Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

MAGYAR REFORMÁTUS ISKOLÁK VILÁGTALÁLKOZÓJA KECSKEMÉT, 1991. JÚNIUS 23. /ÍZ ÚR HŰSÉGES! NE FÉLJETEK! Visszakapták iskolájukat a vecsei reformátusok A gyermekek hitéért A nagy elődök hite és bátorsága költözött a dunavecsei lelkész, Ablonczy Gábor szívé­be, amikor — még a népköztársaság éveiben — elhatározna: Istent es a gyülekezet híveit segítségül Mva újraindítja a nagy múltú helyi református iskolát. Szegedi 'Kiss István, a vidék reformátora, Mórágyi Mihály, az első önálló helyi lelkész. Kovács Mihály, az 1922-től 1954-ig a Duna­­parti településen szolgáló templomépítő pap, valamint Lukácsi Imre, a helyi polgári iskola megalapítójának eredményessége táp­lálta a kezdeményező mellé szegődött kis csapat reménységét. Sikeresen! Az állami iskola szervezetében. 1990. szeptember 1 -jén megkezdhette a tan­évet a,z első két alsó tagozatos református osztá'iy. 1991. március 28-án pedig Hegedűs Lóránt, a Református Egyházi Zsinat elnö­ke, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, az államosításkor elvett s most visszakapott iskolában mondhatott hálaimát. ^ — Agárdi táborozással, lelkigyakorlattal zártuk az első tanévet — mondja a fiatal le'ikipásztor -—, ezzel is hangsúlyt szerettünk V'olna adni törekvésünknek: nálunk a közös­ségépítés, a barátság, a lelki élet éppen olyan /fontos, mint az, hogy gyermekeink szépen kerekítsék az ó betűt, vagy helyesen pörges­sék a szorzótáblát. .. Bodnár Lajosné tanítónő, az intézmény vezető pedagógusa: — A község mindvégig segített nekünk. Az önkormányzat is min­dent megtett a szabadságunkért, a reformá­tus iskolánkért. — Nem volt könnyű az elindulás! — mondja Ablonczy Gábor — A szülők nem szívesen kockáztatják gyermekeik tanulmá­nyi előmenetelét. A rossz kezdés egy életre eldöntheti a kicsinyek sorsát. Úgyhogy kü­lönösen is köszönet illeti mindazokat, akik nem hallgattak a kétkedőkre s ránk szavaz­tak. Elhatároztuk: minden körülmények kö­zött megháláljuk ezt a bizalmat. Meg fo­gunk felelni a legigényesebb elvárásoknak: oktatás és nevelés terén egyaránt. .. Bodnár Lajosné sorolja is az év végi ered­ményeket: — Az első osztályosok felmérője (az értéke­lés normái egységesek országosan): magyar 87,9; írás 90,5; olvasás 85,2; matematika 82,6 százalék-, A másodikosok átlageredménye: 4.17. És mi tudjuk, hogy a tanulók közül nyol­­cán tavaly korrekciós osztályba jártak ... — Mi volt a legnehezebb az újraindítás­ban? — kérdezem a lelkipásztort. — 1990 júniusának második vasárnapján határozott úgy a vecsei gyülekezet presbité­riuma, hogy az atyák fáradozásaira tekintet­tel, kérvénnyel fordul az illetékes hatóságok­hoz: adják vissza a vallásos nevelés ősi fész­két, az iskolánkat. A helyi újságban és egyéb fórumokon támadás indult az elképzelésünk ellen. Peregtek az ellenérvek. Azok a peda­gógusok. akiket a helyi tantestületből hív­tunk munkatársul, nem vállalták a közössé­get az újjal. Csak nyár végére sikerült megta­lálnunk első munkatársainkat: Bodnárné mellé Botka Nórát és Beregszászi Dórát. Úgy látom, mindannyian átérzik a felelőssé­get és nem a kötelező óraszám alapján szer­vezik a mindennapjaikat. — Márciustól önálló az intézmény. Már van annyi tapasztalata, hogy válaszoljon: mi a nehezebb, megteremteni vagy megtartani. — Megtartani. Bár sokan állnak mellénk önzetlenül. Segít az egyházunk, rendszere­sen figyel a gondjainkra a hollandiai test­vériskolánk. Mellettünk áll a Dorkás ma­gyarországi szeretetszolgálata. Az alapítvá­nyunk tőkéje is gyarapodik. De a harcról nem mondhatunk le. Most készítik elő az önkormányzatnál az elszámolást, a váló­leltárt. Amikor az államosítás volt: az általá­nos és a polgári iskolánk teljes felszerelését vették el tőlünk. Tudjuk, hogy nagyon rég volt már ez. Ennek ellenére azt szeretnénk, ha az osztozkodásnál a múltra is tekintettel lennének az illetékesek. Elgondolkodtató, hogy cs.ak tíz nebulót írattak be a szülők az ősszel induló első osztályba. Szeretnénk a környéken lakóknak is felkínálni a vallásos nevelés lehetőségét. Apostagról és Szalk­­szentmártonból is vannak már jelentkezők. Vigasz a számunkra, hogy a második és a harmadik osztályunk létszáma egyre gyara­podik. Akik tavaly még nem mellettünk döntöttek, most meggondolják magukat. Színvonalas felkészülést, testi-lelki gazdago­dást a református iskolai közösségben sze­retnék a gyermekeiknek. Úgy is mondhat­nám, megnyugszanak, ha Krisztus közelé­ben tudhatják a kicsinyeiket. . . Farkas P. József A reménység iskolája D. dr. Vajta Vilmos (Svédország) gondolatai „A reformáció jelenkori nemzedéke nehezen mondott le a reménység iskolájának keresztyén kötöttségéről, intézményei­ről. Ma már hiábavaló lenne azt kérdezni, ki látott helyesen. Az-e, aki féltette, hogy az iskola intézményeivel a reménység gyakorló iskolájáról is lemondott a keresztyén gyülekezet? Vagy az, aki azt hitte, hogy a reménység iskolája nem tűnhet el, ha csak a keresztyén tanítványok életfolytatása kudarcot nem vall? Ma inkább azt kérdezzük, hogy a Krisztus feltámadá­sának evangéliumát úgy tudták-e a jelenben élő hívők megszó­laltatni. hogy belőle nem egy szánalomra méltó, hanem a jövő­jű reménységgel néző, az emberiséget fenyegető halál veszélyei­ből Krisztusban életre kelt zsenge nemzedéke növekedhetett-e fel?" Alapítvány egy iskola könyvtáráért Az 1679-ben alapított kunszentmiklósi református gimnázium féltve őrzött híres­sége a muzeális értéket képviselő könyv­tára. Mivel a költségvetés (önkormányzat és az iskola lehetőségei) minimális pénz­összeget tud csak könyvtárfejlesztésre biztosítani, a volt diákok, a lokálpatrió­ták alapítvány létrehozásával igyekeznek a gimnázium különleges könyvgyűjtemé­nyének megőrzésében segíteni. A magyarországi iskolák többsé­gében kisebb-nagyobb könyvtár áll a diákok és a pedagógusok rendel­kezésére, kötelező és ajánlott olvas­mányokat kínálva. Ritka az az in­tézmény, mely több könyvtárral is bükszkélkedhet. A kevés kivétel egyike a kunszentmiklósi Baksay Sándor Gimnázium. A mindennapi munkát segítő, kurrens állomány mellett 14 000 kötetnyi régi, 1945 előtti muzeális könyvgyűjtemény fogadja az olvasót. A muzeuális gyűjtemény egésze híven reprezen­tálja a XVIII—XX. századi magyar protestáns iskolatörténetet, egyes darabjai pedig páratlan művelődés­­történeti, pedagógiatörténeti és helytörténeti értékűek. A könyvtári gyűjtemény őrei, az iskola könyvtá­rosai hagyományosan a legkivá­lóbb pedagógusok, nagy tudású, könyvszerető, szakemberek közül kerültek ki. így van ez ma is: a könyvtár jelenlegi gondozója a ma­gyar -latin—könyvtár szakos ta­nár, az 1990 óta nyolcosztályos gimnáziumként is működő iskola első kisgimnazista osztályának osz­tályfőnöke Balogh Mihály. Őt kér­deztük: — A kulturális ritkaságokat is őr­ző iskolai könyvtár hogyan tud ma létezni? Mint minden középiskolai könyvtár, mi is rettenetesen meg­szenvedjük a könyvek árának roha­mos növekedését és költségvetési keretünk minimális létét. De mert egy különleges gyűjtemény őrzését, további hasznosítását vállaltam, keresem a nem hagyományos forrá­sokat is. Háromszáz éves múltra tekint vissza iskolánk, 1926-ban vette fel az intézmény fclvirágozta­­tójának, Baksay Sándor püspök és írónak nevét, és viselte 1950-ig. A volt diákok ismételt kezdeménye­zésére kérte és kapta vissza 1989- ben a gimnázium korábbi nevét. Azóta rendszeresek az alma mater­ben az öregdiák-találkozók, van Baksay-alapítványunk is, melynek támogatásával szeptember 14-én az ősi iskola második világháborúban elhunyt diákjainak tiszteletére ava­tunk emléktáblát. Az öregdiákok a könyvtár sorsán is szeretnének segí­teni. Pro Biblioteca Antiqua Bak­­sayana néven önálló könyvtári ala­pítványt hoztunk létre azzal a cél­lal, hogy a védett állományt gon­dozhassuk, feltárhassuk. Az alapít­vány induló összege meghaladja a 100 000 Ft-ot; hisszük, az Agro­bank Rt. Kecskeméti Területi Fiók­jánál vezetett 259-98535/752-01035 számú egyszámlánkra a volt diá­kok, városunk, az ősi református gimnázium könyvtárához ragasz­kodók további pénzadományokkal segítik könyvtárunkat. — Mire kell elsősorban a pénz? — Restaurálásra és a régi állo­mány számítógépes feltárására. Meg kell mondjam, elég gyakran kapunk ajándék könyveket, alkal­manként hagyatékot is volt diákja­inktól. könyvbarátoktól; melyet minden esetben nagy örömmel fo­gadunk. Amire nagyon kellene a pénz (sok pénz!), az a restaurálás. Jó pár könyvünk szorulna állag­­megóvásra, felújításra. Alapítvá­nyunk hálásan fogadna mindenne­mű restaurátori segítséget is! k. m. • Hcs/clgct cs a/. hinmaus házban. Ablonczy Margit ifjúsági lelkész irányításával folyik a legkisebbek körében több ko rcso­­portban a gyermekistentiszteletek tartása. Ifjúsági istentiszteleteket szerveztünk, ahová a környékbeli fiatalokat is meghívtuk. Ez.eken mi magunk szolgálunk bizonyságtétel imóidság­­gal, verssel vagy énekkel. Az ifjúsági e vangelizációs hetekre az elmúlt években konfirmálta­­kon kivül ismerőseinket, osztálytársainkat is hívogattuk. Komoly erőpróbát jelentett a Virágvasárnapi Országos Ifjúsági Találkozó megrendezése, amely — Istennek hála — áldásos alkalom lehetett. (Részlet Csősz Győző KRIE-elnök beszámolójából.) Aki három földrészem szolgálta a kálvinizmist A templom mindig ünnep! iőbe öltözteti a lelket. Pungur József lelkés; i június elején a szokottnál is nagyobb áhíti ittál lépett be a kecskeméti református tem plomba. Idestova két évtizede szolgálta itt va! dása előírásai sze­rint Istenét. — 1956. június elsején ke rültem Kecskemétre. 1959. szeptember 30-áig it t éltem életem egyik legszebb időszakát. Innen való a feleségem, itt éltem át 56 dicsőséges és tragikus napjait, itt él testvérem, Pungur Béla lel kész, orgonista, itt van­nak a barátaim, Kálmán ' Lajos, Sz. Tóth Gergely, Török István és mások. Kremán Sámueltől vet­tem át az orgonát a re formátus templomban, a temetői kántust Pap Ál tos lelkész karnagytól, al­kalmam volt az érnek! cart megerősíteni, kántor­képző tanfolyamod, zr jnekart szerveztünk. Buda­pesten dolgoztam Ke cskemétről elkerülve. — Közös ismerősünktől tudom, hogy hosszabb időt töltött Afrikáiba n. — 1976-ban hívta A meg Kenyába. A kelet-afri­kai presbiteriánus, ahogyan mi mondjuk, refor­mátus egyház kért. föl, hogy tanítsak a Nairobi melletti egyesült llr dkészképző intézetben. Itt pro­fesszor lettem, he lyettes igazgatóvá választottak. Mindenképpen ti irtani akartak. írtak 1982-ben a magyar egyház v< ezetőségének: adjanak még 3 évet számomra. Búd; ipesten megtagadták a kérést, en­gem pedig haza térésre szólítottak föl, de sem re­pülőjegyről, se' oi állásról, sem lányom továbbta­nulásáról nem gondoskodtak. így el kellett fogad­nom a kanada i presbiteriánus egyháznak a meghí­vását. — Magva ,r származásával is magyarázható, hogy Önre g ondoltak Amerikában? — A kan? tdai presbiteriánius egyház kötelékébe 12 magyar nyelvű református közösség tartozik. Nyilvánval óan magyarul is beszélő lelkészt keres­tek Edmo' ntonba, a Kálvin magyar református egyházba. 1984-től az albertai állami egyetem val­­lástörténe Imi tanszékén dolgozom. Jelenleg ennek a tanszék nek a professzora vagyok, az egyházat espereskí ént szolgálom. Tankönyvemet több ame­rikai egy etemen használják. Sajnos, idehaza rossz szemme 1 nézték kinti működésemet. — IV /i történt? — B .üntetésből elvették a palástomat és a dok­tori fo kozatomat. 1989 decemberében rehabilitál­tak. f Jlyan misszionárius vagyok, akit saját egy­háza kitagadott, majd visszafogadott. Sokfelé hívni ak előadni. így kerültem haza 15 évi távoliét utár i. Az Eötvös Loránd egyetemen rendezett szin apóziumra voltam hivatalos. — — Az említett Kálvin János egyház mit tesz az óh' azai kötődések megőrzéséért? 1987-ben újjászerveztük korábban megszűnt hét végi magyar iskolánkat. Négyen tanítunk. Tantárgyaink: írás—olvasás, népdalok éneklése, történelem és vallási nevelés. Edmontonban egyébként 3500 magyar lakik.. A római katolikus magyar egyházközség most épített új templomot. Negyedévenként újságot ad ki a magyar társas­kör. Úgy véljük, hogy akkor lehetünk jó kanadai­ak, ha először jó magyarok maradunk, azzá le­szünk. Szeretnénk magyarságunk értékeivel gaz­dagítani az amerikai társadalmat. — A világszerte érzékelhető micgújulási vágy hatott-e a református (presbiteiriánus) egyházakra? — Látják az egyház vezetői, hogy vissza kell térni a sok politikai, szociális vargabetű után az evangéliumhoz. Kenyában gyorsan terjed a pro­testantizmus. Amíg ott voltam, több új presbiteri­ánus egyházmegye szerveződött. Eíz nem mondha­tó el Kanadában. — Fölismerték-e a tengeren túl, hogy az egy há­zakat az úgynevezett jóléti társadalmak élvezetvál­lása a materialista ideológiánál is; fenyegetőbben veszélyezteti ? — Találónak tartom kifejezését. Keleten a vi­lágnézeti materializmus, nyugaton másfajta mate­rializmus kezdte ki a kereszténység alapjait. Tö­megek csupán történelmi hagyományokból ka­paszkodtak az egyházakhoz, de az életüket a ke­resztény elvek sokasága nem hatot ta át. A szekták jelentkezése is azt jelezte, hogy valami olyasm' kerestek az emberek, amit nem tuidtak nyújtan' , a történelmi egyházak. — Mit remélhetnek az új évezredtől a hívó er „Kp. rek? — Válaszút elé került az emberiség. Kif Jerült hogy a materializmus, a szekularizmus (a vi Jágias­­ság), a szkepticizmus (a hitetlenkedés) netr , ^5^. hető tovább. Újra kell értékelni mindent itt sze_ retném elmondani, hogy nagyon örülü' a ma_ gyár református egyház megújulásánál a kával elkötelezett vezetők távozásána y? Nagyon jó, hogy sokan látogatnak haza. Tudf iam a válto­zásokról, mégis meglepett az egyház; ^ £s a ^ciet_ európai változások összefüggéseit m .egvitató kon­ferencia nyílt hangneme. — Úgy tudom, hogy nem üres kézzel érkezett Kecskemétre — kérdeztem az in terjút is megkö­szönve búcsúzóul Pungur Józsefi' j^ész professzor tói. — Kis egyházunk 4000 dől’ ,árt küldött Szabó Gáboresperes úrnak az Ököllé g\ um berendezésére Továbbra sem feledkezünk mr ,g a kecskeméti refor­mátus egyházról. Elmondh atom Edmontonban hogy milyen sokat fejlődött ez a város. Azt kércm a kecskeméti cívisektől, hogy csak így továbbés ne fe­ledkezzenek meg a lelki mf ,-gújulásról. Heltai Nándor A kollégiumi éneklésről Bizonyára Kecskeméten az idősebbek közül többen emlék eznek arra, hogy „deákok" énekeltek temetéseken, mégpedig több szólamban. Bol­dog emlékezetű Kremán Sámuel karnagy űr tanította és v ezette őket. Kik voltak azok az éneklő deákok? Kecskemét városát a reformáció hatása korán érintette, és iskolái már a XV I. század második fele óta szolgálták a magyar közművelő­dést. Tudjuk, hogy a Debreceni Ref. Kollégiumban tanító Maróthi György 1738-ban nyugati példára tanította a társas éneklést, azaz a többszólamú éneklést. Éppen ebben az évben pusztított az a nagy pestisjárvány Debrecenben is. mely a lakosságot 2/3-art részben elvitte. E nagy csapás és gyász alkalmával már a diákok énekelték a temetése­ken a lelkeket vigasztaló, többszólamú énekeiket. Hiszen a kollégiumi és a város mindig is szoros kapcsolatot tartott fenn. Ez a társas éneklés idővel elterjedt országszerte, átvette a többi ko llégium is. A múlt szá­zadban már itt, Kecskeméten is meggyökeresedett. A kollégium diákja i sohasem szakadtak el szülőfalujuktól vagy váro­suktól, és az őket segítő, értük minden áldoza tot meghozó gyülekeze­tektől. Igyekeztek ezt meghálálni a legációk alkalmával, amikor is nagyobb ünnepeken, mint a kollégium követe, legátusa hirdethette Isten Igéjét a nagyobb diák. a kisebbek pedig verseikkel és éneklésükkel tettek bizonyságot hitükről. Ha pedig hétvégeiben egy nagyobb diákcso­port rajzott ki a naigyobb, tehetősebb gyülekezetbe kollégiumi napot tartva, akkor a társas éneklésben jártas csoport, az énekkar, a Kántus énekelt. Ők voltak :az ének- és zenekultúra élcsapata, tanulták és vitték a lelket felemelő éneklést, gazdagítva a közösségi életet, hirdetve az élet igazi örömeit és vigasztalva a szomorú szíveket. A kapott adományokat ( is örömmel vették, mert a legjobb célt szolgáltul a szegény, de tehetsé - ges gyermekek taníttatását. Pungur Béla F elkért előadók: dr. Hege düs Lóránt püspök, az MRE Zsinatá­nak elnö! ,e; dr. Czine Mihály egyetemi tanár, főgondnr jk- az MRE Zsinatának alelnöke; dr. Benda f válmán akadémikus, a Ráday Gyűjte­mény i' gazgatója; dr. Szíj Rezső művészettörté­nész, ? ,dományozó; dr. Cseri Gyula egyetemi ta­nár, ( Jiesen (NSZK); Takács Zoltán mérnök, a Szlo' /ákiai Magyar Ref. Egyház főgondnoka; dr. Gaá j Károly egyetemi tanár, Bécs; dr. Ritóók Zsi gmond egyetemi tanár, ELTE; dr. Takács Bé­­la gyűjteményi igazgató. Debrecen; dr. Bibó Ist­­vf m, a Baár Madas Ref. Gimnázium igazgatója, B udapest; Kiss László gimnáziumi igazgató, T Jebrecen. Ref. Kollégium; dr. Trócsányi Miklós, ‘ í sárospataki Ref. Gimnázium igazgatója; Ko­vács Bálint ny. ref. lelkész, a Ref. Népfőiskola Társaság titkára; Ablonczy Gábor a Gróf Teleky József Ref. Ált. Iskola felügyelő lelkésze, Duna­­vecse; dr. Sárközy István, a kecskeméti Ref. Kol­légium Gimnáziuma igazgatója, Szabó János ig., Nagykőrösi Ref. Tanítóképző. A kecskeméti 1.sz. Postahivatal június - 23-án, 8—14 óráig a Szabadság téri Re­formátus Könyvesbolt mellett, az alkal­mi postahivatalban levelezőlapokat, az eseményhez illő postai bélyegeket árusít, alkalmi bélyegzéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents