvetlen magról történő vetés is. A fű­szerpaprika-termesztésben a végleges helyre való magvetés jellemző. A meleg- és napfényigényes paprika számára a májusi, júniusi időjá­rás nem volt kedvező, a palántázott, helyrevetett paprikák fejlődése lassú, vontatott. Ezért különösen fontos, hogy a fejlődésben elmaradt növényeket az agrotechnikai és kémiai védelem eszközeinek segítsé­gével védjük a kórokozók és kártevők támadásától. Az agrotechnikai eljárások között fontos szerepet kapnak már a kiültetés előtti teendők, így a 4-5 éves vetésforgó betartása, mellyel kivédhető a talajuntság, megakadályozható a paprika kórokozóinak és kártevőinek felszaporodása. A vírusos betegségek nagy része a vetőmaggal terjed, tehát csak a kereskedelmi forgalomban kapható, csávázott, vírusmentes vetőma­got használjuk. Palántázáskor egészséges, ép palántákat ültessünk. A palántázás és a helyrevetés előtt végezzünk gondos talaj-előkészí­tést, s a tenyészidőszak további részében is gondoskodjunk arról, hogy a tömött, cserepes talajt lazítsuk. Ennek hiányában a növények fejlődése megakad, vontatott lesz, a betegségekkel szemben fogéko­nyabbak. Folyamatosan ellenőrizzük az állományt, s ha vírusgyanús vagy lőhervadásos (fusarium, verticillium) tüneteket észlelünk, azonnal távolítsuk el a beteg töveket. A szabadföldi paprika termeszté­sekor a baktériumos megbetegedések kü­lönösen hűvös, csa­padékos időjárásnál okoznak súlyos gondot. A baktéri­umos levélhullás tü­netei könnyen felis­merhetők, a levélen (erős fertőzés esetén a száron is) szabály­talan alakú, barna szegélyű foltök lát­hatók, ezek a foltok később beszárad­­nak, közepük kife­­héredik, s a fertő­zött levelek elsár­­gttlva lehullanak A baktériumos lágy­­ttot hadás a termést károsítja, a héjrész ép maiad, a belső húsos rész ellolyosodik \ be­tegségek ellen az első tünetek megjelenesetol. az időjárás es fertőzőn­­ség figyelembevételével rendszeresen védekezni kell réztartalmú ké­szítményekkel (Réz-oxid 50 WP 0,2%, Champion 50 Wp 0,2%). valamint a Kasumin 2 L antibiotikum-tartalmú készítménnyel. Ez utóbbi hatása fokozható, ha kombináljuk (Kasumin 2 L 1,5 1 ha + bordói por 2,5 kg/ha). Az esetleges szerrezisztencia megelőzése végett feltétlenül gondoskodjunk a szerrotációról (szerek váltogatá­sa). A gombás eredetű megbetegedések közül az alternáriás száruz­­korhadás tünetei a termés csúcsi részén, a napégéses foltokon jelent­keznek, kisebb-nagyobb besüppedő, ráncosodó folt formájában, me­lyet sűrű, fekete-barnás penészgyep borít. E betegség másik megjele­nési formája a paradicsom alakú paprika magházának penészedése, melyre elsősorban a bibe táján rosszul záródó fajták fogékonyak. A kémiai védelemre a kötődés után 1-2 alkalommal kijuttatott Orl­­hocid 50 WP (0.3%), vagy Cineb 80 (0,3%) javasolt. Az utóbbi években a szabadföldi termesztés során is találkozhat­tunk a fehérpenészes rothadás tüneteivel. A száron a talajhoz közel eső részen, illetve a szárelágazásoknál, ki világosodó, nagy kiterjedésű v i/enyős foltok jelentkeznek, felületükön gyakran fehér, vattaszerü bevonat látható. Ezen beteg részeken a szár belseje üreges, s benne 3-4 mm-es kemény, fekete szaporítóképlet látható. A tüneteket muta­tó töveket azonnal távolítsuk el, a kémiai védelemre pedig a Ronilan 50 WP, Rovral vagy Sumilex 50 WP készítmények valamelyikét használjuk fel. A kártevők elleni védelemben már a vetést, illetve palántázást követően nagy figyelmet fordítsunk a levéltetvek elleni védelemre. E kártevő közvetlen kártétele (szívogatás) mellett, igen komoly köz­vetett kártételt is okoz, ugyanis a paprikát megtámadó vírusok egv részét a levéltetvek terjesztik. Már az első betelepedő egyedek ellen a védekezést kezdjük meg. Az utóbbi hetekben igen erős levéltetü­­lelszaporodás tapasztalható, már a kolóniák (telepek) képződése is megindult. A védekezésre javasolt készítmények: Pirimor 50 DP (0.1%), Bi 58 EC (0,1%), Karate EC (0,2 1/ha), Chinmix 5 EC (0.3 I ha). A kártevők közül esetenként a bagolylepke — a paradicsom alakú paprikánál elsősorban a nyár második felétől —, a kukoricamoly nyári rajzásából származó utódok kártétele figyelhető meg. E kárte­vők ellen is észleléskor kezdjük el a védekezést, összekötve a levéltetű elleni védelemmel. Felhívjuk a figyelmet az óvó rendszabályok, valamint az élelmezés­egészségügyi várakozási idő betartására. Bujtás Gabriella előrejelző KERTI TENNIVALÓ Öntözésről dióhéjban Július az év legmelegebb hónapja, a forró nappalo­kat meleg éjszakák követik. A kifejlett zöldségnövé­nyek ilyenkor igénylik a legtöbb vizet. Egy zárt lom­bozató paradicsomfa-, paprika- vagy csemegekukori­ca-állomány egy forró nyári napon akár 6-7 liter vizet is képes elpárologtatni négyzetméterenként. És ha ennyi vizet a talaj nem tud a növény rendelkezésére bocsátani, a növények lankadni kezdenek, a további növekedés leáll, a termés mennyiségben és minőség­ben is elmarad a kívánalmaktól. Egy kánikulai héten tehát legalább 40-50 milliméter csapadékra lenne szükségük a növényeknek optimális fejődésükhöz. A természetes csapadék hiányát öntözéssel kell pótol­ni. Tekintettel arra, hogy az öntözővíz egyre drágább, célszerű az öntözést minél szakszerűbben végezni, hogy az valóban hatékony legyen. Az alábbi kérdések megválaszolása segítséget nyújthat ebben. MIKOR ÖNTÖZZÜNK? Ha a talaj felső 40-50 cm-es rétegében nincs elegen­dő, a növények számára felvehető víz, azt pótolni kell. Ha a talaj még kellően nedves, de forró, száraz időjárásban a növények estére kissé meglankadnak, frissítsük, tegyük párásabbá a környezetüket. Az elő­ző esetben vízpótló, az utóbbiban pedig frissítő, illet­ve párásító öntözésről beszélünk. Ha a növények már a délelőtti órákban is lankad­nak, feltétlenül öntözni kell. Jó ha ezt a tünetet nem várjuk meg, hanem egy ásóval vett minta alapján ellenőrizzük a talaj nedvességtartalmát. A vízpótló öntözéseket célszerű a kora reggeli vagy esti órákban elvégezni, hogy a párolgási veszteség minél kisebb legyen, bár nagyobb kertben szórófejek egész nap működhetnek. A frissítő és párásító öntö­zést általában a kora esti órákban végezzük. HOGYAN ÖNTÖZZÜNK? Öntözhetünk tömlővel, valamilyen szórófejjel, árasztással, vagy barázdásan és csepegtető öntözés­sel. A tömlővel való öntözés — noha ez a legelterjed­tebb • vízpótló öntözésre nem való, legfeljebb frissí­tésre vagy párásílásra. Könnyen belátható, hogy ha egy 100 négyzetméteres darabot alaposan be akarunk öntözni és a szivattyúnk teljesítménye 40 liter percen­ként, több mint egy órán át kellene a tömlő végét fogni. A néhány perces öntözés pedig csak egy kis frissítő nyári zápornak felel meg, amit naponta ismé­telhetünk. A szórófejes öntözéssel számítsuk ki, hogy egy-egy állás hány percig tartson, hogy ne öntözzünk túl, mert a tápanyagot nagyon könnyen kimoshatjuk a gyökérzónából. Az árasztásos és barázdás öntözés nagyon régi eljárás, de számos előnye miatt ma is használatos. Mivel nem a teljes területet öntözzük, hanem csak minden második — általában a keske­nyebb — sorközt, túlöntözés nem következhet be. A barázdás öntözés — előnyeit sokkal víztakaréko­­sabban és kellő berendezés esetében teljesen automa­tikusan — biztosítja a növények vízellátását, sőt a trágyázását is, ha tiszta víz helyett tápoldatot jutta­tunk ki csepegtető öntözéssel. Magyarországon több cég is forgalmaz kiváló minőségű csepegtetőberende­zéseket, ezért érdemes a vásárlás előtt informálódni. MENNYI VÍZZEL ÖNTÖZZÜNK? Az előbbiekből már nyilvánvaló, hogy a vízpótló öntözés minimális vízadagja 20 milliméter (20 liter víz négyzetméterenként). Homoktalajra 30 milliméternél ne is alkalmazzunk nagyobb adagot, mert azzal már feleslegesen kimossuk a tápanyagokat a felső talajré­tegből. A frissítő öntözés vízadagja néhány millimé­ter. Amennyiben friss vetésünk vagy palántázásunk van, gyakrabban, 5-10 milliméter vízadaggal öntöz­zünk. Július elején ugyanis még mindig érdemes babot, borsót, csemegekukoricát vetni, illetve a hónap köze­pén rövid tenyészidejű káposztaféléket ültetni. A konyhakertben, a nagy melegben is, sok a munka. A gyomlálás a kapálás és az öntözés fáradságát azon­ban már bőven kárpótolja a betekarítás öröme, hi­szen minden héten van mit szedni, és a hónap végére — a korábbi hidegek ellenére is —- beérik a paradi­csom és a paprika. Dr. Hamar Norbert ÉLETERŐ A TERMÉSZETBŐL HUMIX UNIVERSAL Az elmúlt néhány évben gyökeres átalakulás ment végbe a fejlett nyugati országok műtrágyapiacán. A ha­gyományos műtrágyák közel 50%-a nem felelt meg a legújabb környezetvédelmi előírásoknak és ezáltal kiszo­rult a piacról. Megjelentek az úgynevezett „bio"-termé­­kek, amelyek semmiféle szintetikus anyagot nem tartal­mazhatnak. Ma e termékek mennyisége az összes terme­lés 1 -2%-át teszi ki, de a forgalom évente 4-5-szörösére nő. Léteznek anyagok, melyek a talajban tartják a növé­nyek számára hasznos tápanyagokat olyan formában, hogy a növény a szükséges mennyiséget mindig fel tudja venni, viszont a talajvízbe nem tudnak kimosódni, ugyanakkor megkötik a mérgező növényvédőszer­­maradványokat és a talajban tartják őket, amíg azok el nem bomlanak. Növelik a talaj víztartó képességét, vagyis az oly drága öntözés hatásfokát. Az anyagok egyik csoportja a növények számára bio­­stimulátor tulajdonsággal bír, vagyis felgyorsítja a növé­nyi sejtek regenerációját, energiatermelését, aminek eredménye egészségesebb, ellenállóbb, gyorsabban nö­vő és több termést hozó növény. Ezek az anyagok a legteljesebb mértékig természetes eredetűek. Európában, először Magyarországon, már van olyan folyékony műtrágya, amelynek alapanyagát ezen anya­gok képezik. A neve: HUMIX UNIVERSAL. A gyártó — a tatabányai Delta Fejlesztő és Kereskedelmi Rész­vénytársaság — idejében felismerte a lehetőséget, vala­mint a természetes alapú környezetbarát termékek egyre bővülő hazai és nyugati piacát. HUMIX UNIVERSAL- termékkel nemcsak a hazai, hanem a nyugati piacokat is megcélozzák. A HUMIX UNIVERSAL folyékony permettrágyaként került forgalomba. A hagyományos permettrágyák ható­anyagain kívül olyan bioaktív anyagokat tartalmaz, ame­lyek természetes úton serkentik a sejtek regenerációját és növelik a természetes ellenállóképességüket. Az eddigi műtrágyákkal szemben biokertészetekben is használha­tó. Hatóanyagainál fogva különösen előnyös fénysze­gény helyeken (fólia) és rossz minőségű talajokon, lerö­vidíti a tenyészidőt és terméstöbbletet eredményez. Egyes növénykultúráknál 20-30%-kal növekedett a ter­més mennyisége és 7-10 nappal előbb kerülhetett a piacra a termék. Ezek a szinte hihetetlen eredmények a HUMIX UNI­­VERSAL-ban lévő természetes bioaktiv hatóanyagok­nak tulajdoníthatók. A HUMIX UNIVERSAL az öntöző­vízhez keverve is használható. A talajba kerülve megállít­ja a talaj savasodását és növeli a víztartó képességét. A talajba került mérgező szintetikus permetszerek nagy részét hatóanyagai megkötik és nem engedik kimosódni a talajvízbe. Kötött szerkezetű agyagos talajra locsolva (a megfelelő hígításban) annak szerkezetét fellazítja és porhanyósabbá, a gyökerek számára áthatolhatóvá teszi. A homokosabb, lazább talajok víztartó és tápanyagtartó képességét javítja. Ajánlott a használata minden olyan esetben (levéltrágyaként vagy talajtrágyaként), amikor a növényeket sokkhatások érik és hirtelen megnő a táp­anyagszükségletük: átültetéskor, csírázáskor, rügyezés­­kor, virágzáskor és gyümölcshozáskor. A csírázásra különösen előnyös hatással bír a HUMIX UNIVERSAL, nemcsak gyorsabban nőnek a csírából ki­fejlődött növények, hanem nagyobb százalékuk csírázik ki. Felhasználható valamennyi növénykultúrában, a szántóföldtől az üvegházig. A fólia alatt gazdálkodóknak (zöldség vagy virág) különösen érdemes kipróbálni, hi­szen nem elhanyagolható szempont, hogy mennyi idő alatt tudják terméküket piacra vinni. A HUMIX UNIVER­SAL rendkívül gazdaságosan használható; 1 liter anyag­ból 300-400 liter permetlé készíthető (öntözéshez 3-4- szeres töménység ajánlott). A gyártó — a kis- és nagy­üzemi felhasználókra is gondolva — 1 literes, 5 literes és 60 literes kiszerelésben hozza forgalomba. (X)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents