Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
MAGYAR REFORMÁTUS ISKOLÁK VILÁGTALÁLKOZÓJA KECSKEMÉT, 1991. JÚNIUS 23. A Kecskeméti Református Kollégium múltja • A képeslap, amelyen a/. 1905-ös dátumot olvashatjuk, egyike a kecskeméti helyőrségi klub kiállítótermében látható, ma már muzeális értékeknek. Megtekinthető július 25-éig, 9—18 óra között. 1948. május 23-án a Kecskeméti Református Presbitérium - a korabeli jegyzőkönyv szerint — megrendítő, ma is csak meghatódottan olvasható gyűlésen állt ki a kecskeméti református iskolák megmaradása mellett. „Hűtlenek lennénk hitvallásainkhoz, történelmi múltunkhoz, őseink szelleméhez, ha iskoláink ügyében nem emelnénk fel szavunkat.” olvassuk az akkori lelkész elnök, áldott emlékezetű Tóth Endre szavait. És a presbitérium nem lett hűtlen, hanem a nehéz időkben keményen és szilárdan érvelve, bátran és elszántan, áldozatot vállalóan tiltakozott az iskolái államosítása ellen. Persze, hiába, a Református Jogakadémiát, a Kecskeméti Református Fiúgimnáziumot, a Kecskeméti Református Leánygimnáziumot, a tanítóképzőt a hozzá tartozó gyakorlóiskolával, és a gimnázium alsó tagozatából kialakult általános iskolát, valamint a Bodor Zsuzsanna Református Leánynevelő Intézetet. Épületestől a tanári kartól az utolsó „krétáig” mindent államosítanak. Pedig ez az iskola az ősi iskolák közé tartozott. 1564-től számítjuk hivatalosan az iskola működését, de már jóval előbb, 1549-ben, az akkor felvett török defter jegyzékben találkozunk két „diák"-kal. akik akkor a tanítókat jelentették. Ami biztos, az az, hogy az 1564-ben önálló egyházi életet kezdő kecskeméti reformátusok iskolát is alapítanak. Ez az iskola 1599-ben a törököktől feldúlt Tolnáról Kecskemétre menekült iskolát befogadva, tanulókkal és tanárokkal erősödik meg, és a hódoltsági terület egyik legjelentősebb oktatási intézményévé vált. 1750-ig a Debreceni Református Kollégium partikulájaként az anyaiskolához igazodott szervezeti és tanrendjében, onnan kapta, kétévenként váltakozóan, a rektorokat is. Amint a hézagosán fennmaradó iratokból kiderül, négy, hol pedig hat gimnáziumi osztállyal működött, de már 1718-ban filozófiát és teológiát is tanítottak, ami már főiskolai képzést jelent. 1750-től már akadémiát végzett professzor áll az iskola élén. 1788- ban pedig a második professzori állást is megszervezik. A tanulólétszám növekedése miatt a 18. század közepén bővíteni kell az iskolaépületet, sőt, 1789- ben ezzel az indokkal emelik meg, és építenek a templomba két karzatot és veszik a templomot boltív alá. Az iskolát 1831 -tői jogi és teológiai 'fakultás indításával ténylegesen és jogilag is főiskolává fejlesztették. 1830-ban megépítették az főkollégiumot. 1912-ben az Újkollégiumot, 1932-ben, a Kaszap utcán, a tanítóképzőt. A háború után az első feladatának tekintette az egyház iskolái újraindítását, a károk kijavítását, kár pedig volt sok, hisz minden iskolában katonai kórház működött, melynek fűtése érdekében még a „felesleges” tetőgerendákat is eltüzelték. Mindezt az szép múltat és ígéretes jövőt sodorta el az államosítás. 42 év kényszerű szünet után, 1990. március 25-én mondhatta ki újból a presbitérium a Kecskeméti Református Kollégium újraindítását, először a gimnáziumot, majd ez év őszétől, az Ókollégium visszaadása után, annak kiteljesedését, és a kollégium internátusának ideiglenes helyen történő újraindítását is. A tervünk az. hogy 1992 őszétől régi helyén induljon a Kecskeméti Református Kollégium internátusa. az Újkollégium Kálvin tér felőli szárnyában, majd 1993-tól a tanítóképző épületében a Kecskeméti Református Kollégium általános iskolája is. A tanítóképzést hosszú távon az állami tanítóképző keretében indított református hitoktató-képző szakkal szeretnénk megoldani. Mindezt azért, mert a mai református nemzedék is vallja, amit 1948-ban vallottak eleink: „Hűtlenek lennénk hitvallásainkhoz, történelmi múltunkhoz és őseink szelleméhez, ha iskoláink ügyében nem emelnénk fel szavunkat” és nem tennénk meg minden tőlünk telhetőt. V arga László A Kecskeméti Református Kollégium jelene és jövője A múlt értékeit, hagyományait megbecsülve kezdtünk hozzá a református gimnáziumi képzés újjá szervezéséhez. Hamar rá kellett azonban jönnünk arra, hogy csupán nosztalgiából nem lehet a mai kor követelményeinek megfelelő gimnáziumi oktatást kialakítani. A realitásokból kiindulva úgy döntöttünk, hogy négyosztályos képzésű osztályokat is szervezünk az 1990-ben felvett első osztály mellé. Az 1991-ben induló három tanulócsoport közül az egyik természettudományos, illetve angol tagozatos lesz. Új színt jelent a Vetéssy Katalin kolléganő által kialakított természettudományi tagozat. Ebben a képzési formában a tanulók egyik csoportja matematikát tanul igen magas óraszámban, ehhez szabadon választva egy órát fizikából vagy kémiából, az alapóraszám mellé. A csoformában, ehhez szabadon választva kémiát vagy fizikát. Ez az új konstrukció lehetővé teszi, hogy tanítványaink két tárgyból — a felvételi vizsga követelményeinek megfelelően — az átlagosnál jóval elmélyültebb képzésben részesüljenek, s ezáltal nagyobb eséllyel pályázzanak majd a főiskolára, egyetemre. A másik első osztályban a Katona József Gimnáziumban jól bevált emelt szintű nyelvi képzés lesz angol és német tantárgyakból. A harmadik osztályunk általános tantervű. Korábban 8 osztályos formában működött a református gimnázium. Ez, bár évszázadokon át jól bevált, a mai viszonyoknak már — úgy érezzük -— nem felel meg. Hat évig tartó általános, mindenki számára kötelező alapképzésre ugyanis feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a gimnáziumba egységesen felkészült, a középiskolai tanulmányokra minden szempontból érett tanulók kerüljenek. Ebben az életkorban (12 év) már jobban kiderül a tanulók érdeklődésének alapvető iránya, mint 10 éves korban, megmutatkoznak képességeik, vonzalmuk az elméleti vagy a gyakorlati képzés, a humán vagy a természettudományos tárgyak iránt. Hat éven át irányítva a tanulók fejlődését, nagyobb lehetőség lesz színvonalas, egyéni érdeklődésüket, hajlamaikat is figyelembe vevő képzésükre. Ezt a célt szolgálná koncepciónk leglényegesebb eleme, a hatéves oktatás két szakaszra különítése. Négy éven át, mindenki számára azonos óraterv szerint, általános alapképzést nyújtanánk. Majd ezt egy két évig tartó ún. specializációs (fakultációs) szakasz követné. Az 5. és 6. gimnáziumban tehát minden tanuló érdeklődésének megfelelően, önként döntené el, hogy egy vagy két szaktárgyban, heti maximum 10 órában kíván-e pluszismereteket szerezni. Természetesen előfordulhat, hogy lesz olyan tanuló, aki nem kíván szaktárgyi specializációt választani. Számukra gyakorlati képzést kívánunk biztosítani. Iskolánk egyházi jellegéből adódóan ez elsősorban diakóniai képzés lenne. E felkészültség birtokában tanulóink kórházakban, öregek otthonaiban teljesitenének szolgálatot. Igény szerint könyvtárkezelői ismeretek vagy műszakirajz-oktatást is tudunk szervezni a gyakorlati képzést választóknak. Az idegen nyelveket, a matematikát és a számítástechnikát minden évfolyamon csoportbontásban szeretnénk tanítani. Igény esetén délutáni szakköröket is szervezünk bármelyik évfolyamon. Tervezett iskolamodellünk nélkülözhetetlen jellemzője a pontosan meghatározott követelmények szerinti, következetes teljesítménymérés és a belső vizsgák átgondolt rendszere. Bármiféle külső megméretésnek csak akkor felelhetnek meg jó eredménnyel a tanulók, ha az iskola arra (követelményeivel és próbáival) felkészíti őket. A következő vizsgaformákkal számolunk: felvételi vizsga, osztályvizsga és érettségi vizsga. Először egy egyszerűbb vizsga a 2. év végén (írásban vagy szóban). A nehezebb, átfogóbb vizsgát a 4. év végén tartjuk. A tanulóknak a 4. osztályban tanult tantárgyak közül hatból kell vizsgát tenniük. A hatosztályos képzés tananyagában számítástechnikai órák szerepelnek. A Los Angelesből kapott számítógépes labor segítségével a legkorszerűbb képzést tudjuk biztosítani a számítástechnikai órákon és a szakkörökön. Iskolánk tehát ez év szeptemberétől két profilú, de. mégis egységes szerkezetű iskola' lesz, ahol a magas szintű oktatás mellett különös gondot fordítunk a nevelésre is. Hisszük, hogy merész terveinket, talán sietősnek tűnő kezdeményezéseinket Isten segítségével és a nagy elődök szellemi örökségének felvállalásával megvalósíthatjuk. Dr. Sárközy István igazgató port másik fele biológiát tanul tagozatos # X/ első évfolyam \cni Suncte-ja. Iskoláink bölcsője Az egyház szerepe Kiskunhalas oktatásügyében A 16. század közepén, a török elleni harcokban, a város elnéptelenedett. A kipusztult lakosság pótlása a 17. század első felében nagyobbrészt a Dunántúl deli megyéiből történt, s az ide költözők szinte kivétel nélkül Kálvin hitét követték. Az igy betelepült református lakosság megszervezte egyházát, s az 1660-as években iskoláit is. Mint a debreceni kollégium partikulája, olyan iskolarendszer jött létre a városban, melyben az elemi oktatás és a gimnáziumi képzés egységet alkotott. Az elemi szint a gimnáziumi tanulmányok előkészítését szolgálta. A halasi iskola a tanítókat is Debrecenből kapta. Ez biztosította az állandó szakmai kapcsolatot is az anyaiskolával. Az egyházközség alapítványt tett az anyaiskolánál, melynek ellenértékeként 3 évre 1-1 akadémikus rektort (akadémistát) küldtek ki az iskola vezetésére, aki fizetést is kapott, s ebből tudta fedezni későbbi teológiái tanulmányait. A rektor mellett a praeceptorok (segédtanítók) dolgoztak, kik az alsó évfolyamokat tanították. 1792-től az egyház állandó profeszszorokat alkalmazott. 1815-ben a gimnázium 1 2 3. osztályában (latin vagy deák iskola, gimnáziumra felkészítő), illetve a 4 évfolyamos gimnáziumban 342 gyereket tanítottak. A leányok elemi képzése anyanyelven történt, s azt a káplán és a kántor végezte. 1815-től tanítókat alkalmaztak a leányosztályokban is. 1822-ben a református egyháztanács megszüntette az úgynevezett „deák iskolát”, s hatosztályos gimnáziumot hozott létre. Ennek alsó fokozatát a 4 évfolyamos, úgynevezett grammatikai iskola kcpc/le. melyre kétéves íelso fokozat, „humaniora” épült. A szabadságharc leverése után vált külön az alapfokú oktatás és a gimnázium. Az egyháztanács az 1860-as évek elején kezdte meg a 8 osztályos gimnázium kiépítését, mely az 1867/68. tanévre vált teljessé. A református egyház első iskolaépületét a templom mellett építették fel (Szilády Áron u. 2.). Ebben működött a gimnázium és annak előkészítő elemi tagozata. Az alapfokú elemi és gimnáziumi oktatás különválása, a leányok osztályainak beindítása új épületeket igényelt. A fiúk elemi oktatása a templommal szemben lévő épületben (ahol ma Szilády Áron szobra áll), valamint a Petőfi-szobor helyén volt épületben folyt. A leányok a jelenlegi központi iskola helyén állt épületben tanultak. 1892-ben nyílt meg a gimnázium új otthona. A régi iskolát a református leányiskola és ennek utóda a református polgári leányiskola kapta meg. A korszerű épület, a tornaterem, a szabadtéri sportlétesítmények, a kollégium nemcsak a város, de a környezet gimnáziumba törekvő ifjúságának is tanulási lehetőséget biztosított. Könyvtára, régiségtára a város közművelődését szolgálta. Az 1868. évi népoktatási törvény alapján a református egyháztanács elemi iskoláit átadta a városnak, s azok úgynevezett községi iskolákként működtek. 1907-hon a/allam lelt a/ elemi iskolák fenntartója. Az épületekért melyek egyházi tulajdonban maradtak a város, illetve az állam jelképes bérleti dijat fizetett. Az elemi iskolák átadásával az egyház jelentős anyagi terhektől szabadult meg, s 1872-ben „Halas város nőneveldéje” néven felsőbb leányiskolát alapított. Ez a kezdetben két, később három, illetve négy évfolyamból álló intézmény a Búzapiac téren álló, egyházi tulajdonban lévő épületben működött (ma Ady Endre utca, napközi otthon) 1892-ig. Ekkor megkapta a gimnázium régi épületét. A felsőbb leányiskolát 1904-ben református polgári leányiskolává szervezték át. Ez az intézmény 1948-ig állt fenn, akkor beolvadt a Felsővárosi Általános Iskolába. Diákotthona a jelenlegi Gagarin téri óvoda épületében volt. A református egyház Kiskunhalason több évszázadon keresztül meghatározó szerepet vállalt az oktatásügy terén. Az egyház nőegylete szervezte meg országosan is elsők között a városban a kisdedóvót. Középfokú intézményeiben tanulhatnak nem református vallású gyerekek is. Gimnáziumának tudós tanárai, az ott folyó oktatás magas színvonala elismerést váltott ki. Az egyház által létesített oktatási intézmények a város lakosságát és az egyház céljait is jól szolgálták. Dr. Gszelmann Ádám iskolaigazgató A történelmi Magyarország református gimnáziumai 1860-ban A református kollégium diákjainak fogadalma Én, az élő Isten színe előtt fogadom, hogy a Kecskeméti Református Kollégium diákjaként, minden igyekezetemmel azon leszek, hogy tanulásommal, iskolai és iskolán kívüli magatartásommal szolgáljam Isten dicsőségét, méltó legyek iskolánk múltjához, segítsem annak oktató- és nevelőmunkáját, elősegítsem annak megbecsülését mindenki előtt. Az iskola rendjét tudomásul veszem, és azt megtartom. Az intést alázattal elfogadom. Magamat Jézus Krisztus kegyelmébe ajánlom, és az O segítségét kérve lépek be a kollégium közösségébe. Isten engem ebben segítsen! Amen EMLÉKEZÉS A NÉPFŐISKOLÁKRA A népfőiskolái mozgalomnak nevezett sajátos szerepkörű népművelési rendszer kezdetei külföldön és hazánkban is már a múlt század végjén megtalálhatók. \z elemi iskolai tanulmányok után a legjobban magára maradt és hagyott, legiskolázat.lanabb és helyzeténél fogva a továbbtanulástól elziárt mezőgazdasági (anyai-falusi népesség volt az, mely elsősorban általános és szakismeretei bővítésére szorult. A kulturális fejlődés előrehaladtával a rendszertelenül és az egyes társadalmi szervezetek által kezdeményezett és a kevésbé iskolázott rétegek helyzetén javítani akaró, műveltségét fokozni szándékolt, (oktatási célú mozgalmak hazánkban az 1930-as években erősödtek fel. Először a református egyházak, főleg az általánosan elterjedt — a református ifjúságot legeredményesebben egyesített — KIÉ keretében, majd a hasonló jelleggel a katolikus agrárifjakat összefogó KÁLÓT vállalta fel. A főleg téli hónapokban sorozatosan tartott tanfolyamok járultak hozzá, hogy éppen ennek jelentőségét felismerve, a népi írók: Mó»ricz Zsigmond. Veres Péter, Nagy István, Sinka (István, Németh László és sokan mások nemcsak előadásokat is vállaltak a negyvenes évek elején a Kecskeméten és környéken szervezett népfőiskolákon, hanem ismert kecskeméti kötődésük is ennek hatásá.ra bontakozott ki. Az 1947- ig — elsősorban Kovács Bálint és Barkó Antal ref. lelkipásztorok irányítása val — működött Kecskemét környéki népfőiskolái mozgalom azóta emlékeiből él. Bár hosszú ideig a népfő iskolákról sem esett, eshetett szó, a kecskemétiek is megszervezték népfőiskolái öregdiák-találkozásaik:at, melyek a hetvenes évektől rendszeressé váltak, azokat ma is évente megtartják. Összejöveteleiken a m.a még elő 179 öregdiák közül, akik csak tehetik, csal ádostól igyekeznek megjelenni. És hogy nem elszigetelt jelenséggel állunk szemben, jellemző, hogy már 1983-ban éppen itt Kecskeméten alakították meg a többi hazai református népfőiskolák baráti körét is.
